73/1993. (V. 7.) Korm. rendelet

az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal (Szerbia és Montenegró) kapcsolatos 757 (1992), 760 (1992) és 820 (1993) számú határozata végrehajtásáról

A Kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal (Szerbia és Montenegró) kapcsolatos 757 (1992) és 760 (1992) számú határozatának fokozottabb érvényre juttatása, illetőleg a 820 (1993) számú határozatának végrehajtása érdekében - figyelemmel az Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdésére is - a következő ideiglenes intézkedéseket rendeli el:

1. §

(1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén működő jugoszláv szervezetekre, természetes személyekre és jugoszláv érdekeltségű vállalatokra, valamint az azokkal gazdasági kapcsolatban álló belföldi és külföldi természetes és jogi személyekre terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) jugoszláv szervezet:

1. a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegró; a továbbiakban: Jugoszlávia), ennek hatóságai és más állami szervei,

2. jugoszláviai székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és minden más szervezet,

3. minden olyan, Jugoszlávián és Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező szervezet, amely közvetlenül vagy közvetve az 1-2. pontban említetlek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll,

4. az olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely közvetlenül vagy közvetve kizárólag az 1-3. pontban említettek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll,

5. az 1-3. pontban említettek kereskedelmi képviselete, valamint információs és szervizirodája [3/1989. (II. 26.) KeM rendelet];

b) jugoszláv érdekeltségű vállalat: az olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely közvetlenül vagy közvetve részben az a) pont 1-3. alpontjában említetlek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll;

c) jugoszláv természetes személy: az a természetes személy, aki magát Jugoszlávia vagy a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hatóságai által kiállított személyazonosságot igazoló okmánnyal (útlevél, személyazonossági igazolvány) igazolja, kivéve az a magát a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hatóságai által kiállított személyazonosságot igazoló okmánnyal (útlevél, személyazonossági igazolvány) igazoló személy, aki bejelentőlappal vagy a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területén megalakult Jugoszlávián (Szerbia és Montenegró) kívüli állam hatóságainak más okmányaival igazolja, hogy Jugoszlávia területén kívül él, továbbá az, aki magát ugyan Jugoszlávia vagy a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hatóságai által kiállított útlevéllel igazolja, de ugyanakkor bemutatja egy olyan más állam illetékes hatóságának igazolását, amely szerint ő az utóbb említett állam joga szerint devizabelföldinek tekintendő;

d) pénzintézet: a magyarországi székhelyű pénzintézet;

e) belföldi: a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő természetes személy, jogi személy - ideértve a d) pont alatt említett pénzintézetet is -, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és minden más szervezet, valamint a vámszabadterületi társaság.

2. §

(1) A Magyar Köztársaság területén

a) az 1. § (2) bekezdése a) pontjának 5. alpontja szerinti képviselet, illetve iroda, valamint

b) jugoszláv szervezet részvételével gazdasági társaság nem alapítható és a cégjegyzékbe nem jegyezhető be.

(2) A Magyarországon működő jugoszláv szervezetek, valamint az 1. § (2) bekezdése a) pontjának 5. alpontja szerinti képviseletek, illetve irodák tevékenységüket azonnali hatállyal kötelesek felfüggeszteni. A tulajdonukban álló ingó vagy ingatlan dolgok felett a rendelkezési joguk szünetel.

(3) Az a belföldi, akinek birtokában jugoszláv szervezet tulajdonában lévő ingó dolog van, a felelős őrzés szabályai szerint köteles eljárni, azzal, hogy a dolgot a tulajdonosnak nem adhatja ki.

(4) Az a jugoszláv szervezel, amely jugoszláv érdekeltségű vállalatban részesedéssel rendelkezik, tulajdonosi jogait nem gyakorolhatja, ideértve a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 32. §-ának (1) bekezdése szerinti külföldre történő átutalásra vonatkozó jogot is.

(5) Jugoszláv érdekeltségű vállalat jugoszláv [1. § (2) bekezdésének c) pontja] vagy a jugoszláv szervezet által állított - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 28. §-ának (1) bekezdése szerinti - vezető tisztségviselője az e megbízatásából adódó teendőit nem láthatja el.

(6) Ha a jugoszláv érdekeltségű vállalat belföldi székhelyű gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezik, tulajdonosi jogait nem gyakorolhatja, és jugoszláv [1. § (2) bekezdésének c) pontja] vagy a jugoszláv érdekeltségű vállalat által állított vezető tisztségviselője az e megbízatásából eredő teendőit nem láthatja el.

3. §

(1) A jugoszláv szervezetnek a pénzintézetnél lévő minden pénzeszközét, bankszámláját zárolni kell (be kell fagyasztani).

(2) A zárolt pénzeszközből, illetőleg bankszámláról kifizetés (átutalás) nem teljesíthető.

(3) A zárolt számlán a 4. § szerinti fizetések jóváírhatók.

(4) E rendelet hatálybalépésének napjától a pénzintézet a jugoszláv szervezet részére a nála levő pénzeszköz (bankszámla) után kamatot nem fizethet.

4. §

Jugoszláv szervezettel szemben tartozása tartozás pénznemében - külföldi pénznemben a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályok megtartásával - kizárólag pénzintézetnél nyitott zárolt számlára teljesíthető. A zárolt számlára történő fizetéssel a fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

5. §

(1) A pénzintézet a 3. § alá nem tartozó esetekben sem utalhat át pénzeszközt Jugoszláviába, illetőleg harmadik országba jugoszláv szervezet javára.

(2) Az (1) bekezdésben foglallak nem alkalmazhatók a jugoszláv természetes személyi megillető nyugdíjra és gyermektartásdíjra. Belföldi e jogcímeken fizetést (átutalást) a Magyar Nemzeti Bank engedélyével teljesíthet.

(3) Jugoszláv szervezet rendelkezése alá az (1) bekezdésben nem említett módon sem juttatható pénzeszköz.

6. §

(1) A jugoszláv természetes személy pénzintézetnél forintban vezetett számlájáról kifizetés csak a személyesen jelentkező számlatulajdonos részére teljesíthető (készpénzfizetés).

(2) A jugoszláv természetes személy pénzintézetnél külföldi pénznemben vezetett számlájáról kifizetés csak a személyesen jelentkező számlatulajdonos részére teljesíthető (készpénzkifizetés), a kifizetett összeg külföldre történő kiviteléhez azonban egy alkalommal (naponta) csak legfeljebb 1000 US dollárra vagy ennek megfelelő összegű konvertibilis valutára adható kiviteli engedély.

7. §

Jugoszláv természetes személy tekintetében a devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező - többször módosított - 1/1974. (I. 17.) PM rendelet 24. §-a (1) bekezdésének n) pontja nem alkalmazható.

8. §

Nem nyújtható pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatás Jugoszláviában lebonyolítandó bármely ügylet céljára, kivéve a telekommunikációs, postai vagy jogi szolgáltatást.

9. §

(1) A Biztonsági Tanács 820 (1993) számú határozatának 22. pontjában meghatározottakon kívül tilos bármely árucikk szállítása Jugoszláviába és Jugoszláviából, függetlenül a szállítóeszköz jellegétől.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség szervei a tulajdonos költségére kötelesek feltartóztatni minden olyan közúti, vasúti, vízi és légi teherszállító járművet, amely

a) az 1. § (2) bekezdés a) pontjának 2. alpontja szerinti szervezet tulajdonában áll, vagy

b) - függetlenül tulajdonosának állampolgárságától (székhelyétől) - megsértette az e rendeletben vagy a Biztonsági Tanács Jugoszláviával foglalkozó határozataiban foglaltakat.

(3) A járművet és rakományát a Vám- és Pénzügyőrség szervei a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben kötelesek ideiglenesen lefoglalni. A jármű és rakománya esetleges elkobzásáról külön törvény intézkedik.

10. §

Jugoszláv szervezet és természetes személy nem érvényesíthet késedelmi kamatot, kártérítést, kártalanítást és más igényt azzal összefüggésben, hogy a belföldi vagy külföldi megtartotta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 757 (1992), 760 (1982) és 820 (1993) számú határozatait, továbbá a 91/1992. (VI. 3.) Korm. rendelet, a 108/1992. (VI. 27.) Korm. rendelet, a 65/1993. (V. 4.) Korm. rendelet, valamint e rendelet előírásait.

11. §

(1)[1] E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, s a tárgykört szabályozó külön törvény hatálybalépésével egyidejűleg veszti hatályát.

(2) E rendelet előírásai nem alkalmazhatók

a) a diplomáciai és konzuli képviseletre, annak tagjára, valamint az ilyen képviselettel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezet jugoszláv tisztviselőjére;

b) a Biztonsági Tanács 724 (1991) számú határozata alapján létrehozott Bizottság által egyedileg engedélyezett esetekben.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök