3/1990. (VIII. 17.) FM rendelet

a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet módosításáról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 44. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló többször módosított 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A vadászterületeket az 500 hektárnál nagyobb ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója véleményének meghallgatásával a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) alakítja ki, illetve módosítja.

(5) A megyei szakigazgatási szerv a határozatához erdő esetén az illetékes erdőfelügyelőség, vadásztársaság esetén az érdekvédelmi szerv véleményét is megszerzi. Védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság, honvédelmi rendeltetésű terület esetén a Honvédelmi Minisztérium szakhatóságként működik közre."

2. §

Az R. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"8. § (1) Vadat az ejthet el, akinek vadászatra jogosító hatósági engedélye (vadászjegy, vadászati engedély) van és akinek a vadászatra jogosult a területén a vadászatra engedélyt (területi engedély) adott, illetve akivel bérkilövési szerződést kötött.

(2) Vadászjegyet a megyei szakigazgatási szerv annak a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárnak adhat, aki

a) a vadászlőfegyver tartására szóló érvényes engedéllyel rendelkezik,

b) állami vadászvizsgát tett,

c) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt,

d) érvényes baleseti felelősségi biztosítással rendelkezik.

(3) Vadászjegy nélkül vadászhat a hivatásos vadász szolgálati feladatainak ellátása során.

(4) Vadászvizsgát Állami Vadászvizsga Bizottság előtt kell tenni. Az Állami Vadászvizsga Bizottságot a megyei szakigazgatási szerv hozza létre, legalább három taggal. Elnöke a megyei szakigazgatási szerv képviselője, egy-egy tagja a megyei rendőrfőkapitányság és az érdekképviseleti szerv képviselője.

(5) Az Állami Vadászvizsga anyagát az 1. számú melléklet, az Állami Vadászvizsga szabályait a 2. számú melléklet, a vadászjegy mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

(6) Vadászati engedélyt az a 18. életévét betöltött külföldi állampolgár kaphat, aki

a) érvényes baleseti felelősségi biztosítással rendelkezik, és

b) akinek a vadászatra jogosult a vadászatra engedélyt adott, illetve akivel bérkilövési szerződést kötött.

(7) A vadászjegyet a lakóhely szerint illetékes megyei szakigazgatási szerv naptári évre adja ki.

(8) A vadászati engedélyt a minisztérium, illetve hozzájárulásával a megyei szakigazgatási szerv adja ki."

3. §

Az R. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. § (1) A vadászjegyei a 8. § (2) bekezdésében megjelölt megyei szakigazgatási szerv visszavonja attól,

a) akinek vadászlőfegyver tartására szolgáló engedélyét bevonták,

b) akivel szemben vadászati vagy védett állat elejtése miatt természetvédelmi szabálysértési eljárás során pénzbírságot szabtak ki, vagy a vadászat, illetve a vadgazdálkodás érdekét sértő bűncselekmény elkövetése, valamint fokozottan védett állat elejtése miatt a bíróság jogerős marasztaló határozatot hozott, illetőleg a nyomozó hatóság megrovást alkalmazott,

c) akit - a fegyveres erők, fegyveres testület, valamint a rendészeti szerv tagjaként - a b) pontban felsorolt cselekménye miatt fegyelmi büntetéssel sújtottak,

d) aki felszólítás ellenére nem tesz eleget trófeabemutatási kötelezettségének.

(2) A vadászjegy visszavonásától számított két éven belül nem kaphat vadászjegyet az, akitől az (1) bekezdés a)-c) pontjával összefüggésben vonták vissza.

(3) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt ügyekben eljáró szerv a vadászjegy visszavonása céljából értesíti a lakóhely szerint illetékes megyei szakigazgatási szervet."

4. §

Az R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vadnak minősülő állatfajok felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza."

5. §

Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"12. § (1) A földművelésügyi miniszter rendeletében megállapított irányelvek alapján az egyes vadászterületekre hosszúlejáratú - 10 évre szóló - vadgazdálkodási tervet kell készíteni. A terv elkészítéséről a vadászatra jogosult gondoskodik.

(2) Hosszúlejáratú vadgazdálkodási tervezést csak felsőfokú képesítéssel rendelkező személy végezhet. A tervezéshez szükséges alapadatokat az FM Erdőrendezési Szolgálat szolgáltatás keretében bocsátja a tervező rendelkezésére.

(3) A hosszúlejáratú vadgazdálkodási tervet a megyei szakigazgatási szerv hagyja jóvá és ellenőrzi a végrehajtását. A hosszúlejáratú vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor erdő esetén az erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság egyetértését be kell szerezni.

(4) Ha a vadállomány súlyosan veszélyezteti az erdő fenntartásához fűződő érdekeket, az illetékes erdőfelügyelőség köteles a megyei szakigazgatási szervet a szükséges intézkedések - kárelhárítás, állományapasztás - megtételére felhívni."

6. §

Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hosszúlejáratú vadgazdálkodási tervvel összhangban a vadászatra jogosult éves vadgazdálkodási tervet készít és azt a megyei szakigazgatási szervnek megküldi."

7. §

Az R. 15. §-ának (2), (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Vadászhatónak minősített vadra vadászni az 5. számú melléklet szerint meghatározott vadászati idényben szabad.

(3) Vadászati idényen kívül (tilalmi időben), továbbá azokra a vadfajokra, amelyekre az FM vadászati idényt nem állapított meg, csak külön engedéllyel szabad vadászni. Az engedélyt a megyei szakigazgatási szerv adja meg. Természetvédelmi védettség alatt álló vadfaj esetén a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre."

"(5) A megyei szakigazgatási szerv bármely vadfajra meghatározott időtartamú vadászati tilalmat rendelhet el, ha ezt a vadfaj állományának kímélése vagy vad-, illetve humán egészségügyi okok indokolttá teszik."

8. §

Az R. 16. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: "16. § A vadászterületen nem honos vadfajt a megyei szakigazgatási szerv engedélyével lehet telepíteni. Az engedélyezési eljárásban a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre."

9. §

Az R. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"20. § (1) A vadászatra jogosult, illetve a vad elejtője köteles trófeabíráló bizottságnak bemutatni a szarvas, a dám, az őz agancsát, a mufloncsigát és a 12 centiméternél hosszabb vaddisznó agyarat.

(2) A trófeabírálatot az Országos Trófeabíráló Bizottság (a továbbiakban: OTB) és a Megyei Trófeabíráló Bizottság (a továbbiakban: MTB) végzik.

Az OTB elnökét és tagjait a minisztérium, az MTB elnökét és tagjait az OTB elnökével egyetértésben a megyei szakigazgatási szerv jelöli ki. E bizottságokba tagként kell kijelölni a vadászatra jogosultak képviselője által javasolt személyt.

Az OTB az MTB-vel összevont kihelyezett bíráló bizottságokat hozhat létre. A trófeabírálat szakmai irányítását az OTB látja el. Az OTB a minisztérium által kijelölt szerv keretében működik. Az OTB és a kihelyezett bíráló bizottság szervezeti és működési szabályzatát a minisztérium, az MTB szervezeti és működési szabályzatát az OTB egyetértésével a megyei szakigazgatási szerv hagyja jóvá.

(3) Külföldi állampolgár által elejtett trófeás vad trófeáját az OTB-nek, vagy az általa kihelyezett bíráló bizottságnak kell bemutatni, amely megállapítja a bérvadászati díj alapjául szolgáló trófea minőségét.

(4) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezett díjat fizet, amelynek mértékét a 9. számú melléklet állapítja meg. Az OTB kihelyezett részlege a bírálati díj 30 százalékát köteles évente az OTB-nek átutalni az OTB központi költségeinek fedezetére.

(5) A trófeabíráló bizottság a bírálat eredményéről értesíti a vadászatra jogosultat, érmes trófeáról oklevelet állít ki az elejtőnek.

(6) Az OTB a trófeák adatairól és a bírálat eredményéről nyilvántartást vezet, évente értékelést készít, véleményezi a vadászatra jogosultak gazdálkodását és javaslatot tesz a megyei szakigazgatási szervnek a vadállomány védelme érdekében szükséges intézkedésekre."

10. §

Az R. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § A vadászat gyakorlásának részletes szabályait a 6. számú melléklet tartalmazza".

11. §

Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"23. § (1) Vadat a - (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - vadászati célra engedélyezett lőfegyverrel (a továbbiakban: vadászlőfegyver) szabad elejteni.

(2) Íjászni, ragadozó madárral vadászni (solymászni) az erre jogosító megyei szakigazgatási szerv engedélyével szabad. A solymászat engedélyezésénél a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.

(3) Róka, üregi nyúl, vetési varjú, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható. A szelektív hatású vegyszer alkalmazását az FM a KM előzetes szakhatósági állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezi.

(4) Tilos vadászni:

a) önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyverrel,

b) nagyvadra sörétes vadászlőfegyverrel,

c) szarvasra, vaddisznóra, dámra és muflonra kettőezerötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőfegyverrel,

d) őzre ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőfegyverrel,

e) motoros járműről és mozgásban levő járműről,

f) fényszóró használatával a vaddisznó és az üregi nyúl lesvadászatának kivételével,

g) lesgödörből, vízijárműből a vízivad vadászatának kivételével.

(5) Vaddisznóra sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is szabad vadászni.

(6) Vadbefogásra hálót, kábító- és bénító vegyszert és a vad életét, testi épségét nem veszélyeztető befogó eszközt is szabad alkalmazni.

(7) A hivatásos vadász a (4) bekezdés b)-d) pontjának figyelembevételével munkaköri feladata ellátása során negyven milliméternél kisebb hüvelyhosszúságú, illetve ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú golyós (öntöltő golyós) vadászlőfegyvert is használhat.

(8) A pézsmapockot a vadászatra jogosult hozzájárulásával - a 23. § (6) bekezdésében meghatározott befogó eszközök körén kívül csapdával is - bárki befoghatja.

(9) Ha a vadászatra jogosult felszólítás ellenére sem tett eleget a kárelhárítási kötelezettségnek, az üregi nyulat - vadászlőfegyver használata nélkül - az erdő használója elpusztíthatja.

(10) Lakott helyen vadászni kivételes esetben és rendőrhatósági engedéllyel szabad.

(11) A vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadászati berendezést (leshelyet), etetőt, befogót stb. létesíteni a szomszédos vadászatra jogosulttal kötött megállapodás alapján lehet."

12. §

Az R. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"24. § (1) A vadászatra jogosult köteles a vadgazdálkodási feladatok ellátásáról, a vadászterület és a vadállomány őrzéséről megfelelően gondoskodni, annak keretében vadászterületenként, illetve minden megkezdett 4000 hektár után legalább egy hivatásos vadászt alkalmazni.

(2) Hivatásos vadászként csak azt a magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki a vadászlőfegyvertartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek megfelel, és a munkakörre előírt vadászati, vadgazdálkodási szakképzettséggel rendelkezik.

(3) A hivatásos vadászt megilleti az egyenruha viselésének, valamint a szolgálati vadászlőfegyver tartásának és használatának joga.

(4) A munkáltató köteles gondoskodni a hivatásos vadász baleseti felelősségbiztosításáról.

(5) Hivatásos vadásznak minősül

a) a vadászatra jogosultnál vadgazdálkodási, őrzési feladatokat végző és e tevékenység közvetlen irányítását, ellenőrzését ellátó dolgozó,

b) a megyei szakigazgatási szerv vadászati felügyelője,

c) az erdőfelügyelőség vadgazdálkodási munkakörben foglalkoztatott dolgozója,

d) az oktatási intézmény vadászati oktatást végző dolgozója,

e) a vadászati érdekképviseleti szerv vadászati, vadgazdálkodási munkakörben foglalkoztatott dolgozója."

13. §

Az R. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § A hivatásos vadász a vadászterület fekvése szerint illetékes megyei szakigazgatási szerv előtt esküt tesz. A hivatásos vadász szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét a megyei szakigazgatási szerv adja ki."

14. §

Az R. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § A hivatásos vadász alkalmazásának feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit a rendelet 8. számú mellékletében foglalt Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata tartalmazza."

15. §

Az R. 34. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vadgazdálkodás fejlesztése céljára létesült Vadgazdálkodási Alap (a továbbiakban: Alap) bevételi forrása a megyei szakigazgatási szervek éves haszonbérleti díjbevételéből eredő - a megyei szakigazgatási szervek 1989. évi befizetéseinek megfelelő - összeg, továbbá az FM által haszonbérbeadással vagy átengedéssel hasznosított vadászati jog után fizetett díj."

16. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésének időpontjában érvényben levő üzemtervek érvényességi ideje 1990. december 31-éről 1991. december 31-ére változik.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az R. 5. §-a, 10. §-a, 11. §-ának (3)-(4) és (6) bekezdése, 13. §-ának (3)-(4) bekezdése, 14. §-a, 15. §-ának (4) bekezdésében a "hasznos" kifejezés, 18. §-a, 19. §-ának (4) bekezdése, 22. §-ának (2)-(3) bekezdése, 27. §-a, 28. §-a, 29. §-a, 30. §-a (1) bekezdésének második mondata, 31. §-a, 32. §-ának (2)-(3) bekezdése, 33. §-a, 36. §-ának (3) bekezdése, 36/A. §-a, 37. §-a, 38/A. §-a hatályát veszti,

b) az R. 30. §-ának (6) bekezdésében a 2. számú melléklet számozása 7. számra változik,

c) az R. 1-2. számú mellékletei helyébe e rendelet 1-2. számú mellékletei lépnek, valamint kiegészül e rendelet 3-9. számú mellékleteivel,

d) a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzatáról szóló 14/1971. (XII. 14.) MÉM rendelet és az ezt módosító 21/1977. (VI. 7.) MÉM rendelet, az 5/1979. (IV. 6.) MÉM rendelet 13. §-a, a 24/1981. (XII. 23.) MÉM rendelet, a 12/1987. (XII. 30.) MÉM rendelet és a 13/1988. (XII. 22.) MÉM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti,

e) a 13/1983. (VI. 9.) MÉM rendelet és az azt módosító 6/1989. (V. 7.) MÉM rendelet 7. §-ának b) pontja a hatályát veszti.

Nagy Ferenc József s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelethez

AZ ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA ANYAGA

- Vadászati jog,

- az egyesülési jogról szóló törvény,

- a lőfegyverekkel, lőszerekkel és a lőterekkel kapcsolatos hatályos jogszabályok,

- vadásztársaság alapszabálya,

- a vadgazdálkodási és vadászati szabálysértések,

- vadgazdálkodási alapismeretek, trófeabírálati tudnivalók,

- természet- és környezetvédelmi jogszabályok ismerete,

- vadászlőfegyverek, lőszerek és lőszeralkatrészek ismerete, használata, műszaki és ballisztikai ismeretek,

- gyakorlati vadászlövészet sörétes és golyós vadászlőfegyverrel,

- vadászkutya használat alapismerete,

- vadászetika, szokások, hagyományok.

2. számú melléklet a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelethez

AZ ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA SZABÁLYAI

1. Az Állami Vadászvizsga Bizottság elnökének és az érdekvédelmi szerv által kijelölt tagjának vadászvizsgával, vagy a 7. pontban felsorolt képesítések valamelyikével kell rendelkeznie.

2. Vadászvizsgára bármelyik megyei szakigazgatási szervnél lehet jelentkezni.

3. A vizsgadíjat a jelentkezéskor kell a megyei szakigazgatási szervhez befizetni. A vizsgadíj mindén költséget (illeték, vizsgáztatók tiszteletdíja, a gyakorlati lövészet költsége stb.) magában foglal. A vizsgadíj összege nyolcszáz forint.

4. A vadászvizsga szóbeli és gyakorlati részből áll, anyagát az 1. számú melléklet tartalmazza. A vadászvizsga eredményéről a vizsgabizottság szótöbbséggel határoz.

5. Kellő felkészültség esetén a vizsgázónak vizsgabizonyítványt kell adni. A vizsgabizonyítványt a megyei szakigazgatási szerv bélyegzőjével kell ellátni és fel kell tüntetni a nyilvántartás sorszámát is.

6. A vizsgáztatásról a megyei szakigazgatási szerv sorszámozott nyilvántartást vezet, amelyben fel kell tüntetni:

a) a vizsgáztatás helyét és időpontját,

b) a vizsgázó nevét, személyi számát,

c) a bizottság döntését a vadászvizsga eredményéről, feltüntetve, hogy a döntést egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozták.

A nyilvántartás adatait a vizsgabizottság elnöke és tagjai írják alá.

7. Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki

a) erdészeti képesítéssel rendelkezik,

b) a mezőgazdasági, erdészeti közép- és felsőfokú szakoktatási intézményben vadászat-vadgazdálkodás című tárgyból eredményes vizsgát tett,

c) az Erdészeti és Faipari Egyetemen, a MAVOSZ által szervezett felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamot végzett,

d) vadgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett,

e) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik.

3. számú melléklet a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelethez

4. számú melléklet a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelethez

VADNAK MINŐSÜLŐ ÁLLATFAJOK

I. Vadnak minősülnek azok az állatfajok, amelyek

1. Magyarországon honosak, telepítettek vagy rendszeresen átvonulnak és a természetvédelmi jogszabályok nem nyilvánították védetté vagy fokozottan védetté.

Ezek:

nagyvad:

Gímszarvas (Cervus elaphus)

Dám (Dama dama)

Őz (Capreolus capreolus)

Muflon (Ovis musimon)

Vaddisznó (Sus Scrofa)

apróvad:

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)

Házi görény (Mustela putorius)

Nyest (Martes foina)

Róka (Vulpes vulpes)

Pézsmapocok (Ondathra zibethica)

Fácán (Pasianus colchicus)

Szürkefogoly (Perdix perdix)

Nagy lilik (Anser albifrons)

Vetési lúd (Anser fabalis)

Tőkés réce (Anas platyhrynchos)

Böjti réce (Anas querquechula)

Csörgő réce (Anas crecca)

Fütyülő réce (Anas penelope)

Barátréce (Aythya ferina)

Szárcsa (Fulica atra)

Erdei szalonka (Scolopax rusticola)

Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)

Örvös galamb (Columba palumbus)

Vetési varjú (Corvus frugilegus)

Dolmányos varjú (Corvus corone cornix)

Szarka (Pica pica)

Szajkó (Garrulus glandarius)

2. Magyarországon nem honosak, de telepítésüket vadgazdálkodási érdekből a minisztérium engedélyezte.

Ezek:

nagyvad:

Szika szarvas (Cervus nippon)

Dybowski szarvas (Cervus dybowskii)

apróvad:

Amerikai vadpulyka (Meleagris gallopavo)

3. Magyarországon nem honosak, de előfordulnak és a természetvédelmi jogszabályok nem nyilvánították védetté, illetve fokozottan védetté.

Ezek:

nagyvad:

Farkas (Canis lupus)

Medve (Ursus arctos)

apróvad:

Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)

Mosómedve (Procyon lotor)

5. számú melléklet a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelethez

VADÁSZATI IDÉNYEK

I. Magyarországon honos, telepített, vagy rendszeresen átvonuló vadfajok:

1. Fácántyúkot csak azokon a vadászterületeken szabad vadászni, ahol a vadászati idény előtt megfelelő mennyiségű fácáncsibét bocsátottak ki.

2. Szürkefogolyra csak azokon a vadászterületeken szabad vadászni, ahol a vadászati idény kezdete előtt fogolycsibét bocsátottak ki. A teríték nem haladhatja meg a kibocsátás 50%-át.

3. Vadrécére augusztus 15-étől augusztus 31-éig csak húzáson szabad vadászni. Tenyésztett vadréce tilalmi időn kívül is vadászható.

4. Erdei szalonkára csak húzáson szabad vadászni, egy alkalommal személyenként legfeljebb 2 db-ot szabad elejteni.

II. Magyarországon nem honos, telepített vadfajok:

Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost, szika- és Dybowski szarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-jétől január 31-ig, egyéb vadfajt és sutavadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor az kiterjed az azt követő két, illetve egy napra is.

6. számú melléklet a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelethez

VADÁSZATI SZABÁLYZAT

A Vadászati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed minden vadászterületen folytatott vadászatra.

I.

A vadászat rendje

A) Általános rendelkezések

1. A vadászaton az vehet részt, aki

a) a vadászlőfegyver biztonságos kezelésében akadályozva nincs,

b) nem áll alkohol hatása alatt, illetve nem fogyasztott olyan szert, amely a vadászat gyakorlásában hátrányosan befolyásolja,

c) nincs idegileg vagy fizikailag kimerült állapotban.

2. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász felelős a vadászat biztonságos és szabályszerű lefolytatásáért. Vadász csak a vadászatra jogosult által megbízott kíséretében, illetve vadászatvezető által irányított társas vadászaton vehet részt.

3. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászati jog gyakorlásának személyi feltételeivel. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász a vadászat megkezdése előtt rövid tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról.

4. A vadászat résztvevői kötelesek a vadászatvezetőnek, illetőleg a kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni.

5. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat lőhet, amelynek lelövésére a vadászatvezető vagy a kísérő vadász előzetesen engedélyt adott, és amelyre a lelövési engedélye szól. Aki társas vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles azt haladéktalanul a vadászatvezetőnek bejelenteni. Más vadászati mód esetén a bejelentés a kísérő vadász kötelessége.

6. Fácánra, fogolyra, vadkacsára, vadlibára, szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni. A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelő vadászaton a sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni.

7. Az apróvad elejtőjének azt a vadászt kell tekinteni, akinek lövése után a vad birtokba vehető. Nagyvad elejtője az a vadász, aki arra az első halálos lövést leadta.

8. A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra tett lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.

9. A biztonságos vadászat érdekében a vadászterületet körzetekre kell osztani. A körzeten belül a vadászat rendjét a vadászatra jogosult szabályozza.

10. Minden vadászházban elsősegély felszerelést kell elhelyezni. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell kivinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni vadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket (magasles, lőállás stb.) és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.

11. Ha a vadászat megkezdése előtt vagy a vadászat során olyan körülmények (pl. időjárási viszonyok) alakulnak ki, amelyek a vadászat biztonságos folytatását jelentősen veszélyeztetik, vagy lehetetlenné teszik, a kísérő vadász, illetve a vadászatvezető köteles a vadászat megkezdését megtiltani, illetve a vadászatot félbeszakítani.

B) Vadászati módok

Egyéni vadászat

12. Egyéni vadászat a cserkészés, a les és a barkácsolás, valamint a vízijárműből történő vadászat.

13. Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával kereső távcső használata kötelező.

14. A leshelyet az előzetesen megbeszélt időpontig, vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és fényjel leadásával közlekedhet a másik vadász helyéhez.

Barkácsolás közben csak álló járműről szabad lövést leadni.

15. Vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízijármű használható, amely

a) kifogástalan műszaki állapotban van,

b) kellő stabilitással, valamint

c) a vízijármű vezetője és a vadász részére rögzített ülőhellyel rendelkezik.

16. Vízijárműből való vadászat alkalmával a járművön - a vezetőjén kívül - csak egy személy (a vadász) tartózkodhat.

Társas vadászat

17. Társas vadászat a hajtás, a terelés és az apróvad kereső vadászat.

18. Hajtásban az erdei szalonka kivételével az apróvad és a vaddisznó vadászható, terelésben az erdei szalonka kivételével az apróvad, vaddisznó és a gímszarvas - sutavad - vadászható.

19. A társas vadászatot a vadászatra jogosult megbízottja - vadászatvezető - készíti elő.

20. A társas vadászatot a vadászatvezető irányítja, és figyelemmel kíséri a vadászok magatartását, továbbá jelzi a hajtóvadászat kezdetét és befejezését.

21. A társas vadászat megkezdése előtt minden vadásznak jelentkeznie kell a vadászatvezetőnél. Társas vadászatnál a vadászatvezető a vadászat megkezdése előtt a megjelentekkel ismerteti a vadászat tervét. Meghatározza a vadászok és a hajtók feladatait, a vadászat módját, a felállás helyét, a felvezetők és a hajtásvezetők személyét, a hajtás és a felvezetés irányát, a lőhető vad faját, ivarát, mennyiségét, a lőirányokat, az általános és az adott terepszakaszokra érvényes biztonsági szabályokat, a vadászat kezdetének és befejezésének hangjelét, az elvonulás útvonalát és a gyülekezés helyét.

22. Késve érkező vadász köteles a vadászatvezetőnél jelentkezni, annak engedélye nélkül nem kapcsolódhat be a már megkezdett vadászatba.

23. A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a lövés feltételeit és irányát.

24. Ha a vadászat gazdasági vagy földutak közelében folyik, az utakra őröket kell állítani.

25. Tilos a hajtók között kitörő, vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni.

26. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja.

27. Vaddisznó vadászatnál haj tóként 16. életévüket, apróvad vadászatnál 14. életévüket betöltött személyek alkalmazhatók.

28. Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

29. Alkohol hatása alatt álló személy hajtóként nem alkalmazható.

30. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

31. Sebzett nagyvadat hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

32. Az apróvad vadászatánál, a vaddisznó hajtásvadászatánál, valamint a sebzett nagyvad utánkeresésénél a vadászat eredményessége érdekében célszerű vadászkutyát alkalmazni.

C) A vadászlőfegyver használatának általános szabályai

33. Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen való áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve és tokban tartható, illetve szállítható.

34. A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva, a csőtorkolattal lefelé, vállon - hordszíjat fogva - vagy kézben tartva hordható, illetve tartható.

Tilos a vadászlőfegyver csőtorkolatát átmarkolni, vagy a vadászlőfegyverre támaszkodni.

A vadászlőfegyvert töltetlenül sem szabad emberre irányítani.

35. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni.

36. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

37. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell megtölteni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. Megtöltés, illetőleg csőre töltés után a vadászlőfegyvert azonnal biztosítani kell.

38. A vadászlőfegyvert csak közvetlen a lövés előtt szabad tűzkész állapotba hozni, golyós vadászlőfegyver elsütő billentyűjét gyorsítottra állítani, illetve a kakasokat hátrahúzni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert biztosítani kell, a gyorsítót, illetve a kakast pedig eredeti állapotába kell helyezni. Apróvad vadászaton a vadászlőfegyver töltésére csak erre kiképzett személyt szabad alkalmazni.

39. A vadászlőfegyverrel lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a célbavett vadat felismerte és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

40. Gyenge lövéshang esetén a csövet meg kell vizsgálni, nem maradt-e benne fojtás vagy más lőszertartozék.

41. Terepakadályokon történő áthaladáskor a vadászlőfegyvert ki kell üríteni.

D) Eljárás baleset esetén

42. Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról.

43. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani és a helyszínt biztosítani kell.

44. Ha a vadászati baleset társas vadászaton történt, a vadászatvezető köteles a vadászatot azonnal leállítani és azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében szerepe lehet, visszaállítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg köteles őket a helybenmaradásra felszólítani. Tisztáznia kell a baleset alkalmával esetleg elejtett vad eredeti helyét, az egyes vadászok felállítási, illetőleg haladási irányát, a lőirányokat, lövés körülményeit, valamint azt, hogy kik adtak le lövéseket. A vadászatvezető mindezt írásban rögzíti és vázrajzon szemlélteti. Ez utóbbiban fel kell tüntetni a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb - a későbbi vizsgálathoz szükséges - adatot.

45. Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak, és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonos megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.

46. A rendőri szerv megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles pontos tájékoztatást adni.

47. Minden vadászlőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes rendőri szervnek és a megyei szakigazgatási szervnek. A jelentésnek tartalmaznia kell az esemény helyét, időpontját, valamint a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

E) Állategészségügyi szabályok alkalmazása a vadászatnál és a vad szállításánál

48. Azt a vadat, amelyről meg lehet állapítani, hogy fertőző beteg, illetve betegség vagy sérülés következtében életképtelen, vadászati idénytől függetlenül le kell lőni. Az így elejtett vagy elhullott vad állatorvosi vizsgálatáról a vadászatra jogosult köteles gondoskodni.

49. A veszett vagy veszettségre gyanús állatot csak gumikesztyűvel szabad megfogni és állatorvossal meg kell vizsgáltatni. A további intézkedéseket az állatorvos határozza meg. A beteg vagy betegségre gyanús állat által okozott sérülés esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

50. Az elejtett nagyvadat haladéktalanul ki kell zsigerelni. Erről, valamint az elszállításról való gondoskodás az elejtő, illetve a kísérő vadász feladata.

51. A belső részekből a húsvizsgálathoz szükséges részeket az állati eredetű élelmiszerek élelmiszerhigiéniai vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően el kell különíteni és megfelelően kezelni.

II.

Egyéb rendelkezések

52. Minden vadászatra jogosult köteles házi szabályzatot készíteni, amelyben a helyi viszonyoknak megfelelő részletszabályokat kell megállapítani.

1. számú függelék

Hivatásos vadászok nyilvántartása

2. számú függelék

3. számú függelék

4. számú függelék

A hivatásos vadász szolgálati naplója

Megjegyzés: a szolgálati napló számozott lapokból álló, a foglalkoztató vadászatra jogosult által hitelesített jegyzettömb.

7. számú melléklet a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelethez

8. számú melléklet a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelethez

A HIVATÁSOS VADÁSZ SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

I.

A hivatásos vadászra vonatkozó általános rendelkezések

1. Vadászati-vadgazdálkodási szakképzettségnek az alábbi szakmai képesítés minősül:

Felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképesítés igazolására el kell fogadni:

- a vadgazdálkodási szakmérnöki,

- a vadgazdálkodási üzemmérnöki,

- az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,

- Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett*,[1]

- Mezőgazdasági Főiskolán szerzett*,[2]

- az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAVOSZ által szervezett felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett

oklevelet.

Középfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképesítés igazolására el kell fogadni:

- a vadgazdálkodási szakmérnöki tanfolyam,

- a vadgazdálkodási üzemmérnöki tanfolyam,

- a felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyam elvégzését,

- valamint a középfokú erdészeti szakképesítést tanúsító bizonyítványt.

Alapfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképesítés igazolására el kell fogadni:

- a vadász-vadtenyésztő szakmunkás bizonyítványt.

2. Fővadászt csak felsőfokú képesítéssel lehet alkalmazni.

3. A hivatásos vadász szolgálata megkezdésekor a megyei szakigazgatási szerv előtt esküt tesz. Nem kell újabb esküt tennie annak a hivatásos vadásznak, aki az "Erdészek Szolgálati Szabályzata" alapján esküt tett.

Az eskü szövege:

"Én .............................. hivatásos vadász, esküszöm, hogy a gondjaimra bízott vadállományra, vadászterületre és a vadászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a kapott utasításoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően teljesítem. A vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben - a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - eljárok, akik a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és általában a tulajdon érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak."

4. A vadászterület szerint illetékes megyei szakigazgatási szerv a hivatásos vadászokról - az 1. számú függelékben foglalt minta szerint - nyilvántartást vezet. Az eskü letételéről - a 2. számú függelékben foglalt minta alapján - igazolványt állít ki és a hivatásos vadászt a 3. számú függelékben foglalt minta szerinti szolgálati igazolvánnyal, valamint szolgálati jelvénnyel látja el.

5. A hivatásos vadász szolgálat közben a szolgálati jelvényét viselni és a szolgálati igazolványát magánál tartani köteles.

- A szolgálati jelvény: 43 mm átmérőjű, zöld alapszínű fémjelvény, melyet jobbról és balról félkör alakban futó barna színű öt-öt darab tölgyfalevél díszít. Közepén a Magyar Köztársaság színes címere, az alsó részén "hivatásos vadász" felirat.

6. A hivatásos vadászt a munkáltató szolgálati vadászlőfegyverrel és szolgálati naplóval köteles ellátni.

7. A hivatásos vadász munkaviszonyának létesítését, megszűnését, illetve munkakörének változását a munkáltató a vadászati hatóságnak és az illetékes rendőrhatóságnak köteles bejelenteni.

8. A hivatásos vadász köteles, illetve jogosult:

a) a vadgazdálkodás érdekét sértő vagy veszélyeztető személyt igazoltatni és a vadászterületről való távozásra felhívni,

b) azt a járművet, amely vadászterületen feltehetően jogellenesen szerzett vadat vagy természetvédelem alatt álló állatot szállít, feltartóztatni és a jármű vezetőjét, valamint a kísérőit igazoltatni, a vad megszerzésének jogosságát megvizsgálni,

c) az előző pontok alapján igazoltatott személyek közül azt, aki a vad vagy a természetvédelem alatt álló állat megszerzésének jogosságát nem igazolja, a legközelebbi rendőri szervhez vagy a községi szakigazgatási szervhez bekísérni,

d) a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmény elkövetésén tettenért személytől a nála levő lőfegyvert vagy egyéb vadászati eszközt elvenni, azt a legközelebbi rendőri szervnek, a nála talált vadat, természetvédelem alatt álló állatot pedig a vadászatra jogosultnak átadni,

e) a helyi szakigazgatási szervnek vagy a hatósági állatorvosnak haladéktalanul jelentést tenni, ha a vadállományban jelentősebb elhullás következett be.

II.

A szolgálati vadászlőfegyver

9. A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati vadászlőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el - használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

10. A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról munkáltatóját tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével az illetékes rendőri szervnél feljelentést tenni. A szolgálati vadászlőfegyver személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles az illetékes rendőri szervnek, valamint a munkáltatónak haladéktalanul jelentést tenni.

11. Ha a szolgálati vadászlőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet elsősegélyben részesíteni és orvosi ellátásáról gondoskodni.

12. A szolgálati vadászlőfegyver sörétes és golyós, vagy vegyescsövű fegyver lehet. A hivatásos vadász részére legfeljebb három szolgálati vadászlőfegyver adható. Ez esetben az egyik sörétes, a másik 120-tól 2500 joule csőtorkolati energiájú, míg a harmadik ennél nagyobb csőtorkolati energiájú lövedéket kilövő golyós vadászlőfegyver lehet.

13. Szolgálati vadászlőfegyverként csak a biztonsági előírásoknak megfelelő vadászlőfegyver adható, amelynek rendszeres műszaki vizsgálatáról - a munkáltató költségén - a hivatásos vadász köteles gondoskodni.

14. A hivatásos vadász szolgálati vadászlőfegyverét sportvadászat céljára a munkáltató engedélye alapján használhatja.

15. A hivatásos vadász munkaviszonyának megszűnésekor a szolgálati vadászlőfegyvert a munkáltatónak köteles leadni.

III.

A hivatásos vadászegyenruha

16. Az egyenruha színe zöld, ezt a hagyományosan kialakult erdészegyenruha forma szerint kell elkészíteni.

17. A hivatásos vadász ruházata és felszerelése:

Az egyenruhát az erdészegyenruha viselésére vontkozó előírásoknak megfelelően szabad viselni. Az egyenruhát nem az egyenruhához tartozó ruhadarabbal együtt nem szabad viselni.

A szolgálati jelvényt az ing, illetve az öltöny bal felső zsebén kell hordani.

IV.

Vadgazdálkodási feladatot ellátó dolgozóra vonatkozó külön rendelkezések

18. A vadgazdálkodási feladatot ellátó dolgozót a munkáltató köteles:

- a 17. pontban felsorolt szolgálati egyenruhával és védőruhával, valamint egyéb felszerelési tárgyakkal, továbbá

- a vadászterület jellege szerint sörétes vagy sörétes és golyós vadászlőfegyverrel ellátni.

19. A vadgazdálkodási feladatot ellátó dolgozó az egyenruhát szolgálata teljesítése közben köteles viselni.

20. A munkaviszony létesítésekor a vadgazdálkodási feladatot ellátó dolgozót ki kell oktatni jogaira és kötelességeire, valamint a vadászlőfegyver tartására és használatára vonatkozó rendelkezésekre.

21. A vadgazdálkodási feladatot ellátó dolgozó szolgálati naplót köteles vezetni. A napló mintáját a 4. számú függelék tartalmazza.

22. A vadgazdálkodási feladatot ellátó dolgozó a szolgálati naplóba naponta köteles bejegyezni a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles munkáltatójának haladéktalanul jelenteni.

23. A vadgazdálkodási feladatot ellátó dolgozó felelős a vadgazdálkodás szakmai előírások szerinti folytatásáért, valamint a rábízott vagyon megóvásáért.

24. A vadgazdálkodási feladatot ellátó dolgozót az alábbiakban felsorolt vadfajok elfogásáért, elejtéséért, valamint a kóbor kutyának és kóbor macskának az elpusztításáért az alábbi lődíj illeti meg, mely költségtérítésként számolható el:

- A róka elejtéséért október 15. és március 1. között a lődíj a róka gereznája.

- A 3-6. pontban felsorolt vadfajok tojásaiért, valamint a szelektív hatású vegyszerek alkalmazásával elpusztított példányokért a lődíj 50%-a fizethető ki.

9. számú melléklet a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelethez

Trófeabírálati díjak

Országos Trófeabíráló Bizottság bérvadászatra alkalmazott díjtételei:

Megyei Trófeabíráló Bizottság díjtételei:

Érmes trófea esetén a díjtételeken felül 300 Ft fizetendő, amely tartalmazza az oklevél és az érem költségét.