113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet

az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény 13. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el:[1]

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és minden természetes személyre, aki egészségügyi szolgáltatást nyújt (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató), kivéve a munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői vagy hivatásos szolgálati viszonyban álló egészségügyi szolgáltatást végző személyeket.

(2) A gyógyszertárak tekintetében külön jogszabályok az irányadóak.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amely a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából a szolgáltatást igénybe vevő személy (a továbbiakban: beteg) közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, továbbá a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul;

b)[2] egészségügyi szakfeladat: az egyes egészségügyi szakterület és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások összessége;

c) egészségügyi szakterület: amelyre nézve külön jogszabály szerinti egészségügyi szakképesítés, képesítés szerezhető;

d) ellátási érdek fennállása: a működési engedély kiadása szempontjából az, ha a megye (főváros) területén a 6. § (2) bekezdés szerinti követelményeknek teljeskörűen megfelelő egészségügyi szolgáltatók összessége nem képes a külön jogszabályban foglalt területi és szakmai ellátási normáknak megfelelő mennyiségű és összetételű szolgáltatás, illetve a speciális szakfeladat teljesítésére.

e)[3] alapellátás: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a védőnői szolgálat, iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat, foglalkozás-egészségügyi alapellátás, a házi ápolás, továbbá a fegyveres erők és rendvédelmi szervek alapellátást végző szolgálatai által nyújtott ellátás, valamint a külön jogszabály szerint alapellátásnak minősülő fogászati ellátás.

3. § (1) Egészségügyi szolgáltatás nyújtására csak az e rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező szolgáltató jogosult.

(2) A működési engedély birtokában sem jogosult az egészségügyi szolgáltató egészségügyi szolgáltatás nyújtására, ha jogszabály a létesítéséhez, működése megkezdéséhez, illetve folytatásához olyan további feltételeket ír elő, amelyet az egészségügyi szolgáltató nem teljesít.

4. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása és a működési engedély kiadása az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) feladat- és hatáskörébe tartozik.

(2)[4][5] Az alapellátás keretébe tartozó, továbbá - a mentés és betegszállítás kivételével - az egy egészségügyi szakfeladathoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtására jogosító működési engedélyezési eljárást az ÁNTSZ-nek az egészségügyi szolgáltató telephelye - telephely hiányában székhelye - szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete (a továbbiakban: városi intézet) folytatja le, a működési engedély kiadása kérdésében a városi (fővárosi kerületi) tisztifőorvos (a továbbiakban: városi tisztifőorvos) határozatban dönt.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szolgáltatások nyújtására jogosító működési engedélyezési eljárást az ÁNTSZ-nek az egészségügyi szolgáltató telephelye - telephely hiányában székhelye - szerint illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: megyei intézet) folytatja le, a működési engedély kiadása kérdésében a megyei (fővárosi) tisztifőorvos (a továbbiakban: megyei tisztifőorvos) határozatban dönt.

(4)[6] Amennyiben a szolgáltató a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújt, a működési engedélyezési eljárást mindkét ellátási formára vonatkozóan az ÁNTSZ megyei intézete - a fegyveres erők és rendvédelmi szervek esetén a fegyveres erők és rendvédelmi szervek szakközegeivel együttműködve - folytatja le, és a működési engedély kiadása kérdésében a megyei tisztifőorvos határozatban dönt. Ebben az esetben a működési engedély kiadásáról az alapellátási tevékenység szerint illetékes városi intézetet a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell.

5. § A működési engedély kiadása iránti kérelmet az egészségügyi szolgáltató nyújtja be, amelyben fel kell tüntetni

a) a szolgáltató nevét, címét,

b) a tulajdonos nevét, címét, amennyiben nem a tulajdonos a működtetető, annak nevét, címét,

c) az ellátni kívánt egészségügyi szakfeladatok megnevezését, az azokhoz kapcsolódó szakmai feltételek meglétét,

d) amennyiben a szolgáltató ellátási kötelezettséggel kíván működni, a tervezett ellátási körzetet,

e) az ügyeleti rendszerben való részvétel szándékát, tervezett módját,

f) amennyiben a működési engedély kiadását az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet , illetve az orvosi, a klinikai szakpszichológusi, illetve az egyéb egészségügyi és szociális tevékenység gyakorlásáról szóló 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet alapján kérik, az e rendeletekben foglalt egyéb adatokat.

6. § (1) Az engedélyezési eljárás során a városi, illetve a megyei intézet helyszíni vizsgálatot végez.

(2) A helyszíni vizsgálat során meg kell állapítani, hogy

a) az egészségügyi szolgáltató megfelel-e az engedélyezési kérelemben megjelölt szakfeladat(ok)hoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó - a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott - személyi, tárgyi és a szakmai környezeti feltételeknek,

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségek megfelelnek-e az építésügyi, szakmai és közegészségügyi előírásoknak,

c) az egészségügyi szolgáltató rendelkezik e a működéshez szükséges egyéb szakhatósági hozzájárulásokkal, engedélyekkel.

7. § (1) A helyszíni vizsgálat időpontjáról a vizsgálatot megelőzően 5 munkanappal értesíteni kell a kérelmezőt.

(2) A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben minden egyes szakfeladat tekintetében külön-külön nevesíteni kell a vizsgálati eredményeket. A jegyzőkönyvet a helyszíni vizsgálatot végzőkön kívül a vizsgálat során jelenlévő kérelmező vagy írásban meghatalmazott képviselője, ennek hiányában a helyszínen lévő felelős vezető írja alá azzal, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban észrevételeket tehet.

8. § (1) A tisztifőorvos a helyszíni vizsgálat megállapításai alapján, amennyiben az egészségügyi szolgáltató

a) maradéktalanul megfelel a 6. § (2) bekezdés szerinti követelményeknek a működési engedélyt a kérelemben foglaltaknak megfelelően,

b) csak egyes szakfeladatok tekintetében felel meg a 6. § (2) bekezdés szerinti követelményeknek, a működési engedélyt e szakfeladatokhoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatásokra

adja meg.

(2) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem felel meg a 6. § (2) bekezdés szerinti követelményeknek, a működési engedély iránti kérelmet a 9. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott esetek kivételével a tisztifőorvos elutasítja.

9. § (1) Ellátási érdekből az e rendelet hatálybalépése napján működő egészségügyi szolgáltatók részére, a tisztifőorvos a helyszíni vizsgálat során tapasztalt hiányosságok - határidő tűzésével történő - megszüntetésére való kötelezés mellett ideiglenes működési engedélyt adhat ki.

(2) Az ideiglenes működési engedély a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott határideig adható ki.

(3) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató az ideiglenes működési engedély alapjául szolgáló hiányosságokat - a helyszíni vizsgálat tanúsága szerint - pótolta, a tisztifőorvos az ideiglenes működési engedély visszavonása mellett működési engedélyt ad ki.

(4)[7] Amennyiben a szakmai minimum feltétel nincs meghatározva, ennek kiadásáig az egészségügyi szolgáltató - kérelemre - ideiglenes működési engedélyt kap. A minimum feltétel megjelenését követően az illetékes intézet az egészségügyi szolgáltató kérelmére 30 napon belül az ideiglenes működési engedélyt felülvizsgálja, és ha az egészségügyi szolgáltató a feltételeknek megfelel, működési engedélyt ad ki.

(5)[8] Az ideiglenes működési engedély a (2) bekezdésben megjelölt határidőt követő 4. hónap 1. napjáig érvényes.

10. § A működési engedélynek tartalmaznia kell

a)[9] az egészségügyi szolgáltató által végezhető egyes egészségügyi szakfeladatokat,

b) az egyes szakfeladatok ellátásának konkrét helyszínét (telephely, részleg, osztály elhelyezése),

c) a rendelkezésre állás idejét.

11. § (1) Az egészségügyi szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési engedély kiadásának feltételeit, köteles előzetesen írásban bejelenteni az engedély kibocsátójának. Az előre nem tervezhető eseményeket, azoknak észlelését az azt követő 3 munkanapon belül kell bejelenteni.

(2)[10] A külön jogszabályban, illetve az ideiglenes működési engedélyben előírt feltételeknek határidőre történő megvalósítása esetén az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a feltételek megvalósítását is bejelenti az engedély kibocsátójának.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az engedélyező helyszíni vizsgálat lefolytatásával vagy - amennyiben a bejelentés jellegéből adódóan az nem szükséges - annak mellőzésével

a) a bejelentést írásban tudomásul veszi,

b) a működési engedélyt módosítja, vagy azt visszavonja.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentés esetén a helyszíni vizsgálat lefolytatása nem mellőzhető, azt az engedélyező a bejelentéstől számított 3 hónapon belül elvégzi, és annak eredménye alapján a (3) bekezdés szerinti intézkedést hozza meg.

(5) Az egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés szerinti népjóléti miniszteri rendeletben meghatározott határidő lejártát követően is - legfeljebb azonban a 9. § (5) bekezdésében megjelölt határidőig - jogosult egészségügyi szolgáltatás nyújtására, kivéve, ha az engedélyező a működési engedélyt visszavonta.

12. § (1)[11] Az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében foglaltak szerinti működését a több szakfeladatot ellátó szolgáltatók tekintetében az illetékes megyei intézet legalább évente, az alapellátás keretébe tartozó, továbbá az egy szakfeladathoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tekintetében az illetékes városi intézet legalább kétévente ellenőrzi.

(2) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy

a) az egészségügyi szolgáltatónál nem állnak rendelkezésre a működési engedély kiadásakor meglévő feltételek, a tisztifőorvos határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a hiányosságok megszüntetésére,

b) az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben foglalt szakfeladatokat az engedélyben foglaltaktól eltérően látja el, a tisztifőorvos határidő tűzésével kötelezi az engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésre,

c) a szolgáltatás nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak, a tisztifőorvos megteszi a külön jogszabályban meghatározott intézkedéseket.

(3) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben nem szereplő szakfeladatot vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt, illetve a határidő elteltével a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételeknek nem tesz eleget, a tisztifőorvos a működési engedélyt visszavonja.

(4) A tisztifőorvos a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet a népjóléti miniszter rendeletében meghatározottak szerint.

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépése napján működő egészségügyi szolgáltatók a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül kérhetik a működési engedély vagy az ideiglenes működési engedély (a továbbiakban együtt: működési engedély) kiadását.

(3)[12] Az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: Vr.), valamint az orvosi, a klinikai szakpszichológusi, illetve az egyéb egészségügyi és szociális tevékenység gyakorlásáról szóló 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet alapján kiadott engedéllyel rendelkező szolgáltató a szakmai minimumfeltételek kiadásáról, illetve módosításáról szóló népjóléti miniszteri rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül adhatja be működési engedély iránti kérelmét. Az ÁNTSZ illetékes intézete e kérelmet 90 napon belül bírálja el.

(4)[13][14]

(5)[15][16] Amennyiben a (2)-(3) bekezdések, valamint a 9. § (4) bekezdése szerinti határidőn belül a kötelezett működési engedély kiadását nem kéri, az ott megjelölt határidőt követően egészségügyi szolgáltatást nem nyújthat. Ebben az esetben a (3) bekezdésben foglalt jogszabályok alapján kiadott engedélyek a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követő naptól külön intézkedés hiányában is érvénytelenek.

(6)[17] A háziorvosi tevékenységet szakképesítés nélkül végző személyek részére a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló 6/1992. (III. 31.) NM rendeletnek az 1998. december 31. napján hatályos 10. § (9) bekezdésére tekintettel kiadott ideiglenes működési engedély e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg 1999. március 31-ig meghosszabbodik, amennyiben azért került sor ideiglenes működési engedély kiadására, mert a háziorvosi tevékenységet folytató orvos nem rendelkezett a jogszabály által előírt szakképesítéssel.

(7)[18] A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg,

a)[19]

b) az R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az intézmény az (1) bekezdésben említett feltételeknek megfelel, és

a) egy egészségügyi szakfeladathoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, az intézmény helye szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi, fővárosi kerületi intézete,

b) több egészségügyi szakfeladathoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, az intézmény helye szerint illetékes ÁNTSZ megyei, fővárosi intézete

engedélyt ad az egészségügyi intézmény működésének megkezdéséhez, illetve az egészségügyi szolgáltatást is végző egyéni vagy társas vállalkozók ez irányú tevékenységének megkezdéséhez."

(8)[20] A (6) bekezdés b) pontjának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(9) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimum feltételeit, valamint az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásának szabályait rendeletben meghatározza.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök