15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet

a polgári védelemről[1]

A Kormány a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény (Hvt.) 60. § (2) bekezdésében, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a megyei közgyűlések elnökei, a fővárosban a főpolgármester, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az 1989. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett 1949. évi Genfi Egyezményeket kiegészítő I. és II. Jegyzőkönyvben foglaltakra - a következőket rendeli el:[2]

I.

Általános rendelkezések

1. §

(1) A polgári védelem az elemi csapás vagy ipari és egyéb szerencsétlenség (a továbbiakban együtt: katasztrófa) következményeinek elhárításában való közreműködést, illetve hadiállapot (háborús veszély) esetén - a honvédelem részeként - az élet- és az anyagi javak támadófegyverek hatásai elleni védelmét szolgáló állami intézkedések, továbbá az azok alapján megvalósuló védekezés rendszere.

(2) A polgári védelem az állami és helyi önkormányzati szervek, a gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: polgári szervek); továbbá a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti és polgári védelmi szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres és rendészeti szervek), valamint az állampolgárok közreműködésével valósul meg.

2. §

A polgári védelmet alapvetően a polgári, valamint a fegyveres és rendészeti szervek rendeltetésszerű tevékenysége keretében, illetőleg azzal összehangoltan kell megszervezni és továbbfejleszteni.

II.

A polgári védelmi feladatok

3. §

(1) A polgári védelem feladatai békeidőszakban a következők:

a) a katasztrófák hatásai elleni védelemben való közreműködés érdekében a lakosság riasztására, tájékoztatására, kitelepítésére (kimenekítésére), védőeszközökkel történő ellátására, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó polgári védelmi intézkedési tervek kidolgozása;

b) az állampolgárok és a polgári szervek területi veszélyeztetettségnek megfelelő felkészítése a katasztrófák következményeinek csökkentésére;

c) katasztrófák esetén a károk kiterjedésének megelőzésében, illetve csökkentésében, a mentésben, elsősegélynyújtásban, mentesítésben (fertőtlenítésben), a károk felszámolásában való közreműködés, továbbá a mentés érdekében halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, ellátás, átmeneti elhelyezés) végrehajtása;

d) a támadófegyverek hatásai elleni védelemre vonatkozó polgári védelmi tervek kidolgozása, naprakészen tartása;

e) az élet- és az anyagi javak támadófegyverek hatásai elleni védelme érdekében az egyéni védőeszköz ellátás és az óvóhelyi védelem tervezése és szervezése, az óvóhelyek létesítése és fenntartása;

f) a polgári védelmi szervezetek [18. § (3) bek. b) pont, 20. § (2) bek.] létrehozása, felkészítése és az anyagi készletek biztosítása;

g) az állami irányító szervek polgári védelmi felkészítése és a háborús időszaki vezetéshez szükséges technikai feltételek megteremtése;

h) közreműködés a menekültek elhelyezésével és ellátásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában.

i)[3] ellátja a váratlan légitámadás bekövetkezése esetén elrendelt légiriasztás végrehajtását a polgári védelem riasztó- és jelzőrendszerén.

(2) A polgári védelem feladata háborús veszély időszakában a támadófegyverek hatásai elleni védekezés feltételeinek megteremtése érdekében a lakosság, valamint a polgári szervek légi, radiológiai, biológiai és vegyi (a továbbiakban: rbv) riasztására, tájékoztatására, kitelepítésére (kimenekítésére), valamint óvóhelyi védelmére és egyéni védőeszközökkel történő ellátására, továbbá a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak védelmére vonatkozó előkészületek megtétele.

(3) A polgári védelem feladata a hadiállapot (fegyveres összeütközés) időszakában a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben a kárterület felderítése, a mentés, elsősegélynyújtás a mentesítés (fertőtlenítés) és az azokkal összefüggő halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, átmeneti elhelyezés és ellátás) végrehajtása.

(4) A polgári védelmi feladatokat a polgári szervek, továbbá a fegyveres és rendészeti szervek működésére vonatkozó belső szabályzatokban (szervezeti és működési szabályzat, szolgálati szabályzat, munkarend, ügyrend stb.) kell meghatározni.

III.

A polgári védelem irányítása

4. §

(1) A polgári védelmi feladatok teljesítését a belügyminiszter irányítja [Hvt. 11. § (7) bek.], felelős az ország polgári védelméért.

(2) A belügyminiszter e feladatkörében:

a) a Kormány elé terjeszti a polgári védelem működésének, fejlesztésének alapelveit;

b) szabályozza a polgári védelmi kötelezettség teljesítésének rendjét és meghatározza a település polgári védelmi besorolását;

c) irányítja az állampolgárok és a polgári szervek polgári védelmi felkészítését, az ország rbv-riasztását, illetve tájékoztatását, továbbá a támadófegyverek hatásai elleni védekezést; felelős a polgári védelemmel szemben támasztott honvédelmi követelmények megvalósításáért, illetőleg érvényesítéséért;

d) meghatározza az atomenergia békés felhasználásával, a nukleáris létesítmények építésével és üzemeltetésével kapcsolatos polgári védelmi követelményeket, továbbá az anyagi javak, műszaki-technikai, valamint rbv-védelmének irányelveit;

e) szabályozza az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a polgári védelmi szervezetek [18. § (3) bek. b) pont, 20. § (2) bek.] létrehozását, felkészítését, anyagi-technikai ellátását és működését;

f) gondoskodik - az érdekelt miniszterekkel együtt -a polgári védelmi eszközök, felszerelések előállíttatásáról, készletezéséről, elosztásáról és forgalomba hozataláról;

g) meghatározza a polgári védelmi szervek és szervezetek részére a támadófegyverek alkalmazása esetén a mentési, elsősegélynyújtási és mentesítési, valamint az ennek érdekében szükséges halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, elhelyezés, ellátás) irányításának és végrehajtásának rendjét, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, illetve a katasztrófák következményei megelőzésében, valamint az ezzel kapcsolatos mentésben való közreműködés feladatait;

h) meghatározza - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a polgári védelem fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat és követelményeket;

i) határoz azokban az esetekben, amikor a jogszabály a polgári védelem fejlesztését, érdekeinek érvényesülését vagy más tevékenység végrehajtását engedélyétől, előzetes hozzájárulásától vagy véleményétől teszi függővé;

j) gondoskodik a vezetéshez szükséges különleges létesítmények fenntartásáról és működtetéséről;

k) kezdeményezi a más államok polgári védelmi szerveivel való kapcsolatfelvételt és együttműködést;

l) meghatározza a polgári védelmi feladatok ellátásában közreműködő belügyi szervezetek (rendőrség, határőrség, tűzoltóság stb.) polgári védelmi feladatait;

m)[4] irányítja a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester polgári védelmi feladatainak ellátását;

n) rendeletben szabályozza a polgári szerveknél a polgári védelmi munkakört betöltő személyek képesítésének követelményeit;

o) szabályozza a polgári védelmi feladatok ellátásához szükséges adatszolgáltatás rendjét;

p) ellenőrzi a polgári védelmi rendelkezések végrehajtását.

(3) A belügyminiszter polgári védelmi jogköre - a 4. § (2) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében - kiterjed valamennyi polgári szervre, függetlenül attól, hogy azok mely szerv felügyelete (törvényességi felügyelete), illetve ágazati irányítása alá tartoznak.

5. §

(1) A belügyminiszter a polgári védelem szakmai irányítását a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: PVOP) útján látja el.

(2) A PVOP tervező, szervező, koordináló és ellenőrző országos szerv. E feladatkörében a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei alapján szervezi és irányítja a polgári védelmi szervek [21. § (1) bek.], a polgári szervek és az állampolgárok polgári védelemmel kapcsolatos szaktevékenységét, továbbá ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi igazgatási és szakhatósági feladatokat.

(3) A polgári védelem országos parancsnokát és helyetteseit a belügyminiszter nevezi ki.

(4) A polgári védelem országos parancsnokának feladat- és hatáskörét a belügyminiszter állapítja meg.

6. §

A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője a jogszabályok előírásai alapján irányítja a vezetése alatt álló minisztérium, illetőleg hivatal és annak közvetlen felügyelete alatt álló szervek polgári védelemmel kapcsolatos tevékenységét, továbbá gondoskodik az államigazgatás szakterületét érintő ágában a polgári védelmi hatósági előírások - a belügyminiszterrel egyetértésben történő-kiadásáról.

7. §

A honvédelmi miniszter határozza meg - a belügyminiszterrel egyetértésben - a polgári védelem háborús időszaki követelményeit.

8. §

Az igazságügyminiszter feladata a rendkívüli intézkedések meghatározott körének bevezetésével kapcsolatos hatáskörébe utalt feladatok végrehajtása, valamint a büntetésvégrehajtás őrizetében lévő fogvatartottak védelméről történő gondoskodás.

9. §

Az ipari és kereskedelmi miniszter feladata a kereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerek megelőző rbv-védelmére vonatkozó hatósági követelmények kiadása, rendkívüli esetekben az ellátatlanná vált lakosság átmeneti, továbbá a mentésben, mentesítésben résztvevők ellátása, a kereskedelmi szervezetben létrehozott rbv ellenőrző hálózat felkészítése, rendkívüli helyzetben való működtetése.

10. §

A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladata a riasztás és a tájékoztatás híradástechnikai feltételeinek biztosítása, a rendkívüli helyzetekben szükséges szállítások feltételeinek és a szállítókapacitások igénybevételének szabályozása, továbbá az irányítása alá tartozó vízkárelhárítási szervezet védekezési munkájának és a polgári védelem közreműködésének összehangolása, a szükségvízellátás megszervezésének szakmai irányítása.

11. §

A népjóléti miniszter feladata a tömeges sérültellátás esetén az elsősegélynyújtási feladatok feltételeinek megteremtése, a létfontosságú javak fogyaszthatósági normáinak kidolgozása, a közegészségügyi vizsgálatok irányítása.

12. §

A földművelésügyi miniszter feladata a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar megelőző rbv-védelme, az élelmiszerek és takarmányok fogyaszt hatóságával kapcsolatos hatósági minőségvizsgálat megszervezése és működtetése, a növényi és állatbetegségek megelőzése, azok megszüntetése. Közreműködik rendkívüli esetekben az ellátatlanná vált lakosság élelmiszerellátásában.

13. §

A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladata a környezetvédelemmel, a természetvédelemmel, az építésüggyel és a területfejlesztéssel kapcsolatos polgári védelmi hatósági előírások kiadása és érvényesítése, a felszíni és felszín alatti vízkészletek rbv-védelme, a radiometeorológiai adatszolgáltatás, a kiemelten védett természeti és építészeti létesítmények védelme, az életvédelmi létesítmények építésének, fenntartásának és hasznosításának szabályozása.

14. §

A művelődési és közoktatási miniszter feladata a kulturális értékek (múzeumok, levéltárak, könyvtárak, dokumentációk, magángyűjtemények stb.) védett tárolása és elszállítására vonatkozó követelmények kidolgozása, valamint szakterületén történő megvalósítása, továbbá az oktatás keretében a tanuló ifjúság polgári védelmi felkészítésének szabályozása.

15. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank elnöke kidolgozza a pénz- és deviza-, valamint a nemesfém-készletek védelmére vonatkozó követelményeket.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott polgári védelmi követelmények érvényesítéséről működési körében a pénzintézet (1991: LXIX. tv. 5. §) vezetője gondoskodik.

16. §[5]

17. §

(1)[6] A megyei közgyűlés elnökét, a fővárosban a főpolgármester illetékességi területén -a területi honvédelmi igazgatás szerveinek közreműködésével - államigazgatási jogkörében irányítja a polgári védelmet. Polgári védelmi jogköre kiterjed az állampolgárokra és a polgári szervekre.

(2) A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester gondoskodik a régió területén a 3. §-ban meghatározott polgári védelmi feladatok megvalósításáról, ennek keretében:[7]

a) szervezi és ellenőrzi a polgári védelmi feladatok végrehajtását, a polgári védelmi jogkörök gyakorlását;

b) elrendeli a belügyminiszter rendelkezése alapján halasztást nem tűrő esetben a belügyminiszter utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek alkalmazását;

c) szervezi a lakosság és az anyagi javak mentése érdekében a fegyveres szervek, a karitatív szervezetek, valamint a polgári védelmi szervek és szervezetek együttműködését;

d) szervezi az együttműködést a kölcsönös segítségnyújtás érdekében a szomszédos régiók, valamint - nemzetközi szerződések alapján - más országok határmenti területeinek polgári védelmi szerveivel;

e) polgári védelmi ügyekben másodfokú hatósági jogkört gyakorol.

(3) A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester Budapest főváros területén a (2) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt feladatokon felül szervezi és irányítja:[8]

a) a lakosság és a polgári szervek veszélyeztetett területekről való kitelepítését (kimenekítését);

b) a lakosság életvédelmével és létfenntartásával kapcsolatos polgári védelmi feladatok ellátását;

c) a főváros lakosságának óvóhelyi védelmét.

(4)[9] A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester polgári védelmi feladatait a megyei, fővárosi polgári védelmi parancsnokságok útján látja el.

18. §

(1) A polgármester - a fővárosi kerület esetében a 17. § (3) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a település területén államigazgatási jogkörében irányítja, szervezi és vezeti a helyi polgári védelmi feladatok ellátását. Polgári védelmi jogköre kiterjed az állampolgárokra és a polgári szervekre.

(2)[10] A polgármester és a főpolgármester felelős a törvényben és kormányrendeletben megállapított, valamint a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester által meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásáért.

(3) A polgármester a polgári védelmi feladatai körében:

a) szervezi és irányítja a lakosság, valamint a polgári szervek polgári védelmi felkészítését;

b) létrehozza a területvédelmi jellegű települési polgári védelmi szakfeladatokat ellátó polgári védelmi szervezeteket [20. § (2) bek.] és gondoskodik azok felkészítéséről;

c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló önkormányzati tulajdonban lévő berendezések működőképességét;

d) szervezi és irányítja a lakosság helyi védelmét, kitelepítését (kimenekítését), illetve befogadását;

e) gondoskodik az önkormányzati tulajdonban lévő életvédelmi létesítmények fenntartásáról, ellenőrzi a település területén a más tulajdonában lévő életvédelmi létesítmények fenntartását és működőképességét, előírásszerű használatát;

f) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, szükség esetén gondoskodik a lakosságnak a létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátásáról (élelmiszer, ivóvíz, gyógyszer, kötszer);

g) polgári védelmi ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol;

h)[11] elrendeli a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester rendelkezése alapján - halasztást nem tűrő esetben a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek alkalmazását;

i) biztosítja a központi készletekből átadott anyagi-technikai eszközök megfelelő tárolását;

j) együttműködést szervez a lakosság és az anyagi javak mentése érdekében a fegyveres és rendészeti szervekkel, a karitatív szervezetekkel, továbbá más egyesületekkel.

(4) A polgármester a helyi polgári védelmi feladatait - a körzeti illetékességgel rendelkező - polgári védelmi parancsnokság közreműködésével látja el. A körzeti parancsnokság székhelyét és illetékességi területét a belügyminiszter rendeletben* állapítja meg.[12]

19. §

(1) A főpolgármester polgári védelmi feladatai körében:

a) gondoskodik a lakosság és a polgári szervek riasztásának, tájékoztatásának előkészítéséről és végrehajtásáról, valamint az ehhez szükséges riasztórendszer fenntartásáról, működőképességének biztosításáról;

b) gondoskodik a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közterületi és lakóházi óvóhelyek fenntartásáról, a METRÓ kijelölt szakaszaiban az óvóhelyi védelem biztosításáról;

c) szervezi és irányítja a fővárosi önkormányzat tulajdonában, vagy irányítása alatt álló polgári szervek polgári védelmi tevékenységét.

(2) A főpolgármester polgári védelmi feladatait a hivatala mellett működő polgári védelmi parancsnokság útján látja el.

20. §

(1) A polgári szerv vezetője - ezen belül a gazdálkodó szervezet vezetője az üzem működésének honvédelmi érdekből történő fenntartása érdekében [Hvt. 50. § (1) bek. c) pont] - felelős a jogszabályokban és a területileg illetékes polgármester intézkedéseiben meghatározott polgári védelmi feladatok ellátásáért, valamint gyakorolja a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos jogköröket [Hvt. 47. § (3) bek.]. Ennek keretében:

a) szervezi és irányítja a dolgozók polgári védelmi felkészítését;

b) közreműködik a polgári szerv dolgozóinak kitelepítésében (kimenekítésében);

c) biztosítja - szükség szerint - a dolgozók védelmét szolgáló óvóhelyek létesítését, fenntartását, valamint a dolgozók egyéni védőeszköz ellátását;

d) előkészíti és megvalósítja az anyagi javak rbv-védelmét;

e) közreműködik katasztrófák esetén, illetve a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben a károk csökkentésében, illetve a mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák elvégzésében.

(2) A polgári szerv vezetője a polgári szervre háruló polgári védelmi feladatok ellátására polgári védelmi munkakört (osztályt, csoportot, részleget) létesíthet, valamint a polgári szerv keretében önvédelmi rendeltetésű polgári védelmi szervezetet hozhat létre.

IV.

A POLGÁRI VÉDELEM ÁLLOMÁNYA

21. §

(1) A polgári védelmi szervek (PVOP és háttérintézményei, megyei, fővárosi és körzeti polgári védelmi parancsnokságok) állománya szolgálati, illetőleg munkaviszonyban álló hivatásos* és polgári alkalmazott személyekből áll.[13]

(2) A polgári védelmi szervezetek [18. § (3) bek. b) pont, 20. § (2) bek.] állományát az állampolgárok köréből a polgári védelmi kötelezettség [Hvt. 47. § (2) bekezdés] alapján kell kijelölni.

A POLGÁRI VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ANYAGI-PÉNZÜGYI ELLÁTÁS

22. §

A polgári védelem fejlesztése mértékének és ütemének meghatározása a belügyminiszter javaslata alapján történik, aki e feladatát a honvédelem általános elveivel és követelményeivel összehangoltan látja el.

23. §

(1) A polgári védelem költségeit - az önvédelmi jellegű polgári védelmi szervezetek fenntartási és működési költségei kivételével - az állam viseli, azokat a központi költségvetésben a Belügyminisztérium, illetőleg a minisztériumok és országos hatáskörű szervek fejezeteiben Polgári Védelem cím alatt kell előirányozni.

(2) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni:

a) a polgári védelmi szervek [21. § (1) bek.] állományának bér- és társadalombiztosítási költségeit;

b) a polgári védelmi szervek [21. § (1) bek.] működésével és feladataik ellátásához használatba adott ingatlan és ingó vagyon fejlesztésével, felújításával és fenntartásával kapcsolatos költségeket;

c) a területvédelmi jellegű polgári védelmi szervezetek [18. § (3) bek. b) pont] külön norma szerint meghatározott felszereléseinek, eszközeinek beszerzési, felhalmozási, üzembentartási költségeit;

d) a területvédelmi jellegű polgári védelmi szervezetek fenntartásának és szakfelszerelései pótlásának, kiegészítésének, valamint állománya kiképzésének, a központi kiadványok, oktatási anyagok stb. elkészítésének költségeit;

e) a polgári védelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködés, tudományos kutatás és műszaki fejlesztés megvalósításának költségeit;

f) az ország lakosságának riasztásával és tájékoztatásával kapcsolatos fenntartási, felújítási és fejlesztési költségeit;

g) a Belügyminisztérium feladatkörébe tartozó különleges vezetési és védőlétesítmények fenntartási és működési költségeit;

h) a polgári védelmi szervek és szervezetek igénybevétele esetén felmerülő költségek fedezetére szolgáló tartalékot;

i)[14] a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester és a polgármester részére meghatározott polgári védelmi feladatok költségeit.

(3) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésében kell tervezni:

a) a minisztériumok és minisztériumok fejezetében sorolt szervezetek polgári védelmi kiadásait;

b) a minisztériumok vezetési és védőlétesítményeinek felújítási, berendezési, működési, építési, fenntartási költségeit.

(4) A polgári szervek viselik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott önvédelmi jellegű polgári védelmi feladatok ellátásának költségeit.

(5) Az új beruházások létesítésekor a polgári védelmi előírások megvalósulásának költségeit - egyedi döntés alapján - a beruházási költségkeret részeként kell biztosítani.

Záró rendelkezések

24. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) MT határozat és az azt módosító 2015/1988. (HT. 5.) MT határozat hatályát veszti.

(2) A belügyminiszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a 4. § (2) bekezdésének b), d), e), n) és o) pontjában, valamint a 18. § (4) bekezdésében foglaltak; a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - az életvédelmi létesítmények létesítésének és békeidőszaki hasznosításának szabályozására az e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül rendeletet ad ki.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök