1988. évi X. törvény

a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről

A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény (a továbbiakban: SZJA) módosításáról rendelkező törvény szükségessé leszi a korábbi nyereség- illetve jövedelemadózási rendszer egyes rendelkezéseinek meghatározott időre történő fenntartását és az új szabályozásra való áttérés zavartalan biztosítását. Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A korábbi tartalékok felhasználása

1. § A VA hatálybalépése előtt meghatározott rendeltetéssel képzett tartalékok az 1988. évi eredményelszámolási követően a következő szabályok szerint használhatók fel:

a) a mezőgazdasági nagyüzem által képzett nyereség-tartalék (40/1987. (X. 13.) MT rendelet 6. § (1) bekezdés) rendezeti állományával a felhalmozott vagyont kell növelni,

b) a pénzintézet - ideértve a külföldi részvétellel működő pénzintézetet is - által képzett kockázati tartalék a VA 7. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint használható fel,

c) a pénzintézetek jövedelemszabályozásáról szóló 104/1987. (XII. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: Prv.) 11. § (1) bekezdése szerint képzett tartalékvagyon rendezett állományát a felhalmozott vagyon 1989. január 1-jei nyitóállományába kell átvezetni,

d) a külföldi részvétellel működő gazdasági társulás - a külföldi részvétellel működő pénzintézet kivételével - által képzett kockázati alap (a többször módosított 28/1972. (X. 3.) PM rendelet 5. §) rendezett állományát a mérleg szerinti eredmény kiegészítésére kell 1990. december 31-ig felhasználni,

e) a külföldi részvétellel működő gazdasági társulás által képzett Részesedési alap (a többször módosított 28/1972. (X. 3.) PM rendelet 6. § (1) bekezdés] rendezeti állományát elkülönítetten kell nyilvántartani. Az így nyilvántartott Részesedési alap céljának megfelelően 1989. december 31-ig felhasználható. A Részesedési alap fel nem használt összegével az 1989. évi eredményelszámolás során növelni kell a VA 5-9. §-a szerint módosított eredményt.

Eredményelszámolásra vonatkozó rendelkezések

2. § (1)[1]

(2) A járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatás évi járadékának az alapjuttatás egy évre eső összegét meghaladó részével [Jrv. 3. § (2) bekezdés h) pontja VA 5. §-a alapján megállapított eredményt az éves eredményelszámolások során csökkenteni kell, mindaddig, amíg a járadék címén törlesztett összeg el nem éri a folyósított alapjuttatás összegét. Ezt követően az éves eredményelszámolások során az évi járadék teljes összegét kell az eredmény csökkentésénél figyelembe venni.

(3)[2]

3. § Az a VA hatálya alá tartozó adóalany, aki a vállalkozói adóról szóló 1987. évi 16. tvr. (a továbbiakban: a vállalkozói tvr.) 3. §-ának (3) bekezdése alapján a bevételét meghaladó termelési és kezelési költségek elszámolását az 1988. évi adóköteles nyereség megállapításánál - az adóbevallásában - a következő évekre elhalasztotta, a VA 5. §-a alapján megállapított eredményét az éves eredményelszámolások során az elhalasztott összeggel 1991. december 31-ig csökkentheti.

4. § (1) A 2. § (3) bekezdésében és a 3. §-ban meghatározott összegekkel csak olyan mértékben csökkenthető a VA 5-9. §-ai szerint módosított és a 2. § (1)-(2) bekezdésében foglalt összegekkel csökkentett eredmény, amennyire az fedezetet nyújt.

(2) A 3. §-ban meghatározott összegekkel az 1991. évi eredményelszámolás során a VA 5. §-a alapján megállapított eredményt akkor is csökkenteni kell, ha az arra nem nyújt fedezetet.

Adóalap-csökkentések

5. § (1) A magánszemélyek részvételével működő gazdasági társaság - a részvénytársaság kivételével -, valamint átalakulásáig a polgári jogi társaság és a vállalati gazdasági munkaközösség, továbbá a VA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozási nyereségadó alapját a társaság alapítói vagyonának a magánszemélyekre jutó hányada 20%-ának - egyéni vállalkozó cselén a vállalkozásba bevitt vagyon 20%-ának - megfelelő összeggel, legfeljebb azonban a megállapított eredmény 20%-áig az 1989-91. évek eredményelszámolása során csökkentheti.

(2) A VA hatálybalépése előtt vásárolt vagyonjegy utáni osztalék - kibocsátáskori szabályoknak megfelelő - összegével az 1989-91. évi eredményelszámolások során a vállalkozási nyereségadó alap csökkenthető.

(3)[3] A VA. hatályba lépése előtt jegyzett és befizetett részjegy utáni osztalék összegével a vagyonarányos eredménnyel azonos mértékben - legfeljebb azonban a mérleg szerinti eredmény 20%-áig terjedően - az 1991. évi eredményelszámolás során a vállalkozási nyereségadó alap csökkenthető.

(4) A mezőgazdasági nagyüzem az 1984-85. és az 1985-86. évi téli fagykár miatt - kivágási engedély alapján - kiselejtezett szőlőültetvények újratelepítéséhez, továbbá az 50/1987. (X. 15.) PM rendelet 4. §-ában meghatározott célra felvett hitelek éves törlesztésére fordított összeggel a vállalkozási nyereségadó alapját csökkentheti.

Korábbi adókedvezmények

6. § (1) A számított adóból (VA 12. §), annak összegéig visszatartható:

a) a Jrv. 2. számú mellékletének 7. és 8. pontja alapján engedélyezett, valamint a 9. pontjában meghatározott adókedvezmény összege, annak lejártáig,

b) a Jrv. 2. számú mellékletének 17. pontjában meghatározott adókedvezmény összege az 1988. december 31-ig igénybevett vagy átvállalt hitelek után,

c) a Jrv. 10. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, fejlesztési támogatásként engedélyezett hozzájárulás esedékes-törlesztőrészlete és kamata, annak lejáratáig,

d) a Prv. mellékletének 1. pontja alapján engedélyezett, továbbá a 2. pontjában meghatározott adókedvezmény összege, annak lejártáig.

(2) A járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatás utáni évi járadéknak az alapjuttatás egy évre eső összegével megegyező része után - amíg a járadék címen törlesztett összeg el nem éri az alapjuttatás összegét - a VA adóalanya adókedvezményben részesül. Az adókedvezmény mértéke az alapjuttatás egy évre eső összege, valamint a számított adó és az adóalap hányadosaként kiszámított átlagos nyereségadó kulcs szorzata.

(3) A VA adóalanya, a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló, többször módosított 28/1972. (X. 3.) PM rendelet 7/A. § (2) bekezdése, valamint a 42/1985. (XII. 22.) PM rendelettel módosított 45/1984. (XI. 21.) PM rendelet alapján engedélyezett adókedvezmények összegét, azok lejártáig, a számított adóból visszatarthatja.

7. § A mezőgazdasági nagyüzem az 1988. évi kereset alapján befizetett kereseti adót a 39/1987. (X. 12.) MT rendelet 6. §-ának előírásai szerint igényelheti vissza, a hozzáadott értéket mindkét évben az anyagi érdekeltségről szóló jogszabályban meghatározott 1989. évi tartalommal számítva.

Egyedi kedvezmények, mentességek

8. § (1) Az eredmény terhére a ráfordítások között és a felhalmozott vagyon javára számolhatják el:

a) a VOLÁN vállalatok és a Budapesti Közlekedési Vállalat 1989-90. években a selejtezett autóbuszok pótlására beszerzett új autóbuszok aktiválási értékének 80%-át, legfeljebb három évre elhatárolva,

b) az Ózdi Kohászati Művek, a Lenin Kohászati Művek, a Dunai Vasmű - 1989. évben - az 1987. évi fenntartásifelújítási költségeik 20%-ának megfelelő összeget, amelyei szerkezetátalakítást szolgáló beruházásokra fordíthatnak,

c) a szénbánya vállalatok - 1989. évben - az 1987. évi fenntartási-felújítási költségeik 20%-ának megfelelő összeget, amelyet szerkezetátalakítást szolgáló beruházásokra fordíthatnak,

d) a Magyar Posta az általa 1989. év előtt kibocsátott kötvények törlesztőhátralékát, a törlesztés lejártáig.

(2) A Magyar Posta a közcélú távközlési hálózat üzembentartójánál realizált távbeszélő forgalmi bevétel 16,5%-ával - 1989-90. években - az adóalapját csökkentheti.

(3) A gyógyszeripari vállalatok - az 1988. évi szabályozásnak megfelelően - 1989. évben adózott eredményüket növelhetik a rubel export szabályozás keretében teljesítendő befizetési kötelezettségből visszatartható - a nem rubel export árbevétel 10%-ának megfelelő - összeggel.

(4) A Csepel Művek Fémmű a finomkohászati fejlesztéshez felvett kölcsön törlesztőhátralékával - 1989-90. években - az adóalapját csökkentheti.

(5) Az 1991. december 31-ig megkezdeti szálloda-, valamint kistelepülési üzletrekonstrukciók esetén, amennyiben a beruházási költségek nem érik el az adott állóeszköz teljes rekonstrukciós költségének 30%-át, az összes ráfordítást a fenntartási költségek között lehet elszámolni.

(6)[4]

(7) A pályázat alapján megvalósult sörtermelő kapacitást bővítő fejlesztésekhez felvett hitel törlesztésének lejáratáig, annak kamatából 5 százalékpontnak megfelelő összeg a számított adóból visszatartható.

(8) A cukorgyártási tevékenységet folytató adóalany a VA hatálybalépése előtt elhalasztott amortizáció összegét 1990. december 31-ig elszámolhatja.

(9) Az 1989. január 1. napján hatályukat vesztő jogszabályokhoz kapcsolódó, az eredményt, az adóalapot, az adómértéket és az adózott eredményt érintő egyéb korábbi kedvezmények, mentességek nem alkalmazhatók.

Az SZJA módosításával összefüggő átmeneti rendelkezések

9. § (1) Az az SZJA 8/A. § (4) bekezdésének a) és c)-d) pontjában meghatározott, a VA hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban: egyéni vállalkozó), aki a vállalkozói tvr. alanya volt, a vállalkozásból származó jövedelmének a vállalkozásba befektetett - 1988. évben a negyedévi fordulónapokon nyilvántartott vagyoni érték számtani átlagának, legfeljebb azonban az 1988. december 31-én nyilvántartott - vagyoni érték, továbbá az 1989. január 1. napja után beszerzett állóeszköz, és 5000 Ft egyedi értéket meghaladó fogyóeszköz beszerzési értékének 20%-ával megegyező összegű része után a személyi jövedelemadót 1991. december 31-ig az értékpapírokból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok [SZJA 18. § (2) bekezdés] szerint fizetheti meg.

(2) A tevékenységét 1989. január 1. napját követően kezdő egyéni vállalkozót is megilleti 1991. december 31-ig a saját tulajdonaként nyilvántartott állóeszközök és 5000 Ft egyedi értéket meghaladó fogyóeszközök beszerzési értékének 20%-a után az (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, az értékpapírokból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelemrész nem haladhatja meg az egyéni vállalkozásból származó adóköteles jövedelem 20%-át.

10. § (1) Az egyéni vállalkozónak 1989. január 1-jén bevételként kell figyelembe vennie a vállalkozói tvr. és végrehajtási rendelete alapján az adózott nyereséggel szemben elszámolt

a) befektetések,

b) a vállalkozási célra a tevékenység nyereségéből 1988. évben képzett tartalék összegét.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint bevételként figyelembe vett összeg meghaladja az ezen összeg figyelmen kívül hagyásával számított 1989. évi adóköteles jövedelem 50%-át, akkor az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés szerinti összeget egyenlő részletekben három évre, legfeljebb azonban annyi évre megosztva számolhatja el bevételként, ahány év óta egyéni vállalkozó. A tevékenység megszüntetése; illetve az adózás megváltoztatása esetén a bevételhez még hozzá nem számított összeget bevételezni kell.

(3) 1989. évtől az egyéni vállalkozó nem számolhat el értékcsökkenési leírást a vállalkozásba 1988. évben bevitt azon állóeszköz után, amelynek értékét még 1988. évben a vállalkozásból bevitt vagyonként kivette. Ha az állóeszköz teljes értékének megfelelő összeg egy részét vette ki, a megmaradó érték után értékcsökkenési leírást kell elszámolnia.

(4) Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon állóeszköz után, amelynek beszerzési árát az egyéni vállalkozó a vállalkozói tvr. és végrehajtási rendelete alapján az eredménnyel szemben beruházásként elszámolta. Ha az állóeszköz árát az egyéni vállalkozó nem teljes egészében számolta el beruházásként, akkor ezt az állóeszközt 1989. január 1-jén a beruházásként elszámolt összeggel csökkentett beszerzési áron kell nyilvántartania, és e nyilvántartott érték képezi az állóeszköz nettó értékét.

(5) Az az egyéni vállalkozó, aki 1989. január 1-je előtt vásárolt állóeszköz után az értékcsökkenési leírás elszámolásál elhalasztotta, az elhalasztott értékcsökkenési leírás összegét az 1989. évi értékcsökkenési leírással együtt elszámolhatja.

11. § Az az egyéni vállalkozó, aki az 1988. évet megelőzően hitelből vásárolt állóeszközt és ennek értéke után a Tartalék Alap Számla (TASZ-számla) kezelési költségét befizette, és a hiteltörlesztő részletek költségkénti elszámolását választotta (a vállalkozói tvr. végrehajtási rendelete 1. számú mellékletének 2/g pontja), az erre vonatkozó 1988. évi szabályok szerint járhat el addig, amíg az állóeszközértéke nullára nem csökken. Ezt az elszámolási módot az állóeszköz-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

Egyéb átmeneti rendelkezések

12. § A gazdasági munkaközösség, a vállalati gazdasági munkaközösség, a polgári jogi társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a mezőgazdasági szakcsoport, a felsőfokú oktatási intézményben működő iskolai szövetkezeti csoport, az egyéni vállalkozó, ha a VA adóalanya, az 1989. január 1-jei vagyonkimutatásban alapítói vagyonként mutatja ki a vállalkozói tvr. szabályai szerint - 1988. december 31-én - nyilvántartott bevitt vagyon értékét. Az ezt meghaladó vagyont és a vállalkozói tvr. szabályai szerint elszámolt tartalékol tartalék vagyonként kell kimutatni.

13. §[5] (1) Az 1989. évi eredmény megállapítása során - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a vásárolt készletek állományváltozása értékének meghatározásakor a nyitókészletet (leltárt) nulla értékkel kell figyelembe venne a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportnak, a mezőgazdasági szakcsoportnak, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoportnak, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségének, a VA hatálya alá adóalanyként bejelentkezett egyéni vállalkozónak, ha eredményét 1989. évben a VA 5. §-a (3) bekezdése szerint állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adóalany jogosult az 1988. december 31-i leltárában vásárolt készletként kimutatott és az 1988. évi vállalkozói adó alapjánál költségként elszámolt eszközök értékével az 1988. évi vállalkozói adó alapját önrevízió keretében felemelni. Ebben az esetben az 1989. évi nyitóleltárban az így figyelembe vett összeget kell szerepeltetni.

(3) A (2) bekezdés szerinti önrevíziót pótlék nem terheli. Az önrevíziót legkésőbb az 1989. évi adóbevallás benyújtásáig lehet végrehajtani.

14. § Az 1988. év előtt kötött banki alapjuttatási szerződések alapján teljesített kifizetéseket, illetve kapott bevételeket a VA adóalanya az 1987. évben érvényben volt szabályok szerint számolhatja el a naptári évi ráfordítások és bevételek között.

15. § A VA adóalanya 1989. évben - az 1988. évi árbevételétől függetlenül - választhatja az 1988. évben alkalmazott eredménymeghatározási és könyvvezetési rendszert a VA szerinti új tartalommal.

16. §[6]

16/A. §[7] (1) Az a vállalkozó, aki a vállalkozói tvr. hatálya alá tartozott, és az 1988. december 31-én folyamaiban levő beruházásával (állóeszközével), kapcsolatban 1988. évben költséget számolt el, 1989. január 1-jét követően az e beruházással kapcsolatos további ráfordításait költségei között egy összegben is elszámolhatja. E beruházások után azonban értékcsökkenési leírás nem számolható el.

(2) Az az (1) bekezdés szerinti vállalkozó, aki 1988. december 31-én folyamatban levő beruházásával kapcsolatban 1988. évben költségei nem számolt el, 1989. január 1-jét követően a beruházás (állóeszköz) aktivált (nyilvántartásba vett) értékét költségként egy összegben is elszámolhatja. E beruházásokra azonban értékcsökkenési leírás nem számolható el.

Vegyes és záró rendelkezések

17. §[8]

17/A. §[9]

18. § (1) Ez a törvény 1989. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a vállalkozói adóról szóló 1987.évi 16. törvényerejű rendelet;

a kisvállalkozások részére kifizetett ellenérték adójáról szóló 1/1985. (I. 10.) MT rendelet és az azt módosító 17/1986. (V. 16.) MT, 62/1986. (XII. 17.) MT és a 98/1987. (XII. 31.) MT rendelet;

a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987. (X. 13.) MT rendelet, és az azt módosító 95/1987. (XII. 31.) MT rendelet;

a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 45/1987. (X. 14.) PM rendelet és az azt módosító 45/1988. (XI. 29.) PM rendelet;

a korlátozott nyereségérdekeltségű gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 46/1987. (X. 14.) PM rendelet;

a pénzintézetek jövedelemszabályozásáról szóló 104/1987. (XII. 31.) PM rendelet;

a vállalkozói adóról szóló 1987. évi Í6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 49/1987. (X. 15.) PM rendelet és az azt módosító 35/1988. (VIII. 1.) PM rendelet;

a tehergépkocsi járulékról szóló 50/1981. (X. 31.) PM rendelet és az azt módosító 9/1985. (II. 16.) PM, a 46/1986. (X. 31.) PM rendelet;

az autóbusz járulékról szóló 85/1982. (XII. 4.) PM rendelet és az azt módosító 47/1986. (X. 31.) PM rendelet;

a külkereskedelmi vállalatok kereskedelmi adójáról szóló 43/1986. (X. 31.) PM rendelet, valamint az azt módosító 81/1987. (XII. 27.) PM rendelet;

az 1987. évben kiemelkedő hatékonyságú egyes feldolgozóipari vállalatok részére nyújtható nyereségadókedvezményről szóló 7/1987. (III. 10.) PM rendelet;

a belföldi közúti árufuvarozás termelési adójáról szóló 72/1987. (XII. 24.) PM rendelet;

az amortizációs normákról és az amortizáció elszámolásának rendjéről szóló 77/1987. (XII. 24.) PM-OT együttes rendelet;

a jóléti (szociális) és kulturális ráfordítások adómentesen elszámolható összegéről szóló 95/1987. (XII. 30.) PM rendelet és az azt módosító 42/1988. (XI. 22.) PM rendelet.

Dr. Straub F. Brúnó sk.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre sk.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára