49/1985. (XI. 6.) MT rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról

A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 124. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 100. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása pedig (4)-(5) bekezdésre változik:

"(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon töltött időt - a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül -akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben, a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette."

2. §

Az R.-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 32. §-ával megállapított 206. §-a (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép; a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(4) A nyugdíjat (járadékot) az (1) bekezdés alapján a naptári év minden olyan hónapjára szüneteltetni kell, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani, amelyben a nyugdíjas (járadékos) keresőfoglalkozást folytatónak minősül.

(5) A nyugdíjat (járadékot) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a naptári évet követő július 1-től - legfeljebb az ezt követő év júniusa végéig - annyi naptári hónapra kell szüneteltetni, illetőleg annyi naptári hónapra kell a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot folyósítani, ahányszor 5000 forinttal az adóköteles jövedelem - a keresettel, díjazással, tiszteletdíjjal stb. együtt - a 60 000 forintot meghaladta."

3. §

Az R. 215. §-ának az 52/1979. (XII. 30.) MT rendelet 13. §-ával megállapított (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A maradvány-érdekeltségű költségvetési szervek, valamint a költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi és érdekképviseleti szervek, továbbá a maradvány-érdekeltségű egyesületek

a) a béralapot terhelő bármilyen címen adott (elszámolt) pénzbeli és természetbeni juttatás, továbbá

b) a béralap terhére el nem számolt bérjellegű egyenruhajuttatás értéke forint összegének, illetőleg a pótlására adott átalányösszegnek

a tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."

"(4) A költségvetési rend szerint gazdálkodó eredményérdekeltségű szervek, valamint az eredményérdekeltségű egyesületek az (1) bekezdésben meghatározott juttatások 40 százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."

4. §

Az R. 225. §-ának az 55/1980. (XII. 20.) MT rendelet 8. §-ával megállapított (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Távirati Iroda és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, továbbá a Magyar Televízió és a Magyar Rádió tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttei részére az R. 222. §-ában megállapított járulékalapot meghaladó, valamint a nem magyar állampolgároknak a béralap terhére elszámolt juttatásai után nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. E rendelkezést kell alkalmazni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa magyar képviseletéhez, valamint a Művelődési Minisztérium által a külföldön működő magyar intézetekhez kiküldöttek, továbbá az itt alkalmazott nem magyar állampolgárok részére elszámolt juttatások esetében is."

5. §

Az R.-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 36. §-ával módosított 228. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 228. § (1) Az a biztosított, aki tartós külföldi szolgálatot teljesítő, nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával történő külföldre utazás címén engedélyezett fizetésnélküli szabadságon van, ennek tartamára az R. 222. §-ának alkalmazásával megállapított összeg után nyugdíjjárulék (R. 232. §) fizetését vállalhatja.

(2) Az a biztosított, akit a házastársával azonos külföldi állomáshelyen magyar munkáltató alkalmaz, e jogviszonya alapján nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha az (1) bekezdés szerint vállalt nyugdíjjárulékot tovább fizeti."

6. §

Az R. 250. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítási követelésnek levonással vagy egyéb módon meg nem térült összegét - a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint, az egyetemleges felelősségi szabályokat is figyelembe véve - adók módjára kell behajtani."

7. §

Az R. 263. §-ának az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 28. §-ával megállapított g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Baleseti ellátásra jogosultak a T. 118. §-ának (6) bekezdésében felsoroltakon kívül:]

"g) a kisiparosként, magánkereskedőként, gazdasági munkaközösség, illetőleg ipari vagy mezőgazdasági szakcsoport tagjaként kiegészítő tevékenységet folytatók."

8. §

Az R. 271. §-ának az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 35. §-ával megállapított (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Jövedelmére tekintet nélkül az I. osztályba tartozik az a kisiparos, magánkereskedő, aki életkora, csökkent munkaképessége miatt adómentes."

9. §

Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 37. §-ával megállapított 273. ,§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 273. § (1) Az adófizetésre kötelezett kisiparos, magánkereskedő a tevékenységének megkezdése évében a II. osztályra előírt társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, és a társadalombiztosítási ellátást erre az osztályra irányadó havi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője a kisiparos, a magánkereskedő kérelmére engedélyezheti az (1) bekezdésben előírt társadalombiztosítási járulék helyett az érdekképviseleti szerv által javasolt osztályra előírt társadalombiztosítási járulék fizetését."

10. §

Az R. a következő 273/A. §-sal egészül ki:

"R. 273/A. § A kisiparos, a magánkereskedő a tevékenység megkezdését követő év első napjától a következő év december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot a tevékenység megkezdését követő évre megállapított adóköteles jövedelmének megfelelő osztály szerint köteles fizetni. Az említett adóköteles jövedelem megállapításáig a II. osztályra előírt társadalombiztosítási járulékkal azonos összegű járulékelőleget kell fizetni. A járulékelőleget az R. 271. §-a szerinti osztályra előírt társadalombiztosítási járulék összegébe be kell számítani. A járulék-különbözetet az osztályba tartozásról szóló értesítés kézbesítését követő harmadik hónap végéig késedelmi pótlékmentesen lehet fizetni."

11. §

Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 44. §-ával megállapított 292/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A mezőgazdasági szakcsoport kiegészítő tevékenységet folytató tagja társadalombiztosítási járulék címén a közös tevékenységben való részvétele alapján kiosztott jövedelmének - ide nem értve a szakcsoporton keresztül történt értékesítésből származó jövedelmet - tíz százalékát köteles fizetni. A mezőgazdasági szakcsoport köteles a tag jövedelméből a tíz százalék társadalombiztosítási járulékot levonni és az (1) bekezdésnek megfelelően az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz befizetni."

12. §

Az R. 298. §-ának a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 69. §-ával megállapított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alapján járó baleseti ellátást havi 3000 forint figyelembevételével kell megállapítani."

13. §

Az R. 299. §-ának a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 70. §-ával megállapított (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben említett baleset alapján járó baleseti ellátást a balesetkor végzett munkáért kapott díjazás havi átlagának a figyelembevételével kell megállapítani. Ha a baleset olyan munka végzése közben történt, amelyért díjazást nem fizettek, vagy ennek összege nem állapítható meg, vagy havi 3000 forintnál kevesebb, a baleseti ellátás összegét havi 3000 forint figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett személyt a bíróság az ellene emelt vád alól jogerősen felmentette, a baleseti nyugellátást a biztosítottként elért kereset, de legalább havi 3000 forint figyelembevételével kell megállapítani, ha ez a kedvezőbb és az üzemi balesetet szenvedett személy a letartóztatáskor, vagy az ezt megelőző tizenöt napon belül biztosított volt."

14. §

Az R.-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 73. §-ával módosított 313. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője különös méltánylást érdemlő esetben az Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján életjáradékban részesülő személyt ideiglenesen vagy véglegesen mentesítheti a betegségi járulékfizetés alól."

15. §

Az R.-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 43. §-ával megállapított 323. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A külföldön munkát vállaló kisiparos, magánkereskedő, magánkereskedői polgári jogi társaság, gazdasági munkaközösség, illetőleg ipari szakcsoport tagja a külföldi munkavállalás tartamára választhat, hogy az (1) bekezdés szerinti vagy az adóköteles jövedelmének megfelelő VI-XXI. osztályra meghatározott társadalombiztosítási járulékot fizeti."

16. §

Az R. 324. §-ának a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 44. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A külföldön munkát vállaló, munkaviszonyban nem álló előadóművész a külföldi munkavállalásának a tartamára havi 1200 forint -napi 40 forint - társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, vagy választhatja az R. 283. § (1) bekezdésében az V-VI. osztályra meghatározott járulék fizetését."

17. §

Az R.-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 45. §-ával megállapított 325. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A külföldön munkát vállaló kisiparosnak, magánkereskedőnek, munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg a magánkereskedői polgári jogi társaság, a gazdasági munkaközösség és az ipari szakcsoport tagjának ellátását a külföldi munkavállalás tartamára havi 1200 forint járulék fizetése esetén havi 4000 forint, az R. 323. § (3), illetve az R. 324. § (1) bekezdésében említett választás esetén arra az osztályra irányadó havi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, amelynek alapján járulékot fizetett."

18. §

A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségeknek az R. 175. §-a alapján meghatározott jegyzéke az e rendelet melléklete szerint módosul.

19. §

(1) E rendelet 1986. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg az R. 215. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

(2) Az 1. § rendelkezéseit a kihirdetése napján jogerősen még el nem bírált ügyekben, továbbá - kérelemre - a jogerősen már lezárt ügyekben is alkalmazni kell. Utóbbi esetben a magasabb összegű saját jogú nyugdíj, illetőleg hozzátartozói ellátás legkorábban annak a hónapnak az első napjától állapítható meg, amelyben a kérelmet benyújtották. A 3. és 9. § rendelkezését első ízben az 1986. február 1-én esedékes járulékra kell alkalmazni.

(3) Az a munkaviszonyban nem álló előadóművész, aki az 1985. június 30-ig hatályban volt rendelkezések szerint az R. 271. §-ának (1) bekezdése szerinti osztályra meghatározott társadalombiztosítási járulék fizetését vállalta, külföldi munkavállalásának tartamára e járulék fizetését vállalhatja.

(4) Az 5. § rendelkezéseit az 1985. december 31-ét követően vállalt nyugdíjjárulék fizetésére kell alkalmazni.

(5) A 9. § rendelkezéseit az 1985-ben tevékenységet kezdő kisiparosra, magánkereskedőre is alkalmazni kell.

(6) A 2. § rendelkezéseit az 1984-ben elért adóköteles jövedelem miatt 1985. július 1-étől szünetelő nyugdíjra (járadékra) is alkalmazni kell azzal, hogy a szünetelő nyugdíj legkorábban a rendelet hatálybalépése napjától folyósítható.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanácsi elnöke

Melléklet a 49/1985. (XI. 6.) MT rendelethez

A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzéke a kővetkező 35. ponttal egészül ki: