7/2000. (III. 29.) IM-BM együttes rendelet

az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 167. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

Általános rendelkezés

1. § Elzárást, illetőleg pénzbírságot helyettesítő elzárást (a továbbiakban: elzárás) a büntetés-végrehajtási intézetben, illetőleg a rendőrségi fogdában az Sztv. XII. fejezetében, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet XI. fejezetében, továbbá az e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell végrehajtani.

Az elzárást foganatosító szervek

2. § (1) Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben, a (3) bekezdésben meghatározott esetben rendőrségi fogdában kell végrehajtani. Az elzárás végrehajtására szolgáló büntetés-végrehajtási intézeteket e rendelet melléklete tartalmazza.

(2)[1] Ha az elkövető szabálysértési őrizetben van, az elzárást - a (3) bekezdés esetén kívül - az őrizetbe vételt foganatosító rendőrség székhelye, egyébként lehetőleg az elkövető lakóhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Fiatalkorúak elhelyezésére, továbbá indokolt esetben a Melléklet 19. pontjában meghatározott büntetés-végrehajtási intézetek jelölhetők ki.

(3) A szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában kell az elzárást végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van, és az elzárás hátralevő tartama a tíz napot nem haladja meg.

(4) Ha az elkövető előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztést tölt, az elzárást ugyanabban a büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Több elzárás esetén a végrehajtás helye kizárólag a büntetés-végrehajtási intézet.

(5)[2] Ha az elzárást rendőrségi fogdában töltő elkövetőnek felróható okból bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állítása vált szükségessé, a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állítást végrehajtó rendőrkapitányság tájékoztatja a szabálysértési hatóságot az elkövető bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állításáról, és a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állítására okot adó körülményről. A terhelt elfogása és megtalálása esetén a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állításával felmerült költség megtérítésére az elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogatóparancs alapján történő elfogásával és előállításával felmerült költség mértékéről, valamint megtérítésének részletes szabályairól szóló 35/2008. (XII. 31.) IRM-PM együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Intézkedés az elzárás végrehajtására

3. § (1) A büntetésként kiszabott elzárás végrehajtására a szabálysértési őrizetet foganatosító, ennek hiányában az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szerv intézkedik.

(2) A bíróság által kiszabott pénzbírság átváltoztatása esetén a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtására az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szerv intézkedik.

(3) A bíróság a jogerős határozatát végrehajtás céljából az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szervnek küldi meg.

A büntetésként kiszabott elzárás végrehajtása

4. § (1) Ha az elkövető az elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor szabálysértési őrizetben van, és a 2. § (3) bekezdésében előírt feltétel nem valósul meg, őt a rendőrség a bíróság jogerős, végrehajthatósági záradékkal, valamint eredeti bírói aláírással ellátott határozatával (a továbbiakban: bírósági határozat) adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek, egyidejűleg közli az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontját.

(2) Ha a rendőrségnek tudomása van arról, hogy az elkövető előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetőleg más ügyben alkalmazott elzárást tölt, a bírósági határozatot, illetve az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közlést annak a büntetés-végrehajtási intézetnek küldi meg, ahol az előzetes letartóztatást foganatosítják vagy a szabadságvesztést, illetőleg a más ügyben alkalmazott elzárást végrehajtják.

(3) Ha az elkövetőt időközben az előzetes letartóztatásból szabadlábra helyezték, illetőleg a szabadságvesztésből vagy az elzárásból szabadították, a büntetés-végrehajtási intézet a bírósági határozatot - a szabadulás napjának megjelölésével - haladéktalanul visszaküldi az azt megküldő rendőrségnek.

5. § (1)[3] Ha az elkövető az elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor nincs őrizetben, a rendőrség a bírósági határozat egyidejű megküldésével (átadásával) felhívja, hogy az elzárás végrehajtása végett a megjelölt napon, a felhívásban meghatározott büntetés-végrehajtási intézetben jelentkezzék. Egyidejűleg a bírósági határozat egy példányát megküldi a büntetés-végrehajtási intézetnek, a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjének, valamint közli az elzárás megkezdésének és végrehajthatósága elévülésének időpontját.

(2) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elkövető a büntetés-végrehajtási intézetben való jelentkezésre meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(3) Az elkövetőt figyelmeztetni kell, hogy

a) egynapi élelmet és tisztasági csomagot (tisztálkodó szerek, egy váltás fehérnemű) hozhat magával,

b) hozzátartozója vagy az elkövető által megjelölt más személy csomagot küldhet,

c) a jelentkezés elmulasztása esetén elővezetését rendelik el, és ennek költségét meg kell térítenie.

6. § (1) A rendőrség az 5. § (1) bekezdésében megjelölt felhívást az elkövető jelentkezésére meghatározott napot követő nyolc napig nyilvántartja. Ha szabályszerűen kézbesített felhívás esetén e határidő elteltéig az elzárás foganatba vételéről értesítés nem érkezett, az elkövető elővezetését rendeli el.

(2) Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza:

a) az eljáró szerv, valamint a bíróság megnevezését, a határozatok számát és keltét,

b)[4] az elkövető nevét és személyi adatait (születési név, születési hely és idő, anyja neve, lakóhelye, illetve ismert tartózkodási helye, ahonnan elővezethető), valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjének nevét és személyi adatait (születési név, születési hely és idő, anyja neve, lakóhelye, illetve ismert tartózkodási helye),

c) a szabálysértés megjelölését, valamint a kiszabott elzárás tartamát, az Sztv. 14. §-a (3) bekezdésének figyelembevételével,

d) annak a büntetés-végrehajtási intézetnek a megnevezését, ahová az elkövetőt elő kell vezetni, valamint azt, hogy az elkövetőt melyik napon kell a büntetés-végrehajtási intézetbe elővezetni, továbbá, hogy ha az elővezetés megkísérlése nem vezet eredményre, azt meddig lehet újból megkísérelni,

e) az ügyintéző aláírását, és az eljáró szerv körbélyegzőjét.

(3) Az elővezetés újabb határnapjaként az elővezetésre meghatározott naptól számított nyolcadik napot kell megjelölni, kivéve, ha az elzárás elévülése ennél rövidebb idő alatt következik be.

(4) Az elővezetést foganatosító rendőr az elővezetési határozat egy példányát átadja az elkövetőnek. A rendőr az elkövetőt az elővezetési határozat két példányával adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek. A határozat egy példányát a büntetés-végrehajtási intézet visszatartja, egy példányon az elkövető átvételét igazolja, és azt a rendőrnek visszaadja.

(5)[5] Az elővezetés költségének a megállapítására az elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogatóparancs alapján történő elfogásával és előállításával felmerült költség mértékéről, valamint megtérítésének részletes szabályairól szóló 35/2008. (XII. 31.) IRM-PM együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtása

7. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott szerv a meg nem fizetett pénzbírságot elzárásra átváltoztató bírósági határozatot megküldi elkövetőnek, a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjének és a büntetés-végrehajtási intézetnek. A büntetés-végrehajtási intézet példányához csatolja a pénzbírságról rendelkező határozatot, valamint közli az elzárás megkezdésének és végrehajthatósága elévülésének időpontját. Az elkövető példányához felhívást csatol, amely tartalmazza:[6]

a) a pénzbírságot helyettesítő elzárás tartamát, az Sztv. 14. §-a (3) bekezdésének figyelembevételével,

b) az egynapi elzárásnak megfelelő forintösszeget,

c) azt a felhívást, hogy az elkövető melyik napon, melyik büntetés-végrehajtási intézetben jelentkezzék,

d) az 5. § (3) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott figyelmeztetést,

e) azt a figyelmeztetést, hogy a pénzbírság az elzárás megkezdése előtt, illetőleg annak tartama alatt is megfizethető, és ez esetben az elkövető az elzárás végrehajtása (további végrehajtása) alól mentesül,

f) az ügyintéző aláírását és az eljáró szerv körbélyegzőjét.

(2) A felhíváshoz kitöltött befizetési lapot (a pénzbírság illetékbélyeggel történő lerovására szolgáló válasz-levelezőlapot) kell mellékelni.

(3) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elkövető a büntetés-végrehajtási intézetben való jelentkezésre meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.

8. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott szerv a bírósági határozatot az elkövető jelentkezésére meghatározott napot követő nyolc napig nyilvántartja. Az elkövető elővezetését kell elrendelni, ha a szabályszerűen kézbesített felhívás esetén e határidő elteltéig az elzárás foganatba vételéről értesítés nem érkezett, illetőleg a pénzbírságot nem fizették meg. Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza:

a) a 6. § (2) bekezdésében felsoroltakat, továbbá

b) azt a figyelmeztetést, hogy ha az elkövető a pénzbírságot az elővezetés megkezdéséig, vagy annak foganatosítása alatt teljesen megfizeti, és ezt igazolja, az elővezetést mellőzni kell.

(2) Az elővezetés újabb határnapjaként az elővezetésre meghatározott naptól számított nyolcadik napot kell megjelölni, kivéve, ha a pénzbírság elévülése ennél rövidebb idő alatt következik be.

(3) Az elővezetési határozatot a szabálysértési hatóság, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott szerv állítja ki, és annak négy példányát - a kitöltött befizetési lappal (válasz-levelezőlappal) együtt, szabálysértési hatóság esetén ügyészi jóváhagyás után [Sztv. 78. § (4) bek.] - az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szervnek küldi meg.

9. § (1) Az elővezetést foganatosító rendőr az elővezetési határozatot az elkövetőnek - a befizetési lappal (válasz-levelezőlappal) együtt - átadja. Ha az elkövető az elővezetés foganatosítása közben a pénzbírságot meg kívánja fizetni, őt e célból a legközelebbi postahivatalba kell kísérni.

(2) Amennyiben az elkövető a pénzbírságot teljesen megfizette, a rendőr az elővezetést mellőzi, és az elővezetési határozat két példányára rávezeti, hogy a pénzbírság megfizetése megtörtént. A rendőri szerv a határozat egy példányát az elővezetést elrendelőnek visszaküldi.

(3) Ha az elkövető a pénzbírságot nem fizette meg, őt a rendőr az elővezetési határozat három példányával a büntetés-végrehajtási intézetnek átadja. A határozat egy példányát a büntetés-végrehajtási intézet visszatartja, két példányon az elkövető átvételét igazolja, és azokat a rendőrnek visszaadja. A rendőri szerv az átvétel igazolását tartalmazó elővezetési határozat egy példányát az elővezetést elrendelő szervnek visszaküldi.

(4) Az elővezetés költségét az elővezetési határozat visszaküldött példányán fel kell tüntetni.

10. § (1) A pénzbírságot az elkövető vagy helyette más az elzárás megkezdése után is kifizetheti.

(2) Ha a pénzbírság teljes megfizetését igazolják, az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani. Amennyiben a pénzbírságnak csak egy részét fizették meg, a meg nem fizetett összegnek megfelelő tartamú elzárást kell végrehajtani. Az egynapi elzárást ki nem tevő töredékösszeget az elzárás végrehajtásánál nem lehet figyelembe venni.

Értesítés befogadásról, illetve az elzárás kitöltéséről

11. § (1)[7] Az elzárást foganatosító szerv az elzárás foganatba vételéről, az elzárás kitöltéséről, illetőleg az elkövetőnek a pénzbírság megfizetése folytán történt szabadon bocsátásáról haladéktalanul értesíti

a) a szabálysértési hatóságot,

b) a bíróságot,

c) az elkövető lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot, ha az elkövetőt más ügyben közérdekű munkára ítélték vagy pártfogó felügyelet alatt áll, valamint

d) a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét.

(2)[8] A fegyveres szervek (honvédség, rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos (szerződéses) állományú tagja által elkövetett, fegyelmi eljárás keretében el nem bírálható szabálysértés esetén az elzárást foganatosító szerv az (1) bekezdésben meghatározottakról az elkövető állományilletékes parancsnokát is értesíti.

Halasztás, félbeszakítás és a végrehajtás felfüggesztése

12. § (1) Az elzárás elhalasztása vagy félbeszakítása iránti kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál lehet előterjeszteni, illetőleg jegyzőkönyvbe mondani. A kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya.

(2) A szabálysértési hatóság a nála előterjesztett kérelmet továbbítja a bíróság részére. Ha az elkövető elővezetése iránt már intézkedett, erről a bíróságot tájékoztatja.

(3) Ha az elzárás félbeszakítása indokolt, így különösen az elkövető betegsége, bírósági vagy közjegyzői eljárásban részvétele, súlyos beteg hozzátartozója meglátogatása vagy temetésén való részvétel miatt, azt sürgős esetben az elzárást foganatosító szerv vezetője is engedélyezheti.

(4)[9] A félbeszakításról - annak okának, tartamának, illetve a letöltött napok számának megjelölésével - az elzárást foganatosító szerv értesíti a szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét. Az elzárást foganatosító szerv felhívja az elkövetőt, hogy a félbeszakításra engedélyezett határidő utolsó napját követő napon jelentkezzék az elzárás további folytatására.

(5)[10] Ha a félbeszakításra engedélyezett határidő eltelt, és az elkövető nem jelentkezett az elzárás folytatására, az elzárást foganatosító szerv erről értesíti a szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét. A szabálysértési hatóság ilyenkor a 6. §, illetve a 8. § megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával intézkedik az elkövető elővezetésére. Ebben az esetben az elkövető csak a szabálysértési hatóság újabb intézkedésére fogadható be.

(6) Ha a félbeszakítást az Sztv. 115. §-ának (4) bekezdése alapján az elzárást foganatosító szerv vezetője engedélyezte, vagy a bíróság az elzárás végrehajtását az Sztv. 116. §-ának (8) bekezdése alapján felfüggesztette, a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

Intézkedés az ismeretlen helyen tartózkodó elkövető felkutatására

13. § Ha az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, és ezért az elzárásról szóló határozat nem kézbesíthető, illetőleg az elővezetés nem foganatosítható, a szabálysértési hatóság, illetve a 3. §-ban meghatározott szerv az elkövető lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének megállapítása céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi, vagy az elkövető utolsó lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes helyi szervét keresi meg. Ezek a szervek a szükséges tájékoztatást kötelesek haladéktalanul megadni.

Elzárás végrehajtása szabadságvesztést töltő, előzetes letartóztatásban lévő, illetve idegenrendészeti őrizetben lévő elkövető esetén

14. § (1) Ha az elkövető szabadságvesztést vagy elzárást tölt, illetőleg előzetes letartóztatásban van, az elzárásról rendelkező bírósági határozatot, valamint az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közlést a szabadságvesztést, az elzárást, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatosító büntetés-végrehajtási intézetnek kell megküldeni.

(2) Ha az elkövető előzetes letartóztatását rendőrségi fogdában foganatosítják, amennyiben az előzetes letartóztatást megszüntetik - és a 2. § (3) bekezdésében előírt feltétel nem valósul meg - őt az elzárásról rendelkező bírósági határozattal, valamint az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közléssel a büntetés-végrehajtási intézetbe kell átkísértetni.

(3) Mellőzni kell az elkövető átkísérését, ha az elzárást kimondó határozat jogerőre emelkedése után egy évet meghaladó időt töltött előzetes letartóztatásban.

(4) Ha idegenrendészeti őrizet végrehajtása során elzárás végrehajtására érkezik határozat, az őrizetet annak megérkezése napján meg kell szakítani, és a következő naptól az elzárást kell végrehajtani. A megszakításról az idegenrendészeti őrizetet elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. Ha az idegenrendészeti őrizetet rendőrségi fogdában hajtják végre, és az elzárás tartama a tíz napot meghaladja, az elkövetőt az elzárás végrehajtására a büntetés-végrehajtási intézetbe kell átkísérni.

Befogadás

15. § Az elkövető elzárás végrehajtására a bíróság jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott elzárást kiszabó, illetve meg nem fizetett pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozata alapján fogadható be.

16. § (1) A befogadás során az elkövető személyazonosságát meg kell állapítani. A befogadás alapjául szolgáló iratok vizsgálatára és a személyazonosság megállapítására a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-át kell alkalmazni.

(2) Nincs helye befogadásnak, ha

a) a bíróság határozata az intézethez nem érkezett meg, és azt az elzárás megkezdésére jelentkező elkövető sem hozta magával, valamint ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jelentkező személy az elkövetővel nem azonos,

b) az elkövető állandó orvosi felügyeletet és kímélő étrendet igénylő betegségben szenved, illetve, ha a büntetés-végrehajtási intézet orvosa megállapítja, hogy az elkövető olyan súlyos betegségben szenved, amely miatt halaszthatatlan kórházi ápolásra szorul, vagy amelynek egészségügyi ellátását a büntetés-végrehajtási intézet nem tudja biztosítani,

c) az elkövető orvosi igazolással bizonyítja, hogy terhessége a negyedik hónapját eléri,

d) az elkövető a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője igazolásával bizonyítja, hogy felügyeletre szoruló hozzátartozója az elzárás végrehajtása esetén felügyelet nélkül maradna.

(3) Az elkövetőt ideiglenesen kell befogadni, ha a személyazonossága kétségessé válik, az elzárás végrehajtására vonatkozó határozat hiányos vagy kijavításra szorul, illetve, ha az elzárást foganatosító szerv az elzárás végrehajtását kizáró ok gyanúját észleli.

(4)[11] Ha az elzárást foganatosító szerv az elkövetőt a (2) bekezdés alapján nem fogadta be, erről haladéktalanul értesíti az elzárás végrehajtásáról gondoskodó szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét. Ideiglenes befogadás esetén az elzárást foganatosító szerv haladéktalanul megkeresi az illetékes szervet a személyazonosság tisztázása, illetve a szükséges iratok kiegészítése, kijavítása, pótlása iránt.

17. § (1) A befogadott elkövetőt - közösségbe helyezés előtt - egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni. A befogadással kapcsolatos közbeeső intézkedésekre és értesítésekre, valamint az elkövetőnél lévő tárgyak átvételére az R. 17. §-át, 18. §-ának (3)-(5) bekezdését, 19. §-át és 21. §-át kell alkalmazni.

(2) A befogadott elkövetőt el kell látni az R. 2. számú mellékletének 1. és 2. pontjában meghatározott étkezési felszereléssel, valamint ágyneművel és ágyfelszereléssel.

(3) A nyilvántartásba vett elkövetőt az elhelyezési körletre kell kísérni, és részére a megfelelő körletet, lakóhelyiséget vagy zárkát, továbbá fekvőhelyet kell kijelölni.

(4) Az elkövetőt a befogadása után haladéktalanul tájékoztatni kell jogairól és kötelezettségeiről. Az elkövető jogainak és kötelezettségeinek ismertetésére az R. 24. §-át kell alkalmazni. Az elkövetőt írásban nyilatkoztatni kell, hogy részt kíván-e venni a munkáltatásban.

(5) A nem magyar állampolgárságú elkövető vonatkozásában az R. 222. §-ának (1) és (2) bekezdését, a 223. §-át, a 224. §-ának (1) és (2) bekezdését, a 225-227. §-át, továbbá a 230. §-át kell alkalmazni.

(6) Ha az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) az elkövetőt a befogadás után - indokolt esetben - más büntetés-végrehajtási intézetbe átszállíttathatja.

Az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapítása

18. § (1) Az elkövető befogadása után haladéktalanul meg kell állapítani az elzárás kezdő és utolsó napját.

(2) Az elzárás kezdő napja, ha az elkövető

a) felhívásra jelentkezett, vagy elővezették, a büntetés-végrehajtási intézetbe befogadás napja,

b) rendőrségi fogdában volt, és az elzárást folyamatosan tölti, a rendőrségi fogdába történt befogadás napja,

c) előzetes letartóztatásban volt, vagy szabadságvesztést töltött, az előzetes letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését követő nap, a szabadságvesztés utolsó napját követő nap, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás napja,

d) idegenrendészeti őrizetet tölt, és elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, az idegenrendészeti őrizet megszakítását követő nap,

e) elzárást tölt, és újabb elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, az előző elzárás utolsó napját követő nap.

(3) Az elzárás utolsó napját úgy kell megállapítani, hogy az elzárás kezdő napjához naptári napok szerint hozzá kell adni az elzárás kitöltetlen napjainak számát. A számítás eredményéül így kapott napot megelőző nap lesz az elzárás utolsó napja.

(4) Az elzárás kitöltetlen tartamának megállapításakor az elzárás tartamából le kell vonni az elzárásba beszámítandó időt. Nem számítható be a félbeszakításon töltött idő, valamint a büntetés-végrehajtási intézettől engedély nélkül távol töltött idő tényleges tartama.

(5) Ha a rendőrség az elkövetőt az előállítása napján nem adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek, a rendőrségi fogdában töltött időt - a rendőrség igazolása alapján - az elzárás tartamába be kell számítani.

(6) Az elzárás megállapított utolsó napjáról az elkövetőt, a szabálysértési hatóságot és a bíróságot haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül írásban tájékoztatni kell.

(7) A végrehajtás folyamatosságának megszakadása esetén az elzárás utolsó napját ismételten meg kell állapítani. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra a (6) bekezdést kell alkalmazni.

19. § (1) Az elzárásokat a bírósági határozatok érkezési sorrendjében kell végrehajtani.

(2) Ha egyidejűleg több elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, először a büntetésként kiszabott elzárást kell végrehajtani. Több büntetésként kiszabott elzárás esetén először azt kell végrehajtani, amelynek a tartama hosszabb. A pénzbírságot helyettesítő elzárások közül először a hosszabb tartamút kell végrehajtani.

Az elzárás megszakítása

20. § Ha az elzárás végrehajtása alatt előzetes letartóztatás, vagy szabadságvesztés végrehajtása iránt érkezik értesítés, az elzárást az értesítésnek az intézethez érkezése napjával meg kell szakítani.

Felügyelet és ellenőrzés

21. § (1) Az elkövető az elzárást foganatosító szerv területén szabadon mozoghat, kivéve, ahol az elkövetők tartózkodása tilos.

(2) Az elkövető biztonsági elkülönítésére az R. 46. §-át, a személymotozásra az R. 49. §-át, a biztonsági ellenőrzésre és a szemlére az R. 50. §-át kell alkalmazni.

Házirend

22. § (1) A házirendet az elzárást foganatosító szerv vezetője határozza meg, attól csak a vezető engedélyével, vagy rendkívüli szükség esetén lehet eltérni.

(2) A házirendben meg kell határozni minden olyan tevékenységet, amely az elzárást foganatosító szerv életrendjét, az elkövetők jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését biztosítja, így különösen:

a) az ébresztő és a takarodó,

b) az étkezés,

c) a szabad levegőn tartózkodás,

d) a munkavégzés,

e) a szabadidő eltöltésének rendjét, továbbá

f) a jogorvoslatok előterjesztésének helyét és idejét.

(3) A takarodó és az ébresztő között legalább nyolc óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

(4) Az étkezésre naponta háromszor kell időt biztosítani. Az étkezési idő főétkezésnél harminc perc, egyéb étkezésnél legalább húsz perc. A szabad levegőn tartózkodás tartama naponta legalább egy óra, ezt nem kell külön biztosítani azok részére, akik a szabadban dolgoznak.

(5)[12] Ha az elkövető engedély nélkül eltávozott, a szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell, annak közlésével, hogy az elkövető az elzárásból hány napot töltött ki. Az engedély nélküli távollét tartama az elzárás tartamába nem számít be. A közlés alapján a szabálysértési hatóság a 6. §, illetve a 8. § megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával intézkedik az elkövető elővezetésére. Az elkövető csak a szabálysértési hatóság újabb intézkedésére fogadható be.

(6) Az elkövető fegyelmi felelősségre vonására, illetve a fogvatartással összefüggő kártérítésre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák.

Panasz, kérelem

23. § (1)[13] Az elkövető és a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője panaszt terjeszthet elő, és kérheti egyéni sérelme orvoslását.

(2)[14] Az elkövető és a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője panaszát és kérelmét - amennyiben elintézése nem tartozik az elzárást foganatosító szerv vezetőjének hatáskörébe - az elzárást foganatosító szerv illetékes szervezeti egységének vezetője az előterjesztéstől számított három napon belül intézi el. Ha az elkövető, vagy a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője a döntést, illetve az intézkedést nem tartja kielégítőnek, annak közlésétől számított három napon belül panasszal fordulhat az elzárást foganatosító szerv vezetőjéhez, aki az ügyben nyolc napon belül dönt.

(3)[15] Ha a panasz, illetve a kérelem elintézése az elzárást foganatosító szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik, a vezető az előterjesztéstől számított három napon belül dönt. Ha azelkövető,vagy a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője a döntést, illetve az intézkedést nem tartja kielégítőnek, annak közlésétől számított három napon belül panasszal fordulhat

a) büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtás esetén az országos parancsnokhoz, illetve

b) rendőrségi fogdában történő végrehajtás esetén az országos rendőrfőkapitányhoz, aki az ügyben nyolc napon belül dönt.

(4)[16] Ha az elkövető ügyében a panasz vagy a kérelem elbírálása közvetlenül az országos parancsnok, illetve az országos rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik, az országos parancsnok, illetve az országos rendőrfőkapitány az előterjesztéstől számított 3 napon belül dönt. Ha az elkövető, vagy a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője a döntést vagy az intézkedést nem tartja kielégítőnek, annak közlésétől számított három napon belül panasszal fordulhat a belügyminiszterhez, aki az ügyben nyolc napon belül dönt.

(5) A panasz vagy kérelem tárgyában hozott döntést az elkövetővel közölni kell.

(6)[17] Az elkövető, és a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője panaszának a sérelmezett intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(7) Vizsgálat nélkül el kell utasítani az ugyanazon ügyben ismételten előterjesztett panaszt, ha az új, addig nem ismert tényt nem tartalmaz.

24. § Ha az elkövető panasza, kérelme nem az elzárást foganatosító szerv működésével függ össze, illetve, ha annak elbírálása nem tartozik az elzárást foganatosító szerv hatáskörébe, azt haladéktalanul továbbítani kell annak a szervnek, amelynek az elkövető címezte, vagy amelyik az intézkedésre jogosult.

25. §[18] Ha az elkövető bűncselekménnyel kapcsolatos bejelentést, feljelentést vagy tanúvallomást kíván tenni, az illetékes ügyészt kell értesíteni. Az elzárást foganatosító szerv dolgozója ellen irányuló bejelentés vagy feljelentés esetén az elzárást foganatosító szerv vezetője a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezései szerint jár el.

Közérdekű bejelentés

26. § (1) Ha az elkövető olyan közérdekű bejelentést, javaslatot tesz, amely az elzárást foganatosító szerv tevékenységével függ össze, azt a szerv vezetője megvizsgálja, és döntését nyolc napon belül közli az elkövetővel.

(2) Ha a közérdekű bejelentés, illetve javaslat nem az elzárást foganatosító szerv hatáskörébe tartozik, azt az előterjesztéstől számított nyolc napon belül az intézkedésre jogosult szervnek kell megküldeni.

Az elkövető jogainak gyakorlása

27. § Az elkövető jogainak gyakorlására az R. 2-5. §-át, a 6. §-ának (1) bekezdését, valamint a 7-9. §-át, a vallásgyakorlásra az R. 93-99. §-át kell alkalmazni.

Művelődési tevékenység

28. § Az elkövető az elzárást foganatosító szerv könyvtárát használhatja, rádióműsort hallgathat, a televízió műsorát nézheti, filmvetítésen, ismeretterjesztő előadáson részt vehet.

Az elkövető jutalmazása

29. § Az elkövetőt az elzárást foganatosító szerv vezetője, illetve helyettese jutalomban részesítheti. A jutalmazásra az R. 80. §-ának (1) bekezdését, 81. §-ának (1), (4) és (6) bekezdését kell alkalmazni.

Levelezés és a távbeszélő használata

30. § A levelezésre az R. 85-87. §-át, a távbeszélő használatára az R. 92. §-át kell alkalmazni.

Látogatás

31. § A látogatásra az R. 88-90. §-át, a látogatók biztonsági ellenőrzésére az R. 54. §-át kell alkalmazni.

Csomagküldemény

32. § (1) Az elkövető havonta egyszer élelmiszercsomagot, valamint kéthetenként tisztasági csomagot kaphat.

(2) A csomagküldésre egyebekben az R. 91. §-át, továbbá 1. számú mellékletét kell alkalmazni.

Munkáltatás

33. §[19] (1) Az elkövető munkáltatásáról - orvosi vélemény alapján - a befogadási és foglalkoztatási bizottság dönt.

(2) Az elkövető köteles a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelően, fegyelmezetten elvégezni, a munkavédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani.

(3) Az elkövető munkáltatás céljából az elítéltekkel és az előzetesen letartóztatottakkal együtt szállítható.

(4) A büntetés-végrehajtási intézeten kívül az elkövető felügyelet vagy ellenőrzés mellett végezhet munkát.

34. § (1) Ha az orvos az elkövetőt betegnek vagy munkavégzésre képtelennek nyilvánítja, munkára beosztani nem szabad.

(2) A megváltozott munkaképességű elkövetőt a munkaképességének megfelelő munkával kell foglalkoztatni.

35. § (1) Az elkövető munkáltatására az R. 101-111. §-át, a 113-118. §-át, a 124-129. §-át, a 133. §-át, valamint a 134. §-át kell alkalmazni.

(2)[20] Az R. 134. §-a szerinti eljárás során a munkáltató által megbízott személy, valamint a munkáltató szerv vezetője az elkövető panaszát, illetve kérelmét az előterjesztéstől számított 3 napon belül intézi el. A döntése ellen az elkövető annak közlésétől számított 3 napon belül a munkáltató szerv vezetőjéhez, illetőleg a belügyminiszter által kijelölt személyhez fordulhat, aki az ügyben 8 napon belül dönt.

36. § Az elkövetőt megillető egészségbiztosítási ellátásokra (egészségügyi szolgáltatásra, baleseti ellátásokra) vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák.

37. § Nő foglalkoztatása során be kell tartani a nők egészségének és testi épségének védelméről szóló jogszabály rendelkezéseit.

Elhelyezés és anyagi ellátás

38. § (1) Az elkövetőket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak, közösen, az R. 136. §-a szerinti lakóhelyiségekben kell elhelyezni.

(2) A közös elhelyezés során

a) az elzárást töltőket a más jogcímen fogvatartottaktól,

b) a férfiakat a nőktől,

c) a betegeket az egészségesektől,

d) a betegek közül a fertőzőket a nem fertőzőektől, a HIV-fertőzötteket a többi elkövetőtől

el kell különíteni. Az elkülönítésre az R. 39. §-ának (4) bekezdését, míg az elkövetők elhelyezésére egyebekben az R. 135. §-át, a 137. §-át, a 138. §-át, a 140. §-át, a 143. §-át, továbbá a 144. §-át kell alkalmazni.

39. § (1) Az elkövető élelmezésére az R. 147. §-át kell alkalmazni.

(2) Az egészségre ártalmas munkakörben és a szabadban foglalkoztatott elkövetőt védőital, a terhes nőt élelmezési pótlék illeti meg.

40. § (1) Az elkövető a saját ruháját viselheti.

(2) Ha az elkövető ruhája használhatatlan, vagy nem az évszaknak megfelelő, az R. 2. számú mellékletének 2. pontja szerinti formaruházattal kell ellátni. A részére kiadott ruházat megóvásáról és tisztán tartásáról az elkövető köteles gondoskodni.

(3) A munkával foglalkoztatott elkövető részére munkaruhát és szükség szerint védőruhát kell kiadni. Ennek tisztításáról és javításáról a büntetés-végrehajtási intézet gondoskodik.

(4) Az elkövető részére biztosítani kell a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket. Erre vonatkozóan az R. 150-152. §-át kell alkalmazni.

41. § A szükségleti cikkek vásárlására az R. 153. §-ának (1) bekezdését, valamint 154-156. §-át kell alkalmazni.

A letét kezelése

42. § Az elkövető letétjének kezelésére az R. 157. §-át és a 158. §-át kell alkalmazni.

Az elzárás végrehajtásának költsége

43. § A tartási költségekhez való hozzájárulásra az R. 159. §-át, valamint a 160. §-át, a levonások, költségek és egyéb tartozások tekintetében az R. 161. §-át, az elkövetőt terhelő költségek és egyéb tartozások megfizetésére az R. 163. §-át kell alkalmazni.

Egészségügyi ellátás

44. § Az elzárás végrehajtása alatt az elkövető részére biztosítandó egészségügyi ellátásra a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendeletet (a továbbiakban: ER.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az ER. 8. §-ában előírt fogászati és nőgyógyászati szűrést nem, azonban a tüdőszűrést, amennyiben lehetőség van rá, el kell végezni. Az elkövető HIV szűrése kötelező,

b) az ER. 9. §-a és 10. §-a szerinti munkaképesség véleményezésére, illetve gépjárművezetői alkalmasság elbírálására elkövetőnél nem kerülhet sor,

c) az ER. 15. §-ában meghatározott fogpótlást és gyógyászati segédeszközt az elzárást foganatosító szerv térítésmentesen csak akkor köteles biztosítani, ha az munkabaleset vagy az elzárás végrehajtásával kapcsolatos ártalom miatt szükséges. Az ER. 15. §-ának (5)-(7) bekezdése nem alkalmazható,

d) az ER. 18. §-a, 20. §-ának (3) bekezdése, 21-29. §-a, 30. §-ának (1) bekezdése, továbbá 32. §-a - az Sztv. 115. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel - nem alkalmazható.

Előállítás

45. § Az elkövető bírósági ügyben vagy közjegyzői eljárásban történő előállítására - ha nem került sor e célból az elzárás félbeszakítására - az R. 188-191. §-át kell alkalmazni.

Az elkövető kihallgatása és nyomozás céljából történő kiadása

46. § Az elkövető kihallgatására, valamint nyomozás céljából történő kiadására az R. 192. §-át és a 193. §-át kell alkalmazni.

Szabadon bocsátás

47. § (1) Az elkövetőt szabadon kell bocsátani

a) az elzárás végrehajtásának utolsó napján,

b) ha az erre jogosult az elzárás vagy az elzárásra átváltoztatott pénzbírság végrehajtását méltányosságból mellőzi, a határozatnak az intézethez érkezése napján, illetőleg a határozatban megjelölt időpontban,

c) ha az elzárás végrehajtását félbeszakítják,

d) ha az elzárásra átváltoztatott pénzbírságot, illetve az elzárásból hátralevő tartamnak megfelelő részét megfizették.

(2)[21] Az elkövető szabadon bocsátásáról a szabálysértési hatóságot, a bíróságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A szabadítással kapcsolatban egyebekben az R. 147. §-át, 205. §-át, valamint 206. §-át kell alkalmazni.

A szabaduló segélyezése

48. § (1) Az elkövetőt a szabadulásakor utazási igazolvánnyal kell ellátni, ha a hazautazáshoz szükséges pénzzel nem rendelkezik, vagy az elzárást nem abban a megyében hajtják végre, ahol az állandó lakóhelye van.

(2) A szabaduló elkövető részére ruházati segély csak akkor adható, ha a szabaduláskor az évszaknak megfelelő ruházattal nem rendelkezik.

Záró rendelkezések

49. § (1)[22]

(2)[23] Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Hende Csaba s. k.,

igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 7/2000. (III. 29.) IM-BM együttes rendelethez[24]

Az elzárás végrehajtására kijelölt büntetés-végrehajtási intézetek