17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet[1]
az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről
Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet előírásait a Magyar Köztársaság területén közfogyasztásra szánt, illetve közforgalomba kerülő, az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 2. §-ának 1. pontja szerinti élelmiszer, 13. pontja szerinti feldolgozott élelmiszer, 14. pontja szerinti nyers élelmiszer és 15. pontja szerinti élelmiszer nyersanyag (a továbbiakban együtt: élelmiszer), valamint egyes élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező felületek vegyi szennyezettségének vizsgálata során kell alkalmazni.
(2) Az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai, radioaktív szennyezettség, illetve állatgyógyászati készítmény-maradványának, valamint a növényi termékek növényvédő szer maradékainak megengedhető mértékét külön jogszabályok tartalmazzák.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) vegyi szennyeződés: minden olyan, az élelmiszerhez nem szándékosan hozzáadott anyag, amely a növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredetű élelmiszer termesztése, betakarítása, termelése, begyűjtése, előállítása, raktározása, ipari, vendéglátási vagy közétkeztetési célú feldolgozása, szállítása és forgalomba hozatala (a továbbiakban: termelési és technikai műveletek) során használatos anyagokból, eszközökből, gépekből, edényekből, tartályokból (a továbbiakban: termelési és technikai eszközök), továbbá a környezetből vagy egyéb forrásból juthat be, illetőleg maradhat vissza az élelmiszerben, valamint az élelmiszerben előforduló természetes eredetű ártalmas anyag (a továbbiakban: szennyező anyag);
b) határérték: a szennyező anyag, a fogyasztó egészségére ártalmas esetleges bomlástermékei, kísérő anyagai, átalakulási termékei, anyagcsere- és reakciótermékei még megtűrhető legnagyobb együttes mennyisége az élelmiszerben;
c)[2]
d) technológiai eredetű szennyező anyag: minden olyan vegyi anyag, amely termelési és technikai eszközökből, berendezésekből, csomagoló- és tárolóedényekből rendeltetésszerű érintkezés során jut az élelmiszerbe, illetve a technológia hatására keletkezik az élelmiszerben, ideértve a termelési és technológiai műveletek során felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerekből, valamint segédanyagokból visszamaradt szennyező anyagokat;
e) környezeti eredetű szennyező anyag: minden olyan vegyi anyag, amely a környezetből az élelmiszertermelés, feldolgozás, csomagolás és raktározás során elkerülhetetlenül jut be az élelmiszerbe, és ártalmas lehet az ember egészségére;
f) biológiai eredetű szennyező anyag: minden olyan egészségre ártalmas vegyi anyag, amely az élelmiszerben vagy az élelmiszeren előforduló mikroorganizmusok tevékenysége következtében keletkezik az élelmiszerben;
g) természetes eredetű szennyező (ártalmas) anyag: az élelmiszer olyan természetes alkotórésze, amely eredeti mennyiségében vagy feldúsulás következtében az egészségre ártalmas lehet, ide nem értve a gyommagvakat, rovarrészeket, szőrt;
h)[3]
i)[4]
3. § (1) Az élelmiszerek szennyező anyag tartalmát az előállítás teljes folyamatában alkalmazott helyes műveleti (mezőgazdasági, gyártási, tárolási, közétkeztetési stb.) gyakorlattal elérhető, lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.
(2) A helyes műveleti gyakorlat a termelési és technikai műveletek minden egyes fázisában olyan technológiák alkalmazását, olyan termelési és technikai eszközök használatát jelenti, amely élelmezés-egészségügyi szempontból elfogadható, és a kívánt cél elérése mellett az élelmiszerben a lehető legkisebb szennyező anyag maradékot eredményezi.
(3)[5] Az élelmiszerek szennyezőanyag tartalmát az előállítás és forgalomba hozatal teljes folyamatában egybehangolt hatósági ellenőrzéssel és éves program szerint végzett monitoring vizsgálatokkal ellenőrizni kell.
(4)[6] A mintavételt és a vizsgálatokat a Magyar Élelmiszerkönyv előírásokkal összhangban kell végezni. Ezzel egyenértékű validált vizsgálati módszer is alkalmazható.
4. § (1)[7]
(2) Az élelmiszerekben előforduló technológiai eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az élelmiszerekben előforduló környezeti eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az élelmiszerekben előforduló biológiai eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 4. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az élelmiszerekben előforduló természetes eredetű ártalmas anyagok megengedhető mértékét az 5. számú melléklet tartalmazza.
5. § (1) Az előírt határértékeket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó élelmiszert tilos forgalomba hozni, illetőleg forgalomban tartani, határértéket meghaladó kioldást mutató felületeket, edényeket élelmiszerrel érintkezésben tilos felhasználni.
(2) A meg nem engedett mértékű szennyező anyagot tartalmazó, illetve arra gyanús élelmiszert a vizsgálat befejezéséig az élelmiszer-ellenőrző hatóságnak zárolnia kell.
(3)[8] Az (1) bekezdésben megjelölt élelmiszert a többitől elkülönítve kell tárolni és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének azonnal írásban be kell jelenteni.
(4)[9] A járási (fővárosi kerületi) tisztiorvos - szükség esetén az Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének (a továbbiakban: OÉTI), illetve az ellenőrzésre és zárolásra feljogosított más hatóság véleményének beszerzése után - határozattal intézkedik az esetleges forgalomba hozatal, illetőleg felhasználás vagy továbbfeldolgozás feltételeiről vagy a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a tétel megsemmisítéséről.
(5) A határértéket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó élelmiszer takarmányozási célra történő felhasználásáról az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet dönt.
(6) Ha az élelmiszerben jogszabályban meg nem jelölt, szennyező anyag fordul elő (új anyagok felhasználása, új termelési és technikai műveletek bevezetése következtében), a forgalomba hozatalhoz, illetőleg a felhasználáshoz be kell szerezni az OÉTI engedélyét is. Ennek beszerzéséig az élelmiszert tilos forgalomba hozni vagy forgalomban tartani.
(7)[10] A (6) bekezdés szerinti engedély megadásának alapját az adott vegyi szennyezőanyag toxikológiai értékelése és az érintett élelmiszer(ek) útján a szervezetbe kerülő várható mennyisége figyelembevételével végzett kockázatbecslés képezi.
(8)[11] Az 5. § (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott kifogás esetén, továbbá a vegyi szennyezőanyagok szintjeinek ellenőrzésére végzett vizsgálatért az ellenőrzött külön jogszabályban meghatározott díjat fizet.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az élelmiszerek ártalmas vegyi szennyeződésének elhárításáról szóló 4/1978. (VI. 25.) EüM rendelet , az azt módosító 15/1982. (XII. 27.) EüM rendelet , 8/1985. (X. 21.) EüM rendelet , 32/1989. (XII. 22.) SZEM rendelet , 23/1991. (XII. 10.) NM rendelet , 9/1992. (V. 14.) NM rendelet , 21/1993. (XI. 23.) NM rendelet , 4/1995. (II. 8.) NM rendelet és 24/1995. (VII. 14.) NM rendelet.
(2)[12]
Dr. Gógl Árpád s. k.,
egészségügyi miniszter
1. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez[13]
2. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez
Technológiai eredetű szennyező anyagok élelmiszerekben és modelloldatokban megengedhető mértéke
2.1. Tartósított élelmiszerek óntartalmának határértéke
| Élelmiszer-készítmény | Sn (mg/kg) |
| Tartósított élelmiszerek és italok fémdobozban | 200 |
| Tartósított élelmiszerek üvegben | 50 |
| Bébiételek fémdobozban | 100 |
| Bébiételek üvegben | 25 |
| Italok fémdoboztól eltérő csomagolásban (kivéve paradicsom ivólé) | 5 |
| Paradicsom ivólé | 20 |
2.2. Alumínium dobozba vagy tartályba csomagolt élelmiszerek és a szikvíz alumínium határértéke
| Élelmiszer-készítmény | Sn (mg/kg) |
| Tartósított élelmiszerek alumínium dobozban | 200 mg/kg |
| Szódavíz, szikvíz | 0,2 mg/l |
2.3. Kerámiatárgyakból kioldódó ólom és/vagy kadmium mennyisége Élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakból a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-84/500 számú előírása II. számú mellékletében rögzített vizsgálóeljárással kioldható ólom és kadmium mennyisége nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:
| Edénykategória | Pb (ólom) | Cd (kadmium) |
| 1. kategória: lapos edény Belső mélysége (a legmélyebb pont és a felső peremen áthaladó vízszintes sík között mérve) legfeljebb 25 mm | 0,8 mg/dm2 | 0,07 mg/dm2 |
| 2. kategória: öblös edény Belső mélysége 25 mm-nél nagyobb | 4,0 mg/liter | 0,3 mg/liter |
| 3. kategória: egyéb tárgyak Főző- és sütőedények, csomagoló és tárolótartályok, melyek 3 liternél nagyobb űrtartalmúak | 1,5 mg/liter | ,1 mg/liter |
| Egyebekben a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-84/500 számú előírása szerint kell eljárni. | ||
2.4. Tűzzománc bevonattal ellátott főzőedények fémhatárértékei
Tűzzománc bevonattal ellátott főző- és tálalóedényekből kioldható toxikus elemek mennyisége - szabvány szerinti eljárással vizsgálva - nem haladhatja meg a következő határértékeket (mg/dm2)
| arzén | 0,05 | antimon | 0,01 |
| bizmut | 0,05 | ólom | 0,01 |
| kadmium | 0,01 | cink | 0,05 |
| réz | 0,05 | szelén | 0,05 |
2.5. Élelmiszerekkel érintkezésben tiltott fémek
A termelési és technikai műveletek során ólomból, kadmiumból, cinkből (horganyból) vagy sárgarézből készült felületek, alkatrészek, illetve bevonatok az élelmiszerekkel rendeltetésszerű érintkezésben nem használhatók. A nikkel és a vörösréz ilyen irányú felhasználása korlátozott, emiatt eseti elbírálást igényel, amit az OÉTI-től kell kérni.
2.6. Keményített zsírok nikkel határértéke
A keményített zsírok (növényi ételzsírok) nikkeltartalma a 0,5 mg/kg-ot nem haladhatja meg.
2.7. Füstölt élelmiszerek benzo(a)pirén tartalmának határértéke
A füstölt hús, sonka, kolbász- és szalámifélék, sajtok karcinogén benzo(a)pirén tartalma az 1 mikrogramm/kg-ot, a füstölt halaké a 2 mikrogramm/kg-ot nem haladhatja meg. A füstölt élelmiszer elbírálásához annak teljes fogyasztható tömegét (pl. szalámi héj nélkül) kell figyelembe venni.
2.8. Sütőzsírok poláros komponenseinek határértéke
A sütéshez használható növényi és állati zsiradékok, ipari módszerekkel módosított zsiradékok poláros komponens tartalma nem haladhatja meg az összes zsiradék 30%-át. Ha a poláros komponens mennyisége eléri ezt az értéket, a zsiradékot további sütésre vagy egyéb ételkészítésre felhasználni nem szabad.
2.9. Tisztító- és/vagy fertőtlenítőszerek maradékai
A mosogató-, tisztító-, tisztító-fertőtlenítő-, valamint fertőtlenítőszerek a termelési és technikai eszközöknek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező felületén tartós maradékot nem képezhetnek és az élelmiszerekben kimutatható mennyiségben nem lehetnek jelen.
2.10[14]
3. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez
Környezeti eredetű szennyező anyagok élelmiszerekben megengedhető mértéke
3.1. Egyes élelmiszerek poliklórozott bifenil (PCB)-tartalmának határértéke[15]
Egyes állati eredetű élelmiszerekben a poliklórozott bifenil (PCB) szennyeződések mennyisége nem haladhatja meg a következő határértékeket:
| Állatfaj | Élelmiszercsoport, illetve vagy élelmiszerfajta | összes PCB mg/kg | ||
| 1. Szarvasmarha, juh, sertés, baromfi | izom, máj, zsír, húskészítmények | 0,5° | ||
| 2. Valamennyi tejtermelő állat | tej és tejtermékek | 0,5° | ||
| 3. Valamennyi tojástermelő állat | tojás (héj nélkül) és tojástermékek | 0,5° | ||
| 4. Szárnyas és emlős vadak | izom, zsír | 1° | ||
| 5. Halak | halfilé és halkészítmények (kivéve halmáj) | 1° | ||
| 6. Halak | halmáj és halmáj-készítmények | 3° | ||
| Jelmagyarázat: | |
| ° | A termék zsírtartalmára számított érték. |
3.2. Élelmiszerek maximálisan megengedhető fémtartalma (valamennyi forrásból: környezeti, illetve technológiai szennyeződés, természetes tartalom)[17][18]
| Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta | Fémtartalom, teljes tömegre számítva, mg/kg | |||||||||
| As | Hg | Pb | Cd | Cu | Zn | |||||
| 1. Tej | 0,05 | 0,005 | 0,05 | 0,01 | 0,4 | 5,0 | ||||
| 2. Kondenz tej, tejpor | xx | xx | xx | xx | xx | xx | ||||
| 3. Kazein, kazeinátok (szárított) | 1,0 | x | x | |||||||
| 4. Sajt | 0,3 | 0,02 | 0,25 | 0,05 | x | x | ||||
| 5. Túró | 0,3 | 0,02 | 0,15 | 0,02 | x | x | ||||
| 6. Tejszín, tejföl | 0,1 | 0,02 | 0,1 | 0,05 | x | x | ||||
| 7. Vaj | 0,1 | 0,02 | 0,05 | 0,02 | x | x | ||||
| 8. Friss hús (sertés, szarvasmarha, juh izomszövet) | 0,2 | 0,02 | 0,2 | 0,1 | 5,0 | 70,0 | ||||
| 9. Húskészítmények (vörösáru, felvágott, töltelékes áru, füstölt hús stb.) | 0,2 | 0,03 | 0,2 | 0,1 | 5,0 | 70,0 | ||||
| 10. Tartósított húskészítmények fémdobozos csomagolásban (a májkrémek kivételével) | 0,2 | 0,03 | 0,5 | 0,1 | 10,0 | 70,0 | ||||
| 11. Májkrémek fémdobozos vagy tubusos csomagolásban | 0,2 | 0,03 | 0,5 | 0,1 | 20,0 | 70,0 | ||||
| 12. Vadhús és készítményei | 1,0 | 0,05 | 1,0 | 0,1 | 5,0 | 60,0 | ||||
| 13. Baromfi izomszövet | 0,1 | 0,03 | 0,2 | 0,1 | 2,0 | 30,0 | ||||
| 14. Máj (minden haszonállat) | 0,5 | 0,1 | 0,5 | 1,0 | 60,0 | 100,0 | ||||
| 15. Vese (minden haszonállat) | 1,0 | 0,1 | 0,5 | 2,0 | 60,0 | 100,0 | ||||
| 16. Egyéb állati belsőségek | 0,5 | 0,1 | 0,5 | 0,5 | 60,0 | 100,0 | ||||
| 17. Állati zsiradék, szalonna | 0,1 | 0,01 | 0,1 | 0,02 | 0,5 | 5,0 | ||||
| 18. Egyes, főként ragadozó halak és hal- készítmények | 3,0 | 1,0 | 0,5 | 0,1 | x | x | ||||
| 19. Egyéb édesvízi halak és halkészítmények | 1,0 | 0,3 | 0,5 | 0,1 | x | x | ||||
| 20. Egyéb tengeri halak és halkészítmények | 3,0 | 0,5 | 0,5 | 0,1 | x | x | ||||
| 21. Kagylók, csigák | 5,0 | 0,5 | 1,0 | 1,0 | x | x | ||||
| 22. Rákok | 5,0 | 0,5 | 1,0 | 2,0 | x | x | ||||
| 23. Liszt és egyéb gabonaőrlemények (a korpát kivéve) | 0,1 | 0,02 | 0,15 | 0,1 | 5,0 | 30,0 | ||||
| 23/A. Rizs | 0,3 | 0,02 | 0,15 | 0,1 | 5,0 | 30,0 | ||||
| 24. Étkezési korpa (búza, árpa, rozs, zab) | 0,1 | 0,02 | 0,3 | 0,1 | x | x | ||||
| 25. Száraz hüvelyesek | 0,5 | 0,02 | 0,1 | 0,1 | x | x | ||||
| 26. Friss és fagyasztott gyümölcs | 0,2 | 0,01 | 0,1 | 0,03 | x | x | ||||
| 27. Szárított gyümölcs | 2,0 | 0,05 | 1,0 | 0,5 | x | x | ||||
| 28. Étkezési zselatin, pektin | 0,5 | 0,02 | 5,0 | 0,2 | 20,0 | 50,0 | ||||
| 29. Burgonya (friss) | 0,1 | 0,03 | 0,1 | 0,05 | x | x | ||||
| 30. Káposztafélék és friss leveles zöldségek a paraj kivételével | 0,2 | 0,01 | 0,3 | 0,05 | x | x | ||||
| 31. Paraj | 0,2 | 0,01 | 0,5 | 0,1 | x | x | ||||
| 32. Egyéb friss és fagyasztott zöldség | 0,2 | 0,01 | 0,3 | 0,1 | x | x | ||||
| 33. Szárított zöldség | 2,0 | 0,05 | 2,0 | 0,5 | x | x | ||||
| 34. Tartósított zöldség- és gyümölcs- készítmények fémdobozos csomagolásban | 0,2 | 0,01 | 1,0 | 0,1 | 10,0 | 10,0 | ||||
| 35. Tartósított zöldség- és gyümölcs- készítmények üvegben | 0,2 | 0,01 | 0,4 | 0,1 | 10,0 | 10,0 | ||||
| 36. Paradicsompüré (28-30 refrakció %) | 0,2 | 0,05 | 3,0 | 0,1 | 25,0 | 20,0 | ||||
| 37. Termesztett friss gomba, gomba- készítmények | 0,5 | 0,05 | 1,0 | 0,1 | 10,0 | 20,0 | ||||
| 38. Napraforgómag, hántolt (nyers v. pirított) | 0,2 | 0,02 | 0,5 | 0,6 | x | x | ||||
| 39. Tojás | 0,1 | 0,02 | 0,3 | 0,02 | x | x | ||||
| 40. Tojáspor | 0,5 | 0,08 | 1,5 | 0,1 | x | x | ||||
| 41. Cukor (kristály, kocka, por) | 0,1 | 0,02 | 0,5 | 0,02 | 2,0 | 3,0 | ||||
| 42. Cukorka | 0,1 | 0,02 | 0,5 | 0,02 | 5,0 | 5,0 | ||||
| 43. Kakaópor | 0,5 | 0,02 | 2,0 | 0,5 | x | x | ||||
| 44. Csokoládé és csokoládékészítmények | 0,5 | 0,01 | 1,0 | 0,5 | x | x | ||||
| 45. Növényi zsiradék (étolaj, margarin) | 0,05 | 0,02 | 0,1 | 0,02 | 0,4 | 5,0 | ||||
| 46. Étkezési só | 1,0 | 0,01 | 2,0 | 0,2 | 5,0 | 20,0 | ||||
| 47. Fűszerek (a fűszerpaprika kivételével) | 1,0 | 0,05 | 2,0 | 0,2 | x | x | ||||
| 48. Fűszerpaprika | 1,0 | 0,05 | 2,0 | 0,25 | x | x | ||||
| 49. Étrendkiegészítők | 2,5(a) | 0,5(a) | x | x | ||||||
| 50. Tejalapú csecsemőtápszer porok | 0,05 | 0,01 | 0,2 | 0,02 | x | x | ||||
| 51. Zöldség- és gyümölcsalapú bébiétel készítmények | 0,1 | 0,01 | 0,25 | 0,02 | x | x | ||||
| 52. Szódavíz, szikvíz | 0,05 | 0,001 | 0,05 | 0,005 | 1,0 | 1,0 | ||||
| 53. Alkoholmentes üdítőitalok | 0,1 | 0,01 | 0,1 | 0,05 | 5,0 | 5,0 | ||||
| 54. Gyümölcs és zöldség ivólevek | 0,1 | 0,01 | 0,2 | 0,03 | 5,0 | 5,0 | ||||
| 55. Bor, sör és egyéb szeszes italok | 0,1 | 0,01 | 0,25 | 0,02 | 10,0 | 10,0 | ||||
| Jelmagyarázat: | |
| x | A megjelölt élelmiszerre, illetve élelmiszercsoportra réz és cink határérték előírása nem szükséges, mivel e termények és termékek réz- és cinktartalmát döntő mértékben a természetes réz- és cinktartalom határozza meg. Kivételt képeznek a réztartalmú növényvédő szerekkel kezelt friss gyümölcs- és zöldségfélék, melyekre a réztartalom határértéke 10 mg/kg. |
| xx | A kondenz tej, illetve tejpor fémtartalma tejjé történő visszaállítás (rekonstitúció) után nem haladhatja meg a tejre előírt értéket. |
| xxx | Az előírt határértékek a következő halfajokra vonatkoznak: cápafélék (valamennyi faj), tonhal (Thunnus spp.), kistonhal (Euthynnus spp.), bonito (Sarda spp.), sima bonito (Orcynopsis unicolor), kardorrú hal (Xiphias gladius), vitorláshal (Istiophorus platypterus), marlin (Makaira spp.), angolna (Anguilla spp.), tengeri süllő (Dicentrarchus labrax), tokhal (Acipenser spp.), óriás laposhal (Hippo-glossus hipoglossus), vörösmárna (Sebastes marinus, S. mentella), kék gadóchal (Molva dipterygia), pásztás farkashal (Anarhichas lupus), csuka (Esox lucius), portugál doghal (Centroscymnes coelolepis), rája (Raja spp.), farkos abroncshal (Lepidopus caudatus, Aphanopus carbo), ördöghal (Lophius spp.). A halakra előírt fémhatárértékek a halak valamennyi ehető részére vonatkoznak. |
| (a) | Az étrend-kiegészítőkből ajánlott napi dózis figyelembevételével számított napi bevitel ólomból a 180 mikrogramm/fő, kadmiumból az 50 mikrogramm/fő értéket nem haladhatja meg. |
| Minden megállapított maximális szint az adott élelmianyag ehető részére, illetve fogyasztásra kész állapotára vonatkozik. |
| 3.2.2. Hazai maximális szintek |
| Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta | Fémtartalom, teljes tömegre számítva, mg/kg | |||||
| as | Hg | Pb | Cd | Cu | Zn | |
| Sajt | 0,3 | 0,02 | 0,1 | 0,05 | * | * |
| Túró | 0,3 | 0,02 | 0,1 | 0,02 | * | * |
| Tejszín, tejföl | 0,1 | 0,02 | 0,05 | 0,05 | * | * |
| Vaj | 0,1 | 0,02 | 0,02 | 0,02 | * | * |
| Húskészítmények (vörösáru, felvágott, töltelékes áru, füstölt hús stb.) | 0,2 | 0,03 | 0,15 | 0,1 | 5,0 | 70,0 |
| Tartósított húskészítmények fémdobozos csomagolásban (a májkrémek kivételével) | 0,2 | 0,03 | 0,2 | 0,1 | 10,0 | 70,0 |
| Májkrémek fémdobozos vagy tubusos csomagolásban | 0,2 | 0,03 | 0,5 | 0,1 | 20,0 | 70,0 |
| Vadhús és készítményei | 1,0 | 0,05 | 0,5 | 0,1 | 5,0 | 60,0 |
| Állati zsiradék, szalonna | 0,1 | 0,01 | 0,1 | 0,02 | 0,5 | 5,0 |
| Liszt, egyéb gabonaőrlemények (a korpát kivéve) | 0,1 | 0,02 | 0,15 | 0,1 | 5,0 | 30,0 |
| Rizs | 0,3 | 0,02 | 0,15 | 0,2 | 5,0 | 30,0 |
| Étkezési korpa (búza, árpa, rozs, zab) | 0,1 | 0,02 | 0,3 | 0,2 | * | * |
| Száraz hüvelyesek | 0,5 | 0,02 | 0,2 | 0,1 | * | * |
| Friss és fagyasztott gyümölcs | 0,2 | 0,01 | 0,1 | 0,05 | * | * |
| Szárított gyümölcs | 2,0 | 0,05 | 1,0 | 0,5 | * | * |
| Étkezési zselatin, pektin | 0,5 | 0,02 | 5,0 | 0,2 | 20,0 | 50,0 |
| Szárított zöldség | 2,0 | 0,05 | 1,0 | 0,5 | * | * |
| Tartósított zöldség- és gyümölcskészítmények fémdobozos csomagolásban | 0,2 | 0,01 | 0,5 | 0,1 | 10,0 | 10,0 |
| Tartósított zöldség- és gyümölcskészítmények üvegben | 0,2 | 0,01 | 0,2 | 0,1 | 10,0 | 10,0 |
| Paradicsompüré (28 - 30 refrakció%) | 0,2 | 0,05 | 3,0 | 0,1 | 25,0 | 20,0 |
| Termesztett friss gomba, gombakészítmények | 0,5 | 0,05 | 0,3 | 0,1 | 10,0 | 20,0 |
| Napraforgó mag, hántolt (nyers v. pirított) | 0,2 | 0,02 | 0,5 | 0,6 | * | * |
| Tojás | 0,1 | 0,02 | 0,3 | 0,02 | * | * |
| Tojáspor | 0,5 | 0,08 | 1,5 | 0,1 | * | * |
| Cukor (kristály, kocka, por) | 0,1 | 0,02 | 0,5 | 0,02 | 2,0 | 3,0 |
| Cukorka | 0,1 | 0,02 | 0,5 | 0,02 | 5,0 | 5,0 |
| Kakaópor | 0,5 | 0,02 | 2,0 | 0,5 | * | * |
| Csokoládé és csokoládékészítmények | 0,5 | 0,01 | 1,0 | 0,5 | * | * |
| Növényi zsiradék (étolaj, margarin) | 0,05 | 0,02 | 0,1 | 0,02 | 0,4 | 5,0 |
| Étkezési só | 1,0 | 0,01 | 1,0 | 0,2 | 5,0 | 20,0 |
| Fűszerek (a fűszerpaprika kivételével) | 1,0 | 0,05 | 2,0 | 0,2 | * | * |
| Fűszerpaprika | 1,0 | 0,05 | 2,0 | 0,25 | * | * |
| Étrend-kiegészítők | 2,5** | 0,5** | * | * | ||
| Zöldség- és gyümölcsalapú bébiétel készítmények | 0,1 | 0,01 | 0,25 | 0,02 | * | * |
| Szódavíz, szikvíz | 0,05 | 0,001 | 0,05 | 0,005 | 1,0 | 1,0 |
| Alkoholmentes üdítőitalok | 0,1 | 0,01 | 0,1 | 0,05 | 5,0 | 5,0 |
| Gyümölcs és zöldség ivólevek | 0,1 | 0,01 | 0,1 | 0,03 | 5,0 | 5,0 |
| Bor, sör és egyéb szeszes italok | 0,1 | 0,01 | 0,2 | 0,02 | 10,0 | 10,0 |
| Jelmagyarázat: |
| * A megjelölt élelmiszerre, illetve élelmiszercsoportra réz és cink határérték előírása nem szükséges, mivel e termények és termékek réz- és cinktartalmát döntő mértékben a természetes réz- és cinktartalom határozza meg. Kivételt képeznek a réztartalmú növényvédő szerekkel kezelt friss gyümölcs- és zöldségfélék, melyekre a réztartalom határértéke ló mg/kg. |
| ** Az étrend-kiegészítőkből ajánlott napi dózis figyelembevételével számított napi bevitel ólomból a 180 mikrogramm/fő, kadmiumból az 50 mikro-gramm/fő értéket nem haladhatja meg. |
3.3-3.4[21]
4. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez
Biológiai eredetű szennyező anyagok élelmiszerekben megengedhető mértéke
| "4.1. Mikotoxin maximális szintje élelmiszerekben |
| * A maximális szintek a héjas gyümölcs ehető részére vonatkoznak. | |
| 4.1.2. Ochratoxin A"h | |
| Termék | Maximális szint (μg/kg) |
| Pörkölt kávé, kávé alapú termékek | 10 |
| Nyerskávé | 15 |
| Egyéb növényi élelmiszerek | 10 |
| 4.1.3. Egyéb mikotoxinok |
| Termék | Mikotoxin | Maximális szint (μg/kg) |
| Lisztek, őrlemények, müzli cereália része | Deoxinivalenol (DON) | 1000 |
| Zearalenon (F - 2) | 100 | |
| T - 2 toxin | 300 | |
| Étkezési korpa | Deoxinivalenol (DON) | 1200 |
| Gyümölcs- és zöldségkészítmények | Patulin | 50" |
| Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta | A mikotoxin megnevezése | Határérték µg/kg |
| 1. Földimogyoró*, dió*, mogyoró*, mandula*, gesztenye*, szárított gyü- mölcs (közvetlen emberi fogyasztásra vagy élelmiszer alkotórészként való felhasználásra) | Aflatoxin B1 | 2 |
| Összes aflatoxin (B1+B2+G1+G2) | 4 | |
| 2. Földimogyoró* (ha emberi fogyasztás vagy élelmiszer alkotórészként való felhasználás előtt válogatással vagy más fizikai kezeléssel tisztítják) | Aflatoxin B1 | 8 |
| Összes aflatoxin (B1+B2+G1+G2) | 15 | |
| 3. Dió*, mogyoró*, mandula*, gesztenye*, szárított gyümölcs (ha emberi fogyasztás vagy élelmiszer alkotórészként való felhasználás előtt válogatással vagy más fizikai kezeléssel tisztítják), valamint fűszerek | Aflatoxin B1 | 5 |
| Összes aflatoxin (B1+B2+G1+G2) | 10 | |
| 4. Gabonafélék (beleértve a hajdinát is) és gabonaőrlemények (köz- vetlen emberi fogyasztásra vagy élelmiszer alkotórészként való felhasználásra) | Aflatoxin B1 | 2 |
| Összes aflatoxin (B1+B2+G1+G2) | 4 | |
| 5. Édesipari termékek | Aflatoxin B1 | 1 |
| Összes aflatoxin (B1+B2+G1+G2) | 1 | |
| 6. Tej és tejtermék (a felhasznált tej arányának megfelelően) | Aflatoxin M1 | 0,05 |
| 7. Nyerskávé | Ochratoxin A | 15 |
| 8. Pörkölt kávé, egyéb növényi élelmiszerek (kivéve gabonafélék, gabonatermékek) | Ochratoxin A | 10 |
| 8/A. Gabonafélék és gabona őrlemények, valamint a belőlük készült élelmiszerek | Ochratoxin A | 5 |
| 9. Étkezési korpa | Deoxinivalenol (DON) | 1200 |
| 10. Lisztek, őrlemények, müzli cereália része | Deoxinivalenol (DON) | 1000 |
| Zearalenon (F-2) | 100 | |
| T-2 toxin | 300 | |
| 11. Gyümölcs- és zöldségkészítmények | Patulin | 50 |
4.2. Hisztamin határértékek egyes élelmiszerekben
| Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta | Határérték mg/kg | ||
| 1. Friss hal, fagyasztott hal, füstölt hal, teljes halkonzerv, hal-félkonzerv | 200 | ||
| 2. Ringli félkonzerv (prezerv) | 500 | ||
| 3. Sajt (bizonyos penésszel érlelt sajtok kivételével) | 200 | ||
5. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez
Természetes eredetű ártalmas anyagok élelmiszerekben megengedhető mértéke
| Ártalmas anyag | Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta | Határérték |
| 1. Szolanin | nyers, hámozatlan burgonya | 180 mg/kg |
| 2. Ciánhidrogén | csonthéjas magvakkal készült édesipari termékek (pl. marcipán) és maggal eltett csonthéjas gyümölcs befőttek | 10 mg/kg |
| gyümölcsborok | 1 mg/l | |
| 4. Morfin | mákmag | 30 mg/kg |
| 5. Narkotin | mákmag | 20 mg/kg |
| 6. Morfin+narkotin együtt | mákmag | 40 mg/kg |
| 7. Tebain | mákmag | 20 mg/kg |
| 8. Kodein | mákmag | 20 mg/kg |
| Jelmagyarázat: | |
| * | A térfogatszázalékban megadott határértéket a termék abszolút etanoltartalmára kell számítani. |
| ** | Egyes gyümölcspárlatok esetében a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 előírásai szerint. |
| *** | A friss parajra előírt határérték nem vonatkozik a feldolgozásra kerülő friss parajra, amelyet nagy tételben szállítanak közvetlenül a termelőhelyről a feldolgozóüzembe. |
| **** | A termelési módot jelző megfelelő jelölés hiányában a szabadföldi salátára megállapított határértéket kell alkalmazni. |
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2003.03.21.
[2] Hatályon kívül helyezte a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.
[3] Hatályon kívül helyezte a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.
[4] Hatályon kívül helyezte a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.
[5] Megállapította a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2004.05.01.
[6] Megállapította a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2004.05.01.
[7] Hatályon kívül helyezte a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.
[8] Módosította a 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 62. § a) pontja. Hatályos 2013.01.01.
[9] Módosította a 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 62. § b) pontja. Hatályos 2013.01.01.
[10] Beiktatta a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (4) bekezdése b) pontja. Hatályos 2004.05.01.
[11] Beiktatta a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (4) bekezdése b) pontja. Hatályos 2004.05.01.
[12] Hatályon kívül helyezte a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.
[13] Hatályon kívül helyezte a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.
[14] Hatályon kívül helyezte a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.
[15] Módosította a 40/2000. (XII.20.) EüM rendelet 1. § (2) bekezdése, 2. számú melléklet. Hatályos 2000.12.28.
[16] Módosította a 40/2000. (XII.20.) EüM rendelet 1. § (2) bekezdése, 2. számú melléklet. Hatályos 2000.12.28.
[17] Módosította a 40/2000. (XII.20.) EüM rendelet 1. § (2) bekezdése, 2. számú melléklet. Hatályos 2000.12.28.
[18] Megállapította a 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.03.21.
[19] Módosította a 40/2000. (XII.20.) EüM rendelet 1. § (2) bekezdése, 2. számú melléklet. Hatályos 2000.12.28.
[20] Módosította a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 2004.05.01.
[21] Hatályon kívül helyezte a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.
[22] Módosította a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (4) bekezdése c) pontja. Hatályos 2004.05.01.
[23] Módosította a 40/2000. (XII.20.) EüM rendelet 1. § (3) bekezdése, 3. számú melléklet. Hatályos 2000.12.28.
[24] Módosította a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. § (4) bekezdése d) pontja. Hatályos 2004.05.01.
[25] Módosította a 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2003.03.21.