4/1983. (III. 30.) IpM rendelet

az atomerőmű biztonsági övezetéről[1]

A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 12. §-ában foglaltak végrehajtására - a népjóléti miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel és az Országos Atomenergia Bizottság elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:[2]

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az atomerőmű üzemeltetőjére, valamint az atomerőmű biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosára, kezelőjére és használójára, továbbá a biztonsági övezeten belüli tevékenységekre.

(2) Az atomerőműhöz tartozó villamos átalakító és kapcsoló berendezések, valamint villamosvezetékek biztonsági övezetére a villamosmű biztonsági övezetről szóló 2/1979. (I. 26.) NIM rendelet előírásait kell alkalmazni.

A biztonsági övezet

2. § (1) A biztonsági övezet rendeltetése az atomerőmű és környezetének kölcsönös védelme.

(2)[3] Az atomerőmű biztonsági övezetének terjedelme, az atomerőmű főépületeitől (reaktor épületeitől) minden irányban vízszintesen mért, legfeljebb három kilométer, valamint annak felszín alatti része és a felette levő légtér, amelynek határait az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelete (a továbbiakban: Energiafelügyelet) határozza meg az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálattal egyetértésben.

A biztonsági övezetbe eső ingatlanok nyilvántartási adatait a melléklet tartalmazza.[4]

Tilalmak és korlátozások

3. § (1) A biztonsági övezetben tilos:

a) az atomerőműhöz tartozó létesítmények kivételével, az emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló létesítmény (lakóépületek, gyermek- és egészségügyi létesítmények, sportpálya, játszótér, gyakorló- vagy lőtér, tábor, camping, vásártér stb.) építése,

b) robbantás,

c) légi jármű közlekedése, ejtőernyőzés, vitorlázó-, sárkány- és ballonrepülés.

(2)[5] A biztonsági övezetben - az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső - egyéb létesítmény elhelyezéséhez szükséges építési engedély kiadása előtt az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének ki kell kérnie az Energiafelügyelet hozzájárulását. Az Energiafelügyelet a hozzájárulását feltételekhez kötheti. A hozzájárulás iránti kérelemhez mellékelni kell az engedélyezési vagy kiviteli és üzemeltetési (technológiai) terveket három példányban.

4. § Az atomerőmű biztonsági övezetének középpontjától számított 10km-en belül olyan létesítményt építeni, amely által kibocsátott szilárd vagy vegyi szennyezőanyag mennyisége a szabványban a mérsékelten szennyezett területre előírt értéket az atomerőmű biztonsági övezetben várhatóan meghaladja, csak az Energiafelügyelet előzetes hozzájárulásával szabad.

5. § (1)[6] Az illetékes települési önkormányzat jegyzője az Energiafelügyeletnek az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálattal egyetértésben kiadott javaslatára az atomerőmű üzembiztonságának megóvása mellett - indokolt esetben - a biztonsági övezetben előírt tilalmaktól és korlátozásoktól eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja.

(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelmet az atomerőmű üzembentartójához kell három példányban benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az elbíráláshoz szükséges terveket és hatósági engedélyeket. Az atomerőmű üzembentartója a véleményével ellátott kérelmet a mellékleteivel együtt az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének küldi meg. Az atomerőmű üzembentartójának véleményével ellátott kérelem teljesítéséről az illetékes települési önkormányzat jegyzője dönt.

6. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.