90/1997. (XI. 28.) FM rendelet

a szőlő, komló, gyümölcs és dísznövény szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 1996. évi CXXXI. törvény 29. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) a szőlő (Vitis) nemzetség fajai, fajhibridjei bor-, csemege- és alany fajtái, a komlófajták, a torma- és spárgafajták, az 1. számú mellékletben felsorolt gyümölcstermő és alany célra használatos növényfajok és -fajták, a fásszárú dísznövények és a 2. számú mellékletben felsorolt minősítésre bejelentett lágyszárú dísznövények vegetatív szaporítású fajtáinak felhasználásra és forgalomba hozatalra szánt, valamint forgalomba hozott szaporítóanyagára, továbbá

b) az a) pontban meghatározott szaporítóanyagot előállító, forgalomba hozó, forgalmazó, felhasználó természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: szervezet), valamint

c) a szaporítóanyag előállításának és forgalmazásának ellenőrzését végző Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetre (a továbbiakban: Intézet).

2. § (1) A szaporítóanyagok előállítása, forgalmazása és felhasználása állami ellenőrzés alatt áll. Az ellenőrzési, minősítési, minőségtanúsítási feladatokat az Intézet látja el.

(2) A szaporítóanyag-tételeket az Intézet a szakterület szerinti előírásoknak, szabványoknak megfelelően kategóriába sorolással minősíti, a tételek faj-, fajtaazonossága, származása, szaporítási fokozata, növényegészségügyi állapota és külső minősége alapján. A tételeket a szakterületnek megfelelő származási igazolvánnyal, valamint tanúsító (certifikációs) címkével látja el.

(3) Szaporítóanyagot a növényvédelemről, a szőlő és borgazdálkodásról, valamint a hegyközségekről, továbbá a természet védelméről szóló külön jogszabályokkal összhangban a növényfajtákra és szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok előírása szerint minősítve és meghatározott minőségben szabad előállítani, forgalomba hozni és felhasználni.

3. § A szakágazatok részletes szakmai követelményeit szőlő esetében a 3-8. számú mellékletek, gyümölcs esetében a 9-12. számú mellékletek, dísznövény esetében a 13-14. számú melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

Fogalommeghatározások

4. § A rendelet alkalmazásában:

1. Törzsültetvény: elsődlegesen szaporítóanyag előállítására létesített és e célnak megfelelően kezelt növényállomány.

2. Szaporításra kijelölt ültetvény: eredetileg nem elsődlegesen szaporítóanyag előállítás céljára létesített, de megfelelő fajtatisztaságú és fajtaazonos, a vonatkozó előírásoknak megfelelő, szaporítás céljára ideiglenesen kijelölt ültetvény, ideértve a kijelölt fát is.

3. Kategória (származásfokozat): a szaporítás célját szolgáló ültetvény és a szaporítóanyag minősége, genetikai értéke alapján való besorolás, amely a szaporítás sorrendjében lehet: prebázis, bázis, certifikált (fajtaigazolt, minősített) és standard (C.A.C.) fokozatú, attól függően, hogy a szaporítóanyag milyen fokozatú ültetvényből származik, vagy azt milyen kategóriájú szaporítóanyag felhasználásával állították elő. Az oltvány kategóriáját az alacsonyabb származásfokozatú komponens határozza meg.

4. Standard szaporítóanyag (C.A.C.): nem törzsültetvényből vagy az előírt feltételeknek részben megfelelő törzsültetvényből származó, de szemlézett és a vonatkozó előírásoknak megfelelő szaporító-, ültetési vagy ültetvényanyag.

5. Ültetési (ültetvény-) anyag: vetőmagból vagy vegetatív növényi részből felnevelt, közvetlen kiültetésre (ültetvény létesítésre, telepítés céljára) alkalmas növény.

6. Faiskola (szőlő esetében szőlőiskola): gyökeres szaporító- és ültetvényanyagot előállító szaporító terület a rajta lévő növényállománnyal, felszerelésekkel, épületekkel, amelynek létesítését és fenntartását az Intézet engedélyezte.

7. Faiskolai lerakat: faiskolában termelt gyökeres szaporító- és ültetvényanyag szaporító iskolán kívüli árusító helye (áruda, kertészeti áruház, lerakat stb.).

8. In vitro szaporítás: izolált körülmények között, laboratóriumban, mesterséges táptalajon történő sejt, szövet, merisztéma felhasználásával végzett szaporítás.

9. Fajtafenntartó szelektálás: az állami elismerésben részesített fajta eredeti értékmérő tulajdonságainak megőrzésére irányuló tevékenység, amelyet a vonatkozó előírások szerint a szaporítás célját szolgáló növényállományokban, a fajtajogosult vagy fajtafenntartó által, illetőleg annak felügyelete mellett végeznek.

10. Klón: egyetlen egyed vegetatív szaporulata.

11. Klóntípus: a fajtából a hasonló morfológiai bélyegek és kedvező termesztési tulajdonságok alapján kiválasztott egyedek összessége és ezek vegetatív származékai.

12. Minőségtanúsítás (certifikáció): annak hivatalos igazolása, hogy a szaporító- és ültetvényanyagot a termelő az érvényben lévő hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően állította elő és minősége a látható tulajdonságok vonatkozásában az előírásoknak megfelel, egyben a csomagolási egységek azonosítási jellel (árucímkével) való ellátása, a csomagolási egységek zárása fémzárral vagy egyéb zárral olyan módon, hogy a csomagolási egység tartalma a zár megsértése nélkül ne legyen hozzáférhető.

13. Fajtaazonos szaporítóanyag: a megjelölésnek megfelelő fajtájú (klónú) szaporítóanyag, amely oltvány esetében az alanyfajtára is vonatkozik.

14. Fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajú, fajtájú, klónú, klóntípusú, alanyú egyedet nem tartalmaz.

15. Vírusmentes (VF) növényállomány, szaporító- és ültetvényanyag: olyan vírusmentes anyanövényekről, illetőleg azok vírusmentesen fenntartott szaporulatáról származó növény, amelyet nemzetközileg elismert tudományos módszerekkel megvizsgáltak, az adott fajt fertőző valamennyi vírustól és vírusszerű kórokozótól mentesnek találtak, továbbá a termesztés során a vírusmentes technológiai előírásokat megtartották és azt az illetékes növényegészségügyi hatóság igazolja.

16. Vírustesztelt (VT) növényállomány, szaporító- és ültetvényanyag: olyan növényanyag, amelyet nemzetközileg elismert tudományos módszerekkel vírusfertőzöttségre megvizsgáltak, és az adott fajra jellemző, meghatározott gazdasági kárt okozó vírusoktól és vírusszerű szervezetektől mentesnek találtak, valamint azt vírusmentes technológiai előírások szerint állították elő és azt az illetékes növényegészségügyi hatóság igazolja.

17. Tünetmentes növényállomány, szaporító- és ültetvényanyag: laboratóriumi és vizuális vizsgálat alapján vírustüneteket nem mutató növényanyag.

18. Törzskönyv: a törzskönyvezett és törzskönyvezésre előjegyzett állományok hivatalos nyilvántartása.

19. Szaporító- és ültetési (ültetvény-) anyagtétel: azonos fajú, fajtájú, alanyú, klón megjelölésű, kategóriájú, származási helyű, korú, szaporító- és ültetvényanyag egy egységként kezelt mennyisége.

20. Szaporító- és ültetési (ültetvény-) anyag forgalmazás: az anyag készletezése, bemutatása, eladásra való felkínálása, eladása vagy szállítása más részére bármilyen formában.

21. Kiskereskedelmi, lerakati forgalmazás: a faiskolai engedélyes telephelyén kívül végzett, a végső felhasználók részére történő kistételes ültetési (ültetvény-) anyag értékesítés.

22. Nagybani forgalmazás: viszonteladói tevékenység, a termelőktől átvett szaporítóanyag nagytételű értékesítése a felhasználók, lerakatok részére, valamint a szaporítóanyag export és import.

23. Szaporító- és ültetési (ültetvény-) anyag előállító: az előírt jogszabályi feltételeknek megfelelő szervezet vagy természetes személy.

Törzskönyvezés

5. § (1) A fajtajogosultnak vagy a fajta fenntartójának minden faiskolai termelést szolgáló faj, fajta kiinduló egyedét vagy növényállományát törzskönyvezésre az Intézetnek be kell jelentenie.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a növény eredetét, az ültetés idejét és mellékelni kell a növényegészségügyi alkalmasságot igazoló jegyzőkönyvet, valamint a terület helyszínrajzát a növények pontos hely megjelölésével.

(3) A törzskönyvezésre bejelentett növényeket az Intézet által összehívott szakbizottság bírálja el. A bizottság javaslata alapján az alkalmasnak minősített növényeket az Intézet a törzskönyvbe bejegyzi és erről a bejelentőt értesíti.

(4) Az Intézet a törzskönyvezett fajok és fajták listáját a fajtajogosult és a fajtafenntartó megjelölésével rendszeresen közzéteszi.

(5) A fajtajogosult az állami elismerésre bejelentett, de még állami elismerésben nem részesített fajta kiindulási egyedéből vagy egyedeiből létesített növényállományt törzskönyvi előjegyzésre a (2) bekezdésben foglaltak szerint bejelentheti az Intézetnek.

Törzsültetvény létesítése és ellenőrzése

6. § (1) A termelés színvonalának javítása érdekében a szőlő-, komló-, gyümölcs- és dísznövényfajták szaporítóállományát magas genetikai értékű, egészséges szaporítóanyaggal és ültetési (ültetvény-) anyaggal (a továbbiakban: ültetési anyag) kell rendszeresen felújítani. A törzsültetvények létesítése, fenntartása, rendszeres felújítása állami feladat, amelyen belül előnyt élveznek a vírusmentes prebázis és bázis törzsültetvények.

(2) A fajtajogosultnak az állami elismerésben részesített növényfajta törzskönyvezett növényeinek felhasználásával központi törzsültetvényt (szaporító- és ültetési anyagot termőt és törzsgyümölcsöst) kell létesítenie. Központi törzsültetvény létesíthető a törzskönyvi előjegyzésbe vett növényfajok és fajták növényeiről is.

(3) Törzsültetvényt szőlő és gyümölcs esetében csak faiskolai engedélyes, dísznövény esetében más természetes személy vagy szervezet is létesíthet az Intézet előzetes engedélyével. A létesítés iránti kérelmet a telepítést megelőző legalább 1 hónappal kell az Intézethez előterjeszteni. A vonatkozó növényegészségügyi előírások meglétét, illetve megtartását az illetékes növényegészségügyi hatósággal igazoltatni kell. A fajta, klón szaporításához a fajtajogosult engedélyét is mellékelni kell. Bázis (központi) törzsültetvény csak vírusmentes prebázis kategóriájú klón ültetvényanyaggal létesíthető.

(4) Az Intézet a törzsültetvény létesítésének engedélyezéséről és megszüntetéséről értesíti a kérelmezőt, az illetékes növényegészségügyi hatóságot és a földművelésügyi hivatalt, valamint az illetékes hegyközséget.

(5) A szaporítás célját szolgáló törzsültetvényekben a törzsültetvény fenntartója, szőlő esetében a fajtafenntartó vagy megbízottja köteles folyamatos fajtafenntartást végezni és az ültetvényt minősítésre, szemlére előkészíteni e rendelet és a szabványok előírásai szerint.

(6) Az Intézet a törzsültetvények minősítését, szemléjét a vizsgálatra optimális időpontban legkésőbb november 1-jéig köteles végrehajtani.

(7) Az Intézet a törzsültetvények minősítése, szemléje alapján jegyzőkönyvben foglal állást, hogy a törzsültetvényt milyen kategóriájúnak fogadja el, illetőleg engedélyezi-e a törzsültetvényből szaporítóanyag szedését, forgalomba hozatalát, továbbá

a) törzskönyvi előjegyzettnek, törzskönyvezettnek megfelelő állományokat a törzskönyvbe felveszi, és erről az érdekelteket külön értesíti,

b) a központi (bázis) és üzemi (certifikált) törzsültetvény elfogadásáról tanúsítványt állít ki.

(8) A törzsültetvény megszüntetéséről a tulajdonosnak az Intézetet értesítenie kell, amely a tanúsítványt visszavonja.

(1)[1] Szaporító alapanyagot csak olyan szaporítás céljára telepített vagy előkészített ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, amelynek

a) fajtája, klónja a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve az ideiglenes szaporításra engedélyezett fajták jegyzékében szerepel, és a fajtajogosult engedélyezte a fajta szaporítását - a 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletében fel nem sorolt növényfajok fajtái, továbbá a kísérlet és az export céltermeltetés kivételével

b) megfelel a vonatkozó növényegészségügyi előírásoknak,

c) kategóriája törzskönyvezésre előjegyzett vagy törzskönyvezett (prebázis), központi (bázis), üzemi (certifikált) törzsültetvény vagy szaporításra kijelölt ültetvény,

d) az ültetvényt az Intézet minősítette és évenként legalább egy alkalommal szemlézte, és az a követelményeknek megfelelt.

(2) Amennyiben törzsültetvényben nincs a szaporításhoz szükséges mennyiségben és minőségben alapanyag, akkor az Intézet - kérelemre ideiglenesen a szaporítás céljára ültetvényt, növényállományt jelöl ki, illetve engedélyez.

(3) Az Intézethez évenkénti minősítő szemlére gyümölcs szaporítóanyagok esetében február 15-ig, szőlő és dísznövény szaporítóanyagok esetében május 15-ig be kell jelenteni:

a) a törzskönyvi előjegyzett, illetve törzskönyvezett növényállományt,

b) a központi és üzemi törzsültetvényt,

c) a szaporításra kijelölt ültetvényt, növényállományt.

A kérelemben fel kell tüntetni az a)-c) pontban meghatározott ültetvények fajtáját, területét vagy egyedszámát és helyét (helység, hrsz., táblaszám), a kérelmező nevét és címét.

III. Fejezet

FAISKOLA LÉTESÍTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS, SZAPORÍTÓANYAG FORGALMAZÁS

Szaporítóiskola létesítés, üzemeltetés

8. § (1) Szőlő, komló, gyümölcs és díszfaiskolai szaporító- és ültetési anyagot forgalomba hozatal céljából előállítani, árutermelő szőlőiskolát, komlóiskolát, gyümölcsfaiskolát, díszfaiskolát (a továbbiakban együtt: szaporító iskolát) létesíteni csak az Intézet előzetes engedélyével szabad.

(2) Az engedély iránti kérelmet a szaporítás megkezdése előtt kell az Intézethez benyújtani.

(3) Az Intézet a szaporítóiskola létesítését és üzemeltetését a kérelmező részére akkor engedélyezi, ha

a) a kérelmező vagy közreműködő családtagja, illetőleg alkalmazottja szakirányú végzettséggel vagy szakvizsgával rendelkezik, a kérelemhez a szakirányú végzettséget igazoló bizonyítványt kell mellékelni,

b) a szaporításhoz a szakmai feltételek biztosítottak, a termesztésre kijelölt terület a mellékelt vázrajz alapján beazonosítható,

c)[2] a terület növényegészségügyi szempontból szaporítás céljára megfelel, a szőlőiskola és a gyümölcsfaiskola talaja vírusmentes vagy vírustesztelt növényanyag szaporítása esetén betegséget okozó káros szervezetektől, vektoroktól, különösen vírusvektoroktól, nematódáktól mentes, és ezt a területileg illetékes növényegészségügyi hatóság igazolja,

d) a kérelmező igazolja, hogy tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak, vagy annak tagszervezetének,

e) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően nem sértette meg szándékosan a növényfajták állami elismerésére, valamint a szaporítóanyag előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó jogszabályok előírásait,

f) a faiskolai engedélyt az Intézet határozatlan vagy határozott időre adja ki.

(4) Az engedély adataiban történt bármilyen változást az engedélyes köteles 30 napon belül írásban bejelenteni az Intézetnek.

(5) Az Intézet a szaporítóiskolai engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszünteti,

b) az engedélyes a szaporítóanyag előállítással, forgalmazással vagy fajtahasználattal kapcsolatos jogszabályokat, előírásokat megszegi,

c) a szaporítóiskolai terület növényegészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, és az illetékes növényvédelmi hatóság az engedély visszavonását javasolja,

d) az engedélyes három egymást követő évben nem folytat termelést,

e) a (3) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem teljesül.

A megszűnt faiskolában lévő szaporítóanyag kitermelésének és felhasználásának határidejét az Intézet írja elő.

(6) Az Intézet köteles az engedély kiadásáról vagy visszavonásáról az illetékes földművelésügyi hivatalt és megyei növényegészségügyi hatóságot, valamint az illetékes hegyközséget és az agrárkamarát értesíteni.

Szerződéses termeltetés

9. § (1) A gyümölcsfaiskolai vagy díszfaiskolai engedélyes meghatározott összetételű és mennyiségű szaporító- és ültetvényanyag előállítására szerződést köthet olyan természetes személlyel vagy szervezettel, amely a vállalt szaporítóanyag előállításához a 8. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt feltételekkel rendelkezik.

(2) A szaporítóiskolai engedéllyel rendelkező termelőnek a szerződés megkötésével egyidejűleg az Intézettől kérnie kell az engedély hatályának kiterjesztését a szerződéses területre.

(3) A szaporítóanyag termelésre vonatkozó szerződés egy példányát a tevékenység megkezdése előtt meg kell küldeni az Intézetnek.

(4) A szerződéses termelő csak a szaporítóiskolai engedélyes (termeltető) által rendelkezésre bocsátott igazolt származású szaporító alapanyagokat használhatja fel, és az általa előállított szaporító- és ültetési anyagot csak a termeltető hozhatja forgalomba.

Házi faiskola

10. § (1) Saját célra történő szaporítás esetén a termelő házi szőlőiskolát vagy házi gyümölcsfaiskolát (a továbbiakban: házi faiskola) létesíthet. A házi faiskolában előállított ültetési anyag forgalomba nem hozható.

(2) A házi faiskola létesítését az Intézetnek és az illetékes növényegészségügyi hatóságnak évente május 15-ig be kell jelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a házi szaporítóiskola helyét (helység, hrsz.), területét, a szaporított fajta mennyiségét, kategóriáját, oltvány esetében alanyát, a szaporító gazdaság nevét és címét. A termelőnek a fajta szaporításához be kell szereznie a fajtajogosult engedélyét.

(3) Házi faiskolában csak a 7. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő szaporítóanyagot lehet felhasználni.

Ellenőrző termesztés

11. § (1) Amennyiben a szaporítóanyag életképessége, fajtaazonossága vagy fajtatisztasága tekintetében kétség merül fel, illetőleg az érdekelt termelő kéri, akkor a szaporítóanyag ellenőrző termesztését kell elrendelni. A mintavételt és az ellenőrző termesztést a vonatkozó szabványok szerint kell végezni.

(2) Az ellenőrző termesztés eredményéről az Intézet okiratot állít ki, melyet az érdekeltek részére megküld.

Tételek elkülönítése, nyilvántartások, szakadminisztráció

12. § (1) A szaporítóanyagtermő ültetvény és az árutermelő faiskola fenntartója köteles a felhasznált, előállított és forgalomba hozott szaporító- és ültetési anyagokról az Intézet által rendszeresített nyilvántartást folyamatosan vezetni, és azt az ellenőrzés során az Intézet részére átadni vagy megküldeni. A nyilvántartást és mellékleteit (jegyzőkönyvek, származási igazolványok stb.) legalább 10 évig meg kell őrizni.

(2) A szaporító- és ültetési anyagot a szaporítás, nevelés, kitermelés, osztályozás, árukikészítés, kötegelés (csomagolás), tárolás és szállítás során tételenként el kell különíteni és egyértelműen kell megjelölni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze.

(3) A díszfaiskolai engedéllyel rendelkező az általa előállított és forgalomba hozott szaporítóanyagokról az alábbi nyilvántartásokat köteles vezetni:

a) szaporítási napló - a növény nevének, származásának, a szaporítás idejének, módjának és mennyiségének rögzítése,

b) helyszínrajz - a táblák, ágyak, szaporító berendezések feltüntetésével,

c) táblatörzslap - a tábla számának, területének, a soronként telepített növények nevének, ültetés idejének, termékkategóriájának, mennyiségének megjelölésével,

d) éves növényállomány leltár - az adott naptári évben szaporított, nevelés alatti és értékesített növénymennyiségeket fajtánként és termékkategóriánként tartalmazza.

IV. Fejezet

Szaporítóanyag forgalmazás

Általános követelmények

13. § (1) Az árutermelő faiskola és a törzsültetvény fenntartója a minősített vagy ellenőrzött szaporító- és ültetési anyagot telephelyéről külön engedély nélkül forgalomba hozhatja.

(2) Szaporítóanyagot csak a 6., 7., 8., 10. és 11. számú mellékletekben és a vonatkozó szabványokban előírt minőségben, csomagolásban, továbbá termékmegjelöléssel szabad forgalomba hozni.

(3) Kötegelten certifikált ültetési anyag esetében a kötegnél kisebb tételű értékesítésnél az eladó köteles a szaporítóanyagot kötegelni, saját (nem certifkációs) árucímkével ellátni, azon feltüntetni a szaporítóanyag fajtáját, klónját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét és a termelő nevét, címét. Termesztőedényes szaporítóanyagok esetében, az árucímkét szállítóegységenként (ládánként) kell az eladónak elhelyezni.

(4) Megbontott kötegű vagy csomagú szőlő és gyümölcs szaporító alapanyagot tovább értékesíteni (viszonteladás) nem szabad.

(5) A szőlő és gyümölcs szaporító- és ültetvényanyag felhasználás és forgalomba hozatal esetén az engedélyes köteles az Intézet által szigorú számadású nyomtatványként átadott származási igazolványt kiállítani, és annak egy példányát az árutétel kísérőjeként a vásárlónak átadni - amely a garanciát biztosítja -, egy példányát az Intézet részére megküldeni, egy példányát pedig a nyilvántartáshoz csatolni. Telephelyről történő kistételes értékesítés esetén a 15. § szerint kell eljárni.

(6) Az előírásnak nem megfelelő módon előállított, vagy nem megfelelő minőségű szaporítóanyag szaporítóanyaghiány esetén az Intézet külön engedélye alapján hozható forgalomba. Az Intézet az engedélyben köteles meghatározni a forgalomba hozatal feltételeit. Az engedély-kérelemhez mellékelni kell a termékpálya szerinti terméktanács, az illetékes területi hegyközségi tanács és az agrárkamara véleményét. Az előállító és a forgalmazó köteles tájékoztatni az átvevőt az Intézet engedélyében meghatározott korlátozásokról. A származási igazolványon, a szaporító- és ültetési anyag valamennyi csomagolási egységén vagy az árucímkén az engedményezés tényét, okát és a korlátozó feltételeket fel kell tüntetni.

Kiskereskedelmi forgalmazás

14. § (1) Szőlő, gyümölcs és díszfaiskolai ültetési anyag az engedélyes telephelyén kívül vagy viszonteladás céljából lerakatban, egyéb értékesítő helyen az Intézet előzetes engedélyével hozható forgalomba.

(2) Az Intézet lerakat vagy egyéb értékesítési hely létesítését akkor engedélyezi, ha

a) az árusítóhely vezetője a szakiránynak megfelelő 8. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti végzettséggel rendelkezik,

b) az árusítóhelyen a szakmai feltételek biztosítottak, adottak a szaporítóanyag minőségének és életképességének, épségének megőrzésére, az egyes tételek elkülönítésére, megjelölésére vonatkozó feltételek,

c) az illetékes növényegészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásában létesítésének engedélyezését javasolta.

(3) Az engedély kiadásáról az Intézet köteles értesíteni az illetékes földművelésügyi hivatalt és az illetékes növényegészségügyi hatóságot.

15. § (1) A lerakat csak az Intézet által előzetesen minősített (certifikált), ellenőrzött, származási igazolvánnyal rendelkező ültetési anyagot vehet át értékesítésre, és hozhat forgalomba. A vásárolt tételekről köteles folyamatosan nyilvántartást vezetni és azt legalább 5 évig megőrizni.

(2) A lerakat üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell a szaporítóanyagok

a) minőségének, életképességének és épségének megőrzéséről,

b) a tételek megjelöléséről, keveredésének megakadályozásáról,

c) minőség szerinti elkülönítéséről,

d) selejt térről.

(3) Gondoskodni kell a növényegészségügyi előírások betartásáról, amelyet az illetékes növényegészségügyi hatóság szükség szerint, de legalább évente egyszer ellenőriz.

(4) Az árusító helyen jól látható módon fel kell tüntetni a szaporítóanyagok árumegnevezését, árát, fajtáját, szőlő- és gyümölcsoltvány esetén alanyát.

(5) A faiskolai lerakatban a vásárló részére hozzáférhetővé kell tenni a szaporítóanyagokra vonatkozó szabványokat és más minőségi előírásokat.

(6) Az árusítóhely az értékesítés során az eladott szaporítóanyagról a vevő kérésére eladási jegyzéket köteles adni, mely tartalmazza:

a) az árusítóhely és a vásárló megnevezését, címét,

b) az értékesítés időpontját,

c) az ültetési anyag mennyiségét, fajtáját, kategóriáját, szőlő- és gyümölcsoltvány estén alanyát, árát.

(7) A lerakatot az Intézet és az illetékes földművelésügyi hivatal ellenőrzi.

(8) Az Intézet a lerakat engedélyét visszavonja, ha az árusítóhelyen ismételten vagy súlyosan megszegték a szaporítóanyag forgalmazására vonatkozó előírásokat.

Nagykereskedelmi forgalmazás

16. § (1) Szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalmazását nem faiskolai engedélyes az Intézet előzetes engedélyével végezhet. Az Intézet engedélye nem pótolja a kereskedelmi tevékenységhez szükséges egyéb feltételeket.

(2) Az Intézet a nagybani forgalmazást akkor engedélyezi, ha

a) a kérelmező vagy alkalmazottja a szakiránynak megfelelő, legalább középfokú végzettséggel rendelkezik,

b) a kérelmezőnél a forgalmazás szakmai feltételei biztosítottak,

c) a kérelmező tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak,

d) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően nem sértette meg a szaporítóanyag előállítására, felhasználására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat.

(3) A nagybani forgalmazó köteles

a) a szaporító- és ültetvényanyag forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok előírásait megtartani,

b) a vásárolt és értékesített szaporítóanyag-tételekről folyamatosan nyilvántartást vezetni, és a bizonylatokkal együtt ezt legalább 5 évig megőrizni,

c) az értékesített tételekről viszonteladói származási igazolványt kiállítani, annak egy példányát a vásárló részére átadni, egy példányát pedig az Intézetnek folyamatosan megküldeni.

(4) Az Intézet az engedély visszavonását kezdeményezi, ha az engedélyes a szaporítóanyag forgalomba hozatalát szabályozó jogszabályokat megszegte.

Szaporítóanyag import, export

17. § (1) Forgalomba hozatal céljára csak a rendelet előírásainak megfelelő szaporítóanyagot lehet importálni

a) szőlő, gyümölcs, komló esetében a termékpálya szerinti terméktanács és az illetékes agrárkamara javaslata alapján az Intézet előzetes szakmai engedélyével;

b) díszfák, -cserjék esetében

1. díszfaiskolai engedéllyel nem rendelkező forgalmazó dísznövény szaporítóanyagot csak az Intézet külön engedélyével,

2. díszfaiskolai engedéllyel rendelkező termelő - az Intézet egyidejű tájékoztatása mellett

importálhat.

(2) A szaporítóanyag importálása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szaporítóanyag faját, fajtáját, klónmegjelölését, alanyát, kategóriáját, mennyiségét, növényegészségügyi állapotát, származási helyét és a szállítás időpontját (határidejét), valamint a felhasználásra vonatkozó igényeket.

(3) A behozott szaporítóanyag tárolási helyéről és mennyiségéről az importáló köteles 2 napon belül az Intézetet értesíteni és kérni annak belföldiesítő ellenőrzését. Az Intézet jogosult az import szaporítóanyagot e rendelet és a vonatkozó hazai szabványok, előírások szerint ellenőrizni és abból mintát venni.

(4) Belföldi célra a tétel csak abban az esetben használható fel, és hozható forgalomba, ha a növényanyag

a) a növényegészségügyi előírásoknak megfelel,

b) származása, illetve fajtaazonossága, kategóriája, az exportáló ország illetékes hatóságainak minősítő bizonyítványa, valamint az előállító által kiállított származási igazolványa alapján igazolt,

c) a hazai előírásoknak megfelelő fajú, fajtájú, kategóriájú és minőségű.

(5) A beérkezett szaporítóanyag-tételekről az Intézet honosító belföldi származási igazolványt állít ki, ami a felhasználó, illetve a tételek megosztása esetén a viszonteladó alapbizonylata.

(6) Külföldi bértermeltetés esetén - amennyiben a fajta nálunk nem szaporítható - teljes mennyiségét kötelező kiszállítani az országból.

(7) Szaporítóanyagot exportálni a termékpálya szerinti terméktanács előzetes egyetértésével, a fajtajogosult előzetes hozzájárulásával az Intézet által kiállított, a nemzetközi előírásoknak megfelelést igazoló tanúsítvánnyal kísérten szabad. Dísznövények szaporítóanyaga az engedélyes által kiállított származási igazolvánnyal exportálható, amelynek jogosultságát kérésére az Intézet igazolja.

V. Fejezet

Hatósági ellenőrzés

18. § (1) A szaporítóanyagok előállításának, forgalmának és felhasználásának állami ellenőrzését az Intézet látja el.

(2) Az ellenőrzés során a vonatkozó rendeletek és szabványok szerint jár el, és megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) Tevékenysége kiterjed minden olyan helyre, ahol a szaporítóanyag előállítását, kezelését, tárolását végzik, továbbá, ahol szaporítóanyagot forgalomba hoznak, árusítanak vagy felhasználnak.

(4) Az Intézet az ellenőrzése során jogosult:

a) a növényi szaporítóanyagok nyilvántartásával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azok valódiságát vizsgálni, róluk másolatot készíteni vagy azt bekérni;

b) a növényi szaporítóanyagokból térítés nélkül a vonatkozó szabvány szerint mintát venni;

c) az ellenőrzés során továbbszaporításra alkalmatlannak minősített növényállomány magtermését, szaporítóanyagát, továbbá az egyes szaporítóanyag-tételeket vagy a termelő teljes termését szaporítóanyagként a forgalomba hozataltól és a saját célú felhasználástól eltiltani;

d) a nem megfelelő minőségű szaporítóanyag zárolására és a zárlat feloldására;

e) a nem igazolt származású és nem megfelelő minőségű, más célra fel nem használható szaporítóanyag megsemmisítésének elrendelésére;

f) faiskolai lerakatok ellenőrzésére;

g) szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményezni.

(5) Az Intézet jogosult minőségvédelmi bírságot kiszabni, ha

a) a termelő vagy a forgalmazó nem a rendeletnek megfelelően előállított, az Intézet által nem minősített szaporítóanyagot hoz forgalomba, vagy azt eladásra felkínálja,

b) a forgalomba hozatalra szánt szaporítóanyag minősége nem felel meg a rendelet előírásainak.

19. § (1) Az Intézet a szaporító- és ültetvényanyagok előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó szabályok megszegése esetén a következő mértékű minőségvédelmi bírságot szabhatja ki:

a) a szaporítóanyag értéke kétszeresének megfelelő összegű minőségvédelmi bírság szabható ki azzal szemben, aki

1. állami elismerésben nem részesített vagy szaporításra nem engedélyezett fajtájú szaporítóanyagot hoz forgalomba, tart készletében forgalomba hozatal céljából, vagy ilyet engedély nélkül importál,

2. faiskolájában, szőlőiskolájában szaporításra nem engedélyezett ültetvényből (törzsültetvényből, szaporításra kijelölt ültetvényből, kijelölt fáról) származó szaporító alapanyagot használt fel,

3. jogszabály vagy egyéb előírásnak nem megfelelő szaporítóanyagot, nem minősített szőlő- és gyümölcs-faiskolai szaporítóanyagot hoz forgalomba, tart készletében forgalomba hozatal céljából.

4. a szaporítóanyag előállítással és forgalmazással kapcsolatos e rendeletben előírt nyilvántartási kötelezettségét elmulasztja vagy egyes szaporítóanyag-tételeket a nyilvántartásában nem szerepeltet,

5. a szaporítóanyag származását nem tudja igazolni.

b) a szaporítóanyag értéke négyszeresének megfelelő összegű minőségvédelmi bírság szabható ki azzal szemben, aki

1. engedély nélkül létesít vagy szüntet meg törzsültetvényt, illetőleg annak létesítéséhez vagy pótlásához nem megfelelő minőségű ültetési-, ültetvényanyagot használ fel,

2. szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából engedély nélkül állít elő vagy hoz forgalomba, illetőleg házi faiskoláját nem jelenti be,

3. a szaporítóanyag forgalomba hozatala során a termelő és nagykereskedelmi forgalmazó a vásárló részére nem ad az Intézet által rendszeresített származási igazolványt, a kiskereskedelmi forgalmazó pedig e rendeletben előírt eladási jegyzéket,

4. a szaporítóanyagon vagy az azt kísérő okmányokon (származási igazolvány, eladási jegyzék stb.) megtévesztő vagy a valóságnak nem megfelelő megjelölést, megnevezést alkalmaz.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott minőségvédelmi bírság kétszerese szabható ki azokkal szemben, akik a szaporítóanyagok előállítására vonatkozó szabályokat ismételten, többször megszegik, vagy nagy mennyiségű szaporítóanyagot állítanak elő, illetve forgalmaznak jogellenesen.

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A korábban kiadott faiskolai engedélyek 1997. december 31-én érvényüket vesztik. Az engedély érvényessége meghosszabbítható, ha az engedélyes a szaporítóanyag előállítására vonatkozó jogszabályokat megtartotta, továbbá az utolsó három évben szaporítóanyagot állított elő. Amennyiben az engedély érvényét vesztette, az engedélyes az 1997-ben előállított ültetési anyagot 1998. május 15. napjáig forgalomba hozhatja, továbbá kérheti a faiskolában lévő szaporítóanyag továbbnevelésének, majd kitermelésének engedélyezését az Intézettől.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében részben átveszi a következő közösségi irányelveket:

A Tanács 68/193 EGK irányelve a szőlő vegetatív szaporítóanyagának forgalmazásáról

A Tanács 91 /682 EGK irányelve A dísznövények szaporítóanyagának forgalmazásáról

A Tanács 92/33 EGK irányelve a zöldség növényi részek és szaporítóanyagok - a vetőmag kivételével - forgalmazásáról

A Tanács 92/34 EGK irányelve a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagának forgalmazásáról

A Bizottság 93/64 EGK irányelve a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagának forgalmazásáról szóló, a Tanács 92/34 EGK irányelve szerint a termelők és forgalmazók ellenőrzésének végrehajtásáról

A Bizottság 93/48 EGK irányelve a Tanács 92/34 EGK irányelve szerinti gyümölcstermelésre szolgáló gyümölcsfajok C.A.C. szaporító- és ültetvényanyaga követelményeinek meghatározásáról

A Bizottság 93/49 EGK irányelve a Tanács 91/682 EGK irányelve szerinti dísznövényfajok szaporítóanyaga és növényi részei követelményeinek meghatározásáról

A Bizottság 93/63 EGK irányelve a dísznövények szaporítóanyagának és növényi részeinek forgalomba hozataláról szóló a Tanács 91/68 EGK irányelve szerinti intézmények ellenőrzésének végrehajtási szabályairól

A Bizottság 93/78 EGK irányelve növények és dísznövények szaporító anyagának forgalomba hozataláról szóló 91/682 EGK irányelv módosításáról

1. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez[3]

2. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez[4]

3. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Fogalommeghatározások, szőlőszaporítás

1. Szaporítás célját szolgáló növényállományok: olyan ültetvények, szőlőiskolák, melyek a szőlő továbbszaporítását szolgálják.

2. Törzskönyvezett, törzskönyvezésre előjegyzett (prebázis) szőlőállomány: fajtaelismerésre vagy honosításra bejelentett, kiindulási növényekből létesített ültetvény, melyet az Intézet törzskönyvi előjegyzésbe vett, a fajta elismerése után pedig törzskönyvezett, megfelel a 4. számú melléklet előírásainak, továbbá a hivatalos minősítés alkalmával a követelményeknek.

3. Központi (bázis) törzsszőlő: törzskönyvezett, illetve törzskönyvi előjegyzett szőlőállomány prebázis szaporítóanyagának felhasználásával, a nemesítő vagy fajtafenntartó felügyelete mellett létesített és fenntartott ültetvény, mely megfelel a 4. számú melléklet előírásainak, továbbá a hivatalos minősítés alkalmával a követelményeknek.

4. Üzemi (certifikált) törzsszőlő: legalább központi törzsszőlő bázis szaporítóanyagának felhasználásával létesített ültetvény, amely megfelel a 4. számú melléklet előírásainak, továbbá a hivatalos minősítés alkalmával a követelményeknek.

5. Szaporításra ideiglenesen engedélyezett (standard) ültetvény: eredetileg nem elsődlegesen szaporítóanyag előállítás céljára, megfelelő fajtatisztaságú, lehetőleg legalább certifikált szaporítóanyag felhasználásával létesített, szaporítás céljára ideiglenesen kijelölt ültetvény, amely megfelel a 4. számú melléklet előírásainak, továbbá a hivatalos szemle alkalmával a követelményeknek.

6. Prebázis szaporítóanyag: olyan szaporítóanyag, amely törzskönyvezett vagy törzskönyvezésre előjegyzett szőlőállományból, oltvány esetében mindkét komponens ilyen fokozatú ültetvényből származik, megfelel a 6., 7., 8. számú melléklet előírásainak, továbbá a hivatalos minősítés alkalmával az előírásoknak és továbbszaporítás céljára termeltek.

7. Bázis szaporítóanyag: amely legalább központi törzsszőlőből származik, oltvány esetében mindkét komponens bázis vagy magasabb kategóriájú, megfelel a 6., 7., 8. számú melléklet előírásainak, továbbá a hivatalos minősítés alkalmával a követelményeknek és továbbszaporítás céljára termeltek.

8. Certifikált szaporítóanyag: amely legalább üzemi törzsszőlőből származik, oltvány esetében mindkét komponens certifikált vagy magasabb kategóriájú, megfelel a 6., 7., 8. számú melléklet előírásainak, valamint a hivatalos minősítés alkalmával a követelményeknek és szaporítás vagy áruszőlő telepítés céljára termeltek.

9. Standard szaporítóanyag: amely legalább szaporításra ideiglenesen engedélyezett ültetvényből származik, oltvány esetében mindkét komponenes ilyen vagy magasabb kategóriájú, megfelel a 6., 7., 8. számú melléklet előírásainak, továbbá a hivatalos ellenőrzés alkalmával a követelményeknek, és szaporítás vagy áruszőlő telepítés céljára termeltek.

10. Szőlőiskola: ültetési anyagot előállító szaporító terület a benne levő növényállománnyal, amely lehet forgalomba hozatal céljára létesítés esetén árutermelő-, saját célra történő előállítás esetén házi szőlőiskola.

11. Szaporító alapanyag: Nemes és alany szőlővessző.

12. Nemes szőlővessző: az európai szőlőnek (Vitis vinifera) és fajhibridjeinek egyéves, elfásodott szárrésze, amelyet oltóvesszőként tőkeátoltás vagy gyökeres szőlőoltvány előállításának céljára termeltek.

13. Alany szőlővessző: az amerikai szőlőfajoknak és fajhibridjeinek egyéves, elfásodott szárrésze, amelyet oltóvesszőként gyökeres szőlőoltvány, dugványvesszőként gyökeres alany szőlődugvány előállításának céljára termeltek.

14. Ültetési anyag: a szőlőiskolában telepítés (pótlás) céljára előállított gyökeres szőlőoltvány, gyökeres európai szőlődugvány és gyökeres alany szőlődugvány.

15. Gyökeres szőlőoltvány: a nemes szőlővessző oltócsapjának az alanyvesszőre oltásából származó összeforradt, meggyökeresedett és hajtást vagy vesszőt nevelt ültetési anyag.

16. Gyökeres európai szőlődugvány: a nemes szőlővessző gyökeresztetése, nevelése útján előállított, meggyökeresedett és hajtást vagy vesszőt nevelt ültetési anyag.

17. Gyökeres alany szőlődugvány: az alany szőlővessző gyökereztetése, nevelése útján előállított, meggyökeresedett és hajtást vagy vesszőt nevelt ültetési anyag.

4. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Szőlő szaporító alapanyagtermő ültetvények követelményei

1. Az ültetvényt a kategóriának megfelelő minőségű, lehetőleg vírusmentes, klón szaporítóanyag felhasználásával létesítették és pótolták, a szaporítóanyag igazolt származású. Prebázis kategória esetén a származási igazolványt a nemesítő vagy a képviselő nyilatkozata pótolja.

2. A prebázis, bázis és certifikált fokozatú törzsszőlők részletes követelményei:

- fajtája, klónja, klóntípusa a nemzeti fajtajegyzékben szerepel vagy szaporítása engedélyezett,

- fajtaazonos és fajtatiszta,

- az ültetvényben a fajtafenntartó szelekciót az érvényben lévő szabvány szerint szakszerűen elvégezték, a beteg és csökkent termőképességű egyedeket tartósan megjelölték vagy eltávolították,

- a különböző fajtájú és klónú ültetvényeket legalább a sortávolságnak megfelelő sávval egymástól elkülönítették, táblával megjelölték (fajta, klón, klóntípus, alany, telepítési év, származásfokozat, terület vagy tőkeszám),

- kultúrállapota és a növényállomány fejlődési stádiuma lehetővé teszi a fajtaazonosság és fajtatisztaság megbízható megállapítását,

- a tőkehiány nem haladja meg az 5%-ot, kivéve ha azt nem káros szervezetek (vírus, agrobaktérium stb.), hanem pl. fagykár, mechanikai sérülés okozott, ezeket viszont igazolni kell,

- a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelel, és ezt az ültetvény fenntartója igazolja, így igazoltan mentes vagy tünetmentes a gazdaságilag különösen káros vírusoktól és agrobaktériumtól (szőlő esetében Fanleaf of grapevine, Grape leafroll és Fleck disease), és egyéb káros szervezetek jelenléte, amelyek a szaporítóanyag értékét károsan befolyásolják, minimálisra korlátozottak,

- az ültetvény talaját a telepítés előtt fertőtlenítették, illetőleg annak talaja nem tartalmaz a vírusok terjedését elősegítő káros szervezeteket, különösen nematódákat.

2002. évtől prebázis és bázis kategóriájúnak csak az az ültetvény minősíthető, amely hivatalosan elfogadott tesztelés alapján a gazdaságilag különösen káros vírusoktól igazoltan mentes, és klón szaporítóanyag felhasználásával létesült.

2002. évtől certifikált vagy magasabb kategóriájúnak csak az az ültetvény minősíthető, amely klón szaporítóanyag felhasználásával létesült.

3. Egyéb előírások:

A vírusfertőzés megelőzése érdekében a vírustesztelt törzsszőlők és prebázis állományok esetében a hatályos növényegészségügyi előírások szerint kell az izolációs távolságot megtartani.

4. A standard fokozatú ültetvények követelményei:

- fajtája a nemzeti fajtajegyzékben szerepel vagy szaporítása ideiglenesen engedélyezett,

- fajtaazonos és fajtatiszta vagy a fajtaazonosságot és fajtatisztaságot a tőkék tartós megjelölésével, szelekcióval biztosították, a csökkent termőképességű és beteg tőkéket tartósan megjelölték vagy eltávolították,

- kultúrállapota és fejlődési stádiuma a fajtaazonosság és fajtatisztaság megbízható megállapítását lehetővé teszi,

- a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelel, a gazdaságilag különösen káros vírusok és az agrobaktérium tüneteitől mentes,

- a tőkehiány mértéke nem haladja meg a 10%-ot,

- egyéb káros szervezetek jelenléte, amelyek a szaporítóanyag értékét befolyásolják, minimálisra korlátozottak.

5. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

A szőlőiskola követelményei

1. A szőlőiskolát az engedélyezett területen létesítette, melynek talaja nem tartalmaz a szőlő vírusbetegségeit terjesztő káros szervezeteket, nematódákat, illetőleg a terület a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelel.

2. A szőlőiskolában szaporított fajták, klónok, klóntípusok szerepelnek a nemzeti fajtajegyzéken vagy szaporításuk ideiglenesen engedélyezett, kivétel az 7. § (1) bekezdésének a) pontja.

3. A felhasznált szaporítóanyagok származása igazolt, az Intézet által eredményesen vizsgált ültetvényből, szőlőiskolából származó szaporítóanyagot használt fel.

4. Az iskolázás során az egyes szaporítóanyag-tételeket elkülönítette, beazonosítható módon megjelölte, elhelyezkedését vázrajzon rögzítette.

5. Az egyes tételek a kategóriának megfelelően fajtaazonosak és fajtatiszták, a fajtaszelekciót szakszerűen elvégezte, legkésőbb augusztus 15-ig befejezte.

6. A növényállomány kultúrállapota és a hajtásnövekedés mértéke a fajtaazonosság és fajtatisztaság megállapítását lehetővé teszi.

7. A növényállomány a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelel, és ezt jegyzőkönyvvel igazolta, azoknak a káros szervezeteknek a jelenléte, amelyek a szaporítóanyag értékét befolyásolják, minimálisra korlátozott.

8. A várható ültetési anyag mennyiségét - szaporítóanyag-tételenként - a nyilvántartási naplóba bevezette.

9. Szőlőiskola nem létesíthető termő szőlőben és attól 10 méter távolságon belül. A vírustesztelt szaporítóanyagok esetében a hatályos növényegészségügyi előírások szerint kell az izolációs távolságot megtartani.

6. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

A szőlő szaporítóanyagok követelményei

SZAPORÍTÓ ALAPANYAGOK

I. Általános előírások

1. A szaporítóanyag igazolt származású, az Intézet által szaporítás céljára elfogadott ültetvényből származik, fajtája, klónja, klóntípusa szerepel a nemzeti fajtajegyzéken vagy szaporítása engedélyezett.

2. Fajtaazonos és fajtatiszta, standard kategória esetében az 1%-os fajtakevertség megengedett.

3. Legalább standard kategóriájú.

4. Forgalmazott tétel esetében az Intézet által certifikált, standard kategória esetében ellenőrzött, csomagolási egysége zárt, a kategóriának megfelelő címkével megjelölték.

5. Egészséges, a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelel.

6. Minimális technikai tisztaság 96% (a nem megfelelő minőségű szőlővessző aránya, legfeljebb 4%).

Technikailag nem tiszta(minőséghibás) az a szaporítóanyag amely:

a) egészen vagy részben elszáradt, még akkor is, ha szikkadás, kiszáradás után vízben áztatták;

b) szövetbarnult, jégvert, fagykárosodott, zúzott, törött, megcsavarodott, sérült.

7. A vessző érett, fa-bél aránya a fajtának megfelelő, normális.

II. Részletes követelmények, a méretek követelményei

1. Nemes (európai) szőlővesszők és alany szőlővesszők

A) Átmérő, melyet az ízköz legkisebb keresztmetszeténél levő legnagyobb átmérőnél kell mérni.

a) Nemes és alany oltóvesszők:

aa) átmérő a vessző felső részén

(i) Vítis rupestrisnél és annak Vítis viniferával való keresztezéseinél 6-12 mm,

(ii) a többi szőlőfajtánál 6,5-12 mm a V. rupestrisnél és annak V. viniferával való keresztezésénél a 7 mm átmérőig terjedő vesszők, a többi fajtánál a 7,5 mm átmérőig terjedő vesszők aránya nem haladhatja meg a tétel 25%-át,

ab) a legnagyobb átmérő a vastagabb (alsó) végén 14 mm, kivéve, ha olyan oltóvesszőről van szó, amelyet helyben oltásra szántak.

b) Nemes és alany dugványvesszők:

az átmérő a dugvány felső részén legalább 5 mm.

B) Hosszúság

a) Alany oltóvessző:

A nódusz alapjától a vessző felső végéig mérve háromszoros hosszúság esetén legalább 130 cm, egyszeres hosszúság esetén legalább 40 cm; a nódusz alatt legalább 3 cm-es vesszőcsonk legyen.

b) Alany dugványvessző:

A nódusz alapjától a vessző felső rügyéig mérve legalább 35 cm, és felette legalább 3 cm-es, az alsó nódusz alatt legalább 3 cm-es vesszőcsonk legyen.

c) Nemes dugványvessző:

A nódusz alapjától a vessző felső rügyéig mérve legalább 40 cm, és felette legalább 3 cm-es, az alsó nódusz alatt legalább 3 cm-es vesszőcsonk legyen.

d) Nemes oltóvesszők:

Legalább öt használható rüggyel rendelkező oltóvesszőnél az alsó nódusz alapjától a vessző felső végéig mérve legalább 50 cm, és a felső rügy felett legalább 3 cm-es, az alsó nódusz alatt legalább 5 cm-es vesszőcsonk legyen. Egyrügyes oltóvessző (oltócsap) esetében a minimális hosszúság 7 cm (a rügy felett legalább 2 cm, a rügy alatt legalább 5 cm).

SZŐLŐ ÜLTETÉSI ANYAGOK KÖVETELMÉNYEI

I. Általános követelmények

1. A tétel igazolt származású, az Intézet által ellenőrzött és minősített szőlőiskolából származik.

2. Fajtája szerepel a nemzeti fajtajegyzékben vagy szaporítása engedélyezett.

Vesszőhosszúság tekintetében a szerződő felek az előírástól eltérhetnek.

3. Fajtaazonos és fajtatiszta, standard kategória esetében 1%-os fajtakevertség megengedett.

4. Vásárolt tételek, a prebázis, valamint bázis kategóriájú saját felhasználásra szánt, szaporítás célját szolgáló telepítésre előkészített szaporítóanyagok esetében az Intézet által certifikált, csomagolási egysége zárt [kivétel a vhr. 13. §-a (3) bekezdésének engedménye].

5. Legalább standard kategóriájú.

6. Egészséges, károsító szervezetek, vegyszerhatás jelenléte csak olyan mértékben megengedett, amely a szaporíthatóságot nem, vagy csak minimális mértékben befolyásolja, továbbá a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelel.

7. Minimális technikai tisztaság 96% (a nem megfelelő minőségű szaporítóanyagok aránya legfeljebb 4%).

Technikailag nem tiszta (minőséghibás) a szaporítóanyag, ha

a) egészen vagy részben kiszáradt, még akkor is ha utólag vízben áztatták;

b) szövetbarnult, sérült, jégvert, fagykárosodott, zúzott, törött.

II. Részletes követelmények, méretek követelményei

1. Gyökeres európai szőlődugvány és gyökeres alany szőlődugvány

A) Átmérő

A gyökértörzs átmérője a törzs legfelső ízközének közepén mérve legalább 6 mm.

B) Hosszúság (törzs, gyökértörzs)

A talpgyökerek kiindulásától a legfelső vessző vagy hajtás alapjáig a minimális hosszúság

a) gyökeres európai dugványoknál 40 cm;

b) gyökeres alany dugványoknál 35 cm.

C) Gyökerek

Minden növénynek legalább három, jól fejlett, kielégítően elosztott gyökere van, vagy a háromból kettő egymással szemben helyezkedik el.

D) Az éves vessző legalább 15 cm hosszúságban érett, rügydugványból történt előállítás esetén pedig legalább a B) pont szerinti hosszúságig érett, sérüléstől mentes.

2. Gyökeres szőlőoltvány

a) a törzs (gyökértörzs) legalább 35 cm, ebből az alany legalább 33 cm hosszú, a talpgyökér kiindulásától a vessző (hajtás) alapjáig mérve,

b) legalább három jól fejlett és kielégítően elosztott talpgyökere van, vagy a háromból kettő egymással szemben helyezkedik el,

c) az oltás helye kielégítően, szabályosan beforradt, az oltásforradás szilárd, körkörös,

d) éves vesszője legalább 15 cm hosszúságig érett.

3. Termesztőedényes ültetési anyagok

A) A vegetációs időben levő ültetési anyagoknak meg kell felelniük az 1. és 2. pontban előírtaknak, kivétel a vesszőérettség. További követelmény az, hogy a gyökérzet a termesztőedényt jól szője át, hajtása víztelített, növekedésben levő legyen.

B) Nyugalmi állapotban levő ültetési anyagoknak meg kell felelniük az 1., 2. és 3. pontban előírtaknak, de ebben az esetben az éves vesszőre vonatkozó előírás az 1. és 2. pont szerint érvényes.

4. In vitro szaporítású ültetési anyagok követelményei

Az in vitro szaporítás során előállított szaporítóanyagoknak az in vivo (hagyományos) továbbnevelés után meg kell felelniük az 1-3. pontban előírt követelményeknek.

7. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Szőlő szaporítóanyagok kötegelése

Szaporítóanyag áruféleségtől függően a következők szerint kell a csomagolási egységeket, kötegeket kialakítani:

A kötegek elkészítése során a szaporítóanyagot nagy szakítószilárdságú műanyag kötözővel kell szorosan átkötni, de arra is figyelemmel lenni, hogy az oltó- és dugványvesszők rügye ne károsodjon.

Ültetési anyagok esetében a középső (az éves vessző alatti), alapanyagok esetében egy kötésnél csak csomómentes kötözőanyag használható fel, melyre az árucímke és a fémzár (egyéb zár) kerül.

8. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Szőlő szaporítóanyagok jelölése

I. A csomagolási egységeket árucímkével kell ellátni, melynek tartalmaznia kell:

A) Szőlő szaporító alapanyagok esetében

1. Magyar norma

2. Minősítő Intézet neve, székhelye

3. A szaporítóanyagért és zárásáért felelős neve, címe vagy az előállító száma

4. A tétel száma

5. Fajta és klón neve, száma

6. Kategória

7. Kötegben (csomagban) levő mennyiség

8. Alany oltóvesszőnél a vessző hossza

9. Árumegnevezés

10. Előállító ország

B) Szőlő ültetési anyagok esetében

1. Magyar norma

2. Minősítő Intézet neve, székhelye

3. A szaporítóanyagért és zárásáért felelős neve, címe vagy az előállító száma

4. A szaporítóanyag-tétel száma

5. Fajta és klón neve, száma

6. Oltvány esetén alanyfajta és klón neve, száma

7. Kategória

8. Kötegben levő mennyiség

9. Árumegnevezés

10. Előállító ország

A címke mérete alapanyag esetében legalább 110×70 mm, ültetési anyag esetében legalább 80×70 mm.

II. Az árucímke színe kategóriánként:

a) prebázis = fehér (átlósan áthúzott lila csíkkal)

b) bázis = fehér

c) certifikált = kék

d) standard = narancssárga

9. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez[5]

10. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez[6]

11. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM. rendelethez[7]

12. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez[8]

13. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez[9]

14. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez[10]