5/1988. (V. 31.) SZEM rendelet

a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálat elrendeléséről

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 15. §-ának (2) bekezdése, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján - a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a közlekedési miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

I.

Az állampolgárt kötelezően érintő intézkedések

1. §

A szerzett immunhiányos tünetcsoport (a továbbiakban: AIDS) vírusával való fertőzöttség megállapítása céljából szűrővizsgálatnak a következő személyek kötelesek magukat alávetni:

a) a nemibetegek, illetőleg a nemibetegségre gyanús állapotban levők;

b) az AIDS vírusával fertőzött személyek szexuális partnerei;

a fertőzöttek környezetének azok a tagjai, akiknél a fertőződés gyanúja felmerül;

c)[1]

d)[2] a büntetésvégrehajtási intézetekben szabadságvesztés büntetést vagy;

e)[3] a javító-, valamint elhelyezett fiatalok;

f) a kábítószert intravénásán alkalmazók.

2. §

A szűrővizsgálat kötelező elrendelésére és foganatosítására egyebekben a közegészségügyre és járványügyre vonatkozó jogszabályokat* kell megfelelően alkalmazni.[4]

3. §

(1) Megerősítetten pozitív szűrővizsgálati eredmény esetén a vérvételt végző orvos értesíti a lakóhely szerint illetékes szakgondozó, szakrendelés (a továbbiakban együtt: gondozó) vezetőjét, aki a fertőzött személyt - kiskorú esetén a törvényes képviselővel együtt - a lelet kézhezvételétől számított egy héten belül gondozásba veszi.

(2) A gondozásba vételről az értesítést zárt borítékban, ajánlottan továbbított postai küldeményként kell megküldeni biztosítva azt, hogy az értesítésből a címzetten kívül más személy számára ne tűnjön ki a küldemény tartalma.

(3)[5] A megerősítetten pozitív személy gondozását

a) abban az esetben, amikor a fertőződés nagy valószínűséggel vérkészítmény útján történt, az Országos Vérellátó Szolgálat Központja, valamint az Országos Vérellátó Szolgálatról szóló 44/1999. (IX. 30.) EüM rendelet mellékletében meghatározott területileg illetékes regionális vérellátó központ transzfuziológiai szakrendelése mint gondozó;

b) abban az esetben, amikor a fertőződés nagy valószínűséggel szexuális úton történt, az Országos Bőr-, Nemi-kórtani Intézet, illetőleg a lakóhely szerint illetékes bőr- és nemibeteg-gondozó végzi.

(4) A gondozó orvosa a fertőzött személyt tájékoztatja a vizsgálati eredményről és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról. Egyidejűleg átadja a fertőzés terjedésének körülményeiről, a terjedés megakadályozása érdekében betartandó magatartási szabályokról, valamint a rendszeres orvosi ellenőrzés szükségességéről szóló írásos tájékoztatót. A tájékoztató átvételét a gondozásba vett személy aláírásával igazolja.

4. §[6]

Ha a fertőzött személy a gondozó orvosa által előírt rendszeres vizsgálaton nem jelenik meg, együttműködésre nem hajlandó, vagy egyébként nem tartja be annak utasításait, a területileg illetékes ÁNTSZ városi, fovárosi kerületi intézete megteszi a szükséges járványügyi hatósági intézkedéseket.

II.

Az egészségügy szerveinek, feladatai

5. §

Az egészségügy szerveinél a betegellátással kapcsolatos munkát úgy kell megszervezni, hogy az AIDS vírusával való fertőződés lehetőségét a szakmai és munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával a lehetséges legkisebb mértékre csökkentsék.

6. §

Az orvos minden olyan esetben, amikor az AIDS vírussal való fertőzöttség alapos gyanúja felmerül, az egyéb vizsgálatok mellett az erre irányuló vizsgálatokat is köteles elvégezni, illetőleg elvégeztetni.

7. §

(1) Szervátültetés (szövetátültetés) céljára az önkéntes szervadók (szövetadók) szervei (szövetei) csak akkor használhatók fel, ha az adományozó a szűrővizsgálatnak aláveti magát és az negatív eredménnyel zárul. Az adományozót a szűrővizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. A holttestből átültetés céljára kivett szerv (szövet) felhasználása esetén a szűrővizsgálatot hullavérből kell elvégezni.

(2) A mesterséges megtermékenyítés céljára donortól vett sperma csak akkor használható fel, ha a spermaadó a sperma vételekor és az azt követő hat hónap elteltével ismét aláveti magát a szűrővizsgálatnak és mindkét vizsgálat negatív eredménnyel zárul.

(3) Vérátömlesztésre vagy vérkészítmény előállítására használt véregységek ellenőrző szűrővizsgálatának ki kell terjednie az AIDS vírusával való esetleges fertőzöttség kimutatására is. A vizsgálat elvégzéséről a véradókat előzetesen tájékoztatni kell.

8. §[7]

Az Országos Bőr- Nemikórtani Intézet, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, valamint a bőr-és nemibeteggondozók és a közegészségügyi-járványügyi állomások kijelölt orvosai - a területi hovatartozástól függetlenül - kötelesek a vérvételt elvégezni.

9. §

(1)[8] A fertőzött személy fertőződési körülményeire vonatkozó epidemiológiai adatokat tartalmazó kérdőívet az őt gondozásba vevő orvos megküldi a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztályának.

(2) A gondozó orvosa köteles az AIDS vírusával fertőzött személy veszélyeztetett környezetének felkutatására, azok klinikai kivizsgálására vagy kivizsgáltatására és az AIDS vírusával való fertőzöttség kiderítésére irányuló vizsgálatok elvégeztetésére. A szexuális partnerek felkutatása a bőr- és nemibeteggondozó orvosának feladata akkor is, ha a gondozásba vétel nem ott történt.

(3) A fertőzött személy egészségügyi ellátásában a gondozó orvosának tudtával közreműködő orvosokat a fertőzöttség tényéről tájékoztatni kell.

10. §[9]

Az AIDS vírusával való fertőzöttség megállapítása céljából szűrővizsgálatot, illetve megerősítő (verifikáló) vizsgálatot csak a mellékletben meghatározott laboratórium végezhet. A verifikáló laboratórium vezetője az újonnan verifikált HIV pozitív személyek virológiái vizsgálatának eredményéről az e célra rendszeresített nyomtatványon értesíti a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztályát.

11. §[10]

(1) A (2)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre is figyelemmel a vizsgált személy nevét és lakcímét a vérvételt végző orvos - megfelelő titokvédelem mellett - rögzíti, és a vért a szűrővizsgálatot végző laboratóriumba küldi a kísérő lappal együtt. A kísérő lap kizárólag a vizsgált személy TAJ számát, a vérvétel dátumát és okát tartalmazhatja.

(2) Amennyiben az érintett személy személyazonosságának előzetes felfedése nélkül vesz részt HIV szűrővizsgálaton, a vizsgálatra jelentkezőt az első vérvételt megelőzően a betegellátó azonosítási jellel látja el, amelyet az érintettről egyidejűleg felvett egészségügyi dokumentációban rögzít. Az első szűrővizsgálat céljából levett vérnek a szűrővizsgálatot végző laboratóriumba küldése során alkalmazott kísérő lap az azonosítási jelet, a vérvétel dátumát, valamint helyét tartalmazza.

(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat során a vizsgált személy személyazonosító adatait az első vérvételt követően elvégzett laboratóriumi vizsgálat pozitív eredménye esetén, a megerősítő vérvételt megelőzően köteles a betegellátó rendelkezésére bocsátani. Ha az érintett személyazonosító adatainak közlését megtagadja, a betegellátó ezt a tényt az egészségügyi dokumentációban rögzíti. A személyazonosító adatok közlésének megtagadása esetén a szűrővizsgálat nem folytatható.

(4) A szűrővizsgálat pozitív eredményét - a (3) bekezdés második mondatában foglalt kivétellel - megerősítő vizsgálatnak kell alávetni. A megerősítő vizsgálat céljából levett vér az (1) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó kísérő lappal küldhető meg a vizsgálatot végző laoratóriumba.

(5) A megerősítő szűrővizsgálat pozitív eredménye esetén a vizsgált személy egészségügyi adatairól - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a betegellátó tájékoztatja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi (fővárosi kerületi) intézetét.

(6) A megerősítő szűrővizsgálat negatív eredménye esetén a betegellátó a vizsgált személy egészségügyi illetőleg személyazonosító adatait a nyilvántartásából haladéktalanul törli.

12. §

Ez a rendelet 1988. június 15-én lép hatályba, egyidejűleg a fertőző betegek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló Szabályzat kiadásáról rendelkező 19/1966. (Eü. K. 15.) EüM utasítás mellékletének - a 10/1985. (Eü. K. 16.) EüM utasítás 2. §-ával megállapított - a 13/A §-ának (7)-(9) bekezdései a hatályukat vesztik.

Dr. Csehák Judit s. k.,

szociális- és egészségügyi miniszter

Melléklet az 5/1988 (V. 31.) SZEM rendelethez

I.

A szűrővizsgálat elvégzésére a következő laboratóriumok jogosultak:

1. Az Országos Bőr- Nemikórtani Intézet AIDS Laboratóriuma:

a) a nemibetegek, illetőleg a nemibetegségre gyanús állapotban lévők;

b) az AIDS vírusával fertőzött személyek szexuális partnerei;

a fertőzöttek környezetének azok a tagjai, akiknél a fertőződés gyanúja felmerül;

c)[11]

d) a büntetésvégrehajtási intézetekben szabadságvesztés büntetést vagy;[12]

e) a javító-, valamint elhelyezett fiatalok;[13]

f) a sperma donorok;

g) a szűrővizsgálatra önként jelentkezők;

h) a rendelet 6. §-ában megjelölt személyek;

i) a kábítószert intravénásan alkalmazó személyek esetében.

2. A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ virológiai osztálya, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi és Megyei Intézetei, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Klinikai és Kísérleti Orvosi Laboratóriumi Intézete:[14]

a) a büntetés-végrehajtási intézetben szabadságvesztését töltő személy,

b) a javítóintézetben elhelyezett fiatal,

c) a szűrővizsgálatra önként jelentkező,

d) a rendelet 6. §-ában megjelölt személy,

e) a kábítószert intravénásán alkalmazó személy

esetében.

3. Az Országos Vérellátó Szolgálat alábbi területi szervei:[15]

3.1. Budai Regionális Vérellátó Központ, Budapest,

3.2. Délpesti Területi Vérellátó, Budapest,

3.3. Bajai Területi Vérellátó, Baja,

3.4. Békéscsabai Területi Vérellátó, Békéscsaba,

3.5. Debreceni Regionális Vérellátó Központ, Debrecen,

3.6. Egri Területi Vérellátó, Eger,

3.7. Győri Regionális Vérellátó Központ, Győr

3.8. Kecskeméti Területi Vérellátó, Kecskemét,

3.9. Miskolci Területi Vérellátó, Miskolc,

3.10. Nyíregyházi Területi Vérellátó, Nyíregyháza,

3.11. Pécsi Regionális Vérellátó Központ, Pécs,

3.12. Salgótarjáni Területi Vérellátó, Salgótarján,

3.13. Soproni Területi Vérellátó, Sopron,

3.14. Szegedi Regionális Vérellátó Központ, Szeged,

3.15. Szekszárdi Területi Vérellátó, Szekszárd,

3.16. Szentesi Területi Vérellátó, Szentes,

3.17. Székesfehérvári Területi Vérellátó, Székesfehérvár,

3.18. Szombathelyi Területi Vérellátó, Szombathely,

3.19. Zalaegerszegi Területi Vérellátó, Zalaegerszeg,

3.20. Váci Területi Vérellátó, Vác,

3.21. Veszprémi Regionális Vérellátó Központ, Veszprém:

a) a vérátömlesztésre vagy vérkészítmény előállítására használt véregységek ellenőrző vizsgálata,

b) a szerv (szövet) adományozója, ideértve a holttestből átültetés céljára kivett szerv (szövet) felhasználását is,

c) a fertőzöttek környezetének azok a tagjai, akiknél a fertőződés gyanúja felmerül,

d) a rendelet 6. §-ában megjelölt személy

esetében.

4. Az Országos Traumatológiai Intézet Központi Laboratóriuma: a 3. b) alpontban foglalt esetben, ha a szervkivételt (szövetkivételt) az Országos Traumatológiai Intézetben végzik.[16]

5. A Fővárosi László Kórház Víruslaboratóriuma: a László Kórházban kezelt AIDS-gyanús személyek esetében.[17]

6. A Magyar Honvédség Központi Honvédkórházának Vérellátó Osztálya: a Magyar Honvédség sor-, szerződéses, tartalékos, hallgatói és hivatásos állománya, valamint közalkalmazottai, illetve a Honvédelmi Minisztérium és a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó szervek köztisztviselői esetében.[18]

7. Az Országos Vérellátó Szolgálat Központjának központi laboratóriuma, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutató Csoportja, az Országos Bőr-, Nemikórtani Intézet AIDS Laboratóriuma: a személyazonosságának előzetes felfedése nélkül szűrővizsgálaton részt vevő személyek esetében, a szűrővizsgálat okától függetlenül. Személyazonosító adatok előzetes közlése nélkül levett vér szűrővizsgálatára ebben az alpontban nem szereplő laboratórium abban az esetben sem jogosult, ha arra az 1-6. alpontokban foglalt rendelkezések alapján egyébként illetékes lenne.[19]

II.

A megerősítő vizsgálatot Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutató Csoportja, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézete, az Országos Vérellátó Szolgálat Központjának központi laboratóriuma, illetve az Országos Bőr-, Nemikórtani Intézet AIDS Laboratóriuma végzi.[20]