1/1990. (I. 10.) BM rendelet

a Magyar Köztársaság Rendőrségének Szolgálati Szabályzatáról

A rendőrség alapvető feladataira vonatkozó alkotmányerejű törvény megjelenéséig - a rendőrségi munka folyamatosságához és a jogbiztonsághoz fűződő társadalmi érdekekre tekintettel - a Magyar Köztársaság Rendőrségének Szolgálati Szabályzata a hatályos törvények és más jogszabályok alapján tartalmazza a rendőrség jogait és kötelezettségeit.

A rendőrségről szóló, módosított 39/1974. (XI. 1.) MT rendelet 15. §-ában kapott felhatalmazása alapján a következőket rendelem:

1. §

(1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének Szolgálati Szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat) e rendelet mellékleteként kiadom.

(2)[1] A Szabályzat hatálya kiterjed a rendőrség, valamint feladatainak ellátása során a Magyar Köztársaság Kormányőrsége és az Állami Futárszolgálat valamennyi hivatásos állományú tagjára.

2. §

Ez a rendelet 1990. március 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Rendőrsége Szolgálati Szabályzata kiadásáról rendelkező 24/1985. BM parancs a hatályát veszti.

Dr. Horváth István s. k.,

belügyminiszter

Melléklet az 1/1990. (I. 10.) BM rendelethez

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG RENDŐRSÉGÉNEK SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

I. RÉSZ

A RENDŐRSÉGI FELADATOK

1. A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. (1)

A rendőrség e kötelezettségei teljesítése érdekében

- bűnözés elleni,

- közrendvédelmi,

- a közlekedés rendjét biztosító,

- és igazgatásrendészeti feladatokat lát el,

-[2]

2. A rendőrség felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a polgári fegyveres őrségek működése felett, gondoskodik az üzemrendészeti szervek bűnügyi képzéséről. (3.)

3. A rendőrség feladatait a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) szerveivel, a tanácsokkal, a fegyveres erőkkel, az állami és társadalmi szervekkel együttműködve az állampolgárok közreműködését igényelve látja el.

4. A rendőrség - az erre vonatkozó külön rendelkezések, együttműködési tervek (megállapodások) alapján -együttműködik a fegyveres erők rendészeti feladatokat ellátó szerveivel és a rendészeti szervekkel.

Az állam belső rendje védelmének feladatai

5. A rendőrség védi a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, felderíti, megszakítja a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására irányuló tevékenységet (1.), továbbá a Büntető Törvénykönyvben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott állam-, valamint béke ellen bűncselekményeket.

Bűnözés elleni feladatok

A bűnözés elleni harc során gondoskodni kell a bűncselekmények megelőzéséről, felderítéséről, illetőleg az előkészületben levő vagy megkezdett bűncselekmények véghezvitelének megakadályozásáról, a büntetés hatálya alatt álló személyek ellenőrzéséről. (3.)

7. A rendőrség más állami és társadalmi szervezetekkel együttesen, a hatályos jogszabályoknak megfelelően fellép azoknak a társadalomellenes jelenségeknek a megszüntetése érdekében, amelyek bűncselekmények elkövetését idézhetik elő.

8. A rendőrség a hatáskörébe utalt bűncselekmények esetében lefolytatja a nyomozást (3.), a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény alapján (a továbbiakban: Be.)

9. A rendőrség a jogszabályban megállapított kényszerintézkedéseket alkalmazza a közbiztonságot megsértő személyekkel szemben. (3.)

10. A rendőrség felkutatja az eltűnt személyeket; rendkívüli halál esetén lefolytatja a hatáskörébe utalt eljárást. (3.)

11. A rendőrség ellenőrzi a Btk. 38. § (2) bekezdésének 2-4. pontjában felsorolt foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás végrehajtását; e mellékbüntetések végrehajtása érdekében intézkedéseket tehet. (3.)[3]

12. A rendőrség külön jogszabály rendelkezései szerint közreműködik a pártfogó felügyelet végrehajtásában. (3.)

13. A rendőrség ellátja a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség tagságából adódó feladatait. (3.)

14. A rendőrség az illetékes központi szerve útján részt vesz a vállalati üzemrendészeti szervek működési szabályzatának kidolgozásában. Más minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel együttműködve gondoskodik az üzemrendészeti szervek szakirányításáról, szervezi bűnügyi képzésüket és továbbképzésüket.

15. A rendőrség közreműködik a gyermek- és fiatalkorúak védelmére vonatkozó rendelkezések végrehajtásában. Ennek során gondoskodik a szülői felügyelet nélkül hagyott gyermekek és fiatalkorúak átmeneti gondozásba vételéről, illetőleg szüleiknek történő átadásáról.

A közrend védelmének feladatai

16. Védeni kell minden állampolgár élet- és vagyonbiztonságát, a közterületen és egyéb helyeken biztosítani kell nyugalmát. (2.)

17. A rendőrség intézkedik a közbiztonságra és a közrendre súlyos veszélyt jelentő csoportosulás szétoszlatására. (4.)

18. A rendőrség a közrend védelme érdekében körzetmegbízotti, járőr és őrszolgálatot szervez, őrzi a kijelölt épületeket, létesítményeket, biztosítja a fontosabb közúti, vasúti, vízi és légi szállításokat. (3.)

19. A rendőrség biztosítja a nagyobb ünnepségek, rendezvények, felvonulások és sportesemények rendjét. (3.)

20. A rendőrség a gyülekezési jog gyakorlása keretében tartott rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik; a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. (5.)

21. A rendőrség a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényeket elsősorban közlekedési szempontból biztosítja.

22. A rendőrség képviselője a gyülekezési jog gyakorlása keretében tartott rendezvényen jelen lehet, a magánlakásban tartott rendezvények kivételével. (5.)

23. Ha a gyülekezési jogról szóló törvény alapján bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja. (5.)

24. A rendőrség a rendezvényt feloszlatja, ha a gyülekezési jog gyakorlása a - a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. - 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha a bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül a hivatkozott tv. a 7. § a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően vagy tiltó határozat ellenére tartanak. (5.)

25. A rendőrség elemi csapások, nagyobb rendkívüli események színhelyén gondoskodik a közbiztonság, a rend fenntartásáról, illetőleg helyreállításáról, biztosítja és összehangolja a különböző mentőegységek zavartalan munkáját, továbbá közreműködik az élet- és vagyonmentésben. (3.)

26. A rendőrség azonnali segítségnyújtásról intézkedik azoknak a személyeknek a részére, akik nyilvános helyen balesetet szenvedtek, vagy magatehetetlen állapotba kerültek. (3.)

27. A rendőrség segítséget nyújt hivatalos személyeknek a szolgálati kötelezettségük ellátásában azokban az esetekben, amikor azok törvényes eljárásait akadályozzák. (3.)

28. A rendőrség együttműködik az egészségügyi szervekkel a ragályos, súlyos fertőző betegségek leküzdésében. (3.)

29. A rendőrség szervezi, irányítja, ellenőrzi a csapaterővel megoldandó karhatalmi és fegyveres biztosítási feladatok végrehajtását, felderíti, megelőzi és felszámolja a terror, illetve terrorjellegű cselekményeket.

30. A rendőrség külön rendelkezések alapján részt vesz a magyar és a szövetséges fegyveres erők, (csapatok) manővereinek biztosításában, segítséget nyújt feladataik végrehajtásához.

31. A rendőrség végzi a hatáskörébe utalt tűzszerészi feladatokat.

32. A rendőrség elővezetést foganatosít a jogszabályokban meghatározott esetekben és feltételek mellett, végrehajtásuk érdekében a szükséges kényszerítő eszközt alkalmazhatja. (3.)

33. A rendőrség felkutatja és elfogja a szökésben lévő bűnözőket, elítélteket.

34. Rendőrségi fogdában őrzi a személyi szabadságában korlátozott személyt, ellátja kísérésének feladatait.

35. A rendőrség külön rendelkezésekben meghatározott esetekben őrzi, kíséri a nagy összegű pénz- és értékszállítmányokat.

36. A rendőrség megelőzi, megszakítja és felderíti a szabálysértéseket. A rendőr szabálysértés esetén figyelmeztetést alkalmaz, vagy a helyszínen bírságol vagy feljelentést tesz. (3.)

37. A rendőrség ellenőrzi a közterületek tisztántartására vonatkozó szabályok megtartását. Elősegíti a környezet- és természetvédelmi feladatok ellátását. (3.)

A közlekedés rendje védelmének feladatai

38. Biztosítani kell a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés zavartalanságát. Meg kell tartani a közlekedési szabályokat A szabályok megsértőivel szemben a jogszabályokban meghatározott felelősségre vonást kell alkalmazni. (2.)

39. A rendőrség biztosítja a közúti közlekedés rendjét, ideiglenes forgalmi korlátozásokat rendel el és szüntet meg. (3.)

40. A rendőrség forgalombiztonsági, közbiztonsági és rendészeti szemponttól ellenőrzi a közúti forgalomban részt vevő járműveket, azok forgalmi okmányait, illetőleg vezetői igazolványokat -, vezetői engedélyeket - a gépjárművek műszaki állapotát, segíti a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium illetékes szerveit a jogszabályban hatáskörükbe utalt ellenőrző feladatok ellátásában. (3.)

41. A rendőrség közreműködik a veszélyes áruk közúti, vasúti, vízi és légi szállításával kapcsolatos ellenőrzésekben.

42. A rendőrség lefolytatja az eljárást a hatáskörébe tartozó közlekedési balesetek ügyében.

43. A rendőrség széles körű propagandatevékenységet fejt ki a közlekedési balesetek megelőzésére, a közlekedési szabályok megtartása érdekében, a járművezetők és általában a lakosság körében. (3.)

44. A rendőrség szervezi az állami és társadalmi szervezetek együttműködését a közlekedés biztonsága érdekében végzett balesetmegelőzési, ismeretterjesztő és propagandatevékenység területén, gondoskodik a közlekedésbiztonsági tanácsok folyamatos működéséről. (3.)

45. A rendőrség engedélyezi a gépjármű- és kerékpárversenyek tartását. (3.)

46. A rendőrség jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a közúti, vízi és légi közlekedésrendészeti igazgatás körébe tartozó engedélyezési tevékenységet, illetőleg abban közreműködik. (3.)

47. A rendőrség végrehajtja a hatáskörébe utalt légirendészeti ellenőrzéseket, közreműködik a repülőbalesetek és a rendkívüli repülőesemények kivizsgálásában, a repülésbiztonsági engedélyezési eljárásban.

Igazgatásrendészeti feladatok

48. A rendőrségnek gondoskodnia kell az állampolgárok alapvető személyi okmányokkal, útlevéllel történő ellátásáról, nyilvántartásáról, az idegenrendészeti feladatok teljesítéséről. (2.)

49. A rendőrség ellátja az állampolgársági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatokat, eljár az állampolgárság hivatalból történő megállapításában, javaslatot tesz a magyar állampolgárságnak honosítással, illetőleg visszahonosítással való megadására, valamint elbocsátással vagy megfosztással való megszüntetésére. (3.)

50. A rendőrség gondoskodik az ország lakosságának személyi igazolvánnyal történő ellátásáról. (3.)

51. A rendőrség központilag nyilvántartja az elkövetett bűncselekményeket és a bíróságok által elítélteket; az utóbbi személyekről (előéletükről) a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozó hatóságok megkeresésére közlést ad. (3.)

52. A rendőrség kiadja a hatósági erkölcsi bizonyítványokat, valamint - külföldön történő felhasználás céljából - az annak megfelelő igazolást. (2.)

53. A rendőrség ellátja a gépjárművezetői engedélyek (igazolványok), hatósági jelzések kiadásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos igazgatási feladatokat. (3.)

54. A rendőrség ellátja a külföldre utazásról és az útlevélről, valamint a ki- és bevándorlásról szóló jogszabályokban meghatározott feladatokat.

55. A rendőrség végzi a külföldiek ellenőrzését, engedélyezi tartózkodásukat és letelepülésüket az ország területén, gondoskodik a vízumkiadásról és az idegenrendészeti hatósági feladatok ellátásáról. (3.)

56. A közrendet és a közbiztonságot sértő személyekkel szemben - a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - szabálysértési eljárásnak és törvényben meghatározott személyes szabadságot korlátozó intézkedésnek van helye. (2)[4]

57. A rendőrség lefolytatja az eljárást a hatáskörébe utalt szabálysértések miatt. (3.)

58. Szabályozni és ellenőrizni kell a közveszélyt jelentő tárgyak, anyagok (fegyver-, lőszer-, robbantó- és radioaktív anyag, kábítószer stb.) gyártását, forgalmát, tárolását és felhasználását. (2.)

59. A rendőrség ellátja az ipari célokat szolgáló robbantóanyagok, polgári kézi lőfegyverek, lőszerek, légfegyverek, gáz- és riasztópisztolyok és a nem katonai jellegű lőterek rendészetével kapcsolatos feladatokat. (3.)

60. A rendőrség ellátja a pirotechnikai termékek és a jégesőelhárító rakéták rendészetével kapcsolatos feladatokat. (3.)

61. A rendőrség ellátja a kábítószerek, valamint a sugárzó anyagok és készítmények, az atomenergia alkalmazásának rendészeti felügyeletét. (3.)

62. A rendőrség véleményezi az italmérési, zárórameghosszabbítási, valamint tánc-, zene- és kártyajátszási engedélyekre vonatkozó kérelmeket. (3.)

63. A rendőrség eljár a hatáskörébe utalt talált dolgok ügyében. (3.)

Kormányőrségi feladatok

64.[5]

65.[6]

Futárszolgálati feladatok

66.[7]

67.[8]

II. RÉSZ

A RENDŐRSÉG SZERVEZETE

Irányítás és tagozódás

68. A rendőrséget a belügyminiszter - a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján - irányítja és ellenőrzi. (2)[9]

69. A rendőrség Országos Rendőr-főkapitányságra, rendőr-főkapitányságokra, rendőrkapitányságokra és rendőrőrsökre tagozódik. (2)[10]

Központi szervek

70. A rendőrség központi szervei az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), az ORFK főosztályai, osztályai, alosztályai. Az Országos Rendőr-főkapitányság önálló hatóságként működő országos hatáskörű szerv. (2)[11]

71. A központi szervek hatósági intézkedéseket foganatosítanak a jogszabályok által hatáskörükbe utalt ügyekben. Másodfokon járnak el, ha első fokon a rendőr-főkapitányság hozott határozatot.

72. A rendőrség munkáját az országos rendőrfőkapitány irányítja. (2) A rendőr-főkapitányság vezetőjét az országos rendőrfőkapitány nevezi ki. (17)[12]

Területi szervek

73. Területi szervek: a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság), a BM Rendőri Ezred, az ORFK Légirendészeti Parancsnokság és az ORFK Útellenőrző Parancsnokság.[13]

74. A rendőr-főkapitányságot a rendőrfőkapitány irányítja. A rendőrkapitányság vezetőjét a rendőrfőkapitány nevezi ki. (7)[14]

75. A rendőr-főkapitányság általában másodfokú, a külön rendelkezéssel hatáskörébe utalt ügyekben első fokú, hatósági jogkört gyakorol.

Helyi szervek

76. Helyi szervek: a rendőrkapitányságok és a vízirendészeti rendőrkapitányságok; élükön a rendőrkapitány áll. A hatáskörükbe utalt ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorolnak. A rendőrkapitányság szervezetén belül rendőrőrs működhet. A rendőrőrs parancsnokát a rendőrkapitány nevezi ki. (7)[15]

Tanintézet és karhatalmi alakulat

77. A rendőrség állományának kiképzésére és továbbképzésére, valamint a közrend biztosítása érdekében történő felhasználására a belügyminiszter tanintézeteket és karhatalmi alakulatokat szervezhet. (3.)

Önkéntes rendőri szervezet

78. A rendőrség szerveinek, a feladatok ellátásában való segítése céljából az állampolgárokból önkéntes rendőri csoportok szervezhetők. (6.)

79. A csoportot a rendőri szerv vezetője, vagy megbízottja szervezi, tevékenységét irányítja és ellenőrzi. (6.)

80. Az önkéntes rendőr köteles - szolgálata során fegyelmezett magatartást tanúsítani, intézkedései alkalmával a törvényességet megtartani és megtartatni. Az önkéntes rendőr szolgálatának ellátása során hivatalos személy. (6.)

81. Az önkéntes rendőr jogosult:

a) a rendőri szerv felkérésére közreműködni a lakosság körében végzett oktató, felvilágosító és jogpropagandamunkában:

b) az állampolgárokat felhívni a közrendet sértő magatartás abbahagyására;

c) a bűncselekmény elkövetőjét tettenérés esetén elfogni és a legközelebbi rendőrnek, vagy rendőri szervnek átadni;

d) gépjárművet igénybe venni - az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervei, a fegyveres erők, továbbá a belügy miniszter által meghatározott állami és társadalmi szervek vezetőinek, valamint a más államok külképviseleti hatóságainak megkülönböztetett jelzésű járművei kivételével - baleset áldozatának segítségnyújtása érdekében;

e) a helyi tanácsi, vagy rendőri szervhez bekísérni azokat a személyeket, akik koruknál, állapotuknál fogva védelemre szorulnak;

f) a gyanúsan viselkedő, vagy jogsértést elkövető személyt személyazonosságának igazolására felszólítani, az igazolás megtagadása esetén előállítani;

g) bűncselekmény vagy szabálysértés esetén a járműveket megállítani, az okmányokat (személyi és vezetői igazolvány, forgalmi engedély) ellenőrizni;

h) a közúti forgalomban résztvevő járműveket a d) pontban foglaltak kivételével megállítani a jármű állapotának és biztonsági berendezéseinek ellenőrzése céljából;

i) szolgálatának teljesítése közben szolgálati célokra vállalatok, hivatalok, intézmények és egyéb szervek telefonját igénybe venni;

j) a rend fenntartásához, illetve intézkedéséhez a katonai rendészeti szervek, járőrök segítségét kérni. (6.)

Szolgálati tagozódás

82. A rendőrség szervezete szolgálati ágakra és szakszolgálatokra tagozódik.

83. A szolgálati ágak - az I. részben meghatározott főbb feladatcsoportoknak megfelelően szakosodva-végzik a rendőrségi feladatokat.

84. A szakszolgálatok az állománnyal, a rendőri munkával kapcsolatos személyügyi, pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi információ feldolgozó, nyilvántartó és tájékoztató feladatokat látnak el. Részt vesznek az ezekkel összefüggő igazgatásrendészeti tevékenységben, jogszabályokban és rendelkezésekben meghatározott esetben adatigazolást, tájékoztatást végeznek.

III. RÉSZ

A RENDŐRI INTÉZKEDÉS RENDJE A SZOLGÁLATI FELLÉPÉS

85. A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr jogosult és köteles bárkivel szemben szolgálatilag fellépni. A rendőr olyan esetben szolgálaton kívül is jogosult és köteles fellépni, ha szolgálatban levő rendőr nincs jelen vagy a szolgálatban lévő rendőrt intézkedésében segíteni kell. (3.) Intézkedésre csak az a rendőr jogosult és köteles, akit "a Rendőrség hivatásos állományában teljesít szolgálatot" feliratú fényképes szolgálati igazolvánnyal láttak el.[16]

86. A rendőr szeszes ital hatása alatt szolgálatilag nem léphet fel, nem intézkedhet, kivéve a Btk.-ban megfogalmazott jogos védelem (Btk. 29. §) és végszükség (Btk. 30. §) esetén.

A jogos védelem állapítható meg, és nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (8.)

A végszükség állapítható meg, és nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (8.)

A veszélyvállalása a rendőr esküjében önként vállalt kötelezettség, ezért szolgálatban végszükségre csak mások érdekében hivatkozhat.

87. A szeszes italt fogyasztott, de annak hatása alatt nem álló szolgálaton kívüli rendőr szolgálatilag akkor köteles fellépni, ha az intézkedés elmulasztása:

- a bűnüldözés érdekeire,

- az élet- és vagyonbiztonságra,

- a rendőrség tekintélyére másként el nem hárítható hátrányt jelent.

88. A szolgálati fellépés, illetve a lőfegyver tartása, viselése szempontjából

- szeszes italt fogyasztott az a rendőr, akinél közúti járművezetés esetén ittas vezetés szabálysértését lehetne megállapítani;

- szeszes ital hatása alatt áll az a rendőr, akinél közúti járművezetés esetén ittas járművezetés vétségét lehetne megállapítani.

89. A szeszes italt fogyasztott szolgálatilag fellépő rendőr intézkedésének jogszerűsítését az esetleges befolyásoltság figyelembevételével a Btk. 24. és 25. §-ának értelemszerű alkalmazásával kell elbírálni.

90. A szolgálaton kívül szolgálatilag fellépő rendőr intézkedésének elbírálására, a személyi szabadságot korlátozó szolgálati kötelességek és a kényszerítő eszközök alkalmazásának parancsnoki kivizsgálására a szolgálatos rendőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

91. A nem szeszes ital hatására kialakult bódult állapotra is értelemszerűen a szeszes ital hatása alá került rendőrre meghatározott szabályok érvényesek.

A szolgálati fellépés módja

92. A rendőr az intézkedés megkezdése előtt a napszaknak megfelelően köszönjön - és ha egyenruhát visel tisztelegjen -, majd vezetéknevét és rendfokozatát közölve mutatkozzon be.

A bemutatkozás mellőzhető, ha az intézkedés jellege vagy körülményei miatt az célszerűtlen, illetőleg a késedelem veszéllyel jár. Az intézkedés végét "az intézkedést befejeztem" szavakkal közölje és a napszaknak megfelelően köszönjön el (tisztelegjen).

93. A rendőr az állampolgárokat nemüknek és életkoruknak megfelelően a polgári életben szokásos módon szólítsa meg (Úr, Uram, Asszony, Asszonyom, Hölgy, Hölgyem, Kisasszony, Fiatalember, Ön). A név szerint ismert személyeket a vezeték- vagy a teljes nevükön az említett megszólítások értelemszerű hozzáfűzésével kell megszólítani.

94. A rendőr a szolgálati érintkezés során csak az tegezze, aki gyermek vagy nyilvánvalóan fiatalkorú, illetve akivel szolgálaton kívül is tegező viszonyban van.

95. A rendőr a szolgálati fellépése során legyen bátor, határozott, körültekintő és udvarias. Kerülje a feltűnést, tartsa be a törvényességet.

96. Ha az intézkedés során az első felszólításnak nincs meg a kellő eredménye, az intézkedő rendőr indokolt esetben használja "A törvény nevében!" figyelmeztetést, és helyezze kilátásba szigorúbb rendszabályok (személyes szabadságot korlátozó intézkedés, kényszerítő eszköz) foganatosítását.

97. A rendőr alapos körültekintéssel járjon el. Akadályozza meg, hogy lefegyverezzék, figyelmét a szolgálati ténykedéstől elvonják, vagy lekötöttségét bűncselekmény elkövetésére használják fel.

98. Ha a rendőr a jogszerű intézkedést nem tudja eredményesen lefolytatni, kérjen segítséget parancsnokától, illetve a területileg illetékes rendőri szervtől. Sürgős esetben igénybe veheti a fegyveres erők, rendészeti szervek tagja, végső soron bármely állampolgár segítségét.

Hívja fel a segítők figyelmét, hogy ők is fokozott büntetőjogi védelem alá tartoznak. A rendőri intézkedés jogszerűségéért az intézkedést segítő állampolgár nem felelős, ha a rendőr eligazítása, felhívása szerint cselekszik.

A rendőrséghez tartozás igazolása

99. Az egyenruhás intézkedő rendőrt az egyenruhája igazolja. Annak a kívánságára, azonban akivel szemben intézkedett - az intézkedés befejezése után - a nevét, a rendfokozatát és a szolgálati helyét köteles közölni, illetve magát a rendőrigazolványával is igazolni.

100. A polgári ruhában lévő rendőr már az intézkedés megkezdésekor a rendőrigazolványával köteles magát igazolni.

A szolgálati fellépés helye

101. Hivatalok épületeibe, vállalatok területére, nyilvános vagy a közönség befogadására szolgáló, illetőleg a közönség részére nyitva álló helyiségbe vagy területre, valamint magánlakásba a rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint a bűncselekmény megszakítása érdekében felkérésre és segélykiáltásra bármikor beléphet. (3.) A rendőr szükség esetén dolog elleni erőszakkal is jogosult a magánlakásba belépni, ha segélykiáltás történt, illetőleg ez súlyos bűncselekmény megszakítása, súlyos bűntett elkövetőjének, valamint elfogató parancs alapján körözött személynek elfogása érdekében szükséges.[17]

A rendőrhatóságok a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján a jármű telephelyén is folytathatnak ellenőrzést, mely kiterjedhet:

a) a közületi szervek és a magánszemélyek járműhasználatának szabályszerűségére,

b) a járműhöz és az azzal folytatott tevékenységhez szükséges okmányokra, engedélyekre, jelzésekre, felszerelésekre,

c) a járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonság) és környezetvédelmi megfelelőségére,

d) a járművek összeépítésére és átalakítására vonatkozó előírások megtartására,

e) a közúti közlekedés területén nyújtott szolgáltatásokra (személyszállítás, árufuvarozás, járműjavítás stb.) (19.)

102. A szolgálatos rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint a bűncselekmény megszakítása érdekében is csak külön engedély alapján léphet be:

- a Parlament épületébe, a Minisztertanács hivatali helyiségeibe;

- a Honvédelmi Minisztériumba, a Külügyminisztériumba;

- a fegyveres erők országos parancsnokságainak épületeibe, laktanyáiba és zárt objektumaiba, illetve az általuk őrzött objektumokba;

- IM büntetésvégrehajtási intézetekbe;

- a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok épületeibe, laktanyáiba és az általuk őrzött objektumokba,

- a szavazó helyiségbe.

103. Külön belépési engedély adására jogosult személyen az állami szerv vezetőjét (annak megbízottját), a fegyveres erők épületparancsnokait (helyetteseit), illetve a szavazatszámláló bizottság elnökét kell érteni.

104. A rendőr a más rendőrhatóság működési területén végrehajtandó szolgálati tevékenységét előzetesen jelentse az érintett rendőri szerv vezetőjének. Halasztást nem tűrő esetben utólag tegyen jelentést.

SZEMÉLYI SZABADSÁGOT NEM KORLÁTOZÓ SZOLGÁLATI KÖTELESSÉGEK, INTÉZKEDÉSEK

Felvilágosítás

105. A rendőr köteles a hozzáfordulóknak - az államtitok és a szolgálati titok megőrzése mellett - a szükséges felvilágosítást megadni.

106. A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr adatokról, tényekről az állampolgároktól felvilágosítást kérhet.

Segítségnyújtás

107. A rendőr az arra rászorulóknak köteles segítséget nyújtani, a vakokat és az egyéb testi fogyatékosságban szenvedőket, a gyermekeket és más rászorultakat a közlekedésben támogatni.

Figyelmeztetés

108. A figyelmeztetés olyan intézkedés, amelyet a rendőr szabálysértés vagy kisebb jelentőségű rendzavaró cselekmény megelőzése végett, illetőleg ilyen cselekmény elkövetése esetén alkalmazhat. A figyelmeztetés legyen határozott, udvarias. A figyelemfelhívás sípszóval is történhet.

109. Ha a rendőr a jogi védelme vagy a közrend és közbiztonság érdekében ezt szükségesnek tartja, a figyelmeztetést jegyezze fel," és - a hely, az idő, a személy és az ok megjelölésével - jelentse elöljárójának.

110. Ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre, úgy egyéb, a szabályzatban meghatározott intézkedést kell foganatosítani.

Helyszíni bírságolás

111. A helyszíni bírságolással megbízott rendőr a jogszabályokban meghatározott esetekben és keretek között a helyszínen pénzbírságot szabhat ki. Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. (9.)

112. A tudomásul vett helyszíni bírság összegét az elkövetőtől - nyugta ellenében - a helyszínen át kell venni vagy postai befizetőlapot kell részére átadni és fel kell hívni, hogy a helyszíni bírságot 15 napon belül fizesse meg. (9.)

113. A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a járművezetővel szemben a távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a befizetési lapot megküldeni. Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást a rendőr feljelentéssel kezdeményezheti. (9.)

Igazoltatás

114. A rendőr jogosult és köteles igazoltatni az a személyt, akinek igazoltatása - személyazonosságának megállapítása érdekében - szükséges (3.)

115. Az igazoltatás során a rendőr kérje el az igazoltatott személy személyi igazolványát (egyéb személyazonosságot igazoló okmányt). Ha az igazoltatott személy bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével gyanúsítható, illetve az őt igazoló okmány valódisága kétséges, a rendőr tegyen fel ellenőrző kérdéseket. Szólítsa fel az igazoltatott személyt adatainak bemondására, a bemondott adatokat az okmánnyal hasonlítsa össze. Ha a körülmények indokolják, az igazoltatott személy adatait körözési mutatóban (értesítőben), valamint a veszélyes bűnözők névmutatójában kell ellenőrizni.

116. Az igazoltatás során a rendőr jogosult az igazoltatott személy adatait felírni és azokat a további intézkedéshez, rendőri jelentéshez felhasználni.

A hivatalos eljárások során a következő adatok szükségesek:

- név, anyja neve (asszonynál a leánykori név is),

- születési hely,

- foglalkozás, munkahely,

- pontos lakcím (ideiglenes lakás is),

- személyi igazolvány sorozata és száma (kivételesen)

- személyi szám,

- családi állapot,

- fiatalkorú esetén a törvényes képviselő adatai, a tanintézet megnevezése,

- jogszabályon alapuló korlátozás megnevezése.

117. A rendőr az igazoltatás megkezdésekor - a figyelmeztetésnél leírt magatartással - a szándékát érthetően, határozottan és udvariasan hozza az illető személy tudomására.

118. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolványt kell elfogadni, elfogadható továbbá minden olyan igazolvány, okmány, melyből az igazoltatott személy kiléte hitelt érdemlően megállapítható. A rendőr az általa személyesen ismert vagy más jelen levő ismert kilétű személy közlését (igazolását) is elfogadhatja igazolásként.

119. Bármely állampolgár indokolt kérelmére köteles a rendőr más személyt - az általa ismert személy kivételével - igazoltatni.

120. Állampolgár kérelmére történő igazoltatáskor a rendőr először az igazoltatást kérő személyt igazoltassa, és győződjön meg a kérelem okáról és jogosságáról. Ha a kérést megalapozottnak tartja, foganatosítsa az igazoltatást. A megállapított adatokat közölje az igazoltatást kérő személlyel. Az igazoltatott kérésére az igazoltatást kérő állampolgár adatait át kell adni. Az intézkedést a rendőr írásban jelentse.

Jármű- és csomagátvizsgálás

121. A rendőr a saját kezdeményezésére bűncselekmény és szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén -tárgyi bizonyítási eszköz felkutatása céljából - járművet, csomagot átvizsgálhat. A tömeges jármű- és csomagátvizsgálás elrendelésére az ország vagy több megye területére kiterjedően a BM országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a főváros vagy a megye területére az illetékes rendőrfőkapitány és helyettesei, ennél kisebb területi egységre vonatkozóan a rendőrkapitányok jogosultak. (3.)

122. A rendőr a személy- és árufuvarozásra vonatkozó szabályok betartásának, illetve a kötelezően előírt járműtartozékok meglétének és a jármű műszaki állapotának ellenőrzése érdekében jogosult a közúton közlekedő jármű megtekintésére.

123. Ha a jármű vagy csomag átvizsgálása a személy ellenszegülése miatt nem hajtható végre és valószínűsíthető, hogy az ellenszegülésre azért került sor, mert a személynél bűncselekmény elkövetésére alkalmas, vagy olyan tárgy van, amelynek birtoklása vagy használata kétséges, elfogást kell végrehajtani.

Jelentés

124. A rendőr köteles - szóban vagy írásban - jelentést tenni intézkedéseiről, megfigyeléseiről, a mások által közöltekről, a talált tárgyakról és a személyét érintő ügyekről. Fontosabb esetben vagy utasításra a szóbeli jelentést írásba kell foglalni. A jelentés rövid, szabatos és tárgyilagos.

Feljelentés

125. A rendőr az általa észlelt vagy tudomására jutott bűncselekményekről - az ismert elkövető nevének feltüntetésével - feljelentést köteles tenni.

Szabálysértés esetén akkor tegyen feljelentést, ha figyelmeztetéssel vagy helyszíni bírságolással a kívánt célt nem érné el, továbbá, ha az elkövető

- a szabálysértés elkövetését nem ismeri el;

- a helyszíni bírság kifizetését vagy a felajánlott postai befizetőlap átvételét megtagadja.

SZEMÉLYI SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK

126. A személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedések;

a) a bekísérés,

b) az elővezetés,

c) az előállítás,

d) az elfogás[18]

127. A rendőr - a támadásra, illetve az önmagában való kártevésre alkalmas tárgyak elvétele céljából - annak a személynek a felső ruházatát átvizsgálhatja, akivel szemben a személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedést foganatosítja. A ruházat átvizsgálását, ha erre lehetőség van az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végzi. Ha erre nincs lehetőség, akkor - a súlyos bűncselekmény megakadályozását kivéve - a nem azonos nemű személy a ruházat átvizsgálást úgy végezze, hogy aránytalan erkölcsi sérelmet ne okozzon.[19]

128. A rendőr a személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedéseknek - szükség esetén - megfelelő kényszerítő eszköz alkalmazásával is köteles érvényt szerezni.[20]

129. Személyi szabadság korlátozása esetén a rendőr ügyeljen arra, hogy az intézkedés alá vont semmit el ne dobjon, meg ne semmisítsen, másnak át ne adjon. Akadályozza meg, hogy másokkal szóban, írásban vagy jelekkel érintkezzen.

130. Az intézkedés alá vont kérelmére - ha a költséget előzetesen fedezi - az elővezetés, az előállítás járművön is foganatosítható.

131. A rendőr a rendőrség költségére akkor vehet igénybe gépkocsit, ha ez az intézkedés eredményessége vagy a rendőrség tekintélyének megóvása érdekében szükséges.

132. Bűncselekmény elkövetőjének üldözése és elfogása, valamint a baleset áldozatának elszállítása érdekében a rendőr jogosult közhasználatú, közületi és egyéb járművet igénybe venni. (3.)

133. A rendőr nem veheti igénybe, illetőleg a közlekedésben emiatt tartósan nem akadályozhatja:

a) az államhatalom, az államigazgatás legfelsőbb szervei által használt gépjárműveket,

b) a "DT" és "CK" betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműveket.

134. Ha olyan személyt kell elővezetni, kinek betegsége ezt nem teszi lehetővé, a rendőr ezt haladéktalanul jelentse, és elöljárójának utasítása alapján járjon el. Beteg személy elfogása esetén a rendőr gondoskodjon a megfelelő járművel történő szállításról.

135. Lehetőleg az intézkedés foganatosítása előtt, illetve azzal egyidejűleg értesíteni kell a munkahelyi vezetőt olyan személy elővezetése, előállítása, elfogása esetén, akinek munkahelyén a folyamatos munka biztosítása közérdekből szükséges. Az elővezetett stb. személy helyettesítésének megszervezéséig a szökést megakadályozó intézkedéseket kell eszközölni.

136. Ha a bekísért, az elővezetett, az előállított vagy az elfogott személyen külsérelmi nyom látható, továbbá az ön- és közveszélyes személyt azonnal orvossal kell megvizsgáltatni. A sérültet nyilatkoztatni kell arról, hogy sérülését hol, mikor, milyen körülmények között vagy kitől szenvedte el.[21]

137. Az intézkedő rendőrnek a személyi szabadságot korlátozó intézkedésről minden esetben jelentést kell írnia. A jelentés tartalmazza az okot, amelynek alapján az intézkedés történt. A jelentést át kell adni az elöljárónak, illetve az ügyeletes tisztnek, aki köteles azonnal megvizsgálni az intézkedés jogosságát. Sérelem esetén jogorvoslatnak van helye.

Az intézkedő rendőrt sértegető, szidalmazó vagy intézkedésének ellenszegülő magatartás miatt elfogott és a rendőri szerv ügyeletére előállított személy további őrzésével nem bízható meg az a rendőr, akivel szemben az intézkedés alapját képező magatartást megvalósították.

A történtek kivizsgálásában nem vehet részt az a parancsnok, akivel szemben a fenti magatartást a személy megvalósította, illetve az aki maga is kényszerítő eszközt alkalmazott.

138. A rendőr saját kezdeményezésére elállhat a már folyamatba tett bekíséréstől, elővezetéstől, előállítástól vagy elfogástól, ha annak oka időközben megszűnt. Erről köteles jelentést tenni a parancsnokának.

Bekísérés

139. A bekísérés a rendőrnek az a szolgálati tevékenysége, amellyel azért korlátoz valakit a személyi szabadságában, hogy védelemben részesítse.[22]

140. Be kell kísérni:

a) a magával tehetetlen, erősen ittas állapotban lévő személyt, ha közbotrányt nem okoz vagy a közrendet, a közbiztonságot nem zavarja, de a közterületről, illetve az egyéb nyilvános helyről az eltávolítása szükséges;[23]

- nyilvános helyen olyan helyiséget vagy területet kell érteni, ahová mindenkinek szabad bemenetele van, amely mindenkinek a rendelkezésére áll.

- Ha az erősen ittas személy lakcíme megállapítható, és oda kísérésének nincs különleges akadálya, az illetőt lakására kell kísérni és át kell adni felnőtt korú hozzátartozójának.

- Ha az erősen ittas személy lakcíme nem állapítható meg, egészségügyi kijózanítóállomásra - ahol ilyen nincs, ott a rendőrőrsre (alosztályra) vagy a rendőrkapitányságra - kell kísérni. Ha a közelben nincs rendőri szerv, az erősen ittas személyt a megfelelő felügyelet alá kell elhelyezni és a legközelebbi orvost értesíteni.

- Az ittas személlyel szembeni intézkedés - a kijózanító állomásra szállítás is - akkor bekísérés, ha nem követett el olyan cselekményt, amely miatt előállítását kell, illetve lehet foganatosítani.

- Az ittas személy kijózanítóállomásra szállítására vonatkozó részletes szabályokat a 2/1988. (XII. 15.) BM-SZEM együttes rendelet és a végrehajtására kiadott 2/1989. (BK. 2.) BM-utasítás tartalmazza.

b) azt, aki öngyilkosságot kísérel meg vagy szándékozik elkövetni;[24]

- Az öngyilkosságot megkísérlő vagy elkövetni szándékozó személyt a legközelebbi rendőri szervhez kell bekísérni.

- Ha a bekísért személy fenntartja öngyilkossági szándékát, akkor hozzátartozójának, gondozójának felügyeletére kell bízni, vagy szükség esetén a mentőszolgálat útján egészségügyi intézetbe szállítani.

c) az ön- és közveszélyes, a magával tehetetlen, a hajléktalan, a bármely okból gyámoltalan (pl. gyógyszer, vagy bódulatkeltő anyag hatása alatt álló) személyt;[25]

- Az ön- és közveszélyes elmebeteggel szembeni intézkedéskor - szükség esetén mások segítségül hívásával - meg kell akadályozni, hogy az elmebeteg kárt tegyen magában vagy másban. Elszállítására mentőt kell igénybe venni.

Ha magánlakásban az elmebeteg a lakók vagy az ott tartózkodók életét, testi épségét vagy vagyontárgyait veszélyezteti, és a késedelem veszéllyel járna, a beteg közvetlen hozzátartozójának, ennek hiányában másoknak a felkérésére köteles a rendőr az elmebeteget - kényszerítő eszközök alkalmazásával is - megfékezni.

- Ha a beteget magánlakásból szállítják el, és nincs közvetlen hozzátartozója, a rendőr köteles az elmebeteg vagyontárgyait biztonságba helyezni (tanúk jelenlétében a lakást lepecsételtetni.) Intézkedéséről a rendőr az elöljárójának tegyen írásban jelentést.

- A felügyeletből megszökött elmebeteget a rendőr a legközelebbi rendőri szervhez kísérje, illetve mentőszolgálattal szállíttassa el.

d) az eltévedt vagy csavargó gyermeket, a csavargó Fiatalkorút;[26]

- Ha az eltévedt gyermek (fiatalkorú) meg tudja mondani szülei (gyámja, gondozója) nevét, címét és annak lakása közelebb van, mint a legközelebbi rendőri szerv, akkor őt oda kell kísérni.

Egyébként a bekísérést a rendőrségre kell végrehajtani, ahonnan a szükséges intézkedések megtétele után a gyermeket (fiatalkorút) a megyei (fővárosi) Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe, illetve ideiglenes szállásra kell átkísérni vagy a szülőknek, gondozónak átadni.

- A rendőri szervhez bekísért gyermeket (fiatalkorút) betegsége esetén orvosi ellátásban kell részesíteni. Bekísérés alkalmával a gyermekkel (fiatalkorúval) szemben, gondos, figyelmes magatartást kell tanúsítani. A gyermeket (fiatalkorút) még időlegesen sem szabad bűnöző vagy ittas felnőtt személlyel egy helyiségben elhelyezni.

e) a tömeg által üldözött személyt és azt, akinek az életét, testi épségét közvetlen veszély fenyegeti;[27]

- Az ilyen személyt a rendőr haladéktalanul helyezze biztonságba. Kísérje a legközelebbi rendőri szervhez, ennek hiányában tanácsi szervhez, és gondoskodjék biztonságáról.

- Ha a rendőr ereje a személy megvédéséhez kevésnek bizonyul, tegyen jelentést közvetlen parancsnokának, annak távollétében pedig magasabb beosztású elöljárójának. A rendőri vagy a tanácsi szervnél védelemben részesített személynek a város, a község területéről történő biztonságos távozását is elő kell segíteni.

Elővezetés

141. Elővezetés a rendőrnek az a szolgálati tevékenysége, amellyel azt, akinek az elővezetését elrendelték, a személyi szabadságában azért korlátoz, hogy a hatóság elé állítsa.[28]

142. Elővezetést rendelhet el a bíróság, az ügyészség, a rendőri szerv és jogszabály alapján erre felhatalmazott más hatóság.

143. Az elővezetést mindig írásban kell elrendelni. Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza a kibocsátó szerv megjelölését, az elővezetendő nevét, anyja nevét, lakcímét, személyi számát, az eljárás alapjául szolgáló cselekményt, az elővezetés elrendelésének okát, az elővezetés helyét, idejét, a kibocsátó szerv pecsétjét, az elrendelő aláírását és a jogszabályban meghatározott esetekben az illetékes ügyész jóváhagyását.

144. Sürgős esetben a bíróság, az ügyészség, és más nyomozó hatóság élőszóban vagy távmondatban közölt intézkedése ideiglenesen pótolja az írásbeli határozatot. A távbeszélőn történt elrendelés esetén visszahívással kell meggyőződni az elővezetést elrendelő azonosságáról. Az írásbeli határozatot pótlólag be kell szerezni.

145. Az elővezetési határozatot a rendőr ismertesse az elővezetendő személlyel (előzőleg igazoltatással győződjön meg személyazonosságáról), utána kézbesítse. Szóban vagy távmondati úton elrendelt elővezetés esetén a rendőr igazolja személyét, nevezze meg az elrendelő hatóságot, közölje az elővezetés okát és helyét. Adjon arra módot, hogy az elővezetendő az évszaknak megfelelően felöltözzön, pénzét, élelmét és a mindennapi élethez szükséges személyi használati tárgyait (higiéniai eszközeit) - a szúró- és a vágóeszközök kivételével - magához vegye, és hozzátartozóitól elbúcsúzzon.

146. A bíróságok által elrendelt kötelező intézeti gyógykezelésre utalt alkoholistát a legközelebbi IM büntetés-végrehajtási intézetbe kell elővezetni, ahol intézkednek munkaterápiás intézetbe való szállítására.

147. Az ismeretlen helyen tartózkodó, kötelező munkaterápiás intézeti gyógykezelésre utalt alkoholista tartózkodási helyének felkutatására - a bíróság, illetve az intézet vezetőjének megkeresése alapján - a rendőrség körözési munkájának szabályzata előírásai szerint kell eljárni. Az elfogott, körözött személyt a további intézkedés végett az elfogás helye szerinti IM megyei (budapesti) büntetésvégrehajtási intézetbe kell előállítani.

148. Elővezetés esetén a rendőr csak a szabályszerű végrehajtásért felel, az elővezetés jogszerűségéért a határozatot kibocsátó személy a felelős.

149. Ha az elővezetendő személy nyilvánvalóan egy adott helyiségben (lakásban) tartózkodik, de felszólítás ellenére sem nyit ajtót, a rendőr hatósági tanúk jelenlétében - szükség esetén dolog elleni erőszakkal - intézkedik a nyílászáró szerkezet felnyitására.

150. El kell állni az elővezetéstől, ha az a pénzbüntetést (pénzbírságot) helyettesítő szabadságvesztés-büntetés (elzárás) végrehajtása céljából van elrendelve, és az elővezetendő okmánnyal igazolja a pénzbüntetés (bírság) kifizetését, vagy elővezetés közben a pénzbírságot a legközelebbi postahivatalnál befizeti.

151. Ha az elővezetés elrendelésére jogosult hatóság az intézkedés alá vont személy útba indulásának ellenőrzését rendelte el, a szolgálati feladatot végrehajtó rendőr köteles gondoskodni arról, hogy az érintett időben elinduljon az elrendelő hatósághoz. A hatóság az elővezetést elrendelő határozatban úgy is rendelkezhet, hogy az elővezetettet a hatósághoz kell kísérni és ott az illetékesnek átadni. A fegyveres erők és a rendészeti szervek tagjainak elővezetése esetében az elrendelő hatóság az illetékes elöljárót köteles megkeresni.

152. Ha az elővezetés másként nem teljesíthető, az elővezetett személyt a rendőri szervnél a szükséges ideig - de legfeljebb négy óra, kivételesen indokolt esetben nyolc óra időtartamra - vissza lehet tartani. A visszatartott személyt a rendőri szerv előállító-helyiségében kell elhelyezni.

153. Az elővezetett személy állomásra, illetve állomásról történő szállítását a kísérésre vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.

Előállítás

154. Az előállítás a rendőrnek az a szolgálati tevékenysége, amellyel valakit a közbiztonság érdekében személyi szabadságában korlátoz.[29]

155. Az előállított ügyében a rendőrhatóságnak azonnal, legkésőbb négy órán belül, kivételesen indokolt esetben pedig nyolc órán belül döntést kell hozni és intézkedni kell a szabadonbocsátásról vagy őrizetbevételről. (3.)

156. Elő kell állítani:

a) akit a rendőr elfogott;[30]

- Az elfogott ittas személy kijózanítóállomásra közvetlenül nem szállítható, először a rendőri szervhez kell előállítani.

b) aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, megtagadja az igazolást, vagy személyi igazolványának, illetőleg az abba bejegyzett adatoknak a hitelessége kétes;[31]

- Ha az igazoltatott személy előállítás közben megfelelően igazolja személyi adatait, és ellene bűncselekmény alapos gyanúja nem merül fel, szabadon kell bocsátani;

c) aki garázda vagy más erőszakos jellegű magatartást tanúsít, kivéve, ha a cselekmény folytatásától tartani nem kell;[32]

- Garázda jellegű az a magatartás, amely nyilvánvalóan és az adott körülmények között kihívóan közösségellenes, alkalmas arra, hogy másokban riadalmat vagy megbotránkozást keltsen.

- Erőszakos jellegű az a magatartás, melynek következtében az erőszak személy (személyek) vagy dolog ellen irányul, függetlenül attól, hogy sérüléssel vagy a dolog állagromlásával jár-e vagy sem.

- Az ittas személyt, aki bárhol garázdálkodik, vagy nyilvános helyen botrányt okoz - bűncselekmény gyanúja esetén - az őrizetbe vételről történő döntés végett előszóra rendőri ügyeletre kell előállítani. Ha az ittas személy őrizetbe vételére nem kerül sor - és állapota még indokolja - őt kijózanító állomásra lehet szállítani. A botrányos részegség szabálysértés elkövetőjét viszont - bűncselekmény hiányában - lehetőleg azonnal a kijózanító állomásra kell előállítani.

d) akit eltűntként köröznek, ha az előállítását a körözést kibocsátó szerv kifejezetten kérte;[33]

- Az előállítás tényéről a körözést kibocsátó szervet haladéktalanul értesíteni kell.

e) akitől indokolt véralkohol-vizsgálat céljára vért vetetni;[34]

- Ha az előállított a véralkohol-vizsgálatnak önként aláveti magát, és a rendőri szervhez történő előállítására más ok nem áll fenn, a vérvétel után az orvosi rendelőből szabadon kell bocsátani.

- Véralkohol-vizsgálat akkor indokolt, ha annak eredménye bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének bizonyításához vagy kizárásához szükséges.

- Indokolt esetben ("ráivásra" való hivatkozás, a cselekmény időpontja tisztázatlan, a cselekmény és a vérvétel között hosszabb idő telt el) a vérvételt egy óra múlva meg kell ismételni, illetve ha az orvos szükségesnek tartja, vizeletvizsgálatot is kell kérni.

f) botrányos részegség szabálysértésének elkövetőjét, ha a szabálysértés megszüntetésére más mód nincs.[35]

- A botrányos részegség szabálysértésének elkövetőjét - ha előállításának más oka nincs - a kijózanító állomásra indokolt előállítani.

157. Előállítható az a személy, aki:

a) a szabálysértést a rendőr figyelmeztetése ellenére is folytatja;

b) a pártfogó felügyelet szabályait megszegi;

c) nyilvános helyen vagy házról-házra járva koldul.[36]

158. A rendőr közölje az előállítandó személlyel, hogy az előállítás miért és hova történik. Hívja fel figyelmét arra, hogy ha szökést, támadást kísérel meg, vagy ellenállást tanúsít, akkor kényszerítő eszköz alkalmazására kerülhet sor.

159. Ha az előállított személyt őrizetbe veszik, a fogva tartás kezdetét az előállítás időpontjából kell számítani.[37]

Elfogás

160. Az elfogás a rendőrnek az a szolgálati tevékenysége, amellyel valakit elfogatóparancs vagy más hatósági határozat alapján, illetve a saját kezdeményezésére személyi szabadságában korlátoz.[38]

161. A rendőr "Ön a törvény nevében foglyom!" kijelentést intézi az elfogott személyhez, majd végrehajtja az elfogott személy előállítását.

162. Az intézkedő rendőr az elfogás végrehajtásakor -ha a körülmények megkívánják - helyezze fegyverét tűzkész állapotba (gumibotját készenlétbe), s legyen felkészülve az esetleg szükséges más kényszerítő eszköz alkalmazására is.

163. El kell fogni azt:

a) akinek az őrizetbe vételét, az előzetes letartóztatását a bíróság, az ügyészség, illetve a rendőrhatóság elrendelte, vagy aki ellen elfogatóparancsot adtak ki;[39]

- Az elfogásról az őrizetbe vételt, az előzetes letartóztatást elrendelő vagy az elfogatóparancsot kibocsátó szervet haladéktalanul értesíteni kell.

Az aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni, és hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó, vagy az abban megjelölt más hatóság elé kell állítani. (11.)

b) aki az őrizetbe vételre jogosult hatóság vagy annak valamely szerve őrizetéből megszökött;[40]

- Az elfogást végrehajtó rendőri szerv az elfogásról haladéktalanul értesítse az a hatóságot vagy szervet, ahonnan az elfogott személy megszökött.

c) akit bűncselekmény elkövetésén vagy annak kísérletén tetten értek;[41]

d) aki bűncselekmény elkövetése után megszökött vagy elrejtőzött;[42]

e) aki súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható;[43]

f) akinek gyanús körülmények között, bűncselekmény elkövetésére alkalmas vagy olyan tárgy van a birtokában, amelynek jogszerű birtoklása vagy használata kétséges;[44]

g) aki a jogszerűen intézkedő rendőrt sértegeti, szidalmazza, bántalmazza, vagy intézkedésének ellenszegül.[45]

164. Az állampolgári jogot, érdeket közvetlenül nem érintő rendőri végrehajtási szabályokat A rendőrség alaki-karhatalmi szabályzata tartalmazza.

Őrizetbevétel

165. A rendőrség őrizetbevételre a következők szerint jogosult:

a) Az előállított személyt huszonnégy órai időtartamra jogosult őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása, vagy az őrizetbe vett személy érdeke (túlittas, ön- vagy közveszélyes állapot) szükségessé teszi.

b) A bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy őrizetbevételével a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény rendelkezései alapján van helye.[46]

c) A rendőr az a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, a magatartási szabályok megszegése esetén előállíthatja. Ha a pártfogolt a hatóság elől elrejtőzött, vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, a rendőrség hetvenkét órai időtartamra őrizetbe veheti. (3.)

IV. RÉSZ

KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS ALKALMAZÁSUK

Általános szabályok

166. A rendőr köteles szolgálata jogszerű teljesítése közben intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében joga van - előzetes figyelmeztetés után - kényszerítő eszközök alkalmazására. Ha a körülmények a figyelmeztetést lehetetlenné teszik, a szükséges kényszerítő eszközök előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazhatók. (3.)

Kényszerítő eszköz alkalmazására a rendőr szolgálata jogszerű teljesítése közben akkor jogosult, ha intézkedésének másképp nem tud érvényt szerezni. A kényszerítő eszközöket - a bilincs kivételével - csak az ellenszegülés leküzdéséig szabad alkalmazni.

167. Kényszerítő eszköz - a testi kényszer kivételével - nem alkalmazható, ha a rendőrnek tudomása van arról, illetve szemmel látható, hogy:

- magatehetetlen öreggel,

- súlyos beteggel, nyomorékkal, rokkanttal,

- terhes nővel,

- gyermekkel szemben intézkedik.

168. A kényszerítő eszközök közül a rendőr mindig az alkalmazza, amely arányban áll a törvénysértés fokával, az elkövető erejével, magatartásával, s feltétlenül biztosítja intézkedésének eredményességét. Ha bármely kényszerítő eszköz alkalmazása testi sérülést okozott, a rendőr köteles elsősegélyt nyújtani, a sérültet orvossal megvizsgáltatni és további egészségügyi ellátását biztosítani. Az intézkedés eredményességére való törekvés mellett ügyelni kell az intézkedés alá vont személy életének, testi épségének megóvására.

169. Kényszerítő eszköz:

- a testi kényszer; (3.)

- a könnygázszóró palack;[47]

- a bilincs használata; (3.)

- a gumibot használata (3.) (kardlap);

- a szolgálati kutya alkalmazása; (3.)

- az útzár (12.)

- a fegyverhasználat (3.)

170. A kényszerítő eszköz alkalmazásáról, a közben esetleg történt sérülésről a rendőr haladéktalanul írjon jelentést.

171. A szolgálatban lévő parancsnok (az ügyeletes) a testi kényszer, a könnygázszóró palack és a szolgálati kutya (szájkosárral, pórázon vagy póráz nélkül) alkalmazását, valamint a bilincs használatát a jogszerűség, szükségesség és arányosság szempontjából bírálja el. Szükség esetén a történtek tisztázása érdekében kérdezze ki az intézkedés alá vont, továbbá az eseménynél jelen lévő személyt, vagy személyeket. Döntését, megállapításait jegyezze fel a kényszerítő eszköz alkalmazásáról készült jelentésre.

172. A gumibot, a szolgálati kutya szájkosár nélkül, valamint útzár alkalmazását a fegyverhasználat kivizsgálására vonatkozó szabályok szerint kell kivizsgálni, elbírálni.

Testi kényszer

173. A testi kényszer megfogást, lefogást, eltávolítást, elszállítást, illetve testi erővel valamely cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására való kényszerítést jelent. Akkor kell alkalmazni, ha az ellenszegülést le kell küzdeni, és a súlyosabb kényszerítő eszközök használata (alkalmazása) nem indokolt.

Nem minősül testi kényszernek a gyámoltalan, testi fogyatékos, magatehetetlen, valamint a gyermekkorú személynek járásában való támogatása, illetve kezénél fogva történő vezetése.

174. A testi kényszer végrehajtása úgy történjék, hogy a rendőr az intézkedés alá vont személyt erélyesen, "A törvény nevében!" szavak előrebocsátásával megfogja, és fizikai erejével kényszeríti akaratának teljesítésére. Testi kényszer foganatosításakor a rendőr az önvédelmi fogásokat is alkalmazhatja.

175. A rendőr ügyeljen arra, hogy a testi kényszer alkalmazása ne fajuljon verekedéssé, ne sértse a rendőri tekintélyt.

176. A testi kényszer alkalmazása az ellenszegülés leküzdéséig tarthat.

Könnygázszóró palack alkalmazása

177. A rendőr a közrend és a közbiztonság védelme érdekében - ha a testi kényszer alkalmazása nem vezet(ne) eredményre - könnygázszóró palackot jogosult használni.

178. A rendőr könnygázszóró palackot alkalmaz:

a) a saját vagy mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására vagy a rendőri intézkedéssel szemben tanúsított ellenszegülés megtörésére;

b) az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmény vagy szabálysértés megszüntetésére.

179. A rendőr könnygázszóró palackot a saját elhatározásából vagy elöljárója parancsára használhat.

180. A könnygázszóró palack alkalmazását előzze meg:

a) a cselekmény, a magatartás abbahagyására való felhívás "A törvény nevében!" szavak előrebocsátásával;

b) figyelmeztetés, hogy kényszerítő eszköz használata következik.

181. Előzetes figyelmeztetés nélkül a könnygázszóró palack csak akkor használható, ha a késedelem veszéllyel jár.

Bilincs használata

182. A rendőr saját elhatározásából bilincselést alkalmazhat:

- ellenszegülés megtörésére,

- személyt, vagyontárgyat veszélyeztető indulatosság megfékezésére,

- személy elleni támadás esetén,

- szökés megakadályozására,

- veszélyes bűnöző kísérése során,

- azzal szemben, aki feldúlt lelkiállapota miatt saját magára, vagy másoknak a biztonságára veszélyes lehet.

183. A fogdában elhelyezett személy megbilincselésére a rendőrhatóság vezetője, illetőleg az ügyeletes tiszt adhat utasítást, ha a fogva tartott személy:

- szökést kísérelt meg, vagy erre előkészületet tett;

- erőszakos magatartást tanúsít, vagy öngyilkosságot kísérelt meg;

- kísérése során ez biztonsági okból szükséges.

184. A rendőr lakatlan területen két vagy több személyt összebilincselhet, ha szökéstől vagy támadástól lehet tartani.

185. Bilincselést a személy hátravetett kezén akkor lehet alkalmazni, ha támadásától tartani lehet, illetve erőfölényben van, vagy ellenállása miatt a bilincselést más módon nem lehet végrehajtani.

186. Ha bilincselés válik szükségessé, a rendőr állapítsa meg, hogy az intézkedés alá vont személy karján vagy csuklóján nincs-e sérülés. Sérülés esetén a bilincselést akkor kell mellőzni, ha az súlyos egészségromlással járhat. Ez esetben is helye van a bilincselésnek addig, amíg más személy segítségül hívásával nem biztosítható az intézkedés eredményes befejezése.

187. A bilincselést általában a rendszeresített bilinccsel kell foganatosítani. Szükség esetén más, erre alkalmas eszközzel is végrehajható. Ügyelni kell, hogy a bilincselés testi sérülést, egészségromlást ne idézzen elő.

Gumibot (kardlap) használata

188. A gumibot és az azzal egy tekintet alá eső kardlap kényszerítő eszközként ellenszegülés vagy támadás leküzdésére a közrend helyreállítása és biztosítása érdekében használható.

189. A gumibot használatát előzze meg:

- felhívás a cselekmény, a magatartás abbahagyására "A törvény nevében!" szavak előrebocsátásával,

- figyelmeztetés, hogy gumibot használata következik.

190. Előzetes figyelmeztetés nélkül a gumibot akkor használható, ha a késedelem veszéllyel jár.

191. A gumibotütés lehetőleg a támadó végtagot érje. Kerülni kell, hogy az ütés a fejre, derékra, gyomorra, hasra irányuljon.

192. A rendőr a gumibotot saját elhatározásából vagy elöljárója parancsára használhatja. Az utóbbi esetben a gumibot használatának jogszerűségéért a parancsot adó elöljáró felelős.

193. A rendőr gumibotot használhat:

a) ha a fegyverhasználat esete fennáll, de a cél ezáltal is elérhető;

b) közvetlen támadás esetén, ha a fegyverhasználat nem indokolt. (A támadás irányulhat az intézkedő rendőr vagy olyan személy ellen is, akit meg kell védeni, illetve olyan tárgy ellen, amelyet meg kell őrizni.)

c) verekedés, garázda magatartás megszüntetése érdekében;

d) tömeg oszlatása érdekében;

e) ha az eljárás alá vont személy a rendőr felhívásának (előállítás, elővezetés stb. esetén) nem tesz eleget, és olyan magatartást tanúsít - pl. tárgyba kapaszkodik -, amely az intézkedést meghiúsítja.

194. Nem szabad gumibotot használni, ha a célt enyhébb kényszerítő eszközzel (testi kényszer, könnygázszóró palack, bilincs) is el lehet érni.

195. A gumibot használatáról írt rendőri jelentés tartalmazza, hogy:

- hol, mikor, kivel szemben, miért használt gumibotot,

- történt-e felhívás a cselekmény abbahagyására és figyelmeztetés a gumibot használatára, ha nem, ennek mi volt az oka,

- hányszor ütött (a gumibottal) az eljárás alá vont személyre,

- történt-e sérülés, ha igen, az milyen fokú,

- mi történt a sérülttel,

- milyen volt a rendőr megtámadására használt eszköz,

- volt-e tanú (azok személyi adatai).

196. Ha a gumibot használata sérülést nem okozott, illetve a sérülés nyolc napon belül gyógyuló, akkor a gumibotot használó rendőr közvetlen elöljárója köteles azonnal vizsgálatot indítani, az eredményt a rendőr jelentésére rávezetni és a rendőrhatóság vezetőjéhez felterjeszteni.

197. Ha a gumibot használata nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott, a hatályos jogszabályok szerint az illetékes katonai ügyészség folytatja le a vizsgálatot.

198. A rendőr a rendszeresített gumibotot - kényszerítő eszközként történő alkalmazásáig - a bal csuklójára vagy a derékszíjára fűzve viselje. A gumibotot a rendőr szolgálaton kívül nem viselheti.

Szolgálati kutya alkalmazása

199. A rendőr a szolgálati kutyát kényszerítő eszközként biztonsági okból, vagy ellenszegülés leküzdése érdekében alkalmazza.

200. A szolgálati kutya alkalmazását meg kell előznie:

- "A törvény nevében!" szavak előrebocsátásával a cselekmény (magatartás) abbahagyására történő felhívásnak,

- a szolgálati kutya kényszerítő eszközként történő alkalmazása kilátásba helyezésének "... vagy a kutyát Önre engedem!" szavakkal.

Előzetes figyelmeztetés nélkül a szolgálati kutya akkor alkalmazható, ha a késedelem veszéllyel jár.

201. A rendőr a szolgálati kutyát a helyzetnek megfelelően alkalmazhatja:

- pórázon, szájkosárral,

- póráz nélkül, szájkosárral,

- pórázon, szájkosár nélkül,

- póráz és szájkosár nélkül.

202. Pórázon, szájkosárral és póráz nélkül szájkosárral a szolgálati kutya akkor alkalmazható, ha a szabályzat a rendőr részére a testi kényszer alkalmazását lehetővé teszi.

203. Pórázon, szájkosár nélkül a szolgálati kutya alkalmazásának akkor van helye, ha:

- a közbiztonságra és a közrendre veszélyt jelentő csoportosulást kell szétoszlatni,

- a rendőr intézkedését tettlegesen akadályozó ellenszegülést kell leküzdeni.

204. Fegyverhasználat helyett a szolgálati kutya póráz és szájkosár nélkül is alkalmazható:

- súlyos bűntett elkövetésének megakadályozására,

- mások élete ellen irányuló vagy mások testi épségét súlyosan veszélyeztető támadás, illetőleg az ilyen támadással közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására,

- a rendőr élete, testi épsége vagy személyes szabadsága ellen intézett támadás, illetőleg az ilyen támadással közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására,

- súlyos bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására,

- a büntetőeljárás vagy a büntetés-végrehajtás során a hatóság őrizetéből megszökött személy kézre kerítésére,

- fegyveres, illetve felfegyverkezett határsértővel szemben.

205. A szolgálati kutya alkalmazásáról készült jelentés tartalmazza, hogy:

- arra mikor, hol, hogyan, ki ellen került sor,

- mi volt a kiváltó ok,

- volt-e megelőző figyelmeztetés, ha nem, miért nem,

- történt-e sérülés, ha igen, milyen, és sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra,

- a sérült hol tartózkodik.

206. A rendőr a szolgálati kutya vezetése közben köteles az ebtartási szabályokat és a kutyával kapcsolatos higiéniai előírásokat betartani, a rendőrség tekintélyét óvni.

207. A rendőr a szolgálati kutyát a szolgálat jogszerű teljesítése közben nyilvános helyre is beviheti.

208. A rendőr csak képzett, egészséges, ápolt és jó kondícióban levő kutyával vezényelhető szolgálatba. A fenti körülmények betartásáért a kutyavezető rendőr, az egyéb körülményekért a közvetlen elöljárója felelős.

209. Kutyavezető rendőr csak az lehet, akit erre kiképeztek és a beosztásához szolgálati kutyát rendszeresítettek.

Útzár alkalmazása

210. Az útzár a súlyos bűntettet elkövetett, gépjárművel menekülő bűnöző elfogására, a gépjárművek ilyen bűntett elkövetéséhez történő felhasználásának megakadályozására szolgáló kényszerítő eszköz, amely a gépjárművet gumiabroncsainak kilyukasztásával kényszeríti megállásra. (12.)

211. Útzár alkalmazását a területileg illetékes rendőrhatóság vezetője (távollétében a megbízott helyettese), illetve az ügyelet vezetője engedélyezheti. Az útzár alkalmazásáról jelentést kell írni, annak kivizsgálására, elbírálására az alkalmazásra utasítást (engedélyt) adó vezető elöljárója jogosult, illetve köteles.

Fegyverhasználati jog és kötelesség

212. A rendőrség fegyverhasználatát az 1963. évi 22. tvr. határozza meg.

213. A Magyar Köztársaság rendőrségének joga és kötelessége, hogy kivételesen indokolt esetben fegyvert használjon, ha ezt a törvényesség következetes érvényre juttatása, a közbiztonság, a közrend és az állampolgárok jogainak védelme, valamint a bűnözés elleni küzdelem feltétlenül megköveteli. (4.)

Fegyverhasználatra vonatkozó általános rendelkezések

214. A rendőrt - a fegyverhasználatról szóló rendelkezések keretei között - szolgálata jogszerű teljesítése során fegyverhasználati jog illeti meg. A rendőr a fegyverét csak végső esetben használja, ha ez feladatának teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges. (4.)

215. A fegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjed a rendőrség hivatásos állományú tagjaira. A fegyverhasználati jog független attól, hogy a rendőr egyenruhát vagy polgári ruhát visel-e, ellátták-e szolgálati fegyverrel, véglegesített-e vagy próbaidős.

A rendőrség fegyverhasználati joga vonatkozik a fegyveres erők tagjára, a katonai rendészeti járőrre, ha rendőrrel együttesen teljesít közbiztonsági szolgálatot.

Határterületen - határőrizeti feladat ellátása során -a rendőr is jogosult a határőrség fegyverhasználati joga alapján fegyverhasználatra.

216. Végső esetnek kell tekinteni, ha a fegyverhasználatról szóló rendelkezések keretei körébe tartozó rendőri intézkedések végrehajtásához más kényszerítő eszköz használata nem volt elegendő, vagy azok eredményes alkalmazására nem volt lehetőség. A végső eset fennállását mindig az adott körülmények alapján kell vizsgálni.

217. Fegyveren - a fegyverhasználatról szóló rendelkezések alkalmazása során - lőfegyvert és robbanófegyvert kell érteni. Ha a rendőr fegyvere használhatatlanná vált, a támadás váratlan, vagy a rendőr szolgálati fegyver nélkül lép fel, minden más tárgy a fegyverrel esik egy tekintet alá. (4.)

A rendőr a fegyverhasználata során a rendőrségnél rendszeresített lőfegyvert és robbanófegyvert használja. A fegyverrel egy tekintet alá eső más tárgy lehet a nem rendszeresített lőfegyver és minden olyan eszköz, amely a rendőr feladatának teljesítését elősegíti, és személyi sérülés okozására vagy élet kioltására alkalmas.

A különleges szolgálatok speciális feladatainak végrehajtásához a fegyverrel egy tekintet alá eső más tárgyakat is rendszeresíteni lehet.

218. Fegyverhasználatnak csak a fegyvernek személy elleni szándékos alkalmazása minősül, függetlenül attól, hogy az sérülést okozott-e.

219. Nem minősül fegyverhasználatnak:

a) a figyelmeztető lövés;

b) az állatra irányuló lövés;

c) a tárgyra irányuló lövés;

d) a nem szándékosan létrejött lövés.

- Figyelmeztető lövést általában függőleges irányban, a légtérbe kell leadni. Ha erre nincs biztonságos lehetőség, a lövés irányát úgy kell megválasztani - számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal is -, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és ne okozzon indokolatlan kárt. Figyelmeztető lövést csak a fegyverhasználatot közvetlenül megelőző intézkedésként lehet alkalmazni

- Mások személyét közvetlenül veszélyeztető vagy anyagi javakat rongáló - megvadult, veszett - állatra a rendőr akkor lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására, illetőleg az aránytalan kár megelőzésére az adott körülmények között más mód nincs.

Szolgálati feladata teljesítésének érdekében a rendőr a testi épségét közvetlenül veszélyeztető állatot - ha annak megfékezésére nincs más lehetősége - lelőheti. A lövés irányát úgy kell megválasztania, hogy a lövedék személyek életét, testi épségét ne veszélyeztesse.

- A tárgyra irányuló lövésnek is feltétele, hogy életet, testi épséget közvetlenül ne veszélyeztessen.

Nem tárgyra (állatra) irányuló lövésnek, hanem fegyverhasználatnak minősül a járműre (állatra) irányuló lövés, ha abban (azon) ember tartózkodik.

- Ha a lövés nem szándékosan, de a rendőrnek felróható okból jön létre az előidézett következményektől függően fegyelmi, súlyosabb esetben büntetőjogi felelősségrevonást kell alkalmazni.

220. A rendőr fegyvert saját elhatározásából vagy parancsra használhat. Zárt rendőri egység fegyverhasználata csak parancsra történhet. (4.)

- Saját elhatározásából akkor használhatja fegyverét, ha zárt rendőri egységen kívül teljesít szolgálatot, vagy szolgálaton kívül szolgálatilag lép fel, továbbá ha zárt rendőri egységbe osztották be, de szolgálati tevékenységét parancsnokától távol, annak közvetlen vezetése nélkül, önállóan teljesíti.

- Elöljárója parancsára a rendőr köteles a fegyverét használni. E parancs végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha a rendőr tudja, hogy a fegyver használatával bűncselekményt valósít meg.

- Zárt egység az az állandó vagy ideiglenes jelleggel létrehozott rendőri kötelék, melynek tagjai azonos cél érdekében, a szervezetszerű vagy a kijelölt parancsnok közvetlen vezetésével, egymással szoros együttműködésben teljesítik a kapott feladatot. A zárt egység fegyverhasználatának jogszerűségéért a parancsnok felelős.

221. A jogtalan fegyverhasználat és a kötelező fegyverhasználat elmulasztása büntetőjogi vagy fegyelmi felelősséget von maga után. (4.)

A fegyverhasználat esetei

222. A rendőr - az általános rendelkezéseknek megfelelően - fegyvert használ:

a) súlyos bűntett elkövetésének megakadályozására; (4.)

- Fegyverhasználattal is meg kell akadályozni a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjére, az állampolgárok személyére vagy jogaira nézve súlyos következményekkel járó szándékos bűncselekmény elkövetését, ha a körülményekből megállapítható a súlyos következmény beállásának közvetlen veszélye.

Fegyverhasználattal is megakadályozandó bűncselekmények különösen:

- az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), ha a törvény szerint ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel büntetendők;

- a közúti, a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés biztonságát rongálással, erőszakkal vagy fenyegetéssel szándékosan veszélyeztető bűncselekmények, ha az ezek következtében előállott veszélyhelyzet súlyos testi sérülés vagy ennél súlyosabb következmény létrejöttével fenyeget [Btk. 184. § (2) bekezdés és 185. § (2) bekezdés];

- fegyveresen, illetőleg légi jármű jogellenes külföldre vitelével elkövetett tiltott határátlépés [Btk. 217. § (3) és (4) bekezdés];

- az államtitoknak személy vagy dolog elleni erőszakkal történő jogosulatlan megszerzése [Btk. 221. § (1) bekezdés a) pont];

- a közveszélyokozás, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a terrorcselekmény és a légi jármű hatalomba kerítése [Btk. 259. § (1)-(3) bekezdés, 260. § (1) és (2) bekezdés, 261. § (1)-(3) bekezdés, 262. § (1)-(3) bekezdés];

- a rablás (Btk. 321. §);

- a kifosztás [Btk. 322. § (2) bekezdés];

- a rongálás, ha muzeális tárgy vagy műemlék megsemmisítésével jár. [Btk. 324. § (4) b) pont].

b) súlyos bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására; (4.)

- Súlyos bűntett elkövetésével alaposan gyanúsíthatónak kell tekinteni az a) alpontban felsorolt bűntetteknek, továbbá olyan más bűntetteknek a rendőr által tetten ért menekülő elkövetőjét, aki nyilvánvalóan súlyos személyi sérülést okozott, illetőleg a bűntettet fegyveresen vagy felfegyverkezve követte el, a magánlaksértés [Btk. 176. § (2) bekezdés b) pont] kivételével.

- Fegyverhasználatnak van hely akkor is, ha az ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetőjének körözését vagy üldözését rendelték el, és az elrendelésre jogosult vezető - tekintettel a cselekmény összes körülményeire - ennek lehetőségét a körözésben vagy az elfogatóparancsban feltüntette, illetőleg elrendelte.

c) a büntetőeljárás vagy a büntetés végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökött személy kézre kerítésére; (4.)

- A büntetőeljárás során hatósági őrizetben levőnek kell tekinteni azt, akit - szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény elkövetése miatt - a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság őrizetbe vett, illetve előzetes letartóztatásba helyezett, továbbá a jogerős ítélet alapján szabadságvesztését töltő elítéltet.

- Szököttnek kell tekinteni azt, aki kivonta magát a hatóság őrizetéből.

d) a közbiztonságra és a közrendre súlyos veszélyt jelentő csoportosulás szétoszlatására; (4.)

e) a mások élete ellen irányuló vagy mások testi épségét súlyosan veszélyeztető támadás, illetőleg az ilyen támadással közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására; (4.)

- Életet, testi épséget súlyosan veszélyeztető támadásnak kell tekinteni az a bárki által felismerhető, meghatározott személy vagy személyek ellen irányuló szándékos jogsértő magatartást, amelynél a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből megállapítható a súlyos sérülés közvetlen veszélye.

- Támadással közvetlenül fenyegető magatartásnak kell tekinteni az a fellépést, amikor a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből a rendőrnek arra kell következtetnie, hogy a támadás nyomban bekövetkezik.

f) a saját élete, testi épsége vagy személyes szabadsága ellen intézett támadás, illetőleg az ilyen támadással közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására; (4.)

- A rendőr élete, testi épsége vagy személyes szabadsága ellen intézett támadásnak kell tekinteni, ha őt egy vagy több személy tettleg bántalmazza, megsebesíti, lefegyverzi, cselekvésképtelenné teszi, szabad mozgásában gátolja, erőszakkal a helyének elhagyására kényszeríti, vagy ilyen cselekményt megkísérel.

- Támadással közvetlenül fenyegető magatartás az a fellépés, amikor a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből megállapítható a támadás bekövetkezésének közvetlen veszélye.

g) az intézkedését tettlegesen akadályozó ellenszegülés leküzdésére (4.)

- Tettlegesen akadályozó ellenszegülésnek kell tekinteni az a célzatos, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységet, amely a rendőrt jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza. Ez irányulhat a rendőr személye vagy dolog ellen is.

223. Nincs helye fegyverhasználatnak:

a) ha olyan személy életét vagy testi épségét is veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn;

b) gyermek és terhes nő ellen. (4.)

- Ha a fegyver használata olyan személy életét, testi épségét is veszélyezteti, akivel szemben a rendőrség fegyverhasználatának feltételei nem állnak fenn, a támadás elhárítására, így lövés leadására is a Btk. 29. §-ban meghatározott jogos védelem szabályai az irányadók. Gyermekkorú, gyengeelméjű és elmebeteg személy, továbbá terhes nő támadásának elhárítására is - ha a betegség, a terhesség szemmel látható, vagy a rendőrnek arról tudomása van -a jogos védelem szabályait kell alkalmazni.

A fegyverhasználatot megelőző intézkedések

224. Az egyes személyekkel szemben történő fegyverhasználatot meg kell előznie:

a) felhívásnak, hogy a személy a rendőr intézkedésének engedelmeskedjék; (4.)

- Az érintett személyhez intézett felhívást érthetően, határozottan "A törvény nevében!" szavak előrebocsátásával kell megtenni.

b) más személy segítségül hívásának; (4.)

- A rendőr lehetőség szerint a fegyveres erők, rendészeti szervek tagját vagy más közfeladatot ellátó személyt hívja segítségül.

c) az enyhébb következményekkel járó kényszerítő intézkedéseknek (kézrátétel, gumibothasználat stb.); (4.)

- A rendőr az a kényszerítő eszközt válassza, melynek alkalmazásától az adott körülmények között eredmény várható.

- A kézrátétel a testi kényszer alkalmazásának egyik formája (lefogás, megfogás stb.).

d) figyelmeztetésnek, hogy a fegyverhasználat következik; (4.)

- A figyelmeztetéssel egy időben a rendőr helyezze fegyverét "tüzelésre kész" állapotba.

e) Figyelmeztető lövésnek. (4.)

- Ismételt leadásának akkor van helye, ha attól a fegyverhasználat elkerülése várható.

225. A csoportosulással szembeni fegyverhasználatot meg kell előznie:

a) csoportosulás megszüntetésére való felhívásnak;

b) az oszlató alakzatok és eszközök (könnygáz, vízágyú) alkalmazásának;

c) figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik;

d) Figyelmeztető lövésnek. (4.)

226. A fegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem súlyos következményekkel járhat. (4.)

- Súlyos következményekkel jár a késedelem akkor is, ha a megelőző intézkedések eredményessége nyilvánvalóan kilátástalan vagy azok alkalmazása akadályba ütközik.

A fegyverhasználat módja

227. A fegyverhasználat során lehetőleg kerülni kell az élet kioltását. (4.)

- Fegyverhasználat során a lövést lehetőleg lábra, ha pedig a fegyverhasználattal fenyegetett személy kezében a támadásra távolról is felhasználható eszköz van, kézre kell irányítani.

228. Ha a fegyverhasználat a célját elérte, további alkalmazásának helye nincs. (4.)

229. A fegyverhasználat után a sérültet elsősegélyben kell részesíteni és gondoskodni kell orvosi ellátásáról. (4.)

- a fegyverhasználatot követően a rendőrnek gondoskodnia kell parancsnoka értesítéséről és annak megérkezéséig a helyszín biztosításáról.

A fegyverhasználattal kapcsolatos egyéb szabályok

230. A rendőrség fegyverhasználati jogáról szóló tvr. nem érinti a Büntető Törvénykönyv 29. §-ában szabályozott jogos védelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. (4.)

- A Büntető Törvénykönyv 29. §-a szerinti jogos védelem esetén a rendőr a fegyverét, a fegyverhasználat eseteiben felsoroltakon kívül is használhatja.

231. A fegyverhasználatról szóló rendőri jelentés tartalmazza:

a) mikor, hol, ki ellen, milyen fegyvert használt, hány lövést adott le;

b) a fegyverhasználat okát;

c) alkalmazta-e a megelőző intézkedéseket, vagy közülük valamelyiket elhagyta, és miért;

d) milyen sérülés történt, sor kerül-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra, hol tartózkodik a sérült;

e) a helyszínre, a tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.

232. A fegyverhasználatról az illetékes katonai ügyészt azonnal értesíteni kell. A katonai ügyész döntése alapján a rendőrkapitányság vezetője - más szerveknél az azonos jogállású vezető - köteles a sérülést nem okozó fegyverhasználat vizsgálatát haladéktalanul lefolytatni, illetőleg sérülés esetén a halaszthatatlan intézkedéseket megtenni, és az ügyészi vizsgálatot tevékenyen elősegíteni.

233. A fegyverhasználatnak nem minősülő, a tárgyra és az állatra irányuló, a figyelmeztető, valamint a nem szándékosan létrejött lövést a rendőr lehetőleg azonnal, szóban jelentse a parancsnokának, majd készítsen írásos jelentést, amely tartalmazza:

a) mikor, hol, milyen célból, hány lövést adott le, (hány lövés jött létre);

b) a lövést kiváltó körülményeket, figyelmeztető lövésnél az alkalmazott megelőző intézkedéseket vagy azok mellőzésének okait;

c) a lövés irányát és eredményét;

d) a lövést követően tett intézkedéseit;

e) a helyszínre, a tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.

234. A fegyverhasználatnak nem minősülő lövés körülményeit - ha bűncselekmény nem valósult meg - a rendőr elöljárója (alosztályvezető, osztályvezető, illetve a velük egy tekintet alá eső vezető) az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint vizsgálja ki. Megállapításait foglalja összefoglaló jelentésbe, az terjessze fel a szerv vezetőjének, aki jogosult elbírálni a lövés leadásának szükségességét és szakszerűségét.

V. RÉSZ

A RENDŐRI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS ESETEI

ESEMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

Fellépés a közrendre, közbiztonságra súlyos veszélyt jelentő fegyveres bűnözőkkel szemben

235. Ha a rendőr felfegyverzett bűnözőkről, terrorcselekményt elkövető, túszokat fogva tartó terroristákról, illetőleg terrorcselekmények elkövetésével vagy robbantással való fenyegetőzésről szerez tudomást, az - szabad idejében is - haladéktalanul jelentse a legközelebbi rendőri szervnek, illetve elöljárójának. A továbbiakban a kapott utasítás szerint tevékenykedjen.

236. Ha hamis bejelentés alapján téves (fals) bombariadó történt, intézkedést szükséges tenni a bejelentő felkutatására, és indokolt esetben hatóság félrevezetése (vétség vagy szabálysértés) miatt fel kell jelenteni.

Eljárás elemi csapás esetén

237. Elemi csapás (tűzvész, árvíz stb.) színhelyén a rendőr legfontosabb feladata a közbiztonság és az adott helyzetben megkövetelhető rend fenntartása, illetőleg ennek a helyreállítása, a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítása, továbbá az élet- és vagyonmentésben való közreműködés.

238. Tűz esetén a rendőr azonnal értesítse a tűzoltóságot, továbbá a veszélyeztetett terület lakóit, ha azok a tüzet nem vették észre. Kezdje meg az életmentést és tegyen jelentést a közvetlen parancsnokának, majd a helyszínen igyekezzék minél több adatot szerezni a tűz okára vonatkozóan.

239. Árvízveszély esetén gondoskodjon a veszélyeztetett lakosság értesítéséről, azonnal tegyen jelentést elöljárójának, és értesítse az illetékes tanács vb-t. Ha a tanács vb megtette a szükséges óvintézkedéseket, a rendőr a továbbiakban azok végrehajtásához nyújtson segítséget.

Eljárás helyszín biztosítása esetén

240. A helyszínbiztosítás az a rendőri tevékenység, amelyet a rendőr bűncselekmény vagy egyéb esemény helyszínén, a helyszíni szemle előtt, alatt és után a helyszín őrzésére, lezárására, a nyomok és az elváltozások biztosítására foganatosít.

241. A helyszínt biztosító rendőr köteles:

a) elsősegélynyújtásban részesíteni vagy részesíttetni azokat, akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek;

b) a tettenért tettest elfogni;

c) nyomon üldözés lehetősége esetén az üldözést késedelem nélkül teljesíteni;

d) a tanúkat visszatartani és az illetéktelen személyeket a helyszínről eltávolítani;

e) a helyszínt körülhatárolni és eredeti állapotában megőrizni;

f) a közrendet zavaró cselekményeket, forgalmi torlódásokat megszüntetni;

g) az eseményt azonnal jelenteni közvetlen parancsnokának;

h) a helyszínre megérkező szemlebizottság vezetőjének szóbeli jelentést tenni.

242. Szolgálatból való bevonulása után a rendőr köteles írásban jelenteni az alábbiakat:

- kinek a felhívására vagy utasítására, mikor érkezett a helyszínre;

- kiket talált a helyszínen;

- milyen volt a helyszín állapota;

- milyen intézkedéseket tett;

- változtatásokat eszközöltek-e a helyszínen, ha igen kik és miért, milyen nyomokat rögzített;

- kik viselkedtek gyanúsan, mire alapozza gyanúját.

243. A bűncselekmény vagy a baleset helyszínén életét vesztett, illetve életveszélyes sérüléssel kórházba szállított személy közvetlen hozzátartozóját az ügyben eljáró rendőri szerv haladéktalanul értesítse.

Ha gyermekkorú személy szenved sérülést, a szülő vagy gondozó értesítése, tájékoztatása minden esetben kötelező. Az értesítést megfelelő körültekintéssel, figyelmességgel kell végezni.

Eljárás haláleseteknél

244. A rendőr köteles az illetékes hatóságnak azonnal jelentést tenni a nyilvános helyen vagy magánlakásban bekövetkezett rendkívüli halál vagy annak gyanúja esetén.

Rendkívüli az a halál, amelynek természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így különösen ha:

a) bekövetkezésének körülményei bűncselekmény gyanújára utalnak;

b) közlekedési vagy üzemi baleset okozta, vagy ezek gyanúja merül fel;

c) egyéb (pl. közterületi, háztartási) baleset okozta, és a halál bekövetkeztével összefüggésben a felelősség vizsgálata szükséges;

d) öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak;

e) orvosi gyógykezelés során következett be, és az orvos vagy az egészségügyi szakdolgozó foglalkozási szabályszegésének gyanúja merül fel (pl. gyógykezelés hiánya, vérátömlesztés, altatás, érzéstelenítés, műtét szakszerűtlen végrehajtása);

f) bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek, és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan lehetne következtetni a halál okára, illetőleg arra, hogy a halál természetes módon következett be (tisztázatlan haláleset).

Rendkívüli halálnak kell tekinteni - a személyazonosság megállapításáig - az az esetet is, amikor az elhunyt személyazonossága ismeretlen.

Gondoskodni kell a helyszín változatlan fenntartásáról mindaddig, amíg a rendőrhatóságtól megérkezik a bizottság a szemle megtartására. Nyilvános helyen történt halálesetnél a halottat le kell takarni.

245. Magánlakásban bekövetkezett természetes halál esetén a rendőri eljárásnak csak a jogszabályban meghatározott esetekben van helye.

Eljárás baleset esetén

246. Baleset helyszínén az intézkedő rendőr köteles:

- a sérültek mentéséről, az elsősegélynyújtásról, orvos (mentők) kihívásáról gondoskodni;

- a balesetben szereplő személyek és szemtanúk adatait feljegyezni és a helyszínt biztosítani;

- a kíváncsiskodókat a helyszíntől távol tartani;

- a legszükségesebb feladatok elvégzése után jelentést tenni az illetékes rendőri szerveknek és a továbbiakban a kapott utasítás szerint eljárni;

- a balesethelyszínelő járőrnek - szemlebizottságnak - a szükséges segítséget megadni ahhoz, hogy munkáját gyorsan, biztonságosan végezhesse. (Pl. forgalomirányítás, -terelés, járműőrzés, terepfelmérés stb.)

247. Közúti közlekedési baleset helyszínén a rendőr köteles:

- a könnyű sérüléssel, vagy csak anyagi kárral járó balesetek ügyében a szükséges helyszíni intézkedést lefolytatni, amennyiben az saját észlelés, bejelentés vagy egyéb úton tudomására jutott;

- az elsődleges intézkedéseket megtenni (pl. a helyszín biztosítása, intézkedés a sérültek ellátására, tanúkutatás, a baleset által érintett személyek visszatartása a helyszínen) akkor is, ha a helyszíni eljárás lefolytatására egyébként nem jogosult.

248. A közúti közlekedési balesetek vizsgálatát a baleset helyszínelő és -vizsgáló szolgálat végzi.

249. A közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegésével nem közúton súlyos sérülést vagy halált okozó közlekedési balesetnél is a közúti közlekedési balesetekre vonatkozó szabály szerint kell eljárni.

250. A veszélyes árut szállító jármű balesetének helyszínén a rendőr haladéktalanul:

- mások segítségének igénybevételével is tegye meg a veszély elhárításához, a sérültek mentéséhez, a további kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket;

- a szolgálati út betartásával tegyen jelentést a rendőr-főkapitányság vezetőjének: hol, mikor, milyen esemény történt, a szállítmány milyen veszélyt jelent a személyekre, illetve a környezetre;

- segítse a helyszínre érkező mentési és veszélyelhárítási munkát végzők útvonalának (tevékenységének) biztosítását.

251. A baleset sérültjeinek elszállítására a rendőr csak abban az esetben vehet igénybe nem erre a célra szolgáló gépjárművet, ha:

a) a sérült sürgős elszállítását az Országos Mentőszolgálat helyszínre kivonult egységének vezetője kéri;

b) a balesetnél az Országos Mentőszolgálat értesítése, illetőleg helyszínre érkezése különösen hosszú időbe kerül, a sérült gyors elszállítása szükséges, és orvosi vélemény szerint ez nyilvánvalóan nem jár az állapotát súlyosbító következményekkel.

Az a) és b) alpontban említett esetben is minden lehetséges módon gondoskodni kell a sérült előzetes orvosi vizsgálatáról és az elsősegélynyújtásról.

252. Vasúti baleset esetén a rendőr köteles:

- elsősegélyt nyújtani, illetőleg az megszervezni;

- a helyszín és a helyszínen talált berendezés állapotát rögzíteni (kisiklott kocsik száma, a váltó és a sebességmérő szalag állása, sérültek, elhaltak személyazonossága, vonatszám, a vonat személyzetének adatai);

- a vonat személyzetét, illetőleg a váltókezelőt a helyszínen visszatartani;

- további baleset megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni;

- azonnal jelentést tenni az illetékes rendőri szervnek;

- gondoskodni a vagyonvédelemről és a tűzvédelmi szabályok betartásáról;

- az óvóintézkedést megtenni, ha robbanó-, mérgező, vagy sugárzó anyagot szállítottak a szerelvényen;

- az előjegyzési könyvet, engedélyt kérő naplót, menetjelzést, előjegyzést, ólomzár-levételi előjegyzési könyvet biztosítani;

- szükség esetén intézkedni a véralkohol-vizsgálat elvégzéséről;

- személy elgázolása esetén, ha a pálya nem rongálódott meg, a tény rögzítése és vázlatkészítés után az elgázoltat a vágányok közül kiemeltetni és a pályát a forgalom részére szabaddá tenni;

- a forgalmat csak a legszükségesebb megállapítások idejére szabad visszatartani.

253. A vonat továbbhaladását a rendőri intézkedések csak indokolt esetben és legfeljebb hatvan percig gátolhatják, kivételt képezhetnek a súlyos következményekkel járó balesetek, a bűncselekményre utaló adatok (emberölés, kártevés, rongálás stb.). Ilyen esetben a helyszíni szemlebizottságot meg kell várni.

254. Baleset helyszínén tett intézkedésekről a rendőr jelentést ír.

Eljárás súlyos fertőző betegség esetén

255. Ha a rendőr súlyos fertőző megbetegedésről vagy annak gyanújáról szerez tudomást, értesítse a legközelebbi orvost, és haladéktalanul tegyen jelentést közvetlen parancsnokának, aki értesíti az illetékes egészségügyi szervet a szükséges intézkedések megtétele végett. A rendőr az orvos, illetve az egészségügyi szerv megérkezéséig gondoskodjon a fertőzött terület - helyiség - lehetőség szerinti lezárásáról.

256. Az egészségügyi szervek által a lezárással kapcsolatban előírt rendszabályok betartását a rendőri szervek ellenőrizni kötelesek, és szükség esetén rendőrökkel is biztosítani kell azok betartását.

257. Az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet a lakosság egészét közvetlenül fenyegető közegészségügyi-járványügyi veszély elhárításához, illetve rendkívüli körülmények esetén tett intézkedéseinek foganatosításához a rendőrség közreműködését is igénybe veheti.

258. Fertőző állatmegbetegedés esetén is az előzőek szerint kell eljárni az állatorvos, az illetékes állategészségügyi szerv értesítése, illetve intézkedés megtételére történő felhívása mellett. A beteg állat kiirtásában rendőr nem vehet részt.

Eljárás közművek és biztonsági berendezések meghibásodása esetén

259. Víz-, gáz- és villanyvezeték, továbbá a biztonsági berendezések (pl. közúti jelzések) utcán vagy egyéb nyílt helyen történő megrongálódása esetén a rendőr haladéktalanul értesítse az illetékes vállalatot, illetve az illetékes hatóságot. Közművek meghibásodása esetén gondoskodjon a veszélyeztetett terület lezárásáról, őrzéséről mindaddig, amíg az illetékes vállalat nem intézkedik a hiba elhárításáról, a veszélyhelyzet megszüntetéséről.

260. Ha az üzemzavar jelentős veszélyt rejt magában, vagy bűncselekmény gyanúja áll fenn, az esetet azonnal jelentse az illetékes szervnek. Az értesítés adására más személyt is felkérhet. A meghibásodás helyszínén akadályozzon meg minden olyan cselekményt, amely további kárt vagy veszélyt jelent.

TÁRGYAKKAL, ÁLLATOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

Eljárás talált tárgy esetén

261. Ha a rendőr elveszett dolgot talál, az lehetőleg tanúk jelenlétében vizsgálja át és jelentés kíséretében továbbítsa az illetékes tanács vb szakigazgatási szervéhez.

262. A rendőri szerv (rendőr) az állampolgár által talált dolgot - a lőfegyver, lőszer és ipari robbantóanyag kivételével - csak akkor vegye át, ha annak az illetékes tanács vb szakigazgatási szervéhez történő beszolgáltatása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. A talált dolgok átvételéről elismervényt kell adni.

263. Az átvett dolgot haladéktalanul továbbítani kell az illetékes tanács vb szakigazgatási szervéhez.

264. A talált lőfegyvert, lőszert és ipari robbantóanyagot a rendőri szervhez kell beszolgáltatni. A beszolgáltatásról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza a megtaláló személy adatait, a lőfegyver, lőszer és ipari robbantóanyag pontos megnevezését, mennyiségét, valamint a találás helyét és időpontját. A jegyzőkönyv egy példányát a megtalálónak kell átadni.

265. A jegyzőkönyv alapján az illetékes rendőrhatóságnak le kell folytatni a szükséges eljárást (nem forog-e fenn visszaélés, mulasztás stb.).

266. A talált lőfegyverre, lőszerre és ipari robbantóanyagra a megtaláló igényt nem tarthat, az csak érvényes engedéllyel rendelkező jogosultnak adható ki.

Eljárás elhagyott robbanóanyag találása esetén

267. Ha a rendőrnek elhagyott robbanóanyag találásáról tesznek bejelentést, vagy ilyen anyag találása jut tudomására, köteles a lelőhelyen megjelenni és intézkedni az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében. A robbanóanyag találásáról tegyen jelentést parancsnokának, aki az azonnal továbbítja a rendőr-főkapitányság ügyeletére. Az ügyelet vezetője soron kívül jelent a BM Főügyeletnek, amely gondoskodik a tűzszerész-járőr kirendeléséről.

268. Az intézkedő rendőr a jelentés megtétele előtt keresse meg az illetékes városi, fővárosi (városi) kerületi tanács vb igazgatási osztályát, községekben a vb-titkárt (a továbbiakban: tanács vb) és győződjön meg arról, hogy a tanács vb részéről nem kérték-e már a tűzszerész-járőr kirendelését. Ha a tanács vb részéről ez megtörtént, a rendőr jelentését a rendőr-főkapitányság ügyeletére kell továbbítani.

269. A robbanóanyag találásáról szóló jelentés tartalmazza:

- a talált robbanóanyag pontos helyét, feltüntetve, hogy az lakott településen belül vagy azon kívül van-e. Ha lakott területen kívül (szántóföldön, legelőn, erdőben) van, akkor a hozzá legközelebbi lakóépületek távolságát;

- a robbanóanyag típusát (pl. lőszer, bomba stb.) és mennyiségét;

- a helyszín rövid leírását, feltüntetve, hogy a robbanóanyag helye közelében van-e veszélyeztetett középítmény, gazdasági épület, országos főközlekedési útvonal, vasútvonal, elektromos vagy távbeszélő-vezeték;

- a robbanóanyag helyzetének leírását (pl. földbe fúródva, föld felszínén, építmények falában vagy szerkezeti elemeibe befúródva stb.);

- az eltávolítás sürgősségét indokoló körülményeket;

- a tanács vb részéről történt-e intézkedés a tűzszerész-járőr kirendelésére.

270. A rendőr a tanács vb útján gondoskodjon a lelőhely melletti figyelmeztető tábla kitűzéséről, a lelőhely körülkerítéséről, kivilágításáról.

A lelőhelyet az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében - ahol erre szükség van - önkéntes rendőrökkel illetve a robbanóanyag eltávolításában közvetlenül érintettekkel (tsz, állami gazdaság, magánszemély stb.) a tűzszerész-járőr megérkezéséig őriztetni kell. Szükség esetén az őrzésre rendőrt kell kivezényelni.

271. Ha a robbanóanyag vízi, szárazföldi közlekedési útvonalon vagy azok közvetlen közelében van, intézkedni kell a terület lezárásáról, a forgalom eltereléséről.

272. A robbanóanyag hatástalanítása (megsemmisítése) alkalmával a biztosítási feladatokat (a veszélyeztetett terület lezárása, kiürítése) a rendőrség a tanács vb-vel együttműködve látja el.

Eljárás állati tetem és sérült állat találása esetén

273. Ha a rendőr közterületen állati tetemet vagy sérült állatot talál, arról értesítse a tanács illetékes szervét, amely gondoskodik annak elszállításáról.

VÉDŐ ÉS ÓVÓ INTÉZKEDÉS

274. Ha a rendőr a gyermek- vagy fiatalkorúak gondozását, oktatását, nevelését, tartását, értelmi és erkölcsi fejlődését károsan befolyásoló (veszélyeztető) családokról, veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúakról szerez tudomást, a külön rendelkezésekben foglaltak szerint kezdeményezzen bűnmegelőző, védő és óvó intézkedéseket. Ezek különösen: a megfelelő felügyelet alá helyezés, gondozás és gyógykezelés.

275. Az eltévedt vagy csavargó gyermeket, a csavargó fiatalkorút elsősorban a szülőknek (gondozónak) kell átadni.

Ha az átadás akadályba ütközik, illetve a szülő (gondozó) más helységben lakik (tartózkodik) a bekísérést a helyi rendőri szervhez kell végrehajtani.

276. A szülőtől (gondozótól), a gyermek- és ifjúságvédő intézetből, nevelőotthonból, nevelőintézetből, valamint javítóintézetből szökött - eltűntként körözött - gyermek vagy- vagy fiatalkorút elő kell állítani ha az a körözést kibocsátó szerv kifejezetten kéri.

277. A csavargás miatt bekísért, illetve a szökés miatt előállított gyermek- és fiatalkorúakat meg kell hallgatni.

Ennek során tisztázni kell:

a) csavargásának, szökésének okait (intézeti szököttek esetében a szökést elősegítő körülményeket),

b) hogy szüleitől, illetve az intézetből történt távozása óta mivel töltötte idejét, hol, kikkel volt együtt, kik fogadták be, hogyan és miből tartotta fenn magát.

278. A bekísért vagy előállított gyermek- és fiatalkorút a szülőnek (gondozónak) kell kiadni, illetve a szülő (gondozó) akadályoztatása esetén a legközelebbi gyermek- és ifjúságvédő intézetbe kell átkísérni.

279. A javítóintézetből szökötteket a javítóintézetbe kell visszakísérni. A visszakísérést az előállítás idejétől számított nyolc órán belül meg kell kezdeni. Erre az időtartamra a visszatartott javítóintézeti növendéket az előállító-helyiségben kell elhelyezni.

RENDŐRI KARHATALOM KIRENDELÉSE

280. A rendőrség karhatalom kirendelésével nyújt segítséget az államigazgatási szervek, valamint a bíróság részére, ha erre az államigazgatási szerv, illetve a bíróság határozatában elrendelt cselekmény kikényszerítése, továbbá a végrehajtásban részt vevő személyek védelme érdekében szükség van, illetve ezt a jogszabály felhatalmazása alapján a végrehajtásra illetékes személy kifejezetten kéri.

281. A karhatalmat az illetékes rendőrkapitányság vezetője rendeli ki az igénybevétel szükségességét tartalmazó határozat alapján. Sürgős esetben a karhatalmat az illetékes államigazgatási szerv vezetőjének - a bíróság elnökének - szóbeli kérésére is ki kell rendelni. Ilyenkor a kivezényelt rendőr feladata csupán az általában szükséges személy- és vagyonvédelem biztosítása. A kirendelés helyszínén a kirendelést kérő átadja a kikényszerítési igényt tartalmazó határozatot a rendőri karhatalom vezetőjének, aki annak tartalma szerint működik közre a kikényszerítésben.

Sürgős szóbeli kirendelés esetén a rendőrkapitányság vezetője legalább két fős karhatalmat vezényeljen ki, és a karhatalom vezetőjét a közbiztonsági parancsnoki állományból jelölje ki, mert ilyen esetekben az előzetes eligazításhoz nem áll rendelkezésre az alaphatározat, így fokozott a helyszíni döntés jelentősége.

282. A karhatalomként kivezényelt rendőr alapvető feladata, hogy szükség esetén kényszerítő eszközök alkalmazásával is, de a fokozatosság elvének betartásával kikényszerítse, hogy a végrehajtás alá vont személy a határozatot teljesítse. A passzívan védekező (pl. személybe, tárgyba belekapaszkodó) kötelezettel szemben olyan létszámú karhatalmi erőt kell kivezényelni, amely alkalmas arra, hogy a kikényszerítést személyi sérülés és aránytalanul nagy kár okozása nélkül hajtsák végre.

283. A karhatalomként kivezényelt rendőr a végrehajtásban részt vevő személyek védelmének biztosításával és a szükséges esetekben a kötelezett személy aktív vagy passzív ellenállásának leküzdésével biztosítja a határozat végrehajtását. Nem végez rakodási, szállítási munkát, mert ezek elvégeztetése a végrehajtó feladata. Az intézkedést határozottan, a feltűnést kerülve hajtsa végre, és tartsa távol az illetéktelen személyeket a karhatalmi feladat helyszínétől. Akadályozza meg, hogy jelenlétében bárki jogsértő cselekményt kövessen el.

284. Ha a feladat teljesítés nehézségekbe ütközik, a kivezényelt rendőr közvetlen elöljárója köteles gondoskodni a karhatalom megerősítéséről, az akadály elhárításáról. Ha a felmerült akadály elháríthatatlan, a rendőrkapitányság vezetője értesíti a kirendelő határozat aláíróját.

SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KÜLÖN SZABÁLYOK

Eljárás diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező személyekkel szemben

285. A Magyar Köztársaságban diplomáciai, illetve a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élveznek:

a) az idegen államok államfői, kormányfői és kíséretük tagjai,

b) az idegen államok párt- és kormányküldöttségének tagjai,

c) a diplomáciai képviseletek személyzetének tagjai és a velük közös háztartásban élő családtagjaik - ha nem magyar állampolgárok - illetve állandó lakóhelyük nem Magyarországon van,

d) az átutazó diplomáciai képviselők, konzuli tisztviselők és családtagjaik,

e) idegen államoknak a Magyar Köztársaságban eseti diplomáciai feladatot teljesítő megbízottai,

f) a konzuli képviselet tagjai és velük közös háztartásban élő családtagjaik, ha nem magyar állampolgárok, illetve állandó lakóhelyük nem Magyarországon van,

g) az erre vonatkozó nemzetközi szerződésekben meghatározott körben és feltételek mellett: egyes nemzetközi szervezetek, így különösen az ENSZ, illetőleg szakosított intézményei tagállamainak képviselői, e szervezetek egyes tisztségviselői és családtagjaik, a KGST tagállamainak képviselői és a KGST titkárságának egyes tisztviselői, valamint családtagjaik, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Törzsének és egyéb vezetési szerveinek tagjai és családtagjaik, a Duna Bizottság tagállamainak képviselői, illetőleg a Duna Bizottság titkárságának egyes tisztségviselői és családtagjaik stb.

A rendőr - az a) és b) pontban felsoroltak kivételével - a mentességet élvező személyeket, illetőleg családtagjaikat, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése esetén a mentességük ellenére is igazoltathatja, személyazonosságukat megállapíthatja.

286. A rendőr igazolásul a diplomata-, illetőleg külügyi szolgálati útlevelet vagy a Külügyminisztérium által kiállított személyazonossági igazolványt fogadhatja el.

287. A rendőr a diplomáciai képviselet tagja, valamint a Magyar Köztársaság kétoldalú konzuli egyezményeiben szabályozott mértékben a konzuli képviselet tagja, illetve annak családtagja által elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén a szükséges helyszíni intézkedést, feljelentést és az egyéb eljárási cselekményeket az erre vonatkozó jogszabályok és belügyi rendelkezések szerint végezze.

288. A diplomáciai, illetve konzuli képviselet helyiségei sérthetetlenek, ezekbe a helyiségekbe hivatalos eljárás során a rendőr nem léphet be, kivéve ha ehhez a képviselet vezetője hozzájárul. A hozzájárulás megszerzéséhez a szolgálati út betartásával kell intézkedni. A diplomáciai képviselőnek, valamint a Magyar Köztársaság kétoldalú konzuli egyezményeiben szabályozott mértékben a konzuli képviselet tagjának a magánlakását ugyanaz a sérthetetlenség és védelem illeti meg, mint a képviselet helyiségeit.

289. A diplomáciai, illetve konzuli képviselet helyiségei, azok berendezései és az ott levő egyéb vagyontárgyak, valamint a képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, az igénybevétel, a foglalás vagy a végrehajtás alól.

290. A külképviseletek magyar állampolgárságú alkalmazottait, illetve azokat a külfödieket, akik a Magyar Köztársaságban tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel élnek, mentesség nem illeti meg, velük szemben a magyar állampolgárokkal azonos módon kell eljárni.

Eljárás országgyűlési képviselővel, bíróval, ügyésszel szemben

291. Országgyűlési képviselőt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntető eljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet (13.)

292. Országgyűlési képviselőt szabálysértés elkövetése esetén személyazonosságának megállapítása céljából a rendőr igazoltathat, feljelenthet, de nem figyelmeztethet, vele szemben helyszíni bírságot nem alkalmazhat.

293. Országgyűlési képviselő tanúként megidézhető és kihallgatható. Meg nem jelenése esetén azonban kényszerintézkedés nem foganatosítható.

294. A hivatásos bíró és az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt a népi ülnök esetében a felelősségre vonást a legfőbb ügyész indítványozza; ehhez ki kell kérnie az igazságügyminiszternek és a legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnökének véleményét is. (14.)

295. Ügyész és ügyészségi fogalmazó - tettenérés esetét kivéve - csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával vehető őrizetbe, vele szemben nyomozási cselekmény és büntetőjogi felelősségre vonás csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával foganatosítható. (15.)

Eljárás nem magyar állampolgárral szemben

296. A nem magyar állampolgárral (menekülttel) szemben ugyanaz a rendőri fellépés, a rendőrhatósági intézkedés szabálya, mint a magyar állampolgár esetében. Ha valaki a magyar nyelvet nem ismeri, illetve ismeri, de az anyanyelve használatát kifejezetten kéri, akkor az számára, tolmács bevonásával - az államigazgatási-, szabálysértési- és büntetőeljárásban egy iránt - biztosítani kell.

297. A nem magyar állampolgárral (menekülttel) szemben alkalmazott büntetőjogi kényszerintézkedést (őrizetbevétel, előzetes letartóztatás) soron kívül jelenteni kell az ORFK Igazgatásrendészeti Csoportfőnökség Külföldieket Ellenőrző Osztályára.[48]

- A nem magyar állampolgárral kapcsolatos rendőri intézkedés, rendőrhatósági eljárás során figyelemmel kell lenni a menekültek helyzetére vonatkozó 1989. évi 15. törvényerejű rendeletre.

Eljárás a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek tagjával szemben

298. A fegyveres erők, a rendőrség a rendészeti (a továbbiakban: fegyveres) szervek tagjával szemben a szolgálatos rendőr a testület és a rendfokozat tekintélyének megóvásával intézkedjen. A személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedésekről szóló rendelkezéseket - szükség esetén - a fegyveres szervek tagjaira vonatkozóan is alkalmazni kell. Kényszerítő eszköz - különösen az egyenruhában levő személlyel szemben - csak végső esetben alkalmazható

299. A szolgálatos rendőr - rendfokozatra való tekintet nélkül - igazoltathatja a fegyveres szervekhez tartozó személyt:

- bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén;

- ha szabálysértés elkövetésén tetten éri;

- ha az mással szemben kezdeményezett rendőri intézkedés során szükséges.

300. A fegyveres szervek gépjárművezetőjének igazoltatásakor, ha a gépjárműparancsnok az intézkedő rendőrnél magasabb rendfokozatú, a rendőr előzetesen jelentse az igazoltatás okát. Sürgős harckészültségi vagy egyéb, halasztást nem tűrő feladat végrehajtása során, valamint államtitok megőrzése érdekében a gépjárműparancsnok a közúti gépjárműellenőrzést - az igazolás kivételével - megtagadhatja. Aki ezt teszi, köteles a cselekményéért vállalni a felelősséget és bevonulás után jelentést tenni az elöljárójának. Ebben az esetben a rendőr a helyszínen csak súlyos bűntett alapos gyanúja miatt intézkedhet, az illetékes elöljáró egyidejű értesítése mellett. Egyébként - az igazolás adatai alapján - utólag, az illetékes elöljárók útján lehet a rendőr intézkedésének érvényt szerezni.

301. Az elrendelő hatóságnak a fegyveres szervek (fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek) tagjainak elővezetése iránt az illetékes elöljáróját kell megkeresni. (11.) Ha a rendőr az elővezetés végrehajtásakor szerez tudomást arról, hogy az elővezetési határozatot nem az elöljáró útján kézbesítették, az elővezetést nem foganatosítja.

302. A fegyveres erők beosztottját a legközelebbi helyőrség-parancsnokságra, helyőrségkommendánshoz vagy a vasúti katonai kommendánshoz kell előállítani. Ha az távolabb van, mint a legközelebbi rendőri szerv, a rendőri szervhez kell az előállítási foganatosítani. Erről értesíteni kell a helyőrség parancsnokát, illetve a kommendánst.

303. A rendőrség és a rendészeti szerv beosztottját minden esetben a rendőri szervhez kell előállítani. Erről az illetékes szerv parancsnokát (az ügyeletes tisztet) értesíteni kell.

304. A fegyveres erők tagját is a rendőri szervhez kell előállítani, ha az arra okot adó cselekménye polgári személlyel is összefüggésben van.

305. Ha az előállítandó személy fegyverrel rendelkezik - a biztonsági intézkedések megtétele mellett - fel kell szólítani fegyverének átadására, illetőleg a fegyver feltalálási helyének közlésére, ellenállás esetén le kell fegyverezni.

306. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaival szemben rendőri karhatalom nem rendelhető ki. A kirendelést kérő államigazgatási szerv vagy bíróság egyidejű értesítésével a kirendelési határozatot továbbítani kell az eljárás alá vont személy parancsnokának, aki intézkedik a határozat időben történő végrehajtása iránt.

ELJÁRÁS A RENDŐRSÉG VAGY A RENDŐR SÉRELMÉRE ELKÖVETETT, HATÓSÁG VAGY HIVATALOS SZEMÉLY MEGSÉRTÉSE ESETÉN

307. A rendőr jelentse elöljárójának, ha tudomást szerez arról, hogy a rendőrség, illetve valamely rendőr sérelmére hatóság vagy hivatalos személy megsértése történt. A jelentést a sértett rendőrnek is tudomására kell hozni.

308. A hatóság vagy hivatalos személy megsértése vétség miatt büntető feljelentés megtételére jogosult:

a) a belügyminiszter, ha

- a rendőrséget vagy annak személyi állományát,

b) a belügyminisztériumi államtitkár és a belügyminiszter-helyettesek, ha

- közvetlen alárendelt szervét, annak vezetőjét vagy beosztottját,

- a rendőr-főkapitányságot vagy annak vezetőjét,

- a BM Rendőri Ezredet vagy annak parancsnokát,

c) a rendőr-főkapitányság vezetője, ha

- alárendelt szervét, annak vezetőjét vagy beosztottját,

d) a BM Rendőri Ezred parancsnoka, ha

- valamely alegységét vagy beosztottját érte sérelem.

309. A hatóság vagy hivatalos személy megsértése szabálysértés esetén az érintett rendőrhatóság vezetője, illetőleg az egyéb rendőri szerveknél a sértett rendőr közvetlen felettese jogosult feljelentést tenni.

310. A büntető, illetőleg szabálysértési feljelentés megtételére a javaslatot szolgálati úton kell a feljelentésre jogosult elöljáróhoz felterjeszteni. Hivatalos személy megsértésének megvalósulása miatt a parancsnok nem mellőzheti a feljelentést, ha az eset összes körülményeit tekintetbe véve a sértés alkalmas volt a rendőrség tekintélyének súlyos csorbítására, lejáratására.

VI. RÉSZ

SZOLGÁLATI FORMÁK

311. A rendőrök egyes alapvető rendőri feladatokat - külön végrehajtási szabályok alapján - szolgálati formákban végeznek.

312. A külön végrehajtási szabályokat az adott feladatot végrehajtó rendőr - szolgálati beosztásától függetlenül -köteles betartani. Az illetékes elöljáró - bármely rendőr részére - elrendelheti a feladat meghatározott szolgálati formában történő végrehajtását.

ÜGYELETI SZOLGÁLAT

313. A rendőri munka folyamatosságának biztosítása végett ügyeleti szolgálatot kell szervezni a BM Országos Rendőr-főkapitányságon, a rendőrfőkapitányságokon, a rendőrkapitányságokon, rendőrőrsökön (alosztályokon), valamint egyéb rendőri szerveknél, ahol az az illetékes vezető elrendeli. Az ügyeletes a hivatali munkaidőn kívül -meghatározott esetekben - a szerv vezetőjének jogkörét gyakorolja.

314. Az ügyeletes - a vegyes ruhanormába sorolt is -, a szolgálatát egyenruhában, az előírt öltözetben, azon "ÜGYELETES TISZT" ("ÜGYELETES") feliratú karszalaggal látja el. A karszalagot a bal felsőkaron kell viselni. Az ügyeletes a hivatali munkaidőn túl könnyített szolgálati öltözékben pihenhet, zubbonyát (zakóját) levetheti, de felszerelését úgy kell elhelyeznie, hogy adott esetben gyorsan felszerelhessen.

315. Az ügyeletes a fegyverzetét köteles - a biztonsági szabályok megtartásával - úgy készenlétben tartani, hogy szükség esetén azonnal használhassa.

316. Az ügyeletes részére biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek feladata zavartalan ellátásához és adott intézkedések megtételéhez szükségesek.

317. Az ügyeleti szolgálatot ellátó rendőrt alapvető feladatának teljesítésétől elvonni, más feladatra igénybe venni tilos.

KÖZTERÜLETI ÉS ŐRSZOLGÁLATOK

Körzeti megbízotti szolgálat

318. A körzeti megbízott meghatározott körzetben teljesít szolgálatot, tevékenysége a személyes felelősség elvén alapul.

319. A körzeti megbízott alapvető feladata: a rendőrség lakossági kapcsolatainak erősítése, a fogadóóra rendszeres megtartása, az állampolgári beadványok intézése, az önkéntes társadalmi segítőkkel való foglalkozás, a hatáskörébe utalt bűnügyi nyomozások lefolytatása, a közbiztonságra veszélyes személyek - jogszabályon alapuló - ellenőrzése, a helyi hatályú körözési tevékenység folytatása, a szabálysértési ügyekben az előzetes intézkedés foganatosítása, a műsoros előadások közbiztonsági láttamozása és ellenőrzése, illetve a speciális vasúti, légi és vízi rendészeti rendőri munka végzése.

320. Feladatainak végrehajtásába bevonja az önkéntes társadalmi segítőket. Felelős a hozzá tartozó önkéntes rendőrök utánpótlásának szervezéséért, csoportja tagjainak képzéséért, szolgálatuk irányításáért.

321. A körzeti megbízott önállóan vagy csoportba szervezve - csoportvezető irányításával - lát el szolgálatot.

322. Munkája során együttműködik a helyi üzemrendészeti szervekkel, a tanácsi dolgozókkal, a fegyveres erők és rendészeti szervek beosztottaival.

323. A körzeti megbízotti szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat a Körzeti Megbízotti Szabályzat tartalmazza.

Járőrszolgálat

324. A járőrszolgálat a közterületek és a nyilvános helyek rendőri ellenőrzésének formája. A járőrszolgálat során egy vagy több rendőr együttesen, előre meghatározott körzetben vagy útvonalon közrendvédelmi, közlekedési, illetve vízi rendészeti feladatokat lát el.

325. A járőrszolgálat teljesíthető:

- gyalogosan (szolgálati járőrkutyával vagy anélkül);

- lovon;

- kerékpárral;

- motorkerékpárral;

- gépkocsival;

- vízi járművel;

- vonaton (vagy más tömegközlekedési eszközön);

- légi járművel.

326. A rendőr mellé járőrtársként beosztható az önkéntes rendőr, illetve - a közös végrehajtást igénylő feladatra - a katonai rendész, valamint a hivatásos vagy önkéntes határőr.

327. Attól függően, hogy a járőr feladatai között az általános bűnmegelőző, igazoltató, illetve a közlekedést segítő, irányító és ellenőrző feladatok vannak túlsúlyban, meg kell különböztetni a közrendvédelmi, illetőleg a közlekedési - balesethelyszínelő, forgalomellenőrző - járőrszolgálatot.

328. A járőrszolgálat szervezésére, irányítására, ellátására vonatkozó részletes szabályokat a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzat tartalmazza.

Őrszolgálatok

329. Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során a rendőr a kijelölt őrhelyén, illetve mozgási körletében - állandó vagy ideiglenes jelleggel - személyeket, meghatározott területet, objektumot vagy értéket véd, őriz, illetőleg közbiztonsági szempontból ellenőriz.

330. Az őrszolgálat formái:

- mozgóőr,

- objektumőr,

- fogdaőr,

- kísérő őr,

- rendkívüli őr.

331. A mozgóőr a számára kijelölt területen (mozgási körzetében) egy ponthoz meghatározott időközönként rendszeresen visszatérve látja el szolgálatát. Mozgási körzetét - a közbiztonsági viszonyok és a feladat jellege szerint - az elöljáró jelöli ki.

332. Az objektumőr meghatározott objektumhoz tartozó - az elöljáró által kijelölt - körzetben végzi feladatát.

333. Fogdaőr az aki rendőrségi fogdában, a kijelölt őrhelyen, meghatározott mozgási körzetben fogva tartottat - őrizetbevett, előzetes letartóztatásba helyezett, illetve elítélt (a továbbiakban: fogva tartott) személyt - őriz.

334. Kísérő őr az akinek felügyeletére személyi szabadságában korlátozott, illetőleg fogva tartott személyt bíztak abból a célból, hogy meghatározott szervhez vagy helyiségbe kísérje.

335. A fogva tartott kísérése a végrehajtás módja szerint lehet: rendes vagy megerősített.

a) Rendes kísérés történik, ha a kísért személynél (személyeknél) az előzetes ismeretek alapján nem áll fenn olyan körülmény, melynek folytán szökéstől vagy a rendőr elleni támadástól lehet tartani.

b) Megerősített kísérés szükséges, ha a kísért személy szökésétől vagy támadásától lehet tartani, illetve a kísérés nehéz körülmények között történik.

Mindig a megerősített kísérést kell alkalmazni a fogva tartott külföldre, vagy külföldről hazánkba irányuló, valamint a veszélyes bűnöző kísérésekor.

336. A kísérés megszervezése a kíséréssel megbízott rendőr parancsnokának feladata. A kísérő őrök létszámát a kísért személyek veszélyességi foka, fizikai ereje, az adott terület közbiztonsági helyzete és időjárási viszonyai figyelembevételével kell meghatározni. A bűncselekmény miatt fogva tartott személy kísérését úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy az a bizonyításhoz fűződő érdekeket ne veszélyeztesse.

337. A fogvatartott szállítása általában az erre a célra rendszeresített speciális gépkocsival vagy személygépkocsival történik. Szükség esetén - biztonságos feltételekkel - a kísérés gyalog, vonaton, autóbuszon, hajón, vagy repülőgépen is végrehajtható, illetve elrendelhető.

338. A kísérésre vonatkozó utasítást a fogva tartás elrendelésére jogosult vezető adja. Ha külföldre irányuló, illetve külföldről hazánkba történő kísérésre vonatkozó utasítás végrehajtásához külföldi állam belügyi szerveivel való kapcsolatfelvétel szükséges, akkor a kísérés végrehajtásának módját - Interpol tagország esetében - az Interpol Magyar Nemzeti Iroda vezetőjével, más ország viszonylatában pedig a BM Nemzetközi Kapcsolatok Osztályával kell egyeztetni.

339. Kiutasított személy külföldre kísérésének elrendelésére - a külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései alapján - az ORFK Igazgatásrendészeti Csoportfőnökség Külföldieket Ellenőrző Osztályának vezetője jogosult.[49]

340. A kísérést az elfogást végző, illetve a fogva tartó rendőri szerv köteles végrehajtani. A külföldre irányuló, illetve a külföldről hazánkba történő kíséréshez a BM Rendőri Ezredet lehet igénybe venni.

341. A kísérő őr feladata, hogy:

a) átvegye a menetlevelet, a szállítási költséget, a kísért személyek letéti tárgyait és az élelmiszer ellátmányt;

b) átvegye a kísért személyektől elvett tárgyakról készített jegyzék egy példányát;

c) a kísérést a parancsnok eligazítása alapján, a meghatározott időre hajtsa végre.

342. A kísérő őrnél csak olyan tárgyak lehetnek, amelyek a járőrtáskában elhelyezhetők, illetve őt mozgásában nem akadályozzák.

343. A kísért személy figyelmét fel kell hívni a kísérés alatt tanúsítandó magatartásra. Ha a kísérő őr a kísérés biztonságát veszélyeztető körülményi észlel, haladéktalanul forduljon a legközelebbi rendőri szervhez.

344. A fogva tartottat - figyelemmel a fogva tartás okaira - a kísérő őr figyelmezteti, hogy szökés, támadás vagy a kísérésnek ellenszegülés esetén kényszerítő eszközt alkalmaz. Ha a kísért személy veszélyességi foka ezt indokolja, illetve a kísérés rendőrségi objektumon kívül történik - és a bilincselésre vonatkozó szabályok szerint kizáró ok nincs -, akkor a kísért személyt a kísérés megkezdése előtt meg kell bilincselni.

345. A kísérés során a kijelölt útvonaltól csak abban az esetben lehet eltérni, ha az eredeti útvonalon történő haladás a biztonságos kísérést veszélyezteti. Ha a kísért személy megszökött, elfogására azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

346. Ha az elfogásra tett haladéktalan intézkedés nem vezetett eredményre, azonnal jelentést kell lenni a legközelebbi rendőri szervnél.

A jelentés tartalmazza:

- a szökött személy nevét, személyének és ruházatának leírását;

- a szökés pontos idejét és helyét;

- a szökött személy veszélyességi fokát;

- a szökött személy szökés közben elszenvedett sérüléseit;

- azokat az egyéb adatokat, amelyek az elfogást megkönnyítik.

347. Az a rendőri szerv, amely a szökésről jelentést kap, haladéktalanul köteles intézkedni a szökött személy elfogására.

348. Közhasználatú járművön történő kísérés esetén - az elöljárók előzetes egyeztetése alapján - a területileg illetékes rendőrkapitány biztosítja, hogy a kísérés folytatásához gépkocsi álljon rendelkezésre.

349. A fogva tartott kísérésének gyakorlati végrehajtásáról részletesebben A rendőrség alaki-karhatalmi szabályzata tartalmaz a rendőrre vonatkozó rendelkezéseket.

350. A rendkívüli őr külön parancsra - ideiglenes jelleggel - végez az elöljáró által meghatározott biztosítási, őrzési feladatot.

351. Az őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokat a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzat, valamint a Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzata tartalmazza.

EGYÉB SZOLGÁLATI FORMÁK

Közbiztonsági ellenőrző (razzia-) szolgálat

352. A közbiztonsági ellenőrző (razzia-) szolgálat olyan rendőri tevékenység, amelynek során a rendőrhatóság illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják, és az ott tartózkodókat igazoltatják. A körözött, a közbiztonságra veszélyes vagy magukat igazolni nem tudó gyanús személyeket a rendőrök a további intézkedés céljából előállítják.

353. A közbiztonsági ellenőrző (razzia-) szolgálat elrendelését indokolja különösen:

- a súlyos vagy sorozat bűncselekmény elkövetőjének, bizonyítékainak felkutatása;

- a körözés alatt álló személyek elfogása;

- a felügyelet nélkül csavargó gyermek- és fiatalkorúak, intézeti szököttek kiszűrése;

- a Magyarországon tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek felkutatása.

354. A közbiztonsági ellenőrző (razzia-) szolgálat végrehajtására az előzetesen gyűjtött adatok alapján tervet kell készíteni. Nagyobb erők bevonása esetén az erre vonatkozó külön rendelkezés szerint kell eljárni.

355. A közbiztonsági ellenőrző (razzia-) szolgálat megtartását az egész ország területén a belügyminiszter, az államtitkár, hatáskörének megfelelően a miniszterhelyettes, a rendőr-főkapitányság illetékességi területén a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitányság illetékességi területén a rendőrkapitány rendeli el.

356. A közbiztonsági ellenőrző (razzia-) szolgálat helyét és idejét a rendőrhatóságok vezetői kötelesek elöljárójuknak előzetesen jelenteni.

Forró nyomon üldöző szolgálat

357. A bűnügyi nyomozások hatékonyságát, a társadalomra különösen veszélyes, a lakosság széles rétegeinek nyugalmát zavaró súlyos bűncselekmények tetteseinek elfogását forró nyomon üldözés útján is biztosítani kell.

358. A szolgálat létrehozásáról, a szolgálat ellátásának körülményeiről, feladatairól és igénybevételi lehetőségeiről a rendőri szerv vezetője intézkedési tervben rendelkezik.

Készültségi szolgálat

359. Készültségi szolgálat az ha az illetékes elöljáró - valamely feladat végrehajtására - a rendőrség személyi állományának, illetve meghatározott részének együtt tartását rendeli el.

360. Készültségi szolgálatot a belügyminiszter, az államtitkár; szakterületükön a miniszterhelyettesek; beosztottjaik számára a rendőrfőkapitányok, illetve rendőrkapitányok rendelhetik el.

361. A készültségi szolgálat elrendelhető a rendőrség, a rendőrhatóságok egy vagy valamennyi szolgálati ága beosztottainak. A készültségi szolgálat elrendelésekor meg kell határozni, hogy az mely szolgálati ág beosztottaira vonatkozik.

362. Rendkívüli, illetve váratlan esemény bekövetkezésekor - a riadótervekben meghatározottak szerint - a személyi állomány egy részének vagy egészének riadót kell elrendelni.

363. A riadó elrendelését, végrehajtását és a riadó időtartama alatt foganatosítandó intézkedéseket az erre vonatkozó utasítások és belügyi rendelkezések alapján kell teljesíteni.

Készenléti ügyeleti szolgálat

364. A készenléti ügyeleti szolgálatot - külön meghatározott összegű díj vagy szabadidő ellenében - az illetékes vezető által kijelölt beosztott látja el.

365. A készenléti ügyeletes a szolgálati ideje alatt a lakásán köteles tartózkodni. A kiemelt rendkívüli események során (után) a rendőri szerv vezetőjének utasítása alapján végrehajtja az elsődleges feladatokat, szükség szerint a helyszíni szemlét és más halaszthatatlan szolgálati intézkedéseket.

Biztosító szolgálat

366. Biztosító szolgálat az a tevékenység, amely meghatározott esetekben biztosítja a személy- és vagyonvédelmet, a rend fenntartását, érvényre juttatja az előírt szabályokat.

367. Meghatározott állami és politikai vezetők, külföldi személyiségek utazásainak, részvételükkel megtartott rendezvényeknek, katonai csapatok, valamint különleges technikai eszközeik manővereinek és az elemi csapás által veszélyeztetett területek kiürítésének biztosítását az e feladatok végrehajtására kiadott külön rendelkezésekben meghatározottak szerint kell végrehajtani.[50]

368. A nagyobb politikai, sport- és kulturális rendezvények alkalmával a rendőri szerv vezetője kijelöli a biztosítás parancsnokát, aki köteles felvenni a kapcsolatot a rendező szervvel. Ennek során - a rendezvény jellegétől függően - tájékozódni kell a közönség várható létszámáról, a rendezők létszámáról és helyszínbejárással kell meggyőződni a rendezvény területének, környékének közbiztonsági, közlekedési viszonyairól, a rendezvény megtartásának egyéb feltételeiről.

369. A biztosításban részt vevő rendőri erők létszámát a rendezvény jellege, a megjelenő tömeg nagysága, várható magatartása és a közbiztonsági helyzet figyelembevételével kell meghatározni.

370. A rendőri szervek a sport- és kulturális rendezvényeket - a rendező szerv bejelentése alapján - a közrend és a közbiztonság fenntartása érdekében biztosítják. E rendezvényeken a rend fenntartása elsősorban a rendezők feladata. A rendezőknek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseihez a rendőrség köteles segítséget nyújtani.

Rendbiztosi szolgálat

371. A területileg illetékes rendőrhatóságot az 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvényen rendbiztos képviseli. Rendbiztost kell kijelölni minden olyan rendezvényre, melyen a szervezők a rend fenntartásához a rendőrség közreműködését kérték. A rendbiztos - a magánlakásban megtartásra kerülő rendezvények kivételével - más esetekben is kijelölhető.

372. A rendbiztos köteles:

- a rendezvényt megelőzően felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel és tájékozódni, hogy a rend fenntartása érdekében milyen intézkedéseket tettek, illetve terveznek;

- a szervezőkkel egyeztetni a rendezvény rendjének biztosításában kérésükre közreműködő rendőri (és együttműködő) erők feladatát, tevékenységét, illetve a rendezőkkel való együttműködés formáit;

- a rendezvény biztosítási tervének elkészítésében közreműködni;

- a rendezvényen jelen lenni és a szervezők kérésére a rend fenntartásában közreműködni, a rendezvényt megzavaró személyeket személyesen vagy a biztosításra kivezényelt, illetve helyszínre hívott rendőri és együttműködő erők bevonásával eltávolítani;

- figyelemmel kísérni a rendezvény törvényességét, továbbá bejelentéshez kötött rendezvény esetén az is, hogy a megtartásra a bejelentésben foglaltaknak megfelelően kerül-e sor;

- a rendezvény résztvevőinek törvényességet veszélyeztető magatartása esetén a szervező figyelmét felhívni törvényi kötelezettségére, illetve a szervező javaslatára, kérésére rendőri intézkedésekkel közreműködni a rend helyreállításában;

- együttműködni a rendezvény biztosítására helyszínre vezényelt rendőri és együttműködő erők parancsnokával;

- soron kívül jelentést tenni a biztosítás parancsnokának, a szerv vezetőjének, illetve a rendőrkapitányság (Budapesten a rendőr-főkapitányság) ügyeletének minden olyan eseményről, amely a rendezvény feloszlatásához, a közlekedés rendjének biztosításához rendőri erők helyszínre irányítását teszi szükségessé;

- a rendezvényt követően észrevételeiről, intézkedéseiről írásos jelentést készíteni.

Felügyeleti szolgálat

373. Felügyeleti szolgálatot olyan - nagyobb létszámú közönséget vonzó - rendezvényeken, kulturális és egyéb létesítményekben kell szervezni, ahol biztosító szolgálat ellátása nem indokolt, mivel a közrend és a közbiztonság fenntartása felügyeleti szolgálattal is megnyugtató módon megoldható.

374. A külön rendelkezésben meghatározott budapesti, valamint más városi színházakban, bemutató filmszínházakban, cirkuszokban állandó tiszti felügyeleti szolgálatot kell ellátni.

375. Azokon a helyeken, ahol nem szerveznek állandó felügyeleti szolgálatot, a rendőrkapitányság vezetője a helyi viszonyoknak megfelelően dönti el, hogy mely létesítményekbe, milyen alkalomból kell tiszthelyettesi felügyeleti szolgálatot vezényelni, illetve meghatározza azokat a létesítményeket, amelyekben a felügyeletet járőrrel kell biztosítani.

376. A felügyeleti szolgálatot ellátók feladata, hogy a közrendet, a közbiztonságot veszélyeztető cselekményeket megelőzzék, illetve megszakítsák. Ellenőrizzék a működési, üzemeltetési előírások maradéktalan betartását, és biztosítsák az előadás, a rendezvény zavartalanságát. A rend fenntartása érdekében nyújtsanak segítséget az intézmény személyzetének.

377. Ha a felügyeleti szolgálat ellátása során a rendőr a működési, üzemeltetési előírások betartása terén mulasztást vagy a közönség részéről rendbontó magatartást észlel, tegyen intézkedést azok megszüntetésére, szükség esetén a rendbontó eltávolítására. Indokolt esetben kezdeményezze az elkövető felelősségre vonását.

Akció-alegységi szolgálat

378. Az akció alegységi szolgálat szervezi és hajtja végre a bűnügyileg legfertőzöttebb helyek (területek) rendszeres rendőri ellenőrzését.

Terror-elhárító szolgálat

379. A rendőrség terror-elhárító szolgálatot működtet a terrorcselekmény és más terror jellegű rendkívüli esemény rendőri feladatainak végrehajtására.

Tűzszerész szolgálat

380. A rendőrség hatáskörébe utalt tűzszerész feladatokat a tűzszerész szolgálat végzi,

Pénzkísérő szolgálat

381. A rendőrség - külön rendelkezésekben meghatározottak szerint - kíséri, biztosítja a bankok nagy összegű pénz- és értékszállításait.

VII. RÉSZ

A RENDŐRSÉG SZAKSZOLGÁLATAINAK FELADATA

Az információ feldolgozó, nyilvántartó és tájékoztató szakszolgálat

382. A vonatkozó belügyi rendelkezések szerint, a szolgálati szervek vezetőivel együttműködve tervezi, irányítja és végzi a Belügyminisztérium információ feldolgozó rendszereinek fejlesztését.

383. Értékeli, elemzi, feldolgozza a szervezetszerű adatszolgáltatás rendszerében beérkezett információkat. Végzi a belügyi statisztikai adatok feldolgozását és értékelését. Információs tájékoztatókat készít az állami, illetve a belügyi vezetők részére. Nemzetközi sajtófigyelést végez.

384. Üzemelteti a Belügyminisztérium számítógépes adatfeldolgozó berendezését, működteti a távadatfeldolgozó hálózatot.

385. Ellátja a szolgálati ágak, szakszolgálatok tevékenységéhez szükséges meghatározott nyilvántartások vezetését. Kiadja a hatósági erkölcsi bizonyítványokat.

386. A rendőri szervek szolgálati igényei alapján tervezi a számítástechnikai eszközök beszerzését, szakirányítja az ezzel összefüggő gazdálkodási és szerviztevékenységet.

A személyügyi szakszolgálat tevékenysége

387. Segíti a vezetőket, a parancsnokokat a személyzeti munkára vonatkozó jogszabályok és belügyi rendelkezések végrehajtásában, intézi az állomány személyzeti ügyeit.

388. Ellenőrzi és biztosítja, hogy a rendőri állományban a Magyar Köztársasághoz hű, erkölcsileg szilárd, büntetlen előéletű, a rendőri munkát hivatásnak tekintő, megfelelő szakmai és általános műveltséggel rendelkező személyek dolgozzanak.

389. Ellenőrzi és tervszerűen biztosítja a személyi állomány szakmai felkészültségének, általános műveltségének fejlesztését. Segíti a vezetői utánpótlás kiválasztását, képzését, az állomány folyamatos nevelését.

390. Biztosítja a személyi állomány kiképzését, nevelését a belügyi iskolák nappali, esti és levelező tagozatain.

391. Szervezi, irányítja és ellenőrzi a rendőrök szakmai továbbképzését.

392. Segíti a vezetők és a parancsnokok nevelő-, megelőző, fegyelemkezelő munkáját. Biztosítja, hogy a fegyelmi eljárások során betartsák a törvényességet, a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott elveket és eljárási szabályokat.

393. Lefolytatja az eljárást a hatályos jogszabályok alapján hatáskörébe utalt büntető és fegyelmi ügyekben.

A pénzügyi szakszolgálat tevékenysége

394. Megtervezi és végrehajtja a költségvetéseket, és ezek keretén belül biztosítja a rendőrség zavartalan működésének anyagi és pénzügyi előfeltételeit.

395. Biztosítja az állomány rendszeres illetménnyel és egyéb járandósággal való ellátását. Teljesíti a szükséges kiadásokat és gondoskodik a bevételek beszedéséről.

396. Intézi a személyi állomány hitelakcióit, nyugellátással és egyéb társadalombiztosítással kapcsolatos ügyeit.

397. Végzi a költségvetés végrehajtásának pénzügyi, gazdasági ellenőrzését, a takarékossági elvek érvényesülésének vizsgálatát.

Az anyagi és technikai szakszolgálat tevékenysége

398. Az illetékes szakvezetőkkel együtt megállapítja, felméri, megtervezi és tökéletesíti a szolgálati feladatok ellátásához szükséges elhelyezési, anyagi és technikai feltételeket.

399. A rendőri szervek szolgálati igényei alapján kidolgozza a rendőri munkához szükséges műszaki fejlesztési terveket.

400. A rendőri munka hatékonyságának növelése érdekében gondoskodik a korszerű eszközök és berendezések kutatásáról, fejlesztéséről, gyártásáról, beszerzéséről, elosztásáról, alkalmazásáról, üzemeltetéséről és javításáról.

401. Gondoskodik a szükségletek, valamint a személyi állomány igényeinek kielégítéséről mindazon anyagok és technikai eszközök tekintetében, amelyeket az ügyrend gazdálkodási, illetve ellátási hatáskörébe utalt.

402. Megszervezi, irányítja, illetve végzi az anyaggazdálkodás körébe sorolt teendőket, valamint intézi az anyagi és technikai szolgálathoz tartozó egyéb ügyeket.

Az egészségügyi szakszolgálat tevékenysége

403. Szervezi, irányítja és végzi a személyi állomány gyógyító-megelőző egészségügyi ellátását, gondoskodik az állomány egészségvédelméről

404. Kidolgozza az állomány felvételének, szolgálatra való alkalmasságának egészségügyi feltételeit. Végzi a felvételre jelentkezők, valamint az állomány orvosi alkalmassági vizsgálatát.

405. Felügyeletet gyakorol a szervek közegészségügyi, munkaegészségügyi és járványügyi tevékenysége felett, rendszeresen vizsgálja a szolgálati egészségügyi ártalmakat. Higiéniai ellenőrzést tart az állomány körében, gondoskodik a járványvédelem biztosításáról.

406. Szervezi, irányítja és ellenőrzi a személyi állomány munkavédelmét.

407. A belügyi szerveknél - az állandó rendőrorvos szakértők útján - szervezi, irányítja és ellátja a bűnügyi orvosi munkát és az orvosszakértői tevékenységet. Rendszeresen ellenőrzi a rendőrségi fogdákban fogva tartottak egészségi állapotát.

408. Megállapítja a kórházi, gyógyintézeti és gyógyüdülői beutalások, valamint az egészségügyi felmentések rendjét. Biztosítja az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges anyagokat és technikai felszereléseket. Szervezi és irányítja az állomány körében az egészségügyi propagandatevékenységet.

VIII. RÉSZ

A RENDŐR SZOLGÁLATI VISZONYA ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

409. Rendőr az akit rendfokozattal, fegyverviselési jogosultsággal a rendőrség hivatásos állományába kineveztek.

410. A hivatásos állomány tagja lehet az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki a hivatásos szolgálat ellátására alkalmas, és a miniszter által meghatározott egyéb feltételeknek - életkor, egészségügyi állapot, iskolai végzettség - megfelel. (7.)

411. A szolgálati viszony a hivatásos állományba vétellel keletkezik, és határozatlan időre létesül. (7.)

412. A rendőrnek felvett személy esküt tesz. Az eskütétel a szolgálati hely szerinti rendőrkapitány, illetve a vele azonos vagy a BM Hatásköri lista alapján magasabb beosztású elöljáró előtt ünnepélyes keretek között, lehetőleg csoportosan történjen. Az eskütétel nyilvános, amelyre a rendőr legközelebbi hozzátartozójának meghívót kell küldeni. (7.)

413. A rendőr esküjének szövege:[51]

Én.......................................a Magyar Köztársaság ....................................tagja esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányához, törvényeihez és más jogszabályaihoz híven, becsülettel teljesítem kötelességemet. Elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem.

Esküszöm, hogy hazám alkotmányos és törvényes rendjét, nemzetünk biztonságát, ha kell életem feláldozásával is hűségesen védelmezem. Mindenkor az állampolgári jogok érvényesítését tartom szem előtt és a nép érdekeinek megfelelően járok el.

Esküszöm, hogy elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet, felszerelésemet megóvom.

A szolgálati ismereteket elsajátítom. A rendet, a fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom, őket öntudatos hazafiakká, a népek kölcsönös tiszteletére nevelem. Minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság fejlődését szolgálom.

Az állam- és szolgálati titkot híven megtartom. Szolgálatban és szolgálaton kívül példamutatóan viselkedem. Ha pedig eskümet megszegem, ítéljenek a Magyar Köztársaság törvényei szerint.

414. A rendőrség hivatásos állományú tagjainak - önként vállalt élethivatásuk alapján - kötelessége a haza és a néphatalom fegyveres szolgálata, a Magyar Köztársaság alkotmányos és törvényes rendjének védelme, amelyet - esküjükhöz híven - hűséggel és önfeláldozásig terjedő odaadással kötelesek teljesíteni. (7.)

415. A hivatásos állományba vételre, a rendfokozat és a szolgálati beosztás meghatározására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a miniszter jogosult, aki ezt a hatáskörét átruházhatja. (7.)

416. A hivatásos állomány tagjának rendfokozatát és szolgálati beosztását meg kell határozni. (7.)

417. A hivatásos állomány rendfokozati állomány-csoportjainak, illetőleg rendfokozatainak sorrendje a következő:

a) tábornokok:

vezérezredes,

altábornagy,

vezérőrnagy;

b) tisztek:

ezredes,

alezredes,

őrnagy,

százados,

főhadnagy,

hadnagy,

alhadnagy;

c) zászlósok:

törzszászlós,

zászlós;

d) tiszthelyettesek:

főtörzsőrmester,

törzsőrmester,

őrmester;

e) tisztesek:

szakaszvezető,

tizedes,

őrvezető. (7.)

IX. RÉSZ

A RENDŐRT MEGILLETŐ JOGOK

Büntetőjogi védelem

418. A rendőr szolgálati eljárása során a Büntető Törvénykönyvben meghatározott védelem és felelősség szempontjából hivatalos személy.

Fegyverviselési jog

419. A rendőr szolgálati lőfegyver viselésére jogosult, ezt a jogát a szolgálati igazolvány tartalmazza. Indokolt esetben az elöljáró elrendelheti a szolgálat lőfegyver nélküli ellátását is.

420. A szolgálati lőfegyver a rendőr felszerelésének legfontosabb tárgya. Gondos karbantartása és megőrzése minden rendőr elsőrendű feladata.

421. A rendőr a szolgálati lőfegyver és lőszer elvesztését, illetve meghibásodását haladéktalanul jelentse elöljárójának. Az elveszett lőfegyver felkutatására azonnal intézkedni kell. Az elvesztés körülményeitől függően fegyelmi vagy büntető eljárást kell indítani.

422. A szolgálati lőfegyverek és lőszerek hordására, kezelésére, tárolására az e tárgyban kiadott 2/1975. (IV. 16.) BM rendelet és végrehajtási utasítását a Szolgálati szabályzat rendelkezései szerint eltéréssel kell alkalmazni.

423. A rendőr a szolgálati pisztolyát szolgálaton kívül is magánál tarthatja, lakására hazaviheti. Lőfegyverét -csak állandóan lakott - lakásban, kiürítve és biztosítva, biztonságos, mások által hozzá nem férhető helyen, elzárva tarthatja.

A rendőr szeszes ital hatása alatt a szolgálati lőfegyverét (illetve más lőfegyverét) nem tarthatja magánál. Ha a rendőr lőfegyvert tart magánál, szeszes ital hatása alá nem kerülhet. Meg kell tiltani a szolgálati lőfegyver hazavitelét annak a rendőrnek, aki a fenti rendelkezést megszegi.

424. Az elöljáró indokolt esetben a szolgálati lőfegyvert ideiglenesen bevonhatja, illetve hazavitelét megtilthatja.

425. A rendőr - a szolgálati lőfegyverén kívül - lőfegyvert és lőszert csak külön lőfegyvertartási engedély alapján tarthat.

Egyenruha-viselési jog

426. A rendőr a részére rendszeresített egyenruhát az Öltözködési szabályzatban előírtak szerint jogosult viselni. Joga van a normák szerinti ruházatra és felszerelésre. A nyugállományba helyezett rendőr egyenruha-viselési jogát az 1971. évi 10. tvr. szabályozza.

427. Az egyenruhás rendőri állomány az egyenruháját csak szolgálatban köteles viselni. A rendőr szolgálati idején túl polgári ruhát viselhet, szolgálati helyére polgári ruhában mehet, illetve onnan abban távozhat. A parancsnok gondoskodik arról, hogy az állomány az egyenruháját kulturált körülmények között a szolgálati helyén tudja tárolni.

Illetményhez való jog

428. A rendőrt a rendfokozatának, szolgálati idejének és beosztásának megfelelő illetmény illeti meg. Illetményéből levonni, visszatartani csak jogszabályon alapuló határozattal lehet.

429. Nem jár illetmény arra az időre, amikor a rendőr a szolgálatból igazolatlanul van távol.

Az egyesülési joggyakorlása

430. A pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek. (17.)

A rendőrségen pártpolitikai tevékenység nem folytatható, munkahelyi értekezleteken pártpolitikai kérdések nem tárgyalhatók.

431. A rendőrség hivatásos állományú tagjai pártok országos és területi (megyei) szerveiben tisztséget, illetőleg a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő pártszervekben vezetői tisztséget nem tölthetnek be. (17.)

432. Rendőrök önmagukból - párt kivételével - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján, a szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályokkal, rendelkezésekkel nem ellentétes célú társadalmi szervezetet létrehozhatnak és működtethetnek (szakszervezet, tömegmozgalom, érdekképviseleti szervezet, egyesület stb.).

433. A rendőr bármely törvényesen megalakult, illetve bíróság által nyilvántartásba vett társadalmi szervezetnek - beleértve a politikai pártot is - tagja lehet. Szervezeti hovatartozása, pártállása miatt szolgálati viszonya keretében semmiféle előnyben vagy hátrányban nem részesíthető.

434. A rendőrség hivatali helyiségeiben, körleteiben pártok jelvényei, jelképei nem helyezhetők el. A rendőr szolgálatban politikai hovatartozására utaló jelvényt nem viselhet.

435. A rendőr pártok részére a rendőri szolgálattal összefüggő kérdésekben szakértői, szaktanácsadó feladatokat csak a belügyminiszter engedélyével végezhet.

A gyülekezési jog gyakorlása

436. A szolgálat ellátására, illetve a rend fenntartására szolgáló rendőri erők kivételével a rendőrök sem együttesen, sem egyénenként nem rendelhetők ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre, országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és tanácstagi beszámoló gyűlésekre.

437. A rendőrség objektumaiban a gyülekezési jog csak a szervezők közös elöljáróinak engedélyével gyakorolható.

438. A rendőr szabad idejében részt vehet a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó, jogszerűen tartott rendezvényen (békés összejövetelen, felvonuláson, tüntetésen). Ilyen esetben egyenruhát csak akkor viselhet, ha a rendezvény célja a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekek képviselete, védelme. Szolgálati vagy más jogszerűen tartott lőfegyverét nem tarthatja magánál. Ha a rendezvény feloszlatására kerül sor, köteles a helyszínt azonnal önként elhagyni.

439. Pártok által szervezett - a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényeknek - a rendőr szervezője nem lehet.

Sztrájk jog gyakorlásának tilalma

440. Nincs helye sztrájknak a rendőrségnél (fegyveres testületeknél) (18.) A rendőr sztrájkot nem szervezhet, sztrájkban és sztrájkkal szolidaritást vállaló rendezvényen nem vehet részt.

Pihenéshez való jog

441. A rendőrt a szolgálatának letöltése után a belügyi rendelkezésekben meghatározott mértékű szabadidő, heti pihenőnap, szolgálatmentes ünnepnap és szabadnap illeti meg.

442. A rendőrt a belügyi rendelkezésekben előírt tartamú szabadság illeti meg, amelyet az elöljáró engedélyez.

Egészségügyi ellátásra való jog

443. A rendőrt - a társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően - ingyenes orvosi vizsgálat, a szükséges mértékű kórházi ellátás és mentőszállítás illeti meg.

444. A rendőr részére a társadalombiztosítási jogszabályokban foglalt keresőképtelenségi okok esetén - orvosi javaslat alapján - egészségügyi szabadság jár, ezt az elöljáró engedélyezi. A belügyi vagy szükség esetén már orvos által javasolt egészségügyi szabadságot csak rendkívüli esetben, a rendkívüli állapot idejére, fontos szolgálati érdekből szabad szüneteltetni, ha az nem jár súlyos egészségromlással. Az egészségügyi szabadság ideiglenes elhalasztását az elöljáró a felülvizsgáló orvossal egyezteti. A rendkívüli szolgálati körülmények megszűntével az egészségügyi szabadságot, illetőleg annak hátralevő részét azonnal ki kell adni.

445. Az egészségügyi szabadság - a kórházi, gyógyintézeti ápolás időtartamát is beleszámítva - a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig jár.

446. Ha az egészségügyi szabadságot, illetve a kórházba, gyógyintézetbe történő beutalást nem a szolgálati hely szerint illetékes BM-orvos javasolta, úgy a parancsnok köteles az illetékes BM-orvost értesíteni.

447. Az egészségügyi szabadság az évi rendes szabadságba nem számítható be. A megállapított szabadság idejét a rendőr betegsége (egészségügyi szabadsága) miatt módosítani, illetve csökkenteni nem szabad. Ha szabadságon levő rendőr betegszik meg, szabadságát meg kell szakítani, és számára egészségügyi szabadságot kell adni.

448. A jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek mellett a rendőrnőt szülési szabadság, illetőleg a rendőrnőt (a rendőrt) a GYED és a GYES igénybevétele egyaránt megilleti.

449. Ha a rendőrt olyan baleset éri, vagy olyan jellegű megbetegedésben szenved, amely a szolgálattal összefüggő tevékenység kifejtése közben következett be, és ebből adódóan a munkaképesség-csökkenése a 15%-ot meghaladja, őt az erre vonatkozó rendelkezés alapján baleseti járadék illeti meg.

450. A rendőrt orvosi felülvizsgálati eljárás alá kell vonni, ha:

- betegsége (balesete) az egészségi állapotában olyan végleges fogyatkozást hozott létre, amelynek következtében beosztásának ellátására alkalmatlan,

- egészségi állapota miatt a szolgálatilag illetékes parancsnok, a területileg illetékes BM-orvos vagy a BM egészségügyi intézet az szükségesnek tartja,

- a felülvizsgálatra rendelést az érintett személy maga kéri azzal, hogy a beosztásával járó feladatokra magát az egészségügyi állapota miatt alkalmatlannak tartja.

451. A felülvizsgálatot elrendelő elöljáró (parancsnok) a jogerős felülvizsgálati határozat alapján a szükséges intézkedéseket a határozat kihirdetésétől számított harminc napon belül köteles megtenni.

Kártérítéshez való jog

452. A rendőrt a szolgálati viszonyából eredő vagy azzal összefüggésben keletkezett kára esetén - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - kártérítés illeti meg.

Nyugellátásra való jog

453. A rendőr - az arra vonatkozó jogszabályok szerint - a szolgálati évektől és életkortól függően szolgálati, egészségromlás esetén pedig rokkantsági nyugellátásra jogosult.

Kérelemre és panaszra való jog

454. A rendőr szolgálati és magánügyében mindig a közvetlen elöljárójához forduljon, és csak annak tudtával intézzen kérést magasabb beosztású elöljárójához.

455. A kérelmet a közbeeső elöljáró minden esetben köteles a döntésre hivatott elöljáróhoz felterjeszteni, az visszatartani semmilyen körülmények között sem szabad.

456. Az elöljáró hallgassa meg az alárendelt kérelmét, és az körültekintően, gondosan intézze. A kérelem ügyében tett intézkedéséről alárendeltjét - más határidő hiányában legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban értesítse.

457. A rendőr panasztételre jogosult, ha őt más rendőr részéről sérelem éri.

458. A panaszt egyénileg a szolgálati út betartásával kell benyújtani. (Csoportosan vagy más nevében panaszt tenni tilos!) A szolgálati utat meg lehet kerülni, ha a panasz a közvetlen elöljáró ellen irányul. A katonai ügyészséghez a szolgálati út betartása nélkül lehet panaszt tenni.

459. A panaszt szóban vagy írásban lehet megtenni. A szóban tett panaszt - ha az ügy jellege megkívánja, vagy további intézkedést igényel - jegyzőkönyvbe kell foglalni.

460. A beadott kérelmet vagy panaszt a közbeeső elöljárók - állásfoglalásuk csatolásával - haladéktalanul kötelesek felterjeszteni az elbírálásra jogosult vezetőhöz, aki köteles az harminc napon belül kivizsgálni és érdemben dönteni. Indokolt esetben az elöljáró a vizsgálati időt egy hónappal meghosszabbíthatja. A vizsgálat eredményéről a panasztevőt írásban vagy szóban értesíteni kell. A szóbeli értesítést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

461. Az alaptalan és a jogtalan panaszt is indokolással kell elutasítani. A tudatosan valótlan panaszt tevő rendőrt felelősségre kell vonni.

462. Az a vezetőt, aki a panaszossal szemben hátrányos megkülönböztetést vagy megtorlást alkalmaz - ha a cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik -, fegyelmi úton felelősségre kell vonni.

463. A kiszabott fegyelmi fenyítés ellen tett panaszt a Fegyelmi szabályzat szerint kell elintézni.

464. A rendőr a kérelmével vagy a panaszával - a szolgálati út megtartásával - fordulhat a belügyminiszterhez, belügyminisztériumi államtitkárhoz vagy a belügyminiszter-helyetteshez. A közbeeső elöljáró a kérelmet vagy panaszt köteles az állásfoglalásával együtt haladéktalanul felterjeszteni.

X. RÉSZ

A RENDŐR MAGATARTÁSA

465. A rendőr:

a) szolgálati tevékenysége során szerezzen érvényt a törvényes rendelkezéseknek, legyen őszinte, határozott, segítőkész és udvarias, adja meg munkatársainak a kellő tiszteletet;

b) ápolja és erősítse együttműködését a fegyveres erők és fegyveres szervek tagjaival;

c) szolgálati ideje alatt a munkáját öntudatosan, fegyelmezetten végezze, következetesen tartsa be a szolgálati utasításokat;

d) engedelmeskedjék elöljárójának, legyen kezdeményező, védelmezze és támogassa őt a szolgálat ellátásában, a fegyelem fenntartásában;

e) szolgálati ideje alatt szeszes italt nem fogyaszthat, intézkedés közben és a rendőrség által szervezett - belügyi épületben tartott - értekezlet helyiségében nem dohányozhat;

f) ha szeszes ital hatása alatt áll, szolgálatba nem osztható be; ha ittassága miatt szolgálatát nem láthatja el, fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősséggel tartozik, és részére illetmény a szolgálatból kiesett időre nem jár;

g) szolgálati helyén elöljárója vagy feljebbvalója jelenlétében csak annak engedélyével szólíthat meg mást, illetve foglalhat helyet, étkezhet, dohányozhat stb.;

h) egyenruhában az utcán nem étkezhet és nem vihet kezében olyan tárgyat, csomagot, amely súlyánál, tartalmánál, terjedelménél vagy csomagolásánál fogva a rendőri tekintélyt sérti;

i) szolgálati helyiségbe történő belépéshez, az ott-tartózkodáshoz, az onnan való eltávozáshoz a jelenlevő elöljárótól vagy feljebbvalótól kérjen engedélyt;

j) magánélete, családi élete legyen rendezett, szolgálaton kívül is olyan magatartást tanúsítson, amely nem csorbítja a rendőrség tekintélyét, külső megjelenése legyen ápolt, gondozott;

k) tartsa be a szórakozó- és nyilvános helyek látogatására vonatkozó, korlátozó belügyi rendelkezéseket;

Titoktartás

466. A titokvédelemre vonatkozó alapvető rendelkezéseket a államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. tvr. tartalmazza.

467. A rendőr titoktartási kötelezettsége a tudomására jutott államtitokra és szolgálati titokra vonatkozik.

A rendőr titoktartási kötelezettsége alól felmentési adhatnak:

a) államtitok esetén:

- a belügyminiszter,

- a belügyminisztériumi államtitkár,

- a belügyminiszter-helyettesek.

b) szolgálati titok esetén:

- a főcsoportfőnök-helyettesek,

- a Magyar Köztársaság Kormányőrség parancsnoka,[52]

- a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány,

- a BM titkárság vezetője,

- a csoportfőnökök,

- a BM Rendőri Ezred parancsnoka,

- a BM Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka,

- a BM önálló osztályvezetők,

- a BM miniszteri, az Államtitkári és a Miniszterhelyettesi titkárságok vezetői és a velük azonos hatáskörű vezetők.

468. Nem szükséges a titoktartási kötelezettség alól felmentést kérni és adni, ha a rendőrtől a ügyészség, a bíróság vagy más hatóság a rendőri intézkedésre vonatkozó olyan adatot kér, amely rendőri jelentés vagy egyéb irat formájában rendelkezésére áll.

469. A rendőrt a szolgálati viszonya megszűnése után is köti a titoktartási kötelezettség.

Nyilvános szereplés

470. A rendőr, a sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján a közlekedés-, a közbiztonság kérdéseiről, egyes bűncselekményekről, a szolgálati titok megőrzésével, az ügyek vizsgálatának és felderítésének veszélyeztetése nélkül, valamint az ártatlanság vélelmének figyelembe vételével és a személyiséghez fűződő jogok tiszteletben tartásával, a saját illetékességének határain belül nyilatkozhat. Nyilatkozatáról köteles utólag jelentést tenni a csoportfőnöknek, illetve a rendőrfőkapitánynak. Az országos sajtószervnek tett nyilatkozatról a BM Sajtóosztály vezetőjét is tájékoztatni kell.

471. A rendőrség személyügyi kérdéseiről, a rendkívüli vagy váratlan eseményekről, egyes kiemelt - az Országos Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozó - bűncselekményekről (a ténykommünikén kívül) csak a BM Sajtóosztály vezetőjének hozzájárulásával szabad nyilatkozni.

472. A rendőr a Belügyminisztérium vagy a rendőrség képviselőjeként, szakértőjeként az országos sajtóban, a rádió és a televízió központi műsoraiban, filmekben csak a BM Sajtóosztály előzetes hozzájárulásával szerepelhet. Politikai, tudományos, szépirodalmi és sport témájú előadásokat, szereplést (a rádióban és a televízióban is) engedély nélkül vállalhat rendőri állására való utalás nélkül.

473. A Belügyminisztérium lapjaiban a szolgálati- és az államtitokra vonatkozó szabályok betartásával a rendőr engedély nélkül nyilatkozhat és publikálhat.

474. A rendőri vonatkozású kérdéseket tárgyaló szak- és tényirodalmi művet a rendőr csak előzetes engedéllyel jelentetheti meg. A mű kéziratát a BM Sajtóosztályhoz kell megküldeni, s az terjeszti - véleményével együtt - engedélyezésre az illetékes csoportfőnökhöz, vagy rendőrfőkapitányhoz. E műveken a szerző valós nevét és rendfokozatát fel lehet tüntetni.

475. A rendőri jellegű tudományos- és tényirodalmi alkotások külföldi publikálásához a BM Sajtóosztálytól kell engedélyt kérni.

476. A könyvek, filmek készítése, megjelentetése során rendőr -szakértői, -szaklektori, -szaktanácsadói feladatokat a BM Sajtóosztály hozzájárulásával lehet vállalni.

477. A rendőr - a rendőri állásra való utalás nélkül - szabadon közölheti, illetve kiadhatja a nem rendőri vonatkozású szépirodalmi (vers, elbeszélés, útleírás, krimi stb.), tudományos, politikai kérdéseket tárgyaló, sporttal foglalkozó műveit és képzőművészeti alkotásait.

478. A rendőr köteles rendőrfőkapitányának vagy csoportfőnökének és a BM Sajtóosztályának bejelenteni, ha publikációjában, nyilvános szereplései során írói, illetve művészi álnevet használ.

479. A rendőr rendszeresen vagy időszakosan megjelenő lapok, sajtótermékek szerkesztője vagy munkatársa csak a csoportfőnök, illetve a rendőrfőkapitány engedélyével lehet.

480. A rendőri munkával nem összefüggő nyilvános rendőri fellépéshez, szerepléshez (ha az egyenruhában történik) engedélyt kell kérni a csoportfőnöktől, illetve a rendőrfőkapitánytól.

A rendőr ilyen közéleti szereplése során tartózkodjék a pártpolitikai nyilatkozatoktól, magatartása a társadalmi szervezeteket illetően semleges legyen.

481. Tilos a rendőri jelleg feltüntetésével vagy erre való hivatkozással sajtóban vagy más módon magánhirdetéseket közzétenni.

Kiképzés, önképzés

482. A rendőr kötelessége, hogy a szolgálat ellátásához, az esküben vállalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet megszerezze.

483. A rendőr a szükséges szolgálati alapképzettséget az alapismereti vizsgára való felkészülés során, illetve a rendőriskolán szerzi meg. A képzettség további növelése A tanulmányi munka szabályzatában meghatározott szakmai iskolákban folytatott tanulmányok elvégzése útján történik.

484. A rendőr részére a Belügyminisztériumon kívüli oktatásban való részvétel esetén szolgálati időkedvezmény vagy szabadság akkor jár, ha ahhoz az illetékes elöljáró előzetesen hozzájárult. A külön engedélyhez nem kötött oktatáson való részvételt a rendőr akkor is jelentse elöljárójának, ha ahhoz szolgálati időkedvezményt, szabadságot nem igényel.

485. A rendőr a tanulmányi eredményeit félévenként köteles elöljárójának jelenteni.

Öltözködés és felszerelés

486. A rendőr rendfokozatra, beosztásra és ruházati alapellátási normatípusba sorolásra való tekintet nélkül köteles az Öltözködési szabályzatban foglalt előírásokat betartani. Az egyenruhás rendőrök az egyenruhához illő ékszert, a rendőrnők divatékszert is viselhetnek.

487. A rendőr ápolt szakállt és bajuszt is viselhet. Az egyenruhás rendőr szakálla nem takarhatja el az öltözeten kötelezően használatos jelzést.

488. A lakott területen gyalogosan (kerékpáron) haladó vagy közhasználatú járművön utazó rendőrnek tilos a sapkáját levenni, valamint öltözetén bármilyen könnyítést alkalmazni.

489. Vonaton, távolsági autóbuszon, hajón, repülőgépen utazó rendőr sapkáját, zubbonyát (köpenyét) levetheti. Zárt fülkében az öltözködési előírásoknak megfelelően könnyíthet ruházatán, de távozása előtt az rendbe kell hoznia.

490. A gépkocsiban és csapatszállító járművön tartózkodó egyenruhás rendőrök - beleértve a gépkocsi vezetőjét is - a sapkájukat levehetik. A kulturált külső fenntartása mellett könnyíthetnek öltözékükön, de a gépkocsiból csak a könnyítés megszüntetése után, sapkában léphetnek ki.

491. A rendőr a szolgálatának ellátása során a feladatának teljesítéséhez szükséges rendszeresített fegyverzetet és felszerelést köteles magánál hordani. (A szolgálatnak megfelelő fegyverzetet és felszerelést az elöljáró határozza meg.)

Másodállás és mellékfoglalkozás

492. A rendőr másodállást, mellékfoglalkozást és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak engedéllyel, az arra vonatkozó belügyi rendelkezésben meghatározottak szerint vállalhat, illetve létesíthet.

Egészségügyi felmentés

493. A rendőr megbetegedése (balesete) esetén a BM területileg illetékes orvosához köteles fordulni. Ha az adott helységben BM-orvos nincs, vagy a rendőr lakáson fekvő beteg, az állami egészségügyi szolgálat orvosa is igénybe vehető.

494. A rendőr megbetegedése, egészségügyi felmentése esetén haladéktalanul köteles megbetegedését elöljárójának jelenteni, az orvosi felmentési javaslatot pedig bemutatni. Ha fekvőbeteg, illetőleg állapota akadályozza jelentési kötelezettségében, akkor családtagja vagy más gondozója útján adjon tájékoztatást. Az elöljáró köteles az orvosi felmentési javaslatot elfogadni, de orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. (A felülvizsgálat kezdeményezése nem halasztó hatályú).

495. Az egészségügyi ellátásra való joggal kapcsolatos főbb szabályokat a Szolgálati Szabályzat 443-451. pontjai, illetve a részletes rendelkezéseket a Belügyminisztérium Egészségügyi szabályzata tartalmazzák.

Állomáshely, lakóhely elhagyása

496. Állomáshelyen a szolgálati hely székhelyét, illetve a rendőrkapitányság működési - Budapesten a főváros államigazgatási - területét kell érteni.

497. Lakóhelyelhagyás szempontjából lakóhely szerinti településen a területileg illetékes rendőrkapitányság működési területét kell érteni.

498. Szolgálati feladat végrehajtása során a rendőr az állomáshelyét, működési területét csak parancsra vagy az elöljáró engedélye alapján, illetve végszükség esetén hagyhatja el. Az engedély kérés kivételesen mellőzhető, ha az elöljáró (ügyelet) értesítésére nincs mód és az intézkedés elmulasztása a bűnüldözés érdekeire, az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható hátrányt jelent.

499. A rendőr szóban köteles jelenteni, ha szolgálaton kívül az állomáshelyét, illetve - amennyiben a lakás az állomáshelyén kívül esik - a lakóhelye szerinti települést el kívánja hagyni, illetve külföldre utazik. (Szolgálati érdekből az elöljáró utasíthatja a Magyarországon tartózkodása helyének pontos megjelölésére.)

500. Az állomáshely, lakóhely elhagyását a szabadság engedélyezésére jogosult elöljáró - ha ez a szolgálat érdekében elengedhetetlenül szükséges - kivételesen megtilthatja.

501. Az állományilletékes elöljáró gondoskodik az állomáshelyükön - lakóhelyükön - kívül tartózkodók nyilvántartásáról (ki, mikortól, meddig, hol tartózkodik és milyen módon értesíthető.)

Ajándék, jutalom elfogadása

502. A rendőr - a szolgálati magatartásával vagy tevékenységével kapcsolatban - ajándékot, jutalmat, kedvezményt, vagy más előnyt csak az arra illetékes elöljáró előzetes engedélye alapján fogadhat el.

503. Ajándéknak kell tekinteni azokat a szolgáltatásokat is, amelyekért a rendőr aránytalanul csekély értékű ellenszolgáltatást nyújtott. Az ajándék fogalma alá nemcsak tárgyak tartoznak. Ide sorolhatók a pénzértékkel bíró vagy nem bíró szolgáltatások is.

504. A jutalomnak vagy ajándéknak a rendőr családtagja által történő elfogadása ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha az a rendőr fogadta volna el, ha az a rendőr hivatásával, rendőri szolgálatának teljesítésével kapcsolatba hozható.

505. Az ajándék, a jutalom, az ingyenes ellátás vagy általában bármiféle kedvezmény elfogadásának tilalma a rendőri szervekre is kiterjed.

Házasságkötés

506.[53]

507.[54]

508.[55]

509.[56]

510.[57]

XI. RÉSZ

AZ ELÖLJÁRÓI ÉS FELJEBBVALÓI VISZONY ÉS A KÖRLET RENDJE

AZ ELÖLJÁRÓI ÉS FELJEBBVALÓI VISZONY

Elöljárók és alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak

511. Elöljáró az akinek a rendőr szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján - akár ideiglenes jelleggel is - alá van rendelve, akinek az alárendelthez parancsadási joga van.

512. Alárendelt az aki valamely elöljáróhoz szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján - akár ideiglenes jelleggel is - be van osztva.

513. Feljebbvaló az akinek magasabb rendfokozata van, és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll elöljáró-alárendeltségi viszonyban.

514. Az elöljárók és feljebbvalók - szolgálati érintkezés alkalmával - alárendeltjeiket, illetve az alacsonyabb rendfokozatúakat vezetéknevükön és rendfokozatukon, vagy csupán rendfokozatúk megnevezésével és az "úr" illetve a nők esetében az "asszony" vagy a "kisasszony" szóval szólítsák. Az a rendőr, akit elöljárója vagy feljebbvalója megszólít, "parancs" szóval jelentkezik.

515. Az alárendelt az elöljárót, az alacsonyabb rendfokozatú a feljebbvalót a rendfokozatával és az "úr", illetve nők esetében az "asszony" vagy a "kisasszony" szóval szólítsa.

516. A távol lévő elöljárót a vezetéknevével, a rendfokozatával és az "úr" illetve "asszony" vagy "kisasszony" szó hozzáfűzésével kell bárki előtt megnevezni.

517. A távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával - a hívó fél bemutatkozása (nevének, rendfokozatának közlése) után - az alacsonyabb rendfokozatú kötelesjelentkezni. Kivételt képez, ha az elöljáró-alárendelt viszonyból más következik.

518. A polgári ruhás rendőrtől - amikor a rendfokozata nem ismert - a rendfokozat közlését kell kérni.

Elöljárói viszonyba lépés

519. Ha a rendőrség egymásnak alá nem rendelt tagjai együtt látnak el szolgálatot - és parancsnok nincs kijelölve -, akkor az elöljáró a felsőbb rendőri szerv beosztottja, illetve azonos szervhez tartozás esetén a magasabb beosztású rendőr. Egyforma beosztás esetén a magasabb rendfokozatú rendőr az elöljáró, illetve annak a szolgálati ágnak a beosztottja, amelynek területén a szolgálatot együtt teljesítik.

520. A feljebbvaló és a rangban idősebb rendőr elöljárói viszonyba köteles lépni, ha:

- a helyszínen intézkedő rendőr (rendőrök) számbeli ereje nem elegendő,

- a rendőr intézkedése törvényellenes,

- a rendőr az utcán, nyilvános helyen viselkedésével botrányt okoz, vagy egyébként olyan cselekményt követ el, amely a rendőrség tekintélyét sérti.

521. Az elöljárói viszonyba lépést egyértelműen és határozottan ki kell jelenteni. A polgári ruhás feljebbvaló magát előre igazolva lépjen elöljárói viszonyba.

522. Az elöljárói viszonyba lépés nem jelentheti a szolgálati ténykedésbe való indokolatlan beavatkozást.

523. Az elöljárói viszonyba lépett feljebbvalónak az átvett intézkedést be kell fejezni.

524. Az intézkedő rendőröknek az elöljárói viszonyba lépésről saját elöljáróiknak jelentést kell tenniük. Ebből a célból kölcsönösen jegyezzék fel egymás nevét, rendfokozatát és beosztási helyét.

Az elöljáró kötelességei

525. Az elöljáró:

a) szervezze, irányítsa és ellenőrizze alárendelt szervei és beosztottai munkáját, ennek során vegye figyelembe és mérlegelje alárendeltjei javaslatait;

b) hatáskörén belül önállóan intézkedjen, követelje meg alárendeltjeitől, hogy pontosan és időben teljesítsék szolgálati kötelességeiket. A munkában kiemelkedő alárendeltjeit dicsérje és jutalmazza meg, vagy erre tegyen javaslatot. A hanyagokat, fegyelmezetleneket vonja felelősségre, egyetlen fegyelemsértést se nézzen el;

c) ismerje meg alárendeltjei jellemét, képességeit, tulajdonságait, magánéletét. Terjedjen ki figyelme minden olyan lényeges körülményre, amely alárendeltjeinek erkölcsi megbízhatóságát vagy szolgálatuk ellátását befolyásolhatja;

d) alárendeltjeitől követelje meg az Alkotmány és a törvények, az utasítások és parancsok betartását. Fejlessze szakmai képzettségüket, adja át nekik a rendőri munkában szerzett tapasztalatait;

e) nevelje alárendeltjeit a rendőri hivatás szeretetére és szolgálati feladataiknak esküjükhöz hű teljesítésére. Alakítson ki bennük magas fokú erkölcsi, jellembeli tulajdonságokat;

f) alárendeltjeivel szemben legyen igazságos, gondoskodjék arról, hogy alárendeltjei a képességeiknek és az adottságaiknak megfelelően vegyék ki részüket a szolgálatból;

g) személyes helytállásával mutasson példát a szolgálat ellátásában, a szakmai ismeretek elsajátításában, a fegyelmezett magatartásban, valamint az erkölcs normáinak betartásában;

h) biztosítsa mindenkor a szolgálati érdek érvényesülését;

i) tartsa kötelességének alárendeltjei jogainak és jogos érdekeinek védelmét;

j) kísérje figyelemmel alárendeltjeinek egészségügyi helyzetét, gondoskodjék egészségvédelmükről, az egészségügyi követelmények, előírások betartásáról és betartatásáról;

k) alakítson ki beosztottaival jó munkatársi kapcsolatot a közös cél, a feladatok megértetése és végrehajtása érdekében;

l) gondoskodjék a rendőrségi tulajdon védelméről, rendeltetésszerű használatáról, a szolgálat ellátásához szükséges technikai felszerelésről, biztosítsa a körletrend betartását;

m) ismerje a vezetése alá tartozó szerv (egység, hatóság) létszámát, a felszerelés és fegyverzet mennyiségét és állapotát;

n) eltávozása esetén jelölje ki helyettesét, ha ez valamilyen okból nem történt meg, vagy (kijelölt megbízott) helyettese nincs jelen, a legmagasabb beosztású vagy a legmagasabb rendfokozatú vegye át a vezetést;

o) minden elöljáró (hatóság, szerv vezetője) tartson rendszeresen kapcsolatot a helyi tanácsi, társadalmi, gazdasági szervek, továbbá a fegyveres erők és a rendészeti szervek vezetőivel.

526. Az elöljáró köteles a kiadott parancsainak végrehajtását ellenőrizni.

527. A feljebbvaló mindenkor követelje meg az alacsonyabb rendfokozatúaktól a fegyelem, a körletrend, az öltözködési szabályok, valamint a magatartásra, az udvariasságra és a tiszteletadásra vonatkozó előírások megtartását. Az alacsonyabb rendfokozatú ellenvetés nélkül köteles végrehajtani a feljebbvaló ilyen utasításait.

Az alárendelt kötelességei

528. Az alárendelt köteles jelenteni elöljárójának:

a) szóban:

- a feladatok, a szolgálati teendők végrehajtását akadályozó körülményeket;

- beosztásba való kinevezését, magasabb rendfokozatba való előléptetését, kitüntetését, megdicsérését, jutalmazását, ha ezt nem a közvetlen elöljáró jelenlétében közölték, illetve nem attól kapta;

- ha más elöljárótól parancsot kapott, vagy az ellenőrizte tevékenységét;

- szabadságról való bevonulását;

- fenyítését, illetőleg annak letöltését, ha az nem közvetlenül elöljárója szabta ki;

- intézkedéseit;

- megbetegedését, felgyógyulását;

b) írásban:

- a személyi és családi körülményeiben beállott változásokat;

- ha bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vele szemben intézkedés történt;

- a tudomására jutott bűncselekményt vagy fegyelemsértést.

529. A fentieken kívül az alárendelt írásban akkor tegyen jelentést, ha arra parancsot kap, vagy az ügyben magasabb elöljáró intézkedik, illetőleg dönt.

A parancs adásának és végrehajtásának rendje

530. A parancsokat a szolgálati út betartásával kell kiadni.

531. A szolgálati út a szolgálati érintkezésnek és az ügyek intézésének az a módja, amelyen keresztül az ügy fokozatosan jut a közvetlen parancsnok és a közbeeső elöljárók útján ahhoz, akinek abban döntési, parancsadási joga, illetve intézkedési, végrehajtási kötelessége van. A rendőr bármely ügyben közvetlen fordulhat érdekvédelmi szervezetéhez vagy a Katonai Ügyészséghez, ügyei intézésével (képviseletével) ügyvédet is megbízhat.

532. A szolgálati utat be kell tartani. A felsőbb rendőri szerv, az elöljáró a szolgálati út betartását indokolt esetben - ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet nem szenved - mellőzheti. Az alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott parancs végrehajtását az elöljárójának is jelentse.

533. A rendőr a parancs megértését "értettem" szóval jelentse.

534. Indokolt esetben az elöljáró győződjön meg arról, hogy az alárendelt megértette-e a parancsot. Távbeszélőn adott parancs jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.

535. A parancs végrehajtását a parancsot adó elöljárónak jelenteni kell.

536. Ha a parancs végrehajtását elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi, ezt a körülményt a parancsot adó elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell. Ha a rendőr kapcsolata megszakad az elöljárójával, parancs hiányában az általános feladat, a jogszabályok és a belügyi rendelkezések előírásai szerint esküjéhez híven cselekedjen úgy, hogy tevékenysége az általa ismert cél elérésére irányuljon.

537. A parancsot az alárendelt - a Szolgálati Szabályzat 266. pontjában meghatározott kivétellel - ellentmondás nélkül, készségesen, kellő időben és a legjobb tudása szerint köteles végrehajtani.

538. A parancs végrehajtását meg kell tagadni, és erről az illetékes elöljárónak azonnal jelentést kell tenni, ha a parancs nyilvánvalóan:

- ellentétben áll az esküben vállalt kötelezettségekkel;

- törvényellenes.

539. A parancs teljesítése előtt ellenvetést az alárendelt csak akkor tehet, ha a parancs szolgálati érdeket sért, vagy teljesítésének az elöljáró előtt ismeretlen akadályai vannak. Ha az elöljáró az ellenvetést nem fogadja el, a parancsot végre kell hajtani.

540. Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott parancsot köteles jelenteni. Ha az elöljáró ennek ellenére utasítást ad parancsa végrehajtására, az teljesíteni kell. Az utóbbi parancs teljesítését követően az első parancs végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell. Az első parancs teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új parancsot adó elöljárót terheli a felelősség. Az aki az újabb parancsot adta, értesítse erről az előző parancsot adó elöljárót. A parancs végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell.

541. A nagyobb jelentőségű parancsot az elöljáró írásban adja ki. Az írásban adott parancsot az érintett beosztottak előtt ki kell hirdetni.

A jelentkezések rendje

542. Az elöljárónál a szerv vezetője és annak beosztottai jelentkezni kötelesek.

543. Jelentkezés alkalmával az alárendelt jelentse a vezetéknevét, a rendfokozatát és azt, amit elöljárója (feljebbvalója) tudomására akar hozni. Az alárendelt jelentése legyen rövid és lényegretörő.

544. Az alárendelt tegyen jelentést szolgálati elöljárójának, ha az adott tevékenység keretében aznap először találkoznak. A jelentéstételt az alárendelt kezdeményezze.

545. Ünnepi rendezvény, szemle vagy parancsnoki értekezlet kivételével a jelentkezéskor, a jelentéstételkor nem kell nevet, rendfokozatot, beosztást jelenteni, ha az elöljáró ismeri azt, aki jelent.

546. A rendőrfőkapitány, valamint a rendőrkapitány -az elöljáróin és feljebbvalóin kívül még - jelentkezni köteles, ha az egységéhez érkező személy a Köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a Minisztertanács elnöke vagy elnökhelyettese.

547. Az előre bejelenteti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzés alá vont szerv vezetője szolgálali öltözetben köteles jelentkezni. Felsőbb szervtől érkezett beosztottnál az ellenőrzés alá vont szerv vezetője köteles jelentkezni, ha az érkező nála magasabb vagy vele azonos rendfokozatú. A felsőbb szervtől érkező beosztott köteles jelentkezni, ha alacsonyabb rendfokozatú, mint az ellenőrzés alá vont szerv vezetője.

548. Ha az ellenőrzést végző nem elöljáró, akkor csak az ellenőrzött szerv vezetője útján intézkedhet. Ez alól kivételt képez, ha a késedelem a szolgálatra hátránnyal jár. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzést végző felhívására az észlelt törvénysértés megszüntetésére azonnal intézkedni, véleménykülönbség esetén, soron kívül a közös elöljáró döntését kell kérni.

Tiszteletadás

549. A tiszteletadás a fegyelem, az egymás iránti kölcsönös tisztelet, megbecsülés és udvariasság megnyilvánulása.

550. A rendőrség egyenruhát viselő tagjai találkozáskor kötelesek egymásnak tiszteletadást teljesíteni. Alárendeltek és alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegjenek. Az egyenlő rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegjenek egymásnak.

551. Az elöljáró (feljebbvaló) köteles viszonozni a tiszteletadást.

552. A rendőrség egyenruhát viselő tagjai, a rendőr csapatok és egységek A rendőrség alaki-karhatalmi szabályzata előírásainak megfelelően kötelesek tiszteletadást teljesíteni.

553. A rendőrség egyenruhát viselő tagjai kötelesek kölcsönös udvariasság alapján - a rendfokozat figyelembevételével - tiszteletadást teljesíteni a néphadsereg, határőrség, büntetésvégrehajtás és a tűzoltóság egyenruhát viselő tagjainak.

554. A tiszteletadás kötelező:

- a magyar himnusz, a Szózat elhangzása alatt, továbbá rendezvényeken más államok himnuszának elhangzásakor;

- a Magyar Köztársaság állami zászlajának;

- a népek és hazánk szabadságáért, függetlenségéért, a társadalmi haladásért elesett magyar hazafiak és más népek harcosainak síremléke, emlékműve előtt, ha ott díszőrség áll;

- a fegyveres erők, a rendészeti szervek csapatzászlói előtt;

- a fegyveres erők, a rendészeti szervek egységei által kísért temetési menetnek.

555. A polgári ruhás rendőrök a polgári életben szokásos módon kötelesek üdvözölni egymást és a rendőrség személy szerint ismert egyenruhás tagjait. Az üdvözlést mellőzni kell, ha az a szolgálatra hátránnyal jár.

556. A szolgálati helyiségbe belépő elöljárót, feljebbvalót a benn tartózkodók - vezényszó nélkül - felállással üdvözöljék, majd a legmagasabb beosztású, rendfokozatú vagy a rangidős jelentkezzék.

557. Ha a szolgálati helyiségbe alacsonyabb beosztású elöljáró érkezik, és ott már magasabb beosztású elöljáró tartózkodik, akkor az érkezőt nem kell üdvözölni, nála nem kell jelentkezni.

558. A kötelező tiszteletadás szabályai - a helyzetnek megfelelően - nyilvános helyeken, közlekedési eszközökön is érvényesek.

559. Nyilvános helyen, ahol a rendőrök többször találkoznak, csak az első találkozáskor kell tiszteletadást teljesíteni.

560. Hajadonfőtt levő vagy jobb kezének használatában akadályozott egyenruhás rendőr fővetéssel köteles tiszteletadást teljesíteni.

561. Három vagy ennél több főből álló járőr (egység) esetében csak a parancsnok tisztelegjen.

562. A rendőr tan- és csapatalakulatok parancsnokai - ha fegyelmi vagy helyi viszonyok ezt indokolják - elöljárójuk jóváhagyásával a tiszteletadást az elhelyezési körleten belül a fentiektől eltérően is szabályozhatják.

563. Rendőrök foglalkozásain, gyűlésein, értekezletein az elöljáró érkezésekor és távozásakor "Fel, vigyázz!" vezényszót kell adni. A vezényszóra vigyázzállásba kell állni.

Az elöljáró (feljebbvaló) a napszaknak megfelelő köszönéssel üdvözölje a jelenlevőket. Például: "Jó reggelt (napot, estét) kívánok", "Viszontlátásra!"

Az elöljáró (feljebbvaló) üdvözlő szavára az alárendeltek (alacsonyabb rendfokozatúak) az "Erőt, egészséget!" vagy "Viszontlátásra!" szavakkal válaszoljanak a rendfokozat hozzáfűzése nélkül.

564. Alárendelt vagy alacsonyabb rendfokozatú az elöljárót (feljebbvalót) jelentkezés, találkozás esetén szóban nem üdvözölheti. Az elöljáró vagy feljebbvaló szóbeli üdvözlésére "Erőt, egészséget!" szavakkal kell válaszolni. Elváláskor a "Viszontlátásra!" köszöntésre "Viszontlátásra!" szóval kell válaszolni.

565. Ha az elöljáró (feljebbvaló) rendőrt vagy egységet megdicsér, "A népet szolgálom (szolgáljuk)!" szavakkal kell válaszolni.

566. Egyes személyeket az elöljáró (feljebbvaló) a köszöntő szóval, valamint a rendfokozat és az "úr", illetve az "asszony" vagy a "kisasszony" szó hozzáfűzésével köszöntsön. A köszöntést és a kézfogást mindig az elöljáró (feljebbvaló) kezdeményezze.

567. Tiszteletadást nem kell teljesíteni:

- rendőri intézkedés közben;

- forgalomirányításkor;

- kísérő őrszolgálat alkalmával;

- biztosító szolgálatban;

- járművezetés közben;

- mozgó járművön és mozgólépcsőn;

- műhelyben, gépkocsitelepen, laboratóriumban, gépteremben, távbeszélő és távgépíró központban, rádióállomáson;

- étkezéskor és az étkezésre kijelölt helyen;

- hálóteremben;

- betegszobában;

- kórteremben;

- segélyhelyen;

- színház, mozi, hangverseny, sportpálya nézőterén, társadalmi szervezetek rendezvényein;

- közhasználatú járműre történő le- és felszállás közben;

- közúti gyalogátkelőhelyen történő áthaladás közben;

- karhatalmi-, vagy lőgyakorlaton, a pihenőhely kivételével.

568. Ahol tiszteletadást nem kell teljesíteni az érkező elöljárónak a jelenlevők parancsnoka (rangidős), illetve az ügyeleti szolgálatot ellátó-vezénylés nélkül - tegyen jelentést, ha annak előfeltételei adottak. Az elöljáró köszöntő szavaira a jelenlevők kötelesek válaszolni.

A KÖRLET RENDJE

569. A körlet a rendőri szervek elhelyezésére szolgáló épület és rendőri szállás a hozzá tartozó udvarokkal, kertekkel, létesítményekkel együtt.

570. A rendőrhatóság, őrs, alosztály, illetve más rendőri szerv vezetője, parancsnoka (egyben a körletparancsnok) felelős a körlet rendjéért, a körletben elhelyezett személyek fegyelméért. Ha a körletben több azonos szintű szerv van elhelyezve, a körletparancsnokot a közös elöljáró jelöli ki. A körletparancsnoki teendőket alacsonyabb beosztású parancsnokra is át lehet ruházni, ezt parancsban kell közölni.

571. A körletben az állományt úgy kell beosztani, hogy az ott elhelyezettek részére biztosítva legyen a szabad mozgás és az egészségileg szükséges levegőmennyiség.

572. A körletben a női szállást, öltözőt és pihenőt a férfiakétői elkülönítve kell kialakítani.

573. A körletben a körletparancsnok állapítja meg a rend és biztonság szabályait. A körletrendet olyan helyre kell kifüggeszteni, ahol polgári személyek nem jelennek meg.

574. A körlet utcai homlokzatára jól látható helyen megfelelő magasságban a rendőrhatóság vagy a rendőri szerv megjelölését tartalmazó, a Magyar Köztársaság címerével ellátott - központilag kiadott - táblát kell kifüggeszteni. Sötétedéskor kellően meg kell világítani.

575. Az épület fellobogózásáról - az alkalomnak megfelelően - a körletparancsnok intézkedik.

576. A körletparancsnok köteles elkészíteni a körletvédelmi tervet, amelyet felsőbb szerv hagy jóvá.

577. Tilos tűzveszélyes helyeken a dohányzás és a nyílt láng használata. Ezt táblával kell jelezni. A tűzoltás rendjét a körletparancsnok készítteti el és hagyja jóvá. A tűzoltáshoz szükséges felszerelést az előírt helyen állandóan használható állapotban kell tartani. A körletparancsnok rendszeresen ellenőrizze a tűzrendészeti szabályok ismeretét, valamint a tűzoltó felszerelés állapotát.

578. Éjszaka és rossz látási viszonyok között a körlet főbejáratát, valamint az ügyfélfogadásra szolgáló más bejáratait kívül és belül egyaránt ki kell világítani.

579. A körletben tartózkodó valamennyi rendőr felelős a körlet rendeltetésszerű használatáért, a berendezési és a leltári tárgyak épségéért, az iratok megfelelő kezeléséért és őrzéséért.

580. A körletben elhelyezett valamennyi rendőr köteles a tisztaságot és a rendet fenntartani.

581. Nem szabad olyan gyakorlatot, tevékenységei végezni, amely az épületben és tartozékaiban kárt okoz. Vétkes magatartással okozott kár esetén a károkozót kártérítési kötelezettség terheli, és fegyelmileg is felelősségre lehet vonni.

582. Tilos a szolgálati helyiségben szeszes italt tartani, fogyasztani, szerencsejátékot űzni.

583. A körletrend betartását a körletparancsnok vagy általa megbízott rendőr éjjel és nappal rendszeresen ellenőrizze.

584. Női körletben férfi elöljáró csak előzetes bejelentés után, a megjelölt időben folytathat ellenőrzést.

585. A körlet kapuját - ha nincs felállított őr - a hivatalos időn túl a vezető által meghatározott időben, de legkésőbb húsz - a rendőri szállás kapuját huszonkét - órától zárva kell tartani. A körlet főbejáratának kapujára csengőberendezést kell felszerelni, és az állandóan használható állapotban tartani.

586. A körlethez nem tartozó hivatalos személy a körletben csak a körletparancsnok tudtával és engedélyével, illetve az ő vagy megbízottja jelenlétében intézkedhet.

587. Külön parancsnokot kell kijelölni a rendőrök elhelyezésére szolgáló olyan helyiségekben, ahol két vagy több személy van elhelyezve. A helyiség parancsnoka felelős a fegyelemért, a rendért és a tisztaságért. Ebben a tekintetben elöljárója az ott elhelyezetteknek.

***

A hatályos jogszabályoknak a Szolgálati Szabályzatban szereplő - eltérő betűtípussal szedett - szövegrészeinek a jogforrást jelölő hivatkozási sorszámai:

1. 1989. évi XXXI. tv. az Alkotmány módosításáról

2. az 1990. évi XXII. törvénnyel módosított 1974. évi 17. tvr. az állam- és közbiztonságról.[58]

3. a 17/1975. (VI. 14.) MT r.-rel, az 1981. évi 25. tvr.-rel, az 1983.évi 25. tvr.-rel, a 48/1984. (XI. 21.) MT r.-rel, a 41/1989. (V. 7.) MT r.-rel és a 87/1989. (VII. 31.) MT r.-rel, továbbá a 44/1990. (III. 13.) MT rendelettel módosított 39/1974. (XI. 1.) MT rendelet a rendőrségről.[59]

4. 1963. évi 22. tvr. a rendőrség fegyverhasználati jogáról

5. az 1989. évi IV. tv.-vel és az 1989. évi XXXIV. tv.-vel módosított 1989. évi III. tv. a gyülekezési jogról

6. 26/1975. (X. 15.) MT r. a Belügyminisztérium munkájának önkéntes segítőiről

7. az 1974. évi 21. tvr.-rel, az 1976. évi I. tv.-vel, az 1984. évi 7. tvr.-rel és az 1990. évi XXII. törvénnyel módosított 1971. évi 10. tvr. a fegyveres erők és testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról[60]

8. az 1984. évi 19. tvr.-rel, az 1985. évi 17. tvr.-rel, az 1987. évi III. tv.-vel, az 1987. évi 5. tvr.-rel és az 1989. évi XXV. tv.-vel módosított 1978. évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről

9. az 1970. évi 10. tvr.-rel, az 1971. évi 28. tvr.-rel, az 1972. évi 30. tvr.-rel, az 1973. évi 13. tvr.-rel, az 1974. évi 23. tvr.-rel, az 1979. évi 10. tvr.-rel, az 1979. évi 11. tvr.-rel, az 1979. évi 25. tvr.-rel, az 1983. évi 10. tvr.-rel, az 1986. évi 3. tvr.-rel, az 1987. évi 2. tvr.-rel, az 1987. évi III. tv.-vel, az 1987. évi 5. tvr.-rel, az 1987. évi 14. tvr.-rel, az 1989. évi III. tv.-vel és az 1989. évi XXIII. tv.-vel módosított 1968. évi I. tv. a szabálysértésekről.

10.[61]

11. 1979. évi 4. tvr.-rel, az 1979. évi 5. tvr.-rel, az 1979. évi 11. tvr.-rel, az 1983. évi II. tv.-vel, az 1983. évi 4. tvr.-rel, az 1983. évi 25. tvr.-rel, az 1984. évi 20. tvr.-rel, az 1985. évi II. tv.-vel, az 1987. évi IV. tv.-vel és az 1989. évi XXVI. tv.-vel módosított 1973. évi I. tv. a büntető eljárásról

12. 2/1976. (VI. 4.) BM r. az útzár alkalmazásáról

13. 1972. évi I. tv. az Alkotmány módosításáról

14. az 1975. évi I. tv.-vel, az 1979. évi 16. tvr.-rel, az 1983. évi 25. tvr.-rel, az 1986. évi 30. tvr.-rel és az 1987. évi XI. tv.-vel módosított 1972. évi IV. tv. a Bíróságokról

15. az 1975. évi I. tv.-vel, az 1977. évi I. tv.-vel, az 1979. évi 5. tvr.-rel az 1981. évi 25. tvr.-rel, az 1983. évi 25. tvr.-rel, az 1987. évi III. tv.-vel és az 1989. évi XXXII. tv.-vel módosított 1972. évi V. tv. az Ügyészségről

16. a 114/1989. (XI. 19.) MT r.-rel a 38/1989. (IV. 30.) MT r.-rel, és a 41/1989. (V. 7.) MT r.-rel, valamint a 71/1990. (IV. 9.) MT rendelettel módosított 20/1988. (IV. 8.) MT r. a belügyminiszter feladatáról és hatásköréről[62]

17. 1989. évi XXXIII. tv. a pártok működéséről és gazdálkodásáról

18. 1989. évi VII. tv. a sztrájkról

19. 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről

20. 8/1989. (XII. 9.) BM r. a Magyar Köztársaság Alkotmányára teendő esküről a Belügyminisztériumban.