1/1995. (I. 6.) IM rendelet

az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának szabályairól

A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló, módosított 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 37. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetekben történő végrehajtására a legfőbb ügyésszel és az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. §[1] (1) Az idegenrendészeti őrizetes (a továbbiakban: őrizetes) férfiakat a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, a nőket a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben (a továbbiakban: intézet) kell elhelyezni.

(2) Amennyiben az idegenrendészeti őrizet (a továbbiakban: őrizet) a kijelölt intézetben biztonsági vagy egyéb okból nem hajtható végre, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az elrendelő hatóság egyidejű tájékoztatása mellett a végrehajtásra más intézetet jelöl ki.

2. § Az intézet a Tv. végrehajtásáról szóló 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 49. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az őrizetet akkor hajtja végre, ha az őrizetes idegenrendészeti őrizetként 30 napot már rendőrségi fogdában töltött.

3. § (1) Az intézet az őrizetest

a) a Korm. r. 49. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján elrendelt őrizet esetén az idegenrendészeti hatóság határozata és az őrizet meghosszabbításáról rendelkező bírósági végzés,

b) a Korm. r. 49. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjai alapján elrendelt őrizet esetén az idegenrendészeti hatóság határozata és - meghosszabbítás esetén - az őrizet meghosszabbításáról rendelkező bírósági végzés

alapján fogadja be.

(2) A befogadásnak nincs helye, ha az őrizetes terhes, állandó orvosi felügyeletre szorul, illetve a Korm. r. 32. §-ának (1) bekezdésében felsorolt betegségekben szenved, az ott meghatározott egyéb betegségek tekintetében fertőzőképes vagy baktériumhordozó.

(3) A befogadásra az intézet hivatali idejében kerülhet sor. A hivatali időt a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka állapítja meg, erről az országos rendőr-főkapitányt és a határőrség országos parancsnokát tájékoztatja.

(4) Ha az intézet az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában az őrizetest nem fogadja be, ennek okáról az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíti.

(5) Ha az intézet az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányát a befogadás után állapítja meg, az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíti az (1) bekezdés szerinti határozat megküldése, illetve a (2) bekezdésben előírt feltétel hiánya esetén az őrizetes elszállítása végett. A kórházi fekvőbeteg-ellátásra szoruló őrizetes tekintetében az intézet a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6) Ha az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az (5) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított három munkanapon belül a hiányt nem pótolja, az őrizetest a bv. intézetből nem szállítja el, az intézet az őrizetest - az elrendelő hatóság költségére - a legközelebbi rendőrkapitányság részére köteles átadni.

4. § (1) Az őrizetest az intézetbe előállító hatóság a befogadáshoz szükséges iratokon kívül átadja az átkísérési utasítást, az őrizetes letétbe helyezett tárgyaira és a pénzletétre (valuta, deviza) vonatkozó jegyzék másolatát, az őrizetes fényképét, továbbá külsérelmi nyom esetén az őrizetesről készült orvosi látleletet.

(2) Külsérelmi nyom észlelése esetén az intézet - a látlelet meglététől függetlenül - a sérülés körülményeiről tanúk jelenlétében jegyzőkönyvet készít.

5. § (1) Az őrizetest a befogadási eljárás során a jogairól és a kötelezettségeiről az anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.

(2) A tájékoztatás megtörténtét az őrizetes az aláírásával vagy kézjegyével igazolja.

5/A. §[2] (1) Az őrizetes befogadásáról késedelem nélkül értesíteni kell az állampolgársága szerint illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletet. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az őrizetes írásbeli nyilatkozatában ezt kifejezetten kéri. Ha az őrizetes többes állampolgár, az általa megjelölt külképviseletet kell értesíteni.

(2) Amennyiben az őrizetes állampolgársága később válik ismertté, illetve megváltozik, fogvatartásáról haladéktalanul értesíteni kell az állampolgársága szerint illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletet. Egyebekben az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

5/B. §[3] (1) A befogadott őrizetest közösségbe helyezés előtt - a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló külön rendeletben foglaltak szerint - egészségi szempontból meg kell vizsgálni.

(2) Az őrizetest a befogadás napján el kell látni étkezési felszereléssel, valamint ágyneművel és ágyfelszereléssel.

6. §[4] (1) Az őrizetes adatainak helyi nyilvántartását a fogvatartó intézet, központi nyilvántartását a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága látja el.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az őrizetes nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, lakóhelyét, az őrizetet elrendelő hatóság, illetve az őrizetet meghosszabbító bíróság megnevezését, a határozat és a végzés ügyszámát, az őrizet kezdetének és lejáratának, illetve megszakításának, továbbá az őrizetes engedély nélküli eltávozásának napját.

(3) A helyi nyilvántartás a (2) bekezdésben felsorolt adatok mellett tartalmazza az őrizetes fényképét, nyilvántartási számát, kiterjed az őrizet végrehajtásával kapcsolatos - így különösen az őrizetessel szemben foganatosított kényszerítő eszközök használatára, biztonsági intézkedésekre, a kérelmekre és panaszokra, az egészségi állapotra és a kezelésre, az esetleges költségek megfizetésére, az intézeti letétbe helyezett tárgyakra, a károkozásra vonatkozó - adatokra és iratokra.

(4) Az őrizetesről vezetett nyilvántartás adatainak kezelésére, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra, az adatok védelmére és őrzési idejére a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28-32. §-ának rendelkezései irányadók.

7. § (1)[5] Ha az őrizet végrehajtása alatt előzetes letartóztatás, szabadságvesztés vagy elzárás (pénzbírság átváltoztatása folytán kiszabott elzárás) végrehajtása iránt érkezik értesítés, az őrizetet annak megérkezése napján meg kell szakítani. Az őrizetest az intézet az előzetes letartóztatást elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) büntetés-végrehajtási intézetbe vagy a szabadságvesztés fokozatának megfelelő büntetés-végrehajtási intézetbe szállítja.

(2) A megszakításról az őrizetet elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

8. § (1) Az őrizetből történő előállítás az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság feladata.

(2) Ha az előállításra vonatkozó megkeresés az intézetbe érkezik azt - az előállítást kérő szerv egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul meg kell küldeni az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságnak.

8/A. §[6] (1) Ha az őrizetest a nyomozó hatóság vagy más hatóság az intézetben ki akarja hallgatni, azt az intézet parancsnoka - előzetes egyeztetés alapján - engedélyezi.

(2) A nyomozó hatóság részére történő kiadásról az idegenrendészeti hatóság dönt.

9. § (1) Az őrizetes intézetben nem megoldható szakorvosi vizsgálatát vagy ellátását a területileg illetékes nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben kell biztosítani. Az őrizetes szállításáról és őrzéséről az intézet gondoskodik.

(2) Amennyiben az őrizetes kórházi fekvőbeteg-ellátásra szorul - az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság egyidejű tájékoztatása mellett -, a kórházba való szállításról és az őrizetes ellenőrzéséről legfeljebb három napig az intézet gondoskodik.

10. § (1) Az őrizetes az intézet kijelölt területén - a házirend előírásainak megfelelően - szabadon mozoghat.

(2) Az intézet rendjét sértő vagy veszélyeztető, az ön- és közveszélyes magatartást tanúsító őrizetest a veszélyhelyzet megszűnéséig, a táplálkozást megtagadó őrizetest pedig a szükséges ideig a többi őrizetestől el kell különíteni. Az elkülönítés időtartamára vonatkozó magatartási szabályokat az elkülönítés okának a figyelembevételével az intézet parancsnoka állapítja meg.

10/A. §[7] (1) A házirendet az intézet parancsnoka határozza meg, attól csak az engedélyével, vagy rendkívüli helyzetben lehet eltérni.

(2) A házirendben meg kell határozni minden olyan tevékenységet, amely az őrizetesek életrendjét, a jogaik gyakorlását és kötelezettségeik teljesítését biztosítja, így különösen:

a) az ébresztő és a takarodó,

b) az étkezés,

c) az orvosi rendelés,

d) a szabad levegőn tartózkodás idejét, valamint

e) a szabadidő eltöltésének,

f) a távbeszélő használatának,

g) a kérelmek, panaszok, bejelentések, illetve egyéb jogorvoslatok előterjesztésének a rendjét,

h) a dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket,

i) a körletrészen betartandó balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.

(3) A takarodó és az ébresztő között legalább 8 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

(4) Az étkezésre naponta háromszor kell időt biztosítani. Az étkezési idő főétkezésnél 30 perc, egyéb étkezésnél legalább 20 pere. A szabad levegőn tartózkodás tartama naponta legalább 1 óra.

11. § (1) Az őrizetessel szemben az intézet engedély nélküli elhagyásának a megakadályozására fegyver nem használható.

(2) Az intézet engedély nélküli elhagyásáról az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

11/A. §[8] A 18. életévét be nem töltött őrizetest - a hozzátartozója kivételével - a felnőttektől elkülönítve kell elhelyezni. A hozzátartozóval történő együttes elhelyezés más jogszabály kötelező elkülönítési előírását nem sértheti.

12. § (1) Az őrizetes elhelyezésére ki kell jelölni a lakóhelyiséget, a külön fekvőhelyet, a magánál tartható tárgyak elhelyezésére szolgáló tároló eszközt.

(2) Az őrizetesek részére - az elítéltekre vonatkozó normák szerint - biztosítani kell folyóvíz és WC használatát.

(3)[9] A lakóhelyiségekben személyenként legalább 10 légköbméter légteret és lehetőleg 4 négyzetméter mozgásteret, az olvasáshoz és íráshoz alkalmas világítást, megfelelő fűtést kell biztosítani.

13. § (1) Az őrizetes napi háromszori élelmezéséről az elítéltekre vonatkozó normák alapján az intézet gondoskodik.

(2) Az élelmezésnél az őrizetes egészségi állapotát és lehetőség szerint vallásának étkezési előírásait figyelembe kell venni.

14. § Az őrizetes jogosult vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, ennek kinyilvánítására és gyakorlására.

15. §[10] (1) Az őrizetes biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot a védőjével, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselőjével, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzésére alakult európa tanácsi bizottság, az ENSZ és az Európa Tanács emberi jogok védelmére feljogosított szervezetei e célból kiküldött tagjaival, továbbá a magyar jogszabályok által az emberi, állampolgári jogok védelmére feljogosított szervezet, illetőleg a fogvatartás ellenőrzésére jogosult hatóság tagjával.

(2) Az őrizetes biztonsági felügyelet mellett, a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjével történt előzetes egyeztetés szerinti időpontban, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai képviselőjével, konzuli tisztségviselőjével, ennek hiányában olyan állam képviselőjével, amely érdekei képviseletét ellátja, vallásgyakorlás céljából az egyház (felekezet) képviselőjével, fiatalkorú őrizetes a kirendelt pártfogójával.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás gyakorisága nem korlátozható.

(4) Az őrizetes és hozzátartozója, valamint az (1) bekezdésben nem szereplő más személyek közötti kapcsolattartásra (látogató fogadása) - amelynek gyakorisága nem korlátozható - előzetes egyeztetés szerinti időpontban, alkalmanként legalább 30 perc időtartamban kerülhet sor. Az őrizetes egy időben csak egy, ha az intézet rendjét, biztonságát nem veszélyezteti, a parancsnok engedélyével több látogatót fogadhat. Külföldről érkező látogató esetében legalább 1 óra látogatást - lehetőség szerint - soron kívül kell biztosítani.

15/A. §[11] Az őrizetes a házirend előírásainak megfelelően az intézet által kijelölt távbeszélőt használhatja.

A telefonbeszélgetés - az R. 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében felsoroltakkal folytatott beszélgetés kivételével - ellenőrizhető, illetve biztonsági okokból megszakítható.

16. § (1) Amennyiben az őrizetes ruházata használhatatlan vagy nem az évszaknak megfelelő, és a vásárlásra nincs lehetőség, az intézet megfelelő polgári ruházattal látja el.

(2) Az őrizetes a ruházata megóvásáról, tisztán tartásáról maga gondoskodik, az ehhez szükséges feltételeket az intézet biztosítja.

17. §[12] (1) Az őrizetes levelezése, a csomag küldésének gyakorisága nem korlátozható. Az őrizetes csomagot hetente két alkalommal kaphat, a csomag legfeljebb 3 kg súlyú, nem romlandó élelmiszert, fehérneműt, az évszaknak megfelelő ruházatot, tisztasági szereket, dohányneműt, könyveket, sajtótermékeket, íróeszközöket és írólapokat tartalmazhat.

(2) Az őrizetesnek a védőjével, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselőjével, a hatóságokkal és az emberi jogok védelmét ellátó szervezetekkel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra nézve, hogy az őrizetes részére érkező levél nem a borítékon megjelölt feladótól származik, a levelet az őrizetes jelenlétében - két tanú előtt, jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó azonosítására szolgálhat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak kivételével az őrizetes levelezése, valamint a csomag tartalma biztonsági, illetve közegészségügyi okból - személyes adatkezelés nélkül - ellenőrizhető. Az ellenőrzés tényét az őrizetessel közölni kell. A csomag átvizsgálását az őrizetes jelenlétében kell végrehajtani.

(4) Amennyiben az ellenőrzött levél az intézet, illetve az őrizet végrehajtásának a biztonságát veszélyezteti, és a veszélyeztető jelleg nem szüntethető meg, úgy a levél nem továbbítható. A levél továbbításának megtagadását az őrizetessel közölni kell.

(5) Haladéktalanul továbbítani kell a 15. § (1) bekezdésében meghatározott címzett részére szóló levelet, valamint a fogvatartással kapcsolatos panaszt tartalmazó, a fogvatartás ellenőrzésére jogosult hatóságokhoz intézett levelet.

(6) A levelezés és a csomagküldés költségei - ideértve az esetleges vámkezelés költségeit is - az őrizetest terhelik. Amennyiben az őrizetes megfelelő összegű pénzletéttel nem rendelkezik, a jogainak érvényesítését szolgáló levelezés költségeit az intézet megelőlegezi.

17/A. §[13] (1) Az őrizetes fogvatartással összefüggő panaszáról és kérelméről az intézet illetékes szervezeti egységének vezetője 8 napon belül dönt. Ha az őrizetes a döntést, illetve az intézkedést nem tartja kielégítőnek, annak közlésétől számított 8 napon belül az intézetparancsnokhoz fordulhat, aki az ügyben 15 napon belül dönt.

(2) Ha a panasz vagy a kérelem elintézése az intézet parancsnokának hatáskörébe tartozik, az intézetparancsnok az előterjesztéstől számított 8 napon belül dönt. Ha az őrizetes a döntést, illetve az intézkedést nem tartja kielégítőnek, annak közlésétől számított 8 napon belül a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához fordulhat, aki az ügyben 15 napon belül dönt.

(3) Ha az őrizetes ügyében a panasz vagy a kérelem elbírálása az országos parancsnok hatáskörébe tartozik, az országos parancsnok az előterjesztéstől számított 8 napon belül dönt. Ha az őrizetes a döntést vagy az intézkedést nem tartja kielégítőnek, annak közlésétől számított 8 napon belül panasszal fordulhat az igazságügy-miniszterhez.

(4) Ha az ügy jellege szükségessé teszi, a kérelmet, illetve a panaszt soron kívül kell elbírálni. A panasz vagy a kérelem tárgyában hozott döntést az őrizetessel közölni kell.

(5) Az őrizetes panaszának a sérelmezett intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6) Vizsgálat nélkül el kell utasítani az ugyanazon ügyben, 3 hónapon belül, ismételten előterjesztett kérelmet, illetve panaszt, ha az új; addig nem ismert tényt nem tartalmaz. Ez a rendelkezés nem alkalmazható az őrizetes egészségi állapotának kivizsgálására irányuló, megismételt kérelem, illetve panasz esetében.

17/B. §[14] Az őrizetes a fogvatartással kapcsolatos ügyében - a 17/A. §-ban foglalt jogorvoslati lehetőségek mellett - közvetlenül fordulhat a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez, kérheti ügyész általi meghallgatását.

18. § (1) Az őrizetes részére a megfelelő személyi felszerelési tárgyakat, a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket és eszközöket az intézet biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés szerint az intézet által biztosítandó tárgyak és eszközök körét a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka határozza meg.

19. § (1) Az őrizetes a személyes használati tárgyait - ideértve a tisztálkodási eszközeit, meghatározott szükségleti cikkeket, írószereket és élelmet - az intézetben magánál tarthatja.

(2) Az őrizetes nem tarthat magánál az intézet biztonságára, rendjére, saját vagy a mások életére, testi épségére veszélyes tárgyakat, anyagokat.

(3)[15] Az intézet az őrizetesnél tartható személyes használati tárgyak mennyiségét az elhelyezés körülményeitől függően korlátozhatja. A korlátozás alá eső tárgyakat az intézet letétként kezeli. Letétbe kerülnek az őrizetesnél lévő értéktárgyak és a magyar fizetőeszköz is. Az őrizetesnél lévő külföldi fizetőeszköz tekintetében a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 1. § (3) bekezdése alapján kiadott igazságügy-miniszteri rendeletet kell alkalmazni.

(4) Az őrizetes a tulajdonát képező pénzletétjének és a pénzintézethez átutalt külföldi fizetőeszközének a felhasználásáról szabadon rendelkezik.

19/A. §[16] Az őrizetes a letétben lévő pénzéből - a parancsnok által meghatározott időben és módon - élelmiszert, dohányneműt, tisztálkodási eszközöket, levelezésre ; szolgáló cikkeket és telefonkártyát vásárolhat.

19/B. §[17] Az őrizetes a fogvatartásra szolgáló körletrészen lévő könyvtárat használhatja, az ott rendelkezésre álló sportolási lehetőségeket igénybe veheti, rádióműsort hallgathat, a televízió műsorát nézheti.

20. § Az őrizetes az általa használt helyiségek tisztán tartásában való - díjazás nélküli - közreműködés kivételével egyéb munkára nem kötelezhető.

21. § (1) Az őrizetes a Korm. r. 50. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt sürgősségi és alap egészségügyi ellátásra térítésmentesen jogosult.

(2) Az őrizetes az (1) bekezdésen kívüli egészségügyi ellátásért, továbbá, ha az egészségét vagy testi épségét szándékosan károsítja, köteles a szolgáltatás árát megtéríteni.

(3)[18] Az őrizetes - a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló külön rendeletben foglaltak szerint - köteles az orvos által, a gyógykezelés érdekében elrendelt vizsgálatoknak, védőoltásoknak magát alávetni, a járványügyi előírásokat betartani, a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges anyagot szolgáltatni.

(4) Az őrizetes csak orvos által elrendelt vagy engedélyezett gyógyszert tarthat magánál.

22. § Ha az őrizetes Magyarország területén kíván házasságot kötni, részt akar venni hozzátartozója temetésén, esküvői szertartásán, vagy súlyosan beteg hozzátartozóját akarja meglátogatni, erre irányuló kérését az intézet az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatósághoz továbbítja.

23. § Az őrizetest tartási költség nem terheli.

24. § (1) Az intézet az őrizet tartamának lejárta előtt legalább két munkanappal az őrizetet elrendelő hatóságot a lejáratról rövid úton értesíti.

(2) Az őrizet lejárta, illetve megszüntetése napján az őrizetet elrendelő hatóság az őrizetest az intézettől köteles átvenni. Amennyiben erre nem kerül sor, az intézet az őrizetest - az elrendelő hatóság költségére - a legközelebbi rendőrkapitányságnak adja át.

(3) Az intézetből való elszállítás előtt az őrizetessel az őt terhelő költségek tekintetében el kell számolni, személyes használati tárgyait és a letétben elhelyezett tárgyait ki kell adni.

24/A. §[19] Az őrizetes haláláról az intézet az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot és az illetékes külképviseletet haladéktalanul értesíti.

25. §[20] Az őrizetre a Tv.-ben és a Korm. rendeletben foglaltakon túl a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló, többször módosított 1979. évi 11. törvényerejű rendelet XI. fejezetét, továbbá - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2000. (III. 29.) IM-BM együttes rendelet 17. §-ának (2) bekezdését, 21. §-át, 24-28. §-át, 30. §-át, 31. §-át, 32. §-ának (2) bekezdését, 39. §-ának (1) bekezdését, 40. §-ának (1) bekezdését és 41. §-át kell megfelelően alkalmazni.

26. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az őrizet végrehajtásából a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló részletes feladatokat a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka intézkedésben határozza meg.

Dr. Vastagh Pál s. k.,

igazságügy-miniszter