29/1998. (V. 13.) IKIM rendelet

az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 20/1996. (III. 28.) IKM, valamint a 46/1997. (IX. 5.) IKM rendelettel módosított 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete e rendelet melléklete szerint 8 új szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményével, valamint 3 módosított szakmai és vizsgakövetelménnyel egészül ki.

(2) Az R.-ben meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények közül a 35 9 9291 41001 ADR ügyintéző szakképesítés OKJ 52 5482 03 "Veszélyes áru/ADR ügyintéző" szakképesítésre, az OKJ 31 5291 01 Bútornádazó szakképesítés OKJ 31 5291 07 "Nádbútorkészítő, bútornádazó" szakképesítésre, az OKJ 31 5291 07 Nádfeldolgozó, nádbútorkészítő szakképesítés OKJ 21 5291 06 "Tavinád feldolgozó, nádtető fedő" szakképesítés megnevezésre változik.

(3) Az R. mellékletének címe helyébe a következő cím lép: "Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai követelményeinek jegyzéke".

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Fazekas Szabolcs s. k.,

ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

Melléklet a 29/1998. (V. 13.) IKIM rendelethez

[Melléklet a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelethez]

Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek jegyzéke

GYÉKÉNY, SZALMA, CSUHÉJ TÁRGYKÉSZÍTŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 21 5291 05

2. Szakképesítés megnevezése: Gyékény, szalma, csuhéj tárgykészítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. Szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további rokon munkakör, foglalkozás nincs.

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

- A természetben található szálas anyagok gyűjtése és feldolgozása. A valamikori háziipar újraélesztése.

- A gyékény, szalma, csuhéj megmunkálási technikáinak elsajátítása.

- A különféle technikák begyakorlása használati tárgyak előállításával.

- A technikák, technológiák elsajátításával meg kell szerezni az anyag, a forma, a funkció egységét alkotó készséget.

- A megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása a valamikori háziipar újjáélesztését segíti.

- A mai kor emberének való használati tárgyak, viseleti kiegészítők készítése.

- Alkotó munka kizárólag hazai, esetenként saját maga által termelt, illetve gyűjtött anyag felhasználásával.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- A hagyományos népi kultúra értékeinek megismerése.

- Jelen követelmény alapanyagainak beillesztése a mai életbe.

- Különböző alapanyagú használati tárgyak rendeltetésének ismerete.

- Anyag, forma funkció szerinti elemzése.

- A felhasználásra kerülő alap- és segédanyagok ismerete, beszerzési, termesztési lehetőségük, tulajdonságuk szerinti alkalmazásuk.

- A gyékény, szalma és csuhéj (a továbbiakban: a jelen követelmény alapanyagai) alapanyagú termékek feldolgozási technológiai, kivitelezési folyamatai.

- Az alapanyagok kiválasztásától, feldolgozásától a termék elkészítéséig tartó munkafolyamatok.

- A különböző eszközök, szerszámok, segédeszközök ismerete és készítése.

- Az anyag, a forma, a funkció összehangolásának elsajátítása.

- A különböző anyagokból készült tárgyak mérete, forma, funkció arányának összefüggései.

- A jelen követelmény alapanyagainak technikái - fonásának, sodrásának, pödrésének - ismerete, alkalmazásuk.

- A díszítőmotívumok alkalmazása.

- A segédeszközök, rámák, keretek fűzőtűk stb. készítése és használata.

- Anyag-előkészítési, -feldolgozási és -megmunkálási módok.

- A gyékény, gabona, csuhéj betakarításánál használt gépek, illetve eszközök használata.

- A díszítő eljárások technikai ismerete és kivitelezése.

- A munkafolyamatok befejezése, felületkezelés és csomagolás.

2. Követelmények

2.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

- A munkahelyre vonatkozó munkajogi előírások ismerete.

- A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása.

- A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban.

- A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai és azok végrehajtása.

- A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülékek kezelése.

- A különböző munkafolyamatok balesetmentes elvégzése, a baleseti előírások betartása.

- Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások (az 1993. évi XXXIII. törvény és a munkaügyi, valamint a népjóléti miniszter munkaegészségügyet és munkabiztonságot érintő jogszabályai) ismerete és azok alkalmazása.

- Védőberendezések használata, elsősegély nyújtása, tűzvédelmi ismeretek betartása.

2.2. Vállalkozási ismeretek és alkalmazásuk

- Vállalkozás létesítésének feltételei.

- A számla, a készpénzfizetési számla és nyugta jellemzői, kötelező tartalmi elemei, helyes kitöltésük.

- Az adózáshoz kapcsolódó bírságok, pótlékok, önellenőrzés.

- A személyi jövedelemadó (szja) jellemzői, mértéke, adókedvezmények, adóelőleg-számítás.

- Társadalombiztosítási, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkavállalói járulékok.

- Munkavállalói ismeretek (munkaviszony létesítése, megszűnése, munkaszerződés tartalma, jogok és kötelezettségek stb.).

2.3. Megmunkálási ismeretek

- A fonásra használható gabonafélék ismerete.

- A gabonafélék termesztése és aratása.

- A fonásra használható gabona törekmentes cséplése.

- Szállítása, tárolása.

- Az anyag előkészítése, osztályzása.

- Feldolgozása.

- Szárítása.

- A segédanyagok ismerete, kezelése.

- A hulladék hasznosítása.

- A kukorica termesztése, törése.

- A termést borító fellevél (a továbbiakban: csőhéj, csuhéj), csőhéj nyerése.

- A csőhéj szárítása, tárolása, válogatása, előkészítése a feldolgozásra.

- A gyékény termőterületei (a tavak, holtágak, lápok vizei).

- A gyékényfajták és tulajdonságai.

- A gyékényszál összetétele.

- A levelek minőségi értékei.

- A levelek bontása, előkészítése a bontásra.

- A gyékényvágás ideje.

- A gyékényvágás eszközei.

- A természetben található szálas anyagok felületkezelési eljárásai.

- Fehérítés.

- Színezés.

- Tartósítás.

- Az anyagok előkészítés ismerete.

- A segédanyagok, kötözők, díszítők ismerete.

- A természetben előforduló szálas anyagok formái.

- A szegésdíszek ismerete.

- A szalmakötés technikája.

- A hurokba fogott spirális technika alakítása.

- Varrószálak nyerése fűz- és mogyoróvesszőből.

- A munkához való eszközök készítése karbantartásának ismerete.

- A különböző formájú kerek óval öblösödő és szűkülő formák készítésének ismerete.

- A különböző egyszerű díszek, szegések ismerete.

- A különféle szalmafonatok ismerete.

- Négyes, ötös, hetes, kilences, tizenegyes és tizenkét ágú fonatok ismerete.

- A csipkésfonatok készítésének ismerete.

- A csipkésfonatok fajtái.

- A fonatok toldása, illesztése, végtelenítése.

- A fonatok simítása mángorlása.

- A mángorló ismerete.

- A fonatok kézi, gépi varrása.

- A fonatok hasznosítása.

- A kalapok varrása.

- A varrógépek ismerete.

- A kalapok formára alakítása, gőzölése.

- A gőzölő gép ismerete.

- A tarisznyák, táskák, szatyrok, kisebb nagyobb dobozok, apró tárgyak formára szövése, alakítása.

- Különböző spirálfonatok készítése, felhasználása.

- Síkba készült lapfonatok készítése.

- Egyszerűbb, bonyolultabb, az arató koszorún előforduló díszek készítésének ismerete.

- Karácsonyfa- és egyéb ünnepi díszek készítésének ismerete.

- Viseleti kiegészítők, ékszerek, kitűzők készítésének ismerete.

- Képkeretek készítésének ismerete.

- Faliszőnyeg, lábtörlő, kefetartó, újságtartó készítésének ismerete.

- A készdarabok konfekcionálása.

- A gyékénykötés technikája.

- A gyékényfonás technikája, technikai ismeretei.

- A gyékényfonásnál használt segédeszközök (pl. kaptafák, sablonok) ismerete.

- A gyékényfonásnál előállítható tárgyak (pl. tálcák, papucsok, kalapok) készítésének ismerete.

- A székek, ülőkék befolyásának ismerete.

- A spirálkötés technikai ismerete.

- Az anyag előkészítése.

- A szálak vezetése, toldása.

- A különböző varratok ismerete.

- A különböző vastagságú kötések alakítása, öblösítése, szűkítése.

- A készmunkák egyszerűbb díszesebb szegése.

- A gyékény szövése.

- Az anyag előkészítése.

- Ijan sodrása (felvetőszál-készítés).

- Szatyorfül készítése.

- A gyékényszövő előkészítése, felállítása.

- A borda sűrűségének megválasztása.

- A szövő felvetése ijannal vagy spárgával.

- Bordába fűzés, a láncvetés megfeszítése.

- A szövés ismerete.

- A szálak vezetése.

- Az oldalszálak letisztítása.

- A gyékényszövet levágása.

- A láncszálak eldolgozása.

- A szatyrok elnevezése.

- A szatyrok készítése, fülezése.

- Gyékényponyvák, szőnyegek, csomagolóanyagok szövése.

- A késztermék tárolása.

- A kukoricahaj (csőhéj, csuhéj).

- Az anyag előkészítésének ismerete.

- Különböző formák, szatyrok, tarisznyák, dobozok farámáinak elkészítése.

- A sodratok készítésének ismerete, toldása.

- A sodratok függőleges vízszintes fűzésének rendszerének ismerete.

- Díszítési lehetőségek.

- A szatyor-, táskafülek, dobozzárók készítésének ismerete.

- Alátétek, szőnyegek, falvédők, lábtörlők, papucsok készítésének ismerete.

- Szegések, befejezések készítésének ismerete.

- Székek, ülőkék, fekhelyek befonásának ismerete.

- Népi játék készítés ismerete.

2.4. Néprajzi, népművészeti ismeretek

- A magyar népi kézműves kultúra kialakulása, fejlődése.

- A feudális viszonyok befolyása.

- A paraszti házi önellátás, a házimunkában kiemelkedő paraspecialisták szerepe a háziipar kialakulásában.

- A heti piacok, vásárok kialakulása.

- A népi építkezés, ácsmesterség, a nád- és zsupptetőfedés.

- A magyar nyelvi terület hagyományos nád, szalma, gyékény, csuhéj munkái.

- A mai hagyományokra épülő népi iparművészet.

- A paraspecialisták működése.

- A hagyományos népi kultúra átalakulása.

- A háziipar kialakulása és fejlődése.

2.5. Szakrajz

A szakrajz sajátosságai és ábrázolási módja, szabványvonalak, szabványírás, testcsoportok és befogadó forma, síkmértani szerkesztések, vetületi rajzok.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama.

a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Szakmai ismeretek:

- Anyagismeret.

- Tárgyelemzés (múzeumi vagy gyűjtött tárgy).

- Megmunkálási ismeretek.

- Néprajzi ismeretek.

Munkajogi, munkavédelmi ismeretek:

A vizsgázónak minden témából a központi tételsor által meghatározott, teljes képzési anyagra épülő kérdésekre kell válaszolnia.

Az értékelés egy-egy érdemjeggyel történik.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki és a vizsgabizottság elnöke és a területi kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.

A vizsga időtartama: 180 perc.

A vizsgaremekek, vizsgamunkák elkészítése (max. 5 db), jelen követelmény alapanyagainak felhasználásával. Az elkészített tárgyakat a vizsgán kell bemutatni.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki ezek követelményeit már köztes vizsga formájában eredményesen teljesítette, és ezt igazolni tudja.

3. A vizsga értékelése

- A szóbeli vizsgát az 1. pont részjegyei összesítése alapján, egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli vizsgaeredmény alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

= eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

- A szakmai gyakorlati vizsga eredményét egyetlen osztályzattal kell minősíteni, figyelembe véve a munkafolyamatok megtervezését, szakszerű végrehajtását, a biztonságtechnikai szabályok betartását és a mérések szakszerűségét, pontosságát.

- A gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni.

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

- A szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható.

4. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek a képzés teljes ideje alatt részt kell venni a szakmai oktatásban.

A szakmai vizsga a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben meghatározott rendelkezések alapján történik.

TŰZIHORGANYZÓ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 31 5233 13

2. Szakképesítés megnevezése: Tűzihorganyzó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

- A tűzihorganyzó feladata vegyi felület-előkészítés után a vas és acéltermékek cinkfémolvadékba mártásával egy korrózió elleni védő ötvözetréteg kialakítása az anyagon, mely növeli az alapfém korrózióállóságát. A fémolvadék lehet még: alumínium, ón, ólom.

A fémolvadékba-mártás a termikus fémbevonás egyik legáltalánosabban használt módszere.

- Fő tevékenysége a következőkre terjed ki:

= horganyozhatóság elbírálása,

= demágkezelés,

= vegyi felület-előkészítés, vegyszerek bekeverése,

= fémolvasztás,

= tűzihorganyzás,

= anyagkikészítés,

= veszély, üzemzavar esetén a szükséges óvintézkedések elvégzése.

3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1. Munkajogi, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása

- A munkahelyre vonatkozó szabályok ismerete, betartása.

- A munkahelyen működő, szakmai, társadalmi szervezetek tevékenységének, hatáskörének ismerete, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás lehetőségei, feltételei.

- A munkahelyre vonatkozó általános előírások ismerete, betartása.

- A munkahely megfelelő kialakítása, közlekedési utak biztosítása.

- A technológiai munkafolyamat speciális biztonsági szabályainak alkalmazása.

- A munkahelyi balesetnél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése.

- A baleset kivizsgálásában közreműködés.

- A munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírások ismerete, betartása.

- A tűzoltó készülékek (tűzcsapok készülékek) elhelyezésének ismerete.

- A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó) használata.

- A munkahely elhagyására vonatkozó előírások betartása.

- A munkahely, munkavégzés általános környezetvédelmi szabályainak ismerete, betartása.

2. A munkafolyamat megtervezése, előkészítése és elvégzése

- Az elvégezendő munkafolyamat elemekre, műveletekre bontása, a műveleti sorrend meghatározása.

- Az alkalmazott technológia meghatározása.

- A technikai, technológiai berendezések előkészítése.

- A munkafolyamat során végrehajtandó ellenőrzések elvégzése.

3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása

- A tevékenységhez szükséges szabványok ismerete, kiválasztása, használata.

- A Műszaki Irányelvek alkalmazása.

- Technológiai utasítások tartalmának értelmezése, alkalmazása.

- Ellenőrzési utasítás tartalmának értelmezése, használata.

- Mérő- és vizsgálóeszközök hitelesítési és minősítési kötelezettségeivel kapcsolatos szabályok ismerete, alkalmazása.

2. Követelmények

1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása

- A munkaszerződés tartalmának megismerése, a munkarend következetes betartása.

- A munkahelyre és munkavégzésre vonatkozó általános és speciális munkavédelmi szabályok, előírások ismerete. Alkalmazási szinten kell ismerni:

= a munkahelyi közlekedés szabályait, az üzemi balesetek bejelentésére és kivizsgálására vonatkozó előírásokat,

= áramütéses balesetek és mérgezések esetén teendő intézkedéseket,

= a marószerek, mérgek kezelésének szabályait,

= az egyéni védőeszközök szakszerű használatát.

- A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások ismerete. Kiemelt követelmény a

= tűzmegelőzés,

= a tűzoltás módszereinek megismerése,

= a tűz- és robbanásveszélyes anyagok kezelési előírásainak elsajátítása,

= a tűz észlelése esetén teendő intézkedések ismerete.

2. A munkafolyamat megtervezése, előkészítése és elvégzése

- A helyes technológiai utasítás kiválasztása.

- A munkahely előkészítése a munkafolyamathoz.

3. Ellenőrzés, mérés, ezek ismerete

- Esztétikai ellenőrzés szemrevételezéssel.

- Rétegvastagság-mérés.

- Tapadásvizsgálat.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek a szakmai elmélet területén

- Matematika ismeretek.

- Fizikai és kémiai alapismeretek.

- Szakrajz.

- Hőtechnikai alapismeretek.

- A felület-kikészítési folyamatok anyag- és fizikai-kémiai alapismeretek.

A szakmai gyakorlat területén számon kérhető ismeretek:

- a munkatárgyak felületének előkészítése (mechanikus, kémiai előkészítés),

- rétegkialakítás, kikészítés, felületi utókezelés,

- a szükséges berendezések, eszközök, szerszámok szerkezeti és működési ismerete,

- a munkafolyamatok műszaki dokumentáció alapján történő ellenőrzése,

- a közbenső és késztermék ellenőrzése, mérése, a selejtképződés megszüntetése, zavarelhárítás,

- munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi ismeretek.

Számon kérhető készségek és jártasságok:

- a technológiai folyamatok, valamint ezek alapját képező fizikai és kémiai jelenségek ismeretében a minőségi követelmények betartására való törekvés,

- a készség a metrológiai (készség a mértékegységek helyes alkalmazására) feladatok helyes ellátásához,

- a balesetveszélyes technológiáknál fegyelem, a munkavédelmi utasítások, szabályok betartására,

- készség az új technológiai folyamatok bevezetésénél a közreműködésre.

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga (a vizsga tárgyai):

- Kémiai alapismeretek.

- Műszaki rajz.

- Anyagismeret és konstrukciókialakítás.

- Méréstechnikai alapismeretek.

- Horganyzási ismeretek.

Szóbeli vizsga (a vizsga tárgyai):

- Technológiai ismeretek (tűzihorganyzó eljárások előkészítése, lefolytatása).

- Anyagismeret.

- A gyártástechnológiákhoz tartozó berendezések, készülékek, szerszámok szerkezete működése.

- A gyártmányok mérésellenőrzésének módszerei és eszközei.

- Biztonságtechnikai (munkavédelmi, tűzvédelmi) és környezetvédelmi ismeretek.

Gyakorlati vizsga (a vizsga tárgyai):

- Az irányított szakmai gyakorlat meghatározott időszakának értékelése.

3. Felmentések

- Amennyiben a vizsgára bocsátott hallgató középfokú műszaki végzettséggel rendelkezik, úgy az írásbeli vizsgák alól felmenthető, figyelemmel a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben előírtakra.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

4. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga

- Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga eredményét, az egyes tantárgyaknál elért eredmény figyelembevételével, egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

= a szóbeli vizsgatárgyak kerekített átlagát egyetlen érdemjegynek kell tekinteni,

= elégtelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vagy a szóbeli vizsgatárgyak valamelyikéből elégtelen érdemjegyet kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

- A vizsgamunka eredménye a feladat értékelésére megadott szempontok figyelembevételével egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha az értékelési szempontok közül valamelyik részeredmény érdemjegye elégtelen.

c) A szakképesítő vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

V. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei

1. A szakképzésben való részvétel feltételei:

- alsó korhatár a betöltött 18. életév (férfi), (fokozottan veszélyes üzem miatt munkaügyi előírás),

- egészségi alkalmasság,

- alapfokú iskolai végzettség,

- előzetes szakképzetség nem szükséges,

- előzetes szakmai gyakorlat a képzési vagy azzal közel hasonló műszaki területen legalább 1 év.

2. A szakképesítés megszerzésének feltételei:

- alsó korhatár a betöltött 18. életév (férfi),

- egészségi alkalmasság,

- a szakképesítő tanfolyamon való folyamatos részvétel, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével,

- az irányított szakmai gyakorlaton való rendszeres részvétel.

3. Egyéb feltételek és szempontok

- Akik a feltüntetett előzetes szakmai gyakorlattal nem rendelkeznek, a kiegészítő gyakorlati oktatás helyett teljes gyakorlati képzésben vesznek részt, ennek szakmától függő javasolt óraszáma: 150-200.

- Azok a szakközépiskolát, szakmunkásképzőt végzettek, valamint "betanított szakmunkás" bizonyítvánnyal rendelkezők, akik az óratervben előírt azonos elnevezésű és tartalmú tantárgyakból vizsgát tettek, e tantárgyak tanulása alól részben vagy teljeskörűen mentesülhetnek. Az oktatásban való részvétel alól az IKIM felmentést adhat azoknak is, akiknek a szakmához tartozó munkakörben szerzett gyakorlata 3 évet meghaladja, illetve szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettségük van.

Az említett felmentések csak oktatásban való részvételre vonatkoznak, a szakképesítő vizsga alól felmentés nem adható.

BERUHÁZÓI SZAKELŐADÓ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 53 3435 01 (FEOR 3611)

2. Szakképesítés megnevezése: Beruházói szakelőadó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Gazdasági egységek, vállalkozások, önkormányzatok stb. területein közreműködik:

- a beruházási pályázatok, tenderek kiírásában, követelmények megfogalmazásában,

- a különböző, a beruházások műszaki ellenőrzési feladatainak ellátásában,

- a hatáskörébe tartozó beruházások tervezésében, szervezésében és kivitelezésében,

- a műszaki engedélyeztetési folyamat végrehajtásában,

- a beruházás előkészítésében, tárgyalások lebonyolításában,

- a beruházások gazdasági számításainak előkészítésében (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.),

- az állami, gazdasági feladatokból adódó fejlesztésekben, beruházások tervezési, szervezési, visszafejlesztési kérdések kidolgozásában,

- a vállalkozások fejlesztési döntés-előkészítéseiben, export-import orientációjú beszerzések lebonyolításában,

- az anyagelszámolási technikák alkalmazásában,

- az anyagárvitákkal kapcsolatos konfliktusok kezelésében,

- az építőipari költségvetések készítésében,

- az elő- és utókalkulációs elemzésekben,

- az önkormányzatok településgazdálkodási, közbeszerzéseinek ügyintézésében,

- az alapítványok nonprofit szervezetek beruházásainak fejlesztésében.

Ezenkívül még a következő feladatokat látja el:

- tender tárgyalások vezetése,

- beruházások időbeli és térbeli programozása, elszámoltatása,

- számlázás, számlák ellenőrzése, számlázás alapdokumentumainak kezelése,

- építési, felmérési napló vezetése, ellenőrzése,

- befektetett eszközökkel kapcsolatos gazdálkodás, nyilvántartásuk,

- beruházásokkal kapcsolatos anyagfelhasználás felmérése, elemzése,

- beruházások ügyvitelének kezelése, levelezése,

- hatósági egyeztetések, műszaki átadás-átvételi eljárások vezetése,

- beruházásokkal kapcsolatos munka- és környezetvédelmi, tűz- és balesetmegelőző, valamint az egészségügyi előírásokra vonatkozó szabályok figyelembevétele,

- ergonómiai szempontok érvényesítése.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. Általános szakmai követelmények

- Beruházási tervező munka döntési előkészítése.

- Beruházási alternatívák kidolgozása.

- Berendezések, gépek, ingatlanok stb. beszerzéseire javaslattétel, azok gazdasági számításokkal alátámasztott indoklása.

- Beruházásokkal kapcsolatos jogszabályok figyelembevétele, alkalmazása, azok változásainak időszerű feldolgozása.

- Vállalkozások eszközgazdálkodásához szükséges ismeretek (eszközök nyilvántartása, beszerzése, tárolása, karbantartása stb.).

- Beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi források, szabályzók, hitelkonstrukciók ismerete.

- Műszaki engedélyeztetési eljárások, tárgyalások lebonyolítása.

- Beruházással kapcsolatos korszerű módszerek és technikák alkalmazása (informatika, számítástechnika, adatbankkezelés stb.).

- Javaslattétel beruházási tenderek kiírására.

- Tenderek lebonyolításában való jártasság, műszaki átadás-átvételi eljárásokban való közreműködés.

- A beruházások környezeti hatásvizsgálatára vonatkozó jogszabályok ismerete, alkalmazása.

2. Általános tantárgyi követelmények

2.1. Beruházások tervezése, szervezése, lebonyolítása

- Beruházások értelmezése.

- Beruházási tenderek kiírása, követelmények megfogalmazása.

- A beruházások teljesítményértéke, összegének megállapítása.

- A beruházás előkészítése, tárgyalások lebonyolítása.

- A beruházás-indítás pénzügyi, szervezeti és személyi feltételei.

- Beruházások lebonyolítási folyamata.

- Műszaki engedélyeztetések.

- Beruházások ügyvitelének kezelése, levelezések, bizonylatmegőrzés.

2.2. Számviteli ismeretek

- Számviteli alapelvek, ezek alkalmazása a beruházási, készletgazdálkodási, készletértékelési területeken.

- Tárgyi eszköz gazdálkodás, ezek számviteli megjelenítése.

- Befektetett eszközök értékelése, amortizálódásuk, számviteli elszámolása.

- A költség és eredmény kapcsolata. A vállalati (vállalkozási) eredmény tagolódása.

- Az eredménykategóriák vállalati szintű összefüggéseinek értelmezése.

2.3. Jogi ismeretek

- Jogi alapfogalmak.

- Tulajdonjog.

- Kötelmi jog.

- Társasági jog.

- Értékpapír jog.

- Közbeszerzési törvény.

2.4. Beruházások gazdasági számítása

- A beruházás fogalma, fajtái.

- Költségvetés-készítés, gazdaságossági számítás.

- Statikus rentábilitási számítás.

- Dinamikus rentábilitás módszerei (tőkeérték, belső kamatláb, annuitás).

2.5. Számítástechnikai ismeretek

- Számítástechnikai alapismeretek.

- Operációs rendszerek, rendszerközeli programok.

- Szövegszerkesztés.

- Táblázatkezelés.

- Beruházás-menedzselési szoftverek.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgán számon kérhető ismeretek

Az egyes témakörökben számon kérhető ismeretek megegyeznek a III. pontban megfogalmazottakkal.

2. A szakmai vizsga részei:

Írásbeli vizsga (180 perc):

Az adott szakterületen legjellemzőbb alapfokú ügyviteli, nyilvántartási, számviteli feladatok megoldásából áll. Ezen feladatok megoldásához hatékonyan fel tudja használni a számítástechnikai eszközöket, szoftvereket:

- beruházások tervezése, szervezése és megvalósítása,

- beruházások számviteli ismeretei, jogi ismeretek,

- beruházások gazdaságossági számításai.

A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a beruházással kapcsolatos tervezési-szervezési összefüggéseket,

- számviteli kötelezettségeket,

- jogi előírásokat,

- a beruházások költségeinek összefüggéseit, gazdasági számításait,

- a beruházások finanszírozási költségformáit.

Szóbeli vizsga:

A vizsgatételek megkövetelik a képzés során szerzett ismeretanyag komplex módon történő kifejtését.

A vizsga témakörei:

- beruházások tervezése, szervezése, lebonyolítása,

- számviteli ismeretek,

- jogi ismeretek,

- beruházások gazdasági számítási ismeretek.

A vizsgázó ismerje:

- a beruházásra, fejlesztésre vonatkozó előírásokat, követelményeket,

- beruházási döntések gazdaságossági számításait,

- beruházások finanszírozási forrásait,

- beruházások eredményszámolásának módszereit,

- számviteli alapfogalmakat, számviteli bizonylati formákat, könyvvezetési formákat, beszámolási kötelezettségeket,

- idevonatkozó jogi előírásokat,

- beruházások költségeinek elemzési ismereteit.

A szóbeli vizsgán meg kell győződni arról, hogy a vizsgázók elsajátították-e a szaktantárgyak anyagát, s azok alkalmazhatóságát illetően megfelelő gyakorlati készséggel rendelkeznek.

A szakképesítő vizsga alól felmentés nem adható.

V. Egyéb

1. A szakképzésben való részvétel feltételei

- Középiskolai végzettség.

- 2 év szakmai gyakorlat.

2. A vizsga értékelése

A vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli jegy alapján kell meghatározni.

A gyakorlati jegyet az írásbeli vizsga eredménye, az elméleti jegyet a szóbeli vizsga eredménye adja.

Amennyiben az írásbeli vizsga eredménye elégtelen, úgy a vizsgázó szóbeli vizsgára nem bocsátható.

VEGYIPARI-GÉPÉSZMÉRNÖK ASSZISZTENS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 55 5412 01

2. Szakképesítés megnevezése: Vegyipari-gépészmérnök asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vegyipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő, önállóan vagy mérnök irányítása mellett a gépészeti jellegű üzemeltetői, műszaki fejlesztői, tervezői, irányítói, gyártási, ellenőrzési, karbantartási, környezetvédelmi és műszaki dokumentálási és adminisztrációs feladatokat látja el. Ennek érdekében

- részt vesz:

= a vegyipari gépek és készülékek, valamint rendszerek korszerűsítési munkáiban,

= a vegyipari gépek és készülékek tervezésében, gyártásában,

= egyes vegyipari gyártmányok minőségbiztosításában,

= folyamatok irányításában,

= a gépek, berendezések, műszerek biztonságos üzemeltetésének megszervezésében,

= új technológiák kidolgozásában és bevezetésében,

= a vegyipari gépek és rendszerek hibafeltárásában,

= a vegyipari berendezések gazdaságos kihasználásának biztosításában,

= műszaki jelentések és dokumentációk összeállításában,

= vegyipari vonatkozású vállalkozások vezetésében, kereskedelmi tevékenységben;

- folyamatosan ellenőrzi:

= a technológiai , munka- és környezetvédelmi fegyelem betartását,

= az üzemeltetés, karbantartás, felújítás során felhasznált anyagok, segédanyagok, berendezések, műszerek műszaki paramétereit;

- alkalmazza:

= a számítástechnikai ismereteit dokumentációk készítésénél, információt megjelenítő adatok feldolgozásánál,

= a híradástechnikai és hírközlő berendezéseket a munkafolyamatok zavartalan lebonyolításánál,

= kommunikációs ismerteit a társszakmák szakembereivel történő szakmai munkakapcsolat fenntartásánál,

= idegennyelv-tudását katalógusok, gépleírások, szakpublikációk tanulmányozásánál;

- gondoskodik:

= a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról,

= a hatáskörébe tartozó gépek, készülékek és berendezések megfelelő műszaki állapotáról,

= a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról;

- együttműködik:

= vegyipari, villamos, elektromos gépeknél felmerülő mechanikus és elektronikus hibák feltárásában, elhárításában.

Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése:

- gépészeti jellegű laboratóriumi feladatok ellátása,

- bonyolult vegyipari berendezések üzemeltetése,

- vegyipari gépész jellegű kísérleti munkában való részvétel,

- próbaüzemeltetés, hibafeltárás, elhárítás.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok

1.1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

- Adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek összegyűjtése, változások követése, értelmezése szakmai útmutató alapján.

- Önéletrajz, pályázat, munkaszerződés formai szabályainak és tartalmi követelményeinek ismerete.

- Egyéni vállalkozás esetén az adminisztrációs, pénzügyi teendők elvégzése,

- A kollektív szerződés ismerete és értelmezése, betartása.

- A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelességeinek ismerete.

- Alapvető anyag, munkaerő, gyártási feltételeket biztosító folyamatok szervezése.

1.2. Munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása

- A munkahelyre vonatkozó általános előírások ismerete és betartása.

- A munkahely megfelelő kialakítása, a vonatkozó előírások betartása. megfelelő védőeszközök használata.

- A saját és a környezetben dolgozók tűz- és balesetvédelmének biztosítása.

- A munkahelyre és a gépekre vonatkozó általános biztonságvédelmi, érintésvédelmi előírások és ergonómiai szempontok betartása.

1.3. Műszaki dokumentációk összeállítása és felhasználása

- Gépelemek, szerkezetek műszaki rajzainak készítése és elemzése.

- Anyagszükséglet meghatározása.

- A gépelemek, szerkezetek szerelési, javítási folyamatának megtervezése.

- Számítógéppel támogatott szerkesztői programok használata.

- Technológiai dokumentációk összeállítása, használata.

- Technológiai adatok rögzítése, feldolgozása.

- Műszaki jegyzőkönyvek készítése.

1.4. Kémiai technológiák ismerete

- Alapvető és speciális vegyipari gyártási folyamatok ismerete.

- Kémiai folyamatok számítási feladatinak megoldása.

1.5. Vegyipari műveletek és készülékek ismerete

- A vegyiparban előforduló gépészeti berendezések ismerete.

- A berendezésekben lejátszódó folyamatok ismerete.

- A berendezések működési vázlatának elkészítése.

- Vegyipari berendezések méretezési elveinek ismerete.

- Szabványok és katalógusok felhasználásával kisebb tervezési feladatok megoldása.

- Egyszerűbb vegyipari készülékek, tartályok méretezése, rajzdokumentációjának elkészítése.

- Egyszerű szerkezetekre ható terhelések következtében létrejövő igénybevétel elemzése.

1.6. Vegyipari mérések

- Metrológiai fogalmak ismerete.

- Műszerek, mérési eszközök és módszerek kiválasztása.

- Műszerjellemzők, hatósági előírások ismerete.

- Villamos- és nem villamos mennyiségek mérése.

- Mért jellemzők értékelése, mérésfeldolgozás.

- Laboratóriumi és ipari mérések tervezése, összeállítása, megvalósítása.

1.7. Munkafolyamatok megtervezése és előkészítése, a munka ellenőrzése, energiagazdálkodás

- Szabványok és segédletek felhasználásával szerkezeti megoldás, technológia kiválasztása.

- A technológiai paraméterek meghatározása, értékelése.

- Az elvégzendő munkafolyamat elemzése, műveleti sorrend meghatározása.

- Az alkalmazandó szerszámok, mérések, berendezések kiválasztása és előkészítése.

- A munka ellenőrzése és értékelése.

1.8. Vegyipari berendezések gyártása, üzembe helyezése, minőségbiztosítása, működtetése, műszaki állapotának felügyelete és karbantartása

- Vegyipari berendezések, technológiák gyártása, üzembe helyezése, működtetése.

- Az állapotfelügyelet és technológiai előírások alapján a karbantartások, javítások tervezése, elvégzése, minőségbiztosítás.

- Dokumentáció elkészítése.

1.9. A korszerű folyamatirányítás eszközeinek kezelése és a számítógépes folyamatirányító programok alkalmazása

- A vegyiparban alkalmazott irányítástechnikai elvek, eszközök ismerete.

- Információszerző eszközök jellemzőinek ismerete.

- Beavatkozók kiválasztása.

- Érzékelők, szelepek technológiai illesztése.

- Információt megjelenítő, feldolgozó és továbbító eszközök ismerete.

- Vezérlési feladatoknak megfelelő rendszerek kiválasztása.

- Szabályozó eszközök használata, hangolásuk.

- Folyamatirányító rendszerek és programok kezelése és használata.

1.10. Számítástechnikai ismeretek

- Számítógépek üzembe helyezése, perifériák csatlakoztatása, funkciójának megfelelő csatlakoztatása.

- Operációs rendszerek megismerése.

- Hálózatok alapszintű használata.

- Általánosan használt szövegszerkesztő vagy kiadványszerkesztő program funkciójának pontos ismerete alapján dokumentációk elkészítése hibátlanul, esztétikus formában.

- Elterjedten használt táblázatkezelő program alkalmazásával kimutatások, táblázatok, diagramok gyors, pontos esztétikus létrehozása.

- Általánosan alkalmazott adatbázis-kezelő program alapfunkcióinak ismeretében készlet-nyilvántartási feladatok megoldása.

- Egy alapszintű programnyelv alapjainak megismerése.

1.11. Környezetvédelmi ismeretek

- Általános és speciálisan a munkaterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások ismerete és betartása.

- A környezetszennyezés következményeinek felismerése.

- Általános környezetszennyezési források felismerése.

- Munkahelyi környezetszennyezési problémák felismerése.

- A környezetszennyezési problémákra megoldási javaslat kidolgozása.

- Környezetorientált szemlélet és magatartás kialakítása.

1.12. Gazdálkodási ismeretek

- Önálló gazdálkodás, vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése, megteremtése.

- Számlaadatok értelmezése, ellenőrzése, egyszerű számlák készítése.

- Alapvető pénzforgalmi előírások ismerete.

- Egyszerű költségszámítási ismeretek.

1.13. Kommunikációs ismeretek

- Idegen nyelv legalább alapszintű alkalmazása.

- Híradástechnikai, általánosan használt hírközlő és multimédiás berendezések használata, kezelése.

- Társszakmák szakembereivel érdemi megbeszélés lefolytatása.

- Terminológiák szakszerű használata.

1.14. Szakdolgozat készítéséhez szükséges ismeretek

- Önálló gondolkodás, és a tanult ismeretanyag alkalmazása egy komplex feladat kapcsán.

2. Követelmények

2.1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

Sikeres vezetői és vállalkozói tevékenység érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a jogi alapfogalmakat,

- a gazdálkodás, vállalkozás személyi tárgyi, piaci feltételeit,

- számítógépes információs rendszer kialakításának és használatának követelményeit,

- a munkavállaló, valamint a munkáltató jogait és kötelességeit,

- a korszerű szervezési, irányítási, vezetési módszereket.

Közreműködik a munkahelyén működő szakmai érdekképviseleti szervek munkájában, illetve igénybe veszi segítségüket problémák megoldásában.

2.2. Munkavédelmi és tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása

A biztonságos munkavégzés érdekében az általános munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírásokon túlmenően, alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a munkahely kialakítására vonatkozó ergonómiai szempontokat,

- a leggyakrabban előforduló baleseti veszélyeket, a megelőzés és elhárítás eszközeit,

- a különböző munkafolyamatok végzése során leggyakrabban előforduló baleseti, tűzvédelmi veszélyeket, azok megelőzésének, elhárításának lehetőségeit.

2.3. Műszaki dokumentációk összeállítása és felhasználása

A különböző dokumentációk összeállítása és alkalmazása érdekében az alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a géprajzi ábrázolás szabályait, a szabványokat,

- a felvételi vázlatkészítés szabályait,

- gépészeti, irányítástechnikai, műszerezési kapcsolási rajzok készítésének szabályait, az alkalmazott szabványos jelöléseket,

- a vegyipari jelképek, a villamos és irányítástechnikai ábrázolás alapjait,

- a számítógéppel támogatott szerkesztői programok (CAD) használatát.

A technológiai dokumentáció elkészítése és a meglévő dokumentációk értelmezése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a technológiai dokumentációk tartalmát és fajtáit,

- a gépkönyv összeállításának szabályait,

- a technológiai dokumentációk elkészítését segítő számítógépes programok kezelését.

2.4. Kémiai technológiák ismerete

Ismerje:

- a fizikai-, kémiai jelenségek és törvények definícióit, a kémiai technológiával kapcsolatos fizikai-kémiai alapjait,

- a technológiai folyamatábrákat, a technológiai műveletek sorrendjét,

- kénsavgyártás, ammónia szintézis, salétromgyártás, műtrágyagyártás, sósavgyártás, kőolajfeldolgozás, műanyagok gyártási technológiáit.

- a berendezések működési elvét, üzemi paramétereit,

- a termékek és melléktermékek jellemző tulajdonságait.

2.5. Vegyipari műveletek és készülékek ismerete

Ismerje:

- mechanikai eljárásokat (aprítás, osztályozás, szeparációs eljárások, porlasztás, cseppképzés),

- mechanikai eljárások berendezéseit (törők, malmok, száraz és nedves őrlők, vágók, porlasztók),

- hidromechnikai eljárásokat (keverés, ülepítés, folyadék és gázáramú szétválasztás különböző erőterek hatására),

- hidromechanikai berendezéseket (keverős készülékek, keverőelemek, ülepítők, centrifugák, folyamatos és szakaszos üzemű szűrők, ciklonok, multiciklonok, pneumatikus szállítók),

- termikus eljárásokat ( érzékelhető és fázisváltozással járó hőátadás, hőközlési alapfogalmak, hővezetés, konvekció, sugárzás, bepárlás, kristályosítás),

- termikus berendezéseket (kettőscsöves, csőköteges, lemezes, spirálcsöves hőcserélők, duplikatúrás és csőkígyós berendezések. Robert, Vogelbusch, rotációs és kúszófilmes bepárlók, külső fűtőterű és külső ejtőcsöves bepárlók, rövid és hosszú csöves bepárlók, többfokozatú bepárlók kapcsolása kristályosító bepárlók),

- diffúziós eljárásokat (szárítás, abszorpció, deszorpció, lepárlás, extrakció),

- diffúziós berendezéseket (tálcás és szalagos szárítók, dobszárítók, egyen- és ellenáramú kapcsolások, vákuumszárítók, porlasztó szárítók, tálcás és töltetes tornyok, felületi abszorberek, fokozatszerű és folytonos adszorpciós készülékek, rektifikáló kolonnák, reaktor kialakítások),

- vegyipari gépészeti elemek szilárdsági és geometriai méretezését,

- gyártási, szerelései folyamatokat.

2.6. Vegyipari mérések

A vegyiparban használt gépek, berendezések, készülékek minősítéséhez ismerje a működésük jellemző paramétereit, a vizsgálati eszközöket, műszereket, ezek szakszerű használatát.

Vizsgálni tudja:

- a gáz- és folyadékszállítás berendezéseit, szivattyúkat, kompresszorokat, ventilátorokat, csővezetékeket,

- a villamos berendezéseket,

- irányítástechnikai és védelmi készülékeket,

- a vegyipari gépeket és berendezéseket.

Az alkalmazás szintjén ismerje a főbb technológiai berendezések és folyamatok szimulációs eszközeit, programjait.

A mért jellemzők kiértékelése, a berendezés minősítése érdekében:

- el tudja végezni a szükséges számításokat,

- ismerje a minősítési szempontokat, a tanúsítás előírásait.

2.7. Munkafolyamatok megtervezése és előkészítése, a munka ellenőrzése, energiagazdálkodás

A munkafolyamatok megtervezése és előkészítése érdekében:

- ismerje a különböző energiahordozókat, az energetikai számításokat, veszteségeket,

- teljesítményszükségleteket, az energiagazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat,

- ismerje az erőművek felépítését, berendezéseit, a technológiákat, energiahordozók és rendeltetés szerint,

- ismerje a villamos fogyasztók, készülékek, berendezések és rendszerek jellemzőit, érintésvédelmi és biztonságtechnikai előírásait,

- ismerje a hálótervezés alapjait,

- tudja önállóan tervezni és irányítani a műveleteket,

- tudja biztosítani a biztonságos munkavégzéshez szükséges anyag- és energiaellátást,

- tudja ellenőrizni és értékelni a munkafolyamatokat, a technológiai paramétereket.

2.8. Vegyipari berendezések gyártása, üzembe helyezése, minőségbiztosítása, működtetése, műszaki állapotának felügyelete és karbantartása

A gyártási műveletek elvégzése érdekében ismerni kell:

- a gyártási folyamatokat, eljárásokat,

- az ellenőrzési, minőségbiztosítási feladatokat, eljárásokat.

Energetikai gépek, berendezések, technológiák üzembe helyezése érdekében ismerje és tudja elemezni a technológiai, gazdaságossági, biztonságtechnikai és környezetvédelmi követelményeket.

Az állapotfelügyelet és technológiai előírások alapján a karbantartások, javítások tervezése, elvégzése érdekében tudja:

- meghatározni a gépek, berendezések, technológiák üzemi viszonyainak karbantartásra gyakorolt hatását,

- tervezni, ütemezni, elvégezni és ellenőrizni a szükséges javításokat.

Üzemzavar esetén:

- a rendelkezésre álló eszközökkel tudja behatárolni az üzemzavar okát,

- tudjon intézkedni az elhárítás érdekében,

- dokumentálni tudja a gépsor időbeli működését, teljesítményét és hibáit.

2.9. A korszerű folyamatirányítás eszközeinek kezelése és a számítógépes folyamatirányító programok alkalmazása

A vegyiparban alkalmazott irányítástechnikai elvek, eszközök ismeretében az adott rendszer, technológia irányítása érdekében legyen képes:

- mechanikus, elektronikus és pneumatikus vezérlések alkalmazására,

- PLC-k működtetésére, programok készítésére, tesztelésére,

- szabályozási kör felépítésére, jellemzői meghatározására,

- folyamatirányító rendszerek és programok kezelésére és használatára,

- a technológiai folyamat értékelésére az on-line irányító rendszertől kapott információk, a technológiai előírás vagy egyéb dokumentumok alapján.

2.10. Számítástechnikai ismeretek

- Korszerű hardver és szoftver eszközök használata.

- Szöveges és grafikus operációs rendszerek felhasználói szintű használata.

- Lokális és globális hálózatok használatának ismerete.

- Információkeresés számítógépes hálózatokban (Internet).

- Igényes dokumentumok előállítása - korszerű szövegszerkesztő, táblázatkezelő rendszerek ismerete.

- Adatbázis-kezelés, adatbázisok összekapcsolása szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszerekkel.

- Multimédia alkalmazása és felhasználása.

- Mérési eredmények feldolgozása alkalmazói programok segítségével.

- Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése feladatokon keresztül (programozási nyelvek használata).

2.11. Környezetvédelmi ismertek

- Környezetszennyezési problémáinak ismerete (globális és helyi).

- Környezetszennyező források ismerete.

- A környezetvédelem jogi, gazdasági és műszaki vonatkozásainak ismerete.

- A munkakörrel kapcsolatos környezetvédelmi előírások ismerete.

- A környezetszennyezési problémák megoldási lehetőségeinek ismerete.

- Környezetvédelmi gépészeti berendezések ismerete.

- Környezetvédelmi gépek üzemeltetése.

2.12. Gazdálkodási ismeretek

Tudnia kell alkalmazni:

- a legfontosabb gazdasági, pénzügyi fogalmakat,

- a legfontosabb adójogszabályokat,

- a piackutatás, költségelemzés, gazdálkodás módszereit, folyamatait,

- a beruházások visszatérülési idejét befolyásoló tényezőket.

Tudnia kell elkészíteni:

- egyszerű költségszámításokat, számlákat.

Értelmeznie kell:

- számlaadatokat, pénzforgalmi előírásokat.

2.13. Kommunikációs ismeretek

- Egy idegen nyelv legalább alapfokú ismerete.

- Idegen nyelv alkalmazása a kommunikációban.

- Idegen nyelv használata kiadványok, gépkönyvek értelmezésénél.

- Legfontosabb szakszavak idegen nyelvű megfelelőjének ismerete.

- Katalógusokban, szakmai anyagokban történő eligazodás elsajátítása.

- Szakmai érintkezési formák ismerete.

- Szakmai terminológiák helyes használata.

- Szakmai megbeszélések lefolytatása.

- Híradástechnikai, hírközlési, multimédiás berendezések kezelése.

2.14. Szakdolgozat készítéséhez szükséges ismeretek

- Elméleti és gyakorlati ismeretei alapján egy feladat megoldása.

- Problémafeltárás és megoldáskeresés.

- A szakmai anyag alkalmazása.

- Számítási módszer kidolgozása.

- Számítások elvégzése.

- Eredmények dokumentálása.

- Műszaki dokumentáció készítése.

- Számítástechnika alkalmazása.

- Irodalmi ismeretek felhasználása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. Az ismeretek ellenőrzési, értékelési rendszere

A szorgalmi időszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidőszak alkot egy félévet. Az egyes félévek eredményes (elégtelent nem tartalmazó) befejezése a következő megkezdésének feltétele.

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt félévközi munkával megszerezhető érdemjegy, illetve vizsgajegy (félév végi írásbeli-szóbeli beszámoló) megszerzéséből, a szakmai gyakorlat elvégzéséből, a tervezési feladat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze. Minden félévet az egyes tantárgyak érdemjegyeinek és kreditpontjainak súlyozott átlagával és a megszerzett kreditpontokkal értékelnek.

2. A szakmai (záró-) vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsgákat a "Szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről" kiadott 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell megtartani. Szakmai vizsgára az jelentkezhet, aki iskolarendszerű elméleti és gyakorlati képzésben vett részt, és az előírt tantervi követelményeket teljesítette.

a) Az írásbeli vizsga részei és időtartama

- Vegyipari műveletek és készülékek 300 perc,

- Kémiai technológia 300 perc.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgán, a szakmai követelményekben meghatározott témakörökhöz kapcsolódó rajzos, szerkesztéses, értelmező, problémakifejtő és számítási feladatot kell megoldania.

b) A szóbeli vizsga témakörei

- Zárófeladat védése

A vizsga első része olyan komplex feladatot tartalmaz, mely végrehajtása során a vizsgázó speciális szakmai berendezéseket, technológiát vizsgál, technológiai műveletet tervez, méréseket végez. Az eredményeket dolgozat formájában értelmezi és dokumentálja. A dolgozatot szakmai bíráló véleményezi. Bírálat után a dolgozatban kidolgozott feladatot ismerteti, illetve megvédi.

- Vegyipari műveletek és készülékek.

- Irányítástechnika.

- Környezettechnika.

A vizsgázónak egy-egy tételt kell megválaszolnia. A vizsga során a témakörre vonatkozó elvi definíciókat és összefüggéseket, műszaki meghatározásokat és leírásokat, a gépek, technológiai berendezések és folyamatok ismertetését, a biztonságtechnikai előírásokat kérik számon.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

- Vegyipari gépészeti mérések 240 perc.

A vegyipari gépészeti mérések témakörben egy mérési feladatot és egy szimulációs gyakorlatot kell elvégezni és dokumentálni.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

a) Az írásbeli vizsga tartalma

- A vegyipari műveletek és készülékek

A mechanika, gépelemek, anyagismeret, vegyipari műveletek, a vegyipari gépek témakörébe tartozó ismeretek alkalmazása komplex számításos, rajzos, problémamegoldó feladat formájában.

- Kémiai technológia

A kémia és a kémiai technológia témakörébe tartozó ismeretek alkalmazása gyakorlati és elméleti kérdéseken keresztül, kapcsolási vázlatok és számítási feladatok formájában.

b) A szóbeli vizsga tartalma

- Zárófeladat védés

Komplex feladat, amely megoldása során a vizsgázó számot tesz a szakmai ismeretek alkalmazásáról. A dolgozatot szakmai bírálat után ismerteti és megvédi.

- Vegyipari műveletek és készülékek vizsgatárgyban az alábbi témakörökben feltett kérdésekre kell válaszolni:

= vegyipari műveletek jellemzése, méretezési alapelvek,

= vegyipari gépek szerkezeti felépítése és működése,

= vegyipari gépek szilárdsági és geometriai méretezése.

- Irányítástechnika vizsgatárgyban az alábbi témakörből felépített tételekből kell felelni:

= irányítástechnikai alapfogalmak,

= szabályozási kör felépítése,

= folyamatirányító rendszer, hardver, szoftver,

= érzékelők és beavatkozók,

= számítástechnikai fogalmak.

- Környezettechnika vizsgatárgyban az alábbi témakörből feltett kérdésekre kell válaszolnia:

= környezetvédelmi alapfogalmak, meghatározások,

= környezetvédelmi berendezések,

= környezetvédelmi eljárások.

c) A gyakorlati vizsga tartalma

- Vegyipari gépészeti mérések

Mérési feladat megfelelő pontossággal történő megoldása, amely során mérési utasítást készít, elvégzi a mérést, elkészíti a mérési jegyzőkönyvet.

Szimulációs gyakorlat elvégzése és dokumentálása.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A felmentés feltételeit a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a szabályozza.

5. A szakmai vizsga értékelése

Írásbeli vizsga

Értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és eredményét a részvizsgák átlagával kell minősíteni.

Szóbeli vizsga

- A vizsga első része a zárófeladat védése. A záróvizsgán a vizsgázó ismerteti a feladat megoldását és válaszol a vizsgabizottság által - a záródolgozattal kapcsolatban feltett - kérdéseire. A zárófeladat értékeléséről a vizsgáztató bizottság dönt, a bíráló által adott érdemjegy figyelembevételével. A zárófeladat védését érdemjeggyel kell értékelni. Ha a zárófeladatra a vizsgázó a bírálótól elégtelen minősítést kapott, akkor ezt a vizsgázóval, a vizsganap előtt közölni kell. Elégtelen bírálat esetén a zárófeladatról a vizsgabizottság dönt.

- A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként kell értékelni. A szóbeli vizsga eredményéről a vizsgabizottság dönt. Eredménytelennek kell a vizsgát tekinteni, ha a vizsgatárgyak bármelyikéből a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott.

Gyakorlati vizsga

Eredményét a részfeladatok átlagával kell minősíteni. Ha a gyakorlati vizsga bármelyik elemének eredménye elégtelen, akkor a teljes gyakorlati vizsgát meg kell ismételni, és szóbeli vizsgára sem bocsátható a vizsgázó.

A szakmai vizsga összefoglaló minősítése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki az írásbeli, a szóbeli és a szakmai gyakorlat vizsgakövetelményeit teljesítette. Az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgák összefoglaló eredményét a három rész eredményeinek átlagából számítják, és a kerekítési szabályoknak megfelelően képezik a minősítést.

- Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó bármelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A szakmai vizsgával kapcsolatos bármely vitatott kérdésben a vizsgabizottság dönt.

6. A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága

A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba történő beszámítása a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása 7/A. §-ának (1) bekezdése alapján történik.

A vegyipari-gépészmérnök asszisztens képzés során szerzett ismeretanyag egyharmada kreditértékként beszámít a szakirányú felsőoktatási tanulmányokba.

ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 55 5483 01

2. Szakképesítés megnevezése: Energetikai mérnökasszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a hő- és villamos energia előállítása, továbbítása, elosztása és felhasználása területén energetikai jellegű műszaki fejlesztő, tervező, irányító és ellenőrző feladatokat lát el. Ennek érdekében

- részt vesz:

= az energetikai berendezések, rendszerek tervezésében, gyártásában,

= az energetikai berendezések, rendszerek korszerűsítési munkálataiban,

= az energetikai minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásában,

= az energetikai berendezések, rendszerek biztonságos üzemeltetésének megszervezésében és annak felügyeletében,

= az energetikai berendezések, rendszerek hibafeltárásában,

= a javítási technológiák előírásában,

= új technológiák bevezetésében,

= a berendezések, technológiák gazdaságos kihasználásának biztosításában,

= a műszaki jelentések és dokumentációk összeállításában

= az energiafelhasználással kapcsolatos tervezésben, elemzésben,

= energetikai vonatkozású vállalkozások vezetésében, kereskedői tevékenységben;

- folyamatosan ellenőrzi:

= az alapvető üzemviteli jellemzők alakulását,

= a technológiai fegyelem betartását,

= az üzemeltetés, karbantartás, felújítás során felhasznált anyagok, berendezések, műszerek műszaki paramétereit;

- gondoskodik:

= a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról,

= a hatáskörébe tartozó gépek, műszerek és berendezések megfelelő műszaki állapotáról,

= a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz-, és energiaellátásról.

Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése

= laboratóriumi feladatok ellátása,

= próbaüzemeltetés, hibafeltárás, elhárítás,

= részvétel kísérleti munkákban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok

1.1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

- Önálló gazdálkodás, vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci, kereskedelmi feltételeinek elemzése, megteremtése.

- Egyéni vállalkozás esetén az adminisztrációs, pénzügyi teendők elvégzése.

- Piackutatás, költségelemzés, gazdálkodás.

- Kollektív szerződés ismerete és alkalmazása, az érdekképviseletekkel való kapcsolattartás.

- A munkáltató és munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelességeinek ismeretében szervezi és képviseli saját és beosztottjai munkáját.

1.2. Munka-, környezet- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása

- A munkahelyre vonatkozó általános előírások ismerete és betartása.

- A munkahely megfelelő kialakítása, vonatkozó előírások betartása, megfelelő védőeszközök használata.

- A saját és a környezetében dolgozók tűz- és balesetvédelmének biztosítása.

- A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása.

1.3. Műszaki dokumentációk összeállítása és alkalmazása

- Gépelemek, szerkezetek műszaki rajzainak készítése és elemzése.

- Anyagszükséglet meghatározása.

- A gépelemek, szerkezetek szerelési, javítási folyamatának megtervezése.

- Számítógéppel támogatott szerkesztői programok (CAD) használata.

- Technológiai dokumentációk (kezelési, szerelési, üzemeltetési, karbantartási utasítások, ütemtervek, mérési naplók) összeállítása, használata.

- Technológiai adatok rögzítése, feldolgozása.

- Műszaki jegyzőkönyvek készítése.

1.4. Az anyagok megválasztása, anyagvizsgálatok

- A technológia és az anyagok tulajdonságainak ismeretében a szükséges gépelem, szerkezet, hűtő- és kenőanyag anyagminőségének meghatározása, kiválasztása.

- Az anyagok és termékek tulajdonságainak megállapítása, laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, mérési eredmények dokumentálása, minősítés.

1.5. Energetikai mérések

- Műszerek, mérési eszközök és módszerek kiválasztása.

- Villamos mennyiségek mérése egy- és háromfázisú alaprendszerben.

- Nem villamos mennyiségek mérése.

- Villamos hálózatok, berendezések érintésvédelmi mérései.

- Irányítástechnikai és védelmi készülékek vizsgálata.

- Laboratóriumi és ipari mérések tervezése, összeállítása, megvalósítása.

1.6. Munkafolyamatok megtervezése és előkészítése, a munka ellenőrzése, energiagazdálkodás

- Szabványok és segédletek felhasználásával szerkezeti megoldás, technológia kiválasztása.

- A technológiai paraméterek meghatározása, értékelése.

- Az elvégzendő munkafolyamat elemzése, műveleti sorrend meghatározása.

- Az alkalmazandó szerszámok, mérések, berendezések kiválasztása és előkészítése.

- A munka ellenőrzése és értékelése.

1.7. Energetikai berendezések gyártása, üzembe helyezése, minőségbiztosítása, működtetése, műszaki állapotának felügyelete és karbantartása

- A hatáskörébe tartozó berendezések, technológiák gyártása, üzembe helyezése, működtetése.

- Az üzemfelügyelet ellátása.

- Az állapot felügyelet és technológiai előírások alapján a karbantartások, javítások tervezése, elvégzése, minőségbiztosítás.

1.8. A korszerű folyamatirányítás eszközeinek kezelése és a számítógépes folyamatirányító programok alkalmazása

- Az energetikai gyakorlatban alkalmazott irányítástechnikai elvek, eszközök ismerete.

- Folyamatirányító rendszerek és programok kezelése és használata.

1.9. Távközlési eszközök, telemechanika üzemfelügyelete, az eszközök főbb paramétereinek, műszaki megoldásának ismerete.

1.10. Az ügyviteli számítástechnika használata.

2. Követelmények

2.1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

Sikeres vezetői és vállalkozói tevékenység érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a gazdasági, pénzügyi és jogi alapfogalmakat,

- a gazdálkodás, vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeit,

- a legfontosabb adójogszabályokat,

- a piackutatás, költségelemzés, gazdálkodás módszereit, folyamatait,

- a beruházások visszatérülési idejét befolyásoló tényezőket,

- számítógépes információs rendszer kialakításának és használatának követelményeit,

- a munkavállaló, valamint a munkáltató jogait és kötelességeit,

- a korszerű irányítási, vezetési módszereket,

- a számítógépes ügyvitel szervezést.

2.2. Munka-, környezet- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása.

A biztonságos munkavégzés érdekében az általános munka-, környezet- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírásokon túlmenően, alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a munkahely kialakítására vonatkozó ergonómiai szempontokat,

- a leggyakrabban előforduló baleseti veszélyeket, a megelőzés és elhárítás eszközeit,

- a különböző munkafolyamatok végzése során leggyakrabban előforduló baleseti, tűzvédelmi veszélyeket, azok megelőzésének, elhárításának lehetőségeit,

- a munkahelyre jellemző általános és speciális környezetszennyezési forrásokat, illetve az elhárítás módszereit.

2.3. Műszaki dokumentációk összeállítása és alkalmazása

A különböző dokumentációk összeállítása és alkalmazása érdekében az alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a géprajzi ábrázolás szabályait, a szabványokat,

- a villamos és irányítástechnikai ábrázolás alapjait,

- a számítógéppel támogatott szerkesztői programok (CAD) használatát,

- a technológiai dokumentációk (kezelési, szerelési, üzemeltetési, karbantartási utasítások, ütemtervek, mérési naplók) összeállítását, használatát,

- a személyi számítógép működési elvét, főbb műszaki jellemzőit, az operációs rendszer fogalmát és főbb típusait, valamint a korszerű felhasználói programokat.

2.4. Az anyagok megválasztása, anyagvizsgálatok

Az anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságainak ismeretében az adott gépelem, szerkezet, hűtő- és kenőanyag anyagminőségének meghatározása, kiválasztása érdekében:

- ismerje a megfelelő szabványokat,

- ismerje az energetikában használatos anyagokat,

- ismerje a felhasznált anyagok környezetre gyakorolt hatásait, és alkalmazza a környezetvédelmi módszereket,

- legyen képes szilárdsági, hőtechnikai vizsgálatok elvégzésére.

Az anyagok és termékek tulajdonságainak megállapítása, laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, mérési eredmények dokumentálása, minősítése érdekében:

- ismerje az anyagvizsgálat módszereit, berendezéseit, szabványait,

- tudja kiválasztani és elvégezni az alkalmazandó vizsgálati eljárást, az alkalmazás szintjén ismerje a mérési eredmények kiértékelési módszereit.

2.5. Energetikai mérések

Az energetikai gyakorlatban használt gépek, berendezések, készülékek minősítéséhez ismerje működésüket, a jellemző paramétereket, a vizsgálati eszközöket, műszereket, ezek szakszerű használatát.

Ezek alkalmazásával tudja vizsgálni:

- a villamos berendezéseket, transzformátorokat, hálózati jellemzőket,

- a gáz- és folyadékszállítás berendezéseit, szivattyúkat, kompresszorokat, csővezetékeket,

- az irányítástechnikai és védelmi készülékeket,

- a különböző motorokat,

- kazánokat, égőket, hőcserélőket,

- turbinákat.

Az alkalmazás szintjén ismerje a főbb technológiai berendezések és folyamatok, szimulációs eszközeit, programjait.

A mért jellemzők kiértékelése, a berendezés minősítése érdekében:

- legyen képes a szükséges számítások elvégzésére,

- ismerje a minősítési szempontokat, a tanúsítás előírásait.

2.6. Munkafolyamatok megtervezése és előkészítése, a munka ellenőrzése, energiagazdálkodás

A munkafolyamatok megtervezése és előkészítése érdekében

- ismerje a különböző energiahordozókat, az energetikai számításokat, veszteségeket, teljesítményszükségleteket, az energiagazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat,

- ismerje az erőművek felépítését, berendezéseit, a technológiákat, energiahordozók és rendeltetés szerint,

- ismerje a villamos fogyasztók, készülékek, berendezések és rendszerek jellemzőit, érintésvédelmi és biztonságtechnikai előírásait,

- ismerje a hálótervezés alapjait,

- tudja önállóan tervezni és irányítani a műveleteket,

- tudja biztosítani a biztonságos munkavégzéshez szükséges anyag- és energiaellátást,

- tudja ellenőrizni és értékelni a munkafolyamatokat, a technológiai paramétereket.

2.7. Energetikai berendezések gyártása, üzembe helyezése, minőségbiztosítása, működtetése, műszaki állapotának felügyelete és karbantartása

A gyártási műveletek elvégzése érdekében:

- ismerni kell a gyártási folyamatokat, eljárásokat,

- ismerni kell az ellenőrzési, minőségbiztosítási feladatokat, eljárásokat.

Energetikai gépek, berendezések, technológiák üzembe helyezése érdekében ismerje és tudja elemezni a technológiai, gazdaságossági, biztonságtechnikai és környezetvédelmi követelményeket.

Az állapotfelügyelet és technológiai előírások alapján a karbantartások, javítások tervezése, elvégzése érdekében:

- tudja meghatározni a gépek, berendezések, technológiák üzemi viszonyainak karbantartásra gyakorolt hatását,

- tudja tervezni, ütemezni, elvégezni és ellenőrizni a szükséges javításokat.

Üzemzavar esetén:

- a rendelkezésére álló eszközökkel tudja behatárolni az üzemzavar okát,

- tudjon intézkedni az elhárítás érdekében.

2.8. A korszerű folyamatirányítás eszközeinek kezelése és a számítógépes folyamatirányító programok alkalmazása

Az energetikai gyakorlatban alkalmazott irányítástechnikai elvek, eszközök ismeretében az adott rendszer, technológia irányítása érdekében legyen képes:

- mechanikus, elektronikus és pneumatikus vezérlések alkalmazására,

- PLC-k működtetésére, programok készítésére, tesztelésére,

- szabályozási kör felépítésére, jellemzői meghatározására,

- folyamatirányító rendszerek és programok kezelésére és használatára,

- a technológia folyamat értékelésére az on-line irányító rendszertől kapott információk, a technológiai előírás vagy egyéb dokumentumok alapján.

2.9. Számítástechnikai ismeretek

- Korszerű hardver és szoftver eszközök használata.

- Szöveges és grafikus operációs rendszerek felhasználói szintű használata.

- Lokális és globális hálózatok használatának ismerete.

- Információkeresés számítógépes hálózatokban (Internet).

- Igényes dokumentumok előállítása - korszerű szövegszerkesztő, táblázatkezelő rendszerek ismerete.

- Adatbázis-kezelés, adatbázisok összekapcsolása szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszerekkel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A ismeretek ellenőrzési, értékelési rendszere

A szorgalmi időszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidőszak alkot egy félévet. Az egyes félévek eredményes (elégtelent nem tartalmazó) befejezése a következő megkezdésének feltétele.

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt félévközi munkával megszerezhető érdemjegy, illetve vizsgajegy (félév végi írásbeli-szóbeli beszámoló) megszerzéséből, a szakmai gyakorlatok elvégzéséből, a tervezési feladat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

Minden félévet az egyes tantárgyak érdemjegyeinek kreditpontokkal súlyozott átlagával és a megszerzett kreditpontokkal értékelnek.

2. A szakmai (záró-) vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsgákat a "Szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről" kiadott 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell megtartani.

A szakmai vizsgára az jelentkezhet, aki iskolarendszerű elméleti és gyakorlati képzésben vett részt, és az előírt tantervi követelményeket teljesítette.

2.1. Az írásbeli vizsga részei és időtartama

- Társadalmi, gazdasági, vállalkozási ismeretek 120 perc,

- Fizikai alapismeretek 120 perc,

- Műszaki informatikai ismeretek 120 perc,

- Irányítástechnikai ismeretek 120 perc,

- Energiagazdálkodási ismeretek 120 perc,

- Környezettechnikai ismeretek 120 perc,

- Energetikai technológiai ismeretek 300 perc.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgán a szakmai követelményekben meghatározott témakörökhöz kapcsolódó rajzos, szerkesztéses, értelmező, problémakifejtő és számítási feladatokat kell megoldania. A 120 perc időtartamú írásbeli vizsgák a tárgy tanulását követő számonkérési időszakban, köztes vizsga formájában is megjelennek. Ezek közül a szakmai vizsga részeként csakis a legalább közepes (több osztályzat esetén közepes átlagú) minősítés fogadható el.

2.2. A gyakorlati vizsga témaköre és időtartama

- Energetikai mérések 240 perc,

- Értékelő dokumentáció készítése 120 perc.

Az Energetikai mérések témakörben egy mérés és egy szimulációs gyakorlat végrehajtása, dokumentálása a feladat.

A méréshez és a szimulációs gyakorlat elvégzéséhez és értékeléséhez használja a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközöket.

2.3. A szóbeli vizsga témakörei és időtartama

- Erőművi szakmai ismeretek 20 perc,

- Energetikai technológiai ismeretek 20 perc,[1]

- Tervezési feladat védése 30 perc.

A vizsgázó egy-egy tételt kap, melyekben számon kérik a témakörre vonatkozó elvi definíciókat és összefüggéseket, műszaki meghatározásokat és leírásokat, a gépek, technológiai berendezések és folyamatok ismertetését, biztonságtechnikai előírásokat.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

3.1. Az írásbeli vizsga tartalma

a) Társadalmi, gazdasági, vállalkozási ismeretek

A Társadalmi alapismeretek, Gazdasági alapismeretek, Vállalkozási alapismeretek és Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek tantárgyak tanterv szerinti tételes anyaga.

b) Fizikai alapismeretek

A Műszaki fizika tantárgy tanterv szerinti tételes anyaga.

c) Műszaki informatikai ismeretek

Az Informatika és Műszaki informatika tantárgyak tanterv szerinti tételes anyaga.

d) Irányítástechnikai ismeretek

Az Irányítástechnika és Folyamatszabályozás/Védelmek és automatikák tantárgyak tanterv szerinti tételes anyaga.

e) Energiagazdálkodási ismeretek

Az Energiagazdálkodás tantárgy tanterv szerinti tételes anyaga.

f) Környezettechnikai ismeretek

Az Anyag- és környezetismeret és Környezettechnika tantárgyak tanterv szerinti tételes anyaga.

g) Energetikai technológiai ismeretek[2]

következő tantárgyak elméleti ismeretére támaszkodik:

- Kalorikus energetikai modul: Erőművek, Áramlástechnikai gépek, Kalorikus gépek.

- Villamos energetikai modul: Elektrotechnika, Villamos gépek és hajtások, Nagyfeszültségű technika.

3.2. A gyakorlati vizsga tartalma

a) Energetikai mérések

Kalorikus, illetve villamos témakörben egy mérés (A tétel) és egy szimulációs gyakorlat végrehajtása (B tétel), dokumentálása a feladat.

b) Értékelő dokumentáció készítése számítógéppel

A méréshez és a szimulációs gyakorlat elvégzéséhez és értékeléséhez használja a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközöket.

A gyakorlati vizsgára legalább annyi egymástól különböző tételt kell összeállítani, mint az egy csoportban vizsgázók fele.

3.3. A szóbeli vizsga tartalma

a) Erőművi szakmai ismeretek

Az Erőművek tantárgy, valamint a

- kalorikus energetikai modul: Hőtechnika, Hőellátás;

- villamos energetikai modul: Villamos hálózatok és alállomások, Villamosenergia-rendszerek üzeme és irányítása tantárgyainak tanterv szerinti tételes anyaga.

b) Energetikai technológiai ismeretek[3]

A következő tantárgyak elméleti ismeretére támaszkodik:

- Kalorikus energetikai modul: Áramlástechnikai gépek, Kalorikus gépek, Atomtechnika

- Villamos energetikai modul: Elektrotechnika, Villamos gépek és hajtások, Nagyfeszültségű technika.

c) Tervezési feladat

Komplex feladatot tartalmaz, mely végrehajtása során a vizsgázó speciális szakmai berendezéseket, technológiát vizsgál, technológiai műveletet tervez, méréseket végez a Tervezés tárgy (4. félév 60 óra) keretén belül, majd az eredményeket dolgozat formájában értelmezi és dokumentálja. A dolgozatot szakmai bírálat után, gyakorlati vizsga keretében ismerteti, illetve megvédi.

A vizsgázó egy-egy tételt kap, melyekben számon kérik a témakörre vonatkozó elvi definíciókat és összefüggéseket, műszaki meghatározásokat és leírásokat, a gépek, technológiai berendezések és folyamatok ismertetését, biztonságtechnikai előírásokat.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A felmentés feltételeit a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a szabályozza.

5. A szakmai vizsga értékelése

Írásbeli vizsga

Értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell végezni, és eredményét a részvizsgák átlagával kell minősíteni.

Gyakorlati vizsga

Eredményét a részfeladatok átlagával kell minősíteni. Ha a gyakorlati vizsga bármelyik elemének eredménye elégtelen, akkor a teljes gyakorlati vizsgát meg kell ismételni és szóbeli vizsgára nem bocsátható a vizsgázó.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként kell értékelni. A szóbeli vizsga eredményéről a vizsgabizottság dönt. Eredménytelennek kell a vizsgát tekinteni, ha a vizsgatárgyak bármelyikéből a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott. A szóbeli vizsga eredményét a részfeleletek átlagával kell minősíteni.

A szakmai vizsga összefoglaló minősítése:

Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák összefoglaló eredményét a három rész eredményeinek átlagából számítják, és a kerekítési szabályoknak megfelelően képezik a minősítést.

6. A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága

Az Ftv. 7. § 7/A(I.) bekezdés alapján az energetikai mérnökasszisztens képzés során szerzett ismeretanyag több mint 40%-ának a szakirányú felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar energetikai főiskolai képzése keretein belül biztosított.

VENDÉGLÁTÓ SZAKMENEDZSER

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Az akkreditált felsőfokú szakképesítés azonosítási száma: 55 7822 01

2. A szakképesítés megnevezése: Vendéglátó szakmenedzser

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkaterületek, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A felsőfokú képesítéssel rendelkező vendéglátó szakmenedzser kis és közepes vendéglátó vállalkozásokban vezetői, nagyvállalkozásoknál (nagyszálloda, üzletlánc stb.) középvezetői és a felső vezetők mellett vendéglátó szakreferensi tevékenységet folytat.

A vendéglátásban és a vendéglátással összefüggő szolgáltatási szférában önálló szervezési, vezetési feladatokat ellátó szakember, aki rendelkezik a termelő, értékesítő tevékenység tervezéséhez szükséges korszerű, magas színvonalú gazdálkodási technológiai, jogi és vállalkozási ismeretekkel.

Feladata: kisebb vállalkozások létrehozása, vezetése, menedzselése, közép- és nagyvállalatok keretében közreműködés az élelmezési technológiai - gazdasági - üzleti műveletek szervezésében, lebonyolításában, elemzésében, értékelésében, illetve a felső vezető melletti szakreferensi munkakörök ellátása.

Főbb tevékenységi körei:

- Vezetőként dönt, középvezetőként vagy a felső vezető szakreferensként részt vesz az üzletpolitikai döntések meghozatalában, majd eredményesen alkalmazza az ezekben meghatározott célkitűzéseket, a termelést és értékesítést szolgáló módszereket.

- Ellátja a vendéglátó egység üzemeltetéséhez szükséges vezetői, szervezői, gazdálkodási feladatokat.

- Az adott vendéglátó egységben irányítja, szervezi a beszerzési, készletezési és raktározási, termelési, marketing, értékesítési, szolgáltatási feladatok megoldását.

- Munkakörétől függően munkáltatói, a beosztott munkavállalók munkabeosztását, munkáját irányító és ellenőrző tevékenységet folytat.

- Szervezi és irányítja a vállalkozás működéséhez szükséges ügyviteli, adminisztrációs munkát, valamint a pénz- és hitelügyleteket, vezetői felelősséget vállal a források hatékony felhasználásáért.

- Marketing-reklámstratégiát alakít ki, vagy részt vesz annak alakításában.

- Figyelemmel kíséri a piac és a gazdasági környezet változásait, és ennek megfelelően hoz döntéseket a szolgáltatások szerkezetét, formáit, típusait és árait illetően.

- Szervezi az üzleti kapcsolatokat és a vendégkapcsolatokat, figyelmet fordít a vendégek igényeire, panaszaira.

- Rendezvényeket kezdeményez, szervez, bonyolít le.

III. A felsőfokú szakképesítés szakmai követelményei

A vendéglátó szakmenedzseri tevékenység legfontosabb feladatkörei és az ezekhez kapcsolódó követelmények

1. A gazdálkodással összefüggő követelmények

- Legyen felkészült kis- vagy közepes vállalkozások létrehozására, megszervezésére, működtetésére és megszüntetésére, illetve az ezekben való közreműködésre.

- Ismerje a vendéglátó vállalkozás üzemelésével kapcsolatos feltételrendszert, tudja ennek megfelelően megszervezni a gazdasági munkafolyamatokat.

- Legyen képes a stratégiai döntésekhez szükséges információk rendszerezésére, elemzésére, alkalmazására, majd ezek alapján a döntések meghozatalára.

- Ismerje, tudja értelmezni a vállalkozással összefüggő jogi, pénzügyi, adózási és munkaügyi szabályokat.

- Értsen az üzleti szintű ár, költség, eredménygazdálkodás meghatározásához, alakításához.

- Legyen felkészült a szóbeli és az írásbeli üzleti kommunikációban, a magyar és egy idegen nyelven való levelezésben, tárgyalásokban.

2. A marketing tevékenységgel összefüggő feladatkörök, követelmények

- Ismerje és tudja alkalmazni a marketing tervek készítésével, a reklám- és propagandatevékenységgel, a PR munkával, az üzleti imágó alakításával kapcsolatos teendőket.

- Kísérje figyelemmel a fogyasztói szokások, igények alakulását, és vonja le ezekből a gazdálkodás eredményességét szolgáló következtetéseket.

- Értsen a piackutatás és a konkurenciavizsgálat módszereihez.

3. A beszerzéssel, raktározással kapcsolatos feladatok és követelmények

- Legyen felkészült a legkedvezőbb beszerzési források felkutatásában, az árurendelésben, szállítási szerződések megkötésében és ezekkel összefüggő üzleti, szállítói kapcsolatok kialakításában, fejlesztésében.

- Tudja megszervezni, és egyben követelje is meg munkatársaitól a beszerzett áruk minőségének vizsgálatát, a minőség szerinti áruátvételt, valamint az élelmi anyagok tárolása során keletkezett hibák kijavítását, a romlott áruk selejtezését.

4. A termelési tevékenységhez kapcsolódó feladatkörök és követelmények

- Értse és tudja irányítani az ételkészítést előkészítő munkákat.

- Legyen felkészült az ételcsoportok, készítmények elkészítésében, és ismerje az ezekhez szükséges alapanyagok, fűszerek és egyéb adalékok összetételét, szükséges mennyiségét, a technológiai eljárásokat.

- Ismerje a korszerű táplálkozás alapelveit, értsen a szükséges étrend összeállításához, az egyes élelmek tápértékének megállapításához.

- Ismerje más - elsősorban az európai - nemzetek fontosabb étkezési szokásait, igényeit, konyháik jellegzetességeit.

- Fordítson megkülönböztetett figyelmet a termékek megjelenésére, esztétikumára.

- Legyen képes az ételkészítés, készentartás, szállítás, majd az értékesítés higiénés kívánalmainak kialakítására és betartására.

- Ismerje az élelmezés-egészségüggyel kapcsolatos hatályos jogszabályokat.

- Ismerje szakterületének környezet-egészségügyi előírásait.

5. Az értékesítéssel és a szolgáltatási tevékenységgel összefüggő feladatkörök, követelmények

- Sajátítsa el az üzlet külső alakjának, berendezésének kialakításához, a vendégek kiszolgálási rendszerének, értékesítési eljárásoknak a meghatározásához szükséges szakmai, vezetői képességeket.

- Legyen képes a változatos kínálat megszervezésére; továbbá a vendég kulturált fogadására, kiszolgálására, fizetését és távozását szolgáló módszerek alkalmazására.

- Legyen tisztában a rendezvények megszervezésével kapcsolatos etikett- és protokollszabályokkal, tudja azokat betartani, valamint betartatni.

- Tudjon a vendégekkel idegen nyelven is kommunikálni.

- Legyen képes - ott, ahol ehhez a feltételek adottak - és törekedjen a vendéglátásnak a szállásadással, idegenforgalommal való összehangolására.

- Legyen felkészült és ennek megfelelően szervezze is a vendégek tájékoztatását, programok ajánlását, az adott régióval kapcsolatos aktuális információnyújtást.

- Ismerje és tudja ajánlani a vendégeknek az ország és ezen belül az adott régió művészettörténeti, történelmi, néprajzi stb. nevezetességeit.

6. A munkahellyel összefüggő vezetői vagy középvezetői feladatok, követelmények

- Rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások (az 1963. évi XXXIII. törvény és a munkaügyi, valamint a népjóléti miniszter munkaegészségügyet és munkabiztonságot érintő jogszabályai) ismeretével és azoknak a vendéglátással összefüggő speciális alkalmazásához szükséges felkészültséggel.

- Tartsa fontos feladatának a környezetvédelmi szabályok betartását, betartatását.

- Követelje meg az általa irányított munkahelyen a személyi és környezeti higiéné előírásainak következetes érvényesítését.

- Legyen tisztában a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggő jogszabályokkal, és vezetőként alkalmazza ezeket.

- Ismerje a vendéglátással kapcsolatos általános és speciális magatartási, etikai normákat, és tevékenysége során tartsa, tartassa be ezeket.

- Sajátítsa el mind a saját tevékenysége, mind a munkatársak munkájának megszervezéséhez szükséges képességeket.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- Az oktatási programban előírt követelmények teljesítése.

- A programban előírt szigorlatok teljesítése gazdasági és vállalkozási és élelmezési ismeretekből, valamint szintvizsga letétele az ételkészítés és értékesítés moduljából.

- Középfokú szakmai anyaggal bővített "C" típusú nyelvvizsga.

- A programban előírt szakmai gyakorlat teljesítése.

- A szakdolgozat leadása.

2. A szakdolgozat elkészítésének feltételei

A vizsgát szervező felsőoktatási intézmény a képzés 3. félévében meghatározza a választható témaköröket a kötelezően oktatott alapozó és szakmai modulok ismeretanyaga alapján. A hallgató joga, hogy a megadott témakörökön kívül is javaslatot tegyen szakdolgozatának témájára.

A hallgató szakdolgozatának választott címét és vázlatát jóváhagyásra beadja az érintett oktatási egységnek.

A egység oktatói ezt a hallgatóval történt egyeztetés alapján jóváhagyják vagy javaslatot tesznek a megváltoztatásra.

A szakdolgozatnak tükröznie kell a jelölt felkészültségét, tárgyi tudását és szintetizáló képességét az alábbi főbb területeken:

- a vendéglátó vállalkozások létesítésével, működésével, termelő és értékesítő (szolgáltató) tevékenységével és megszüntetésével kapcsolatban;

- a vendéglátó egységek, szervezetek beszerzési, termelési és értékesítési feladataival összefüggő pénzügyi, jogi, munkaügyi, technológiai, áruismereti és számviteli teendőit illetően;

- az élelmiszerek tápértékével, a korszerű táplálkozás követelményeivel és az európai nemzetek étkezési szokásaival, igényeivel kapcsolatos ismeretek elsajátítását;

- a piaci törvényszerűségekkel, a marketingtevékenységgel kapcsolatos felkészültségét.

Követelmény

A jelölt legyen képes a választott téma önálló, komplex, az elsajátított szakmai ismeretek alkalmazásán alapuló feldolgozására. A szakdolgozat tartalmazza a hallgató véleményét, javaslatait is. Legyen a dolgozat logikusan szerkesztett, választékos stílusú és a felhasznált szakirodalmat, egyéb szakanyagokat korrekt módon megjelölő.

3. A szakmai vizsga részei

3.1. Komplex szóbeli vizsga részei

- a szakdolgozat megvédése

= a vizsgázónak érvekkel kell igazolnia a szakdolgozatban megfogalmazott álláspontját,

- élelmezési ismeretek,

- vendéglátó gazdálkodási ismeretek.

3.2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vendéglátó szakmenedzseri képesítés megszerzéséért vizsgázó jelölt

- elsajátította-e a menedzseri ismereteket, amelyek szükségesek, és alkalmassá tehetik őt kis- és középvállalkozások önálló létesítésére, vezetésére, működtetésére, valamint nagy vendéglátó egységek, üzletláncok részlegeiben középvezetői, illetve a felső vezető melletti asszisztensi teendők ellátására stb.,

- képes-e az adott munkakörhöz tartozó gazdálkodási, pénzügyi, szervezési, élelmezési termelési-technológiai folyamatok tervezésére, irányítására, elemzésére, a szükséges döntések meghozatalára,

- rendelkezik-e a vezetői tevékenységhez szükséges felkészültséggel,

- annak bizonyítása, hogy a jelölt alkalmas-e tanulmányainak a képzést szervező, akkreditáló felsőoktatási intézményben való folytatására.

3.3. A szóbeli vizsga követelményei

3.3.1. A szóbeli vizsga a szakdolgozat védésével kezdődik, amikor a szakdolgozatot értékelők bírálatára és az általuk feltett kérdésekre kell a jelöltnek válaszolnia.

3.3.2. Az élelmezési ismeretek témakörben a jelöltnek ismernie kell

- a táplálkozástani alapismereteket,

- a vendéglátó egység termelői tevékenysége során feldolgozásra, illetve jellemzőit,

- a konyha- és cukrásztechnológia során végbemenő folyamatokat,

- az italok fajtáit, jellemzőit, kezelési sajátosságait, értékesítési szokásait, szabályait,

- a helyes és a korszerű táplálkozás fő kívánalmait, valamint az élelmezés-egészségüggyel kapcsolatos jogszabályokat,

- a termelőtevékenység higiénés szabályait,

- a környezetvédelmi szabályokat.

3.3.3. A vendéglátó gazdálkodási ismeretek témakörben a jelöltnek felkészültnek kell lennie

- a vállalkozások működésével, szervezésével, gazdálkodásával kapcsolatos jellemzőivel,

- a marketingtevékenység jellemzőivel,

- a hitel, a pénzügyi, az adózási és a számviteli, ügyviteli szabályokkal,

- az áruk beszerzésétől az értékesítésig terjedő feladatokkal,

- a vendégek igényeit meghatározó tényezőkkel.

3.3.4. A szakmai vizsga tételeit az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium adja ki.

4. A szakmai vizsga értékelése

4.1. A vizsgázó a szakmai vizsga minden elemére érdemjegyet kap, és ezek, valamint a gyakorlati szintvizsga átlaga kerül a szakképesítést igazoló bizonyítványba.

4.2. A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét témakörönként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni. Az összesített értékelésnél a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

4.3. Eredménytelen a szakmai záróvizsga akkor, ha a vizsgázó a szakdolgozatára, a gyakorlati, az írásbeli vagy a szóbeli vizsga egyik témakörére elégtelen osztályzatot kap. Javítania azonban csak az elégtelen minősítésű vizsgatárgyat kell a következő vizsgaidőszakban.

KERESKEDELMI SZAKMENEDZSER

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Felsőfokú szakképesítés azonosítási száma: 55 7862 01

2. Szakképesítés megnevezése: Kereskedelmi szakmenedzser

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkaterületek, foglalkozások

a) A bel- és külkereskedelmi szakirányt is szerzők további rokon munkakörei, foglalkozásai

b) A marketing-reklám szakirányt is szerzők további, legjellemzőbben betölthető munkakörei, foglalkozásai

A marketing-reklám szakirányt is szerzők további rokon munkakörei, foglalkozásai

c) A szállítmányozási szakirányt is szerzők további, legjellemzőbben betölthető munkakörei, foglalkozásai

d) A könyvkiadó-könyvterjesztő szakirányt is szerzők további, legjellemzőbben betölthető munkakörei, foglakozásai

A könyvkiadó-könyvterjesztő szakirányt szerzők további rokon munkakörei, foglalkozásai

e) A külkereskedelmi üzletkötő szakirányt is szerzők további, legjellemzőbben betölthető munkakörei, foglalkozásai

A külkereskedelmi üzletkötő szakirányt is szerzők további szakon munkakörei, foglalkozásai

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A felsőfokú szakképzettséggel rendelkező kereskedelmi szakmenedzser kereskedelmi vállalkozásokban, termelővállalatok kereskedelmi, anyaggazdálkodási részlegeiben vezetői, nagyobb vállalkozásoknál (áruház, üzletlánc stb.) középvezetői és a felső vezetők mellett kereskedelmi szakreferensi tevékenységet folytat.

Feladata vállalkozások létrehozása, vezetése, menedzselése, közreműködés a gazdasági-kereskedelmi-üzleti műveletek szervezésében, lebonyolításában, elemzésében, értékelésében, illetve a felső vezető melletti szakreferensi munkakörök ellátása.

Főbb tevékenységi körei:

- A gazdasági, piaci információk rendszerezése, feldolgozása, értékelése.

- A gazdasági-piaci viszonyok elemzése, ehhez kapcsolódva az üzleti stratégia kialakítása, illetve a felső vezető ez irányú döntéseinek előkészítése.

- Az üzleti stratégia alapján portfolió elemzések készítése, üzletpolitika kidolgozása.

- Vállalkozás vezetőjeként irányítja, nagyvállalatoknál középvezetőként vagy a felső vezető munkatársaként részt vesz a komplex kereskedelmi folyamatok lebonyolításában és az ezzel összefüggő pénzügyi, adózási, számviteli feladatok ellátásában, a marketingakciók tervezésében, szervezésében.

- Vezetőként vagy középvezetőként feladata a munkaköréhez kapcsolódó gazdasági, üzletpolitikai célok megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése.

- A vállalkozás külpiaci ügyleteiből adódó sajátos feladatok ellátása.

- Üzleti kapcsolatok kialakítása, tárgyalás, a jogi előírásoknak megfelelő megállapodások, szerződések előkészítése.

- Kapcsolatok alakítása, fejlesztése a helyi és regionális önkormányzatokkal, szakmai szervezetekkel, kamarákkal.

- Részvétel, vagy vezetőként irányító munka a partnerekkel, vevőkkel, szállítókkal kapcsolatos PR tevékenység, vállalkozási kép (imágó) kialakításában.

- A vezetői vagy középvezetői munkakörrel összefüggő vezetői feladatok, a személyzeti munka, a humánpolitika belső PR ellátása, irányítása.

A felsőfokú szakképesítés részeként speciális szakirányt szerzettek további tevékenységi körei:

a) A bel- és külkereskedelmi szakirány alapján

- Gazdasági szervezetek kereskedelmi tevékenységének átfogó elemzése, tervezése a cég gazdálkodási követelményeinek, stratégiájának figyelembevételével.

- A beszerzési források, csatornák és folyamatok összehasonlító elemzése, értékelése, a legkedvezőbb beszerzési források kiválasztása.

- Kis- és középvállalkozásoknál a teljes áruforgalmi folyamattal összefüggő tervezés, döntés, középvezetői, illetve a felső vezető melletti asszisztensi munkakörben részvétel a döntések előkészítésében.

- A piaci ismereteket alapján a termékválaszték kialakítása, a kereslet, az árak, a minőségi kritériumok, továbbá a készletezési-raktározási és szállítási feltételek alapján.

- Az áruforgalomhoz kapcsolódó technológiai feltételek és megoldások tervezése, a megvalósítás ellenőrzése.

- Az áruforgalmi technológiák szervezése, hatékony működtetése, innovációs feladatok ellátása.

- A korszerű áruazonosító rendszerek (ITJ, EAN, ETK) alkalmazása, számítógépes hálózatok, terminálok felhasználásának ismerete.

- A minőségbiztosítás rendszerének alkalmazása és működtetése az áruforgalom területén. Hozzájárulás a TQM megvalósításához a gazdálkodó szervezet teljes működésében.

b) A marketing-reklám szakirány alapján

- A piaci lehetőségek és igények felmérése.

- Vezetőként, illetve középvezetőként a termékek, termékcsoportok, piacok menedzselése, az eladás megszervezése.

- A vállalkozás reklám- és egyéb piaci kommunikációs tevékenységének szervezése, irányítása, a piacbefolyásolás rendszerének kialakítása.

- Marketingmix döntések meghozatala vagy részvétel a döntések előkészítésben.

c) A szállítmányozási szakirány alapján

- A szállítmányozás szervezése, vezetése.

- A fuvarozási feltételek kialakítása, a fuvarozási tevékenység szervezése.

- Áruosztályozás a szabályok ismerete és alkalmazása alapján.

- Az optimális fuvarozási mód megválasztása, az ehhez szükséges szerződések kialakítása.

- Vámjogszabályok alkalmazása a hazai és a nemzetközi szállítmányozásban.

d) A könyvkiadás-könyvkereskedés szakirány alapján

- Marketing és promóciós technikák kialakítása és irányítása a könyvkiadásban szerkesztésben.

- A szerkesztői tevékenység irányítása, ellenőrzése.

e) A külkereskedelmi üzletkötő szakirány alapján

- Külkereskedelmi ügyletek szakszerű előkészítése, megkötése és lebonyolítása.

- A külkereskedelmi tevékenység üzleti, kereskedelemtechnikai, deviza-pénzügyi, vám- és szállítmányozási feladatainak ellátása és e tevékenység megszervezése.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A felsőfokú képesítést szerzett kereskedelmi szakmenedzsernek rendelkeznie kell a vezetői, az önálló munkakör feladatainak teljesítéséhez nélkülözhetetlen általános gazdasági, vállalkozási, marketing, jogi, kommunikációs, pszichológiai, számítástechnikai, számviteli és adminisztrációs, pénzügyi és adózási, valamint munkáltatói ismeretekkel, felkészültséggel. Ezek felhasználásával munkakörétől és a vállalkozás (szervezet, hivatal) profiljától függően alkalmasnak kell lennie arra, hogy

- vezetőként az adott gazdasági egységet irányítsa, középvezetőként részt vegyen a kereskedelmi tevékenység szervezésében, ellenőrzésében, áttekintésében, gazdálkodó, szolgáltató tevékenységében;

- irányítsa a vállalkozás célkitűzéseinek, stratégiájának kidolgozását, illetve közreműködjön ebben;

- ebben képes legyen a döntésekhez szükséges adatok, információk, összefüggések rendszerezésére, elemzésére;

- részt vegyen a felső vezető döntéseinek előkészítésében, vezetői, középvezetői vagy felelős ügyintézői szinten a döntések meghozatalában;

- a menedzsment tagjaként egységvezetőként közreműködjön a vállalkozáshoz szükséges személyi, tárgyi és információs feltételek kialakításában és a környezeti partneri kapcsolatok alakításában;

- alapvető szakmai követelmény az eredményes gazdálkodáshoz szükséges menedzseri szemlélet, szakmai aktivitás, kreativitás, az új iránti érzékenység, a racionális kockázatvállalás, az összefüggésben gondolkodás, a piaci viszonyok és általában a gazdálkodás keretei közötti eligazodás;

- munkakörétől függő mértékben tudjon felelősséget vállalni az egység működtetéséért, különös tekintettel a beosztott munkavállalók munkájának szervezésére, irányítására, az értékelési módszerek fejlesztésére, az adózási, pénzügyi, számviteli kötelezettségek fejlesztésére, fejlesztési koncepciók kialakítására és teljesítésére;

- sikerrel feleljen meg legalább egy "C" típusú középfokú nyelvvizsga követelményeinek;

- rendelkezzen a sikeres menedzsert, középvezetőt jellemző kommunikációs készséggel, magyar és egy idegen nyelven.

2. A szakmenedzseri munkakör gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

2.1. A kereskedelmi tevékenységgel összefüggő speciális, vállalkozási, gazdálkodási és marketing feladatok. Ennek keretében:

- közgazdasági alapismeretek, összefüggések kereskedelmi szemléletű alkalmazása,

- a piac működésének ismerete alapján az áruforgalom szervezése, lebonyolítása és az optimális beszerzési, értékesítési módok alkalmazása,

- az árképzéssel és a pénzforgalommal összefüggő eljárások ismerete és alkalmazása,

- a külpiaci kapcsolatok kialakításához és fejlesztéséhez szükséges sajátos technikák érvényesítése,

- hitelfelvétellel, befektetéssel kapcsolatos eljárások, követelmények ismerete alapján ezek következetes alkalmazása,

- vállalkozások alapítása, indítása, megszüntetése összhangban a különböző vállalkozási szabályokkal, rendelkezésekkel,

- az áruk rendszerezésének, szállításának, raktározásának, minőségvédelmének megszervezése és az ehhez szükséges eszközök ismerete, alkalmazása.

2.2. A kereskedelmi szakmenedzseri tevékenységgel kapcsolatos jogalkalmazási feladatok. Ennek keretében:

- a jogforrások, szerződéstípusok, a vállalkozásokra vonatkozó törvények, szabályok ismerete alapján ezek alkalmazása,

- az adózási jogszabályok betartása,

- a számviteli törvények előírásainak alkalmazása,

- a fogyasztói érdekvédelemre vonatkozó jogi és erkölcsi előírások érvényesítése.

2.3. A vezetői, középvezetői munkakörből adódó munkaügyi feladatok. Ennek keretében:

- a munkaviszonyra, társadalombiztosításra vonatkozó törvények, szabályok alkalmazása,

- részvétel a kollektív szerződés előkészítésében, megkötésében, alkalmazásában és az ezzel összefüggő érdekvédelmi, érdekegyeztetési folyamatok betartása, betartatása,

- megfelelő, a gazdálkodási feladatokkal összhangban lévő bérrendszer kialakítása,

- a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével összefüggő szabályok betartása, és a munkavállalók részvételi jogának biztosítása a gazdálkodó egység működésében.

2.4. A munkavédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő szakmenedzseri feladatok. Ennek keretében:

- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások (az 1993. évi XXXIII. törvény és a munkaügyi, valamint a népjóléti miniszter munkaegészségügyet és a munkabiztonságot érintő jogszabályok) ismerete és azoknak a kereskedelmi munka speciális adottságaihoz igazodó alkalmazása,

- a munkahelyek ergonómiai, munkavédelmi szempontoknak megfelelő kialakítása - a balesetvédelem biztosítása,

- az általános egészségügyi szabályok alkalmazása és a munkabalesetekkel kapcsolatos teendők szabályszerű ellátása,

- az adott munkahelyre vonatkozó speciális környezetvédelmi előírások ismerete, betartása.

3. Az egyes szakirányokhoz kapcsolódó munkaterületek leírása és szakmai követelményei

3.1. A bel- és külkereskedelmi szakirány speciális munkaterületei

A vállalkozás bel- és külpiaci partnerkapcsolatainak szervezése, irányítása, az importbeszerzés és az exporttevékenység szervezése. A külpiaci lehetőségek és a belpiaci igények, lehetőségek feltárása, az ezekkel összefüggő áruforgalmi tevékenység vezetése.

3.1.1. A szakirányú specializáció megszerzésének szakmai követelményei

A kereskedelmi szakmenedzser képzéssel kapcsolatos általános szakmai követelmények alapján:

- a kereskedelmi szervezési-technológiai, logisztikai tevékenység irányításához, szervezéséhez,

- a marketinggel kapcsolatos feladatok ellátásához,

- a külpiaci kapcsolatok lebonyolításához,

- a kisebb üzleti vállalkozások önálló vezetéséhez,

- az önálló üzleti tárgyalások, szóbeli és írásbeli partnerkapcsolatok szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a sikeres üzleti kommunikációhoz

szükséges ismeretek.

3.2. A marketing és reklám szakirányt végzettek speciális munkaterületei

A vállalkozás piaci értékesítési tevékenységének előkészítése, a piackutatás szervezése, vezetése, márkák bevezetése, a reklámmunka megszervezése, bonyolítása és ellenőrzése.

Ennek keretében különösen:

- komplex piacelemzés;

- felső vezetői szinten stratégiai döntések, középvezetőként részvétel a döntések előkészítésében, részdöntések meghozatala;

- akciótervek kidolgozása, lebonyolítása;

- konkrét marketingmix döntések. a kidolgozott marketingmix alkalmazása;

- a marketing és reklámtevékenység gazdálkodási, pénzügyi vonatkozásainak tervezése, ellenőrzése.

3.2.1. A szakirányú specializáció megszerzésének szakmai követelményei

Komplex gyakorlati ismeretekkel, szervező és irányító képességgel kell rendelkeznie:

- a piac működési törvényszerűségeit,

- a piaci információk megszerzését, értelmezését és értékelését,

- a marketing és versenystratégiák alapvető formáit, tervezését, megválasztását és megvalósítását

illetően.

3.3. A szállítmányozási szakirányt végzettek speciális munkaterületei

- A szállítmányozás valamennyi területén a feladatok megoldása.

- Fuvarozási mód megválasztása, szerződések kialakítása.

- Hazai és nemzetközi vámszabályok önálló alkalmazása.

3.3.1. A szakirányú specializáció megszerzésének szakmai követelményei

- Ismerjék a hazai és nemzetközi vámszabályokat, a vámokmányok kiállítását és felhasználását.

- Sajátítsák el az áruosztályozás szabályait.

- Ismerjék a különböző közlekedési ágak jellemzőit.

- Rendelkezzenek az árubiztosítással kapcsolatos ismeretekkel.

3.4. A könyvkiadási és könyvkereskedői szakirányt végzettek speciális munkaterületei

- A könyvkiadással összefüggő szerkesztési, tipográfiai feladatok megoldása.

- A könyvterjesztési, marketing, promóciós technikák megválasztása, megszervezése.

- Az értékesítési tevékenységek megszervezése.

3.4.1. A szakirányú specializáció megszerzésének szakmai követelményei

- Ismerjék a tipográfiai és szerkesztési munkák alapvető típusait.

- Sajátítsák el a kiadványszerkesztés számítástechnikai gyakorlatát.

- Ismerjék a könyvterjesztéssel összefüggő marketingmunka jellemzőit, és rendelkezzenek az értékesítéshez szükséges készségekkel.

3.5. A külkereskedelmi üzletkötő szakirányt végzettek speciális munkaterületei

Az áruk, szolgáltatások és anyagi értékű jogok behozatalára és kivitelére irányuló külkereskedelmi szerződések szakszerű előkészítése, megkötése és lebonyolítása az erre vonatkozó jogszabályok alapján. Az üzletpolitika és a marketing nemzetközi alkalmazása. Devizális-pénzügyi, vámkezelési és szállítmányozási-fuvaroztatási részfeladatok ellátása. Az ezekkel kapcsolatos tevékenység célszerű és szakszerű megszervezése a vállalkozás keretében.

3.5.1. A szakirányú specializáció megszerzésének szakmai követelményei

- A külkereskedelmi ismeretek alkalmazási (készség szintű, gyakorlat-orientált) ismerete.

- Képesség a részfolyamatok szélesebb áttekintésére (pl. az Európai Unió integráció hatásait illetően).

- Tárgyalási szintű szakmai nyelvismeret.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- Az oktatási programokban előírt követelmények tejesítése.

- Középfokú szakmai anyaggal bővített "C" típusú nyelvvizsga.

- Egy hónapos (160 óra) szakmai gyakorlat és erről beszámoló dolgozat készítése.

- A szakdolgozat leadása.

2. A szakdolgozat elkészítésének feltételei

A vizsgát szervező felsőoktatási intézmény a képzés 3. félévében meghatározza a választható témaköröket a kötelezően oktatott szakmai alapozó modulok, szakmai modulok és a szakirány részét képező modulok ismeretanyaga alapján. A hallgató joga, hogy a megadott témakörökön kívül is javaslatot tegyen a szakdolgozat témájára.

A hallgató szakdolgozatául választott témájának címét és a dolgozat vázlatát az intézmény által meghatározott időpontig jóváhagyásra beadja a kijelölt oktatónak. A képzésért felelős egység oktatói ezt a hallgatóval történt egyeztetés alapján jóváhagyják, vagy javaslatot tesznek a megváltoztatására.

A szakdolgozat tükrözze a jelölt felkészültségét, tárgyi tudását és szintetizáló képességét az alábbi főbb területeken:

- a kereskedelmi vállalkozások, valamint termelő vállalatok kereskedelmi egységeinek létesítésével, működésével és megszüntetésével kapcsolatban,

- a kereskedelmi-piaci tevékenységekkel összefüggő pénzügyi, jogi, munkaügyi, számviteli, áruismereti feladatok vonatkozásában,

- a piaci mechanizmusok érvényesülésével, törvényszerűségeivel, a kül- és belpiaci sajátosságokkal összefüggésben,

- a kereskedelmi marketing tevékenységet illetően,

- a kereskedelmi tevékenység egyes speciális, a hallgatók által felvett szakirányához kapcsolódó feladatok érvényesítésében, lehetőségeiben.

Követelmény

A jelölt legyen képes a választott témakör komplex, önálló, a képzés során elsajátított alapozó, szakmai és speciális szakmai ismeretek alkalmazásán alapuló feldolgozására. A szakdolgozat tükrözze a hallgató egyéni véleményét.

A megfelelő tartalom mellett jellemezze a logikus szerkesztés, választékos stílus, a felhasznált szakirodalom korrekt megjelölése, a kereskedelmi-piaci tevékenység terminológiának pontos használata.

3. A szakmai vizsga követelményei

3.1. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a kereskedelmi szakmenedzseri képesítés megszerzéséért vizsgázó jelölt:

- rendelkezik-e mindazon ismeretekkel, amelyek szükségesek és alkalmassá tehetik kisebb kereskedelmi vállalkozások, szervezetek önálló létesítésére, működtetésére, irányítására, valamint nagyobb kereskedelmi egységekben (nagyáruházak, hálózatok) és más termelő szervezetek kereskedelmi tevékenységet folytató részlegeiben középvezetői, illetve a felső vezető melletti szakreferensi teendők ellátására,

- képes-e az adott munkakörhöz kapcsolódó gazdálkodási, pénzügyi, szervezési, technológiai folyamatok tervezésére, elemzésére, a szükséges döntések meghozatalára,

- elsajátította-e a kereskedelemben betölthető munkakörökhöz szükséges komplex elméleti és gyakorlati ismereteket,

- rendelkezik-e a vezetői tevékenységhez szükséges felkészültséggel,

- alkalmas-e tanulmányainak a képzést akkreditáló felsőoktatási intézményben való folytatására.

3.2. A szakmai vizsga részei

A szakmai záróvizsga a következő vizsgarészekből áll:

3.2.1. Gyakorlati vizsga

- Az egy hónapos (160 órás) szakmai gyakorlat alapján egy esettanulmány vagy a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat elemző dolgozat elkészítése.

3.2.2. A komplex szóbeli vizsga részei

3.2.2.1. A szakdolgozat megvédése

- A vizsgázónak érvekkel kell tudni, megvédenie a szakdolgozatban megfogalmazott álláspontját.

3.2.2.2. Kereskedelmi vállalkozások szervezése, gazdálkodása. Ezenkívül:

- A bel- és külkereskedelmi szakirányt felvevők számára:

= kereskedelmi technológia,

= külkereskedelmi ismeretek,

= raktározás, nagykereskedelem.

- A marketing és reklám szakirányt felvevők számára:

= reklám szakismeretek.

- A szállítmányozási szakirányt felvevők számára:

= szállítmányozás-fuvarozás tervezése, szervezése,

= kereskedelmi vámtarifa és áruismeret.

- A könyvkiadás-könyvkereskedelem szakirányt felvevők számára:

= tipográfiai és szerkesztői ismeretek,

= könyvkiadói és terjesztői ismeretek.

- A külkereskedelmi üzletkötő szakirányt felvevők számára:

= külkereskedelmi, nemzetközi marketing ismeretek,

= üzletszervezési ismeretek.

4. A szóbeli vizsga követelményei

4.1. A szóbeli vizsga a szakdolgozat védésével kezdődik, amikor a szakdolgozatot értékelők bírálatára és az általuk feltett kérdésekre kell a jelöltnek válaszolnia.

4.2. A kereskedelmi vállalatok szervezése, gazdálkodása komplex témakörben minden jelöltnek ismernie kell:

- a vállalkozások tipikus formáit, létesítésük folyamatát,

- kereskedelmi vállalkozások helyét, szerepét a gazdaságban és a piac működésének törvényszerűségeit,

- a vállalkozások és a termelő vállalatok kereskedelmi részlegeinek működését, piaci kapcsolatait a beszerzés és értékesítés területén, a verseny során,

- a vállalkozások szervezeti megoldásait és munkaszervezését,

- a külkereskedelem alapvető szabályait, lebonyolítását,

- kereskedelmi vállalkozásokkal szembeni alapvető ügyviteli, számviteli, pénzügyi, adózási követelményeket,

- a kereskedelmi vállalkozások gazdálkodásának elemeit és összefüggéseit,

- a kereskedelmi vállalkozások, részlegek irányításához szükséges eszközöket, módszereket, a menedzsment feladatait a munkakörök kialakításában, a munkavállalók tevékenységének szervezésében, irányításában,

- tisztában kell lennie a vállalkozások tevékenységét, a partneri kapcsolatok alakítását meghatározó feltételekkel, marketing tevékenységével, a szerződéskötések típusaival, a marketing stratégia alapelveivel, valamint a kapcsolatok alakulását befolyásoló lélektani, etikai vonatkozásokkal, a fogyasztói magatartás jellemzőivel,

- tisztában kell lennie az üzleti imágó szerepével, jelentőségével, formálásának alapvető lehetőségeivel.

4.3. A szóbeli vizsga követelményeinek részeként:

4.3.1. A bel- és külkereskedelmi szakirányt felvett vizsgázónak

a) a kiskereskedelem, a nagykereskedelem és a raktározási témakör keretében képessé kell válnia:

- a kereskedelmi áruforgalom technológiájának és teljes folyamatának szervezésére,

- a beszerzési, raktározási és szállítási feltételek meghatározására, szervezésére, alakítására,

- a készletgazdálkodás irányítására, megszervezésére,

- a környezetvédelmi előírások betartatására,

- a kereskedelmi tevékenységben használt gépek, technológiák működtetésére, fejlesztésére,

- az áruk szakszerű kezelésének, minőségvédelmének, csomagolásának szervezésére, irányítására;

b) a külkereskedelmi ismeretek témakör keretében ismernie kell:

- a külkereskedelmi technika eszközeit, ezek alkalmazásai szabályait,

- a külgazdasági kapcsolatok alakulására ható tényezőket, gazdasági folyamatokat,

- az Európai Unió külkereskedelemmel, nemzetközi piaci kapcsolatokkal összefüggő alapvető szabályait,

- a külpiaci információk megszerzéséhez szükséges technikákat,

- képessé kell válnia egyszerűbb külkereskedelmi ügyletek lebonyolítására.

4.3.2. A marketing és reklám szakirányt felvett vizsgázónak a marketing és reklámismeretek témakör keretében tisztában kell lennie:

- a marketingstratégia kialakításának módjával, alapösszefüggéseivel,

- a marketingkommunikáció fogalmával, szerepével a kereskedelmi tevékenységben,

- a marketing és a marketingkommunikáció elemeinek alkalmazásával,

- a reklám kialakulását, fejlődését meghatározó és befolyásoló tényezőkkel,

- a reklám cél- és eszközrendszerével,

- az eladásösztönzést elősegítő módszerekkel, értékesítési akciók szervezésével, irányításával,

- a belső és külső PR kapcsolatok megszervezésével, a vállalati reklámmunka főbb jellemzőivel,

- a reklámszervezés és -irányítás eszközeivel,

- az üzleti reklám alapvető jogi, etikai és esztétikai követelményeivel.

4.3.3. A szállítmányozási szakirányt felvett vizsgázónak

a) a szállítmányozás-fuvarozás tervezése, szervezése témakör keretében:

- ismernie kell a beszerzési módok kiválasztását, lebonyolítását,

- rendelkeznie kell az áruk szállításával, csomagolásával összefüggő ismeretekkel, irányítási és szervezési képességgel,

- ismernie kell az árukezelés folyamatában használatos eszközöket,

- a szervező és irányító munkájában ismernie kell a raktározás, szállítás, forgalmazás szabályait,

- tisztában kell lennie a kereskedelmi technológia, a szükséges berendezések szerepével, fejlesztési irányaival, lehetőségeivel;

b) a kereskedelmi vámtarifa és áruismeret témakör keretében ismernie kell:

- a hazai vámszabályok alakításának, alkalmazásának rendszerét,

- a vámeljárások kereskedelmi vállalkozásokkal összefüggő rendjét, szabályait,

- az Európai Unió vámrendszerének alapjait,

- az áruazonosító rendszereket, új áruk besorolásának szabályait, módszereit,

- rendelkeznie kell az árutulajdonságok, a legfontosabb minőségi jellemzői megítélésének képességével,

- ismernie kell a minőséget meghatározó tényezőket,

- ismernie kell az árukezelés, átvétel folyamatában használt eszközöket, eljárásokat.

4.3.4. A könyvkiadói és terjesztői szakirányt felvett vizsgázónak

a) a tipográfiai és szerkesztői témakör keretében ismernie kell:

- alapvető tipográfiai formákat, eljárásokat,

- a különböző nyomdatechnikai eljárásokat,

- a szerkesztéssel összefüggő tartalmi és technikai megoldásokat,

- a szerzői, lektori tevékenységgel összefüggő szabályokat, jogokat,

- a számítástechnika segítségével történő kiadványszerkesztést;

b) a könyvkiadói és terjesztői ismeretek témakörében képessé kell válnia:

- a könyvkiadás jogi, piaci, szervezeti feltételeinek ismerete alapján ezek felhasználására,

- a marketingmunka megteremtésére, szervezésére és lebonyolítására,

- a megfelelő marketingtechnikák megvalósítására és alkalmazására,

- az üzleti kapcsolatok kialakítására, szervezésére,

- a különböző könyvterjesztési eljárások párhuzamos alkalmazására.

4.3.5. A külkereskedelmi üzletkötő szakirányt felvett vizsgázónak

a) a külkereskedelmi szakmai ismeretek blokk keretében ismernie kell:

- a külkereskedelmi technika szokványait, eszközeit és ezek alkalmazását a gyakorlatban,

- a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjét, jogszabályi és etikai kereteit,

- a külgazdasági kapcsolatok alakulására ható tényezőket, a nemzetközi kereskedelempolitika hatásait és eszközrendszerét,

- a nemzetközi pénzügyi kapcsolatrendszer működését,

- a nemzetközi gazdasági integrációs folyamatok fejlődését,

- valamint képessé kell válnia külkereskedelmi ügyletek előkészítésére, megkötésére és lebonyolítására;

b) az üzletszervezési ismeretek blokk keretében ismernie és alkalmaznia kell tudni:

- a nemzetközi értékesítés-szervezés folyamatait, a multinacionális vállalatok ez irányú gyakorlatát,

- a nemzetközi (kultúrák közötti) kommunikáció és tárgyalástechnika módszereit és stratégiai eszközeit, megfelelő nyelvismeret alapján,

- a nemzetközi logisztikai folyamatok fontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit,

- a nemzetközi banki műveletek sajátosságait.

4.4. A szóbeli szakmai záróvizsga részeként értelemszerűen számot kell adnia az alapismereti modulok keretében elsajátított általános gazdasági és kisvállalkozási, lélektani, jogi, pénzügyi-adózási, számviteli ismeretekről, kommunikációs készségekről is.

4.5. A szakmai vizsga tételeit az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium adja ki.

5. A szakmai vizsga értékelése

5.1. A vizsgázó a szakmai záróvizsga minden elemére érdemjegyet kap, és ezek átlaga kerül a szakképesítést igazoló bizonyítványba.

5.2. A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét témakörönként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni. Az összesített értékelésnél a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

5.3. Eredménytelen a szakmai záróvizsga akkor, ha a vizsgázó a szakdolgozatára, a gyakorlati vagy a szóbeli vizsga egyik témakörére elégtelen osztályzatot kap. Javítania azonban csak az elégtelen minősítésű vizsgatárgyat kell a következő vizsgaidőszakban.

IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Az akkreditált felsőfokú szakképesítés azonosítási száma: 55 7872 01

2. A szakképesítés megnevezése: Idegenforgalmi szakmenedzser

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkaterületek, foglalkozások

a) Az idegenvezető, hostess specializációt is szerzők betölthető munkaköre, foglalkozásai

b) A falusi turizmus specializációt is szerzők betölthető munkakörei, foglalkozásai

c) A szabadidő-programszervező specializációt is szerzők betölthető munkakörei, foglalkozásai

d) A szálláshely-üzemeltető, -menedzselő specializációt is szerzők betölthető munkakörei, foglalkozásai

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A felsőfokú képzettséggel rendelkező idegenforgalmi szakmenedzser kis és közepes idegenforgalmi vállalkozásoknál vezetői, nagyvállalkozásoknál középvezetői és a felsővezető mellett idegenforgalmi szakreferensi és közigazgatási intézményekben előadói tevékenységet folytat.

Az idegenforgalmi egységben, utazásszervező és utazásközvetítő vállalkozásokban, utazási irodákban, idegenforgalmi szálláshelyeken, idegenforgalmi hivatalokban, szabadidő központokban, ügynökségekben és egyéb idegenforgalmi szolgáltató vállalkozásokban (pl. teniszklub, Kongresszusi Központ stb.), valamint a turizmus koordinálásával is foglalkozó egyéb szervezetekben (pl. helyi és megyei önkormányzatok, kamarák, helyi és regionális információs hálózat) végez önálló, felelős, szakmai, szervező, gazdálkodó és lebonyolító tevékenységet.

Munkája során:

- önálló elemző értékelési, szervezési, ellenőrzési,

- a helyi, regionális, nemzeti turisztikai célokkal és a nemzeti idegenforgalommal összhangban levő tervezési és irányítási, vezetési,

- marketing és értékesítési,

- humánmenedzseri,

- kül- és belföldi partnerekkel turisztikai szolgáltatási, kapcsolattartási feladatot teljesít a menedzsment részeként felsőfokú szakképesítést feltételező önálló vezetői, középvezetői, ügyintézői, egységvezetői és a felső vezetést segítő szakreferensi szinten.

Az idegenforgalmi tevékenységet folytató vagy ehhez kapcsolódó vállalkozások, szervezetek keretében, ezek szakmai profiljától függően közreműködik a felső vezetés üzleti, pénzügyi, munkaszervezési, marketing döntéseit előkészítő elemzések, tervek kidolgozásában, ezek végrehajtásában. A felső vezető munkáját segítve önállóan készít elő, old meg, irányít és ellenőriz komplex feladatokat.

A többségében felsőfokú szakképzettséget igénylő tevékenységek:

- utazásszervező és -közvetítő irodák, utazási irodák és más idegenforgalmi tevékenységet folytató egység vezetése,

- be- és kiutazások önálló szervezése, ezzel összefüggő üzleti és partnerkapcsolatok menedzselése,

- rendezvények, konferenciák önálló szervezése,

- a vállalkozás, a hivatal, a szervezet felső vezetője mellett idegenforgalmi szakreferensi tevékenység,

- üdülőegység, panzió, motel stb. vezetése,

- kis- és közepes nagyságú települési önkormányzatok idegenforgalmi tevékenységének vezetése,

- PR munka önálló tervezése, szervezése, bonyolítása,

- idegenforgalmi kínálatok koordinálása helyi és regionális szinten,

- az idegenforgalommal kapcsolatban lévő intézmények tevékenységének koordinálása.

A felsőfokú szakképesítés részeként speciális szakirányt szerzettek további tevékenységi körei:

a) Az idegenvezető, hostess specializáció alapján:

- idegenvezetés kül- és belföldi, általános és szakmai csoportoknak;

- csoportkísérés kül- és belföldön;

- hostess feladatok ellátása szakmai, politikai, kulturális rendezvényeken;

- hostessi tevékenység országos és nemzetközi szervezetekben;

- telepített utazásirodai képviselő.

b) A falusi turizmus specializáció alapján:

- a falusi turizmus önálló és komplex tervezése, szervezése, értékelése önkormányzati szinten;

- részvétel a területfejlesztő munkában;

- falusi turizmusgazdák tevékenységének koordinálását biztosító helyi egység kialakítása, vezetése, szaktanácsadás;

- kisvállalkozás létesítése a falusi turizmus területén (pl. falusi vendéglátó).

c) A szabadidő programszervező specializáció alapján (a gyógyturizmusra, vagy a természetvédelmi turizmusra, vagy a lovasturizmusra is súlypontozva):

- szabadidő, kulturális és sporttevékenységek lehetőségeinek feltárása és kialakítása helyi és regionális szinten;

- szabadidős programok, rendezvények szervezése és lebonyolítása;

- szabadidős, kulturális létesítmények és parkok vezetése;

- szabadidős kisvállalkozások létesítése;

- animátori tevékenység;

- a lovakkal kapcsolatos alapvető tudnivalók, a lovaglás ismerete, elemi állategészségügyi ismeretek.

d) A szálláshely-üzemeltető, -menedzselő specializáció alapján:

- idegenforgalmi szálláshelyek, ezen belül szállodák menedzselése;

- szállodák és utazási irodák közötti együttműködés, kapcsolat szervezése, menedzselése;

- nagyszállodákban részlegvezetői tevékenység (recepció, porta, kassza, emeletértékesítés);

- nagyszállodák felsővezetői mellett szakreferensi tevékenység.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A felsőfokú szakképesítést szerzett idegenforgalmi menedzsernek rendelkeznie kell az általános vállalkozási gazdasági (ezen belül elsősorban kisvállalkozási), jogi, kommunikációs, pszichológiai, számítástechnikai, számviteli és adminisztrációs, pénzügyi és adózási, humán-, valamint marketingismeretekkel, készségekkel. Ezek felhasználásával munkakörétől és a vállalkozás (szervezet, hivatal) profiljától függően:

- vezetőként az egység irányítása, középvezetőként, a vállalkozás (szervezet) menedzsmentjének tagjaként részvétel az idegenforgalmi tevékenység szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében, gazdálkodó, szolgáltató tevékenységében;

- a vállalkozás célkitűzéseinek, stratégiájának kidolgozása, illetve az ebben való közreműködés;

- a döntésekhez szükséges adatok, információk, összefüggések rendszerezése, elemzése;

- részvétel a felső vezető döntéseinek előkészítésében; középvezetői, felelős ügyintézői szinten a döntések meghozatala;

- a menedzsment tagjaként közreműködés, egységvezetőként a tevékenység, a vállalkozásban foglalkoztatottak munkamegosztásának, a tevékenységi körök meghatározásának, a tárgyi és az információs feltételek biztosításának, a környezeti (pl. banki) kapcsolatok, valamint a személyi feltételek alakításának irányítása;

- fontos szakmai követelmény a vendégközpontú, az eredményes gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen menedzseri szemlélet, szakmai aktivitás, kreativitás, az új iránti érzékenység, racionális kockázatvállalás, az összefüggésekben gondolkodó, az idegenforgalmi piac viszonyai és általában a gazdálkodás keretei közötti eligazodás;

- munkakörétől függően az egység működtetése, különös tekintettek a beosztott munkavállalók munkájának szervezésére, irányítására, a külső partneri kapcsolatok alakítására, az értékelési módszerek fejlesztésére, az adózási, pénzügyi, számviteli kötelezettségek teljesítésére, fejlesztési koncepciók kialakítására és teljesítésére;

- legalább egy idegen nyelven "C" típusú, legalább középfokú nyelvvizsga, nyelvtudás;

- a sikeres menedzsert, középvezetőt jellemző kommunikációs, kultúrák közötti kommunikációs készség magyar és két idegen nyelven;

- a természetvédelemmel kapcsolatos alapismeretek elsajátítása;

- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások (az 1993. évi XXXIII. törvény és a munkaügyi, valamint a népjóléti miniszter munkaegészségügyet és a munkabiztonságot érintő jogszabályok) ismerete és azoknak a kereskedelmi munka speciális adottságaihoz igazodó alkalmazása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- Az oktatási programban előírt követelmények teljesítése.

- A programban előírt szigorlatok teljesítése.

- Középfokú szakmai anyaggal bővített "C" típusú nyelvvizsga.

Az idegenvezető-hostess specializációt végzetteknél két középfokú szakmai anyaggal bővített "C" típusú nyelvvizsga. (Ezt a szakirányt csak az angol vagy német nyelvet középfokú szinten elsajátított hallgató veheti fel, mert itt a szaktárgyak egy részének oktatása és vizsgáztatása angol, illetve német nyelven folyik.)

- A programban előírt szakmai gyakorlat teljesítése.

- A szakdolgozat leadása.

2. A szakdolgozat elkészítésének feltételei

A vizsgát szervező felsőoktatási intézmény a képzés 3. félévében meghatározza a választható témaköröket a kötelezően oktatott szakmai alapozó, a közös szakmai modulok és a specializációk részét képező szakmai modulok ismeretanyaga alapján. A hallgató joga, hogy a megadott témakörökön kívül is javaslatot tegyen szakdolgozatának témájára.

A hallgató szakdolgozatának választott címét és vázlatát jóváhagyásra leadja a kijelölt oktatónak.

A képzésért felelős egység oktatói ezt a hallgatóval történt egyeztetés alapján jóváhagyják, vagy javaslatot tesznek a megváltoztatására.

A szakdolgozat tükrözze a jelölt felkészültségét, tárgyi tudását és szintetizáló képességét az alábbi főbb területeken:

- az idegenforgalmi vállalkozások, egységek működésével kapcsolatban;

- az idegenforgalmi tevékenységekkel összefüggő jogi, pénzügyi és adminisztratív feladatok vonatkozásában;

- a turizmus országos és helyi adottságaival, fejlesztési irányaival összefüggő eligazodását illetően;

- az idegenforgalmi marketing tevékenység ismeretének vonatkozásában;

- a turizmus egyes célterületekhez, különösen a hallgató által felvett specializációhoz kapcsolódó feladatok értelmezésében, megoldási lehetőségeiben.

Követelmény:

A jelölt legyen képes a választott témák keretei között, az elsajátított alapozó és szakmai ismeretanyag komplex alkalmazásával egy a szakmai követelményeknek megfelelő, logikusan szerkesztett egyéni véleményét (javaslatait) is tartalmazó szakdolgozat elkészítésére. A dolgozatnak azt kell bizonyítania, hogy a tanultakat önállóan hasznosítani tudja. A tartalom mellett a megfelelő stílus, a felhasznált szakirodalom korrekt megjelölése és az idegenforgalom terminológiájának pontos használata is fontos szempont a munka elbírálásakor.

3. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga a szakdolgozat védéséből, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

3.1. A szakmai vizsga a szakdolgozat védésével kezdődik; amikor a szakdolgozatot értékelők bírálata, illetve az általuk és a vizsgabizottság tagjai által feltett kérdésekre kell a jelöltnek válaszolnia. A vizsgázónak érvekkel kell igazolnia a szakdolgozatban megfogalmazott álláspontját.

3.2. Gyakorlati vizsga

- A specializációhoz igazodó szituációs feladatok, problémák megoldása.

- Az idegenvezető-hostess specializációt felvettek számára idegenvezetés gyalogosan és autóbusszal az iskola székhelyén, valamint idegenforgalmi vonzáskörzetében a választott idegen nyelven (nyelveken).

- A szabadidő-programszervező specializációt felvettek számára animációs feladat megoldása.

3.3. A komplex szóbeli vizsga főbb témakörei

- A turizmus a mikro- és makrogazdaságban.

- Idegenforgalmi termékek kialakítása és értékesítése (utazás-, program-, szálláshely- és ellátásszervezés).

- Idegenforgalmi vállalkozások működése.

Ezenkívül:

- Az idegenvezető-hostess specializációt felvevők számára:

= az idegenvezetői és hostessi tevékenység elmélete és gyakorlata.

- A falusi turizmus specializációt felvettek számára:

= turizmus, falusi háztartás és településmenedzsment.

- A szabadidő-programszervező specializációt felvettek számára:

= a szabadidő idegenforgalmi menedzselése.

- A szálláshelyszervező, -menedzselő specializációt felvettek számára:

= szálláshely-menedzselés.

4. A szóbeli vizsga követelményei

4.1. A turizmus a mikro- és makrogazdaságban komplex témakörben a vizsgázónak ismernie kell:

- a turizmus rendszerét, irányító szervezetét, környezeti hatásait, kapcsolatrendszerét, gazdasági szerepét, hatásait;

- Magyarország idegenforgalmi sajátosságait, adottságait, a hazai idegenforgalmi politika céljait, jellemzőit;

- a világturizmus helyzetét, fejlődési irányait;

- a helyi és regionális idegenforgalom tényezőit és funkcióit;

- az idegenforgalmi tevékenységet folytató egységek szerkezetét, szervezeti alapelveit, lehetséges funkcióit.

4.2. Az idegenforgalmi termékek kialakítása és értékesítése (szálláshely- és utazásszervezés) témakörében a vizsgázónak ismernie kell:

- az értékesítés feltételrendszerét;

- a kereslet és kínálat alakulására ható gazdasági-társadalmi tényezőket;

- a szálláshelyek létesítésének feltételeit, típusait;

- a szálláshelyi és ellátási kínálat összetevőit, jellemzőit, üzemeltetésükkel kapcsolatos feladatokat;

- az utazásszervezés gazdasági, jogi rendszerét;

- az idegenforgalmi termékek kialakításával, fejlesztésével és értékesítésével összefüggő szervezési és vezetési feladatokat, kapcsolatrendszert;

- az idegenforgalmi termékfejlesztés és értékesítés lehetőségeit befolyásoló művelődéstörténeti, földrajzi ismereteket.

4.3. Az idegenforgalmi vállalkozások működése témakörben a vizsgázónak rendelkezni kell:

- a gazdasági és vállalkozási alapismeretekkel, a vállalkozás működtetésével összefüggő számviteli, ügyviteli, pénzügyi és adózási ismeretekkel;

- ismernie kell a turisztikai vállalkozások formáit, munkaszervezetüket;

- tisztában kell lennie a vállalkozások üzleti tevékenységét, a partneri kapcsolatok alakítását meghatározó feltételekkel, marketing tevékenységével, a szerződések típusaival, a kapcsolatok kialakításának etikai és protokolláris szabályaival;

- ismerni kell a vállalkozások létesítéséhez, működtetéséhez és irányításához szükséges eszközöket, módszereket, a menedzsment feladatait a munkakörök kialakításában, a munkavállalók tevékenységének, együttműködésének irányításában;

- ismerni kell az általános és a szakmára vonatkozó speciális munkaegészségügyi előírásokat.

4.4. A szóbeli vizsga követelményeinek részeként:

a) az idegenvezető-hostess specializációt felvett vizsgázónak az idegenvezető és hostessi tevékenység elméleti és gyakorlati témakör keretében rendelkeznie kell:

- a kapcsolattartás, idegenvezetés, kommunikáció képességével 2 idegen nyelven,

- az idegenvezetéshez szükséges helyi, regionális és országos művelődéstörténeti, földrajzi ismeretekkel,

- a hostessi tevékenységhez szükséges humán, gazdasági és ügyintézői készségekkel, rendezvényszervezési ismeretekkel és gyakorlattal;

b) a falusi turizmus specializációt felvett vizsgázónak a turizmus és falusi háztartás témakörében rendelkeznie kell:

- háztartásökonómiai és a falusi életvitelt meghatározó ismeretekkel,

- tisztában kell lennie az öko- és a bioturizmus tartalmával,

- tisztában kell lennie a helytörténet, a népi kultúra tartalmával, jellemzőivel,

- ismernie kell a falusi turizmus kisvállalkozásainak, ezek együttes gazdasági tevékenységének, a falusi marketing munkának a sajátosságait, és

- tisztában kell lennie a területfejlesztés feltételeivel;

c) a szabadidő-programszervező specializációt felvett vizsgázónak a szóbeli szakmai vizsgán a szabadidő-idegenforgalmi menedzselése témakörben számot kell adnia:

- az életforma, életvitel és szabadidő-eltöltés formáiról, azok összefüggéséről,

- a szabadidős rendezvényszervezéssel összefüggő gazdálkodási, szervezési, marketing tevékenység tartalmáról,

- az animátori tevékenység szerepéről és tartalmáról,

- a szabadidős intézmények fajtáiról, működési rendjéről,

- a szabadidő-programszervező tevékenység iránti keresletet befolyásoló tényezőkről;

d) a szálláshelyszervező, -menedzselő specializációt felvett vizsgázónak a szálláshely menedzselés témakörben ismernie kell:

- a szállodai és egyéb helyfejlesztés módszereit,

- a szálláshelyek (szállodák) és az utazási irodák (más idegenforgalmi szervezetek) közötti kapcsolatok alakítását befolyásoló tényezőket,

- a szálláshely-fejlesztési projekteket,

- a szálláshely-gazdálkodás, ügyintézés és ügyvitel rendszerét, irányításának, menedzselésének módszerét.

4.5. A szóbeli szakmai záróvizsga részeként értelemszerűen számot kell adnia az alapismereti modulok keretében elsajátított általános gazdasági és kisvállalkozási, lélektani, jogi, pénzügyi-adózási, számviteli ismeretekről, kommunikációs készségekről is.

4.6. A szakmai vizsga tételeket az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium adja ki.

5. A vizsga értékelése

5.1. A vizsgázó a szakmai záróvizsga minden elemére érdemjegyet kap, és ezek átlaga kerül a szakképesítést igazoló bizonyítványba.

5.2. A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét témakörönként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni. Az összesített értékelésnél a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

5.3. Az idegenvezető-hostess specializációt felvett vizsgázónak a szóbeli vizsga idegen nyelven oktatott témaköreit az adott idegen nyelven kell teljesíteni.

5.4. Eredménytelen a szakmai záróvizsga akkor, ha a vizsgázó szakdolgozatára, gyakorlati vagy a szóbeli vizsga egyik témakörére elégtelen osztályzatot kap. Javítani azonban csak az elégtelen minősítésű vizsgatárgyat kell a következő vizsgaidőszakban.

TAVINÁD FELDOLGOZÓ, NÁDTETŐ FEDŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 21 5291 06

2. Szakképesítés megnevezése: Tavinád feldolgozó, nádtető fedő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további rokon munkakör, foglalkozás nincs.

A régmúlt idők tetőfedési, építési technikái. Nádból készült építőipari alapanyagok készítése, nádból készíthető használati tárgyak. A valamikori háziipar újraélesztése. Anyagban, formában, funkcióban a mai kor emberének szóló. Kizárólag hazai alapanyagok felhasználásával.

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

- Tavinádból készült építőipari alapanyagok készítése.

- Tetőfedés az archaikus építési technikával.

- Kizárólag hazai tavinádból készült használati tárgyak előállítása.

- Használati tárgyak tervezése, kivitelezése.

- A valamikori háziipar újraélesztése, a mai kor emberének életét segítő tárgyak készítése.

- Tavinádból készült használati tárgyak javítása.

- A népi építészetet követő nádtetők felújítása, javítása.

- A tetőfedéshez és a tárgyalkotáshoz szükséges szerszámok karbantartása.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- A felhasználásra kerülő alap- és segédanyagok ismerete, beszerzési, termesztési lehetőségük, tulajdonságuk szerinti alkalmazásuk.

- A tavinád hasznosítási területe.

- Az anyag szerkezetének megismerése az alapanyag megválasztás érdekében.

- A ház, -tető szerkezetek, ácsolatok ismerete.

- A tetőfedő anyagok (fa, nád stb.) s a különböző segédanyagok ismerete.

- A különböző munkaeszközök, szerszámok, segédeszközök ismerete és készítése.

- A nád betakarításához használható gépek ismerete.

- Az anyag előkészítése, megmunkálási módjai.

- Díszítő eljárások ismerete.

- A tetőfedő, ácsszerszámok ismerete, kezelése.

- Ácsolatok, tetőfedési módok elsajátítása.

- A nád szerepe az építkezésben egykor és ma.

- A hagyomány, a hagyományos építkezés a népi kultúra értékeinek ismerete.

- A hagyományos népi kultúra átalakulása, a városiasodás hatása.

- A tárgyalkotó és a szellemi népi kultúra beilleszkedése a mai ember életébe.

- A tárgyak anyag, forma, funkció szerinti elemzésének képessége.

- A településszerkezetek ismerete.

- Háztípusok és a ház részeinek ismerete.

- Stílusok felismerése, összehangolása, díszítő eljárások elsajátítása.

2. Követelmények

2.1. Munkajogi, munkavédelmi környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

- A munkahelyre vonatkozó munkajogi előírások ismerete.

- A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása.

- A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban.

- A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai és azok végrehajtása.

- A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülékek kezelése.

- A különböző munkafolyamatok, baleseti forrásainak ismerete.

- Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások (az 1993. évi XXXIII. törvény és a munkaügyi, valamint a népjóléti miniszter munkaegészségügyet és munkabiztonságot érintő jogszabályai) ismerete és azok alkalmazása.

- A védőberendezések használata, elsősegély-nyújtási ismeretek és alkalmazásuk.

2.2. Vállalkozási ismeretek és alkalmazásuk

- Vállalkozás létesítésének feltételei.

- Adózási alapfogalmak, az adó helye az állami bevételek között.

- Az általános forgalmi adó (áfa) jellemzői, adókulcsok, tárgyi és alanyi adómentesség számításának módja.

- A számla, a készpénzfizetési számla és nyugta jellemzői, kötelező tartalmi elemei, helyes kitöltésük.

- Az adózáshoz kapcsolódó bírságok, pótlékok, önellenőrzés.

- A személyi jövedelemadó (szja) jellemzői, mértéke, adókedvezmények, adóelőleg-számítás.

- A költségelszámolás szabályai, az egyszeres könyvvitel lehetőségei (bevételi nyilvántartás, bevételi és költségnyilvántartás, pénztárkönyv, naplófőkönyv).

- A pénztárkönyve való könyvelés.

- Analitikus nyilvántartások vezetése.

- Társadalombiztosítási, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkavállalói járulékok.

- Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok jellemzői (kft., bt).

- Munkavállalói ismeretek (munkaviszony létesítése, megszűnése, munkaszerződés tartalma, jogok és kötelezettségek stb.).

2.3. Megmunkálási ismeretek

- A tavinád termőterülete.

- A tavinád aratása, szállítása és tárolása.

- A tavinád anyagismerete.

- A segédanyagok, díszítőanyagok ismerete.

- A nád feldolgozása.

- A nádseprű készítése.

- A nádzab előkészítése.

- A seprűkészítés folyamata.

- A nádcsomó kialakítása.

- A merevítő ág illesztése.

- A nádpalló készítése.

- A segédanyagok előkészítése.

- A falazónád készítése.

- Ácsolatok, tetőszerkezetek kialakítása, felhasználható faanyagok.

- A faanyagok konzerválás.

- A két- és négysíkú tető kialakítása.

- A fedéltartó fák, gerendák kialakítása.

- A szarufás tetőház szerkesztése.

- Szelemenes tetőház szerkesztése.

- Szelemen nélküli csepegtetők védőszerkezetek kialakítása.

- A tető fedése.

- Lécezés, a lécek alapanyaga.

- A nádkévék kötése.

- A nádkévék terítése, illesztése, beverése.

- A lépcsős nádverő, fogas nádverő használata.

- A nádcsomók rögzítése.

- A gerinc és a tető szegése.

- A hulladék tárolása.

2.4. Néprajzi ismeretek

- A magyar népi kézműves kultúra kialakulása, fejlődése.

- A feudális viszonyok hatása.

- A paraszti házi önellátás.

- Parasztspecialisták szerepe a háziipar kialakításában.

- A heti piacok, vásárok kialakulása.

- A népi építkezés, ácsmesterség, a nád- és zsupptető fedés.

- A magyar nyelv terület hagyományos nád, szalma, gyékény, csuhé munkái.

- A hagyományokra épülő népi iparművészet.

- Jelentősebb kézműves központok a nád, a szalma, gyékény, csuhé feldolgozásában.

2.5. Szakrajz

A szakrajz sajátosságai és ábrázolása módja, szabványvonalak, szabványírás, testcsoportok és befogadó forma, síkmértani szerkesztések, vetületi rajzok.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama.

a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Szakmai ismeretek:

- Anyagismeret.

- Tárgyelemzés (múzeumi vagy gyűjtött tárgy).

- Megmunkálási ismeretek.

- Néprajzi ismeretek.

Munkajogi, munkavédelmi ismeretek:

A vizsgázónak minden témából a központi tételsor által meghatározott, teljes képzési anyagra épülő kérdésekre kell válaszolnia.

Az értékelés egy-egy érdemjeggyel történik.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke és a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.

A vizsga időtartama: 300 perc.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki ezek követelményeit már köztes vizsga formájában eredményesen teljesítette, és ezt igazolni tudja.

3. A vizsga értékelése

- A szóbeli vizsgát az 1. pont részjegyei összesítése alapján egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

= eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

- A szakmai gyakorlati vizsga eredményét egyetlen osztályzattal kell minősíteni, figyelembe véve a munkafolyamatok megtervezését, szakszerű végrehajtását, a biztonságtechnikai szabályok betartását és a mérések szakszerűségét, pontosságát.

- A gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni.

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

- A szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható.

A szakmai vizsga a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben meghatározott rendelkezések alapján történik.

NÁDBÚTORKÉSZÍTŐ, BÚTORNÁDAZÓ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 31 5291 08

2. Szakképesítés megnevezése: Nádbútorkészítő, bútornádazó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. Szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

- Trópusi nád felhasználásával tárgyak készítése.

- A trópusi nád és egyéb szálas anyagok megmunkálása.

- A műveletekhez a hagyományos fonásmintakincs megismerése.

- Nádból fonott lakberendezési tárgyak, bútorok, garnitúrák készítése.

- A fenti anyagokból készült meghibásodott tárgyak javítása.

- Új bútorelemek, térelválasztók, öltözőfalak, burkolatok kézi nádazása, nádszövetezése.

- Az anyag, a forma, a stílus egységét ötvözve a praktikummal a használhatósággal alkotó tervezés.

- Régi bútorok restaurálás értékű újranádazása, javítása.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- A nádbútor készítéshez felhasználható alapanyagok ismerete.

- A vázkészítéshez, fonáshoz kiegészítő anyagként használt nádak, liánok ismerete (manila, manau, pálcanádak, pedignádak, pedigsinek, glanczsinek).

- A bútornádazáshoz használt nádak, nádszövetek ismerete, szék fonónád, pedignád, nádszövet stb.

- A munka során felhasznált segédanyagok: ragasztók, faszegek, pisztolyszegek, csavarok, felületkezelő anyagok ismerete.

- A munka során szükséges gépek, berendezések, kézi gépi szerszámok (kompresszor, fúrógép, kézi csiszoló gép, pneumatikus szegező pisztoly stb.).

- A bútorkészítéshez a sablon készítésének ismerete.

- A vázkészítés ismerete.

- A váz összeillesztésének ismerete.

- A váz befonásának ismerete.

- A kézi nádazás technikai ismerete (berakott, befűzött, "pók").

- A nádszövettel való nádazás ismerete.

- Előkészítési és megmunkálási módok.

- Szerkezeti kötések kialakítása.

- Pedignád felhasználása.

- Kosárnád felhasználása.

- A bútorfonáshoz használható módok előállítási módja.

- Ragasztó és felületkezelő anyagok használata, a nádbútorkészítésnél a kézinádazásnál és a nádszövetezésnél.

- A munkavédelmi és környezetvédelmi előírások alkalmazása.

- Munka- és egészségvédelmi baleset-elhárítási előírások betartása.

- Védőberendezések használata, elsősegélynyújtás, tűzvédelmi ismeretek betartása.

2. Követelmények

2.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

- Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások (az 1993. évi XXXIII. törvény és a munkaügyi, valamint a népjóléti miniszter munkaegészségügyet és munkabiztonságot érintő jogszabályai) ismerete és azok alkalmazása.

- A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása.

- A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban.

- A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai és azok végrehajtása.

- A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülékek kezelése.

2.2. Vállalkozási ismeretek

- Vállalkozás létesítésének feltételei.

- Adózási alapfogalmak, az adó helye az állami bevételek között.

- Az általános forgalmi adó (áfa) jellemzői, adókulcsok, tárgyi és alanyi adómentesség számításának módja.

- A számla, a készpénzfizetési számla és nyugta jellemzői, kötelező tartalmi elemei, helyes kitöltésük.

- Az adózáshoz kapcsolódó bírságok, pótlékok, önellenőrzés.

- A személyi jövedelemadó (szja) jellemzői, mértéke, adókedvezmények, adóelőleg-számítás.

- A költségelszámolás szabályai, az egyszeres könyvvitel lehetőségei (bevételi nyilvántartás, bevételi és költségnyilvántartás, pénztárkönyv, naplófőkönyv).

- A pénztárkönyvbe való könyvelés.

- Analitikus nyilvántartások vezetése.

- Társadalombiztosítási, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkavállalói járulékok.

- Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok jellemzői (Kft, bt).

- Munkavállalói ismeretek (munkaviszony létesítése, megszűnése, munkaszerződés tartalma, jogok és kötelezettségek stb.).

2.3. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése

- Az alapanyagok kezelése, készítése (tárolás, válogatás, áztatás).

- A műveleti sorrendek meghatározása.

- A fonás alapvető technikai ismerete.

- Az alapanyag-felhasználás kiszámítása.

- A feladatra fordított idő megbecslése.

- A minőségi követelmény betartása.

2.4. A megmunkálási ismeretek

- Anyagismeret.

- A fát alkotó szövetek, sejtek.

- A trópusi nádat liánokat, különböző szálas anyagokat alkotó szövetek, sejtek.

- A nádbútorkészítéshez, illetve nádazáshoz felhasznált alapanyagok földrajzi lelőhelyei.

- Bútorkészítéshez használt nádak alapanyagai.

- A vázkészítéshez használt nádak ismerete manila nádak, maunád, koptatott nádak ismerete.

- A bútorfonáshoz használt fonónádak alapanyagai.

- A pálcázott nádbútorok alapanyagai.

- A pedignád jellemző méretei és alakja.

- A pedignád felhasználása.

- A kosárnád felhasználása.

- A bútorfonáshoz használható nádak előállítási módja.

- A bútorfonáshoz használható nádak jellemző méretei, csomagolási módja.

- A bútornádazáshoz használt nádféleségek jellemzői.

- A szék fonónád alapanyaga.

- A szék fonónád jellemző méretei.

- A nádszövet alapanyagai.

- A nádszövet hibái.

- Sellak és politur ismertetése.

- Egyéb kiegészítő anyagok ismerete.

- A munka során felhasznált segédanyagok: ragasztók, faszegek, pisztolyszegek, csavarok, felületkezelő anyagok ismerete.

- A munka során szükséges gépek, berendezések, kézi, gépi szerszámok (kompresszor, fúrógép, kézi csiszológép, pneumatikus szegező pisztoly stb.).

- Rajzok és tervek, dokumentumok értelmezése.

- A bútorfonásnál, illetve -nádazásnál hasznát eszközök, berendezések, kézi, gépi szerszámok biztonságos használata, kezelése.

- Művészettörténeti ismeretek.

- Az iparművészet története, európai és ázsiai fonáskultúrák.

- A fafajok közül a bútorkészítéshez felhasználható fajták szerkezete és megmunkálhatósága.

2.5. Szakrajz

A szakrajz sajátosságai és ábrázolása módja, szabványvonalak, szabványírás, testcsoportok és befogadó forma, síkmértani szerkesztések, vetületi rajzok.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés megszerzésének feltételei

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Írásbeli vizsga tantárgyai (komplex feladat) 120 perc.

- Anyagismeret.

- Gépismeret.

- Szakrajz és szerkezettan.

- Szakmai ismeretek.

b) Szóbeli vizsga tantárgyai

- Szakmai ismeret.

- Anyaismeret.

- Munkavédelem.

A vizsgázónak minden témából, a központi tételsor által meghatározott, teljes képzési anyagra épülő kérdésekre kell válaszolni. Értékelés témánként egy-egy érdemjeggyel történik.

c) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke és a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.

A vizsga időtartama: 180 perc.

- A kiválasztott munkadarabok, vizsgaremekek a követelmény szintben meghatározott munkafolyamatokat, műveleteket foglalják magukba (3-5 db tárgy).

- A vizsgaremek készítése, ami teljes mértékben tükrözi a szakmai felkészülést.

- Anyagelőkészítő és -megmunkálási módok.

- A nádbútorkészítésnél, illetve bútornádazásnál használatos gépek, berendezések kezelése, üzemeltetése.

- A nádbútorkészítésnél, illetve bútornádazásnál használatos fonástechnikák, illetve díszítő eljárások.

- Minőség-ellenőrzés.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki ezek követelményeit már köztes vizsga formájában eredményesen teljesítette, és ezt igazolni tudja.

3. A vizsga értékelése

- A szóbeli vizsgát az 1. pont részjegyei összesítése alapján egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli vizsgaeredmény alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

= eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

- A szakmai gyakorlati vizsga eredményét egyetlen osztályzattal kell minősíteni, figyelembe véve a munkafolyamatok megtervezését, szakszerű végrehajtását, a biztonságtechnikai szabályok betartását és a mérések szakszerűségét, pontosságát.

- A gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni.

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

- A szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható.

4. A vizsgára bocsátás feltételei

A jelöltnek a képzés teljes ideje alatt folyamatosan részt kell venni a szakmai oktatásban.

A szakmai vizsga a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben meghatározott rendelkezések alapján történik.

VESZÉLYES ÁRU/ADR ÜGYINTÉZŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szerepelő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5482 03

2. Szakképesítés megnevezése: Veszélyes áru/ADR ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglakozások

3. A munkaterület rövid leírása

Azon termelő, feldolgozó, kereskedelmi, szolgáltatói, szállítói ágazatok telephelyei, ahol a hatályos besorolások, jogszabályok szerinti veszélyes anyagok, gyártmányok, készítmények, áruk, hulladékok stb. előállítása, kezelése, csomagolása, tárolása, szállításra/fuvarozásra előkészítése és azok telephelyen kívüli szállítása, fuvarozása, feladása és fogadása rendszeresen vagy esetenként történik.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Elsősorban az ADR, RID, ADN/ADNR, IMDG-kódex, ICAO-MU/IATA-VÁE előírásokból eredő feladatok végrehajtása, a kötelezettségek ellenőrzése. Különösen:

- a szállítási módozatok meghatározása,

- a veszélyes áruk szállításra való előkészítése,

- csomagolóeszközök, szállítóeszközök járművek kiválasztása, ellenőrzése,

- felszerelések kiválasztása, ellenőrzése,

- jelölések meghatározása,

- engedélyek beszerzése, jóváhagyási eljárások megszervezése,

- okmányok beszerzése, ellenőrzése,

- adatellenőrzés,

- a veszélyes áruk rakodásának ellenőrzése,

- nyilvántartások vezetése, statisztikák készítése,

- oktatási feladatok megszervezése és/vagy ellátása,

- veszélyes hulladékokkal kapcsolatos szakmai és jogi követelmények ismerete.

2. Követelmények

- A különböző veszélyes áruk lehetséges szállítási módjainak meghatározása a biztonság és gazdaságosság szempontjai szerint.

- Az alkalmas csomagolási módok meghatározása a vonatkozó szabályzatok alapján, a megfelelő csomagolóeszköz kiválasztása a szállítási feladat ismeretében.

- A megfelelő szállítóeszköz és jármű kiválasztása a biztonság szempontjai és a vonatkozó szabályzatokban meghatározott követelmények szerint.

- Az alkalmas felszerelések kiválasztása a szállítási feladat ismeretében.

- A szállítási okmányok, kísérőokmányok kitöltésére, az adatok ellenőrzésére vonatkozó jártasság.

- A megfelelő jelölések meghatározása a vonatkozó szabályzatok és a szállítási feladat ismeretében.

- A rakodások megtervezése, a rakodásra vonatkozó tilalmi és elkülönítési szabályok ismeretében.

- Az átmeneti tárolás szállítással összefüggő kérdéseinek megoldása.

A követelmények elsajátításához ajánlott tanfolyami óraszám a szükséges gyakorlatokkal együtt: 80 óra.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

- A veszélyes áruk nemzetközi szállításával (közúti, vasúti, vízi, légi) kapcsolatos tudnivalók.

- Szállítási módok.

- Csomagolóeszközök, feltételek.

- Felszerelések, eszközök.

- Küldeménydarabok, szállítóeszközök és járművek jelölése.

- Rakodási előírások.

- Okmányok.

- Szabályzatkezelés.

Használható segédeszközök: szabályzatok, katalógusok, jegyzet.

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga:

- teszt megoldása,

- az 1. pont feladatait felölelő komplex példamegoldás,

- különféle szállítási okmányok kitöltése.

Az írásbeli vizsga a gyakorlati vizsgának felel meg.

Szóbeli vizsga:

- a veszélyes áruk közúti, vasúti, légi, belvízi, valamint tengeri úton történő szállítására vonatkozó nemzetközi és nemzeti előírások,

- szállítás előkészítése,

- ellenőrzési feladatok.

V. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei

1. A szakképzésben való részvétel feltételei

a) A hallgatókra vonatkozóan:

- középiskolai érettségi,

- 2 év vállalati gyakorlat (ajánlatos a gyakorlat olyan munkahelyen, ahol veszélyes anyagok szállításával is foglalkoznak).

b) A képzőkre vonatkozóan:

- a tanfolyam (vizsga) indításának feltételei:

= legalább ADR (vagy RID) szabályzat, hallgatói példányszámban,

= érvényes IMDG-kódex, ICAO/IATA, RID (vagy ADR), ADN, ADNR szabályzatok megléte, minimum 1 példányban.

2. A szakképesítés megszerzésének feltételei:

- a szakképesítő tanfolyamon való részvétel.