1994. évi IV. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény és a központi költségvetés gazdálkodása egyes szabályainak módosításáról[1]

Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról szóló, az 1991. évi LXIX. törvénnyel és az 1992. évi LXX. törvénnyel módosított 1991. évi LX. törvényt a következők szerint módosítja:

1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § A pénzintézet szükséghelyzetében az MNB a pénzintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB az Állami Bankfelügyeletnek a szükséghelyzetben teendő intézkedésétől, illetőleg az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a pénzintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti."[2]

2. § Az MNBtv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az MNB vezeti az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság és a Pénzintézeti Központ Részvénytársaság pénzforgalmi számláját."

3. § Az MNBtv. 19. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az MNB által a központi költségvetésnek az állami forgóalap-számla átmeneti likviditási nehézségeinek áthidalására - legfeljebb a központi költségvetés adott évi tervezett bevételeinek két százaléka erejéig - nyújtott likviditási hitel összegét a (3) bekezdésben említett mérték szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A központi költségvetésnek ilyen likviditási hiteltartozása egy naptári hónapban több alkalommal vagy egybefüggően, de legfeljebb 15 napig állhat fenn; a központi költségvetésnek likviditási hiteltartozása az év utolsó napján nem lehet.

(5) Az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek kamatozására - a 82. §-ban említett hitelek kivételével - a jegybanki alapkamat az irányadó.

(6) A privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, a kamatozó államadósság csökkentésére kell fordítani."

4. § Az MNBtv. 20. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"E hitel állományát a 19. § (3) bekezdésében említett mérték szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, kivéve az e hitel állományának a privatizációs bevételekből történő törlesztését."

5. § Az MNBtv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

"(2) Az állam évente a 20. § (1) bekezdésében meghatározott veszteség finanszírozására a központi költségvetésnek - a 20. § (3) bekezdése szerint - nyújtott kamatmentes hitelből keletkezett államadósság előző év végén fennállt állományának 5%-át - figyelembe véve a (4) bekezdést is - piaci kamatozású értékpapírrá alakítja át.

(3) Ha az MNB bruttó devizaköveteléseivel csökkentett bruttó devizatartozásai - külföldi pénznemben, az MNB és a Pénzügyminisztérium által meghatározott módon számítva - az MNB éves mérlegének adatai alapján az előző év végén az azt megelőző év végéhez képest nagyobb mértékben csökkennek, mint amely összegben a (2) bekezdés alapján az államadósságot értékpapírrá kell átalakítani, akkor az állam olyan összegű hitelállományt alakít át piaci kamatozású értékpapírrá, amely megegyezik a devizatartozás-csökkenés forintösszegével. A tárgyévben esedékes államadósság-átalakítás összegét azonban a tárgyévet megelőző években a (2) bekezdés alapján értékpapírrá átalakított hitelállományokkal csökkenteni kell visszamenően addig az évig, amely évben az államadósság-átalakítás e bekezdés alapján történt. Az értékpapírrá átalakítandó hitelállomány ebben az esetben sem lehet kevesebb - figyelembe véve a (4) bekezdést is - az előző év végén fennállt kamatmentes hitelállomány 5%-ánál.

(4) Az értékpapírrá átalakítandó hitelállománynak a (2)-(3) bekezdés szerint kiszámított összegét csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a tárgyévet megelőző évben a privatizációs bevételekből az MNB-vel szembeni kamatmentes államadósság megfizetésére használtak fel [19. § (6) bek.]. Az átalakítást az MNB megelőző évi éves mérlegét megállapító rendes közgyűlést követő 30 napon belül kell végrehajtani."

6. § Az MNBtv. 26. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az MNB vezetheti a Központi Elszámolóház és Értéktár Részvénytársaság pénzforgalmi számláját."

7. § Az MNBtv. 72. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"72. § (1) Az MNB jogosult azon szervek részére, amelyeknek pénzforgalmi számlál vezet, illetőleg vezethet, forintban a pénzintézeti tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni.

(2) Az MNB jogosult az (1) bekezdés alá nem tartozó szervek és természetes személyek részére a következő, a pénzintézeti tevékenység körébe tartozó műveleteket végezni:

a) jogszabály vagy hatóság rendelkezése alapján bankletét elfogadása (bankletéti ügylet);

b) állam által kibocsátott, átruházható értékpapírral végzett műveletek (értékpapírügylet);

c) állam által kibocsátott értékpapír kezelése, állam által kibocsátott értékpapír letéti kezelése (értékpapír-letéti ügylet);

d) csekk, utazási csekk kibocsátása és velük fizetési forgalom lebonyolítása.

(3) Az MNB forintban vezetheti az MNB alkalmazottainak bankszámláját, ezektől betétet fogadhat el, illetőleg ezeknek hitelt nyújthat, továbbá részükre egyéb pénzintézeti szolgáltatásokat végezhet.

(4) Az MNB vezetheti a postának az országos készpénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos bankszámláját.

(5) Az MNB jogosult külföldi pénznemben és nemesfémekkel, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban a pénzintézeti tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni.

(6) Az MNB értékpapír-forgalmazási tevékenységére külön törvény az irányadó."[3]

8. § Az MNBtv. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az MNB által a monetáris politika céljainak eléréséhez szükséges, valamint az MNB könyveiben devizában fennálló adósságállomány kezelésének érdekében megtett intézkedések miatt esetlegesen felmerülő, rendkívüli kiadást, illetőleg bevételt - az ilyen bevételek és kiadások hosszú távú kiegyensúlyozása érdekében - a központi költségvetés és az MNB között - a Kormány és az MNB megállapodása alapján - az év utolsó napjáig el kell számolni."

9. § Az MNBtv. 82. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § (1) A központi költségvetésnek az e törvény hatálybalépésekor fennálló hosszú lejáratú hitelei - ide nem értve a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében említett hosszú lejáratú jegybanki hitelt - állománya után a (2) bekezdésben meghatározott mértékű éves kamatot kell fizetni. E kamatmérték az MNB által devizatartozásai után fizetett átlagos kamatlábat 1 százalékponttal haladja meg. Az említett kamatmérték meghatározásának módjára az MNB és a Pénzügyminisztérium megállapodása az irányadó; a kamatmértéket - számszerűen - az éves költségvetési törvény tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben említett kamatmérték kiszámítása szempontjából az MNB devizatartozásaként az MNB-nek azt az évet két évvel megelőző éves mérlege adatait kell figyelembe venni, amelyre a kamatfizetési kötelezettség vonatkozik."

10. § Az MNBtv. 84. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"84. § (1) Az MNB e törvény hatálybalépése után a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, illetőleg az e törvény hatálybalépése előtt már megszerzett ilyen részesedését - a szükséges feltételek megteremtése esetén, de legkésőbb 1995. december 31. napjáig - elidegeníteni, illetőleg megszüntetni köteles.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB tevékenységével összefüggő gazdasági társaságban való részesedésére.

(3) Az MNB részt vehet - az (1)-(2) bekezdésre tekintet nélkül -

a) a pénzintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítására; továbbá

b) az értékpapír- és tőzsdeügyletek elszámolására, illetőleg az értékpapírok tárolására, kezelésére és nyilvántartására; valamint

c) az e törvény hatálybalépése után a pénzintézeti, elszámolásforgalmi, illetőleg a tőkepiaci infrastruktúra fejlesztése érdekében a pénzintézetek, a posta, illetőleg az értéktőzsde részvételével létrehozott gazdasági társaságban."

11. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az MNBtv. 29. §-a (3) bekezdésének első mondatában a "pénzintézetek" szövegrész helyébe a "devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek" szöveg, valamint a 29. §-a (1) bekezdésének első mondatában és 71. §-ának e) pontjában a "külföldi pénznemben végzett pénzintézeti tevékenységet" szövegrész helyébe a "külföldi pénznemben és nemesfémekkel, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban végzett pénzintézeti tevékenységet" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti e törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az MNBtv. 19. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata;

b) az MNBtv. 26. §-a (1) bekezdésének második mondata;

c) a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 32. § (2) bekezdése a) pontjának második mondata;

d) a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről, valamint az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvénynek az 1992. évi LXX. törvény 8. §-ával megállapított 36/A. §-a; és

e) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 81. §-ának a) pontja.

(3) Hatályát veszti 1994. december 31. napján

a) az MNBtv. 26. §-ának (2)-(3) bekezdése; és

b)[4]

(4) Az 5. § rendelkezéseit először 1994-ben kell alkalmazni.

(5) Az MNBtv. e törvény 7. §-ával megállapított 72. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt rendelkezések nem érintik az e törvény hatálybalépése előtt megkötött bankletéti ügyleteket és értékpapír-letéti ügyleteket.

(6) Az MNBtv. e törvény 9. §-ával megállapított 82. §-a szerint meghatározandó kamatmértéket első ízben számszerűen az 1994. évi költségvetési törvény tartalmazza.

(7) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvénynek az 1993. évi LXXII. törvény 3. §-ával megállapított 3. § (1) bekezdése a) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ebből a Magyar Nemzeti Bank úgy vásároljon, hogy a tárcájában lévő, a költségvetésnek nyújtott hitelek - ide nem értve az 1991. évi LX. törvény 20. §-ának (3) bekezdése alapján nyújtott hiteleket - és a költségvetés által kibocsátott, az 1991. évi LX. törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerinti állampapírok állományának növekedése - az 1992. december 31-i állományhoz képest - egyetlen napon se haladja meg a költségvetés tervezett bevételi főösszegének öt százalékát."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke