28/1985. (X. 31.) PM rendelet
a vállalati jövedelemszabályozásról, az érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról szóló 32/1984. (XI. 5.) PM rendelet módosításáról
A 40/1984. (XI. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: JR.) 18. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:
1. §
(1) A vállalati jövedelemszabályozásról, az érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról szóló 32/1984. (XI. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő g) ponttal egészül ki:
[(1) A vállalat köteles a számviteli előírásoknak megfelelően közvetlenül a jóléti és kulturális alapjába helyezni a különféle ráfordítások között elszámolt következő összegeket:]
"f) a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók részére kifizetett tanulmánvi ösztöndíjat, továbbá jogszabályban meghatározott tanulmányi (társadalmi) ösztöndíjat, valamint az utána fizetendő társadalombiztosítási járulékot;
g) a sportmunkatársak bérét és annak társadalombiztosítási járulékát."
2. §
A R. 3. § (1) bekezdésének f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) A vállalat a jóléti és kulturális alapját a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére a következő jogcímeken használhatja fel:]
"f) a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók tanulmányi ösztöndíjára, továbbá jogszabályban meghatározott tanulmányi
(társadalmi) ösztöndíjra és az utána fizetendő társadalombiztosítási járulékra;
g) a sportmunkatársak bére és annak társadalombiztosítási járuléka kifizetésére."
3. §
(1) A R. 7. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A vállalat nyereségét a nyereségadó alapjának számításánál csökkenteni kell:]
"d) a vállalati beruházásokhoz állami támogatásként engedélyezett állami kölcsön esedékes törlesztésének az adózatlan nyereséget terhelő törlesztési és az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség összegével, valamint a lami alapjuttatás után fizetett mozgó járadék összegével;"
(2) A R. 7. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A nyereségadóalap számításánál az adóalapot növelő (módosító) tételként kell figyelembe venni:]
"a) a számviteli előírások szerint bírságok, büntetések címén különféle ráfordításként elszámolt, a vállalatot terhelő - az áthárításokkal, a kapott kötbérekkel és a kapott késedelmi kamatokkal csökkentett - összeget (amennyiben az így meghatározott összeg egyenlegében negatív, a nyereségadó alapját ilyen címen csökkenteni nem lehet);"
4. §
A R. 10. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[10. § A JR. 12. 8 (1) bekezdése-szerinti adózott nyereségen kívül az érdekeltségi alapba kell helyezni:]
"f) a módosított 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján megváltozott munkaképességűnek minősített dolgozók foglalkoztatását elősegítő fejlesztési célra - a megváltozott munkaképességű dolgozók részére előző évben kifizetett bérköltség 30 százalékának, továbbá az összes dolgozó előző évi bérköltsége legfeljebb 0,1 százalékának mértékéig - a különféle ráfordítások között elszámolt összeget, továbbá a hivatkozott együttes rendeletben a megváltozott munkaképességű dolgozók bérének százalékában megbatározott pénzügyi támogatás (dotáció) összegét;"
5. §
(1) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az érdekeltségi alapot a következő sorrendben és célokra kell felhasználni:]
"a) az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére, beleértve az állami alapjuttatás után a külön jogszabály szerint fizetendő mozgó járadéknak a 7. § (2) bekezdés d) pontja alapján elszámolt összeggel nem fedezett részét, veszteséges gazdálkodás esetén az értékcsökkenési leírás arányában megállapított mozgó járadék teljes összegét; valamint a 19/A. § (2)-(3) bekezdése szerinti kötelezettségeket;"
(2) A R. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az érdekeltségi alap a külföldi utazások költségeire nem használható fel."
6. §
A R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. § A JR. 14. §-a szerinti felhalmozási adó mértéke - a 4. számú mellékletben felsorolt kivételekkel - 15 százalék; az adó alapjának számítását a 4. számú melléklet tartalmazza."
7. §
A R. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tárgyév után teljesített béradó és kereseti adókötelezettség összegét a tárgyévi eredményelszámolást követően kell az érdekeltségi alap terhére elszámolni."
8. §
A R. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az eredményérdekeltség fedezetére fordítható összegből azok a dolgozók díjazhatók, akik közvetlenül részt vettek és eredményesen közreműködtek a kutatást végző vállalat számára eredményérdekeltségi fedezetet biztosító feladatok megvalósításában, az eredmények létrehozásában, és ennek során kiemelkedő munkát végeztek. A kifizetésre csak a kutatást végző vállalat és a dolgozó között előzetesen kötött külön megállapodásban foglaltak szerint kerülhet sor."
9. §
A R. a következő új címekkel és 19/A-D §-okkal egészül ki:
"Az állami pénzeszközökkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése
19/A. §
(1) Az a vállalat, amelyik szerződésben vállalt állami kölcsöntörlesztési kötelezettségének, illetve támogatási hiteltörlesztési kötelezettségének nem tud eleget tenni, a finanszírozó pénzintézettől kérheti
- a törlesztés szerződés szerinti futamidőn belüli átütemezését,
- a törlesztési idő meghosszabbítását.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt kedvezményekkel sem törleszthető az állami kölcsön, illetve támogatási hitel, akkor azt az érdekeltségi alap terhére kell teljesíteni.
(3) Ha a vállalat a 44/1979. (XI. 1.) PM rendelet alapján járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatásban részesült és járadék-fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, akkor a hiányzó járadékrészt az érdekeltségi alapból kell fizetni.
A veszteség rendezése
19/B. §
(1) Ha az 1/1985. (I. 24.) OT-PM együttes rendelet 4. §-ának (5) bekezdése szerinti rendezés után a vállalat mérlege veszteséges, akkor a veszteség rendezésébe be kell vonnia a nyereségtartalékát, szövetkezet esetében a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott végleges juttatást vagy kölcsönt is.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt források kimerülése után fennmaradó veszteség rendezésébe a vállalatnak az alábbi sorrendben kell bevonnia
- szabad érdekeltségi alapját, és az arra jutó nyereségadó-visszatérítést,
- műszaki fejlesztési alapját,
- szövetkezet esetében a részjegyalapot,
- fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet esetében a Tagsági Érdekeltségi Alapot.
(3) A műszaki fejlesztési alapot a veszteség rendezésébe a következő sorrendben kell bevonni:
a) a veszteséges év műszaki fejlesztési alap maradványa,
b) a veszteséges évet követő évben a külön jogszabály szerint képződő műszaki fejlesztési alap, csökkentve a műszaki fejlesztési alap terhére esedékes tárgyévi kötelezettségekkel.
(4) A részjegyalap és a Tagsági Érdekeltségi Alap veszteségrendezésre történő igénybevételéről a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés határoz. A részjegyalapnak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló, a rész jegyalapból fejlesztés elszámolására fordított összeggel csökkentett egyenlegét, továbbá a Tagsági Érdekeltségi Alapnak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló egyenlegét lehet bevonni a veszteségrendezésbe.
(5) Amennyiben a veszteség az (1)-(4) bekezdésben felsorolt forrásokból nem rendezhető, és a vállalat a finanszírozó pénzintézettől hitelt kap a nem rendezett veszteség meghatározott időn belüli megszüntetéséig, akkor a hitel lejáratának megfelelően a következő évek adózás előtti nyereségéből rendezi az átmenetileg hitellel fedezett veszteséget.
Az érdekeltségi alaphiány rendezése
19/C. §
Ha az érdekeltségi alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek az érdekeltségi alapból nem teljesíthetők, a vállalatnak sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie;
a) az adózás előtti nyereség növelésére igénybe veszi - a veszteségrendezés után fennmaradó - nyereségtartalékát, szövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott végleges juttatást vagy kölcsönt is.
b) megvizsgálja az érdekeltségi alapot terhelő kötelezettségek csökkentésének (saját erős beruházás halasztása, hitelszerződés módosítása stb.), illetve a saját és kölcsönvett források növelésének lehetőségét,
c) a finanszírozó pénzintézettől az érdekeltségi alaphiány fedezetére hitelt kérhet.
19/D. §
Szövetkezetek esetében a finanszírozó pénzintézet a veszteség és az érdekeltségi alaphiány rendezéséhez kért hitel(ek) nyújtását az érdekképviseleti szerv óvadékához, kötheti."
10. §
A R. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az 1985. évi eredményelszámolást követően a műszaki fejlesztési alap kötelező képzésére ki nem jelölt vállalatoknak a műszaki fejlesztési alap maradványát a nyereségtartalékba kell helyezniük."
11. §
A R. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki;
"(4) A (3) bekezdés j) pontja alapján az alkatrészilleték fizetési kötelezettség 1934. április 1. napja előtt megrendelt és 1984. december 31. napjáig be nem érkezett alkatrészek tekintetében 1935. január 1. napján megszűnt; ezért ettől a naptól a jogszabályi előírásoknak megfelelően befizetett alkatrészilleték a vevő felé külön tételben nem érvényesíthető (nem hárítható át) és a költségvetésből nem igényelhető vissza a 102/1984. (PK. 2.) PM utasítás 2. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés alapján sem."
12. §
(1) A R. 1., 2., 3. és 4. számú melléklete e rendelet 1., 2., 3. és 4. számú melléklete szerint módosul.
(2) A R. mellékletei az e rendelet 5. és 6. számú mellékletei szerinti új 6. és 7. számú mellékletekkel egészülnek ki.
13. §
(1) Ez a rendelet - a 6. § kivételével - 1986. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit - az 1., 2.. 7. és a 9. §-ok kivételével - első ízben az 1986. évben, illetve az 1986. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.
Az 1., 2., és a 7. §-ok rendelkezéseit már az 1985. évi eredményelszámoláskor alkalmazni kell, illetve az 1985. évi mérlegben kimutatott veszteség és érdekeltségi alaohiány rendezésénél a 9. § előírásai szerint kell eljárni.
(2) A 6. § előírásai 1986. július 1. napján lépnek hatályba: a R. 4. számú mellékletében foglaltakat azonban már 1986. január 1-től alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg
a) a 33/1979. (XI. 1.) PM és az azt módosító 32/1980. (X. 30.) PM rendelet,
b) a 17/1982. (VI. 1.) PM, a 10/1983. (IV. 27.) PM és az 53/1984. (XII. 1.) PM rendeletekkel módosított 10/1981. (IV. 2.) PM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, valamint 2-7/A. §-ai hatályukat vesztik;
c) a módosított 10/1981. (IV. 2.) PM rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § Ha a veszteség, illetve az érdekeltségi alaphiány a 28/1985. (X. 31.) PM rendelettel módosított 32/1984. (XI. 5.) PM rendelet 19/A-D. §-aiban meghatározott módon - a megfelelő fedezet hiánya, vagy szövetkezet esetén a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés döntése miatt - nem rendezhető, akkor a vállalat az alapító szervnél, a szövetkezet az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnél szanálási eljárás elrendelését kezdeményezheti."
d) a 10/1981. (IV. 2.) PM rendelet 12. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vállalatnál fennmaradó veszteség, illetve érdekeltségi alaphiány rendezésére vonatkozó javaslat a veszteségnek, illetve érdekeltségi alaphiánynak arra a hányadára terjedhet ki, melyet a 23/1935. (X. 31.) PM rendelettel módosított 32/1984. (XI. 5.) PM rendelet 19/A-D §-aiban meghatározott intézkedésiek után nem lehetett megszüntetni."
e) az 5/1985. (II. 9.) PM rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az új vállalat - működési feltételeinek biztosításához - a 42/1985. (X. 8.) MT rendelet 11. §-ában meghatározott állami alapjuttatásban részesíthető."
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet a 28/1985. (X. 31.) PM rendelethez
A R. 1. számú melléklete a következők szerint módosul:
1. A melléklet 2. pontjában felsorolt - a nyereségadó kedvezményben nem részesülő - tevékenységek közül a
"- fényképészet (SzTJ 709-12)" hatályát veszíti.
2. A melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés Iép:
"7. Az 5173 Idegenforgalmi vendéglátás szakágazatba tartozó vállalatoknál a fizetendő nyereségadó 80 százaléka."
3. A melléklet a következő 8-13. pontokkal egészül ki:
"8. A 6. számú mellékletben meghatározott feltételek mellett
a) a kereskedőház alapításakor az alapítók,egyszeri nyereségadó kedvezményben részesülhetnek, amelynek mértéke a nyereségadó alapjául szolgáló nyereség legfeljebb 5 százaléka (ez a kedvezmény nem érinti a külkereskedelmi vállalatokat kereskedőház alapítása esetén a melléklet 4. pontja szerint megillető nyereségadó kedvezményt);
b) működési feltételeinek javítása érdekében a kereskedőház a működésének
- első évében a nyereségadó 50 százalékának,
- második évében a nyereségadó 25 százalékának,
- harmadik évében a nyereségadó 10 százalékának megfelelő összegű nyereségadó kedvezményben
részesülhet.
9. Az 51 Belkereskedelem ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetek a kistelepüléseken végzett kiskereskedelmi tevékenységük után a 7. sz. mellékletben előírt módon és mértékben nyereségadó kedvezményben részesülnek.
10. Az 5152 Élelmiszer kiskereskedelem, az 5158 Vegyes kiskereskedelem szakágazatokba, valamint az 518 Vegyes tevékenységű kereskedelem alágazatba tartozó fogyasztási szövetkezetek az élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet végző bérlemények után (beleértve a vegyesboltokat is), valamint az Állami Könyvterjesztő és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a bérleti díjak - változatlan bérelt állomány figyelembevételével számított - emelkedése miatt az előző évhez képest bekövetkezett költségnövekedés 50 százalékát, az 517 Vendéglátás alágazatba tartozó vállalatok, valamint a fogyasztási szövetkezetek az egyéb kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenység körébe tartozó bérlemények után pedig a 25 százalékát, 1986-87-88-ban visszatarthatják a nyereségadóból.
11. Az 1/1982. (I. 16.) MM rendelet mellékletében felsorolt népi, iparművészeti és hagyományos háziipari termékek gyártásából származó árbevétel 3,5 százalékának megfelelő összeg.
12. A rendelet hatálya alá tartozó vállalatokat - a KSH előírás szerinti - kész lakások darabszáma alapján lakásonként általában 20 ezer forint, Budapesten 24 ezer forint nyereségadó kedvezmény illeti meg. Nem illeti meg a nyereségadó kedvezmény a vállalatot azok után a lakások után, amelyeknél a szerződéses átadási határidő - a rendelet megjelenésének időpontjában - 1986. január 1-e előtti.
13. A különböző címen igénybevett nyereségadó kedvezmények együttes összege - a melléklet 2. pontiában és a 7. számú melléklet f) pontjában foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a tárgyévi befizetendő nyereségadó összegét."
2. számú melléklet a 28/1985. (X. 31.) PM rendelethez
A R. 2. számú melléklete a következők szerint módosul:
1. A melléklet I/1. - 2. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"1. A 21 Kivitelező építőipar ágazatban - a 2. pont figyelembevételével - a béradó mértéke a munkabér címén költségként elszámolt összeg 6 százaléka és a találmányi díjak, valamint a találmányokkal kapcsolatos közreműködői díjak kivételével a bérjellegű egyéb költségek, valamint a belföldi utazási és kiküldetési költségek együttes összegének 40 százaléka.
2. A béradó mértéke - 1986-ban átmenetileg - a 211 Magasépítőipar alágazatban az 1. pont szerint számított összeg 80 százaléka. 1937-től az 1. pont szerint számított összeget teljes egészében meg kell fizetni."
2. A melléklet 1/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. A béradó mértéke 1986-ban átmenetileg
a) 4 százalék
- az 5152 Élelmiszerkiskereskedelem szakágazatban,
- az 5156 Vegyes kiskereskedelem szakágazatban,
- az 518 Vegyes tevékenységű kereskedelem alágazatban,
- az 5171 Kereskedelmi vendéglátás szakágazatban;
b) 7 százalék
- az 5173 Idegenforgalmi vendéglátás szakágazatban,
- a Művelt Nép Könyvterjesztő és az Állami Könyvterjesztő Vállalatoknál. 1987-től azon-bap már az általánosan érvényes béradót kell fizetni."
3. A melléklet I/4. pontja az alábbi francia bekezdésekkel egészül ki:
[4. Nem kell béradót fizetni]
"- az idényjelleggel üzemelő élelmiszer-boltokban a műszakpótlék, nyitvatartási pótlék és a túlóra-pótlék címén költségként elszámolt összeg, továbbá
- a társadalmi munkában munkaidőn kívül végzett munkáért elszámolt munkabér összege után."
3. számú melléklet a 28/1985. (X. 31.) PM rendelethez
A R. 3. számú melléklete a következők szerint módosul:
1. A melléklet II/2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. A 13. § (2) bekezdése alapján az általánosan érvényes vagyonadó mértékének 50 százalékát kell fizetni:
- azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a vagyonadó alapja meghaladja a 10 millió forintot, de a 25 millió forintot nem haladja meg. kivéve az 5. pontba tartozó vállalatokat;
- a kereskedőházaknak. a 6 számú mellékletben leírt feltételekkel, a működésük harmadik évében:
- az 518 Vegyes tevékenységű kereskedelem alágazatban a burgonya-zöldség-gyümölcs felvásárlási tevékenység értékesítési árbevételének arányában számított vagyonhányad után;
- az 1513 Mész- és cementipar szakágazatban;
- az 1512 Kő- és kavicsbányászat szakágazatban és a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál;
- a 7417 szakágazatba sorolt műszaki fejlesztő vállalatoknál;
- a 4 Közlekedés, posta és távközlés népgazdasági ágban, kivéve a 4122 és 4123 Közúti közlekedés szakágazatokat, valamint a 415 Légi közlekedés alágazatot, továbbá
- az AGROTEK és AGROKER vállalatoknál."
2. A melléklet II/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. A 13. § (2) bekezdése alapján az általánosan érvényes vagyonadó mértékének 40 százalékát kell fizetni, 1986-ban átmenetileg:
- a 2112 Lakás- és kommunális építés szakágazatban.
1987-ben ez a mérték 70 százalékra módosul, 1988-tól az általánosan érvényes vagyonadót teljes egészében meg kell fizetni."
3. A melléklet II./4. pontjában a tizedik francia bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, illetve a felsorolás kiegészül egy új francia bekezdéssel:
[4. A 13. § (2) bekezdése alapján a vagyonadó mértéke 0 százalék:]
"- a 7. számú mellékletben meghatározottak szerint támogatásban részesülő kistelepüléseken folytatott kiskereskedelmi tevékenység értékesítési árbevétele arányában számított vagyonhányad után;
- a kereskedőházaknál, a 6. számú mellékletben leírt feltétélekkel, a működésük első két évében."
4. A melléklet a következő új- 6. és 7. pontokkal egészül ki:
"6. A 13. § (2) bekezdése alapján az általánosan érvényes vagyonadó 80 százalékát kell fizetni az 1741 Pamut, az 1743 Gyapjú, az 1742 Len-kender és juta, valamint az 1744 Selyemipar szakágazatba tartozó vállalatoknál - a Graboplast, a Szombathelyi Lakástextil Vállalat, a Soproni Szőnyeggyár és a Fonalkikészítő Vállalat kivételével -1986. évben az 1986. évi vagyon után. 1937. évtől azonban már az általánosan érvényes vagyonadót teljes egészében meg kell fizetni.
7. Új vállalat, leányvállalat, szövetkezet, gazdasági társulás (a továbbiakban együtt: új vállalat) létesítése, létrejötte, alakulása (továbbiakban: létesítés) esetén
a) a jogelőd (alapító) vállalatnál a II/1. pont szerinti vagyonadóalapot csökkenteni kell a létesítés időpontiában a nyitómérlegben átadott vagyon - iogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás esetében a vagyoni hozzájárulás - összegével;
b) az új vállalat a létesítésének időpontjában a nyitómérleg szerint átvett vagyon után köteles a vagyonadót megfizetni;
c) évközi létesítés esetén a vagyonadó alapját időarányosan (hónapok figyelembevételével) kell csökkenteni. Amennyiben a létesítés hó közben történik, akkor a megkezdett hónapot a jogelőd (alapító) vállalatnál egész hónapként kell figyelembe venni;
d) szétválás esetén az a) és b) pontokban leírtakat értelemszerűen kell alkalmazni."
4. számú melléklet a 28/1985. (X. 31.) PM rendelethez
A R. 4. számú melléklete a következők szerint módosul:
1. A melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. A 14. § szerinti felhalmozási adó alapja a beruházások rendjéről szóló jogszabályban meghatározott beruházási költségek (aktiválandó összegek) vállalati pénzeszközökből (ideértve pl. a kötvény kibocsátásból, az érdekeltségi alap megelőlegezési hitelből, Közös Fejlesztési Alapból, célrészjegy-jegyzésből, más vállalattól, intézménytől, tanácstól kapott kölcsönből és végleges alapátadásból, központosított alapból kapott hitelből, kölcsönből származó pénzeszközöket is), illetve pénzintézet által folyósított juttatásból, hitelből, kölcsönből kifizetett összege és a vállalati pénzeszközből (érdekeltségi alapból) finanszírozott forgóalapfeltöltés. Az előzőektől eltérően, a forgóalapfeltöltéshez kapcsolódó és az érdekeltségi alapból visszafizetendő bankhitel esetében a felhalmozási adót a hitel törlesztő részlete után kell megfizetni."
2. A melléklet 2. pontja a következő d) ponttal egészül ki.
[2. A felhalmozási adó alapjába nem számít bele:]
"d) az Állami Biztosító által vagyonkár miatt az érdekeltségi alapba térített összeg erejéig az utánpótlási célú kifizetés, valamint a bányakárokkal és a tájrendezési tevékenységgel kapcsolatos beruházási kifizetéseknek központi forrásokból biztosított hányada."
3. A melléklet 3. pontja a következő két francia bekezdéssel egészül ki:
[3. A 14. § alapján mentes a felhalmozási adó alól:]
"- az 1985. január 1. előtti aktívált beruházásokból származó, vagyontárgyak vásárlása, továbbá az olyan használt állóeszköz beszerzés, amely után korábban a felhalmozási adót megfizették (ezt az eladó írásos nyilatkozatával kell igazolni), valamint
- az Országos Műemléki Felügyelőség által kiielölt műemléki kastélyok és egyéb műemléki épületek hasznosításával kapcsolatos beruházásokra történő kifizetés."
4. A melléklet a következő új 4. és 5. pontokkal egészül ki, egyidejűleg a 4. pont számozása 6. pontra módosul:
"4. A 14. § alapján 8 százalékos mértékű felhalmozási adót kell fizetni a 36/1985. (X. 31.) PM rendelet alapján bérbeadás (lizing) céljára beszerzett gépek és berendezések után. Amennyiben az így beszerzett gépet és berendezést a bérbeadó vállalat a bérleti szerződés lejártát követően termelésbe állítja, akkor a felhalmozási adó általános mértéke és a 8 százalék közötti adókülönbözetet - a gép és berendezés nettó értéke után - köteles utólag, egy összegben befizetni.
5. A 14. § alapján a felhalomzási adó mértéke 8 százalék - a Külkereskedelmi Minisztérium és az érdekelt vállalatok közötti megállapodás alapján, a külön előírt feltételek teljesítése esetén - a konvertibilis exportfejlesztések után. A feltételek nem teljesítése esetén a felhalmozási adó általános mértéke és a 8 százalék közötti adókkülönbözetet utólag, egy összegben meg kell fizetni."
5. számú melléklet a 28/1985. (X. 31.) PM rendelethez
"6. számú melléklet a 32/1984. (XI. 5.) PM rendelethez.
E rendelet 1. számú mellékletének 8. pontjában, valamint 3. számú mellékletének II/2. és II/4. pontjában meghatározott kedvezményeket a kereskedőház alapításához és működéséhez a pénzügyminiszter - a külkereskedelmi miniszter és a belkereskedelmi miniszter javaslatára -egyedileg engedélyezi a következő feltételek megléte esetén
a) az alapításkor az alapítóknak, amennyiben
- egyik alapító tag vagyoni betétje vagy részvénye sem haladja meg a közös vagyon vagy az alaptőke 50 százalékát,
- a nyereségadó kedvezmény összegét a vagyoni betét növelésére, illetőeg részvényjegyzésre fordítja úgy, hogy a nyereségadó kedvezmény összege az ekként megnövelt vagyoni betét, illetve részvény összegének egyharmadát nem haladja meg;
b) működéskor a kereskedőház részére,
amennyiben az alapítók a kereskedőház alapításakor nyereségadó kedvezményre jogosultak voltak."
6. számú melléklet a 28/1985. (X. 31.) PM rendelethez
"7. számú melléklet a 32/1984. (XI. 5.) PM rendelethez.
Az 51 Belkereskedelem ágazatba tartozó gazdálkodó szervezeteket a kistelepüléseken végzett kiskereskedelmi tevékenységek után megillető nyereségadó kedvezményt a következők szerint kell számítani:
a) A nyereségadó kedvezmény szempontjából kistelepülésen végzett kiskereskedelmi tevékenységnek a legfeljebb 1500 lakosú önálló helységben működő kiskereskedelmi nyíltárusítású üzletek és gyógyszertárak tevékenységét, valamint - a település lakosság számától függetlenül -a mozgóbolti tevékenységet kell tekinteni.
b) A települések lakosságszámának megállapításánál a népszámlálási adatokat közlő KSH hivatalos kiadvány megyei köteteiben önálló névvel szereplő települések jelenlevő népességszámát kell figyelembe venni. A közigazgatásilag egybekapcsolt települések önálló helységeinek megállapításánál a területileg illetékes tanács szakigazgatási szervének az igazolása az irányadó.
c) A nyereségadó kedvezmény alapja a nyíltárusítású üzlet, gyógyszertár, mozgóbolt - d) pont alatti tételekkel csökkentett - értékesítési árbevétele.
d) A nyereségadó kedvezmény összegének kiszámításánál az értékesítési árbevételből
- a II. vagy annál magasabb osztályba sorolt vendéglátó, valamint a szerződéses rendszerben működtetett kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek árbevételét,
- a vendéglátó üzleteknél az alkoholtartalmú italok, valamint a szakmán belüli forgalom értékesítési árbevételét,
- a gyógyszertárak nem humán célra történő értékesítése esetén alkalmazott felár összegét le kell vonni.
e) A nyereségadó kedvezmény összege az értékesítési árbevétel után százalékban:
- 500 lakosig 2 százalék,
- 501-1500 lakos közötti településen 1 szár zalék,
- mozgóboltoknál 2 százalék.
f) Amennyiben a befizetendő nyereségadó a kedvezményre nem nyújt fedezetet, a hiányzó összeget az érintett gazdálkodó szervezet a költségvetésbe befizetendő egyéb adókötelezettségeiből is visszatarthatja."