116/1988. (XII. 31.) MT rendelet
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról
A Minisztertanács a társadalombiztosítási törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §
A 17/1975. (VI. 14.) MT rendeletnek (a továbbiakban: R.) az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 1. §-ával megállapított 1. §-a (1) bekezdésének c) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A társadalombiztosítás (a továbbiakban: biztosítás) kiterjedj
"c) a kistermelők szövetkezete közös tevékenységében közreműködő tagjára, ha a T. X. fejezetének szabályai alapján szolgálati időt nem szerez,"
"f) a gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagjára."
2. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 1. §-ával megállapított 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § A biztosítás nem terjed ki
a) a munkáltató házastársára (élettársára), kivéve ha segítő családtagként folytat tevékenységet,
b) a magánháztartásban alkalomszerűen, továbbá
c) a vállalkozási jogviszonyban munkát végző személyre."
3. §
Az R-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT rendelet 1. §-ával megállapított 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § A bedolgozó biztosítása a munkába lépése napjától a bedolgozói jogviszony megszűnéséig terjedő időszak alatt azokban a hónapokban, illetőleg azokon a napokon áll fenn, amelyek keresete a havi 1200 forintot, illetőleg a napi 40 forintot eléri, továbbá azokon a napokon, amelyeken igazoltan nem végez munkát."
4. §
Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § Az alkalmi fizikai munkát végző személy biztosítása a munkavégzés napján, valamint azokon a napokon áll fenn, amelyekre e nélkül is díjazásban részesül. Ha az említett személy egymást követő hat munkanapon át munkát végez, a közbeeső vagy a közvetlenül követő heti pihenőnapot, munkaszüneti napot is biztosításban töltött időként kell számításba venni."
5. §
Az R. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
"8/A. § (1) A T. 11. §-ában említetteken kívül a biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a magyar állam területén foglalkoztatott külföldi honos munkavállalóira.
(2) A T. 11. §-ában, illetőleg az (1) bekezdésben említett személyek társadalombiztosítási ellátására megállapodást az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal, illetve társadalombiztosítási igazgatóságaival lehet megkötni. A megállapodásban rögzíteni kell a társadalombiztosítási ellátások körét, a jogosultság foltételeit és mértékét (összegét), a fizetendő járulék összegét, továbbá a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat."
6. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 1. §-ával megállapított 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15/A. § A szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetője, továbbá a szerződéses rendszerben üzemeltetett, ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást végző részlegvezetője (a továbbiakban: szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője), továbbá az R. 233. §-a (1) bekezdésében említett szakszövetkezeti tag táppénzre három napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosult. Ebben az esetben táppénz a keresőképtelenség első napjától jár."
7. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 2. §-ával megállapított 18. §-a (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál biztosításban töltött időként kell figyelembe venni)
"b) azt az időtartamot, amelyre a T. X. fejezetének rendelkezései szerint társadalombiztosítási-, illetőleg nyugdíjjárulékot fizettek, ideértve azt az időt is, amelyre táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz, valamint gyermekgondozási segély folyósítása miatt nem kellett járulékot fizetni."
8. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 4. §-ával megállapított 22. §-a (2) bekezdésének b) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár táppénz)
"b) arra az időtartamra, amely alatt a biztosított külföldön tartózkodik, kivéve, ha a biztosított államközi egyezmény hatálya alá tartozik vagy államközi egyezmény keretében, illetőleg a 10/1988. (VIII. 16.) SZEM rendelet alapján részesül külföldön gyógykezelésben,"
"g) a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének, továbbá az R. 233. §-a (1) bekezdésében említett szakszövetkezeti tagnak a három napot meg nem haladó keresőképtelensége idejére,"
9. §
Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag keresőképtelensége esetén tagsága alapján táppénz helyett a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint betegségi segélyre jogosult. Ha az R. 233. §-a (1) bekezdésében említett szakszövetkezeti tagnak betegségi segély nem jár, táppénzre jogosult."
10. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 5. §-ával megállapított 25. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"25. § (1) A táppénz összegének megállapításánál keresetként azokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak nyugdíjjárulékot kell fizetnie, kivéve a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tisztes és honvéd részére járó kereset-(jövedelem) kiegészítést. Keresetként kell figyelembe venni a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó kereset kiegészítés összegét is. Ha a biztosított utoljára elhelyezkedési támogatásban részesült, keresetként az elhelyezkedési támogatás alapjául szolgáló havi összeget kell figyelembe venni."
11. §
Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 4. §-ával megállapított 25/A §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"25/A. § A kisipari, a magánkereskedői tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, a gazdasági társaságnál rendszeresen munkát végző segítő családtag, valamint a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének közeli hozzátartozója táppénzét havi 3500 forint figyelembe vehető jövedelem alapján, havi összegben kell megállapítani. Ha a táppénzt nem teljes hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi táppénz harmincad része jár."
12. §
Az R. a következő 25/B. §-sal egészül ki:
"25/B. Az R. 233. §-a (1) bekezdésében említett szakszövetkezeti tag táppénzét havi 3500 forint figyelembe vehető jövedelem alapján, havi összegben kell megállapítani. Ha a táppénzt nem teljes hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi táppénz harmincad része jár."-
13. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 10. §-ával módosított 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. § (1) A háztartási alkalmazott és az alkalmi fizikai munkát végző személy táppénzének napi összege 90 forint.
(2) Napi 90 forint táppénz jár annak is, aki
a) a keresőképtelensége bekövetkezésekor szigorított javító-nevelő munkát végez, vagy
b) a szigorított javító-nevelő munka felfüggesztését, illetőleg megszűnését követően a T. 17. §-ának a)-c) pontja alapján jogosult táppénzre."
14. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 11. §-ával megállapított 35. §-a a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Arra, aki saját jogú nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)
"a) a táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál csak a nyugdíjazást követően biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni."
15. §
Az R-nek a 3/1985. (I. 17.) MT rendelet 9. §-ával megállapított 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"37. § Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak
a) ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenységét személyesen folytatja,
b) a külföldi tartózkodás időtartamára, kivéve, ha államközi egyezmény hatálya alá tartozik vagy gyermekével magánszemélyként átmenetileg tartózkodik külföldön."
16. §
Az R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag szülése esetén tagsága alapján terhességi-gyermekágyi segély helyett a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint szülési segélyre jogosult. Ha az R. 233. §-a (1) bekezdésében említett szakszövetkezeti tagnak szülési segély nem jár, terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult."
17. §
Az R-nek a 3/1985. (I. 17./ MT rendelet 10. §-ával módosított 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"39. § Az alkalmi fizikai munkát végző személy, a háztartási alkalmazott, valamint a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személy terhességi-gyermekágyi segélyének napi összege, ha előzetesen 270 napi biztosítási ideje van, 120 forint, ha előzetesen 180 napi biztosítási ideje van, 90 forint."
18. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 13. §-ával módosított 41/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az apának a gyermekgondozási díjra jogosultság feltételeivel az igénybevétel első napján kell rendelkeznie."
19. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 15. §-ával módosított 41/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"41/C. § (1) A gyermekgondozási díj napi összege a táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetnek - mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében a betegségi segély számításakor figyelembe vett részesedés naptári napi átlagának - az R. 31. §-a figyelembevételével megállapított hatvanöt vagy hetvenöt százaléka, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [R. 71. § (1) bekezdés] harmincad részénél kevesebb nem lehet. Ha azonban a kereset napi átlaga az öregségi nyugdíj legkisebb összege harmincad részénél kevesebb, gyermekgondozási díj címén ez az összeg jár.
(2) Annak, aki a gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül, és terhességi-gyermekágyi segélyre (szülési segélyre) nem jogosult, a szülés napjától - a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivételével - gyermekgondozási díj jár. A gyermekgondozási díj napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [R. 71. § (1) bekezdés] a harmincad része, ha azonban kedvezőbb, a díj korábban megállapított összege jár.
(3) Az R. 37. §-ában foglalt rendelkezést a gyermekgondozási díjra is alkalmazni kell."
20. §
Az R-nek a 82/1987. (XII. 27.) MT rendelet 8. §-ával módosított 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"47. § Nem jár családi pótlék
a) a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben levő gyermek után,
b) az után a gyermek után, akinek rokkantsági járadékot állapítottak meg."
21. §
Az R. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"48. § (1) A családi pótlékra jogosító gyermekek számának a megállapításánál figyelembe kell venni a biztosított
a) háztartásában levő gyermeket,
b) háztartásán kívül elhelyezett vér szerinti és örökbe fogadott gyermekét."
22. §
Az R. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az intézetben elhelyezett, továbbá az intézeti, illetőleg állami nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: állami gondoskodás alatt álló gyermek) után a vér szerinti szülő, illetőleg a tartásra kötelezett személy jogán megállapított családi pótlékot annak a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van."
23. §
Az R-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT rendelet 3. §-ával megállapított 51/ §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Biztosítási időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amelyre a T. X. fejezete alapján járulékot fizettek, ideértve azt az időt is, amelyre táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély folyósítása miatt járulékot fizetni nem kellett."
24. §
Az R. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az a munkaviszonyban álló biztosított, akinek a munkaidejét megállapítani nem lehet, valamint a bedolgozó, huszonegy napi biztosításban töltött idő esetén is csak arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben keresete a havi 1200 forintot, illetőleg a napi 40 forintot eléri. Biztosítással járó több jogviszony esetén a kereseteket egybe kell számítani."
25. §
Az R. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a családi pótlék az elhalt személy jogán a halálát megelőzően más személy részére járt." ' .
26. §
Az R-nek a 24/1980. (VI. 27.) MT rendelet 1. §-ával módosított 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Arra a hónapra, amelyben az állami gondoskodás alatt álló gyermek az intézetbe kerül, a családi pótlékot a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek kell folyósítani. A szülőt, illetőleg a nevelőszülőt illeti meg a családi pótlék arra a hónapra, amelyben a gyérnek az intézetből a szülő vagy nevelőszülő háztartásába kerül."
27. §
Az R-nek az 52/1988. (VII. 1.) MT rendelet 1. §-ával megállapított 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"59. § (1) A családi pótlék havi összege
(2) Annál, aki 1980. július hónapban vagy azt követően három vagy több gyermek után volt jogosult családi pótlékra és a gyermekek száma kettőre vagy egyre csökkent, a családi pótlék összege gyermekenként havi 1750 forint, ha a jogosultat korábban e gyermek (gyermekek) figyelembevételével megillette a családi pótlék.
(3) Egy gyermek után is havi 1750 forint családi pótlék jár annak, akit mint egyedülállót e gyermek figyelembevételével 1980. július hónapban, vagy ezt követően két vagy több gyermek után megillette a családi pótlék és továbbra is egyedülálló.
(4) Havi 2100 forint a családi pótlék összege a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermek (R. 46. §) után.
(5) Ha a két gyermek közül az egyik gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, a két gyermek után összesen havi 3850 forint családi pótlék jár.
(6) Ha a családi pótlék az (5) bekezdés rendelkezése szerinti összegben jár, és a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermek után a családi pótlékra jogosultság megszűnik, a másik gyermek után havi 1750 forint családi pótlék jár.
(7) Havi 2100 forint a családi pótlék összege a nevelőszülő háztartásában levő állami gondoskodás alatt álló gyermek után; ha e gyermeknél az R. 46. §-ában foglalt feltételek is fennállnak, a családi pótlék havi összege 2500 forint.
(8) Az (1)-(7) bekezdésben meghatározott családi pótlék a gyermek hároméves koráig 100 forinttal emelt összegben jár."
28. §
Az R. 60. §-ának a 39/1982. (IX. 1.) MT rendelet 2. íjával módosított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az állami gondoskodás alatt álló gyermek után a nevelőszülő családi pótlékra jogosultsága a nevelőszülői jogviszony megszűnése miatt szűnik meg - ide nem értve a gyermek nagykorúvá válását -, a családi pótlékra jogosultság szempontjából, és a családi pótlék összegének megállapításánál e gyermeket figyelmen kívül kell hagyni."
29. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 18. §-ával megállapított 80. §-a (2) bekezdése és (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Keresetként havi 3500 forintot kell figyelembe venni a háztartási alkalmazottként és a szigorított javító-nevelő munkában töltött időre, továbbá arra az időre, amelyre a szakszövetkezeti tag társadalombiztosítási járulékot fizetett."
"A havi átlagkeresetnek a jogszabályban - a tényleges keresettől függetlenül - meghatározott összegét (figyelembe vehető jövedelmet), valamint azt a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet, amelyet a T. X. fejezetének a rendelkezései határoznak meg, csökkenteni nem kell."
30. §
Az R. 100. §-ának (1) bekezdése és (6) bekezdésének a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 17. §-ával megállapított b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, az ipari szövetkezeti tagsági viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, a bedolgozóként, a rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízás alapján, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá az 1989. január 1-je előtt gépjárművezető-képző munkaközösségi tagként biztosításban töltött idő.
(6) (Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt)
b) a kisiparos, a magánkereskedő, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.
(7) Ha a kisszövetkezet tagja a naptári év folyamán 240 000 forint után már megfizette a nyugdíjjárulékot, a naptári év hátralevő tartama alatt fennálló tagsága munkavégzés nélkül is szolgálati időnek számít."
31. §
Az R. 104. §-a (1) bekezdésének a 3/1985. (I. 17.) MT rendelet 17. §-ával megállapított c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) (Szolgálati időként kell figyelembe venni)
"c) a gyermekgondozási segély folyósításának tartamát."
32. §
Az R. 106. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) A gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát kell szolgálati időnek tekinteni, amelyre a tag nyugdíjjárulékot fizetett és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek."
33. §
Az R-nek a 82/1987. (XII. 27.) MT rendelet 13. §-ával megállapított 126/A, §-a (1) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szolgálati időként kell figyelembe venni)
"b) a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének idejét, ha a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli megállapodása szerint a szünetelésre a tag közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából került sor, és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette."
34. §
Az R. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"134. § A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni az egyházi személynek e minőségben eltöltött idejét, ha
a) ezt követően legalább annyi szolgálati időt szerzett, mint amennyi időn át egyházi személyként működött, vagy
b) nem egyházi személyként szerzett szolgálati ideje alapján is jogosult lenne nyugdíjra."
35. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 13. §-ával megállapított 136. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi- és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 3 1-e után eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a járulékot megfizették."
36. §
Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 23. §-ával megállapított 137. §-a előtti cím a következők szerint változik, a 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"Kisiparosként, magánkereskedőként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és gazdasági társaság tagjaként eltöltött idő figyelembevétele
(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként és a magánkereskedőként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos, illetőleg a magánkereskedő a T. hatálybalépése előtt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig társadalombiztosítási járulékot, ezt követően pedig társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetett."
"(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport) tagjaként, továbbá a gazdasági társaság tagjaként [R. 261. § (1) bek.) 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot fizetett, és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek."
37. §
Az R. 137/A. §-ának a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 24. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"137/A. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek."
38. §
Az R. 151. §-ának c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Öregségi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha)
"c) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,"
"e) keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg."
39. §
Az R. 152. §-ának c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Munkaképtelenségi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha)
"c) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,"
"e) keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg."
40. §
Az R. 157. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Özvegyi járadékra annak a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak az özvegye jogosult, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg az ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg, ha)
"c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,"
"e) keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg."
41. §
Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 25. §-ával megállapított 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"161. § Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékra jogosultság szempontjából nem lehet keresetként számításba venni a mezőgazdasági szövetkezettől kapott juttatásokat."
42. §
Az R. 162. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az, aki)
"b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét el nem érő öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, szülői nyugdíjra, kivételes nyugellátásra és öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékra is jogosult, kérheti, hogy az a)-b) pontokban felsorolt ellátását az öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadék összegével, legfeljebb azonban az R. 208. §-ában meghatározott összegre egészítsék ki. Az összeghatár számításánál a házastársi pótlékot és a 100 százalékos hadirokkant pénzellátását figyelmen kívül kell hagyni."
43. §
Az R-nek az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 18. §-ával módosított 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"164. § Növelt összegű öregségi járadékra jogosult az, aki
a) az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt [T. 39. íjának (1) bekezdése] elérte, de öregségi nyugdíjra nem jogosult,
b) az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel azonos tartamú, növelt összegű járadékra jogosító időt szerezett, és
c) a szakszövetkezet alapszabályában előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett."
44. §
Az R. 168. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"168. § (1) Növelt összegű özvegyi járadékra az jogosult, akinek a házastársa növelt összegű öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg ilyen járadékosként halt meg, ha az özvegy
a) a házastársával annak halálakor együtt élt, és
b) házastársának halálakor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort [T. 39. §-ának (1) bekezdése] elérte vagy munkaképtelen."
45. §
Az R. a következő 176/A. §-sal egészül ki:
"176/A. § A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri."
46. §
Az R-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT rendelet 11. §-ával módosított 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"209. § (1) Arra az időre, amely alatt a jogosult - beleszámítva az őrizetbevétel idejét is - harminc napol meghaladóan előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy szigorított őrizet alatt áll, nyugellátását, baleseti nyugellátását szüneteltetni kell, illetőleg azt a jogosult kérelmére az esedékesség időpontjában házastársa (élettársa), gyermeke, unokája vagy szülője részére kell kiutalni.
(2) A szüneteltetett, illetőleg hozzátartozó részére sem folyósított nyugellátást, baleseti nyugellátást a büntetőeljárás befejezése, illetőleg a szabadságvesztés letöltése vagy a szigorított őrizet megszűnése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére ki kell utalni."
47. §
Az R. 210. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"210. § (1) Annak a nyugellátását, baleseti nyugellátását, aki érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózkodik, belföldön vezetett átutalási betétszámlájára vagy belföldi meghatalmazottja részére kell folyósítani. A meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia. Ha a külföldön tartózkodás az egy naptári évet meghaladja, a továbbfolyósításhoz. (átutalási betétszámlára történő további utaláshoz) az ellátásra jogosult újabb igénybejelentése szükséges.
(2) A külföldön tartózkodás miatt szüneteltetett, illetőleg nem folyósított nyugellátást, baleseti nyugellátást, az ellátásra jogosult hazaérkezését követő egy éven belül előterjesztett igénybejelentésére kell kifizetni."
48. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 21. §-ával megállapított 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"214. § Az állami vállalat, a közös vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyesülés, kizárólag jogi személyekből álló gazdasági társaság, a szövetkezet - a lakásszövetkezet, a kisszövetkezet, a kistermelők szövetkezete, iskolai szövetkezet, iskolai szövetkezeti csoport kivételével -, a szövetkezeti vállalat, a vízgazdálkodási társulat, az egyes jogi személyek vállalatai, a pénzintézet - ideértve a Magyar Nemzeti Bankot, a Pénzintézeti Központot, az Állami Fejlesztési Intézet is -, a leányvállalat, a költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, az egyesület, továbbá a külföldi tulajdonban levő és a Magyar Népköztársaság területén székhellyel rendelkező munkáltató, valamint a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság,
a) a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott, nyugdíjjárulék-alapot képező [R. 226. § (1) bek. és 229. § (1) bek.] bérjellegű pénzbeli és természetbeni juttatás,
b) a bérjellegű egyenruha-juttatás értéke forintösszegének, illetőleg a pótlására adott átalányösszegnek, valamint a szakmunkástanulók és a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók tanulmányi ösztöndíjának
negyvenhárom százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
49. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 24. §-ával módosított 217. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"217. § (1) Az R. 214. §-a hatálya alá nem tartozó munkáltatók a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott munkabér, munkadíj és egyéb bérjellegű pénzbeli és természetbeni juttatás [R. 226. § (1) bek.) negyvenhárom százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.
(2) Az egyházak, a felekezetek (egyházközségek, egyházi intézmények stb.) az (1) bekezdésben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a biztosított részére az Állami Egyházügyi Hivatal által folyósított államsegély után is.
(3) A kistermelők szövetkezete az R. 1. § (1) bekezdésének c) pontjában említett tagjának a közös tevékenységért kiosztott jövedelme után - ide nem értve az adózott nyereség terhére elszámolt jövedelmet - az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(4) A kisiparos, a magánkereskedő és a gazdasági társaság természetes személy tagja a segítő családtagja, valamint a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője a közeli hozzátartozója [R. 1. § (1) bekezdés e)-g) pontja) után havi 3500 forint figyelembe vehető jövedelem alapulvételével - a nyugdíjjárulék összegét is magában foglaló - havi 1200 forint, illetőleg naptári napokra 40 forint összegű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(5) A (4) bekezdésben említett segítő családtag után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a segítő családtag táppénzben, terhességi-gyemekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, gyermekgondozási segélyben részesül vagy katonai szolgálatot teljesít.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt munkáltatók jogszabályban meghatározott esetekben és összegben társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni azokra a napokra, amelyeken a biztosított munkabérben (munkadíjban) nem részesül."
50. §
Az R. 221. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"221. § A fegyveres erők, a fegyveres testületek - ideértve az állami tűzoltóság területi szerveit is -, valamint a rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai részérc társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatások a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben, a kinevezett és szerződéses polgári alkalmazottak részére kifizetett, társadalombiztosítási ellátások pedig teljes egészében elszámolhatók a járulék terhére. A járulékbefizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodásban kell rendezni."
51. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 20. §-ával megállapított 225. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"225. § A tartós külföldi szolgálatot teljesítő után fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke negyvenhárom százalék."
52. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 26. §-ával megállapított 226. §-a (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"226. § (1) Nyugdíjjárulék alapját képező bérjellegű juttatásként kell figyelembe venni a biztosított munkáltatójától kapott munkabért, munkadíjat (időbér, teljesítménybér, havidíj, bérpótlékok) és ilyen jellegű egyéb pénzbeli juttatást, továbbá az átképzési támogatást,a természetbeni juttatást, a prémiumot, a jutalékot, a jutalmat, a hűségjutalmat, az év végi részesedést, az eredménytől függő részesedést, az ipari szövetkezet tagja részére a munkavégzés alapján kifizetett osztalékot, az R. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontjában említett kistermelők szövetkezete tagjának a közös munkavégzés alapján kiosztott - ide nem értve az adózott nyereség terhére adott - jövedelmet.
(2) A biztosított - ide nem értve az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulót, a háztartási alkalmazottat, a kisiparos, a magánkereskedő tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtagját, a gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagját, továbbá a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének a tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő közeli hozzátartozóját - a nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járó főfoglalkozású jogviszonya, továbbá az alkalmi fizikai munka végzése alapján a munkáltatójától (foglalkoztatójától) kapott - az (1) bekezdésben meghatározott - bérjellegű juttatás után köteles megfizetni. A szerződéses üzemeltetésű üzletvezetője, valamint a szövetkezeti átalány-elszámolásos rendszerben üzemeltetett részleg dolgozója - ide nem értve a kisszövetkezet tagját - a nyugdíjjárulékot a szerződésben, illetőleg a megállapodásban rögzített összeg után köteles fizetni."
53. §
Az R. 229. §-a (1) bekezdésének az 52/1988. (VII. 1.) MT rendelet 4. §-ával megállapított e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági szövetkezet tagja nyugdíjjárulékot köteles fizetni)
"e) a mezőgazdasági szövetkezettel kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzésként elismert munkanapokra eső jövedelem,"
(után)
54. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 28. §-ával megállapított 232. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyugdíjjárulék mértéke tíz százalék."
55. §
Az R. 233. §-ának a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 23. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdés számozása (5)-(9) bekezdésre változik.
"(1) A szakszövetkezetnek az a tagja, aki az előző naptári évben 150, illetőleg nő 100 tízórás munkanapot nem teljesített, de a közös munkavégzésből és mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó együttes jövedelme az évi 42 000 forintot, illetőleg havi 3500 forintot eléri, havi 1200 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási ellátások alapjául figyelembe vehető jövedelem havi 3500 forint.
(2) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt [T. 39. § (1) bek.] 1989. január 1-jét megelőzően betöltött szakszövetkezeti tag kérelmére az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság az (1) bekezdés szerinti társadalombiztosítási járulék helyett havi 850 forint társadalombiztosítási járulék fizetését engedélyezi.
(3) A mezőgazdasági szakszövetkezet javaslatára a társadalombiztosítási igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék összegét különös méltánylást érdemlő kivételes esetben havi 850 forintra mérsékelheti.
(4) A (2)-(3) bekezdésben említett esetben a szakszövetkezeti tag anyasági, temetési segélyre, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult. Az ellátások alapjául havi 3500 forint vehető figyelembe."
56. §
Az R-nek a 42/1976. (XII. 18.) MT rendelet 15. §-ával megállapított 235. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) Nem köteles szakszövetkezeti járulékot fizetni a tag, ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet a 7/1977. (III. 12.) MT rendelet 142/B. §-a alapján alakult át szakszövetkezetté." -
57. §
Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 41. §-ával megállapított 236. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági szakszövetkezet tagja nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) katonai szolgálatot teljesít,
c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy szigorított őrizet alatt áll.
Ha a járulékfizetési kötelezettség nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a havi járulék harmincad részét kell fizetni."
58. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 29. §-ával megállapított 236/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kisszövetkezet a tagjának - a kiegészítő tevékenységet folytatók kivételével - bármilyen címen adott személyi jövedelme után (ide nem értve a jogszabály által biztosított költségtérítés jellegű juttatásokat) a naptári éven belül legfeljebb 240 000 forintig negyvenhárom százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni."
59. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 29. §-ával megállapított 236/B. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kisszövetkezet tagja - kivéve, ha kiegészítő tevékenységet folytat -, a személyes közreműködése alapján kifizetett személyi jövedelme után -a naptári éven belül legfeljebb 240 000 forintig - köteles az R. 232. §-ában meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot fizetni."
60. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 29. §-ával megállapított 236/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"236/C. § A kisszövetkezet a kiegészítő tevékenységet folytató tagjának a személyes közreműködése alapján kifizetett személyi jövedelme - naptári éven belül legfeljebb 240 000 forint - után 10 százalék, de havonként legalább 350 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni."
61. §
Az R. 243. §-ának az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 25. §-ával megállapított c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az a munkáltató és egyéb szerv, amely)
"c) a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, a biztosítottnak kifizetett munkabér után járó társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot abban az esetben is köteles megfizetni, ha a nyilvántartás hiánya miatt a biztosított neve és adatai nem állapíthatók meg. Ha pedig csak a biztosított személyi adatai állapíthatók meg, a kiűzetett díjazás azonban nem, a társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot az öregségi nyugdíj legkisebb összege [R. 71. § (1) bek.] hatszorosának megfelelő összeg után köteles fizetni."
62. §
Az R-nek az 52/1988. (VII. 1.) MT rendelet 5. §-ával módosított 256. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, abban a kérdésben pedig, hogy az igénylő szakmunkáskedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a Művelődési Minisztérium és az illetékes szakszervezet véleményét ki kell kérni. A Főigazgatóság az illetékes szakszervezettel egyeztetett véleményt ad."
63. §
Az R-nek az 5/1986. (II. 27.) MT rendelet 5. §-ával módosított 261. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"261. § (1) Betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a gazdasági társaság tevékenységében személyesen közreműködő magyar állampolgár tagja (a továbbiakban: gazdasági társaság tagja), az ipari szakcsoport, a jogtanácsosi munkaközösség, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja, valamint a jövedelemadó fizetésére kötelezett szellemi szabadfoglalkozást folytató személy (a továbbiakban: szellemi szabadfoglalkozást folytató), kivéve, ha ez utóbbi egyéb címen biztosított vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas.
(2) Az. (1) bekezdésben említett ellátásokra jogosult
a) a mezőgazdasági szakcsoportnak az a tagja, akinek a tagsági viszonyával összefüggő mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó jövedelme az évi 42 000 forintot, illetőleg a havi 3500 forintot eléri, és az egyidejűleg fennálló egyéb jogviszonya, tevékenysége alapján szolgálati időt nem szerez, részérc öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjai nem állapítottak meg és az R. 292/E. § (1) bekezdése szerint fizeti a járulékot,
b) az R. 292/1. §-ában említett egyéni gazdálkodó, ha a járulékot az R. 292/N. §-a (1) bekezdése szerint fizeti.
(3) Anyasági segélyre, temetési segélyre és családi pótlékra jogosullak a tényleges szolgálatban álló egyházi személyek.
(4) A T. 118. §-a (5) bekezdésében említett ellátáson kívül családi pótlékra is jogosult az az özvegyi nyugdíjas, aki állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevel, továbbá az a személy, aki az 5/1987. (VII. 22.) IpM-EüM-PM együttes rendelet alapján részesül bányászati keresetkiegészítésben."
64. §
Az R, 263. §-a (1) bekezdésének az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 31. §-ával megállapított g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Baleseti ellátásra jogosultak a T. 118. §-ának (6) bekezdésében felsoroltakon kívül:)
"g) a kisiparosként, magánkereskedőként, gazdasági társaság tagjaként, továbbá ipari, mezőgazdasági szakcsoport, kisszövetkezet, gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként kiegészítő tevékenységet folytatók,"
65. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 32. §-ával módosított 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"267. § (1) A kisiparos és a magánkereskedő táppénzre három napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosult. Ebben az esetben a táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.
(2) A kisiparos és a magánkereskedő táppénzének, terhességi-gyermekágyi segélyének, gyermekgondozási díjának és baleseti táppénzének mértékét a biztosítottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.
(3) A táppénz, a terhesség-gyermekágyi segély és a baleseti táppénz összegét a keresőképtelenség, illetőleg az ellátásra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző hónapra figyelembe vehető havi jövedelem (R. 271. § (3) bek.) alapján kell megállapítani.
(4) A kisiparos és a magánkereskedő táppénzét, terhességi-gyermekágyi segélyét, gyermekgondozási díját és baleseti táppénzét a figyelembe vehető jövedelem alapján havi összegben kell megállapítani. Ha az ellátást nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi ellátás harmincad része jár."
66. §
Az R-nek az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 31. §-ával megállapított 267/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"267/B. § A kisiparosnak és a magánkereskedőnek családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyben legalább 21 napra társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetett. Ebbe az időbe be kell számítani azt az időt is, amelyre az R. 276. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjai szerint társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot nem köteles fizetni."
67. §
Az R-nek az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 33. §-ával megállapított 269/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"269/A. § A kiegészítő tevékenységet folytató kisiparos és magánkereskedő baleseti táppénzét a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző hónapra figyelembevehető havi jövedelem [R. 271/A. § (3) bek.] alapján kell megállapítani."
68. §
Az R-nek az 5/1986. (II. 27.) MT rendelet 7. §-ával módosított 269/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"269/B. § (1) Nem jár táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, családi pótlék, valamint baleseti táppénz a kisiparosnak, a magánkereskedőnek arra az időtartamra, amelyre a járulék fizetése alól mentesítették.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően jár a táppénz, családi pótlék, baleseti táppénz a kisiparosnak, a magánkereskedőnek arra az időtartamra, amelyre szülése miatt mentesítették a járulék fizetése alól."
69. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 33. §-ával megállapított 271. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"271. § (1) A kisiparos, a magánkereskedő - a kiegészítő tevékenységet folytatók, valamint az R. 273. §-ának hatálya alá tartozók kivételével - e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző évben elért, személyi jövedelemadó-alapját képező jövedelme után köteles társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetni.
(2) A társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes havi összege, ha az évi adóköteles jövedelem
a) a 36 000 forintot nem haladja meg, 960 forint,
b) 36 001-42 000 forint, 1200 forint, ,
c) 42 001-18 000 forint, 1600 forint,
d) a 48 000 forintot meghaladja, az adóköteles jövedelem - legfeljebb azonban 240 000 forint - ötvenhárom százalékának egy naptári hónapra jutó összege.
(3) A társadalombiztosítási ellátások megállapításánál figyelembe vehető jövedelem a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti járulék fizetése esetén havi 3000, 3500, illetve 4000 forint, a d) pontban említett járulékfizetés alapján az évi adóköteles jövedelem - legfeljebb azonban 240 000 forint - egy naptári hónapra jutó összege."
70. §
Az R. a következő 27 l/A. §-sal egészül ki:
"271/A. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató kisiparos, magánkereskedő - az R. 273. §-ának hatálya alá tartozók kivételével - e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző évben elért, személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(2) A társadalombiztosítási járulék havi összege, ha az (1) bekezdés szerinti jövedelem
a) az évi 42 000 forintot nem haladja meg, havi 350 forint,
b) az évi 42 000 forintot meghaladja, az (1) bekezdés szerinti jövedelem - legfeljebb azonban 240 000 forint -tíz százalékának egy naptári hónapra jutó összege.
(3) A baleseti ellátások megállapításánál figyelembe vehető jövedelem a (2) bekezdés a) pontja esetén havi 3500 forint, b) pontja esetén az (1) bekezdés szerinti jövedelem - legfeljebb azonban 240 000 forint-egy naptári hónapra jutó összege."
71. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 11. §-ával módosított 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"272. § (1) A társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot az iparigazolvány, kisipari működési engedély (a továbbiakban: iparjogosítvány), valamint a magánkereskedői igazolvány kézbesítése napjától annak visszaadása, jogerős visszavonása napjáig, a kisipari, a magánkereskedői tevékenység gyakorlásától eltiltó bírói határozat jogerőre emelkedéséig kell fizetni.
(2) Ha a kisiparos, a magánkereskedő meghal, a járulékfizetési kötelezettség az elhalálozás napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg. A kisipari, magánkereskedői tevékenységet özvegyi jogon folytató házastárs járulékfizetési kötelezettsége a kisipari, magánkereskedői tevékenység tényleges megkezdése hónapjának az első napjával kezdődik."
72. §
Az. R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 34. §-ával módosított 273. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"273. § Az iparjogosítvány, a magánkereskedői igazolvány átvétele napjától ez év december 31. napjáig a kisiparos, a magánkereskedő tevékenysége kezdőnek minősül. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az a kisiparos, magánkereskedő, aki az iparjogosítvány, magánkereskedői igazolvány visszaadásának, visszavonásának, a tevékenység gyakorlásától jogerős bírói eltiltásának napját követően akár az eredeti, akár más szakmában ismételten iparjogosítványt vagy magánkereskedői igazolványt kap, feltéve, hogy a két iparjogosítvány, magánkereskedői igazolvány átvétele között egy teljes naptári év nem telt el."
73. §
Az R. a következő 273/B.-273/C. §-sal egészül ki:
"273/B. § (1) A tevékenységet kezdő kisiparos, magánkereskedő - ide nem értve a kiegészítő tevékenységei folytatót - az iparjogosítvány, a magánkereskedői igazolvány átvételének napjától ez év december 31. napjáig, az R. 271. § (2) bekezdése b) pontjában előírt társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot köteles fizetni, társadalombiztosítási ellátását pedig az ennek megfelelő havi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője a kisiparos, a magánkereskedő kérelmére engedélyezheti az (1) bekezdésben előírt társadalombiztosítási járulék helyett az érdekképviseleti szerv által javasolt - az R. 271. §-a (2) bekezdésének a), illetőleg c)-d) pontjában előírt - társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék fizetését."
"273/C. § (1) Ha a tevékenységet kezdő kisiparos, magánkereskedő kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, az iparjogosítvány, a magánkereskedői igazolvány átvételének napjától cz év december 31. napjáig az R. 271/A. § (2) bekezdése a) pontjában előírt társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni és a baleseti ellátást az ennek megfelelő havi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője a kisiparos, a magánkereskedő kérelmére engedélyezheti az (1) bekezdésben előírt társadalombiztosítási járulék helyett az érdekképviseleti szerv által javasolt, az R. 271/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában előírt társadalombiztosítási járulék fizetését."
74. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet. 42. §-a (1) bekezdésével módosított 274. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"274. § (1) A társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét havonta utólag kell fizetni. A járulék egy-egy naptári hónapra - a január havi járulék kivételével - a következő hónap e|ső napján esedékes és e hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék-mentesen. A január havi járulék március 1-jén esedékes és március hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék-mentesen.
(2) A kisiparos, a magánkereskedő a személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz, (kirendeltséghez) a társadalombiztosítási törzsszámra hivatkozással a tevékenységéből származó személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmét bejelenteni."
75. §
Az R-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT rendelet 21. §-ával módosított 275. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"275. § Nem köteles járulékot fizetni
a) az a kisiparos és magánkereskedő, aki az érdekképviseleti szerv javaslatára a 38/1962. (X. 22.) számú, kormányrendelet 3. §-a alapján mentesítést kapott és mentesítése a T. hatálybalépését követően is fennáll,
b) az a magánkereskedő, akinek kizárólag kerék-pármegőrzésre vagy utcai mérlegelésre jogosító magánkereskedői igazolványa van."
76. §
Az R-nek a 63/1986. (XII. 17.) MT rendelet 13. §-a (1) bekezdésével módosított 276. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"276. § (1) Nem köteles járulékot fizetni a kisiparos, a magánkereskedő arra az időre, amíg
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) katonai szolgálatot teljesít,
c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy szigorított őrizet alatt áll.
(2) Ha a járulékfizetési kötelezettség az (1) bekezdés, illetőleg az R. 272. §-a (1) bekezdése alapján nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a havi járulék harmincad részét kell fizetni.
(3) A kisiparost és a magánkereskedőt kérésére mentesíteni kell a járulék fizetése alól a szülés napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig, ha terhességi-gyermekágyi segélyben nem részesül.
(4) Ha a kisiparosnak, a magánkereskedőnek egy hónapot meghaladó járuléktartozása van, táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, családi pótlékra, baleseti táppénzre a járuléktartozás megfizetése esetén - visszamenőleg - jogosult."
77. §
Az R. 277. §-ának a 3/1985. (I. 17.) MT rendelet 22. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"277. § (1) Kisiparosként, magánkereskedőként kiegészítő tevékenységet folytató nem köteles járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt a tevékenységét szünetelteti."
78. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 35. §-ával módosított 278. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"278. § (1) Az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság a tagjának - a kiegészítő tevékenységet folytató kivételével - személyes közreműködése alapján kiosztott jövedelem, de havonként legalább 4000 forint (napi 130 forint) után 43%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni az adózott nyereség terhére elszámolt jövedelem után."
79. §
Az R-nek az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 42. §-ával megállapított 278/A §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"278/A. § (1) Az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság tagja - a kiegészítő tevékenységet folytató kivételével - az R. 278. § (1) bekezdésében említett társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban évi 240 000 forint után köteles nyugdíjjárulékot fizetni. A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.
(2) Ha a tagsági jogviszony év közben kezdődik, illetőleg szűnik meg, a tagsági viszony fennállásának tartamára havonként legfeljebb 20 000 forint (napi 670 forint) alapulvételével kell a nyugdíjjárulékot fizetni. A tagsági jogviszony megszűnését követő hó 15. napjáig a nyugdíjjárulék különbözetet el kell számolni."
80. §
Az R-nek az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 42. §-ával megállapított 278/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"278/B. § (1) Az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság a kiegészítő tevékenységet folytató tagjának a személyes közreműködése alapján kiosztott jövedelme (R. 278 §) - legfeljebb évi 240 000 forint - után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék mértéke 10 százalék; de havonként legalább 350 forint.
(2) Ha a tagság év közben kezdődik vagy szűnik meg, a tagság fennállásának tartamára legalább havi 3500 (napi 120) forint alapulvételével, legfeljebb azonban havi 20 000 (napi 670) forint után kell a tíz százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetni. A tagsági jogviszony megszűnését követő hónap 15. napjáig a társadalombiztosítási járulékkülönbözetet el kell számolni."
81. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 36. §-ával megállapított 278/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"278/C. § Amennyiben a gazdasági társaság, az ipari szakcsoport tagja a tárgyév folyamán
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,
b) katonai szolgálatot teljesített,
c) előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztést töltött, szigorított őrizet alatt állt,
a járulék legalacsonyabb és legmagasabb összegének (R. 278-278/B. §) megállapításánál ezt az időtartamot figyelmen kívül kell hagyni."
82. §
Az R-nek az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 43. §-ával megállapított 278/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"278/D. § (1) Az ipari szakcsoport, valamint a gazdasági társaság köteles a tagjai után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a jövedelemből levont nyugdíjjárulékkal együtt a jövedelem kifizetését követő hónap 15. napjáig az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz befizetni.
(2) Ha a tárgyhónapban a tag(ok) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - befizetett (elszámolt) társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék a legalacsonyabb járulék összegét nem éri el, a gazdasági társaság, az ipari szakcsoport a legalacsonyabb összegű társadalombiztosítási járulék [R. 278. § (1) bek. és R. 278/B. §], illetőleg nyugdíjjárulék [R. 278/A. § (1) bek.] összegét köteles az (1) bekezdésben előírt határidőn belül befizetni.
(3) A jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség (vállalati gazdasági munkaközösség), köteles a járulékot a tárgyhót követő hó 10. napjáig ahhoz, a gazdálkodó szervezethez (vállalathoz, szövetkezethez stb.) befizetni, amely a munkaközösségért felelősséget vállalt (amelynek keretében működik). E gazdálkodó szerv a hozzá befizetett járulékot az általa fizetendő járulékokkal együtt a tárgyhót hövető hó 15. napjáig az illetékes társadalombiztosítási szervhez bevallja és befizeti."
83. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 31. §-ával módosított 278/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"278/E. § (1) Az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság tagja táppénzre három napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosult. Ebben az esetben a táppénza keresőképtelenség első napjától jár. A táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és baleseti táppénz mértékét a biztosítottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.
(2) Az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság tagjának táppénzét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem egy naptári napra jutó átlaga alapján kell megállapítani. Ha a tag e tevékenysége alapján a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző évben nyugdíjjárulékot nem fizetett, vagy e tevékenységét a keresőképtelenség első napját magában foglaló naptári évben kezdte meg, táppénzét a keresőképtelenség bekövetkezése évének első napjától a keresőképtelenség bekövetkezését közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig elért, a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga, de legfeljebb napi 670 forint figyelembevételével kell megállapítani. Ha a tagnak sem a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző évben, sem a keresőképtelenség bekövetkezésének évében nincs figyelembe vehető jövedelme, táppénzéi napi 130 forint alapulvételével kell megállapítani.
(3) Az ipari szakcsoport és a gazdaság társaság kiegészítő tevékenységet folytató tagja baleseti táppénzét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak e tevékenysége alapján a keresőképtelenségét közvetlenül megelőző naptári évben figyelembe vehető jövedelme nincs, baleseti táppénzét a keresőképtelenség bekövetkezése évének első napjától a keresőképtelenség bekövetkezését közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig elért, a társadalombiztosítási járulékalapját képező jövedelem alapján kell megállapítani. A baleseti táppénz összege napi 670 forintnál több nem lehet. Ha a tagnak sem a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző naptári évben, sem a keresőképtelenség bekövetkezésének évében nincs figyelembe vehető jövedelme, baleseti táppénze napi 120 forint."
84. §
Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 49. §-ával megállapított 278/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"278/F. § Nem jár táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, családi pótlék, baleseti táppénz az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság tagjának, ha a szakcsoport, illetőleg a társaság tartozása az egy havi járulék összegét meghaladja. A tartozás megfizetése esetén az ellátást visszamenőleg folyósítani kell."
85. §
Az R. a következő 278/G. §-sal egészül ki: "278/G. § Az R. 278-278/F. § rendelkezéseit a magánkereskedői polgári jogi társaságra és tagjára, továbbá a gépjárművezető-képző munkaközösségre és tagjára megfelelően alkalmazni kell."
86. §
Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 51. §-ával megállapított és az 5/1986. (II. 27.) MT rendelet 5. §-ával módosított 279/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"279/A. § (1) A munkaviszonyban nem álló előadóművész táppénzre három napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosult. Ebben az esetben a táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.
(2) A munkaviszonyban nem álló előadóművész táppénzének, terhességi-gyermekágyi segélyének, gyermekgondozási díjának és baleseti táppénzének mértékét a biztosítottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.
(3) A munkaviszonyban nem álló előadóművész táppénzét a II. osztályra meghatározott havi jövedelem figyelembevételével, havi összegben kell megállapítani. Ha a táppénzt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi táppénz harmincad része jár.
(4) Ha a munkaviszonyban nem álló előadóművész a keresőképtelenségét megelőzően a III.-VIII. osztályra előírt járulékot fizette, a téppénz összegét a választott osztályra előírt jövedelem figyelembevételével akkor lehet megállapítani, ha a magasabb osztály szerinti járulékot a keresőképtelenségét megelőzően legalább egy évig fizette.
(5) Ha a munkaviszonyban nem álló előadóművészt az I. osztályba sorolták, a táppénz összegét az I. osztályba sorolás napjától, havi 2500 forint figyelembevételével kell megállapítani."
87. §
Az R-nek a 36/1985. (VII. 11.) MT rendelet 1. §-ával megállapított 283. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"283. § (1) A munkaviszonyban nem álló előadóművész a társadalombiztosítási ellátás alapját képező jövedelem szempontjából I-VIII. osztályba tartozik és az ezekre meghatározott társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Az egyes osztályokban a figyelembe vehető havi jövedelem és a fizetendő társadalombiztosítási járulék havi összege a következő:
(2) A munkaviszonyban nem álló előadóművész - ha más osztályba nem sorolják - a II. osztályra előírt járulékot köteles fizetni.
(3) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére a III.-VIII. osztályba kell sorolni, ha a kérelem előterjesztésekor a férfi az ötvenedik, a nő a negyvenötödik életévét még nem töltötte be."
88. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 37. §-ával módosított 288. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"288. § (1) Az ügyvéd táppénzre három napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosult. Ebben az esetben a táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.
(2) Az. ügyvéd táppénzének, terhességi-gyermekágyi segélyének, gyermekgondozási díjának és baleseti táppénzének mértékét a biztosítottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.
(3) A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a baleseti táppénz összegét a keresőképtelenség, illetőleg az ellátásra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző hónapra figyelembe vehető havi jövedelem [R. 291. § (2) bek.] alapján kell megállapítani.
(4) Az ügyvéd táppénzét, terhességi-gyermekágyi segélyét, gyermekgondozási díját és baleseti táppénzét a figyelembe vehető jövedelem alapján havi összegben kell megállapítani. Ha az ellátást nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi ellátás harmincad része jár."
89. §
Az R-nek az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 38. §-ával megállapított 291. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 291. § (1) Az ügyvédi munkaközösség az ügyvédnek az e tevékenységéből származó, a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért (kiosztott) adóköteles jövedelme után - ide értve a szakszervezeti (szövetkezeti) jogsegélyszolgálat ellátásáért kapott munkadíjat is - a nyugdíjjárulék összegét is magában foglaló társadalombiztosítási-járulékot köteles fizetni. A járulék összegének megállapításánál figyelembe kell venni az Országos Ügyvédi Tanács és az Ügyvédi Kamara elnökénél, elnökhelyettesénél, főtitkáránál, titkáránál és fegyelmi megbízottjánál, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökénél, elnökhelyettesénél, főtitkáránál, titkárainál és fegyelmi megbízottjánál, továbbá az ügyvédi munkaközösség vezetőjénél és helyettesénél az c tisztség alapján járó tiszteletdíjat is.
(2) A járulék havi összege, ha az évi adóköteles jövedelem
a) a 36 000 forintot nem haladja meg, 960 forint,
b) 36 001-42 000 forint, 1200 forint,
c) 42 001-48 000 forint, 1600 forint,
d) a 48000 forintot meghaladja, az adóköteles jövedelem - legfeljebb azonban 240 000 forint - ötvenhárom százalékának egy naptári hónapra jutó összege.
A társadalombiztosítási ellátások megállapításánál figyelembe vehető jövedelem az a)-c) pont szerinti járulék fizetése esetén havi 3000, 3500, illetve 4000 forint, a d) pont szerinti járulékfizetés esetén az évi adóköteles jövedelem - legfeljebb azonban 240 000 forint - egy naptári hónapra jutó összege.
(3) Az ügyvédi munkaközösség köteles a (2) bekezdés szerint megállapított járulékot az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) befizetni (átutalni).
(4) A járulékot havonta utólag kell fizetni. A járulék egy-egy naptári hónapra a következő hónap első napján esedékes és a hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék-mentesen."
90. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 37. §-ával megállapított 291/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"291/A. § (1) Az ügyvéd után járulékot a tagsági viszony kezdetének napjától annak megszűnése napjáig kell fizetni.
(2) Nem kell az ügyvéd után járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
a) láppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) katonai szolgálatot teljesít,
c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt.
(3) Ha a járulékfizetési kötelezettség az (1)-(2) bekezdés alapján nem teljes naptári hónapon átáll fenn, egy naptári napra a havi járulék harmincad részét kell fizetni.
(4) A munkaközösség mentesül az ügyvéd utáni járulékfizetés alól - ha az ügyvéd terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult -, a szülés napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig-
(5) Ha az ügyvéd meghal, utána a járulékfizetési kötelezettség az elhalálozás napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg."
91. §
Az R-nek az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 44. §-ával megállapított 292/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"292/D. § (1) Az R. 261. §-a (2) bekezdésének a) pontjában említett mezőgazdasági szakcsoport tagja táppénzre három napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosult. Ebben az esetben táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.
(2) Az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági szakcsoport tag táppénzét, terhességi-gyermekágyi segélyét, gyermekgondozási díját és baleseti táppénzét a figyelembe vehető jövedelem alapján havi összegben, az ellátás mértékét pedig a biztosítottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha az ellátást nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi ellátás harmincad része jár.
(3) Az R. 292/E. §-a (2) bekezdésében említett mezőgazdasági szakcsoport tag baleseti táppénze havi 3500 forint. Ha a baleseti láppénzt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi ellátás harmincad része jár."
92. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 38. §-ával módosított 292/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"292/E. § (1) Az R. 261. §-ának (2) bekezdésében említett mezőgazdasági szakcsoport tagja havi 1200 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási ellátások alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem 3500 forint.
(2) A mezőgazdasági szakcsoportnak az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt [T. 39. § (1) bek.] 1989. január 1-je előtt betöltött tagja kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság az (1) bekezdésben említett társadalombiztosítási járulék helyett havi 850 forint társadalombiztosítási-járulék fizetését engedélyezi. Ebben az esetben a mezőgazdasági szakcsoport tagja anyasági-, temetési segélyre, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult. A nyugellátás, baleseti ellátás alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem 3500 forint.
(3) A mezőgazdasági szakcsoport tagja a társadalombiztosítási járulékot a tagság kezdő napjától, a tagsági viszonya megszűnésének napjáig köteles fizetni.
(4) Nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni a mezőgazdasági szakcsoport tagja arra az időre, amely alatt
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) katonai szolgálatot teljesít,
c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy szigorított őrizet alatt áll.
(5) Ha a járulékfizetési kötelezettség nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a havi járulék harmincad részét kell fizetni.
(6) Ha a mezőgazdasági szakcsoport tagja meghal, a járulékfizetési kötelezettség az elhalálozás napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg."
93. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 39. §-ával megállapított 292/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"292/I. § Betegségi- és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult - az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjas kivételével - a mezőgazdasági kistermelői tevékenységet folytató az a személy, aki a lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának igazolása szerint egyéni gazdálkodó, ha e tevékenységből származó jövedelme az évi 42 000 forintot, illetőleg a havi 3500 forintot eléri, és egyidejűleg fennálló egyéb jogviszonya, tevékenysége alapján szolgálati időt nem szerez."
94. §
Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 67. §-ávai megállapított 292/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"292/M. § (1) Az R. 292/1. §-ában említett és az R. 292/N. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékot fizető egyéni gazdálkodó táppénzre három napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosult. Ebben az esetben táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.
(2) Az (1) bekezdésben említett egyéni gazdálkodó táppénzét, terhességi-gyermekágyi segélyét, gyermekgondozási díját és baleseti táppénzét a figyelembe vehető jöve-. delem alapján havi összegben, az ellátás mértékét pedig a biztosítottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha az ellátást nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi ellátás harmincad része jár.
(3) Az R. 292/N. §-ának (2) bekezdésében említett egyéni gazdálkodó baleseti táppénze havi 3500 forint. Ha a baleseti táppénznem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a baleseti táppénz harmincad része jár."
95. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 40. §-ával módosított 292/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"292/N. § (1) Az R. 292/1. §-ában említett egyéni gazdálkodó havi 1200 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási ellátások alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem 3500 forint.
(2) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt [T. 39. § (1) bek.] 1989. január 1-je előtt betöltött egyéni gazdálkodó kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság az (1) bekezdésben említett társadalombiztosítási járulék helyett, havi 850 forint társadalombiztosítási járulék fizetését engedélyezi. Ebben az esetben az egyéni gazdálkodó anyasági-, temetési segélyre, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult. A nyugellátás, baleseti ellátás alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem 3500 forint.
(3) Az egyéni gazdálkodó a társadalombiztosítási járulékot a tevékenység megkezdése hónapjának első napjától a tevékenység befejezése hónapjának utolsó napjáig köteles fizetni.
(4) Az egyéni gazdálkodó nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időre, amely alatt
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) katonai szolgálatot teljesít,
c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy szigorított őrizet alatt áll.
(5) Ha a járulékfizetési kötelezettség nem teljes naptári hónapon át áll fen, egy naptári napra a havi járulék harmincad részét kell fizetni.
(6) Ha az egyéni gazdálkodó meghal, a járulékfizetési kötelezettség az elhalálozás napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg."
96. §
Az R-nek a 36/1986. (VIII. 26.) MT rendelet 4. §-ával megállapított 297. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági szakcsoport tagjaként kiegészítő tevékenységet folytató baleseti ellátását havi 3500 forint, az R. 296. §-ának b)-g), valamint i)-jj pontjában említett baleset alapján járó ellátást pedig havi 3000 forint alapulvételével kell megállapítani."
97. §
(1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az R. 30. §-ának (1) bekezdése, 35. §-ának c) pontja, 53. §-a, 57. §-ának (2) bekezdése, 61. §-ának (2) bekezdése, 71. §-ának (2) bekezdése, 93. §-ának (2)-(3) bekezdése, 109. §-a, 144. §-ának (2) bekezdése, 215-216. §-ai, 217/A. §-a, 219. §-a, 220. §-ának c) pontja, 263. §-ának (2) bekezdése, 265. §-a, 269. §-a, a 278/E. §-át megelőző cím, 281. §-a, 290/A. §-a, 292/G. §-a, 292/0. §-a, és az 5/1986. (II. 27.) MT rendelet 15. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti. Az R. 165. §-ában ab)-d) pontra történő hivatkozás b)-c) pontra változik, a 233. §-ának (7) bekezdésében az (1)-(3) bekezdésre hivatkozás (1)-(3) és (5)-(6) bekezdésre változik, a 236. § (4) bekezdésében a 233. § (1)-(3) bekezdésre való hivatkozás 233. §-ra változik, a 323. § (3) bekezdésében a 271. § (2) bekezdésének c) pontjára való hivatkozás d) pontra változik, a 236. § (2) bekezdésének c) pontjában, a 286. § (3) bekezdésének c) pontjában, a 296. § h) pontjában, a 323. § (3) bekezdésében és a 325. § (2) bekezdésében a "gazdasági munkaközösség" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság" szövegrész lép, a 324. § (1) bekezdésében az V.-VI. osztályra való hivatkozás IV.-VIII. osztályra változik.
(2) A rendelet 6-17., valamint a 45. §-aiban foglalt rendelkezéseket az 1988. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, illetőleg szülési szabadság, a 18-19. §-aiban foglalt rendelkezést pedig a gyermekgondozási díj 1988. december 31-ét követő igénybevétele esetén kell alkalmazni.
(3) Az 1989. január 1-je előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő - időközbeni elhalálozás esetén hozzátartozója - kérelmére az elítélést megelőzően szerzett szolgálati időt utólag figyelembe kell venni, ha a nyugdíjas a büntető jogszabályok rendelkezései szerint az elítéléshez fűzött hátrányos következmények alól mentesült. A magasabb összegű nyugdíj, illetőleg hozzátartozói ellátás a mentesülés hónapjának első napjától, de legkorábban annak a hónapnak első napjától állapítható meg, amelyben a kérelmet benyújtották.
(4) A 46. § rendelkezéseit az 1989. január 1-jén előzetes letartóztatásban lévő, szabadságvesztést töltő vagy szigorított őrizet alatt álló személy nyugellátására, baleseti nyugellátására is alkalmazni kell.
(5) A 47. § rendelkezéseit az érvényes útlevéllel 1989. január 1-jén átmenetileg külföldön tartózkodó személyre már alkalmazni kell. A külföldről 1989. január 1-jét megelőzően visszaérkezett személy szüneteltetett nyugellátását, baleseti nyugellátását kérelemre - az 1975. évi II. tv. 100. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával - kell kiutalni.
(6) Ha a kisiparos, magánkereskedő 1989. január 1-je előtt vette át az iparjogosítványát, magánkereskedői igazolványát és az R. 273. §-ának az 1988. december 31-ig hatályos szövege alapján 1989. évben is tevékenységei kezdőnek minősül, 1989. évben havi 900 forint járulékot fizethet, kivéve, ha ettől eltérő magasabb összegű járulék fizetését vállalta, illetőleg vállalja.
(7) Az e rendeletben meghatározott mértékű (összegű) társadalombiztosítási járulékot első ízben az 1989. február 1-jén esedékes járulékokra kell alkalmazni. Az R. 217/A. §-a alapján kiadott engedélyek a rendelet hatálybalépését követően esedékes járulékokra már nem alkalmazhatók.
(8) Az emelt összegű családi pótlék első ízben 1989. február hónapban esedékes, a nyugdíjjal együtt folyósított családi pótlék az 1989. január havi nyugdíjhoz azonban már emelt összegben jár.
(9) A családi pótlékot megállapító és folyósító szervek kötelesek a családi pótlék igénykartonra a családi pótlékot emelt összegben felvezetni.
Németh Miklós s. k.,
a Minisztertanács elnöke