21/1997. (III. 19.) BM rendelet

az egyes elismerések adományozására jogosultak köréről, az elismerésben részesítés feltételeiről és rendjéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. § (1) bekezdésére, valamint az egyéb közszolgálati jogviszonyokat szabályozó, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet , továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel, a Belügyminisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó és a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek személyi állományába tartozók, továbbá e szervek munkáját elősegítők kitüntetésére és egyéb elismerésben részesítésének rendjére a következőket rendelem el:

1. § (1) A rendeletben meghatározottak szerint kell

a)[1] a Belügyminisztérium és a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek, a belügyminiszter irányítása alatt álló önálló szervek (továbbiakban együtt: belügyi szervek) hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, köztisztviselői és egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állók, valamint a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítőket, továbbá

b) a belügyi szervektől nyugállományba helyezetteket, illetve a politikai okokból elbocsátás miatt rehabilitáltakat, [az a) és b) pont alattiak a továbbiakban együtt: személyi állomány],

c) a belügyi szervek munkájának eredményességét elősegítő, támogató, de a személyi állományba nem tartozó egyéb személyeket, szervezeteket és közösségeket

elismerésben részesíteni, illetve kitüntetésüket kezdeményezni.

(2)[2]

2. § (1) A hivatásos állomány a Hszt. 118. §-án felül

a) a Belügyminisztériumban és a belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő elismerésére szolgáló pénzjutalommal és oklevéllel,

b) a 10. §-ban meghatározott cím adományozásával

részesíthető elismerésben.

(2) A köztisztviselői, közalkalmazotti állomány

a) besorolási osztályon belül, továbbá fizetési fokozatban történő soron kívüli előresorolásban,

b) pénz- vagy tárgyjutalomban,

c) jutalomüdülésben,

d) miniszteri emléktárgy emléklappal adományozásában,

e) a Belügyminisztériumban és a belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél foglalkozatási jogviszonyban eltöltött idő elismerésére szolgáló pénzjutalom és oklevél adományozásában,

f) kitüntetésben

részesíthető.

3. § (1) Kitüntetésre felterjeszteni, illetve elismerésben részesíteni azt lehet, aki munkaköréből, választott tisztségéből fakadó feladatait huzamosabb ideje, az átlagosnál magasabb színvonalon és eredményességgel látja el, vagy meghatározott feladat végrehajtása során kimagasló helytállást, önfeláldozó magatartást tanúsított, avagy életpályája alapján példaképül állítható a belügyi szervek személyi állománya elé, és vele szemben nem áll fenn a 20. §-ban meghatározott elismerést kizáró ok.

(2) A belügyi szervek személyi állományába tartozó személy nem belügyi szervtől, illetve más személytől kapott elismerést köteles a beosztásba helyezésére, kinevezésére jogosult vezetőjének (parancsnokának) bejelenteni. Nemzetközi szervezettől, külföldi állami szervtől származó elismerés, illetve más miniszter által alapított kitüntető cím vagy díj elfogadását a belügyminiszter engedélyezi.

(3) Külföldi kitüntetés elfogadására és viselésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(4) Azokban a munkakörökben foglalkoztatottak, akiknek a szakmai irányítása más minisztérium hatáskörébe tartozik (pedagógusok, orvosok stb.) érdemeik alapján más miniszter, illetve az önkormányzatok által alapított díjra, kitüntető címre, elismerésre is felterjeszthetők, az arra vonatkozó jogszabályok szerint. A más miniszter hatáskörébe tartozó miniszteri díjra, kitüntető címre felterjesztésről a belügyminiszter dönt.

(5) Az 1. § c) pontjában felsorolt személyek, szervezetek és közösségek a belügyminiszter hatáskörébe tartozó elismerésére, ha azt nem a belügyi szervek vezetői kezdeményezik, a felügyeletet ellátó miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője, a társadalmi szerv, illetve az önkormányzat arra feljogosított testülete vagy vezetője tehet javaslatot.

4. § A hivatásos állomány tagjainak az egy fizetési fokozattal történő előresorolása kezdeményezhető, ha az adott fizetési fokozatban eltöltendő várakozási idő felét letöltötte, és legalább alkalmas minősítéssel rendelkezik.

5. § A belügyi szervek személyi állománya és az onnan nyugállományba helyezettek miniszteri dicsérettel együttjáró pénzjutalmának fedezetét - ha a miniszter eltérően nem rendelkezik - a minisztérium központi költségvetéséből kell biztosítani.

6. § (1)[3] A pénzjutalom nettó összege, illetve a tárgyjutalom értéke nem lehet kevesebb a költségvetési törvény által évente megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap ezer forintra kerekített összegénél, és nem lehet több, mint

a) a területi szerv, illetőleg minisztériumi főosztály vagy azzal azonos jogállású szerv vezetője által adott jutalom esetén annak kétszerese,

b) a helyettes államtitkár és az országos parancsnok által adott jutalom esetén a háromszorosa,

c) az államtitkárok által adott jutalom esetén a négyszerese.

(2) A nettó összeg alatt a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok levonása utáni összeget kell érteni.

7. § A vezető (parancsnok) a magasabb vezető (parancsnok) kinevezési hatáskörébe tartozó helyettesét jutalomban, illetve tárgyjutalomban vagy jutalomüdülésben nem részesítheti. Az erről szóló javaslatát a fedezet biztosítása mellett a döntésre jogosult vezetőhöz (parancsnokhoz) kell felterjeszteni.

8. § (1) Jutalomüdülésként a személyi állomány tagja részére hazai vagy külföldi üdültetési, turisztikai intézményben biztosított üdülés vagy utazási iroda által szervezett turista út adományozható. A jutalomüdülés költségeinél a szállás, az ellátás és ezenfelül legfeljebb az oda- és visszautazás költségei számolhatók el.

(2) A jutalomüdülés nettó értéke nem lehet nagyobb, mint az azt adományozó vezető által adható pénzjutalom legnagyobb nettó összege.

9. § (1)[4] Miniszteri emléktárgy adományozásával elsősorban a hosszabb és példamutató szolgálatot, életpályát, valamint a közszolgálat és általában Magyarország érdekeit, külső kapcsolatait kimagaslóan szolgáló tevékenységet folytatók ismerhetők el. Emléktárgy adományozható az 50., illetve a 60. születésnap betöltése alkalmával.

(2) A miniszteri emléktárgyon, ha az esztétikai és vagyoni érték veszélyeztetése nélkül lehetséges, megfelelő technikai eljárással fel kell tüntetni az adományozás indokát (alkalmát) és az érintett nevét (rendfokozatát). A miniszteri emléktárgyat az adományozásról szóló oklevéllel együtt kell átadni.

10. § (1)[5] A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek I. besorolási osztályba tartozó hivatásos állományú tagjának az adott rendvédelmi szervnél huzamosabb ideje végzett átlagon felüli szolgálatának, a szervezet érdekében kifejtett tevékenységének elismerésként a miniszter a szolgálati ágnak megfelelő (rendőri, határőri) tanácsosi, főtanácsosi címet adományozhat.

(2) A hivatásos állomány tagja tanácsosi, főtanácsosi címre akkor terjeszthető fel, ha a közszolgálatban legalább 10 évet eltöltött, a fegyveres szervnél pedig tanácsosi cím esetén legalább öt éve, főtanácsos esetében 10 éve szolgálati viszonyban áll, és rendelkezik a beosztásához előírt képesítési követelménnyel.

(3) A hivatásos állomány tagja részére havonta

a) a tanácsosi cím után a köztisztviselői illetményalap 25%-ának,

b) a főtanácsosi cím után a köztisztviselői illetményalap 50%-ának

megfelelő címpótlékot kell folyósítani.

(4) Kivételesen tanácsosi cím adományozható a hivatásos állomány II. besorolási osztály III. besorolási kategóriájába tartozó tagjának, ha a fegyveres szervnél legalább 15 éve teljesít hivatásos szolgálatot, rendelkezik a beosztásához előírt képesítési követelménnyel és szolgálat ellátását magas szakmai ismeret és színvonal, illetve példás magatartás jellemzi.

11. § (1) A belügyi szervek személyi állományának tagja a foglalkoztatási jogviszonyát szabályozó jogszabályok és a 10. §-ban meghatározott és a részére adományozott címet munkája során, szolgálati érintkezés közben vagy társadalmi kapcsolataiban jogosult használni. E jogosultság megilleti a nyugállományba helyezetteket is.

(2) A személyi állomány tagjának, a foglakoztatási jogviszony fennállása alatt egyazon címet csak egyszer lehet adományozni. A más munkáltatótól (minisztertől) korábban kapott címek nem zárják ki az e rendelet alapján történő címadományozást. Címpótlékot azonban csak a foglalkoztatási jogviszonyát szabályozó jogszabályok és e rendelet alapján adományozott címek után lehet folyósítani.

(3) A rendelet vagy más jogszabály alapján adományozott kitüntető cím bíróság ítélete alapján, kiszabott fegyelmi büntetéssel egyidejűleg, illetve hivatásos állományúak esetében, ha a szolgálati viszony méltatlanná válás miatt szűnt meg, megvonható.

12. § (1) Pénzjutalomban kell részesíteni a személyi állomány tagját, ha a belügyi szerveknél bármely foglakoztatási jogviszonyban eltöltött legalább 10 szolgálati évvel vagy 500 repült órával rendelkezik, és minden további 5 vagy 250 repült óra foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött szolgálati év után.

(2)[6] A jutalom összege az (1) bekezdés szerinti első esedékességkor a kifizethető legalacsonyabb jutalom ősszegével azonos, amely a további ötévenként a mindenkori illetményalap 15%-ának száz forintra kerekített összegével emelkedik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jutalom adományozásánál

a) az alkalmazási jogviszonyban történt megszakítás esetén valamennyi, a belügyi szerveknél korábban bármely foglakoztatási jogviszonyban eltöltött időt vagy repült órát, illetőleg a Hszt. 42. § (2) bekezdése, illetőleg 43. §-a szerint más szervnél töltött szolgálati időt össze kell számítani (a repült órák száma, valamint a szolgálati évek tartama közül a kedvezőbbet kell figyelembe venni);

b) folyamatos szolgálati időként kell figyelembe venni az illetmény nélküli szabadság teljes időtartamát, amennyiben az évente a 30 napot nem haladta meg, vagy gyermek gondozása céljából került engedélyezésére, illetve a más okból engedélyezett illetmény nélküli szabadságból legfeljebb egy évet, ha az a foglalkoztatási jogviszonyba egyébként is beszámít; a hivatásos szolgálati viszony esetén a más szervnél teljesített szolgálat idejét is;

c) akinek a korábbi foglalkoztatási jogviszonya nyugállományba helyezéssel szűnt meg, ismételt teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor a korábban elismert időt is figyelembe kell venni.

(4) Részmunkaidőben történő ismételt foglalkoztatás esetén ez az elismerés nem alkalmazható.

(5) Nyugállományba helyezés esetén, amennyiben az (1) bekezdés szerinti jutalom az azt követő egy éven belül esedékes lenne, azt a nyugállományba helyezéskor az utolsó munkában töltött napon át kell adni.

13. § (1) A nyugállomány tagjának előléptetésére az általános szabályok szerint az előléptetésre hatáskörrel rendelkező elöljáró jogosult.

(2) Az előléptetés esetén a nyugállományút a soron következő rendfokozatba kell előléptetni. Különösen indokolt esetben, kiemelkedő tevékenység esetén, egyedi elbírálás alapján a belügyminiszter dönt.

14. §[7] (1) A belügyi szervek között - a testnevelési és tömegsportmozgalom fejlesztésében elért kiemelkedő eredmények elismerésére - évente átadásra kerülő "Vándorserleget" alapítok. A benevezés és értékelés feltételeit a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője által vezetett bizottság állapítja meg.

(2) A rendvédelmi szervek részére szervezett sportbajnokságokon legeredményesebben szereplő szerv részére évente átadásra kerülő "Vándordíjat" alapítok. Odaítéléséről az (1) bekezdés szerinti bizottság dönt.

15. § (1)[8] A belügyi szervek által szervezett vetélkedő, pályázat nyertesei - amennyiben a verseny kiírásakor a miniszter (államtitkár) védnökséget vállalt - a jutalomkeret terhére pénz- vagy tárgyjutalomban, a helyezettek oklevélben részesíthetők. Ez esetben a pénz-, illetve tárgyjutalom nettó összege (értéke) a 6. § (1) bekezdésében meghatározottnál kevesebb is lehet.

(2) A miniszter vagy a politikai államtitkár fővédnökségével tartott rendezvényen átadott elismerésre, valamint a miniszter vagy a politikai államtitkár védnökségével kiírt pályázat, vetélkedő vagy verseny helyezettjeinek adományozott (felajánlott) emléktárgyra vagy helyezési díjra a miniszteri elismerésre vonatkozó szabályok az irányadók, és eltérő rendelkezés hiányában az a miniszteri jutalomkeretet terheli.

16. § A kitüntetéseket, a kitüntető címeket és díjakat, illetve az e rendeletben meghatározott elismeréseket lehetőség szerint az adományozónak vagy annak megbízásából az elismerésben részesülőnél magasabb beosztású vezetőnek az elismerés szintjéhez méltó körülmények között kell átadnia.

17. § (1)[9] A Belügyminisztériumban központi ünnepséget kell tartani Magyarország nemzeti és állami ünnepei, valamint a rendvédelmi szervek kiemelt szakmai napjai (a Rendőrség Napja, a Határőrség Napja) alkalmából.

(2) A belügyi szerveknél az (1) bekezdés szerinti ünnepeken és szakmai napokon a központi ünnepségen kívül elismerésátadással egybekötött ünnepség tartható.

(3) Helyi és/vagy központi ünnepség tartható az (1) bekezdésben fel nem sorolt, más tárcák által szakmai nappá nyilvánított napokon ( pl. Pedagógus Nap, Semmelweis Nap stb.).

18. § (1) Az országos parancsnokságok, illetve az önálló költségvetéssel rendelkező szervek vezetői határozzák meg az alárendelt szervezeti egységek vezetőinek éves jutalomkeretét, az általuk adható egyes elismerések értékét.

(2) A belügyi szervek az éves költségvetésben meghatározott jutalomkeretüket csak a miniszter előzetes engedélyével léphetik túl.

(3) A minisztérium vezetői által adott elismerésekkel kapcsolatos előkészítési, emléktárgy-biztosítási, nyilvántartási, szervezési stb. feladatokat a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály végzi.

(4) A kitüntetésre vonatkozó javaslatokat az átadás tervezett idejét megelőzően legalább két hónappal, a miniszteri elismerésre vonatkozó javaslatokat legalább egy hónappal a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztályhoz kell felterjeszteni, illetve megküldeni.

(5) Előre nem látható okból indokolttá vált vagy rendkívüli eseménnyel kapcsolatos elismeréseknél a (4) bekezdésben meghatározott határidőtől el lehet tekinteni.

(6) Az elismerés adományozásáról határozatban, a fegyveres szervek vezetőinek állományparancsban, határozatban kell rendelkezni. A kitüntetésre és egyéb elismerésre vonatkozó adatokat a személyi állomány tagjának személyzeti anyagában nyilván kell tartani.

19. § (1) Az elismerésként adott díj, tárgyjutalom, jutalomüdülés értéke, illetőleg a jutalom - ha törvény eltérően nem rendelkezik - jövedelemadó-köteles. A fizetendő jövedelemadó-előleg, illetőleg a levonásra kerülő járulékok a forrásul szolgáló jutalomkeretet terhelik.

(2) A Belügyminisztérium vezetői által adott elismerések adományozásával kapcsolatos feladatok körében a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály

a) fogadja a beérkező javaslatokat, és azokat döntésre előkészíti;

b) gondoskodik arról, hogy az adományozott elismerés (emléktárgy, jutalom stb.) az átadás napján rendelkezésre álljon.

(3) Az elismerésről szóló okmánnyal egyidejűleg igazolást kell kiadni az elismerésben részesültnek, melyben az érintett tájékoztatást kap a pénz-, illetve tárgyjutalom összegéről (értékéről), a levont jövedelemadó-előlegről, nyugdíj- és munkavállalói járulékról, egyéb levonásról. Az igazolás kiállításához szükséges adatokat a személyzeti és pénzügyi szervek biztosítják.

20. § (1) Nem lehet a személyi állomány tagját elismerésben részesíteni, kitüntetésre, kitüntető címre vagy magasabb vezetői elismerésre felterjeszteni, ha az elöljáró parancsnoknak tudomása van arról, hogy a hivatásos állomány tagja

a) ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban;

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;

c) ellen a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki, a próbaidő eredményes leteltéig;

d) ellen a bíróság pénzfőbüntetést szabott ki, legalább hat hónapig, illetve ha a bíróság próbára bocsátotta, a próbaidő tartama alatt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól különösen kiemelkedő helytállás esetén az állományilletékes parancsnok eltekinthet.

21. § (1) Közügyektől eltiltást kimondó ítélet vagy a kitüntetés viselésére egyéb okból méltatlanná vált személyek kitüntetésének visszavonására, címtől való megfosztásra vonatkozó tájékoztatást vagy kezdeményezést a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztályhoz kell további intézkedésre megküldeni.

(2) A kitüntetés visszavonását, címtől való megfosztását kell kezdeményezni attól, aki arra érdemtelenné vált. Az érdemtelenség megállapításának van helye a személyi állomány tagjával szemben, ha a foglalkoztatási jogviszonya megszüntetésére fegyelmi ok miatt, lefokozással, hivatásos szolgálatra méltatlanná válással került sor.

22. §[10] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.