2/1985. (II. 16.) EüM-ÉVM együttes rendelet

a települési folyékony hulladék tárolásának, ártalmatlanításának és hasznosításának közegészségügyi szabályairól

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a földművelésügyi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben a következőket rendeljük:[1]

1. § (1) A rendelet hatálya a települési folyékony hulladék tárolásával, ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

(2) A települési folyékony hulladék tárolásának, ártalmatlanításának és hasznosításának közegészségügyi és egyéb feltételeit a rendelet melléklete határozza meg.

2. §[2]

3. §[3]

4. § (1)[4] Az ártalmatlanító telep üzemeltetőjének az üzemeltetésre vonatkozó technológiai utasításokat - amelyeknek a fertőtlenítésre, a rovar- és rágcsálóirtásra, valamint a szabvány szerinti munka- és egészségvédelemre vonatkozó belső szabályzatokat is tartalmazniuk kell - a területileg illetékes országos tisztiorvosnak (a továbbiakban: tisztiorvos) és környezetvédelmi hatóságnak jóváhagyás céljából be kell mutatnia.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt telep üzemeltetőjét a tisztiorvos folyamatosan tájékoztatja a nyilvántartott kórokozó-hordozókról (bacilusgazdákról). Az erre vonatkozó adat az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvényben (77. §) meghatározott titoktartási kötelezettség alá esik.

(3)[5]

5. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az emberi és állati eredetű fekáliák, derítő- és csatornaiszapok gyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának közegészségügyi szabályairól szóló 8/1966. (Eü. K. 4.) EüM utasítás, valamint az ezt kiegészítő 49/1968. (Eü. K. 16.) EüM utasítás a hatályát veszti.

Melléklet a 2/1985. (II. 16.) EüM-ÉVM együttes rendelethez

A települési folyékony hulladék tárolásának, ártalmatlanításának és hasznosításának közegészségügyi és egyéb feltételei a következők:

I.

1. Ártalmatlanító telep (a továbbiakban: telep) kizárólag a környezetvédelmi és közegészségügyi előírásoknak megfelelően létesíthető és üzemeltethető a jóváhagyott technológiai előírások betartása mellett.

2. A telep létesítésénél az Országos Építésügyi Szabályzatban foglalt rendelkezések mellett a következő előírásokat kell betartani:[6]

a) telep csak olyan területen létesíthető, ahol a keletkező csapadék- és szennyvíz ártalommentes elvezetése, tisztítása és elhelyezése biztosítható;

b) telep nem létesíthető ivóvízellátási vagy gyógyászati célokat szolgáló víznyerő, vízkezelő és vízelvezető művek, illetőleg berendezések belső vagy külső védőövezetében, természetvédelmi, vagy egyéb védelmet élvező területen, annak védőtávolságában, továbbá olyan területen, ahol a védőterülettel nem védett, nem közhasználatú ivóvízkutak vagy forrás foglalások vizének minőségét vagy a talajvizet szennyezheti;

c) az a)-b) pontban foglaltakkal kapcsolatban a területileg illetékes vízügyi igazgatóság - mint szakhatóság - szakvéleményének figyelembevételével kell eljárni;

d) a telepet úgy kell bekeríteni, hogy annak területére hulladék ellenőrzés nélkül ne kerülhessen. A szabadon hagyott területeket növényzettel kell betelepíteni;

e) a forgalom zavartalanságának biztosítására szilárd burkolatú utakat és megfelelő kocsibejáratokat kell létesíteni. A közlekedési rend betartása és a veszély elhárítása érdekében figyelmeztető, illetőleg veszélyt jelző táblákat kell elhelyezni.

3. A telepet úgy kell üzemeltetni, hogy a környezetre káros zaj- és légszennyezést, valamint az ott dolgozókra egészségkárosodást ne jelenthessen. Ennek érdekében

a) a telep területén megfelelő tartózkodó helyiségről, világításról, elkülönített fürdési és öltözködési lehetőségről, ivóvízről és illemhelyről kell gondoskodni. A kézmosáshoz meleg folyó vizet és fertőtlenítő oldatot kell biztosítani;[7]

b) a telepen dolgozóknak más célra fel nem használható megfelelő egyéni védőfelszerelést kell viselniük, ezek elkülönített tárolásáról és rendszeres tisztításáról, valamint karbantartásáról gondoskodni kell;[8]

c) a dolgozók egészségének védelme érdekében biztosítani kell a más jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatok rendszeres elvégzését;[9]

d) a telepen rendszeres gyomtalanítást, folyamatos fertőtlenítő takarítást, rovar- és rágcsálóirtást kell végezni.

4. A telepen folyó tevékenység lehetőleg a hulladékot hasznosító zárt rendszerben történjen. Ennek érdekében

a) az ártalmatlanításra bekerülő hulladékot erre a célra kialakított tárolótéren kell átmenetileg tárolni, komposztálni, keverő-nedvszívó anyagokkal keverni, kevert, illetőleg komposzttrágyává feldolgozni; az említett tevékenységek során a vonatkozó technológiai utasításokat és szabványokat be kell tartani;

b) a technológiából keletkező szikkasztott iszap elkülönített tárolására megfelelő tárolóteret kell kialakítani;

c) a nyilvántartott kórokozó-hordozóktól (bacilusgazdáktól) származó hulladékot elkülönítetten kell tárolni. Az ilyen hulladék nem hasznosítható.

5. A telep üzemeltetője köteles biztosítani a hulladék ellenőrzés melletti fogadását.

6. Az üzemeltetőnek kell gondoskodni a beszállított, tárolt, kezelt hulladék mennyiségének és származási helyének pontos nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és az ellenőrzési napló vezetéséről.

II.

1. Azokon a településeken, ahol olyan szabad kapacitással rendelkező vagy bővítéssel megfelelően átalakítható közüzemi szennyvíztisztító telep üzemel, amelynek iszapelhelyezése megoldott, a hulladék - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - közvetlenül az ilyen célra kijelölt szennyvíztisztító telep előkezelő műtrágyába szállítható és a tisztítási technológia meghatározott lépcsőjéhez csatlakoztatva helyezhető el.

2. Az ilyen célra kijelölt szennyvíztisztító telep igénybevétele előkezelés elvégzéséhez köthető.

3. Az előkezelő műtárgyat úgy kell kialakítani, hogy

- a meglevő szennyvíz- és iszapkezelési technológiához szervesen kapcsolódjon,

- a mennyiség mérhető és a mintavétel biztosítható legyen,

- a tisztítótelep továbbfejlesztését ne akadályozza.

III.

1. A telepen ártalmatlanított hulladék különböző talajjavításra szolgáló anyagként hasznosítható.

2. Hulladék a 9003/1983. (MÉM. É. 11.) MÉM-EüM-OVH együttes közleménnyel közzétett "Szennyvízelhelyezési Szabályzat" előírásainak megfelelően - erre irányuló megállapodás alapján - mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területen is elhelyezhető, hasznosítható.