43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet

a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 24. §-ának (3) és 28. §-ának (1) bekezdése, valamint a 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról a következőket rendelem el:

1. §[1] (1) A vendéglátó üzlet üzemeltetője (a továbbiakban: üzemeltető) az, akinek a részére az üzlet működési engedélyét kiállították. Az üzemeltető köteles a hagyományos üzemeltetésű, valamint az önkiszolgáló rendszerben működő vendéglátó üzletet a rendelet mellékletében foglaltak szerint kategóriába sorolni. A gyorskiszolgáló (ún. fast-food) rendszerben működő vendéglátó üzletet nem kell kategóriába sorolni, de ezeknek az üzleteknek is meg kell felelni a rendelet mellékletében részükre meghatározott követelményeknek.

(2) Az önkiszolgáló rendszerben, valamint a közlekedési eszközön működő vendéglátó üzlet - kivéve a hajón lévő üzletet -, továbbá a belső fogyasztótérrel nem rendelkező vendéglátó üzlet - a mellékletben előírt feltételek teljesítésétől függően - legfeljebb II. kategóriába sorolható.

(3) A belső fogyasztótérrel nem rendelkező üzleteknél a követelményeket a melléklet III. kategória 2., 3., 4. és a II. kategória 1., 2., 8. pontjában foglaltak kivételével kell teljesíteni. A közlekedési eszközön működő üzleteknél a követelményeket a melléklet III. kategória 1., 3. és a II. kategória 1., 8. pontjában foglaltak kivételével kell teljesíteni.

(4) Az önkiszolgáló rendszerben működő vendéglátó üzlet esetében a kategória mellett az önkiszolgáló jelleget is fel kell tüntetni. A gyorskiszolgáló rendszerben működő vendéglátó üzlet esetében e jelleget kell feltüntetni. Az üzlet kategóriába sorolásáról a vendégeket az üzletben tájékoztató táblán, jól látható módon tájékoztatni kell. A gyorskiszolgáló jellegről az üzlet bejáratán kívül kell megfelelő módon tájékoztatást adni.

(5) E rendelet alkalmazásában

a) hagyományos üzemeltetésű rendszerben működik az a vendéglátó üzlet, amelyben a vendéget asztalnál ülve felszolgáló közreműködésével szolgálják ki,

b) önkiszolgáló rendszerben működik az a vendéglátó üzlet, amelyben az általa kiválasztott ételt, illetve italt hagyományos (többszörhasználatos) edényzetben és evőeszközökkel adják át a vendégnek, aki a fogyasztást asztal mellett, ülve végzi,

c) gyorskiszolgáló rendszerben működik az az üzlet, amelyben az általa kiválasztott ételt, illetve italt egyszerhasználatos edényzetben és egyszerhasználatos evőeszközökkel, illetve elvitelre alkalmas állapotban, csomagolva adják át a vendégnek, aki a fogyasztást asztal mellett ülve vagy fogyasztópult mellett állva végzi vagy a becsomagolt terméket elviszi.

2. §[2] (1)[3] Az üzemeltető köteles az üzlet működésének megkezdése előtt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) írásban bejelenteni az üzlet kategóriába sorolását. Ha az üzemeltető a vendéglátó üzletet átsorolja más kategóriába, ezt 15 napon belül köteles a Hivatalnak írásban bejelenteni. Ellenőrzéskor megfelelően igazolni kell, hogy a bejelentés megtörtént.

(2) Az üzlet helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Hivatal, valamint a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek jogosultak ellenőrizni azt, hogy a kategóriába sorolás e rendelet előírásainak megfelel-e.

(3) Ha az ellenőrzésre jogosult szervezet megállapítja, hogy a vendéglátó üzlet nem felel meg a rendelet mellékletében meghatározott feltételeknek, vagy az üzemeltető nem sorolta kategóriába az üzletet, az üzemeltetőt a hiányosság megszüntetésére hívja fel. Az üzemeltető köteles legkésőbb a felhívás időpontjától számított 15 napon belül a hiányosságot megszüntetni, vagy ha a hiányosság megszüntetése nem lehetséges, a vendéglátó üzletet alacsonyabb kategóriába sorolni, és erről az Hivatalt, valamint az ellenőrzést végző szervezetet értesíteni.

(4) Ha az üzemeltető az ellenőrzésre jogosult szervezet felhívásától számított 15 nap alatt a hiányosságokat nem szüntette meg, illetve a vendéglátó üzlet alacsonyabb kategóriába sorolását nem hajtotta végre, a Hivatal - hivatalból, illetve az ellenőrzést végző szervezet megkeresése alapján - a vendéglátó üzletet a megfelelő kategóriába átsorolja.

(5) Ha a vendéglátó üzlet egyik kategória követelményeinek sem felel meg, s emiatt alacsonyabb kategóriába nem sorolható, a jegyző saját hatáskörben vagy az ellenőrzésre jogosult szervezet kezdeményezésére az üzlet működési engedélyét visszavonja.

(6)[4]

3. § (1) Az üzemeltető a vendégek tájékoztatására köteles az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)

a) 1. számú mellékletében meghatározott 211. melegkonyhás vendéglátó üzlet - a közlekedési eszközön működő melegkonyhás vendéglátó üzletek kivételével -, továbbá a 212. cukrászda, 213. bár, borozó, italbolt, kocsma, 214. egyéb vendéglátó üzlet és 215. zenés szórakozóhely bejáratán kívül az üzlet teljes étel- és italválasztékát bemutató ét- és itallapot, illetve árlapot elhelyezni;

b) 1. számú mellékletében meghatározott 211. melegkonyhás vendéglátó üzletben ét- és itallapot, a többi vendéglátó üzletben felszolgálással történő fogyasztás esetén árlapot, minden más esetben ártáblát rendszeresíteni. A gyógyüdülőhelyeken és üdülőhelyeken működő üzletekben az ét- és itallap, illetve az árlap magyar nyelven kívül két idegen nyelven - amelyek közül az egyik angol vagy német - is álljon a vendégek rendelkezésére;

c) a munkahelyi vendéglátó üzletnél az étteremben ártáblát vagy árlapot, a büfében ártáblát rendszeresíteni.

(2) A termékek kínálatának bemutatásánál egyedi árkiírást is alkalmazni kell.

4. §[5]

5. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) étlap: az üzlet meleg, hideg étel, továbbá melegített kész-, illetve félkész étel, valamint cukrászati készítmény, édesipari termék választékát szakmai csoportosítás (levesek, főzelékek, frissensültek stb.) szerint tételesen felsoroló ártájékoztató, amely jól olvashatóan a termék neve mellett a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében meghatározva tartalmazza az egyes ételek, készítmények, termékek - jellegétől függően - mennyiségére vagy mértékegységére megállapított, a fogyasztói forgalomban fizetendő árát;

b) itallap: az üzlet alkoholtartalmú, illetve alkoholmentes italválasztékát szakmai csoportosítás (palackozott borok, kimért borok, röviditalok, kevert italok stb.) szerint tételesen felsoroló ártájékoztató, amely jól olvashatóan a termék neve mellett a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében meghatározva tartalmazza - az ital jellegétől függően - az egyes italok palackra (üvegre) vagy mértékegységre megállapított, a fogyasztói forgalomban fizetendő árát;

c) árlap: olyan ártájékoztató, amely együtt tartalmazza az üzlet étel- és italválasztékát, valamint a termékek fogyasztói forgalomban fizetendő árát az a) és b) pontokban foglaltak szerint;

d) ártábla: az üzletben jól látható helyen elhelyezett, nagyméretű ártájékoztató, amely az a) és b) pontokban foglaltaknak megfelelően tartalmazza az üzlet étel- és italválasztékát, valamint a termékek fogyasztói forgalomban fizetendő árát;

e) egyedi árkiírás: az üzletben bemutatásra kerülő étel, ital, cukrászati készítmény, édesipari termék előtt elhelyezett, egy egységre (darab, szelet, adag, üveg stb.) vonatkozó, a fogyasztói forgalomban fizetendő árat tartalmazó ártájékoztató.

(2)[6] Az ét- és itallapnak, valamint az árlapnak az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell az üzlet vezetőjének nevét is, továbbá az ét- és itallapon, az árlapon, illetőleg az ártáblán fel kell tüntetni az üzlet kategóriába sorolását, valamint az üzemeltető által külön jogszabály alapján megállapított felszolgálási díj mértékét, amennyiben az üzlet felszolgálási díjat alkalmaz.

(3) Nem azonosítható (pl. kódolt) árat tartalmazó, illetőleg a fogyasztói árat nem tartalmazó ét- és itallap, árlap, illetve ártábla használata tilos.

6. §[7] (1) Ez a rendelet - a melléklet III/11. pontja kivételével - 1998. július 1-jén lép hatályba. A melléklet III/11. pontja 1999. július 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már üzemelő vendéglátó üzlet esetében 1998. december 31-ig kell a kategóriába sorolási követelményeknek, valamint a 2. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének eleget tenni.

(3)[8]

Melléklet a 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelethez

A vendéglátó üzlettel szemben támasztott alapkövetelmények

I. kategória

I. kategóriába sorolható az a vendéglátó üzlet, amely megfelel a II. kategóriára előírt és az alábbi követelményeknek is:

1. Belső előtérrel rendelkezik. Ez a követelmény nem vonatkozik a kerthelyiségben működő vendéglátó üzletekre.

2. Az üzletbe belépésekor a vendéget fogadják.

3. A dohányzó vendégek részére elkülönített vendégteret biztosítanak. Ahol ez nem oldható meg, ott megfelelő légelszívásról gondoskodnak.

4. Az italokat a szakmai előírásoknak megfelelő hőmérsékleten szolgálják fel, ahol az ital jellege indokolja, a vendég kérése nélkül szájjeget szolgálnak fel.

5. A WC- és mosdóhelyiség tisztaságát legalább félóránként ellenőrzik, szükség esetén takarítják és fertőtlenítik.[9]

6. Melegkonyhás üzletben a konyha, illetve a cukrászat vezetője az e tevékenységre előírt szakképzettséggel és legalább ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik.

7.[10]

8. Az értékesítéssel foglalkozók helyiségenként egységes és kifogástalan formaruhát viselnek.

II. kategória

II. kategóriába sorolható az a vendéglátó üzlet, amely megfelel a III. kategóriára előírt és az alábbi követelményeknek is:

1. Elkülönített ruhatárral vagy a felsőruházat kulturált elhelyezését biztosító lehetőséggel (állófogas, ruhaakasztó) rendelkezik. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a vendéglátó üzletekre, amelyek kizárólag a nyári idényben működnek. A ruhatár használatáért ellenérték nem kérhető.[11]

2. A berendezési és felszerelési tárgyak helyiségenként egységesek és hibátlanok.

3. Az evőeszközök kizárólag rozsdamentes anyagból készültek. Ez a követelmény nem vonatkozik a gyorskiszolgáló típusú üzletekre (pl. büfé), ahol a kínálatnak megfelelő egyszerhasználatos eszközök is alkalmazhatók.

4. A borokat kizárólag talpas (kehely) pohárban szolgálják fel (kivétel a borozó és a speciális egyedi hangulatú üzlet), a többi italt pedig a szakmai követelményeknek megfelelő módon szolgálják fel.

5. Italrendelésnél a nemzetközi kínálat mellett, mint választási lehetőség, a hazai termék kínálata is rendelkezésre áll.

6. Ülőfogyasztás esetén a magyar nyelvűn kívül legalább két idegen nyelven is (amelyek közül az egyik az angol vagy a német nyelv) ét- és itallapot, illetve árlapot rendszeresítenek, és ezen a nyelven rendelést is felvesznek. Az üzletnek a vendégekkel kapcsolatban álló dolgozói között - műszakonként - legalább egy-egy olyan személy található, aki(k) a két idegen nyelvet együtt vagy külön-külön olyan társalgási szinten beszélik, hogy a vendég részére az étel-, illetve italrendelésen túl az általa igényelt egyéb információk nyújtására is képesek, ideértve az esetleges reklamáció elintézését is.[12]

7. Melegkonyhás üzletekben és cukrászdákban mind az ételeknél, mind a kiegészítő berendezési és felszerelési tárgyaknál biztosítják a gyermekvendégek igényeinek kielégítését, illetve kényelmét.

8. A vendégteret az üzlet elnevezésére és az üzlet típusára jellemző tárgyak, képek díszítik.

9.[13]

10. A vendéggel közvetlenül foglalkozó személyek helyiségenként egységes és kifogástalan tisztaságú formaruhát viselnek.

11.[14]

12. A WC- és mosdóhelyiség tisztaságát legalább óránként ellenőrzik, szükség esetén takarítják és fertőtlenítik.[15]

III. kategória

A vendéglátó üzlettel szemben támasztott alapkövetelmények a következők:

1. Az üzlet bejárata előtti terület rendezett, az időjárási viszonyoktól függetlenül tisztán tartott, továbbá az üzlet az üzletkörre és az üzlet kategóriájára utaló portállal rendelkezik. Az üzlet elnevezése megfelel a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 14. §-ában foglaltaknak.[16]

2. A vendégtér légcseréje biztosított a külön jogszabályban foglaltak szerint.[17]

3. A vendégek részére a vendégtértől független előtérből nyíló, nemek szerint elkülönített, egészségügyi papírral, szappannal, higiénikus kéztörlési (szárítási) lehetőséggel és tükörrel ellátott WC-, mosdóhelyiséggel rendelkezik. Az ülőfogyasztást biztosító cukrászda, süteménybolt típusú üzletekben biztosítani kell a WC-használati és kézmosási lehetőséget. A WC- és mosdóhelyiség használatáért ellenérték nem kérhető. A mosdó- és WC-helyiség tisztaságát rendszeresen, naponta többször ellenőrzik, az igénybevételnek megfelelően takarítják és fertőtlenítik.[18]

4. Ülőfogyasztás esetén az ét- és itallap, illetve az árlap az asztalok számával arányosan folyamatosan a vendég rendelkezésére áll.

5. Ételfogyasztás esetén a vendég rendelkezésére bocsátják az étkezéshez szükséges egységes és tiszta eszközöket és a különböző ízesítőanyagokat, továbbá amennyiben a vendég italt nem rendel, úgy a vendég külön kérése nélkül is hideg ivóvizet szolgálnak fel.

6. A vendéggel közvetlenül foglalkozó személyek eleget tesznek a személyes higiéniára vonatkozó követelményeknek.

7. Az üzletvezető a tevékenységére előírt szakképzettséggel és legalább háromévi szakmai gyakorlattal rendelkezik.

8. A konyha, illetve cukrászat vezetője az e tevékenységre előírt szakképzettséggel és legalább háromévi szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az üzletben a forgalom zavartalan lebonyolításához szükséges számú szakképzett személyzet műszakonként rendelkezésre áll.

9. A számla ellenőrzésére a vendégnek lehetőségek nyújtanak.

10. A vendégek által eldobott vagy elejtett papír- és egyéb hulladékot (cigarettavég stb.) folyamatosan eltávolítják, a vendégteret tisztán tartják.

11.[19]

12. A környezeti zaj az üzletben a jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott zajterhelési határértéket nem lépi túl.[20]

A IV. kategóriába sorolás feltételei

IV. kategóriába sorolható az a vendéglátó üzlet, amely nem felel meg a III. kategória követelményeinek, de - ha van belső fogyasztótere - nemenként elkülönített WC- és mosdóhelyiséggel rendelkezik, ezenkívül megfelel a III. kategóriájú besorolás 4., 5., 6., 7., 9., 10., 11. és 12. pontjában foglaltaknak. A WC- és mosdóhelyiség használatáért ellenérték nem kérhető.[21]

A gyorskiszolgáló rendszerben működő vendéglátó üzlettel szemben támasztott követelmények[22]

1. Az üzlet bejárata előtti terület rendezett, az időjárási viszonyoktól függetlenül tisztán tartott, továbbá az üzlet a jellegére utaló portállal rendelkezik. Az üzlet elnevezése megfelel a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 14. §-ában foglaltaknak.

2. A vendégtér légcseréje biztosított a külön jogszabályban foglaltak szerint.[23]

3. A berendezési és felszerelési tárgyak helyiségenként egységesek és hibátlanok. A vendégteret az üzlet jellegének megfelelő tárgyak, képek díszítik.

4. A vendégek részére a vendégtértől független előtérből nyíló, nemek szerint elkülönített, egészségügyi papírral, szappannal, higiénikus kéztörlési (szárítási) lehetőséggel és tükörrel ellátott - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek megfelelő számú - WC-, mosdóhelyiséggel rendelkezik. A mosdó- és WC-helyiség tisztaságát rendszeresen, naponta többször ellenőrzik, az igénybevételnek megfelelően takarítják és fertőtlenítik. A WC- és mosdóhelyiség használatáért ellenérték nem kérhető.

5. Az étel- és italkínálatáról az ártáblán vagy árlapon a magyar nyelven kívül legalább két idegen nyelven is (amelyek közül az egyik az angol vagy a német nyelv) tájékoztatnak az üzletben.

6. A kínálatnak megfelelő egyszerhasználatos - egységes és tiszta - edényzetet és evőeszközöket alkalmaznak.

7. Ételfogyasztás esetén a vendég rendelkezésére bocsátják az étkezéshez szükséges különböző ízesítőanyagokat.

8. Amennyiben a vendég italt nem rendel, úgy a vendég kérésére hideg ivóvizet szolgálnak ki.

9. A vendéggel közvetlenül foglalkozó személyek egységes és kifogástalan tisztaságú formaruhát viselnek, és eleget tesznek a személyi higiéniára vonatkozó követelményeknek.

10. Az üzletvezető vendéglátó szakképesítéssel rendelkezik.

11. A számla ellenőrzésére a vendégnek lehetőséget nyújtanak.

12. A vendégek által eldobott vagy elejtett papír- és egyéb hulladékot (cigarettavég stb.) folyamatosan eltávolítják, a vendégteret tisztán tartják.

13.[24]

A felsorolt követelményeket a belső eladótérrel nem rendelkező gyorskiszolgáló üzletekre értelemszerűen kell alkalmazni.