5/1986. (II. 27.) MT rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról

A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 124. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A 17/1975. (VI. 14.) MT rendeletnek (a. továbbiakban: R.) a 3/1985. (I. 17.) MT rendelet 11. §-ával megállapított 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 41/A. § (1) Gyermekgondozási díj a gyermek másfél éves koráig annak a biztosítottnak jár, aki

a) teljes összegű terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, ennek hiányában rendelkezik a teljes összegű terhességi-gyermekágyi segélyhez szükséges jogosultsági feltételekkel, és

b) ha munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagsági viszonyban áll, a gyermek gondozása céljából fizetés (díjazás) nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet tagja, továbbá a közös munkában részt vevő családtag akkor jogosult gyermekgondozási díjra, ha

a) a szülést megelőző két éven belül legalább 90 napon át részt vett a közös munkában, és

b) a gyermek gondozása céljából díjazás nélküli szabadságot vesz igénybe.

(3) Gyermekgondozási díjra a gyermek egyéves koráig csak az anya (egyedülálló apa), ezt követően a szülők bármelyike jogosult."

2. §

Az R-nek a 3/1985. (I. 17.) MT rendelet 11. §-ával megállapított 41/C §-a (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"R. 41/C. § (1) A gyermekgondozási díj napi összege a (2) bekezdésben meghatározott esetben a terhességi-gyermekágyi segély, egyéb esetben a táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetnek - mezőgazdasági szövetkezet tagja esetében a szülési, illetőleg a betegségi segély számításakor figyelembe vett részesedés naptári napi átlagának - az R. 31. §-a figyelembevételével megállapított hatvanöt, vagy hetvenöt százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj napi összegének megállapításánál akkor kell figyelembe venni a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét, illetőleg a szülési segély számításakor figyelembe vett részesedés naptári napi átlagát, ha

a) a biztosított a terhességi-gyermekágyi segély (szülési segély) folyósításának megszűnését követően folytatólag igényel gyermekgondozási díjat, vagy

b) a biztosított a terhességi-gyermekágyi segély (szülési segély) folyósításának megszűnését követően nem folytatólag, de még a terhességi-gyermekágyi segély (szülési segély) folyósításának első napját magában foglaló naptári évben igényli a gyermekgondozási díjat, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosított a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának megszűnését követően munkahelyet változtatott.

(3) A gyermekgondozási díj napi összege az Öregségi nyugdíj legkisebb összegének [R. 71. § (1) bekezdés] harmincad részénél kevesebb és ennek kétszeresénél több nem lehet. Ha azonban a terhességi-gyermekágyi segély napi összege, illetőleg a szülési segély számításakor figyelembe vett részesedés naptári napi átlaga az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincad részénél kevesebb, gyermekgondozási díj címén ez az összeg jár. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a gyermekgondozási díj napi összegét a táppénz alapját képező naptári napi átlagkereset figyelembevételével kell megállapítani, és a figyelembe vehető napi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincad részét.

(4) A gyermekgondozási díj legkisebb, illetőleg legnagyobb összegének megállapítása szempontjából a több jogviszonyból származó gyermekgondozási díj napi összegeit egybe kell számítani.

(5) Annak, aki a gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül, és terhességi-gyermekágyi segélyre (szülési segélyre) nem jogosult, a szülés napjától - a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivételével - gyermekgondozási díj jár. A gyermekgondozási díj napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [R. 71. § (1) bekezdés] a harmincad része, ha azonban kedvezőbb, a díjat a korábbi terhességi-gyermekágyi segély alapján kell megállapítani."

3. §

Az R. 109. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik és a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bűncselekmény elkövetését megelőzően szerzett szolgálati időt figyelembe kell venni, ha az érintett a büntető jogszabályok rendelkezései szerint az elítéléshez fűzött hátrányos következmények alól mentesült."

4. §

Az R. a következő 217/A. §-sal egészül ki:

"R. 217/A. § (1) A társadalombiztosítási járulékot az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - mérsékelheti

a) a szociális foglalkoztatást, egyéb humán jellegű termelő-szolgáltató vagy kulturális tevékenységet végző munkáltatónál legfeljebb az R. 215. §-a (1) bekezdésében előírt járulék mértékére,

b) az előírt járulék legfeljebb ötven százalékára, ha a munkáltató - ide nem értve az R. 215. §-a (1) bekezdése alá tartozókat - tudományos, kulturális, szociális vagy egyéb közcélú feladatokat lát el és költségvetési támogatásban részesül, vagy jogi személyek, állampolgárok befizetéseiből származó bevételből gazdálkodik.

(2) A költségvetési rendszerben gazdálkodó eredményérdekeltségű szerveknél - meghatározott időtartamra - legfeljebb az R. 215. §-a (1) bekezdésében előírt mértékű járulék fizetése engedélyezhető."

5. §

Az R. 261. §-ának a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 24. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport, a jogtanácsosi munkaközösség tagja, valamint az általános jövedelemadó fizetésére kötelezett szellemi szabadfoglalkozást folytató személy (a továbbiakban: szellemi szabadfoglalkozást folytató), kivéve, ha ez utóbbi egyéb címen biztosított, öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas, vagy tevékenységét polgári jogi társaság tagjaként folytatja."

6. §

Az R-nek a 47/1983. (XI.20.) MT rendelet 25. §-ával megállapított 267. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kisiparos és a magánkereskedő terhességi-gyermekágyi segélyre a T. 25. §-a (1) bekezdésének, gyermekgondozási díjra pedig az R. 41/ A. §-ának megfelelő alkalmazásával jogosult."

"(6) A kisiparos és a magánkereskedő gyermekgondozási díját az R. 41/C. §-ának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani."

7. §

Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 45. §-ával megállapított 269/B. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 269/B. § (1) Nem jár táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, családi pótlék, valamint baleseti táppénz a kisiparosnak, a magánkereskedőnek arra az időtartamra, amelyre a társadalombiztosítási járulék, illetőleg a baleseti járulék fizetése alól mentesítették."

8. §

Az R. 276. §-ának az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 39. §-ával megállapított (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a kisiparosnak, a magánkereskedőnek egy hónapot meghaladó társadalombiztosítási járuléktartozása van, táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra és családi pótlékra a járuléktartozás megfizetése esetén - visszamenőleg - jogosult."

9. §

Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 51. §-ával megállapított 279/A. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A munkaviszonyban nem álló előadóművész terhességi-gyermekágyi segélyre a T. 25. §-a (1) bekezdésének, gyermekgondozási díjra pedig az R. 41/A. §-ának megfelelő alkalmazásával jogosult."

"(6) A munkaviszonyban nem álló előadóművész gyermekgondozási díját az R. 41/C. §-ának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani."

10. §

Az R.-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 54. §-ával megállapított 281/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nem jár táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, családi pótlék, valamint baleseti táppénz a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek arra az időtartamra, amelyre a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítették."

11. §

Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 54. §-ával megállapított 281/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 281/B. § Ha a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek egy hónapot meghaladó társadalombiztosítási járuléktartozása van, táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra és családi pótlékra a járuléktartozás megfizetése esetén - visszamenőleg - jogosult"

12. §

Az R. a következő 287/A. §-sal egészül ki:

"R. 287/A. § (1) A munkaviszonyban nem álló előadóművészek társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szellemi szabadfoglalkozást folytató személyre [R. 261. § (1) bekezdés] is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szellemi szabadfoglalkozást folytató - ha magasabb összegű járulék fizetését nem vállalja - az R. 283. §-a (1) bekezdésében meghatározott II. osztályra előírt járulékot attól a naptól köteles fizetni, amelyen e tevékenységének folytatását a lakóhelye szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez bejelentette és azt a személyi igazolványába bejegyezték.

(3) Az R. 284. §-ának (31 bekezdése a szellemi szabadfoglalkozást folytatókra nem alkalmazható."

13. §

Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 35. §-ával megállapított 288. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ügyvéd terhességi-gyermekágyi segélyre a T. 25. §-a (1) bekezdésének, gyermekgondozási díjra pedig az R. 4l/A. §-ának megfelelő alkalmazásával jogosult."

"(6) Az ügyvéd gyermekgondozási díját az R. 41/C. §-ának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani."

14. §

Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 35. §-ával megállapított 290/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 290/B. Nem jár táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, családi pótlék, valamint baleseti táppénz az ügyvédnek arra az időtartamra, amelyre a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítették, kivéve ha a mentesítésre szülése miatt került sor."

15. §

(1) Ez a rendelet 1986. március 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a 6/1985. (I. 17.) MT rendelet 6. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezések alapján gyermekgondozási díj legkorábban 1986. március 1. napjától jár a szülőnek akkor is, ha a gyermek az egyéves korát már ezt megelőzően betöltötte.

(3)[1]

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke