14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet[1]

a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

I. Fejezet

A KIJELÖLT LÉGTÉRRÉSZEK

1. §[2] (1) A Magyar Köztársaság államhatára által körbezárt terület, ellenőrzött és nem ellenőrzött légtérre oszlik.

(2)[3] A magyar légtéren belül a földtől FL660 (20 100 m STD) magasságig - Budapest Repüléstájékoztató Körzetben (a továbbiakban: Budapest FIR) - légiforgalmi szolgálat működik.

Az ellenőrzött légtér[4]

1/A. §[5] (1) Ellenőrzött légtérnek minősül:

a) a repülőtéri irányító körzet, amely polgári (CTR) vagy katonai (MCTR) körzet;

b) közeikörzeti irányítói körzet, amely polgári (TMA) vagy katonai (MTMA) körzet;

c) egyéb irányítói körzet (CTA).

(2) A légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szolgálat megfelelő ellátása érdekében az irányítói körzetek vagy egyes repülőtéri irányító körzetek oldalhatárai - az érintett szomszédos államok között megkötött kétoldalú nemzetközi légiközlekedési megállapodás kiegészítésével - Budapest FIR határaitól eltérő oldalhatárokkal is meghatározhatók.

(3) Az állami légijármű által igénybe vett időszakosan korlátozott légtér [7. § (1) bek.] az üzemelési ideje alatt ellenőrzött légtérnek minősül.

(4) A repülőtéri irányító körzet ellenőrzött légtere a föld vagy a víz felszínétől egy meghatározott felső magasságig

terjed. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával.

(5) A közelkörzeti irányítói körzet alsó határa a földrajzi viszonyoknak és a légiforgalomnak megfelelően változik, de sehol sem alacsonyabb 200 m-nél a terep felszíne felett.

(6)[6] Az egyéb irányítói körzet alsó határa a Budapest FIR-ben egységesen 9500' (2900 m) AMSL, a felső határa FL660 (20 100 m STD).

A nem ellenőrzött légtér

2. § (1) A nem ellenőrzött légtér a légiközlekedés által igénybe vehető légtérnek az ellenőrzött légtéren kívüli része.

(2) A nem ellenőrzött légtér által körülvett repülőtér légiforgalmát meghatározott kiterjedésű:

a) repülőtéri forgalmi körzet (ATZ);

b) forgalmi tájékoztató körzet (TIZ)

(3)[7] A Budapest TMA-t érintő vagy közvetlen közelében végrehajtásra kerülő vitorlázó repülést meghatározott kiterjedésű és üzemidejű vitorlázó légtér védi (LH-G..).

(4) A műrepülést végző légijárműveket meghatározott kiterjedésű műrepülő légtér védi (LH-A..).

(5) Az ellenőrzött és nem ellenőrzött légterek kijelölésére és módosítására a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: NLKB) tesz javaslatot.

A légtér osztályozása és szerkezete

3. § (1) Az ellenőrzött és a nem ellenőrzött légtér jellemző adatait tartalmazó osztályozást az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2)[8] Az ellenőrzött és a nem ellenőrzött légtér, továbbá az időszakosan korlátozott légtér [7. § (1) bek.] oldal- és magassági határait a 2. melléklet tartalmazza.

A légiútvonalak

4. § (1)[9] A repülések tervezhetősége és a végrehajtásuk ellenőrizhetősége céljából - különös figyelemmel a nemzetközi tranzitrepülésekre - az NLKB előzetes tájékoztatása mellett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Honvédelmi Minisztérium egyetértésével ATS útvonalakat és jelentőpontokat jelöl ki a nemzetközi egyeztetéseknek megfelelően. A magyar légtérnek azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat a szomszédos országok illetékes légiforgalmi szolgálati egységei látják el (ATS átruházás) a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az ATS útvonalakról és jelentőpontokról az AIP (Lt. 72. §) ad tájékoztatást.

Légtérgazdálkodás

5. §[10]

A korlátozott légtér

6. § (1)[11] A korlátozott légtér igénybevételére - az államhatármenti korlátozott légtér kivételével - a légiközlekedési hatóság ad engedélyt. Az elemi csapás, tömegszerencsétlenség vagy repülőbaleset következményeinek felszámolását szolgáló kutatás-mentés, továbbá életmentés, sürgős betegszállítás, valamint rendészeti vagy külön törvény alapján bűnüldözés feladata céljából végzett repülés esetén a korlátozott légtér igénybevételéhez előzetes engedély nem szükséges.

(2) A korlátozott légterek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

Az időszakosan korlátozott légtér

7. § (1) Azt az állami repülési feladatot, amely a feladat jellege vagy az abban részt vevő légijárművek száma vagy jellemzői miatt veszélyt jelenthet az adott repülési tevékenységben részt nem vevő egyéb légijárművek számára, időszakosan korlátozott légterekben (TSA) kell végrehajtani.

(2)[12] Az időszakosan korlátozott légtérben katonai repülésirányító szolgálatot kell nyújtani. Egyéb légijármű az üzemidő alatt a légteret csak az illetékes katonai repülésirányító szolgálat engedélyével veheti igénybe.

(3) Az időszakosan korlátozott légterek kijelölésére és módosítására vonatkozó igényeket a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani.

(4) Az időszakosan korlátozott légtérben, annak működése idején biztosítani kell a kényszerhelyzetben lévő, kutató-mentő, valamint sürgős betegszállítást végző repülések elsőbbségét.

(5) Az időszakosan korlátozott légterek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

A veszélyes légtér

8. § (1) A veszélyes légterekben, azok közzétett üzemideje alatt, légiközlekedési tevékenységet tervezni - a tevékenységben részt vevő légijárművek repüléseit kivéve - tilos. Az üzemidő alatt a veszélyes légtérben csak az illetékes légiforgalmi szolgálati egység engedélyével lehet repülni.

(2) Légiközlekedésre veszélyes tevékenység az érintett légtérben, annak közzétett üzemelési idején kívül nem folytatható.

(3) A veszélyes légterek kijelölésére és módosítására vonatkozó igényeket a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani.

(4) A veszélyes légterek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

Tiltott légtér

9. § (1) A tiltott légterekben a légiközlekedés állandó jelleggel tilos.

(2) A tiltott légterek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

A légtéradatok közzététele

10. §[13] A légtér osztályozására és szerkezetére vonatkozó adatokat (az ellenőrzött és a nem ellenőrzött légterek oldal- és magassági határai, légiútvonalak, jelentőpontok, nem ellenőrzött repülőterek forgalmi körei stb.), valamint a tiltott, korlátozott, veszélyes és időszakosan korlátozott légterek adatait a légiközlekedési hatóság az AIP-ben (Lt. 72. §) közzéteszi.

A hangsebesség feletti repülés

11. § (1) A légtérben polgári légijárművel a hangsebességet meghaladó sebességgel repülni tilos.

(2)[14] A légtérben állami légijárművel FL360 (10 950 m STD) alatti magasságon hangsebességet meghaladó sebességgel repülést végrehajtani tilos.

(3)[15] Állami légijárművel a budapesti Széchenyi-Lánchíd budai hídfőjétől mért 30 km sugarú kör által határolt terület felett a hangsebességnél nagyobb sebességgel repülni tilos.

A légiforgalmi szolgálat ellátása

12. §[16] [17]

II. Fejezet

A LÉGTEREK IGÉNYLÉSE

Az időszakosan korlátozott légtér igénylése

13. §[18] (1) Az érintett katonai egységeknek-a kiképzési feladatoknak megfelelő - az időszakosan korlátozott légterek igénybevételére vonatkozó napi terveiket, a tervezett igénybevételt megelőző nap 12 óráig (helyi idő) továbbítaniuk kell a Légtérgazdálkodó Csoport (a továbbiakban: AMC) számára.

(2) Az időszakosan korlátozott légtér igénylésének tartalmaznia kell:

a) a légtér azonosító jelét;

b) az igénybevétel kezdési és befejezési időpontjait UTC-ben;

c) az igényelt légtér alsó és felső határát;

d) a légtérben tervezett feladat jellegét.

(3) Az AMC a beérkező igények összehangolása után az igények elfogadásáról, illetve korlátozásáról, tiltásáról az igénylőket értesíti.

(4) Az elfogadott légtérigényt törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására nem kerül sor.

Az időszakosan korlátozott légtér igénybevétele

14. § (1)[19] Az időszakosan korlátozott légtér igénybevételének megkezdése előtt legalább 30 perccel az igénybe vevő köteles a kezdés időpontját az ügyeletes ATC SV-vel egyeztetni.

(2)[20] Ha az igénybe vevő az ügyeletes ATC SV-vel egyeztetett kezdési időponthoz képest a légtér igénybevételét 30 percen belül nem kezdi meg, új kezdési időpontot kell egyeztetnie.

(3)[21] Az igénybe vevő az alábbi információkat köteles továbbítani az ügyeletes ATC SV számára:

a) az újrakezdés tervezett időpontját, ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel;

b) az engedélyezett légtér méretének csökkentését a tényleges feladat függvényében;

c) a légtér igénybevételének befejezését.

(4) Az időszakosan korlátozott légtér igénybevételét az engedélyezett kezdési időpont előtt megkezdeni, illetve az engedélyezett befejezési időn túl folytatni tilos.

A veszélyes légtér igénylése

15. §[22] (1) A katonai, a rendvédelmi és az egyéb jogosult szervek a veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó terveiket a szolgálati út betartásával az igénybevétel tervezett időpontját megelőzően legalább tíz nappal kötelesek megküldeni az AMC-nek.

(2) Az előre nem tervezett feladatok végrehajtásához veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó pótigényt csak a haderőnemi parancsnokok, illetve az egyéb igénybevételre jogosult szervek esetében azok felügyeletét végző szervek vezetőjének jóváhagyásával lehet benyújtani az AMC-hez, legalább 5 munkanappal a feladat tervezett végrehajtását megelőzően.

(3) A veszélyes légterek hétfő 06.00 órától péntek 22.00 óra helyi időpontok közötti időszakra igényelhetők.

16. § (1) A veszélyes légtér igénylésének tartalmaznia kell:

a) a veszélyes légtérnek a 3. számú melléklet szerinti azonosítóját;

b) a működés dátumát, a kezdés és a befejezés időpontjának helyi időben történő megjelölésével;

c) a repülésre veszélyes magasságot,

d) a végrehajtandó feladat megnevezését.

e)[23] a lövészetvezető, lőtéri repülésvezető elérhetőségét.

(2)[24] Az AMC a szükséges igénylési adatok összesítése után gondoskodik a veszélyes légterek NOTAM-ban történő közzétételéről.

(3) A tervben szereplő veszélyes légtérre vonatkozó igényt törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására nem kerül sor.

A veszélyes légtér igénybevétele

17. §[25] (1) A veszélyes légtér igénybevételének megkezdését, annak időpontja előtt legalább 30 perccel az igénybe vevő köteles az AMC-vel egyeztetni. Az egyeztetés során meg kell adni a lövészetvezető és a lőtéri repülésvezető elérhetőségét (telefonszámát) is.

(2) Az igénybe vevő az alábbi információkat köteles továbbítani az AMC számára:

a) az újrakezdés tervezett időpontját, ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel,

b) az engedélyezett veszélyes légtér méretének (magasságának) csökkentését a tényleges feladat függvényében,

c) a veszélyes légtér igénybevételének várható befejezését.

(3) Ha az igénybe vevő az AMC-vel egyeztetett kezdési időponthoz képest a veszélyes légtér igénybevételét 30 percen belül nem kezdi meg, új kezdési időpontot kell egyeztetnie.

(4) Ha a veszélyes légtér igénybevételét az igényelt befejezési időpont előtt befejezik, erről az AMC-t azonnal tájékoztatni kell.

(5) A veszélyes légtér üzemét az igényelt kezdési időpont előtt megkezdeni és az igényelt befejezési időponton túl folytatni tilos.

(6) A veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó előírásokat az illetékes parancsnok az adott lőtér működését szabályozó utasításban köteles közzé tenni.

A légtér eseti igénylése

18. §[26] (1)[27] Légtér eseti igénybevételére történő, a külön jogszabályban meghatározott eseti légtér kijelölése iránti kérelmet a (3) bekezdésben foglalt adatok megadásával, legalább tíz munkanappal a tervezett igénybevétel előtt a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani. Az engedélyt a katonai légügyi hatóság a légiközlekedési hatóság szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével adja ki legfeljebb 30 naptári nap időtartamra. Ha az eseti légteret részben vagy egészben polgári ellenőrzött légtéren belül tervezik kijelölni, a légiközlekedési hatóság szakhatósági állásfoglalásának kialakítása érdekében beszerzi az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleményét.

(2) A légtér eseti igénybevételéhez engedélyt kell kérni:

a) a különböző lövedékek, rakéták nem kijelölt, veszélyes légterekben tervezett fellövése, valamint olyan eszközök légtérbe juttatása esetén, amelyek tömegüknél, kisugárzott energiájuknál és egyéb tulajdonságaiknál fogva a repülés biztonságára vagy az élet- és vagyonbiztonságra veszélyt jelenthetnek;

b)[28] az állami, egyházi, kulturális események és nemzetközi sportrendezvények zavartalan lebonyolításához szükséges légtér igénybevétele esetén;

c)[29] a légi bemutatóhoz, az ellenőrzött légteret érintő repülő-sportrendezvényhez, valamint a külön jogszabályban engedélyezett légtéren kívül tervezett ejtőernyős ugráshoz és műrepüléshez szükséges légterek igénybevétele esetén;

d) a külön légtér-igénybevétellel járó katonai gyakorlatok esetén, amennyiben azok időszakosan korlátozott és veszélyes légterekben nem hajthatók végre.

e)[30] minden olyan esetben, amikor az élet- és vagyonbiztonság, valamint a légiközlekedés biztonságának védelme érdekében szükséges.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) légtér oldalhatárait WGS 84 rendszerű földrajzi koordináták szerint;

b) a légtér-igénybevétel dátumát, kezdés és befejezés időpontját (UTC-ben);

c) az igényelt légtér alsó és felső határát;

d) a légtérigénylés indokát.

e)[31] a légtér igénybevételéért felelős személy nevét és elérhetőségét.

(4)[32] A katonai légügyi hatóság gondoskodik az általa kijelölt légtér NOTAM-ban történő közzétételéről.

(5)[33] Az eseti légtér kijelöléséről szóló határozat alapján a légtérre vonatkozó tájékoztatásokat a légiforgalmi tájékoztató szolgálat NOTAM-ban teszi közzé.

A légtér eseti igénybevétele

19. §[34] (1) A 18. § (2) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott esetek kivételével a légtér eseti igénybevételének megkezdését, annak időpontja előtt legalább 30 perccel a légtér igénybevételért felelős személy köteles az AMC-vel egyeztetni. Az egyeztetés során meg kell adni

a légtér eseti igénybevételéért felelős személy nevét és elérhetőségét (telefonszámát) is.

(2) A légtér eseti igénybevételéért felelős személy az alábbi információkat köteles továbbítani az AMC számára:

a) az újrakezdés tervezett időpontját, ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel,

b) az engedélyezett eseti légtér méretének (magasságának) csökkentését a tényleges feladat függvényében,

c) a légtér eseti igénybevételének várható befejezését, ha az korábbi az engedélyezett időponttól.

(3) A légtér eseti igénybevételét az AMC a kialakult tényleges légtérfelhasználások alapján engedélyezi, korlátozza vagy megtiltja.

(4) Ha a légtér igénybevételéért felelős személy az AMC-vel egyeztetett kezdési időponthoz képest a légtér eseti igénybevételét 30 percen belül nem kezdi meg, új kezdési időpontot kell egyeztetnie.

(5) Ha a tevékenységet az engedélyezett befejezési időpont előtt befejezik, erről azonnal tájékoztatni kell az AMC-t.

(6) A légtér eseti igénybevételét az engedélyezett időpont előtt megkezdeni és az engedélyezett időponton túl tovább folytatni tilos.

A koordinált légtér igénylése[35]

19/A. § (1) A koordinált légtér egy, koordinátákkal meghatározott nem ellenőrzött, "LH-G.." azonosítóval rendelkező légtér azon magasságtartományát jelenti, amelyben koordinációs feladatokat ellátó szervezet működik.

(2) A koordinált légtér igénylésére a légtér eseti igénybevételének (19. §) szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol AMC szerepel, ott ATS Központot kell érteni.

(3) A légiközlekedési hatóság a koordinált légtérben használt frekvenciákat az AIP-ben közzéteszi.

A koordinációs feladatokat ellátó szervezet[36]

19/B. § (1) A koordinációs feladatokat az e rendeletben megnevezett szervezet a légiközlekedési hatóság engedélyével láthatja el.

(2) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet felelős a koordinált légtérben a légtérhasználat koordinációs feladatainak ellátásáért, és - a napnyugtáig igényelhető koordinált légtér kivételével - hangrögzítéssel ellátott rádióállomás működtetéséért, mindaddig, amíg légijármű a koordinált légteret használja.

(3) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet gondoskodik arról, hogy megfelelően képzett, és rádiótávbeszélő kezelői jogosítással rendelkező személy lássa el a rádióállomás működtetését.

(4) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet feladata:

a) a koordinált légtér igénylése az ATS Központtól,

b) a koordinált légtér működése alatt folyamatos rádióösszeköttetés tartása a légijármüvekkel,

c) az ATS Központtól telefonon kapott tájékoztatás továbbítása a koordinált légtérben tartózkodó légijárművek részére,

d) az ATS Központ részére telefonon történő jelentés arról, hogy minden (a koordinációs feladatokat ellátó szervezet által ismert forgalom) elhagyta a koordinált légteret, illetve egyéb korlátozott magasságot,

e) a napnyugtáig igényelhető koordinált légtér esetén a légijárművezetők tájékoztatása a koordinált légtér megnyitásának időpontjáról és az igénybe vehető magasságról,

f) valamennyi, az ATS Központtól kapott tájékoztatás, és megtett intézkedés bejegyzése az erre a célra rendszeresített naplóba.

(5) A Budapest ATS Központ és a koordinációs feladatokat ellátó szervezet közötti tájékoztatás cseréjére vonatkozó eljárásokat a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott Együttműködési Megállapodásban kell rögzíteni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági engedély határozatlan időtartamra szól, és a légiközlekedési hatóság kérelemre adja ki.

(7) A légiközlekedési hatóság a koordinációs feladatokat ellátó szervezet munkáját rendszeresen ellenőrzi.

(8) A hatósági engedélyt a légiközlekedési hatóság

a) jogszabálysértés vagy az engedélyben foglaltak megsértése esetén határidő megjelölése mellett felfüggeszti,

b) amennyiben a jogszabálysértés vagy az engedélyben foglaltak megsértése a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, visszavonja.

A koordinált légtér igénybevétele[37]

19/C. § (1) A koordinált légteret csak a látvarepülési szabályok (VFR) szerint működő légijárművek vehetik igénybe, az ATS Központ által engedélyezett kezdő és befejező időpont között.

(2) A légijárműveknek - a napnyugtáig igényelhető koordinált légtér kivételével - a közzétett frekvencián folyamatos kétoldalú rádióösszeköttetést kell tartani a koordinációs feladatokat ellátó szervezettel, illetve egyéb illetékes légiforgalmi szolgálattal. A rádióösszeköttetés megszakadása esetén a koordinált légteret el kell hagyni. A koordinációs feladatokat ellátó szervezet a koordinált légtérben lévő légijárművet rádión tájékoztatja - a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér használatos futópálya irányának változása miatt - a koordinált légtér bezárásáról, illetve a koordinált légtér egyéb korlátozásáról. A légijár-mü a koordinációs feladatokat ellátó szervezet tájékoztatásának megfelelően - a tájékoztatást követő 15 percen belül - köteles elhagyni a koordinált légteret, illetve lesüllyedni a megadott magasságra, és erről köteles rádión keresztül tájékoztatni a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet.

(3) A napnyugtáig igényelhető koordinált légtér az ATS Központ által meghatározott időponttól és magasságig, napnyugtáig használható.

(4)[38] A hullámrepülés céljára kijelölt koordinált légtérben a külön jogszabályban* meghatározott magasságmérő beállítási eljárást kell alkalmazni.

III. Fejezet

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Fogalommeghatározások

20. § E rendelet alkalmazásában:

1. AIS (Aeronautical Information Service): légiforgalmi tájékoztató szolgálat, a légiforgalom biztonsága, rendszeressége és hatékonysága szempontjából szükséges tájékoztatások nyújtása;

2.[39] AMC (Airspace Management Cell): a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezetén belül működő légtérgazdálkodó csoport;

3. AMSL (Above Mean Sea Level): a közepes tengerszint feletti magasság jelölésére használt rövidítés;

4. ARP (Aerodrome Reference Point): repülőtér vonatkozási pont jelölésére használt rövidítés.

5. ATS (Air Traffic Services): légiforgalmi szolgálat; gyűjtőfogalom, amely jelenthet repüléstájékoztató szolgálatot, repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot, riasztó szolgálatot, légiforgalmi irányító szolgálatot, körzeti irányító szolgálatot, bevezető irányító szolgálatot és repülőtéri irányító szolgálatot;

6. ATS jelentőpont: meghatározott földrajzi hely, amelyhez viszonyítva a légijármű helyzetét jelenteni lehet;

7. ATS útvonal: a légiforgalom lebonyolítására kijelölt útvonal, amelyet a légiforgalmi szolgálatok ellátása érdekében határoztak meg. Az "ATS útvonal" kifejezés légifolyosó, ellenőrzött vagy nem ellenőrzött útvonal, érkezési vagy indulási útvonal stb. jelzésére egyaránt használható;

8. ATZ (Aerodrome Traffic Zone): a repülőtéri forgalmi körzet, nem ellenőrzött repülőtér körül a repülőtéri forgalom védelme érdekében kijelölt meghatározott kiterjedésű légtér;

9.[40] Budapest FIR (Budapest Repüléstájékoztató Körzet): a Magyar Köztársaság államhatára által körbezárt terület, amelyen belül a légiközlekedés számára FL660 (20 100 m STD) magasságig légiforgalmi szolgálatot biztosítanak;

10. CTA (Control Area): irányítói körzet a földfelszín feletti meghatározott magasságtól felfelé terjedő ellenőrzött légtér;

11. CTR (Aerodrome Control Zone): a polgári repülőtéri irányító körzet jelölésére használt rövidítés;

12. FIR (Flight Information Region): a repüléstájékoztató körzet jelölésére használt rövidítés;

13. FIS (Flight Information Service): a repüléstájékoztató szolgálat jelölésére használt rövidítés;

14. GND: földfelszín jelölésére használatos rövidítés;

15. IAS (Indicated Air Speed): műszer szerinti sebesség jelölésére használt rövidítés;

16. ICAO (International Civil Aviation Organization): Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az ENSZ szakosított intézménye jelölésére használt rövidítés;

17. IFR (Instrument Flight Rules): a műszeres repülési szabályok jelölésére használt rövidítés;

18. illetékes légiforgalmi szolgálati egység: kijelölt légtérben légiforgalmi szolgálatok ellátására kijelölt egység;

19. katonai légiforgalmi irányító egység: gyűjtőfogalom, amely jelenthet katonai közelkörzeti irányító egységet, katonai bevezető irányító egységet vagy katonai repülőtéri irányító tornyot;

20.[41] légiforgalmi szolgálati egység: gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító, légiforgalmi tanácsadó, repüléstájékoztató és riasztó egységet vagy a légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodáját;

21.[42] katonai repülésirányító szolgálat: gyűjtőfogalom, amely jelenthet katonái légiforgalmi irányító, illetve légvédelmi irányító szolgálatot;

22. MCTR (Military Aerodrome Control Zone): a katonai repülőtéri irányító körzet jelölésére használt rövidítés;

23. MTMA (Military Terminal Control Area): a katonai közelkörzeti irányítói körzet jelölésére használt rövidítés;

24. NOTAM: bármely légiforgalmi berendezés, szolgálat, eljárás létesítéséről, állapotáról, változásáról vagy veszély fennállásáról szóló értesítés, amelynek idejében való ismerete elengedhetetlenül szükséges a repülésben érdekelt személyzet részére;

25. STD (Standard): 1013,25 hPa légnyomásszint szerinti repülési magasság jelölésére használt rövidítés;

26. TIZ (Traffic Information Zone): forgalmi tájékoztató körzet, az a nem ellenőrzött repülőterek körül kijelölt meghatározott méretű légtér, amelyben a repülések számára a repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot az érintett repülőtér repülőtéri repüléstájékoztató egysége nyújtja;

27. TMA (Terminal Control Area): közelkörzeti irányítói körzet, amelyet egy vagy több nagyobb repülőtér közelében, rendszerint ATS útvonalak találkozásánál létesítettek;

28. TSA (Temporary Segregated Area): az időszakosan korlátozott légtér jelölésére használt rövidítés;

29. UTC (Coordinated Universal Time): egyeztetett egyetemes világidő jelölésére használt rövidítés;

30. VFR (Visual Flight Rules): a látvarepülési szabályok jelölésére használt rövidítés;

31. WGS/84 (World Geodetic System '84): az 1984-ben elfogadott világméretű geodéziai referenciarendszer jelölésére használt rövidítés.

32.[43] Budapest ATS Központ: a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezetén belül működő integrált, polgári-katonai operatív egység;

33.[44] ATC SV (Air Traffic Control supervisor): a Budapest ATS Központ légiforgalmi szolgálatainak operatív munkáját felügyelő felelős személy.

Záró rendelkezés

21. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az egyesített Repülésirányító Főközpont feladatairól szóló 2/1994. (K. H. V. Ért. 10.) KHVM-HM együttes utasítás hatályát veszti.

1. melléklet a 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelethez[45]

ATS légtérosztályozás Magyarországon

Megjegyzések:

1. A nemzetközileg elfogadott légtérosztályok A-G-ig terjednek. Budapest FIR-ben A, B és E osztályú légterek nem kerültek kijelölésre.

2. A fenti táblázattól függetlenül a határsávot átrepülő vagy abban repülést végző valamennyi légi járműnek - a határsávban 50 m-es földfelszín feletti vagy alacsonyabb magasságon végrehajtott munkarepülést végző légi jármüvek kivételével - FPL-t kell töltenie, és rádió-összeköttetést kell tartania.

3. * FL195 (5950 m STD) felett útvonal VFR GAT repüléseket tilos végrehajtani.

4. Valamennyi légtérosztályban nyújtanak repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot.

Eltérés az ICAO előírásoktól:

1. FL 285 (8700 m STD) felett Budapest FIR-en belül VFR repülés végrehajtása tilos!

2. ** G osztályú légtérben IFR repülések nem engedélyezettek.

2. melléklet a 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelethez[46]

Ellenőrzött és nem ellenőrzött légterek

ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK

Megjegyzés:

Az MTMA-k és MCTR-ek a közzétett üzemi időszakokban működnek.

Polgári repülések csak repülési terv alapján hajthatók végre az MCTR-ek üzemidején kívül is:

- Pápa és Kecskemét repülőterek esetében a repülőtér vonatkozási pontjától R= 10 km sugarú körön belül 3000' AGL alatt;

- Szolnok repülőtér esetében a repülőtér vonatkozási pontjától R=5 km sugarú körön belül - Szolnok város és a Rákóczifalva úttól nyugatra eső rész kivételével - 2000' AGL alatt.

IDŐSZAKOSAN KORLÁTOZOTT LÉGTEREK (TSA) (működési idejük alatt ellenőrzött légterek)

A polgári légi forgalom a jelzett magasságtartományon kívüli első iránymagasságot használhatja! A TSA-k munkanapokon 06.00 LT-24.00 LT között vehetők igénybe, kivéve a TSA-15, TSA-16 és TSA-59-et, amelyek a következők szerint vehetők igénybe:

A TSA-k fentieken kívül műszaki berepülés végrehajtására igénybe vehetők még hétfőn 08.00 LT - napnyugta, és pénteken 08.00-12.00 LT között.

NEM ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK

A koordinációs feladatokat a hatósági engedély megszerzését követően az LH-G20-25 légterek esetében a Dunakeszi repülőtér üzembentartója, az LH-G2/V légtér esetében a Budaörsi repülőtér üzembentartója, az LH-G2/S légtér esetében a siklórepülés országos szakszövetsége jogosult ellátni.

ATS ÁTRUHÁZÁS

Budapest ACC és Wien ATCC között: Egyszerűsített szektorhatár

Budapest ACC és Wien ATCC közötti egyszerűsített szektorhatár azon fontos pontok kijelölésére szolgál, ahol az IFR forgalomért való irányítási felelősség átadása/átvétele történik a szomszédos irányító egységek között.

Az egyszerűsített szektorhatárt az alábbi koordinátákat összekötő egyenes szakaszok jelölik ki: 480023N 0170938E -475420N 0172757E - 475119N 0173231E - 474916N 0173700E - 474151N 0173241E - 474222N 0172540E -474506N 0170537E - 474225N 0170456E - 473244N 0164214E - 465209N 0160650E.

A közös államhatár és az egyszerűsített szektorhatár közötti légtérben a szektorhatártól nyugatra, 10 000 láb (3050 m) ferihegyi QNH szerinti AMSL magasságtól FL660 (20100 m STD)-ig Wien ATCC (Irányító Központ), míg a szektorhatártól keletre FL120 (3650 m STD) és FL660 (20100 m STD) között Budapest ACC látja el a légiforgalmi szolgálatokat a két központ közötti együttműködési megállapodás alapján (lásd még: LESMO AREA) .

Az érintett ATS egységek felelősek a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért, míg a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése a FIR határokon belül az illetékes nemzeti hatóságok feladata.

LESMO AREA

A 474909,218N 0173655,995E - 47485.0.350N 0173625,790E - 474449,000N 0173000,000E - 473559,383N 0172917,595E - 473556,155N 0164010,761E - 473555,570N 0164004,690E földrajzi koordináták és Budapest FIR határa által bezárt terület C osztályú ellenőrzött légtérnek minősül 5500 láb (1700 m) AMSL magasságtól FL245 (7450 m STD) magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért WIEN ATCC a felelős.

A fentiekben meghatározott légtéren belül a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése az illetékes magyar hatóságok feladata.

Külföldi állami légi jármüvek a fentiekben meghatározott légteret csak a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 7. §-ában meghatározott engedély birtokában vehetik igénybe.

Budapest ACC és Bratislava ACC között: KosiceTMA2

A 482346N 0202459E - 481110N 0210551E - 481703N 0214953E - 482000N 0214901E földrajzi koordináták és Budapest FIR határa által bezárt terület (Kosice TMA2) D osztályú ellenőrzött légtérnek minősül 1000 láb (300 m) AGL magasságtól 9500 láb (2900 m) AMSL magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért Kosice Approach a felelős. Kosice TMA2 az LZKZ RWY 01-re PERIT ponton keresztül polgári légi járművek által végzett műszeres megközelítéshez áll rendelkezésre. A légi jármüveknek fedélzeti válaszjeladóval kell rendelkezniük.

A fentiekben meghatározott légtéren belül a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése az illetékes magyar hatóságok feladata.

Külföldi állami légi járművek a fentiekben meghatározott légteret csak a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 7. §-ában meghatározott engedély birtokában vehetik igénybe.

RUTOL Box

A 480217,300N 0184929,800E - 475729,000N 0183036,000E - 475117,480N 0182910,430E - 474551,000N 0182754,000E földrajzi koordináták és Budapest FIR határa által bezárt terület C osztályú ellenőrzött légtérnek minősül FL090 (2750 m STD) magasságtól FL195 (5950 m STD) magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért Budapest ATS központ a felelős.

A fentiekben meghatározott légtéren belül a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése az illetékes szlovák hatóságok feladata.

3. melléklet a 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelethez[49]

Tiltott, korlátozott és veszélyes légterek