7/1992. (V. 19.) BM rendelet

a polgári védelemről szóló 15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról[1]

A polgári védelemről szóló 15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 24. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem:

[A R. 4. § (2) bek. b) pontjához]

A polgári védelmi kötelezettség teljesítésének rendje

1. §

(1) A polgári védelmi kiképzés alapképzésből és továbbképzésből áll. A polgári védelmi kiképzés tananyagát a polgári védelem országos parancsnoka határozza meg.

(2) A polgári védelmi kiképzést évente 12 órát meg nem haladó időtartamban, a polgári védelmi gyakorlatot egy alkalommal (legfeljebb 8 órai időtartammal) a polgári védelmi szervezetek vezető és beosztott állománya részére lehet elrendelni.

(3) A polgári védelmi gyakorlatot a belügyminiszter vagy az általa megbízott polgári védelmi vezető, a kiképzés során elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása, valamint a polgári védelmi szervezetek egymással, illetőleg a lakossággal és más szervekkel (szervezetekkel) való együttműködésének gyakorlása vagy ellenőrzése céljából rendelheti el.

(4) A katasztrófák hatásai elleni védekezésre való polgári védelmi felkészítés (kiképzés) a munkaviszonyban állók részére munkavédelmi oktatás keretében, a munkaviszonyban nem állók részére lakossági tájékoztatással történik.

2. §

(1) A polgári védelmi szolgálatot békeidőszakban - ideiglenes jelleggel - a katasztrófák esetén a károk kiterjedésének megelőzésére, illetőleg azok hatásainak csökkentésében, a mentésben (mentesítésben), az elsősegélynyújtásban, a károk felszámolásában való közreműködés érdekében, továbbá a mentéssel összefüggő halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, ellátás, átmeneti elhelyezés) végrehajtására lehet elrendelni. A polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására rendkívüli állapot idején kerül sor.

(2)[2] Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat teljesítését a területileg illetékes megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester vagy polgármester rendeli el. [R. 17. § (2) bek. b) pont, 18. § (3) bek. h) pont.]

(3) A polgári védelmi szolgálat ellátásának elrendelése esetén a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeknek feladataik ellátására való felhívását, illetőleg berendelését (riasztását), továbbá részükre adott utasítások teljesítését a polgári védelmi tervek alapján kell megszervezni és végrehajtani.

(4) A polgári védelmi szolgálat ellátására való felhívás szóbeli közléssel (hangosbemondó, távbeszélő, hírvivő útján) vagy névre szóló írásbeli értesítéssel történhet.

(5) A fegyveres erőknél, a rendőrségnél, a polgári nemzetbiztonsági szerveknél, a büntetésvégrehajtás szerveinél, a tűzoltóságnál, valamint a vám- és pénzügyőrségnél alkalmazásban álló polgári személyek polgári védelmi szolgálat teljesítésére munkáltatójuk által vehetők igénybe.

3. §

(1) Azokról a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyekről, akik polgári védelmi szervezet tagjai, nyilvántartást kell vezetni és nyilvántartásba vételük alkalmával igazolvánnyal kell ellátni (1. számú melléklet).

(2) A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy által bejelentett adatváltozást a nyilvántartásban és az igazolványon át kell vezetni.

4. §

(1) A polgári védelmi kötelezettséget önkéntesen elvállaló személy jogai és kötelezettségei - a vállalás mértékéig - a polgári védelmi kötelezettség alatt állókéval azonosak.

(2) A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a polgári védelem területi szervezeteibe való beosztás az önvédelmi szervezetekbe való beosztást, a lakóhely szerinti beosztás a munkahelyi beosztást megelőzi.

5. §

A polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy ruházatát, továbbá a polgári védelmi célokra használt járműveket és egyéb technikai eszközöket, valamint létesítményeket a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető - a "Magyar Köztársaság Polgári Védelme" feliratú - jelével el kell látni (2. számú melléklet).

A települések polgári védelmi besorolásának szabályai

6. §

(1)[3]

(2)[4]

(3)[5]

(4)[6] Az egyes települések békeidőszaki polgári védelmi besorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

[A R. 4. § (2) bek. d) pontjához]

A polgári védelmi követelmények és irányelvek

7. §

(1) A nukleáris létesítmény (atomerőmű, kutató- és oktatóreaktor, kritikus és szubkritikus rendszer, radioaktív hulladéktároló), továbbá az anyagi javak (élelmiszer, ivóvíz, vetőmag-, takarmány- és szaporítóanyag-készletek) a gyógy- és kötszerkészletek előállítására és tárolására szolgáló létesítmények helykijelölésével, létesítésével és üzembe helyezésével kapcsolatos engedélyezési eljárás során - a polgári védelmi követelmények érvényesítése érdekében - a polgári védelmi szervek közül a megyei parancsnokságok I. fokon, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: PVOP) II. fokon szakhatóságként jár el.

(2) A nukleáris létesítményben olyan riasztórendszert kell kialakítani, amely alkalmas a veszélyeztetett körzetben lévő lakosság és polgári szervek riasztására. Ennek érdekében

a) az atomerőmű által veszélyeztetett körzet (30 km sugarú körön belüli terület) településein biztosítani kell a riasztórendszer teljes kiépítését és a riasztóberendezések központi vezérlését;

b) az egyéb nukleáris létesítmény által veszélyeztetett területeken (kutató- és oktatóreaktorok esetében 3 km sugarú körön belül; kritikus és szubkritikus rendszer, valamint radioaktív hulladéktároló esetében 1 km sugarú körön belül) meg kell teremteni a lakosság riasztásának technikai feltételeit.

(3)[7] A nukleáris létesítményben biztosítani kell a területileg illetékes polgármester, emellett az atomerőműben a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester azonnali értesítésének és tájékoztatásának műszaki-technikai feltételeit.

(4) Az atomerőmű által veszélyeztetett körzetben biztosítani kell a környezeti elemek (levegő, talaj, felszíni vizek, növényzet) sugárterhelésének folyamatos ellenőrzését.

(5) Az atomerőmű által közvetlenül (9 km sugarú körön belüli) veszélyeztetett körzetben biztosítani kell a lakosság egyéni légzésvédő eszközzel történő teljes körű ellátását, valamint meg kell tervezni a lakosság kitelepítését.

(6) A nukleáris létesítmény által veszélyeztetett területeken az anyagi javak (élelmiszer-, ivóvíz-, vetőmag-, takarmány- és szaporítóanyag-készletek, valamint az állatállomány) megelőző radiológiai védelmét a fokozott veszélyeztetettségre figyelemmel kell megvalósítani.

(7) A nukleáris létesítmény által közvetetten veszélyeztetett területen - az esetleges nukleáris baleset következményeinek csökkentése érdekében - a lakosság kitelepítésére, az elsősegélynyújtási feladatok ellátására, továbbá a személy-, anyag- és gépjármű-mentesítésre polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni.

(8) A közvetlenül veszélyeztetett területen kívül települt - radiológiai mentesítésre alkalmas - létesítményeket (köztisztasági és üzemi fürdők, mosodák, gépjárműmosók és szervizek) - kivéve a létfenntartásához szükséges alapvető termékeket előállító és forgalmazó szervezeteket, a kórházakat, az egészségügyi-, a szociális és gyermekintézményeket - tervezni kell személy-, anyag- és gépjármű-mentesítésre.

(9) A radioaktív anyagok közúti, vasúti, légi és vízi úton történő szállítására a nemzetközi egyezményekben meghatározott sugárvédelmi és biztonsági előírások az irányadók.

8. §

(1) Az anyagi javak (élelmiszer-, ivóvíz-, vetőmag-, takarmány- és szaporítóanyag-készletek, az állatállomány) valamint a gyógy- és kötszerek megelőző radiológiai, biológiai és vegyi (a továbbiakban: rbv.) védelmének célja, hogy mind elemi csapások és ipari szerencsétlenségek esetén, mind rendkívüli időszakban biztosított legyen a lakosság alapvető ellátása.

(2) A létfenntartás szempontjából nélkülözhetetlen alapvető élelmiszert és ivóvizet termelő, előállító és raktározó vagy alapvető ellátást biztosító üzemet, raktárt, vízművet lehetőleg a sorolt település beépített területén kívül kell telepíteni.

(3) Az élelmiszeripari, kereskedelmi és vízgazdálkodási építményeket és műtárgyakat építészetileg úgy kell kialakítani, hogy azok zártak vagy zárttá tehetők legyenek.

(4) A létfenntartás szempontjából nélkülözhetetlen alapvető élelmiszerek és az ivóvíz termelési, gyártási, raktározási és forgalmazási technológiáinak kialakításánál biztosítani kell a rendszer zártságát, illetve utólagos kialakításának előfeltételeit, továbbá a feldolgozási folyamatban résztvevő anyagok rbv. ellenőrzésének és mentesítésének feltételeit.

(5) A csomagolóanyagok és - eszközök, illetőleg új csomagolási módszerek bevezetésénél a vonatkozó szabványokban érvényesíteni kell az rbv. védelem követelményeit, biztosítani kell, hogy elemi csapás, ipari katasztrófa esetén, illetőleg fegyveres összeütközés időszakában a szennyeződött (károsodott) területen fogyasztásra csak védőburkolattal ellátott élelmiszerek kerüljenek.

(6) A szennyeződött (károsodott) területeken biztosítani kell az élelmiszer, az ivóvíz, a takarmány stb. rendszeres rbv. ellenőrzésének kiterjesztését.

(7) A közegészségügyi és járványügyi előírásokban rögzíteni kell az rbv. minősítés alapját képező szennyezettségi határértékeket.

(8) Az anyagi javak rbv. ellenőrzését a polgári szervek felügyelete alatt működő intézmények köréből kijelölt mérőállomások látják el.

[A R. 4. § (2) bek. e) pontjához]

A polgári védelmi szervezetek létrehozásának, felkészítésének, anyagi-technikai ellátásának és működésének szabályai

9. §

(1) Az elemi csapások és ipari szerencsétlenségek (a továbbiakban együtt: katasztrófák) következményeinek elhárításában való közreműködésre, valamint a támadó fegyverek hatásai elleni védekezés érdekében azoknak a feladatoknak ellátására, amelyek más szervezetek (rendőrség, tűzoltóság stb.) rendeltetésszerű tevékenysége keretében nem biztosítható, a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok köréből [Hvt. 47. § (2) bek.] területi polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni.

(2) A polgári védelmi szakfeladatok - amelyek ellátására polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni - a következők:

a) a lakosság helyi riasztása és tájékoztatása, az arra szolgáló technikai eszközök és berendezések működtetése, továbbá a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása, illetőleg értesítése;

b) a polgári védelmi szervek és szervezetek közötti hírkapcsolatok biztosítása;

c) a veszélyeztetett területről az állampolgárok átmeneti kitelepítése (kimenekítése), továbbá a kitelepítéssel-befogadással összefüggő szállítás, elhelyezés és ellátás biztosítása;

d) a lakosság kitelepítésével kapcsolatos elsősegélynyújtási feladatok ellátása, a megsérült személyek összegyűjtése, a sebesült gyűjtőhelyig, az orvosi segélyhelyig és a kórházig járművel történő szállítása, továbbá a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítása;

e) a megelőző műszaki intézkedések végrehajtása, az épület és műszaki károk csökkentése, felszámolása, az épület-, közmű- és egyéb anyagi károk szükség szerinti helyreállítása és mentése, a romok által betemetett óvóhelyeken rekedtek felkutatása, mentése;

f) az óvóhelyek (szükségóvóhelyek) létesítése, fenntartása, azok rendeltetésszerű használatának, valamint az óvóhelyen való tartózkodási szabályok betartásának biztosítása;

g) az rbv. felderítés végrehajtása, a szennyezett (fertőzött) személyek, anyagok és létesítmények rbv. ellenőrzése, mentesítése (fertőtlenítése), a polgári védelmi szervezetek rbv. biztosítása, továbbá a nem mentesíthető anyagok összegyűjtése és megsemmisítése;

h) a kárelhárításban közreműködő polgári védelmi szervezetek élelmiszerekkel, gyógyászati anyagokkal, üzemanyaggal, mentesítő anyaggal, valamint tartalék- és pótalkatrészekkel történő ellátása;

i) a fővárosi METRÓ életvédelmi létesítményként alkalmazható szektoraiban a kollektív védelem feltételeinek biztosítása;

j) a környezet, valamint az anyagi javak rbv. szennyezettségének mérése, a kialakult helyzet értékelése és a lakosság, illetve a vezető szervek tájékoztatásához szükséges adatok biztosítása.

(3) A polgári védelem területi és önvédelmi szervezeteinek szervezeti felépítését, felszerelését és anyagi-technikai ellátásának mértékét - az érintett minisztériumokkal egyeztetett - külön állománytábla határozza meg.

10. §

(1) A települések polgári védelmi sorolása figyelembevételével a terület veszélyeztetettségétől függően a területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáról a polgármester határoz.

(2) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szervezetbe történő beosztására - a szakmai képzettség és egészségügyi alkalmasság figyelembevételével - a területileg illetékes polgármester, polgári szerv esetében (önvédelmi szervezetnél) annak vezetője rendelkezik.

(3) Polgári védelmi szervezetbe csak azokat az állampolgárokat lehet beosztani, akik a település (község, város, fővárosi kerület) területén állandó lakóhellyel rendelkeznek, vagy az ezek területén működő polgári szerveknél munkaviszonyban állnak.

(4) A területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért és alkalmazásuk feltételeinek biztosításáért a polgármester, az azokba beosztott állampolgárok nyilvántartásba vételéért, igazolvánnyal történő ellátásáért a körzeti polgári védelmi parancsnokság felelős.

11. §

(1) A polgári védelem területi és önvédelmi szervezeteit - alapvetően a helyi veszélyforrások által okozható - katasztrófák hatásai elleni védekezésben való közreműködésre kell felkészíteni. Kiképzésük keretében az egyes szervezetek állományának el kell sajátítani azokat az ismereteket, amelyek egyrészt egyéni védelmüket, másrészt alaprendeltetésükből fakadó feladataik [9. § (2) bek.] ellátását biztosítják.

(2) A szakkiképzés tananyagait, az ehhez szükséges tankönyveket, központi anyagokat és oktatási segédleteket a PVOP biztosítja.

(3) A területi polgári védelmi szervezetek vezető állományát a Polgári Védelem Országos Vezetőképző Intézetében (a továbbiakban: PV OVKI), illetve a területi kiképzőbázisokon, a beosztottállományt lakóhelyén, illetőleg munkahelyén kell felkészíteni.

12. §

(1) A területi polgári védelmi szervezetek külön norma szerint (állománytáblában) meghatározott felszereléseinek és eszközeinek beszerzését és elosztását, valamint azok karbantartásának (üzemben tartásának) és pótlásának költségeit a PVOP tervezi.

(2) A gépjárművek, műszaki munkagépek és technikai eszközök polgári védelmi célokra való felhasználásával kapcsolatos adatszolgáltatást, nyilvántartást és igénybevételt külön jogszabály rendezi.

13. §

(1)[8] A területi polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezését közvetlen veszély esetén a polgármester - a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester utólagos tájékoztatásával - rendelheti el.

(2) Kivételes esetekben (pl.: ipari balesetek határon túli terjedése) az ország nagyobb területét fenyegető veszély fennállásakor az egyes területi polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezésére a polgári védelem országos parancsnoka - a belügyminiszter felhatalmazása alapján - intézkedést adhat ki.

(3)[9] A területi polgári védelmi szervezetek alkalmazását a belügyminiszter rendelkezése alapján a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester intézkedésére a polgármester rendeli el.

(4)[10] A területi polgári védelmi szervezetek alkalmazását halaszthatatlan esetben - a belügyminiszter utólagos tájékoztatásával - a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, illetőleg a a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester utólagos tájékoztatásával a polgármester rendelheti el.

(5)[11] A területi polgári védelmi szervezetek működését helyi szinten a polgármester, területi (megyei, regionális) szinten a a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester vagy az általa kijelölt személy irányítja.

[A R. 4. § (2) bek. n) pontjához]

A polgári védelmi munkakör betöltéséhez szükséges képesítés követelményei

14. §

(1) Polgári védelmi munkakörnek kell tekinteni a polgári szervnél főállásban, másodállásban, mellékfoglalkozásként vagy megbízás alapján végzett polgári védelmi tevékenységet.

(2) A polgári védelmi munkakör betöltéséhez legalább középiskolai végzettség, a polgári védelmi tanfolyam elvégzése és szakvizsga letétele szükséges.

(3) Ha a polgári védelmi munkakört betöltő személy a munkaviszony létesítésekor polgári védelmi szakvizsgával nem rendelkezik, a munkáltató intézkedése szerint a munkaviszony kezdetétől számított egy éven belül köteles a polgári védelmi tanfolyamra jelentkezni és három éven belül a szakvizsgát letenni.

(4) Polgári védelmi szakképzettségnek minősül a PV OVKI vagy jogelődje nappali, levelező vagy kihelyezett tagozatán e rendelet hatálybalépése előtt elvégzett tanfolyam.

(5) A polgári védelmi szakvizsgát a PV OVKI vagy az erre jogosult jogi személy által tartott nappali vagy levelező tanfolyam elvégzése után lehet a PV OVKI vizsgabizottsága előtt letenni. A tanfolyam rendjét és tananyagát a PVOP állapítja meg.

(6) A polgári védelmi szakvizsga és annak letételéhez szükséges tanfolyam költségeit a polgári szerv viseli. Az ismétlő vizsga költsége a hallgatót terheli.

(7) Mentesül a polgári védelmi tanfolyam elvégzése és a szakvizsga letétele alól az, aki

a) több mint öt éve tölt be polgári védelmi munkakört;

b) jelenleg is polgári védelmi munkakört tölt be, de e rendelet hatálybalépésekor elmúlt 45 éves.

[A R. 4. § (2) bek. o) pontjához]

A polgári védelmi feladatok ellátásához szükséges adatszolgáltatás rendje

15. §

Az ország polgári védelmi felkészítése érdekében történő adatszolgáltatást és adatfeldolgozást a PVOP és alárendelt szervei az adatszolgáltatásra és adatfeldolgozásra vonatkozó jogszabályok előírásai alapján végzik.

[A R. 5. § (4) bek.-hez]

A polgári védelem országos parancsnokának feladat- és hatásköre

16. §

(1) A PVOP és alárendelt szervei tevékenységét az országos parancsnok irányítja, aki a jogszabályok és a belügyminiszter rendelkezései alapján szervezi és ellenőrzi a polgári védelemmel kapcsolatos szaktevékenységet, továbbá ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi igazgatási és szakhatósági feladatokat.

(2) Az országos parancsnok feladatkörében

a) gondoskodik a polgári védelmi feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás megszervezéséről, koordinálásáról és ellenőrzéséről, kezdeményezi a polgári védelmi tárgyú jogszabályok előkészítését;

b) közreműködik a polgári védelmi szakhatósági előírások kidolgozásában, ellátja a jogszabályok által számára megállapított szakhatósági tevékenységet;

c) kidolgozza a polgári védelem működésére vonatkozó terveket, gondoskodik azok naprakész állapotban tartásáról;

d)[12] kinevezi a PVOP és intézményeinek vezetőit, továbbá a a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester egyetértésével a megyei (fővárosi) és körzeti polgári védelmi parancsnokokat, valamint a polgári védelmi szervek hivatásos állományát és a PVOP polgári állományát;

e) irányítja a szolgálati alárendeltségébe tartozó intézmények, a megyei és a fővárosi polgári védelmi parancsnokságok tevékenységét, meghatározza azok feladatait és jóváhagyja ügyrendjüket;

f) meghatározza a PVOP és alárendelt szervei tulajdonában, használatában lévő létesítmények rendeltetését, telepítésének és üzemeltetésének szabályait;

g) biztosítja - a költségvetési kereteken belül - a PVOP szervei működéséhez szükséges személyi, tárgyi, valamint anyagi feltételeket;

h) szakmailag irányítja a polgári védelmi szervezetek létrehozását, felkészítését és működtetését, kidolgozza a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétének elrendelésére vonatkozó szabályokat, intézkedik a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai, pénzügyi ellátásra;

i) biztosítja a polgári védelmi szakanyagok és felszerelések beszerzését, a veszélyeztetettségi besorolásnak megfelelő elosztását;

j) kidolgozza a lakosság és a polgári szervek védekezésre való felkészítésének (tájékoztatásának) általános szabályait, a polgári védelmi tájékoztatás módszereit;

k) kidolgozza a lakosság riasztásának és tájékoztatásának rendszerét, módját és követelményeit, biztosítja a riasztóeszközök fenntartását és üzemképességét;

l) működteti (fejleszti) a polgári védelem híradó és informatikai rendszerét; szükség esetén létrehozza és működteti a polgári védelem Helyzetértékelő és Tájékoztató Központját;

m) kidolgozza a lakosság átmeneti kitelepítésével és befogadásával kapcsolatos tervezési, szervezési elveket;

n) gondoskodik a területi vezető szervek védett munkahelyéül szolgáló létesítmények működéséhez szükséges feltételek biztosításáról;

o) irányítja a polgári védelem fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási és műszaki fejlesztési feladatok végrehajtását;

p) közreműködik a polgári védelmi nemzetközi szerződések előkészítésében, szervezi a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítését;

r) a polgári védelmi feladatok végrehajtása érdekében együttműködik a polgári szervekkel, a fegyveres és rendészeti szervekkel [R. 1. § (2) bek.], továbbá az egyesületekkel.

[A R. 18. § (4) bek.-hez]

17. §

A körzeti illetékességgel rendelkező polgári védelmi parancsnokságok székhelyét és illetékességi területét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(1)[13]

(2) A körzeti polgári védelmi parancsnokság állományát szükség szerint a polgári védelmi kötelezettség alatt álló - szakmai felkészültség szempontjából arra alkalmas - személyekkel lehet kiegészíteni.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A polgári védelmi szervezeteket 1992. december 31-ig - a polgári védelmi sorolás alapján - kell létrehozni.

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 7/1992. (V. 19.) BM rendelethez

2. számú melléklet a 7/1992. (V. 19.) BM rendelethez

A polgári védelem megkülönböztető jelzése

A megkülönböztető jelzés leírása:

A jelzés kör alakú. A körön két párhuzamos körgyűrű között fehér alapon felirat. Felső felén Magyar Köztársaság, alsó felén Polgári Védelem felirat látható. A két felirat között a Magyar Köztársaság nemzeti színei, három egyenlő szélességű piros, fehér és zöld szín vízszintes sávjai láthatók a körgyűrű szélességében.

A kör belseje narancssárga színű alap, amelyben egy kék színű, egyenlő oldalú háromszög van elhelyezve úgy, hogy a háromszög egyik csúcsa függőlegesen felfelé mutat, és a háromszög egyik csúcsa sem érinti a narancssárga alap szélét

A szimbolikus jelzésen, továbbá azon belül semmilyen felirat, címer, sziluett nem helyezhető el.

3. számú melléklet a 7/1992. (V. 19.) BM rendelethez[14]