32008R1249[1]

A Bizottság 1249/2008/EK rendelete ( 2008. december 10. ) a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 1249/2008/EK RENDELETE

(2008. december 10.)

a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

I. FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet az 1234/2007/EK rendelet 43. cikke m) pontjának megfelelően a szarvasmarhákból, sertésekből és juhokból nyert hasított testek közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek piaci árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat állapítja meg.

II. FEJEZET

MARHAHÚSÁGAZAT

2. cikk

Hatály és általános rendelkezések

(1) A marha- és borjúhúságazatban a hasított testekre vonatkozó közösségi minősítési rendszert a kifejlett szarvasmarhák esetében kell alkalmazni.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet III. melléklete IV. részének 2. pontjában foglaltak ellenére a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett közösségi minősítési rendszert a 12 hónapos vagy annál idősebb korban levágott marhákból nyert hasított testek esetében kell alkalmazni.

(3) Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontja II. alpontjának alkalmazásakor a kétévesnél fiatalabb, nem ivartalanított, hímivarú növendék bikákból nyert hasított testek (A kategória) és a többi nem ivartalanított, hímivarú állatból nyert hasított testek (B kategória) között az állatok kora alapján kell különbséget tenni.

(4) A szarvasmarhák esetében a (2) és (3) bekezdés szerinti életkor ellenőrzése az 1760/2000/EK rendelet I. címének megfelelően az egyes tagállamokban létrehozott, a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerében rendelkezésre álló információk alapján történik.

3. cikk

A húsossági és faggyúborítottsági osztályokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések

Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának III. alpontjában említett húsossági és faggyúborítottsági osztályok meghatározásával kapcsolatos részletes kiegészítő rendelkezéseket e rendelet I. melléklete tartalmazza.

4. cikk

Az "S" húsossági osztály

A szarvasmarha-állományok különleges jellemzőinek figyelembevétele érdekében a tagállamok alkalmazhatják az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának III. alpontjában említett "S" húsossági osztályt.

5. cikk

A hasított testek kötelező minősítésétől való eltérés

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kifejlett szarvasmarhákból nyert hasított testekre vonatkozó, az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának V. alpontjában szereplő minősítési rendszer alkalmazása nem kötelező az olyan vágóhidak esetében, amelyek éves átlagban hetente legfeljebb 75 kifejlett szarvasmarhát vágnak.

6. cikk

Minősítés és azonosítás

(1) Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának V. alpontjában említett minősítést és azonosítást magán a vágóhídon kell elvégezni.

(2) A hasított testek minősítésének, azonosításának és mérésének az állat levágását követően legkésőbb egy órán belül kell megtörténnie.

Abban az esetben azonban, ha a 9. cikk szerinti automatizált minősítési módszerrel nem sikerül elvégezni a minősítést, az érintett hasított testek minősítését és azonosítását a vágás napján kell elvégezni.

(3) A hasított testek azonosítását az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának II. alpontja szerinti kategóriát, és az ugyanezen pont III. alpontja szerinti húsossági és faggyúborítottsági osztályt jelző jelölés segítségével kell elvégezni.

Ezt a megjelölést a hasított test külső felületére való bélyegzés útján kell elvégezni letörölhetetlen és nem mérgező tinta használatával, olyan módszert alkalmazva, amelyet az illetékes hatóságok jóváhagytak; a betűk, illetve számok magassága két centiméternél kisebb nem lehet.

A jelölést a hátsó negyedeken a hátszínen, a negyedik ágyékcsigolya magasságában, valamint az első negyedeken a szegyhúson, a szegycsont vágási szélétől 10 és 30 cm közötti távolságra kell feltüntetni. A tagállamok azonban az egyes negyedeken az említettől eltérő elhelyezésről is rendelkezhetnek, feltéve hogy erről a Bizottságot előzetesen értesítik.

(4) A tagállamok az 1669/2006/EK bizottsági rendelet ( 1 ) 4. cikke (3) bekezdése c) pontjának, valamint a 826/2008/EK bizottsági rendelet ( 2 ) I. melléklete I. pontja a) alpontjának sérelme nélkül engedélyezhetik a jelölés címkézéssel való helyettesítését a következő feltételek betartása mellett:

a) a címkéket kizárólag a vágást végző jóváhagyott létesítményeknél lehet tartani és felhelyezni, a címkék méretének legalább 50 cm2-esnek kell lennie;

b) a (3) bekezdésben említett követelményeken túl a címkéken fel kell tüntetni a vágóhíd engedélyszámát, az állat azonosító vagy vágási sorszámát, a vágás időpontját, a hasított test tömegét és adott esetben azt, hogy a minősítést automatizált minősítési módszerrel végezték;

c) a b) pontban említett információkat tökéletesen olvasható módon kell feltüntetni, és azokat semmilyen módon nem lehet megváltoztatni, kivéve ha a változtatást az illetékes hatóság felügyelete mellett és az ezen hatóság által meghatározott gyakorlati feltételek mellett végzik;

d) olyan címkét kell használni, amely záróvédjeggyel ellátott, nem rongálható meg, és azt minden egyes negyedre a (3) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott helyeken erősen fel kell rögzíteni.

Abban az esetben, ha a minősítést a 11. cikkben említett automatizált minősítési módszerekkel végzik, a címkék használata kötelező.

(5) A (3) és (4) bekezdésben említett jelöléseket és címkéket a negyedek csontozása előtt nem szabad eltávolítani.

(6) A kategóriát az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának II. alpontja és e rendelet 2. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint kell feltüntetni.

Az alosztályok, illetve - adott esetben - a kategóriák kor szerinti lebontásának jelölése a minősítésre használtaktól eltérő jelzésekkel történik.

(7) A 3-6. cikkben meghatározott, a hasított testek azonosítására vonatkozó kötelezettségek nem vonatkoznak azokra a jóváhagyott vágóhidakra, amelyek maguk csontozzák ki valamennyi előállított hasított testet.

7. cikk

Tájékoztatás a minősítési eredményekről

(1) Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának V. alpontjával összhangban végzett minősítés eredményét a vágást végeztető természetes vagy jogi személlyel írásban vagy elektronikus úton közölni kell.

(2) A minősítési eredmények közlése céljából az állat beszállítójának, vagy ilyen személy hiányában a vágási műveletért felelős természetes vagy jogi személynek címzett számlán, vagy egy ahhoz csatolt dokumentumon az alábbi információkat kell feltüntetni:

a) a kategóriát, valamint a húsossági és faggyúborítottsági osztályt az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának II. és III. pontjában említett betűk és számok felhasználásával;

b) a hasított test e rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott tömegét, feltüntetve, hogy meleg vagy hideg tömegről van-e szó;

c) a hasított test esetében a vágóhídi húshorgon történő mérés és minősítés során alkalmazott előkészítési módot;

d) adott esetben annak jelzését, hogy a minősítést automatizált minősítési módszerrel végezték.

(3) A tagállamok előírhatják, hogy a (2) bekezdés a) pontjában említett információk között a húsossági és faggyúborítottsági alosztályt is fel kell tüntetni, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak.

A hasított testre vonatkozóan a (2) bekezdés c) pontjában említett előkészítési mód feltüntetése abban az esetben nem kötelező, ha a tagállami szinten elfogadott jogszabályok csupán egyféle előkészítési módot tesznek lehetővé.

8. cikk

Szakképzett minősítők által végzett minősítés

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a minősítést olyan szakképzett minősítők végezzék, akik e tevékenység végzéséhez engedéllyel rendelkeznek. Az engedélyt a tagállam jóváhagyása is pótolhatja akkor, ha az ilyen jóváhagyás megfelel a képesítés elismerésének.

9. cikk

Az automatizált minősítési módszerek engedélyezése

(1) A tagállamok területük egy részén vagy egészén engedélyezhetik automatizált minősítési módszerek alkalmazását.

Az engedély megadása a II. melléklet A. részében megállapított tanúsítási vizsgálathoz kapcsolódó feltételek és minimumkövetelmények teljesítéséhez van kötve.

A tagállamok a tanúsítási vizsgálat megkezdése előtt legalább két hónappal közlik a Bizottsággal a II. melléklet B. részében említett információkat. Az érintett tagállam a tanúsítási vizsgálat eredményeinek elemzésére független szervet jelöl ki. A tagállamok a tanúsítási vizsgálat befejezésétől számított két hónapon belül közlik a Bizottsággal a II. melléklet C. részében említett információkat.

(2) Amennyiben az automatizált minősítési módszer engedélyezése olyan tanúsítási vizsgálaton alapul, amelynek során a hasított test előkészítésének egynél több módját alkalmazták, a hasított test előkészítési módjai közötti különbségek nem vezethetnek eltérő minősítési eredményekhez.

(3) Miután tájékoztatták a Bizottságot, a tagállamok tanúsítási vizsgálat elvégzése nélkül is engedélyezhetik automatizált minősítési módszerek alkalmazását területük egy részén vagy egészén, feltéve hogy az adott automatizált minősítési módszer alkalmazását az érintett tagállam egy másik részén vagy egy másik tagállamban már engedélyezték, mégpedig olyan tanúsítási vizsgálat alapján, amelyet az érintett tagállamban vagy annak egy részében levágott kifejlett marhák kategória, valamint húsossági és faggyúborítottsági osztály tekintetében egyaránt reprezentatív mintájának ítélt hasított testen végeztek el.

(4) Az engedélyezett automatizált minősítési módszerek műszaki előírásait csak az érintett tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával lehet módosítani, és csak abban az esetben, ha bizonyítható, hogy a kérdéses módosítás a tanúsítási vizsgálat során elérttel megegyező vagy annál nagyobb pontosságot eredményez.

A tagállamok minden általuk engedélyezett módosításról tájékoztatják a Bizottságot.

10. cikk

Automatizált minősítési módszerekkel történő minősítés

(1) A minősítést automatizált minősítési módszerek alkalmazásával végző létesítmények:

a) azonosítják a hasított testek kategóriáját; e célból az 1760/2000/EK rendelet I. címében említett, a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerét használják;

b) naponta frissítendő ellenőrzési naplót vezetnek az automatizált minősítési módszer működéséről, amelyben feljegyzik többek között a feltárt hiányosságokat és a szükség esetén meghozott intézkedéseket.

(2) Az automatizált minősítési módszerek alkalmazásával végzett minősítés csak akkor érvényes, ha:

a) a hasított test előkészítési módja megegyezik a tanúsítási vizsgálat során használttal;

b) az érintett tagállam illetékes hatóságai számára meggyőzően bizonyítható, hogy a hasított testek más módon való előkészítése nincs befolyással az automatizált minősítési módszer alkalmazásával kapott minősítési eredményekre.

11. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1) A 8. cikkben említett minősítők munkáját és a hasított testek minősítését és azonosítását végző, az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának V. alpontjában említett létesítmények működését a minősítő ügynökségektől és a létesítményektől független testület - előzetes értesítés nélkül - a helyszínen ellenőrzi.

A minősítő ügynökségektől való függetlenség követelménye azonban nem áll fenn akkor, ha maga az illetékes hatóság végzi ezeket az ellenőrzéseket.

(2) Háromhavonta legalább két ellenőrzést kell végezni az összes olyan engedélyezett létesítményben, ahol éves átlagban hetente több mint 75 kifejlett szarvasmarhát vágnak. Az ellenőrzést minden esetben legalább 40 véletlenszerűen kiválasztott hasított testen kell elvégezni.

Az olyan engedélyezett létesítmények esetében, amelyek éves átlagban legfeljebb heti 75 kifejlett szarvasmarhát vágnak, a tagállamok - saját kockázatértékelés alapján - határozzák meg a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát és az ellenőrzésnek alávetendő hasított testek számát, figyelembe véve az érintett vágóhidakon levágott kifejlett szarvasmarhák számát és az e vágóhidakon korábban elvégzett ellenőrzések eredményeit.

A tagállamok legkésőbb 2009. július 1-jén tájékoztatják a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a második albekezdés rendelkezéseinek alkalmazása érdekében hoztak, majd a későbbiekben minden alkalommal, amikor olyan változás következik be, amelyről tájékoztatást kell nyújtani.

(3) A minősítést automatizált minősítési módszerrel végző valamennyi engedélyezett létesítményben a 9. cikk (1) bekezdésben említett engedély megadását követő első 12 hónap során háromhavonta legalább hat ellenőrzést kell elvégezni. A minősítést automatizált minősítési módszerrel végző valamennyi engedélyezett létesítményben ezt követően háromhavonta legalább két alkalommal kell ellenőrzést végezni. Az ellenőrzést minden esetben legalább 40 véletlenszerűen kiválasztott hasított testen kell elvégezni. Az ellenőrzések során különösen az alábbiakat vizsgálják:

a) a hasított test kategóriája;

b) az automatizált minősítési módszer pontossága a II. melléklet A. részének 3. pontjában említett pont- és határértékrendszer szerint;

c) a hasított test előkészítésének módja;

d) a naponta elvégzendő hitelesítés és az automatizált minősítési módszer valamennyi egyéb olyan műszaki vonatkozása, amely lényegesnek minősül annak biztosításához, hogy az automatizált minősítési módszer alkalmazásának pontossága legalább ugyanolyan legyen, mint a tanúsítási vizsgálat során elért pontosság;

e) a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzési napló.

(4) Abban az esetben, ha az ellenőrzésekért felelős szerv nem esik állami szerv felügyelete alá, a (2) és (3) bekezdésben előírt ellenőrzéseket ugyanazokkal a feltételekkel, valamely állami szerv személyes felügyelete mellett, évente legalább egyszer kell elvégezni. Az állami szervet rendszeresen tájékoztatni kell az ellenőrzésért felelős szerv által tapasztaltakról.

12. cikk

Az ellenőrzésekről szóló jelentések és a nyomonkövetési intézkedések

(1) A 11. cikkben előírt ellenőrzésekről szóló jelentéseket a nemzeti ellenőrző szervek készítik el és tartják nyilván. Ezekben a jelentésekben különösen az ellenőrzött hasított testek számát és azon belül a helytelenül minősített, illetve azonosított egyedek számát kell feltüntetni. A jelentések részletes leírást tartalmaznak az alkalmazott előkészítési módokról is, és adott esetben arról, hogy azok megfelelnek-e a közösségi szabályozásnak.

(2) Olyan esetekben, amikor a 11. cikkben előírt ellenőrzések alkalmával jelentős számú helytelen minősítést vagy szabálytalan azonosítást tárnak fel:

a) meg kell növelni az ellenőrzött hasított testek számát, valamint a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát;

b) a 8. cikkben és a 9. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeket és jóváhagyásokat vissza lehet vonni.

13. cikk

A piaci ár jegyzése

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett közösségi minősítési rendszerek alapján megállapítandó piaci ár az a hozzáadottérték-adó nélkül számított ár, amelyet a vágóhídra történő beszállításkor az állat szállítójának fizetnek. Ezt az árat az e cikk (3) bekezdésében előírt módon előkészített, a vágóhídi húshorgon mért és minősített hasított test 100 kg-jára vonatkoztatva kell kifejezni.

(2) A figyelembe veendő tömeg a hasított testnek a vágást követően legkésőbb egy órán belül mért meleg tömege.

A hasított test hideg tömege az első bekezdés szerint mért meleg tömeg, 2 %-kal csökkentve.

(3) A piaci árak meghatározása céljából a hasított marhát a külső faggyú eltávolítása nélkül kell előkészíteni, a nyakat az állatorvosi követelményeknek megfelelően kell elvágni, és el kell távolítani az alábbi részeket:

a) vesék;

b) vesefaggyú;

c) medencei zsírszövet;

d) sovány dagadó;

e) vastag dagadó;

f) farok;

g) gerincoszlop;

h) a herezacskó faggyúja;

i) a lágyhús belső részének faggyúja;

j) a torkolati véna és a körülötte található faggyú.

(4) Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontja V. alpontjának alkalmazása céljából és e cikk (3) bekezdésétől eltérve, a külső faggyú eltávolítása a külső faggyúnak kizárólag az alábbi helyekről való részleges eltávolítását jelenti:

a) a comb felső részéről, a vesepecsenyéről és a középső bordákról;

b) a szegyhús hegyes végéről, a végbélnyílás és a nemi szervek környékének külső feléről, valamint a farokról;

c) a lágyhúsról.

(5) Abban az esetben, amikor a vágóhídi húshorgon történő mérést és minősítést követően a vágott test előkészítési módja eltér a (3) bekezdésben leírt módtól, a vágott test tömegét - annak érdekében, hogy az adott előkészítési módot az Unió-szerte követendő mintához lehessen igazítani - a III. mellékletben rögzített korrekciós tényezők alkalmazásával módosítani kell. Ilyen esetben az árat a hasított test minden 100 kg-jára ennek megfelelően ki kell igazítani.

Ha az első bekezdésben említett kiigazítások egy adott tagállam egész területén megegyeznek, azokat nemzeti alapon kell kiszámítani. Ha az ilyen kiigazítások vágóhidanként különböznek, kiszámításuk egyedileg történik.

14. cikk

A piaci árak jegyzése során alkalmazandó kategóriák és osztályok

(1) A piaci áraknak a hasított testek osztályozására szolgáló, az 1308/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 10. cikkében említett uniós rendszer alapján történő nemzeti és uniós jegyzését hetente kell végrehajtani, és az árakat az említett rendelet IV. melléklete A. pontjának II. alpontjában meghatározott kategóriának megfelelően a következő húsossági és faggyúborítottsági osztályok szerinti bontásban kell feltüntetni:

a) legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb állatok hasított teste: U2, U3, R2, R3, O2, O3;

b) nem ivartalanított, legalább 12 hónapos, de 24 hónaposnál fiatalabb hímivarú állatok hasított teste: U2, U3, R2, R3, O2, O3;

c) nem ivartalanított, legalább 24 hónapos hímivarú állatok hasított teste: R3;

d) ivartalanított, legalább 12 hónapos hímivarú állatok hasított teste: U2, U3, U4, R3, R4, O3, O4;

e) nőivarú, már borjadzott állatból nyert hasított test: R3, R4, O2, O3, O4, P2, P3;

f) egyéb, legalább 12 hónapos nőivarú állatok hasított teste: U2, U3, R2, R3, R4, O2, O3, O4.

(2) A tagállamok döntik el, hogy területük egyetlen régiót képezzen-e vagy azt több régióra osszák-e fel. Ezt a döntést a következő szempontok alapján kell meghozni:

a) a tagállam területének nagysága;

b) közigazgatási határok, amennyiben vannak ilyenek;

c) az árakat érintő földrajzi eltérések.

Az Egyesült Királyságnak azonban mindenképpen legalább két régióból kell állnia, nevezetesen Nagy-Britanniából és Észak-Írországból, amelyeket az első albekezdésben említett szempontok szerint további régiókra lehet osztani.

15. cikk

Reprezentatív árak

(1) Az árjegyzési követelmény a következőkre vonatkozik:

a) minden olyan vágóhíd üzemeltetője, amely éves szinten legalább 20 000 olyan kifejlett marhát vág le, amelyet maga nevelt vagy neveltetett és/vagy vásárolt;

b) a tagállam által kijelölt minden olyan vágóhíd üzemeltetője, amely éves szinten 20 000 -nél kevesebb olyan kifejlett marhát vág le, amelyet maga nevelt vagy neveltetett és/vagy vásárolt;

c) bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely legalább 10 000 kifejlett marhát küld évente vágás céljából vágóhídra; továbbá

d) a tagállam által kijelölt bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely 10 000 -nél kevesebb kifejlett marhát küld évente vágás céljából vágóhídra.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árak legalább a következő esetekben rögzítésre kerüljenek:

a) a vágások legalább 25 %-ánál azokban a régiókban, amelyek együttesen az adott tagállamban végzett vágások legalább 75 %-át képviselik;

b) az adott tagállam területén levágott kifejlett szarvasmarhák legalább 30 %-ánál.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően jegyzett áraknak az adott jegyzési időszak során levágott kifejlett szarvasmarhákra kell vonatkozniuk, és azokat a 13. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti hideg tömeg alapján kell meghatározni.

Olyan vágóhidak esetében, amelyek saját maguk által nevelt vagy neveltetett kifejlett szarvasmarhákat vágnak le, a jegyzett árnak a vágóhíd által az azonos kategóriába és osztályba tartozó hasított testekért ugyanazon a héten fizetett árak átlagával kell megegyeznie.

A 14. cikk (1) bekezdésében szereplő minden egyes osztály esetében a jegyzett árnál jelezni kell azon hasított test átlagos tömegét, amelyre vonatkozik, valamint azt, hogy történt-e korrekció a 13. cikkben említett összes tényező figyelembevétele érdekében.

16. cikk

A heti árak kiszámítása

(1) A 15. cikknek megfelelően a hétfőtől vasárnapig tartó időszakban nyilvántartott árakat:

a) a vágóhíd üzemeltetőjének, illetve annak a természetes vagy jogi személynek, akire vagy amelyre a rendelkezés vonatkozik, a tagállam által meghatározott időpontig írásban vagy elektronikus úton jelentenie kell a tagállam illetékes hatóságának; vagy

b) a tagállam döntése szerint a vágóhídon, illetve az érintett természetes vagy jogi személy hivatali helyiségeiben kell az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani.

Ha azonban a tagállam egy adott régió árainak meghatározása céljából bizottságot hozott létre, és a kifejlett szarvasmarhák, illetve az azokból nyert hasított testek adásvételében érdekelt eladók és vevők egyenlő arányban vesznek részt e bizottság munkájában, a bizottság elnöke pedig az illetékes hatóság alkalmazottja, az illető tagállam rendelkezhet úgy, hogy az árakat és azok részleteit közvetlenül az érintett régióban működő bizottság elnöke részére kell megküldeni. Abban az esetben, ha a tagállam ilyen intézkedést nem hoz, az árakat az illetékes hatóság küldi meg a bizottság elnökének. A bizottság elnöke meggyőződik arról, hogy az egyes árak eredete nem azonosítható, amikor azokat a bizottság tagjaival közlik.

(2) A bejelentett árak az egyes osztályokra vonatkozó átlagárak.

(3) A 15. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében szereplő bármely olyan vágóhíd, illetve természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kiegészítő összeget fizet a kifejlett szarvasmarhát, illetve hasított testet szállítók számára, amely kiegészítő fizetéseket a bejelentett árban nem vették figyelembe, a tagállam illetékes hatóságának jelenti az általa legutóbb kifizetett kiegészítő fizetést, illetve azt az időszakot, amelyre a fizetés vonatkozik. Ezt követően minden alkalommal, amikor ilyen kifizetésre kerül sor, értesíti a tagállamot a fizetett összegről.

(4) Az e cikk (1) bekezdése szerint bejelentett árakból a tagállam illetékes hatósága a 14. cikk (1) bekezdésében szereplő valamennyi osztályra régiónkénti átlagárat határoz meg.

Az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett bizottságok az e cikk (1) bekezdése szerint bejelentett árakból a 14. cikk (1) bekezdésében szereplő valamennyi osztályra régiónkénti átlagárakat határoznak meg, majd ezeket jelentik a tagállam illetékes hatóságának.

(5) Átalányáras vásárlások esetén, amennyiben a szállítmányban található hasított testek azonos kategórián belül legfeljebb három egymást követő húsossági, illetve faggyúborítottsági osztályba sorolhatók, a (4) bekezdés szerinti ármeghatározásnál annak az osztálynak az árait kell figyelembe venni, amelybe a legtöbb hasított test tartozik, illetve ha a hasított testek egyenlő arányban oszlanak meg az egyes osztályok között, akkor a középső osztályét, ha létezik ilyen osztály. A többi esetben az árat nem kell figyelembe venni.

Akkor azonban, ha egy tagállamban az átalányáras vásárlások nem teszik ki a kifejlett szarvasmarhák tekintetében az összes vágás 35 %-át, az adott tagállam úgy is dönthet, hogy a (4) bekezdés szerinti ármeghatározásoknál az ilyen jellegű vásárlások esetén fizetett árat nem veszi figyelembe.

(6) Ezt követően az illetékes hatóság minden osztályra meghatároz egy kiindulási nemzeti árat: ez a regionális árak súlyozásával, vagyis az adott régióban, az adott kategóriában végzett vágások és a tagállam egészében ugyanabban a kategóriában végzett összes vágás arányának figyelembevételével történik.

(7) A (6) bekezdésben említett, osztályonkénti kiindulási nemzeti árat az illetékes hatóság a következők szerint igazítja ki:

a) a 13. cikkben említett tényezők figyelembevétele érdekében olyan esetekben, amikor ilyen kiigazításra még nem került sor;

b) annak biztosítása érdekében, hogy az ár a 13. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti hideg tömeg alapján kerüljön meghatározásra;

c) a (3) bekezdésben említettek szerinti kiegészítő fizetések figyelembevétele érdekében, ha a kiigazítás az adott osztályban az ár legalább egy százalékát teszi ki.

A c) pont szerinti kiigazítás elvégzésekor az illetékes hatóság az érintett tagállam marhahúságazatában az előző pénzügyi évben jelentkezett összes kiegészítő fizetést elosztja a kifejlett szarvasmarhák tonnában kifejezett azon forgalmával, amelyre a bejelentett árak vonatkoznak.

18. cikk

Közösségi átlagárak

(1) Egy adott kategória esetében:

a) a közösségi átlagár a 14. cikk (1) bekezdésében felsorolt valamennyi húsossági és faggyúborítottsági osztályban az adott osztályra vonatkozóan jegyzett nemzeti piaci árak súlyozott átlaga. A súlyozást az egyes tagállamokban, egy adott osztályban vágott hasított marháknak a Közösségben ugyanazon osztályban végzett összes vágáshoz viszonyított aránya határozza meg;

b) a közösségi átlagár minden húsossági osztályban azoknak a faggyúborítottsági osztályoknak a közösségi átlagárából számolt súlyozott átlaga, amelyek az adott húsossági osztályt alkotják. A súlyozást az egyes faggyúborítottsági osztályokban végzett vágásoknak a Közösségben az adott húsossági osztályban végzett összes vágáshoz viszonyított aránya határozza meg;

c) a közösségi átlagár az a) pont szerinti közösségi átlagárak súlyozott átlaga. A súlyozást az a) pont szerinti egyes osztályokban vágott mennyiségeknek a Közösségben az adott kategóriában végzett összes vágáshoz viszonyított aránya határozza meg.

(2) Az összes kategóriára együttesen megállapított közösségi átlagárat az (1) bekezdés c) pontja szerinti átlagos árak súlyozott átlaga adja. A súlyozást az egyes kategóriákban vágott mennyiségeknek a Közösségben levágott összes kifejlett szarvasmarha mennyiségéhez viszonyított aránya határozza meg.

19. cikk

A tagállamok által a Bizottságnak küldendő éves értesítés

A tagállamok minden évben legkésőbb április 15-ig a következő információkat küldik meg a Bizottságnak:

a) azoknak a vágóhidaknak a bizalmasan kezelt listáját, amelyek az árak jegyzését végzik, akár a 15. cikk (1) bekezdésének a), akár annak b) pontja szerint, a listán jelezve a kifejlett szarvasmarhák tekintetében az egyes vágóhidakon az előző naptári évben jellemző forgalom nagyságát, feltüntetve a darabszámot és - lehetőség szerint - a tonnában kifejezett vágott tömeget;

b) azoknak a természetes, illetve jogi személyeknek a bizalmasan kezelt listáját, akik vagy amelyek az árak nyilvántartását végzik, akár a 15. cikk (1) bekezdésének c), akár annak d) pontja szerint, a listán jelezve az általuk az előző naptári évben vágóhídra küldött kifejlett szarvasmarhák darabszámát, feltüntetve - lehetőség szerint - a tonnában kifejezett vágott tömeget;

c) azoknak a régióknak a listáját, amelyek esetében az árakat jegyzik, valamint az ezekhez a 16. cikk (6) bekezdése szerint rendelt súlyozást;

d) az előző naptári évben levágott kifejlett szarvasmarhák teljes számát kategóriák, húsossági és faggyúborítottsági osztályok szerinti bontásban.

III. FEJEZET

SERTÉSHÚSÁGAZAT

20. cikk

A hasított testek kötelező minősítése és az attól való eltérések

(1) A hasított sertések esetében alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 42. cikkének (1) bekezdésben említett közösségi minősítési rendszereket minden vágóhídnak, az összes levágott sertés minősítésére alkalmaznia kell annak érdekében, hogy a termelők számára a vágóhídra szállított sertések tömege és a hasított testek szöveti összetétele alapján megfelelő összegű kifizetést lehessen szavatolni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezen minősítési rendszer alkalmazása nem kötelező:

a) az olyan vágóhidakon, amelyekre vonatkozóan a tagállamok előírják a vágások legnagyobb megengedett számát; ez a szám éves átlagban nem haladhatja meg a heti 200 sertést;

b) az olyan vágóhidakon, amelyek csak saját tenyésztelepeiken született és hizlalt sertéseket vágnak és az azokból nyert összes hasított testet fel is darabolják.

Az érintett tagállamok az első albekezdés szerinti döntésükről értesítik a Bizottságot, és a közösségi minősítési rendszer alkalmazása alól felmentett valamennyi vágóhíd esetében jelzik az ott végezhető vágások legnagyobb megengedett számát.

21. cikk

Mérés, minősítés és megjelölés

(1) A hasított sertéseket az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontjának II. alpontjában meghatározott osztályokba sorolva, a méréssel egyidejűleg kell minősíteni.

A saját területükön levágott sertésekkel kapcsolatosan a tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint engedélyt kaphatnak a mérés előtti minősítésre.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet 43. cikke m) pontjának iv. alpontja értelmében az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontjának II. alpontjában, valamint az e cikk (1) bekezdésében szereplő rendelkezések nem zárják ki azt, hogy egy adott tagállam a területén levágott sertések vonatkozásában a tömegen és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumokat is alkalmazzon.

(3) A hasított sertésen - közvetlenül a minősítést követően - nagybetűvel fel kell tüntetni a hasított test osztályát vagy az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontjának II. alpontja szerint meghatározott, becsült színhústartalmat jelző osztályt.

A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter magasaknak kell lenniük. A megjelölés céljára bármilyen nem mérgező, letörölhetetlen és hőhatásnak ellenálló festék megfelel, vagy bármely egyéb olyan tartós megjelölés, amelyet az illetékes nemzeti hatóság előzetesen engedélyezett.

Az első albekezdés sérelme nélkül a hasított testen a hasított sertés tömegére vonatkozó adatok vagy egyéb szükségesnek ítélt adatok is feltüntethetők.

A hasított félsertéseket a hátsó csülök vagy a sonka bőrén kell megjelölni.

A megjelölés olyan címke felerősítésével is végezhető, amelyet sérülés nélkül nem lehet eltávolítani.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a hasított sertések megjelölése nem szükséges abban az esetben, ha minden egyes hasított testről hivatalos feljegyzést állítanak ki, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) a hasított test megváltoztathatatlan módon történő egyedi azonosítása;

b) a hasított test meleg tömege; és

c) a becsült színhústartalom.

Ezt a feljegyzést hat hónapig meg kell őrizni, és azt az elkészítése napján az ellenőrzési feladattal megbízott személynek mint valódi eredetigazolást hitelesítenie kell.

Annak érdekében azonban, hogy a hasított sertéseket darabolatlanul egy másik tagállamban is piacra lehessen bocsátani, azokat az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontjának II. alpontja szerinti kategóriák alapján, vagy a színhústartalmukat kifejező százalékos jelöléssel meg kell jelölni.

(5) Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontja III. alpontja második albekezdésének sérelme nélkül a mérés, a minősítés és a megjelölés előtt semmilyen zsír-, izom- vagy egyéb szövetet nem szabad az állatból eltávolítani.

22. cikk

A hasított test tömege

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában tömeg alatt az ugyanezen rendelet V. melléklete B. pontjának III. alpontja szerint előkészített hasított test hideg tömege értendő.

(2) A hasított testet a vágást követően a lehető legrövidebb időn belül, legfeljebb a sertés leszúrását követő 45 percen belül le kell mérni.

A hasított test hideg tömege az első albekezdés szerint mért meleg tömeg, 2 %-kal csökkentve.

Ha egy adott vágóhídon a sertés leszúrása és mérése közötti 45 perces idő általában nem tartható, az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyt adhat ennek az időszaknak a túllépésére, azzal a feltétellel, hogy ilyen esetben a második albekezdésben meghatározott 2 %-os levonást minden további megkezdett negyedóra után 0,1 százalékponttal csökkenteni kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a hasított test hideg tömegének kiszámítása az egyes tagállamok által a sertésállományuk jellemzői alapján előre meghatározott - és a Bizottságnak bejelentett - abszolút tömegcsökkentési kategóriák figyelembevételével is történhet. Az ilyen kategóriák használatát az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően engedélyezik, amennyiben az egyes tömegosztályokra vonatkozó levonások a lehető legjobban megfelelnek az (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított levonásoknak.

23. cikk

A hasított sertés színhústartalma

(1) Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontja IV. bekezdésének alkalmazásában a hasított sertés színhústartalmát az alábbi értékek közötti viszony alapján kell meghatározni:

- a vörös harántcsíkolt izomzat teljes tömege, feltéve hogy azt késsel le lehet választani, és

- a hasított test tömege.

A vörös harántcsíkolt izomzat teljes tömegét a hasított sertés teljes vagy részleges boncolásával, illetve a teljes és részleges boncolás valamilyen kombinációjával lehet megkapni, az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében szabályozott eljárás alapján elfogadott, igazolt statisztikai módszereken alapuló nemzeti gyorsmódszerek egyikével.

A színhús százalékos arányának megállapítása a második albekezdésben említett boncolás helyett számítógépes tomográffal (CT) végzett teljes vizsgálat révén is történhet azzal a feltétellel, hogy a kapott vizsgálati eredmények összehasonlíthatósága megfelelő.

(2) A hasított sertés színhústartalmának meghatározására használható, az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontjának IV. alpontja értelmében minősítési módszerként engedélyezett standard statisztikai módszernek a legkisebb négyzetek szokványos módszere vagy a rangcsökkentő módszerek minősülhetnek, de egyéb, statisztikailag igazolt módszerek is alkalmazhatók.

A módszer az érintett országos vagy regionális sertéshústermelésből vett reprezentatív mintán alapul, amely legalább 120 olyan hasított sertést foglal magában, amelyek színhústartalmát az e rendelet IV. mellékletében szereplő boncolási módszerrel állapították meg. Több mintavételi módszer használata esetén a referenciaértéket legalább 50 hasított testen kell mérni, és a pontosságnak legalább akkorának kell lennie, mint amekkora a IV. mellékletben szereplő módszer felhasználása révén, 120 hasított testen, a standard statisztikai módszer alkalmazásával érhető el.

(3) A minősítési módszerek csak akkor engedélyezhetők, ha a jósolt és a valós értékek közötti átlagos négyzetes eltérés (RMSEP), amelyet teljes körű keresztellenőrzéssel vagy egy legalább 60 hasított testre kiterjedő hiteles reprezentatív minta alapján számítanak ki, kevesebb, mint 2,5. Az RMSEP kiszámításánál ezenkívül valamennyi kiugró értéket figyelembe kell venni.

(4) A tagállamok jegyzék útján értesítik a Bizottságot a területükön engedélyeztetni kívánt minősítési módszerekről, leírva a boncolásos vizsgálatot, jelezve azokat az elveket, amelyeken ezek a módszerek alapulnak, illetve azokat az egyenleteket, amelyek a színhús százalékos arányának becslésére szolgálnak. A jegyzéknek két részből kell állnia, továbbá tartalmaznia kell az V. mellékletben előírt elemeket. A jegyzék első részét a boncolásos vizsgálat megkezdését megelőzően kell a Bizottsághoz benyújtani.

A minősítési módszerek engedélyezése az egyes tagállamok területén az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően, a jegyzék alapján történik.

(5) A minősítési módszerek alkalmazásának minden részletében meg kell egyeznie az azokat engedélyező közösségi határozatban leírtakkal.

24. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1) A hasított testeknek a 20. cikkben említett létesítményekben történő mérését, minősítését és megjelölését a minősítő ügynökségektől és a létesítményektől független testület - előzetes értesítés nélkül - a helyszínen ellenőrzi.

A minősítő ügynökségektől való függetlenség követelménye azonban nem áll fenn akkor, ha maga az illetékes hatóság végzi ezeket az ellenőrzéseket.

(2) Háromhavonta legalább két ellenőrzést kell végezni az összes olyan engedélyezett létesítményben, amelyben éves átlagban hetente legalább 200 sertést vágnak.

Az olyan engedélyezett létesítmények esetében azonban, amelyek éves átlagban kevesebb mint 200 sertést vágnak, a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát a tagállamok határozzák meg.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szereplő rendelkezések alkalmazása érdekében a tagállamok:

a) saját kockázatértékelés alapján meghatározzák a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát, figyelembe véve különösen az érintett vágóhídon levágott sertések számát és az e vágóhidakon korábban elvégzett ellenőrzések eredményeit;

b) legkésőbb 2009. július 1-jén tájékoztatják a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket e rendelkezések alkalmazása érdekében hoztak, majd a későbbiekben minden alkalommal, amikor olyan változás következik be, amelyről tájékoztatást kell nyújtani.

(4) Abban az esetben, ha az ellenőrzésekért felelős szerv nem esik állami szerv felügyelete alá, az (1) és (2) bekezdésben előírt ellenőrzéseket ugyanazokkal a feltételekkel, valamely állami szerv személyes felügyelete mellett, évente legalább egyszer kell elvégezni. Az állami szervet rendszeresen tájékoztatni kell az ellenőrzésért felelős szerv által tapasztaltakról.

25. cikk

A hasított sertések piaci ára az egyes tagállamokban

(1) Egy adott tagállamban a hasított sertés piaci ára a tagállam reprezentatív piacain, illetve árfolyamjegyző központjaiban jegyzett hasítottsertés-árfolyamok átlagával egyenlő.

(2) Az (1) bekezdésben említett árat a hasított sertésekre jegyzett árfolyamok alapján kell megállapítani a következő kategóriákban:

a) 60 és 120 kg közötti tömegű hasított test: E, S;

b) 120 és 180 kg közötti tömegű hasított test: R.

26. cikk

A közösségi átlagár

(1) A hasított sertések esetében az 1234/2007/EK rendelet 17. és 37. cikkében említett közösségi piaci átlagár meghatározása a vágóhídra való belépéskor az élő sertés szállítójának kifizetett, hozzáadottérték-adót nem tartalmazó ár alapján történik.

(2) Az (1) bekezdésben említett árak tartalmazzák a feldolgozatlan belsőségek és állati hulladékok értékét is, és azokat a hasított sertés hideg tömegének 100 kg-os egységeire vonatkozóan kell kifejezni, továbbá a hasított testet:

- az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontja III. alpontjának első albekezdésében szereplő, Unió-szerte követendő minta szerint kell előkészíteni, valamint

- a vágóhídi húshorgon kell lemérni, majd minősíteni, és a mért tömeget az e rendelet 22. cikkében leírt módszer alapján hideg hasított tömegre kell átszámítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közösségi piaci átlagárat az egyes tagállamokban jegyzett áraknak az egyes tagállamok sertésállományainak viszonylagos nagyságát kifejező együtthatókkal való súlyozásával kell kiszámítani.

Az első albekezdésben említett együtthatókat azon sertésállomány-felmérés eredményei alapján kell megállapítani, amelyet a 93/23/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) értelmében minden évben december elején végeznek.

27. cikk

A Bizottság részére történő heti értesítés az árfolyamokról

(3) A tagállamok a Bizottság kérésére közlik a következő, az 1234/2007/EK rendelet I. melléklete XVII. részének hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

a) a harmadik országokból származó importtermékek piaci árai a tagállamokban;

b) a harmadik országok reprezentatív piacain uralkodó árak.

IV. FEJEZET

JUHHÚSÁGAZAT

28. cikk

A kis tömegű vágott bárányok minősítésére szolgáló kritériumok

(1) Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontja III. alpontjának 2. bekezdésében említett kritériumok alkalmazása céljából az e rendelet VI. mellékletében szereplő szabályokat kell alkalmazni.

(2) A VI. mellékletben említett hússzínt a szegyen, az egyenes hasizom (rectus abdominis) mellett, egy standard színskála alapján kell megállapítani.

29. cikk

A húsossági, illetve faggyúborítottsági osztályokra, a vágott test tömegére és a hús színére vonatkozó kiegészítő rendelkezések

Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontjának III. alpontjában említett húsossági és faggyúborítottsági osztályok meghatározásával kapcsolatos kiegészítő rendelkezéseket e rendelet VII. melléklete tartalmazza.

30. cikk

Minősítés és azonosítás

(1) Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontjának III. és V. alpontjában említett minősítést és azonosítást magán a vágóhídon kell elvégezni.

(2) A vágott testek minősítésének, azonosításának és mérésének az állat levágását követően legkésőbb egy órán belül meg kell történnie.

(3) Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett minősítési rendszer alapján minősített vágott testek, illetve féltestek azonosítását a részt vevő létesítményekben a húsossági és faggyúborítottsági osztályt, illetve kategóriát jelző jelölés segítségével kell végezni.

Ezt a jelölést az illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott módszer szerinti bélyegzéssel végzik, amihez letörölhetetlen és nem mérgező tintát alkalmaznak.

A kategóriák jelölése a következők szerint történik:

a) L: tizenkét hónapnál fiatalabb juhból (bárányból) nyert vágott test;

b) S: más juhokból nyert vágott test.

(4) A tagállamok engedélyezhetik a jelölés megváltoztathatatlan és erősen felrögzíthető címkézéssel való helyettesítését.

31. cikk

Szakképzett minősítők által végzett minősítés

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a minősítést megfelelően képzett minősítők végezzék. A tagállamok az ilyen személyek körét megállapodási eljárás során határozzák meg, vagy e feladatra testületet jelölnek ki.

32. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1) A 31. cikkben említett minősítők munkáját, valamint a vágott testeknek a részt vevő létesítményekben folyó minősítését és azonosítását a tagállamok által kijelölt, a minősítő ügynökségektől és a részt vevő létesítménytől független testület - előzetes értesítés nélkül - a helyszínen ellenőrzi.

A minősítő ügynökségektől való függetlenség követelménye azonban nem áll fenn akkor, ha maga az illetékes hatóság végzi ezeket az ellenőrzéseket.

Abban az esetben, ha az ellenőrzésekért felelős szerv nem esik állami szerv felügyelete alá, az első albekezdésben előírt ellenőrzéseket ugyanazokkal a feltételekkel, valamely állami szerv személyes felügyelete mellett, évente legalább egyszer el kell végezni. Az állami szervet rendszeresen tájékoztatni kell az ellenőrzésért felelős szerv által tapasztaltakról.

(2) Háromhavonta legalább egyszer ellenőrzést kell végezni az összes olyan részt vevő létesítményben, amelyben éves átlagban hetente legalább 80 juhot vágnak. Az ellenőrzést minden esetben legalább 40 véletlenszerűen kiválasztott vágott testen kell elvégezni.

Az olyan részt vevő létesítmények esetében azonban, amelyek éves átlagban kevesebb mint heti 80 juhot vágnak, a tagállamok - saját kockázatértékelés alapján - határozzák meg a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát és az ellenőrzésnek alávetendő vágott testek számát, figyelembe véve az érintett létesítményekben levágott juhok számát és az e létesítményekben korábban elvégzett ellenőrzések eredményeit.

33. cikk

A piaci ár jegyzése

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, a vágott juhok közösségi minősítési rendszere alapján meghatározott piaci ár a vágóhídra történő belépéskor érvényes, a közösségi származású bárányért a szállítónak fizetett, hozzáadottérték-adó nélküli ár. Ezt az árat az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontjának IV. alpontjában előírt referenciamód szerint a vágóhídon előkészített, vágóhídi húshorgon mért és minősített vágott test tömegének 100 kg-os egységeire vonatkoztatva kell kifejezni.

(2) A tekintetbe veendő tömeg a vágott test meleg tömege a hűtéssel járó tömegveszteséggel kiigazítva. A tagállamok tájékozatják a Bizottságot az alkalmazott korrekciós tényezőkről.

(3) Abban az esetben, ha a húshorgon történő mérést és minősítést követően a vágott test előkészítési módja eltér az Unió-szerte követendő mintától, a tagállam a vágott test tömegét az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontja IV. alpontjának második albekezdésében előírt korrekciós tényezők alkalmazásával kiigazítja. A tagállamok tájékozatják a Bizottságot az alkalmazott korrekciós tényezőkről.

34. cikk

A Bizottság értesítése az árakról

(1) Azok a tagállamok, amelyek juhhústermelése meghaladja az évi 200 tonnát, eljuttatják a Bizottsághoz azon vágóhidak vagy egyéb létesítmények bizalmas listáját, amelyek részt vesznek a közösségi minősítési rendszer szerinti közösségi osztályokhoz tartozó árak meghatározásában (a továbbiakban "részt vevő létesítmények"), továbbá jelzik a részt vevő létesítmények körülbelüli éves termelését.

35. cikk

Közösségi átlagárak

A vágott juhok közösségi átlagárait a 34. cikk (2) bekezdésében említett áraknak a tagállami sertésállományok és a közösségi össztermelés egymáshoz viszonyított arányát kifejező együtthatókkal való súlyozásával kell kiszámítani.

V. FEJEZET

KÖZÖS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

A súlyozási együtthatók rendszeres felülvizsgálata

(1) Az e rendelet 18. cikke, 26. cikkének (3) bekezdése és 35. cikke szerinti súlyozási együtthatókat a nemzeti és közösségi szinten megfigyelhető tendenciák figyelembevétele érdekében rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.

(2) Minden egyes alkalommal, amikor az (1) bekezdésben említett felülvizsgálatra sor kerül, a Bizottság közli a tagállamokkal a felülvizsgált súlyozási együtthatókat.

38. cikk

Közösségi ellenőrző bizottság

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említett közösségi ellenőrző bizottság (a továbbiakban: a bizottság) felelős az alábbiakra kiterjedő helyszíni vizsgálatok elvégzéséért:

a) a hasított marhák és juhok közösségi minősítési rendszereivel kapcsolatos intézkedések alkalmazása;

b) a piaci árak ezen minősítési rendszerek szerinti nyilvántartása;

c) az 1234/2007/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint a marha- és borjúhúságazatban végrehajtott állami intervenció keretében történő felvásárlás esetében az érintett termékek minősítése, azonosítása és jelölése.

(2) A bizottság a következő tagokból áll:

a) három szakértő a Bizottság részéről, akiknek egyike a bizottság elnökeként jár el;

b) egy szakértő az érintett tagállam részéről;

c) nyolc szakértő más tagállamok részéről.

A tagállamok függetlenség és szakértelem és különösen a hasított testek minősítésében és a piaci árak nyilvántartásában való jártasság, illetve a végrehajtandó feladat sajátosságai alapján rendelik ki szakértőiket.

A szakértők semmilyen körülmények között sem használhatják fel személyes célokra és nem adhatják közre a bizottság munkájával kapcsolatosan tudomásukra jutott információkat.

(3) Az ellenőrzéseket vágóhidakon, húspiacokon, intervenciós központokban, árfolyamjegyző központokban, valamint az (1) bekezdésben említett rendelkezések végrehajtásában érintett regionális és központi szolgálatoknál végzik.

(4) Az ellenőrzésekre a tagállamokban rendszeres időközönként kerül sor, és gyakoriságuk a felkeresett tagállamra jellemző marha- és juhhústermelés viszonylagos jelentőségétől vagy a minősítési rendszer alkalmazásával kapcsolatos problémáktól függően változhat.

Az ellenőrzések menetrendjét a tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság állítja össze. A felkeresett tagállamok képviselői részt vehetnek az ellenőrzéseken.

Minden tagállam a Bizottság által meghatározott követelmények szerint szervezi meg a területén végrehajtandó ellenőrzéseket. Ebből a célból az érintett tagállam 30 nappal az ellenőrzés előtt eljuttatja a tervezett ellenőrző látogatás részletes programját a Bizottsághoz, amely kérheti a program módosítását.

A Bizottság az egyes ellenőrzések előtt a lehető legkorábban tájékoztatja a tagállamokat a látogatás programjáról és menetéről.

(5) Valamennyi ellenőrzés befejezésekor a bizottság tagjai és a felkeresett tagállam képviselői találkozót tartanak az eredmények áttekintésére. Ekkor a bizottság tagjai levonják következtetéseiket az ellenőrzés során az (1) bekezdésben említett szempontokkal kapcsolatosan tapasztaltakból.

Az elvégzett ellenőrzésről a bizottság elnöke jelentést készít, amely tartalmazza az (1) bekezdésben említett következtetéseket. A jelentést a lehető leghamarabb megküldik az adott tagállamnak, majd ezt követően a többi tagállamnak is.

Amennyiben a második albekezdésben említett jelentés hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés alá vont különböző tevékenységi területeken, vagy ajánlásokat tesz a működés javítására vonatkozóan, a tagállam legkésőbb három hónappal a jelentés átadása után tájékoztatja a Bizottságot valamennyi tervbe vett, illetve már végrehajtott változtatásról.

(6) A bizottság tagjainak utazási és ellátási költségei a Bizottságot terhelik a Bizottságtól független olyan személyek utazási és ellátási költségeinek megtérítésére alkalmazandó jogszabályokkal összhangban, akiket a Bizottság szakértői feladatok ellátására kér fel.

39. cikk

A tagállamok által meghozandó intézkedések

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy:

a) biztosítsák e rendelet rendelkezéseinek alkalmazását;

b) biztosítsák az e rendelet 17. cikkének (1) bekezdése, 27. cikkének (1) bekezdése és 34. cikkének (2) bekezdése értelmében bejelentett árak pontosságát;

c) szankcionálják a jogsértéseket, különös tekintettel a pecsétek és címkék hamisítására, illetve jogtalan használatára, valamint az engedéllyel nem rendelkező személyek által végzett minősítésre.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedésekről a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják a Bizottságot.

39 a. cikk

Adatszolgáltatás és tájékoztatás

Az e rendeletben említett, a Bizottságnak eljuttatandó adatszolgáltatást és tájékoztatást - a 36. cikkben említettek kivételével - a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek ( 5 ) megfelelően kell megküldeni.

40. cikk

Az 563/82/EGK, a 2967/85/EGK, a 344/91/EGK, a 295/96/EK, a 103/2006/EK, az 1128/2006/EK, a 908/2006/EK, az 1319/2006/EK, a 710/2008/EK és a 22/2008/EK rendelet, valamint a 83/471/EGK határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre és határozatra való minden hivatkozást erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VIII. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

41. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A kifejlett szarvasmarhákból nyert hasított testek esetében alkalmazandó húsossági és faggyúborítottsági osztályokra vonatkozó - a 3. cikkben említett - kiegészítő rendelkezések

1. HÚSOSSÁG

A hasított test profiljainak fejlettsége, különösen a lényeges részeken (fartő, hát, lapocka)

2. A FAGGYÚBORÍTOTTSÁG MÉRTÉKE

A hasított test külsején és a mellüregben található faggyú mennyisége

II. MELLÉKLET

AZ AUTOMATIZÁLT MINŐSÍTÉSI MÓDSZEREK ENGEDÉLYEZÉSE A 9. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINT

A. RÉSZ

Az engedély megadására vonatkozó feltételek és minimumkövetelmények

1.

Az érintett tagállam bírálóbizottság előtt végzett tanúsítási vizsgálatot szervez, amely bizottság legalább öt, a kifejlett marhákból nyert hasított testek minősítésére képesített szakértőből áll. A bírálóbizottság két tagja a vizsgálatot végző tagállam képviselője. A bírálóbizottság további tagjai másik tagállamok képviselői. A bírálóbizottság páratlan számú szakértőből áll. A Bizottság szolgálatainak szakértői és más tagállamok szakértői megfigyelőként jelen lehetnek a tanúsítási vizsgálaton.

A bírálóbizottság tagjai függetlenül és nevük megjelölése nélkül végzik munkájukat.

Az érintett tagállam kijelöli a tanúsítási vizsgálat koordinátorát, aki:

- nem lehet a bírálóbizottság tagja,

- kellő műszaki ismeretekkel rendelkezik és teljesen független személynek minősül,

- ellenőrzi a bírálóbizottság tagjainak független és anonim tevékenységét,

- összegyűjti a bírálóbizottság tagjai által végzett minősítés eredményeit, valamint az automatizált minősítési módszer alkalmazásával nyert minősítési eredményeket,

- a tanúsítási vizsgálat teljes időtartama alatt biztosítja, hogy az automatizált minősítési módszer alkalmazásával nyert minősítési eredmények sem a bírálóbizottság tagjai számára, sem más érdekelt felek számára ne legyenek elérhetők,

- validálja minden egyes hasított test minősítési eredményét, és a későbbiekben meghatározandó objektív okokból dönthet úgy is, hogy egyes hasított testeket kizár az elemzéshez használt mintából.

2.

A tanúsítási vizsgálathoz:

- minden egyes húsossági és faggyúborítottsági osztályt három alosztályra kell bontani,

- legalább 600 validált hasított testből álló mintára van szükség,

- a mintából kizárt testek aránya nem lehet nagyobb az automatizált minősítési módszer alkalmazásával végzett minősítésre alkalmasnak ítélt hasított testek 5 %-ánál.

3. Minden egyes validált hasított test esetében a bírálóbizottság tagjaitól kapott eredmények középértéke tekintendő az adott hasított test helyes minősítésének. Az automatizált minősítési módszer teljesítményének értékelésekor az automata minősítő berendezés eredményeit minden egyes validált hasított test esetében össze kell hasonlítani a bírálóbizottságtól kapott eredmények középértékével. Az automatizált minősítési módszer alkalmazásával végzett minősítés pontosságának végső megállapítása a következő pontrendszer alapján történik: Húsosság Faggyúborítottság Nincs hiba 10 10 1 egységnyi hiba (azaz 1 alosztállyal feljebb vagy lejjebb) 6 9 2 egységnyi hiba (azaz 2 alosztállyal feljebb vagy lejjebb) - 9 0 3 egységnyi hiba (azaz 3 alosztállyal feljebb vagy lejjebb) - 27 - 13 Több mint 3 egységnyi hiba (azaz több mint 3 alosztállyal feljebb vagy lejjebb) - 48 - 30 Az engedélyezéshez az automatizált minősítési módszernek mind a húsosság, mind a faggyúborítottság bírálata tekintetében el kell érnie a maximális pontszám 60 %-át. Továbbá az automatizált minősítési módszer alkalmazásával végzett minősítésnek a következő határértékeken belül kell lennie: Húsosság Faggyúborítottság Torzulás ± 0,30 ± 0,60 A regressziós egyenes meredeksége 1 ± 0,15 1 ± 0,30

B. RÉSZ

Az egyes tagállamok által a tanúsítási vizsgálat szervezésével kapcsolatban közlendő információk

- a tanúsítási vizsgálatok időpontja,

- az érintett tagállamban vagy annak egy részében kifejlett marhákból nyert, minősített hasított testek részletes leírása,

- az érintett tagállamban vagy annak egy részében levágott kifejlett marhák kategória, valamint húsossági és faggyúborítottsági osztály tekintetében reprezentatívnak minősülő mintájának kiválasztásához használt statisztikai módszerek,

- azon vágóhíd/vágóhidak neve és címe, ahol a tanúsítási vizsgálatra sor kerül, valamint a feldolgozósor(ok) összeállításának és teljesítményének ismertetése, beleértve a feldolgozás óránkénti sebességét,

- a hasított test előkészítésének a tanúsítási vizsgálat során használt módja(i),

- az automata minősítő berendezés és műszaki funkcióinak leírása, különös tekintettel a berendezés mindennemű illetéktelen beavatkozás elleni védelmének módjára,

- az érintett tagállam által kijelölt, a tanúsítási vizsgálatban a bírálóbizottság tagjaként részt vevő képesített szakértők,

- a tanúsítási vizsgálat koordinátora, megfelelő műszaki ismereteinek és teljes függetlenségének igazolásával,

- az érintett tagállam által a tanúsítási vizsgálat eredményeinek elemzésére kijelölt független szerv neve és címe.

C. RÉSZ

Az egyes tagállamok által a tanúsítási vizsgálat eredményeivel kapcsolatban közlendő információk

- a bírálóbizottság tagjai és a koordinátor által a tanúsítási vizsgálat során kitöltött és aláírt minősítési űrlapok egy példánya,

- az automatizált minősítési módszer alkalmazásával kapott és a koordinátor által a tanúsítási vizsgálat során aláírt minősítési eredmények egy példánya,

- a koordinátor által az e melléklet B. részében szereplő feltételekre és minimumkövetelményekre figyelemmel a tanúsítási vizsgálat szervezéséről készített jelentés,

- a tanúsítási vizsgálat eredményeinek a Bizottság által jóváhagyandó módszer alapján végzett mennyiségi elemzése, feltüntetve a minősítést végző egyes szakértőktől kapott, valamint az automatizált minősítési módszer alkalmazásával nyert minősítési eredményeket. Az elemzéshez használt adatokat a Bizottság által meghatározott elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani,

- az automatizált minősítési módszer pontossága e melléklet A. részének 3. pontjával összhangban.

III. MELLÉKLET

A 13. cikk (5) bekezdésében említett, a hasított test tömegszázalékában kifejezett korrekciós tényezők

IV. MELLÉKLET

A 23. cikk (2) bekezdése szerinti színhústartalom

1.

A színhústartalom százalékos arányának megállapítása a referencia-módszer szerinti boncolás alapján történik.

2.

Amennyiben részleges boncolásra kerül sor, a színhústartalom százalékos arányának megállapítása a négy fő testtáj (lapocka, karaj, sonka és császár) boncolásán alapul. A színhústartalom referenciaarányát az alábbiak szerint kell kiszámítani:

A négy fő testtájban (lapocka, karaj, sonka és császár) található színhús tömegét úgy lehet kiszámítani, hogy a négy fő testtájon található nem színhús elemek teljes tömegét levonjuk a négy testtáj boncolás előtti teljes tömegéből.

3.

Amennyiben teljes boncolásra kerül sor, a színhústartalom referenciaarányát az alábbiak szerint kell kiszámítani:

A színhús tömegét úgy lehet kiszámítani, hogy a nem színhús elemek teljes tömegét levonjuk a hasított test boncolás előtti teljes tömegéből. A fejet - a pofa kivételével - nem boncolják.

V. MELLÉKLET

A hasított sertések minősítési módszereinek a 23. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéke

1. A jegyzék első része a boncolási vizsgálat részletes leírását tartalmazza és különösen az alábbiakra tér ki:

- a vizsgálat időtartama és az egész engedélyezési eljárás időbeli ütemezése,

- a vágóhidak száma és helye,

- az értékelési módszer által érintett sertésállomány leírása,

- a kiválasztott boncolási módszer megjelölése (teljes vagy részleges),

- amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett számítógépes tomográf használatára kerül sor, az eljárás bemutatása,

- a választott mintavételi módszerrel kapcsolatban használt statisztikai módszerek bemutatása,

- a nemzeti gyorsmódszer leírása,

- a felhasználni kívánt hasított sertések előkészítési módjának pontos ismertetése.

2. A jegyzék második része a boncolási vizsgálat eredményeinek részletes leírását tartalmazza és különösen az alábbiakra tér ki:

- a választott mintavételi módszerrel kapcsolatban használt statisztikai módszerek bemutatása,

- a bevezetendő vagy módosítani kívánt egyenlet,

- az eredmények számszerű és grafikus megjelenítése,

- az új műszer leírása,

- a sertésekre vonatkozó azon tömeghatár, amelynél az új módszer használható, illetve a módszer gyakorlati alkalmazását korlátozó bármely egyéb tényező.

VI. MELLÉKLET

A 28. cikkben említett, 13 kg-nál kisebb tömegű vágott bárányok minősítésére szolgáló minősítési rendszer

VII. MELLÉKLET

A vágott bárányok esetében alkalmazandó húsossági és faggyúborítottsági osztályokra vonatkozó - a 29. cikkben említett - kiegészítő rendelkezések

1. HÚSOSSÁG

A hasított test profiljainak fejlettsége, különös tekintettel a főbb testtájakra (hátsó testnegyed, hát, lapocka).

2. A FAGGYÚBORÍTOTTSÁG MÉRTÉKE

A hasított test külső és belső részein található faggyú mennyisége.

VIII. MELLÉKLET

A 40. cikkben említett megfelelési táblázat

1. AZ 563/82/EGK RENDELET

2. A 2967/85/EGK RENDELET

3. A 344/91/EGK RENDELET

4. A 295/96/EK RENDELET

5. A 103/2006/EK RENDELET

6. A 908/2006/EK RENDELET

7. AZ 1128/2006/EK RENDELET

8. AZ 1319/2006/EK RENDELET

9. A 22/2008/EK RENDELET

10. A 710/2008/EK RENDELET

11. A 83/471/EGK HATÁROZAT

( 1 ) HL L 312., 2006.11.11., 6. o.

( 2 ) HL L 223., 2008.8.21., 3. o.

( 3 ) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

( 4 ) HL L 149., 1993.6.21., 1. o.

( 5 ) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.