256/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet

az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: rendelet) következőképp módosítja:

1. § A rendelet 1. §-ának b), c) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendelet hatálya kiterjed:)

"b) a kincstári egységes számla (a továbbiakban: KESZ) pénzforgalmának lebonyolításában közreműködő szervezetekre;

c) a minisztériumokra, a tárca nélküli miniszterekre, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező államhatalmi és országos hatáskörű szervekre és más fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre, ideértve a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társaságként működtetett szerveit.

f) az elkülönített állami pénzalapokra (a továbbiakban: alapok);"

2. § A rendelet 2. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet vonatkozásában:)

"b) kincstári ügyfél: az a kincstári körbe tartozó vagy pénzforgalmi számlatulajdonosnak minősülő költségvetési szerv, előirányzat, előirányzat-csoport, alap vagy más szervezet, amely számára jogszabály alapján a Kincstár számlát vezet."

3. § A rendelet 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kincstár pénzforgalmilag teljesítendő feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett egységes pénzforgalmi számla (KESZ), valamint az Áht. és a devizáról szóló törvény szerinti devizaszámla szolgál."

(2) A rendelet 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kincstári ügyfelek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) a KESZ-en tényleges pénzmozgást nem jelentő átvezetéssel kell elszámolni."

(3) A rendelet 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Magyar Nemzeti Banknál vezetett Kincstári Egységes Számla és a Kincstár Magyar Nemzeti Banknál vezetett devizaszámlája felett a Kincstár rendelkezik."

4. § A rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Nem tekintendő a KESZ elszámolási körbe tartozónak az államháztartás alrendszerei költségvetésének végrehajtása során]

"c) a költségvetési szervek részére a hitelintézeteknél vezetett devizaszámlákon lebonyolított pénzforgalom."

5. § A rendelet 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi bekezdés számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a 80-81. §-a szerint a Kincstár jogosult zárolt számlát nyitni a bíróság átutalási végzése alapján, és arra az adós ügyfél számlájáról elkülöníteni a végzésben feltüntetett követelés összegét. A számla felett a Kincstár ügyfelei nem rendelkezhetnek."

6. § A rendelet 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kincstár a központi költségvetési szervek felügyeleti szervei részére a következő számlákat vezetheti:

a) fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla (a továbbiakban: elosztási számla);

b) fejezeti maradványelszámolási számla;

c) fejezeti befizetési számla;

d) fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla;

e) fejezeti célelszámolási forintszámla;

f) fejezeti fedezetbiztosítási számla;

g) fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keret számla

h) fejezeti programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keret számla

i) fejezeti letéti számla."

(2) A rendelet 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a)-i) pontjában megjelölt fejezeti számlák megnyitására és megszüntetésére a Pénzügyminisztérium jogosult."

(3) A rendelet 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontában megjelölt számlák a fejezeti költségvetési irányítás számlái, operatív gazdálkodás e számlákról nem folytatható. A Kincstár az általa a költségvetési szervek részére megállapított előirányzat-felhasználási kereteket az elosztási számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A fejezeti maradványelszámolási számlán kell kezelni a fejezetet és költségvetési szerveit meg nem illető maradványokat. A számlán jóváírt bevételek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a fejezet az előirányzat-maradvány Pénzügyminisztérium által történt jóváhagyását követően köteles intézkedni. A fejezeti befizetési számlára kell a költségvetési szerveknek teljesíteni a költségvetési jogszabályokban meghatározott bevételeiket terhelő kötelezettségeket. A számla egyenlege év végén átvezetésre kerül a központi költségvetés javára."

(4) A rendelet 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt fedezetbiztosítási számla a kötelezettet terhelő, a fedezetigazolásnak megfelelő összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére szolgál.

A fejezet részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető.

A fedezetbiztosítási számlára fedezet az előirányzat-felhasználási keret számla és a célelszámolási számla terhére különíthető el.

A számláról közvetlen kifizetés a pénzforgalomról szóló, és a pénzügyi szolgáltatások Magyar Államkincstárban történő teljesítésének rendjéről kiadott hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthető."

(5) A rendelet 8. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (7) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik, és az így átszámozott (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt fejezeti központi beruházások számla a központi beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházási kiadások finanszírozásának rendjéről szóló 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó központi beruházásokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál.

A számláról kiadás - a számlatulajdonos kezdeményezése alapján - a Kincstár Központ intézkedésére teljesíthető.

(8) Az (1) bekezdés h) pontjában megjelölt fejezeti programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keret számla a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok megtervezéséről, az ezek felhasználásával megvalósuló kiadások finanszírozásának rendjéről szóló 208/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál.

A számláról kiadás - a számlatulajdonos kezdeményezése alapján - a Kincstár Beruházási Igazgatósága intézkedésére teljesíthető.

(9) Az (1) bekezdés i) pontjában megjelölt letéti számla e rendelet 6. §-ában foglaltak szerint letéti pénzeszközök kezelésére szolgál."

7. § (1) A rendelet 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtása érdekében

a) előirányzat-felhasználási keretszámlát,

b) fedezetbiztosítási számlát,

c) célelszámolási forintszámlát,

d) központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámlát,

e) programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlát,

f) kincstári kártyafedezeti számlát,

g) a költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelésére letéti számlát

vezethet."

(2) A rendelet 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés a)-f) pontjában megjelölt számlák megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata."

(3) A rendelet 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A költségvetési szerv költségvetésén kívüli pénzeszközök kezelésére szolgáló - az (1) bekezdés g) pontjában foglalt - számlák megnyitását és vezetését a pénzügyminiszter engedélyezi. A számlák megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata."

(4) A rendelet 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az előirányzat-felhasználási keretszámla az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerv gazdálkodásának pénzügyi lebonyolítására szolgál. A költségvetéssel rendelkező önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerve, egysége részére

a) előirányzat-felhasználási keretet juttathat a Kincstáron keresztül, illetve

b) pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A pénzforgalmi betétkönyvről csak kiadást teljesíthet."

(5) A rendelet 10. §-a a következő (8)-(10) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:

"(8) A központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla a 8. § (7) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerveknél.

(9) A programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla a 8. § (8) bekezdésben foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerveknél.

(10) A kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgál. A pénzügyi fedezet biztosításáról a számlatulajdonos a Kincstárban vezetett számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A kártyafedezeti számlára elkülönített fedezet a számlatulajdonos más - Kincstárban vezetett - számlája javára a Kincstárral megállapodást kötött hitelintézet útján vezethető vissza. A központi költségvetési szerv számára több kártyafedezeti számla is vezethető."

8. § A rendelet 12. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi bekezdés számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) A TÁKISZ-ok által a számfejtési körükbe tartozó önkormányzatok és intézményeik vonatkozásában megfizetendő magánnyugdíjpénztári tagdíj pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi letéti számlát 1998. január 1-jétől a Magyar Államkincstár vezeti. A számlaforgalomról a TÁKISZ-ok analitikus nyilvántartást vezetnek."

9. § (1) A rendelet 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetési szerv devizabetét számlát - a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvényben meghatározott esetekben - belföldön működő hitelintézetnél, külföldön működő szervezeti egysége részére pedig annak székhelyén nyithat. A központi költségvetési szerv a bankszámlaszerződésben köteles érvényesíteni, hogy az általa megbízott belföldi hitelintézet a Kincstár részére havonta a tárgyhót követő 20-áig számlánként és devizanemenként számlakivonatot adjon."

(2) A rendelet 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kincstári körbe tartozók devizaszámlájuk forgalmáról havonta a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig az 1. számú mellékletben meghatározott formában kötelesek adatot szolgáltatni a Kincstár központ részére."

10. § (1) A rendelet 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételi számlák a folyamatosan befizetésre kerülő a járulékok és kapcsolódó bevételek beszedésére és az ezzel kapcsolatos postaköltségek kifizetésére szolgálnak. Elkülönített számlákra kell a behajtás révén beérkező járulékbevételeket fogadni. A számlákat megyénként kell megnyitni. A napi bevétel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által kötött megállapodás alapján megosztásra kerül."

(2) A rendelet 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti Lebonyolítási számla szolgál minden olyan tranzakció lebonyolítására, amely az (1) bekezdésben felsorolt más számlákon nem bonyolítható."

(3) A rendelet 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti Technikai számla a nyugdíjellátással kapcsolatos pénzmozgások kezelésére nyitható, valamint technikai számlán kerül összesítésre és kiszámításra a napi hitelszükséglet is."

(4) A rendelet 15. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti Ellátási célú kiadások számlái a TB-alapok éves költségvetési törvényben részletezett előirányzat-csoport és kiemelt előirányzatonkénti kiadások teljesítésére szolgálnak."

11. § (1) A rendelet 16. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(1) A Kincstár a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint az OEP és ONYF - mint fejezet - a következő számlákat vezetheti:]

"c) Kincstári Kártyafedezeti számla."

(2) A rendelet 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt Elosztási számláról operatív gazdálkodás nem folytatható. A Kincstár a felügyeleti szervük által a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére megállapított előirányzat-felhasználási kereteket az elosztási számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számlájára."

(3) A rendelet 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

"(4) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt Kincstári Kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgál. A számlára a 10. § (10) bekezdésében foglalt szabályok irányadók."

(4) A rendelet 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A társadalombiztosítási költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, -vásárlásának támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására az OTP Rt.-nél Lakásépítés- és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges. E számlákra a 11. §-ban foglalt szabályok irányadók."

12. § A rendelet 18. §-ának (5) bekezdése a következő c)-d) pontokkal egészül ki:

[(5) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlán kívül]

"c) külföldi támogatás, segély fogadására nyitott devizaszámlát,

d) a részjogkörű költségvetési egysége pénzeszközeinek kezelésére alszámlát vezethet."

13. § (1) A rendelet 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben a központi költségvetési szervnek - a külön jogszabályban meghatározott tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás alapján - állammal vagy TB-alapokkal szembeni tartozása van, a Kincstár az időarányos előirányzat-felhasználási keret megnyitásakor a tartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át zárolja.

A Kincstár a havi keretnyitást követően írásban tájékoztatja APEH-ot, valamint az OEP-et a hozzá bejelentett tartozásállományok, és a zárolt előirányzat-felhasználási keretek összegéről.

Az APEH és az OEP a Kincstár felé bejelentett köztartozás hitelességét saját nyilvántartása alapján megvizsgálja és a felülvizsgálat eredményéről írásban tájékoztatja a Kincstárt. Amennyiben a felülvizsgálat megállapította, hogy a központi költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár jogosult további előirányzat-felhasználási keret zárolására az Áht. 102. § (5) bekezdésében meghatározott mérték figyelembevételével.

A zárolt keret megnyitására az alábbi esetekben kerülhet sor:

a) ha a központi költségvetési szerv a tartozásállományt csökkentő átutalási megbízást nyújt be a Kincstár Központba az abban szereplő összeg figyelembevételével,

b) ha a központi költségvetési szerv a Kincstár Központ részére igazolja, hogy a tartozásállomány már nem áll fenn vagy annak átütemezésére a bevételbeszedő jogosult szervezettel megállapodás történt, valamint

c) ha az APEH vagy az OEP azonnali beszedési megbízással él a központi költségvetési szervvel szemben. Ebben az esetben is a központi költségvetési szervnek kell kezdeményeznie a keret megnyitását."

(2) A rendelet 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben a felügyeleti szerv az automatikusan megállapított kereten korrekciót kíván végrehajtani költségvetési szervei között, azt a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott naptári rendben meghatározott időpontban közli a Kincstárral. Korrekciót csak az (1) bekezdés szerinti keret 8%-át meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv korrekciót minden hónapban fejezeti szinten csak 0 egyenleggel hajthat végre."

(3) A rendelet 19. §-a a következő (9)-(16) bekezdésekkel egészül ki:

"(9) A Kincstár a zárlati műveletek keretében a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keretet jóváírja az előirányzat címzettjének megfelelő számláján.

(10) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítése során havonta - a tárgyhónap 1-je és 20-a között teljesített fizetési megbízások feldolgozása alapján, a tárgyhónap 21-ei állapotnak megfelelően - figyelemmel kíséri, hogy a központi költségvetési szervek köztartozásai befizetésének mértéke - a kincstári költségvetés éves aktuális személyi juttatások előirányzata 1/14 részéhez viszonyítva - eléri-e a

a) SZJA előleg esetében a 20%-ot,

b) a munkaadói járulék esetében a 3%-ot,

c) a munkavállalói járulék esetében az 1%-ot,

d) a társadalombiztosítási alapokat megillető járulékok esetében a 20%-ot.

(11) A Kincstár indokolt esetben (szezonalitásból, foglalkoztatottak összetételéből adódóan) jogosult a (10) bekezdésben meghatározott mértékektől eltérő mértéket megállapítani a központi költségvetési szerv kezdeményezése alapján.

(12) Amennyiben befizetés nem történt, illetve annak összege nem éri el a (10) vagy (11) bekezdésben meghatározott mértéket, a Kincstár haladéktalanul értesíti a kincstári költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szervet és annak felügyeleti szervét. Az értesítés alapján a felügyeleti szerv és az érintett költségvetési szerv képviselője köteles 5 munkanapon belül egyeztetni a Kincstár központjának képviselőjével. Az egyeztetésről - a köztartozás megállapításához szükséges dokumentumok bemutatása és a nyilatkozatok alapján - jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a be nem fizetett köztartozásokat - fajtánként részletezve a fennálló tartozásokat -, a köztartozások rendezésének közösen megállapított módját és az abból eredő kötelezettségeket és határidőket. A jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg a jegyzőkönyvhöz kell csatolni és a Kincstárnak benyújtani a fennálló köztartozások kiegyenlítésére vonatkozó elkészített, aláírt átutalási megbízásokat.

(13) Amennyiben a központi költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számláján a (12) bekezdés szerint megállapított köztartozások átutalásához szükséges pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésre a Kincstár a fizetési kötelezettséget nyilvántartásba veszi és a szükséges pénzügyi fedezet megléte esetén teljesíti és erről a központi költségvetési szervet írásban értesíti.

(14) Amennyiben a kincstári költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szerv kiemelt kiadási előirányzatán nem áll rendelkezésre a teljesítéshez szükséges előirányzati fedezet, a Kincstár a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén függő kiadásként teljesíti az átutalást.

(15) Azon központi költségvetési szervek esetében, amelyek egyeztetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a jegyzőkönyvhöz nem csatolják a (12) bekezdés szerinti átutalási megbízásokat a központi költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére a Kincstár közvetlenül intézkedik az átutalásról a köztartozás jogosultja javára. Egyidejűleg megterheli a kincstári költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szerv megfelelő kiemelt kiadási előirányzatát is. Az átutalás teljesítéséről a Kincstár a központi költségvetési szervet írásban értesíti.

(16) Amennyiben a központi költségvetési szerv havi előirányzat-felhasználási keretének 50%-át a Kincstár a (2) bekezdésben foglaltak szerint a tárgyhónapban zárolja, ugyanabban a hónapban nem kerülhet sor a (12)-(15) bekezdésben foglalt intézkedésre."

14. § (1) A rendelet 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A likviditási vizsgálat során vizsgálni kell, hogy a központi költségvetési szerv terhelendő számláján van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez. A vizsgálat során figyelmen kívül kell hagyni a számlára érkezett nem azonosított bevételeket, amelyeket csak a megfelelő kiemelt előirányzatra történő átvezetést követően lehet bevonni a fedezetvizsgálatba."

(2) A rendelet 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kiemelt előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a központi költségvetési szerv megfelelő kiadási előirányzatából, a felhasználások alapján rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges szabad keret. A kiemelt előirányzat terhére vállalt - a közbeszerzések központi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárát elérő - bejelentett kötelezettségvállalások összege csökkenti az előirányzati szabad keretet."

15. § A rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § A központi költségvetési szervnek a vállalkozási tevékenységéből származó eredménye után, továbbá a költségvetési törvényben meghatározott bevételei után a központi költségvetést megillető bevételi részt az előírt határidők szerint kell a fejezeti befizetési számlára teljesíteni az előirányzat-felhasználási keret terhére."

16. § (1) A rendelet 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kincstár az alapok kiadásait - a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel - az alapok bevételei és előző évi maradványa együttes összegéig teljesítheti. Az alapok fedezeti vizsgálatára a 22. § (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni."

(2) A rendelet 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter által elkészített előirányzat-felhasználási tervet a pénzügyminiszter hagyja jóvá negyedéves bontásban, melyet az alapok a tárgynegyedév első hónapjának 5. munkanapjáig, az első negyedévre vonatkozóan január 15-ig küldenek meg a Pénzügyminisztériumhoz. Az előirányzat-felhasználási tervnek havi bontásban, kiemelt előirányzatonként kell tartalmaznia a tárgyidőszakban várható kiadásokat és bevételeket."

17. § (1) A rendelet 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítási költségvetési szervek működésükre - a jóváhagyott éves költségvetésük, illetve év közben végrehajtott bevételi és kiadási előirányzatok módosítása alapján - az OEP és ONYF intézményenként negyedéves és azon belül havi finanszírozási tervet készít. A finanszírozási terv alapján nyílnak meg a havi előirányzat-felhasználási keretek."

(2) A rendelet 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A finanszírozási tervet a tárgynegyedévet megelőző hó 20-ig kell a Kincstár Központba benyújtani, és amennyiben szükséges a tárgyhónapot megelőző hó 20-ig havonta aktualizálni."

18. § A rendelet a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § A központi költségvetésből támogatásban részesülő kincstári ügyfélkörön kívüli gazdálkodó szervezetek beruházásának pénzügyi lebonyolítása a Kincstárban nyitott beruházási számlán történik a központi beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházási kiadások finanszírozásának rendjéről szóló 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint."

19. § (1) A rendelet 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, az önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb - az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 1/a. és 3/a. számú adatlapja szerint részletezett - központi támogatások, valamint a költségvetési törvényben meghatározott egyéb nettó módon utalandó támogatások, a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek), továbbá az önkormányzatok által a TÁKISZ részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedélyezett forgótőke összegével - csökkentett módon kell a helyi önkormányzat részére folyósítani a 2. számú mellékletben meghatározott arányok és időpontok szerint 13 részletben, illetve esedékesség szerint. A következő évi költségvetési törvény kihirdetése időpontjától függően, a következő év első folyósításának összege megegyezhet az előző év utolsó folyósításának összegével. A különbözet a következő utaláskor kerül rendezésre. A folyósítást a Kincstár a TÁKISZ-ok által szolgáltatott információk alapján a Belügyminisztérium utalványozásával és a Kincstár ellenjegyzésével az APEH útján végzi. Az adatszolgáltatás elmulasztása miatt felfüggesztett folyósítás a pótlást követő 25-én teljesíthető. Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 63. § (5) bekezdésében szabályozott módon szedi be."

(2) A rendelet 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Kincstár az önkormányzatokat terhelő személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék és a munkavállalói járulék átutalásáról minden hónap 20-ig intézkedik. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben a foglalkoztatóra előírt tárgyhavi bevallás szerinti összeg befizetéséről szóló igazolás csatolása alól a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási körébe tartozó bevallást készítők mentesülnek."

(3) A rendelet 29. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

"(5) A magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetéséről - számfejtési körébe tartozó munkáltatók esetén - a TÁKISZ-ok gondoskodnak minden hónap 20-ig.

A megfizetési kötelezettség teljesítéséhez a Kincstár első ízben 1998. február 19-én, a következő években január 19-ig - a BM adatszolgáltatása alapján - előleget biztosít, mellyel a TÁKISZ legkésőbb a tárgyév december 28-áig köteles elszámolni a Kincstár felé.

(6) A nettó finanszírozási körbe tartozó, adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatók (munkáltatók) a magánnyugdíjpénztári tagdíjat minden hónap 20-áig fizetik meg."

20. § (1) A rendelet 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Maradvány és a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatás visszafizetett összegének felhasználása esetén az igénybevételre kerülő összeggel - a pénzügyi teljesítés előtt - a címzett és céltámogatások, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú, valamint a céljellegű decentralizált támogatások tárgyévi előirányzatát a Belügyminisztérium megnöveli, és erről a Kincstárt értesíti."

(2) A rendelet 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben, illetve kormányközleményben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatás előirányzatáról lemond, a címzett, vagy céltámogatást visszafizeti, illetve törvényi felhatalmazás alapján a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül. Az önkormányzatnak lemondás, visszafizetés esetén a változásról a TÁKISZ-t értesíteni kell. A helyi önkormányzat címzett vagy céltámogatás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium intézkedik, és egyidejűleg a Kincstárt - elvonás esetén az önkormányzatot - is értesíti."

21. § (1) A rendelet 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azon önkormányzati egészségügyi intézmények köztartozásai, amelyeket az OEP és önkormányzat egybehangzó megállapítása szerint 75%-nál nagyobb arányban finanszíroz az OEP, az OEP havi finanszírozási szerződése alapján az intézményt megillető havi Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) átutalásából kerülnek nettósításra. A nettósításhoz a TÁKISZ-ok a szükséges adatokat a saját számfejtési körükből közvetlenül, a többi érintett intézményre az önkormányzattól - minden hónap 5-éig a TÁKISZ-hoz benyújtott adatszolgáltatásból készített intézménysoros megyei összesítőt minden hónap 15-ig átadják a MEP-ek részére. A MEP-ek az érintett költségvetési szervek köztartozásainak átutalását minden hónap 20-áig teljesítik. A MEP a nettó összeget az intézménynek minden hónap 27-éig átutalja.

A magánnyugdíjpénztári tagdíj átutalásáról - a számfejtési körébe tartozó egészségügyi intézmények esetében - a TÁKISZ (FÁKISZ) intézkedik minden hónap 20-áig.

A levont magánnyugdíjpénztári tagdíj fedezetének átutalásáról a TÁKISZ (FÁKISZ) megfelelő számlája javára a MEP-ek minden hónap 27-éig gondoskodnak."

(2) A rendelet 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az OEP által folyósított, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveket megillető támogatásból levonandó tételeknek a jogosult szervezetek számára történő teljesítésénél az utalás sorrendje a következő:

1. magánnyugdíjpénztári tagdíj,

2. TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke feltöltése,

3. munkaadói és munkavállalói járulék,

4. személyi jövedelemadó,

5. önellenőrzési pótlék,

6. a társadalombiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatosan TÁKISZ-t megillető kifizetőhelyi költségtérítés és postaköltség,

7. a tb-alapokat megillető járulékok, csökkentve a 6. pont szerinti összeggel."

22. § (1) A rendelet 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az illetékbevételekből a helyi önkormányzatok költségvetési törvényben meghatározott köre közvetlenül és/vagy közvetett módon részesedik."

(2) A rendelet 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az illetékbevételekből részesedő megyei jogú város önkormányzata a megyei önkormányzattal megállapodik a beszedett és őket a költségvetési törvény alapján megillető bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének a módját."

(3) A rendelet 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak megfelelő költségek 1/12 részét - megállapodás hiányában a költségvetési törvényben meghatározott hányadot - az illetékhivatal havonta visszatartja, és az illetékhivatalt fenntartó megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át, amely azt a költségvetésében illetékbevételként számolja el. Az illetékbevételek beszedésének (az illetékhivatal működésének) ezt meghaladó költségeit a megyei önkormányzatokat közvetlenül és közvetetten megillető bevételekkel arányosan, a költségek 1/12 részének megfelelően az illetékhivatal visszatarthatja, amelyet az illetékhivatalt fenntartó megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja."

23. § (1) A rendelet 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező és kincstári költségvetéssel nem rendelkező, valamint a társadalombiztosítási költségvetési szerv köteles a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések költségvetési törvényben meghatározott értékhatárát elérő dologi és felhalmozási kiadásokat terhelő kötelezettségvállalásait egyedileg bejelenteni a Kincstár területileg illetékes fiókja részére a 3. számú mellékletben meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül."

(2) A rendelet 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, a költségvetési szerv a 4. számú mellékletben meghatározott formában köteles azt bejelenteni a Kincstár területileg illetékes fiókja részére."

(3) A rendelet 38. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja (visszaigazolja), majd a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton az előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti."

(4) A rendelet 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekről adatszolgáltatást készít a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a kötelezettségvállaló költségvetési szervek, felügyeleti szervek, valamint a Pénzügyminisztérium részére."

24. § A rendelet 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § (1) 1997. január 1-je után csak a 3-18. §-okban megállapított és a pénzügyminiszter rendeletében részletesen szabályozott számlarendnek megfelelő számlák vezethetők. A 10. § (1) és (10), valamint a 16. § (1) és (4) bekezdésében említett kártyafedezeti számlák vezetésére csak a Kincstár által a kincstári kártyarendszer kialakítására és üzemeltetésére meghirdetett pályázati felhívás alapján nyertes hitelintézettel kötött szerződést követően kerülhet sor.

(2) A Kincstár a 19. § (10)-(16) bekezdésében foglalt feladatot - az 1998. január havi bérkifizetéseket követően - 1998. február hónaptól látja el."

25. § (1) E rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a rendelet 20. §-a, 22. §-ának (3) bekezdése, valamint a 23. §-a.

(2) A rendelet melléklete az e rendelet mellékletét képező 1. számú melléklettel egészül ki, a jelenlegi 1. számú melléklet helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép és számozása 2. számú mellékletre változik, egyidejűleg a jelenleg 2. és 3. számú mellékletek számozása 3. számú mellékletre és 4. számú mellékletre változik.