1/1989. (I. 1.) IM rendelet

a Büntetés végrehajtási Testület egészségügyi munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak fegyelmi felelősségéről[1]

Az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi képesítésű személyek fegyelmi felelősségéről szóló - a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelettel módosított - 17/1972. (IV. 29.) MT rendelet 10. §-ában és 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Munkaügyi miniszterrel és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével, az 5. § (3) bekezdése tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:[2][3]

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Büntetés-végrehajtási Testület

a) hivatásos állományú orvosára, ha a szolgálati viszonya, szolgálaton kívül az orvosi oklevélhez kötött munkakörben fennálló munkaviszonya és az orvosi magángyakorlata körében;

b) hivatásos állományú - teljes munkaidővel alkalmazott - gyógyszerészére és az egyéb egészségügyi képesítésű beosztottjára, ha a szolgálati viszonya körében;

c)[4]

az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget követ el.

2. § (1) A fegyelmi jogkört elsőfokon a büntetés végrehajtási intézet parancsnoka gyakorolja.

(2) A Büntetés végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi osztályának (a továbbiakban: egészségügyi osztály) vezetője és a büntetés végrehajtás egészségügyi intézményeinek parancsnokai tekintetében a fegyelmi jogkört a büntetés végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok), az egészségügyi osztály beosztott dolgozóinak tekintetében pedig az egészségügyi osztály vezetője gyakorolja elsőfokon.

3. § Az 1. § a)-b) pontjaiban felsorolt személyek tekintetében a másodfokú fegyelmi jogkört az intézet parancsnokának és az egészségügyi osztály vezetőjének elsőfokú fegyelmi határozata esetén az országos parancsnok, az országos parancsnok elsőfokú határozata esetén pedig az igazságügyminiszter gyakorolja.

4. § (1) A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az ügy elsőfokú eldöntését magához vonja, ha az orvosi magángyakorlattól vagy az orvosi tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetés kiszabása látszik indokoltnak.

(2) Magához vonhatja a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az elsőfokú döntést akkor is, ha ezt az ügy bonyolultsága vagy a fegyelmi vétség tárgyi súlya nyomatékosan indokolja.

5. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás során az ügy kivizsgálására és a felmerülő szakkérdésekben szakvélemény kialakítására három tagú egészségügyi fegyelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.

(2) A bizottság egyik, az ügyben felmerülő szakkérdésekben jártas tagját az egészségügyi osztály vezetője jelöli ki.

(3)[5] Ha a fegyelmi eljárás az egészségügyi osztály vezetője vagy dolgozói ellen irányul, a szakkérdésben jártas bizottsági tag kijelölésére a Belügyminisztérium egészségügyi csoportfőnökét kell felkérni.

6. § (1) Nem vehet részt a bizottságban az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

(2) Kizárt a másodfokú bizottságból az elsőfokon eljárt személy.

(3) A bizottság összetétele ellen bejelentett kifogást a fegyelmi jogkör gyakorlója bírálja el.

7. § (1) A bizottság az ügyben lefolytatott vizsgálat eredményéről összefoglaló jelentést készít a fegyelmi jogkör gyakorlója részére.

(2) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a bizottság szakvéleményét nem fogadja el, ezt határozatában indokolni köteles.

8. § (1) Az 1. § a) és b) pontjának hatálya alá tartozó személy a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon belül új eljárást kezdeményezhet a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójánál, ha

a) olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg

b) jogerős bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárás során nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálása esetén reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

(2) Ha a fél az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményről csak hat hónap után szerez tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezhessen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani.

(3) A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető.

9. § Ez a rendelet 1989. január 15-én lép hatályba; rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően indított ügyekben lehet alkalmazni.