34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet
az állati eredetű élelmiszerekben található peszticid-maradék megengedhető mértékéről
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-ának (10) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §
(1) E rendelet előírásait - a kivitelre szánt termékeket is beleértve - az 1. számú mellékletben felsorolt állati eredetű élelmiszerekre, az ezekből szárítás vagy feldolgozás útján nyert termékekre, valamint az ezeket tartalmazó összetett élelmiszerekre (a továbbiakban együtt: állati eredetű élelmiszer) kell alkalmazni, amennyiben ezek peszti-cid-maradékot tartalmazhatnak.
(2) E rendelet előírásait az anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő tápszerekre, a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabona alapú élelmiszerekre, valamint a bébiételekre akkor kell alkalmazni, ha az azokra vonatkozó külön jogszabály eltérő határértéket nem határoz meg.
(3) Az állatgyógyászati készítmények alkalmazásából származó peszticid-maradék megengedett legmagasabb értékeire külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.
2. §
E rendelet alkalmazásában:
a) peszticid-maradék: az ember, az állat és a növény egészségére káros mikroorganizmus, rovar, rágcsáló irtására használatos, engedélyezett vegyi anyagnak (peszticid-nek) és metabolitjainak, továbbá bomlás- vagy reakciótermékeinek az állati eredetű élelmiszerben, illetve annak felületén található maradéka,
b) forgalomba hozatal: az állati eredetű élelmiszer ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül történő bármilyen átruházása,
c) származási tagállam: az Európai Gazdasági Térségnek az a tagállama, ahol a rendelet hatálya alá tartozó állati eredetű élelmiszert előállították, illetve forgalomba hozták,
d) cél tagállam: az Európai Gazdasági Térségnek az a tagállama, amelynek a területére a rendelet hatálya alá tartozó állati eredetű terméket beszállították és ott tovább forgalmazták.
3. §
(1) Az állati eredetű élelmiszer Magyarországon nem hozható forgalomba, ha peszticid-maradék tartalma miatt veszélyt jelent az emberi egészségre.
(2) Az állati eredetű élelmiszer - az 5. §-ban foglaltak kivételével - a forgalomba hozatal időpontjától kezdődően nem tartalmazhat a 2. számú mellékletben meghatározott mértéket meghaladó mennyiségű peszticid-mara-dékot.
(3) Arra a szárított vagy feldolgozott termékre, amelyre a 2. számú melléklet nem tartalmaz határértéket, az ott megadott határértéket oly módon kell alkalmazni, hogy figyelembe kell venni a szárítás során bekövetkező koncentrálódást, illetve a feldolgozás során bekövetkező koncentrálódást vagy hígulást.
(4) Több összetevőt tartalmazó élelmiszer (összetett élelmiszer) esetében a peszticid-maradék tartalom nem haladhatja meg a 2. számú mellékletben meghatározott értékeket, figyelembe véve az egyes összetevők relatív koncentrációját, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat is.
(5) Az állati eredetű élelmiszerek peszticid-maradék szintjének rendszeres ellenőrzését, a koordinált éves program szerinti, illetve a rendkívüli eset kapcsán szükségessé váló vizsgálatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet, a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, valamint a Növény egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat laboratóriumai végzik.
(6) Peszticid-maradék tartalomra hivatkozva nem lehet megtiltani vagy akadályozni állati eredetű élelmiszernek a forgalomba hozatalát, amennyiben a peszticid-maradék mértéke nem haladja meg a 2. számú mellékletben meghatározott határértéket.
4. §
(1) Amennyiben az Európai Gazdasági Térség tagállamából beszállított állati eredetű élelmiszerben kimutatható peszticid-maradékra nincs elfogadott határérték, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) - az egészségvédelem követelményeit és a származási tagállam helyes mezőgazdasági gyakorlatát figyelembe véve - ideiglenes határértéket határoz meg.
(2) Amennyiben az Európai Gazdasági Térség tagállamából származó állati eredetű élelmiszerre
a) nincs elfogadott közösségi határérték, vagy
b) a határérték megfelel a származási tagállam előírásainak, de meghaladja a 2. számú mellékletben meghatározott mértéket, és emiatt a forgalmazást korlátozó vagy tiltó intézkedésre került sor, vagy
c) új határérték bevezetésére, a 2. számú mellékletben meghatározott korábbi határérték megváltoztatására, megkülönböztetett ellenőrzés bevezetésére került sor, vagy a hazai határérték lényegesen eltér a többi tagállamétól, úgy a megtett intézkedésről és az azt alátámasztó tényekről a származási tagállamot és az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) az OÉTI az intézkedés meghozatalától számított 20 napon belül írásban tájékoztatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján késedelem nélkül meg kell kezdeni az egyeztetést a származási tagállammal a korlátozó vagy tiltó intézkedések közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A tárgyaló felek minden szükséges információt megadnak egymásnak.
(4) Az érintett felek a (2) bekezdés szerinti bejelentést követő három hónapon belül értesítik a Bizottságot a tárgyalások eredményéről, az alkalmazni kívánt további intézkedésekről, ideértve a közösen elfogadott határértéket is. Az Európai Gazdasági Térség többi tagállamát a származási tagállam tájékoztatja a tárgyalások eredményéről.
5. §
(1) Az 1. számú mellékletben 0401 vámtarifaszám alatt szereplő termék esetében az ellenőrző mintavételt a tejüzemben, ha a terméket nem szállítják tejüzembe, úgy a fogyasztónak történő eladás helyén kell végezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés nem zárja ki ezen a termékeknek a forgalomba hozatal időpontját követő ellenőrzését.
6. §
(1) A mintavételt és a vizsgálatokat a 3. számú melléklet szerinti eljárással kell végezni. Közösségi analitikai módszer léte vita esetén nem zárja ki más, ezzel egyenértékű, összehasonlítható eredményekhez vezető, validált vizsgálati módszer használatát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti más módszer alkalmazásáról a tagállamokat és a Bizottságot tájékoztatni kell.
(3) Az állati eredetű termék peszticid-maradék tartalmának ellenőrzésére az (1) és (2) bekezdést a közösségi állatorvosi felügyeleti intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni.
7. §
A hazai vizsgálati programról, az előző évi hatósági ellenőrzés és monitoring vizsgálat eredményéről, továbbá a megtett intézkedésekről a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a 3. § (5) bekezdése szerinti vizsgáló intézetektől adatai alapján minden év augusztus 1-jéig összefoglaló jelentést küld a Bizottságnak.
8. §
(1) Amennyiben új információk eredményeként vagy a meglévő ismeretek új értelmezése folytán felmerül, hogy a 2. számú mellékletben rögzített határérték veszélyezteti az ember egészségét és ezért sürgős intézkedés megtétele válik szükségessé, úgy a 4. § (1) bekezdés szerinti engedélyező hatóság ideiglenesen csökkentheti a határértéket. A határérték ideiglenes csökkentését határozatban kell elrendelni.
(2) A határérték ideiglenes csökkentéséről a többi tagállamot és a Bizottságot az intézkedésre okot adó indokokat is közölve haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat közösségi eljárásban kerülhet felülvizsgálatra.
9. §[1]
Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)[2] a Tanács 1986. július 24-i 86/363/EGK irányelve az állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról, valamint az azt módosító 93/57/EGK, 94/29/EK, 95/39/EK, 96/33/EK és 97/41/EK irányelve, továbbá a Bizottság 97/71/EK, 98/82/EK, 1999/71/EK, 2000/24/EK, 2000/42/EK, 2000/58/EK, 2000/81/EK, 2000/82/EK, 2001/39/EK, 2001/57/EK, 2002/23/EK, 2002/42/EK, 2002/66/EK, 2002/71/EK, 2002/79/EK, 2002/97/EK, 2003/60/EK, 2003/113/EK, 2003/118/EK, 2004/2/EK, 2004/61/EK, 2005/46/EK, 2005/48/EK, 2005/70/EK, 2006/30/EK, 2006/59/EK, 2006/61/EK, 2006/62/EK, 2007/11/EK, 2007/27/EK, 2007/28/EK, 2007/55/EK, 2007/56/EK, 2007/57/EK irányelve,
b) a Bizottság 2002/63/EK irányelve a növényi és állati eredetű termékekben és azok felszínén található peszticidszermaradványok hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi módszerek megállapításáról és a 79/700/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
10. §
(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2)[3]
(3)[4]
(4)[5]
(5)[6]
Dr. Kökény Mihály s. k.,
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
1. számú melléklet a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez
Peszticid-maradék szempontjából vizsgálandó állati eredetű Árucsoport élelmiszercsoportok
| Vámtarifaszám (VTSZ) | Árucsoport | |
| 0201 | Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve | |
| 0202 | Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva | |
| 0203 | Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva | |
| 0204 | Juh- és kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva | |
| 0205 00 00 | Ló-, szamár-, öszvérhús frissen, hűtve vagy fagyasztva | |
| 0206 | Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, öszvér élelmezési célra alkalmas belsőségei frissen, hűtve vagy fagyasztva | |
| 0207 | A 0105 VTSZ alá tartozó baromfi (a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk) húsa és élelmezési célra alkalmas belsőségei frissen, hűtve vagy fagyasztva | |
| ex 0208 | Házigalamb, házinyúl és vadak húsa és élelmezési célra alkalmas belsőségei frissen, hűtve vagy fagyasztva | |
| 0209 00 | Soványhústól mentes sertészsír és baromfizsír (nem kiolvasztott) frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve | |
| 0210 | Hús és élelmezési célra alkalmas belsőség sózva, szárítva vagy füstölve; húsból vagy belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény | |
| 0401 | Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy egyéb édesítőanyag hozzáadása nélkül | |
| 0402 | Tej és tejszín sűrítve, vagy cukor vagy egyéb édesítőanyag hozzáadásával | |
| 0405 00 | Vaj, illetve a tejből származó egyéb zsír és olaj | |
| 0406 | Sajt és túró | |
| 0407 00 | Madártojás héjában frissen, tartósítva vagy főzve | |
| 0408 | Madártojás héj nélkül és sárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy más módon tartósítva, cukor vagy egyéb édesítőszer hozzáadásával is | |
| 1601 00 | Kolbász és hasonló termék húsból, belsőségekből vagy vérből, illetve az ezeken a termékeken alapuló élelmiszerkészítmények | |
| 1602 | Más elkészített vagy tartósított hús, belsőség vagy vér | |
2. számú melléklet a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez
Peszticid-maradékok megengedhető mértéke az állati eredetű élelmiszerekben
A rész
| Peszticid-maradékok | Határérték (MRL) mg/kg-ban (ppm) | ||||
| az 1. számú mellékletben 0201,0202,0203,0204, 0205 00 00, 0206, 0207, ex 0208, 0209 00, 0210, 1601 00 és 1602 VTSZ alá tartozó hús, húskészítmény, belsőség és állati zsiradék esetében (1)(4) | az 1. számú mellékletben 0401 VTSZ alá tartozó tehéntej és teljes tehéntej esetében; a 0401, 0402, 0405 00 és 0406 VTSZ alá tartozó egyéb élelmiszerek esetében, a(2) (4) jegyzetnek megfelelően | az 1. számú mellékletben 0407 00 és 0408 VTSZ alá tartozó friss héjas tojás, madártojás és tojássárgája esetében (3) (4) | |||
| 1. ALDRIN | Egyedileg vagy együttesen dieldrinben (HEOD) kifejezve | ||||
| 2. DIELDRIN (HEOD) | 0,2 | 0,006 | 0,02 | ||
| 3. KLÓRDÁN (cisz- és transzizomerek és oxiklórdán összege klórdánban kifejezve) | 0,05 | 0,002 | 0,005 | ||
| 4. DDT (pp'-DDT, o,p'-DDT, p,p'-DDE és p,p'-TDE (DDD) összege DDT-ben kifejezve) | 1 | 0,04 | 0,05 | ||
| 5. ENDRIN | 0,05 | 0,0008 | 0,005 | ||
| 6. HEPTAKLÓR (heptaklór és heptaklórepoxid összege hepta-klórban kifejezve) | 0,2 | 0,004 | 0,02 | ||
| 7. HEXAKLÓRBENZOL (HCB) | 0,2 | 0,01 | 0,02 | ||
| 8. HEXAKLÓRCIKLOHEXÁN (HCH) | |||||
| 8.1. alfa-izomer | 0,2 | 0,004 | 0,02 | ||
| 8.2. béta-izomer | 0,1 | 0,003 | 0,01 | ||
| 8.3. gamma-izomer (lindán) | 2 ex 0204 juhhús 1 egyéb termékek | 0,008 | 0,1 | ||
| 9. KLÓRPIRIFOSZ | 0,05* ex 0207 baromfihús | 0,01* | 0,01* | ||
| 10. KLÓRPIRIFOSZ-METIL | 0,05* | 0,01* | 0,01* | ||
| 11. CIPERMETRIN beleértve az alkotó izomerek egyéb keverékeit az izomerek összege) | 0,05* ex 0207 baromfihús 0,2 egyéb termékek | 0,02 | 0,05* | ||
| 12. | |||||
| 13. FENVALERÁT ÉS ESZFENVALERÁT: | |||||
| 13.1. RR és SS izomerek összege: 0207 baromfihús egyéb termékek | 0,02* 0,2 | 0,02* | 0,02* | ||
| 13.2. RR és SR izomerek összege: 0207 baromfihús egyéb termékek | 0,02* 0,05 | 0,02* | 0,02* | ||
| 14. PERMETRIN (az izomerek összege) | 0,5 | 0,05 | 0,05 | ||
| 15. CIFLUTRIN beleértve az alkotó izomerek egyéb keverékeit (az izomerek összege) | 0,05 | 0,02* | 0,02* | ||
| 16. LAMBDA-CIHALOTRIN beleértve az alkotó izomerek egyéb keverékeit (az izomerek összege) | 0,5 kivéve a 0207 baromfihús 0,02* 0207 baromfihús | 0,05 | 0,02* | ||
| 17. METIDATION | 0,02* | 0,02* | 0,02* | ||
| 18. PIRIMIFOSZ-METIL | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 19. ENDOSZULFÁN szermaradék: alfa- és béta-izomerek és endoszul-fán-szulfát összege endoszulfánban kifejezve | 0,1 | 0,004 | 0,1* | ||
| 20. FENTIN szermaradék: fentin trifeniltin kationban kifejez- | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| ve | |||||
| 21. FENBUTATIN OXID | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 22. TRIAZOFOSZ | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||
| 23. DIAZINON | 0,05* sertés és baromfihús | 0,01* | 0,05* | ||
| 24. DISZULFOTON szermaradék: diszulfoton és diszulfoton-szulfon öszege diszulfotonban kifejezve | 0,02* | 0,02 | 0,02* | ||
| 25. DIKOFOL szermaradék: P,P' és O,P' izomerek összege | 0,5 szarvasmarha-, juh-és kecskehús 0,1 baromfihús 0,05* egyéb | 0,02 | 0,05* | ||
| 26. ARAMIT | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||
| 27. KLÓRFENZON | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 28. KLÓROXURON | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 29. KLÓRBENZID | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 30. METOXIKLÓR | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||
| 31. 1,1-DIKLÓR-2,2-BISZ-(4-ETIL-FENIL-)-ETÁN | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||
| 32. BARBÁN | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 33. KLÓRBENZILÁT | 0,1* | 0,1* | 0,1* | ||
| 34. AZINFOSZ-ETIL | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||
| 35. PIRAZOFOSZ | 0,02* | 0,02* | 0,1* | ||
| 36. TEKNAZEN | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 37. LINDÁN | 0,7 baromfihús 0,02 egyéb | 0,001* | 0,1 | ||
| 38. KVINTOZEN | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||
| 39. PARATION | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 40. ABAMEKTIN (avermektin B1a, avermektin B1b és avermektin B1a és delta-8,9 izomerjének összege) | 0,02 szarvasmarhamáj [lásd (EC) No 3425/93 rendelet] 0,01* egyéb termékek | 0,005* | 0,01* | ||
| 41. BIFENTRIN | 0,1 szarvasmarhazsír 0,05* egyéb termékek | 0,01* | 0,01* | ||
| 42. BITERTANOL | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 43. BRÓMPRILÁT | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 44. FLUCITRINÁT (az izomerek összege flucitrinátban kifejezve) | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 45. METAKRIFOSZ | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||
| 46. PENKONAZOL | 0,05* | 0,01* | 0,05* | ||
| 47. PROKLORÁZ (prokloráz és a 2,4,6-triklórfenolt tartalmazó me-tabolitjainak összege proklorázban kifejezve) | 0,2 szarvasmarhafélék zsiradéka 2,0 szarvasmarhafélék mája 0,5 szarvasmarhafélék veséje 0,1* egyéb termékek | 0,02* | 0,1* | ||
| 48. PROFENOFOSZ | 0,05* | 0,01* | 0,05* | ||
| 49. RESMETRIN beleértve az alkotó izomerek egyéb keverékeit (az izomerek összege) | 0,1* | 0,1* | 0,1* | ||
| 50. TRIDEMORF | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 51. TRIADIMENOL és TRIADIMEFON (triadimefon és triadimenol összege) | 0,1* | 0,1* | 0,1* | ||
| 52. CIKLANID | 0,01 *(p) | 0,01 *(p) | 0,01 *(p) | ||
| 53. PENDIMETALIN | 0,05*(p) | 0,05*(p) | 0,05*(p) | ||
| 54. NITROFEN | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||
| 55. A HIGANYVEGYÜLETEK ÖSSZEGE | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||
| 56. KAMFEKLÓR (a 26, 50 és 62** Parlar-számú indikátorvegyület összege) | 0,05** kivéve baromfihús | 0,01* | |||
| 57. KAMFEKLÓR (a 26, 50 és 62** Parlar-számú indikátorvegyület összege) | 0,1* | 0,1* | |||
| 58. 1,2-DIKLÓRETÁN | 0,01* | 0,01* | 0,1* | ||
| 59. BINAPAKRIL | 0,02* | 0,02* | 0,01* | ||
| 60. ETILÉNOXID (etilénoxid és 2-klór-etanol összege etilénoxidban kifejezve) KAPTAFOL | 0,01* | 0,01* | 0,02* | ||
| 61. PIKOXISTROBIN | 0,05* (p1) | 0,02* (p1) | 0,05* (p1)" | ||
| 62. BROMOXINIL, (ideértve annak bromoxinilként kifejezett észtereit) | hús 0,05 (p2); vágási melléktermék és belsőség 0,20 (p2) | 0,01 * (p2) | |||
| 63. KLÓRPROFÁM és 4'-hidroxiklórprofám-O-szulfonsav (4-HSA) klórpofámként kifejezve | hús 0,05 * (p2); máj 0,05 * (p2); vese 0,2 (p2); | 0,2 (p2 | |||
| 64. IOXINIL (ideértve annak ioxinilként kifejezett észtereit) | hús 0,05 (p2); vágási melléktermék és belsőség 0,20 (p2) | 0,01 * (p2 | |||
| 65. PIRAKLOSTROBIN | 0,05 * (p2) | 0,01 * (p2) | 0,05 * (p2) | ||
| 66. QUINOXIFEN | 0,2 (p2) | 0,05 (p2) | 0,02 * (p2) | ||
| 67. TRIMETIL-SZULFÓNIUM KATION (glifozát felhasználásából származó) | 0,2 (p2) marhavese; 0,5 (p2) marhamáj; 0,2 (p2) marhahús; 0,1 (p2) baromfivese; 0,5 * (p2) egyéb | 0,1 (p2) | 0,01 * (p2) | ||
| 68. FENTION (és oxigénanalógja, ezek szulfoxidjai és szulfonjai, fentionként kifejezve) | 0,05* | 0,01* | |||
| 69. KLÓRFENVINFOSZ (az E és Z izomerek összmennyisége) | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||
| 70. KARBARIL | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||
| 71. ACETAMIPRID | hús: 0, 05 (*); máj 0, 1; | 0, 05 (*) | 0, 05 (*) |
| és IM-2-1 bomlástermék | vese: 0, 2; zsír: 0, 05 (*); más: 0, 05 (*) | ||
| 72. METOXIFENOZID | 0, 01 (*) | 0, 01 (*) | 0, 01 (*) |
| 73. TIAKLOPRID | hús: 0, 05; máj: 0, 3; vese: 0, 3; zsír: 0, 05; más: 0, 01 (*) | 0, 03 | 0, 01 (*) |
| 74. INDOXAKARB, az S és R izomerek összegeként | hús és ehető belsőségek 0, 01 (*); zsír: 0, 3 | tej: 0, 02, tejszín: 0, 3 | 0, 01 (*) |
| 75. MCPA, MCPB ÉS MCPA-TIOETIL, MCPA-ként kifejezve | 0, 1 (*); ehető belsőségek: 0, 5 (*) | 0, 05 (*) | 0, 05 (*) |
| 76. TOLILFLUANID (dimetilamino-szulfotolui-didként elemzett tolilfluanid, tolilfluanidként kifejezve | 0, 1 (*) | 0, 02 (*) | 0, 1 (*) |
| 77. AZINFOSZ-METIL | 0,01 (*) | 0,01 (*) | 0,01 (*) |
Jelmagyarázat:
* Az analitikai meghatározás alsó határát jelöli.
(p) A szermaradék ideiglenesen megengedett határértékét jelöli, ha az Európai Unió nem módosítja, ez az érték 2007. december 31-i hatállyal véglegessé válik.
(p1) A szermaradék ideiglenesen megengedett határértékétjelöli, ha az Európai Unió nem módosítja, ez az érték 2009. szeptember 13-i hatállyal véglegessé válik.[8]
(p2) A szermaradék ideiglenesen megengedett határértékét jelöli, ha az Európai Unió nem módosítja, ez az érték 2009. november 10-i hatállyal véglegessé válik.[9]
1 A 10 tömegszázalék vagy annál alacsonyabb zsírtartalmú élelmiszerek esetében a szermaradék a kicsontozott élelmiszer teljes súlyára vonatkozik.
Ebben az esetben a megengedett határérték egytizede a zsírtartalomra vonatkoztatott értéknek, de nem lehet 0,01 mg/kg-nál kisebb.
2 A nyers és teljes tehéntejben található szermaradékok meghatározásánál 4 tömegszázalékos zsírtartalmat kell alapul venni. Más állattól származó nyers tej és teljes tej esetében a szermaradékokat a zsírtartalom alapján fejezzük ki. Az 1. számú mellékletben a 0401, 0402, 0405 00 és 0406 VTSZ alá tartozó egyéb élelmiszerek esetén:
- 2 tömegszázaléknál kisebb zsírtartalom mellett a megengedett határérték a nyers tejre és teljes tehéntejre megállapított érték fele;
- 2 tömegszázalékos vagy annál magasabb zsírtartalom mellett a megengedett határértéket mg/kg zsírra vonatkozóan kell megadni.
Ebben az esetben a megengedett határérték 25-szöröse a nyers tejre és a teljes tehéntejre megállapított értéknek.
3 Tojásra és 10%-nál magasabb zsírtartalmú tojásból készült termékekre a megengedett határértéket mg/kg zsírra vonatkozóan kell megadni.
Ebben az esetben a megengedett határérték 10-szerese a friss tojásra vonatkozóan megengedett határértéknek.
4 Az 1,2 és3 jegyzet nem alkalmazandó azokban az esetekben, ahol az analitikai meghatározás alsó határát adtuk meg.
B rész
| Pleszticid-maradékok | Határérték (MRL) mg/kg-ban (ppm) | ||||||
| az 1. számú mellékletben 0201, 0202, 0203, 0204, 0205 00 00, 0206, 0207, ex 0208, 0209 00, 0210, 0601 00 és 0602 VTSZ alá tartozó hús, beleértve a zsírt, húskészítmény, belsőség és állati zsiradék esetében | az 1. számú mellékletben 0401, 0402, 0405 00 és 0406 VTSZ alá tartozó tej és tejtermékek esetében | az 1. számú mellékletben 0407 00 és 0408 VTSZ alá tartozó friss héjas tojás, madártojás és tojássárgája esetében | |||||
| 1. ACEFÁT | 0,02* | 0,02* | 0,02* | ||||
| 2. KARBENDAZIM és TIOFANÁT-METIL (karbendazimként kifejezve) | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 5. KLÓRTALONIL | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||||
| 6. GLIFOZÁT | 2 (p2) marhavese; 0,2 (p2) marhamáj; 0,5 (p2) sertésvese; 0,1 (p2) baromfivese; 0,05 * (p2) egyéb | 0,01 * (p2) | 0,01 * (p2) | ||||
| 7. IMAZALIL | 0,02* | 0,02* | 0,02* | ||||
| 8. DITIOKARBAMÁTOK, CS2-ként kifejezve, így mankozeb, maneb, meti-ram, propineb, tiram és ziram | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 9. | |||||||
| 10. | |||||||
| 11. | |||||||
| 12. | |||||||
| 13. METAMIDOFOSZ | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||||
| 14. IPRODION | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 15. PROCIMIDON | a hatóanyagok és 3,5 diklóranilint tartalmazó metabolitok összege 3,5-diklór-anilinben kifejezve | ||||||
| 15. VINKLOZOLIN | |||||||
| 17. FENARIMOL | 0,02 ex 0208 máj+vese 0,02* egyéb termékek | 0,02* | 0,02* | ||||
| 18. METALAXIL | 0,5* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 19. BENALAXIL | 0,5* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 20. DAMINOZID (daminozid és 1,1-dimetilhidrazin összege dami-nozidban kifejezve) | 0,05 | 0,05* | 0,05* | ||||
| 21. ETEFON | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 22. PROPIKONAZOL | 0,1 ex 0206 kérődzők mája, 0,01* (p1) egyéb termékek | 0,01* (p1) | 0,01* (p1) | ||||
| 23. KARBOFURÁN (karbofurán és 3-hidroxi-karbofurán összege kar-bofuránban kifejezve) | 0,1* | 0,1* | 0,1* | ||||
| 24. KARBOSZULFÁN | 0,5* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 25. BENFURAKARB | 0,5* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 26. FURATIOKARB | 0,5* 0,02* | 0,05* 0,02* | 0,05* 0,02* | ||||
| 27. METOMIL | szermaradék: metomil és tiodikarb összege metomilban kifejezve | ||||||
| 28. TIODIKARB | |||||||
| 29. AMITRÁZ szermaradékok: amitráz és valamennyi 2,4-dimetil-anilint tartalmazó metabolitja összege amitrázban kifejezve | 0,05* szárnyasok | 0,01* | |||||
| 30. ALDIKARB szermaradék: aldikarb, szulfoxidja és szulfonja összege aldikarbként kifejezve | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||||
| 31. TIABENDAZOL szermaradék: tiabendazol és 5-hidroxi-tiabendazol összege | 0,1 hús és egyéb juh-, kecske- és szarvasmarha termékek kivételével | 0,1* | |||||
| 32. TRIFORIN | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 33. PROPOXUR | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 34. PROPIZAMID szermaradék: propizamid és valamennyi, 3,5-diklór-benzoesav frakciót tartalmazó metabolit összege propizamidban kifejezve | 0,05 zsír, máj és vese 0,02* egyebek | 0,01* | 0,02* | ||||
| 35. FORÁT (forátnak, oxigén analógjának, és ezek szulfoxid-jainak és szulfonjainak összege forátban kifejezve) | 0,05* | 0,02* | 0,05* | ||||
| 36. KLÓRMEKVÁT | 0,05 csirkemáj 0,2 szarvasmarhavese 0,1 szarvasmarhamáj 0,05* egyéb termékek | 0,05 | 0,05* | ||||
| 37. DIKOFOL szermaradék: 1,1-bis- (paraklórfenol)-2,2-diklóretanol (PP'FW152) dikofolban kifejezve | 1,0 szarvasmarha-, juh-és kecskemáj | ||||||
| 38. AZOXISTROBIN | 0,05* egyéb állati eredetű termékek | 0,01* tej | |||||
| 39. KLÓRBUFÁM | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 40. DIALLÁT | 0,2* | 0,2* | 0,2* | ||||
| 41. KREZOXIM-METIL (szermaradék 490M91 tejre és 490M12 húsra, májra, zsírra és vesére krezoxim-metilben kifejezve) | 0,02*(p) hús, máj, zsír 0,05 (p) vese | 0,05*(p) | |||||
| 42. KREZOXIM-METIL | 0,02*(p) | ||||||
| 43. SPIROXAMIN-KARBOXILSAV | 0,2p ex 0206 vese, máj | 0,02p | 0,05*(p) | ||||
| (spiroxaminban kifejezve) | 0,05*(p) egyéb termékek | ||||||
| 44. DINOTERB | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 45. DNOC | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 46. PROFÁM | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 47. MONOLINURON | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 48. PROHEXADION | 0,05p* | 0,01* p | 0,05* p | ||||
| (prohexadion és sói, prohexadionban kifejezve) | |||||||
| 49. FLUROXIPIR | 0,05p ex 0206 vese | 0,05* p | 0,05* p | ||||
| 0,05* p egyéb termékek | |||||||
| 50. PYMETROZIN | 0,01* p | 0,01* p | 0,01* p | ||||
| 51. BENTAZON | 0,05* p | 0,02* p | 0,05* p | ||||
| 52. PIRIDÁT | 0,4p vese, kivéve baromfi | 0,05* p | 0,05* p | ||||
| (piridátnak és CL 9673 (6-klór-4-hidroxi-3- | egyéb termékek* p | ||||||
| fenilpiridazin) hidrolízis termékének összege | |||||||
| piridátban kifejezve) | |||||||
| 53. OXIDEMETON-METIL | 0,02* | 0,02* | 0,02* | ||||
| (oxidemeton-metil és demeton-S-metilszulfon | |||||||
| összege oxidemeton-metilben kifejezve) | |||||||
| 54. AZOCIKLOTIN ÉS CIHEXATIN | 0,2 szarvasmarhahús | 0,05* | 0,05* | ||||
| (azociklotin és cihexatin összege cihexatinban ki- | 0,05* egyéb termékek | ||||||
| fejezve) | |||||||
| 55. FENPROPIMORF-KARBONSAV | 0,3 szarvasmarha-, kecske-, | 0,01 | 0,01* | ||||
| (BF 421-2) fenpropimorfban kifejezve | sertés- és juhmáj | ||||||
| 0,05 szarvasmarha-, kecske-, | |||||||
| sertés- és juhvese | |||||||
| 0,01* szárnyasok húsa, zsírja, | |||||||
| ehető belsősége | |||||||
| 0,02 szarvasmarha-, kecske-, | |||||||
| sertés- és juhhús | |||||||
| 0,01 egyéb termékek | |||||||
| 56. KIROMAZIN | 0,05* minden termék, | 0,02* | 0,2 | ||||
| a juh kivételével | |||||||
| 57. KLOFENTEZIN | 0,1 szarvasmarha-, juh- | 0,05* | 0,02 | ||||
| (a 2-klór-benzoil részt tartalmazó vegyületek | és kecskemáj | ||||||
| összege klofentezinben kifejezve) | 0,05* egyéb termékek | ||||||
| 58. ALFA-(3-HIDROXIBUTIL)-ALFA (4-KLÓRFENIL)-1H-1,2,4-TRIAZOL-1 -PROPÁNNITRIL (RH9090) miklobutanilban kifejezve | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||||
| 59. 2,4-D | 1q vese (kivéve baromfi) 0,05* q egyebek | 0,01* q | 0,01* q | ||||
| 60. FAMOXADON | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 61. SZULFOSZULFURON | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 62. FENHEXAMID | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 63. ACIBENZOLAR-S-METIL | 0,02* | 0,02* | 0,02* | ||||
| 64. DIKVÁT | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 65. IZOPROTURON | 0,05* | 0,05* | 0,05* | ||||
| 66. ETOFUMEZÁT (etofumezát és a 2,3-dihidro-3,3-dimetil-2-oxo-benzofurán-5-il metánszulfonát metabolit összege etofumezátban kifejezve) | 0,1* | 0,1* | 0,1* | ||||
| 67. FENAMIFOSZ (fenamifosz, szulfoxidja és szulfonja összege fe-namifoszban kifejezve) | 0,01* | 0,005* | 0,01* | ||||
| 68. PARATIONMETIL (parationmetil- és paraoxonmetil együttesen parationmetilben kifejezve) | 0,02* | 0,02* | 0,02* | ||||
| 69. 2,4-DB | 0,05*(p) hús 0,1 (p) máj, vese | 0,01 *(p) | 0,05*(p) | ||||
| 70. OXASZULFURON | 0,05*(p) | ||||||
| 71. DINOSEB | 0,01* | 0,01* | 0,01* | ||||
| 72. FENMEDIFÁM (metil-N-(3-hidroxifenil) karbamát (MHPC) fenmedifánként kifejezve) | 0,05* (p4) | 0,05* (p4) | 0,05* (p4) | ||||
| 73. MALEINSAV-HIDRAZID | hús (baromfi kivételével) 0, 05 máj (baromfi kivételével) 0, 05 vese (baromfi kivételével) 0, 5 egyéb 0, 02 (*) | 0, 1 | |||||
Jelmagyarázat:
* Az analitikai meghatározás alsó határát jelöli
(p) A szermaradék ideiglenesen megengedett határértékét jelöli, ha az Európai Unió nem módosítja, ez az érték 2007. december 31-i hatállyal véglegessé válik.
(p1) A szermaradék ideiglenesen megengedett határértékétjelöli, ha az Európai Unió nem módosítja, ez az érték 2009. szeptember 13-i hatállyal véglegessé válik.[11]
(p2) A szermaradék ideiglenesen megengedett határértékét jelöli, ha az Európai Unió nem módosítja, ez az érték 2009. november 10-i hatállyal véglegessé válik.[12]
1 490M9 = 2-[2-(4-hidroxi-2-metil-fenoximetil) fenil]-2-metoxi-iminoecetsav.
2 490M1 = 2-metoxiimino-2-[2-(o-tolil-oximetil) fenil]ecetsav p 4 évvel az előírás hatálybalépése után véglegessé válik.
q A szermaradék ideiglenesen megengedett határértékét jelöli, ha az Európai Unió nem módosítja 4 évvel az előírás hatálybalépése után véglegessé válik.
p 4 évvel az előírás hatálybalépése után véglegessé válik.
r[13]
(p3) A szermaradék 2007. november 1-jéig hatályos ideiglenesen megengedett határértékét jelöli.[14]
(p4) A szermaradék ideiglenesen megengedett határértékét jelöli, ha az Európai Unió nem módosítja, ez az ertek 2010. augusztus 9-i hatállyal véglegessé válik.[15]
3. számú melléklet a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez[16]
A növényi és állati eredetű élelmiszerek peszticid-maradék szintjének hatósági ellenőrzésére történő mintavétel szabályai
Az alábbi előírások nem érintik az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről szóló 10/2002. (I. 23.) FVM rendeletben meghatározott mintavételi stratégiát, mintavételi szinteket és gyakoriságot.
1. Célkitűzés
A gyümölcsben és zöldségben, illetve azok felületén, valamint az állati eredetű termékben található peszticid-maradék mértékének hatósági ellenőrzésére történő mintavételi eljárás célja, hogy az analízis céljára valamely tételből kivett reprezentatív minta tegye lehetővé a peszti-cid-maradékokra megállapított határértékeknek (MRL) való megfelelőség megállapítását.
2. Alapelvek
Az állati eredetű termékekre vonatkozóan a 2. számú mellékletben, a növényi eredetű termékekre vonatkozóan a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradékmértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott MRL értékek a helyes mezőgazdasági gyakorlat és a kockázatbecslés (toxikológia, élelmiszer-fogyasztás) adatain alapulnak.
A növényre, tojásra, tejtermékre meghatározott MRL a kezelt termék több egységéből származó, a tétel átlagos szermaradék szintjét reprezentáló összetett mintában várható legmagasabb értéket veszi figyelembe. Az emlős- és baromfihúsra meghatározott MRL az egyedileg kezelt állatok szöveteiben várható legmagasabb értéket veszi figyelembe.
Ennek megfelelően az emlős- és baromfihús határérték egyetlen egyedi mintából nyert mintára, a növényi termék, tojás- és tejtermék MRL értéke 1-10 egyedi mintából nyert összetett átlagmintára vonatkozik.
3. Fogalommeghatározások
3.1. Analitikai rész
A szermaradék koncentráció mérésére szolgáló reprezentatív mennyiségű anyag, amely az analitikai mintából származik.
Megjegyzés:
Az analitikai rész kivételére mintavételi eszköz használható.
3.2. Analitikai minta
A laboratóriumi mintából a termék vizsgálandó részének elkülönítése után keveréssel, aprítással, finomra darabolással stb. analízisre előkészített anyag arra a célra, hogy a lehető legkevesebb mintavételi hibával ebből vegyék ki az analitikai részeket.
Megjegyzés:
Az analitikai minta elkészítésének tükröznie kell az MRL megállapításához használt eljárást, és így a termék analizálandó része tartalmazhat általában nem fogyasztott részeket.
3.3. Átlagminta/egyesített minta
Az emlős- és baromfihús termékek kivételével a tételből vett egyedi minták összetett és jól elkevert együttese. Emlős- és baromfihús esetében az egyedi minta egyenértékűnek tekintendő az átlagmintával.
Megjegyzés:
a) Az egyedi mintáknak elegendő anyagot kell tartalmazniuk ahhoz, hogy minden laboratóriumi minta kivonható legyen az átlagmintából.
b) Amennyiben az egyedi minta (minták) gyűjtése során már különálló laboratóriumi mintákat készítenek, az átlagminta a laboratóriumi minták fogalmi összege a tételből történő mintavétel során.
3.4. Laboratóriumi minta
Az átlagmintából származó reprezentatív mennyiségű anyag, amelyet a laboratóriumnak küldenek.
Megjegyzés:
a) A laboratóriumi minta lehet az átlagminta egy része vagy egésze.
b) A laboratóriumi minta (minták) elkészítéséhez az egységeket nem szabad darabolni vagy összetörni, kivéve az egységek felosztásának a 3. táblázatban meghatározott eseteit.
c) Laboratóriumi másodminták is készíthetők.
3.5. Tétel
Adott élelmiszer adott időben szállított mennyisége, amely a mintavevő személy tudomása vagy feltételezése szerint azonos jellemzőkkel rendelkezik a származásra. előállítóra, fajtára, csomagolóra, csomagolás típusára. jelölésre, szállítóra stb. vonatkozóan.
Gyanús tétel az, amelynek a szermaradék tartalma feltételezhetően túl magas. Nem gyanús tétel az, amelynél nincs ok feltételezni, hogy szermaradék tartalma túl magas.
Megjegyzés:
a) Amennyiben a szállítmány felismerhetően különböző termelőktől stb. származó tételekből áll, minden egyes tételt külön-külön kell kezelni.
b) Egy szállítmány egy vagy több tételből állhat.
c) Amennyiben egy nagy szállítmányban az egyes tételek méretét vagy határát nem határozták meg egyértelműen, minden egyes vagon-, teherautó-, hajó-, rámpa- stb. sorozat különálló tételnek tekinthető.
d) Egy tétel keverhető például osztályozás vagy feldolgozási, gyártási folyamat szerint.
3.6. Egyedi minta
Egy tétel egy helyéről vett egy vagy több egység.
Megjegyzés:
a) A tétel helyét - ahonnan az egyedi mintát veszik -lehetőleg véletlenszerűen kell kiválasztani, azonban amikor ez fizikailag kivitelezhetetlen, a tétel hozzáférhető részeinek véletlenszerű helyéről kell kiválasztani.
b) Az egyedi mintához szükséges egységek számát a laboratóriumi minták legkisebb szükséges méretéből és számából kell meghatározni.
c) A növényi termékek, tojás- és tejtermékek esetében, amennyiben a tételből egynél több egyedi mintát vesznek, ezek mindegyikének az átlagminta körülbelül hasonló részét kell alkotnia.
d) Az egyedi minta (minták) gyűjtésekor laboratóriumi másodmintákat lehet az egységekből véletlenszerű elosztással képezni azokban az esetekben, amikor az egységek közepes vagy nagy méretűek, és az átlagminta keverése nem tenné a laboratóriumi mintá(ka) t reprezentatívabbá, vagy amikor az egységek (pl. tojás, bogyós gyümölcs) megsérülnének a keveréstől.
e) Amennyiben a tétel be- vagy kirakodása során bizonyos időközönként vesznek egyedi mintákat, úgy a mintavételi "hely" egy időpont.
f) Az egyedi minta (minták) elkészítéséhez az egységeket nem szabad darabolni vagy összetörni, kivéve az egységek felosztásának a 3. táblázatban meghatározott eseteit.
3.7. Minta
Egységek sokaságából kiválasztott egy vagy több egység, vagy egy nagyobb mennyiségű anyagból kiválasztott anyagrész. Ezen ajánlások alkalmazásában a reprezentatív minta a tételt, az átlagmintát, az állatot stb. hivatott reprezentálni a peszticid-maradék tartalom tekintetében és nem feltétlenül más sajátosságok tekintetében.
3.8. Mintavétel
A minták kivételére és képzésére használt eljárás.
3.9. Mintavételi eszköz
a) Az egyedi mintának túl nagy méretű ömlesztett anyagból, csomagokból (mint pl. sajthengerek, nagy sajtok) vagy emlős- vagy baromfihús egységekből történő kivételére használt eszköz mint például az adagolókanál, sajtkanál, fúróeszköz, kés vagy dárda.
b) A laboratóriumi minta átlagmintából történő készítéséhez vagy az analitikai rész analitikai mintából történő elkészítéséhez használt eszköz mint például a rekeszes mintakisebbítő adagolódoboz.
Megjegyzés:
a) A különleges mintavételi eszközöket szabványok határozzák meg.
b) Egyes anyagok esetében a mintavételt végző személy keze tekinthető mintavételi eszköznek.
3.10. Mintavevő személy
A mintavételi eljárásokban jártas személy, aki megfelelő engedéllyel rendelkezik a mintavétel végzésére, amennyiben ez követelmény.
Megjegyzés:
A mintavételt végző személy felelős a laboratóriumi minta (minták) elkészítéséhez, csomagolásához és szállításához vezető és azokat magában foglaló eljárásért. A mintavételt végző személynek tudomásul kell vennie, hogy a meghatározott mintavételi eljárásokat következetesen be kell tartania, gondoskodnia kell a mintákra vonatkozó teljes körű dokumentációról, és szorosan együtt kell működnie a laboratóriummal.
3.11. Mintanagyság
A mintát alkotó egységek száma vagy az anyag mennyisége.
3.12. Egység
A tétel legkisebb különálló része, amelyet az egyedi mintából vagy annak egy részéből vesznek ki. Megjegyzés: Az egységeket a következőképpen kell meghatározni:
a) Friss gyümölcs és zöldség. Minden egyes egész gyümölcs, zöldség vagy ezek jellegzetes fürtjei (pl. szőlő) egy egységet képez, kivéve azokat az eseteket, amikor ezek kicsik. A csomagolt kisméretű termékek egységei a d) pont szerint határozhatók meg. Amennyiben az anyag károsítása nélkül mintavételi eszköz használható, ennek segítségével képezhető egység. Különálló tojást, friss gyümölcsöt vagy zöldséget nem szabad darabolni vagy eltörni az egységek létrehozása érdekében.
b) Nagy állatok vagy ezek részei vagy szervei. A meghatározott rész vagy szerv egy része vagy egésze alkotja az egységet. Részeket vagy szerveket lehet levágni egységek képzése érdekében.
c) Kis állatok vagy ezek részei vagy szervei. Minden egyes egész állat vagy teljes állati rész vagy szerv alkothat egységet. A csomagoltak esetében az egységek a d) pont szerint határozhatók meg. Amennyiben a szermaradékok károsítása nélkül használható mintavételi eszköz, ennek segítségével képezhető egység.
d) Csomagolt anyagok. A legkisebb különálló csomag tekinthető egységnek. Amennyiben a legkisebb különálló csomagok nagyon nagyok, ömlesztett formában kell belőlük mintát venni az e) pont szerint. Amennyiben a legkisebb különálló csomagok nagyon kicsik, egy göngyöleg csomag képezheti az egységet.
e) Ömlesztett anyagok és nagy csomagok (mint pl. sajthengerek stb.), amelyek önmagukban túl nagyok ahhoz. hogy egyedi minták lehessenek. Az egységeket mintavételi eszközzel képezik.
4. Mintavételi eljárások
4.1. Betartandó óvintézkedések
Minden szakaszban meg kell akadályozni a minták be-szennyeződését és sérülését, mert ezek hatással lehetnek az analitikai eredményekre. Minden, a határérték betartására irányuló ellenőrzésnek alávetett tételből külön mintát kell venni.
4.2. Egyedi minta vétele
A tételből a vizsgálathoz szükséges egyedi minták legkisebb számát a gyanús emlős- és baromfihús-tétel esetében az 1. vagy a 2. táblázatból határozzák meg. Amennyire ez a gyakorlatban kivitelezhető, minden egyes egyedi mintát a tétel véletlenszerűen kiválasztott helyéről kell venni. Az egyedi mintáknak elegendő anyagot kell tartalmazniuk ahhoz, hogy a szükséges laboratóriumi minta (minták) rendelkezésre álljon (álljanak) a tételből.
1. táblázat
A vizsgálathoz szükséges egyedi minták legkisebb száma tételenként
| A vizsgálathoz szükséges egyedi minták legkisebb száma tételenként | |
| a) Emlős- és baromfihús | |
| Nem gyanús tétel | 1 |
| Gyanús tétel | A 2. táblázat szerint meghatározva |
| b) Egyéb termékek | |
| ba) Feltehetően jól elkevert vagy homogén csomagolt vagy ömlesztett termékek | 1 (Egy tétel keverhető például osztályozás vagy feldolgozási eljárások útján) |
| bb) Nem feltétlenül jól elkevert vagy homogén csomagolt vagy ömlesztett termék | A nagy egységekből és kizárólag növényi eredetű élelmiszer-alapanyagokból álló termékek esetén az egyedi minta legkisebb számának meg kell egyeznie a laboratóriumi mintához szükséges egységek legkisebb számával (1. 4. táblázatot). |
| vagy: | |
| A tétel tömege kg-ban | |
| <50 | 3 |
| 50-500 | 5 |
| >500 | 10 |
| vagy: | |
| Dobozok, kartondobozok vagy más tartályok száma a tételben | |
| 1-25 | 1 |
| 26-100 | 5 |
| >100 | 10 |
2. táblázat
Az emlős- és baromfihús tételből legalább egy szermaradék határértéket meghaladó minta adott valószínűséggel történő kivételéhez szükséges véletlenszerűen kiválasztott egyedi minták száma a tételben a határértéket meghaladó szermaradékok adott előfordulási gyakorisága esetén
| A határértéket meghaladó szermaradékok gyakorisága a tételben | A határértéket meghaladó szermaradék észleléséhez szükséges minták legkisebb száma (no) az alábbi valószínűség mellett: | ||
| % | 90% | 95% | 99% |
| 90 | 1 | - | 2 |
| 80 | - | 2 | 3 |
| 70 | 2 | 3 | 4 |
| 60 | 3 | 4 | 5 |
| 50 | 4 | 5 | 7 |
| 40 | 5 | 6 | 9 |
| 35 | 6 | 7 | 11 |
| 30 | 7 | 9 | 13 |
| 25 | 9 | 11 | 17 |
| 20 | 11 | 14 | 21 |
| 15 | 15 | 19 | 29 |
| 10 | 22 | 29 | 44 |
| 5 | 45 | 59 | 90 |
| 1 | 231 | 299 | 459 |
| 0,5 | 460 | 598 | 919 |
| 0,1 | 2301 | 2995 | 4603 |
Megjegyzések:
a) A táblázat véletlenszerű mintavételt feltételez.
b) Azokban az esetekben, amikor az egyedi minták 2. táblázatban feltüntetett száma nagyobb, mint a teljes tétel egységeinek körülbelül 10%-a, a vizsgálathoz szükséges egyedi minták száma kevesebb is lehet, és a következőképpen kell kiszámolni:
| ahol | |
| n | = a vizsgálathoz szükséges egyedi minták minimális száma |
| n0 | = az egyedi mintáknak a 2. táblázatban megadott száma |
| N | = egyedi mintát képező egységek száma a tételben. |
c) Amennyiben egyetlen egyedi mintát vesznek, valamely határérték-túllépés észlelésének valószínűsége hasonló a határértéket meghaladó szermaradékok előfordulásának gyakoriságával.
d) Pontos vagy alternatív valószínűségek, vagy a határérték meghaladásának más gyakorisága esetén, a kiveendő minták számát az alábbi képletből lehet kiszámolni:
ahol p a határértéket meghaladó szermaradékok előfordulásának a valószínűsége és i a gyakorisága a tételben (mindkettő törtként és nem százalékban kifejezve), és n a minták száma.
4.3. Az átlagminta előkészítése
Az emlős- és baromfihús esetén követendő eljárásokat a 3. táblázat tartalmazza. Minden egyes egyedi minta különálló mintának tekintendő.
A növényi termékek, tojás- és tejtermékek esetén követendő eljárásokat a 4. és az 5. táblázat tartalmazza. Az átlagminta képzésekor - amennyiben kivitelezhető - az egyedi mintákat egyesíteni kell, és jól el kell keverni.
Amennyiben az átlagminta képzésére a keverés nem alkalmas vagy kivitelezhetetlen, a következő alternatív eljárás követhető. Amennyiben az átlagminta keverése vagy felosztása során az egységek károsodhatnak (és ez hatással lehet a szermaradékokra), vagy amikor a nagy egységek nem keverhetők a szermaradékok egyenletesebb elosztása érdekében, az egységekből - az egyedi minta vételekor - laboratóriumi másodmintákat kell véletlenszerű elosztással képezni. Ebben az esetben a használandó eredmény az elemzett laboratóriumi mintákból nyert érvényes eredmények átlaga.
3. táblázat
Emlős- és baromfihús: az egyedi minták leírása és a laboratóriumi minták legkisebb mennyisége
| Az árucikk besorolása* | Példák | A vizsgálathoz szükséges egyedi minta jellege | Az egyes laboratóriumi minták legkisebb mennyisége | |
| Állati eredetű élelmiszer-alapanyagok | ||||
| 1. | Emlősök húsa Megjegyzés: a zsírban oldódó peszticidek MRL értékének érvényességéhez a mintákat az alábbi 2. rész szerint kell venni. | |||
| 1.1. | Nagyemlősök, egész hasított test vagy hasított féltest, általában <N> 10 kg | Szarvasmarha, juh, sertés | A rekeszizom egésze vagy része, szükség szerint a nyaki izommal kiegészítve | 0,5 kg |
| 1.2. | Kisemlősök, egész hasított test | Nyúl | Egész hasított test vagy hátsó negyed | 0,5 kg bőr nélkül, csontozva |
| 1.3. | Emlős-húsrészek, ömlesztett, friss/hűtött/fagyasztott, csomagolt vagy egyéb | Negyed, bordaszeletek, hússzelet, lapocka | Egész egység(ek) vagy egy nagy egység egy része | 0,5 kg csontozva |
| 1.4. | Emlős-húsrészek, ömlesztett, fagyasztott | Negyed, bordaszeletek | Vagy egy tartály fagyasztott keresztmetszete vagy egyedi húsrészek egésze (vagy része) | 0,5 kg csontozva |
| 2. | Emlősök zsírja, beleértve a hasított test zsírját Megjegyzés: a 2.1., a 2.2. és a 2.3. részben leírt módon vett zsírminták használhatók a zsír vagy az egésztermék tekintetében a vonatkozó MRL értékeknek való megfelelés megállapítására. | |||
| 2.1. | Nagyemlősök, vágáskor, egész hasított test vagy hasított féltest, általában >10 kg | Szarvasmarha, juh, sertés | Vese, hasi vagy bőr alatti zsír, egy állatból kivágva | 0,5 kg |
| 2.2. | Kisemlősök, vágáskor, egész hasított test vagy hasított féltest, < 10 kg | Hasi vagy bőr alatti zsír, egy vagy több állatból | 0,5 kg | |
| 2.3. | Emlős-húsrészek | Láb, bordaszelet, hússzelet | Vagy láthatóan különálló zsír, egy-ség(ek)ről leválasztva, vagy egész egység(ek) vagy egész egység(ek) részei, ahol a zsír nem választható le | 0,5 kg 2 kg |
| 2.4. | Emlősök ömlesztett zsírszövete | Legalább három helyről, mintavételi eszközzel vett egységek | 0,5 kg | |
| 3. | Emlősök belsőségei | |||
| 3.1. | Emlősök mája, friss, hűtött, fagyasztott | Egész máj(ak) vagy a máj része | 0,4 kg | |
| 3.2. | Emlősök veséje, friss, hűtött, fagyasztott | Egy vagy mindkét vese, egy vagy két állatból | 0,2 kg | |
| 3.3. | Emlősök szíve, friss, hűtött, fagyasztott | Egész szív(ek), vagy ha nagy, csak a szívkamra része | 0,4 kg | |
| 3.4. | Egyéb emlős belsőségek, friss, hűtött, fagyasztott | Egy vagy több állatból rész- vagy egész egység, vagy mélyhűtött ömlesztett termékből vett keresztmetszet | 0,5 kg | |
| 4. | Baromfihús Megjegyzés: a zsírban oldódó peszticidek MRL értékek érvényességéhez a mintákat az alábbi 5. rész szerint kell venni. | |||
| 4.1. | Madár, nagyméretű hasított test, > 2 kg | Pulyka, liba, kakas, kappan és kacsa | Comb, láb és más barna hús | 0,5 kg bőr nélkül, csontozva |
| 4.2. | Madár, közepes méretű hasított test, 500 g 2 kg | Tyúk, gyöngytyúk, csirke | Comb, láb és más barna hús, legalább három madárból | 0,5 kg bőr nélkül, csontozva |
| 4.3. | Madár, kisméretű hasított test, a hasított tömege < 500 g | Fürj, galamb | Hasított testek, legalább hat madárból | 0,2 kg izomszövet |
| 4.4. | Madár részei, friss, hűtött, fagyasztott, kis- vagy nagykereskedelmi árusításra csomagolva | Láb, negyed, mellhús és szárny | Csomagolt egységek vagy egyedi egységek | 0,5 kg bőr nélkül, csontozva |
| 5. | Baromfizsír, beleértve a hasított test zsírját Megjegyzés: az 5.1. és az 5.2. részben leírt módon vett zsírminták használhatók a zsír vagy az egész termék tekintetében a vonatkozó MRL értékeknek való megfelelés megállapítására. | |||
| 5.1. | Madarak vágáskor, egész hasított test vagy annak része | Csirke, pulyka | Hasi zsír egységei, legalább három madárból | 0,5 kg |
| 5.2. | Madár-húsrészek | Láb, mellizom | Vagy láthatóan különálló zsír, egy-ség(ek)ről leválasztva vagy egész egység(ek) vagy egész egység(ek) részei, ahol a zsír nem választható le | 0,5 kg 2 kg |
| 5.3. | Ömlesztett madár-zsírszövet | Legalább három helyről, mintavételi eszközzel vett egységek | 0,5 kg | |
| 6. | Baromfibelsőségek | |||
| 6.1. | Ehető madárbelsőségek, kivéve liba- és kacsamáj, valamint hasonló nagy értékű termékek | Egységek legalább hat madárból vagy keresztmetszet egy tartályból | 0,2 kg | |
| 6.2. | Liba- és kacsamáj, valamint hasonló nagy értékű termékek | Egységek egy madárból vagy tartályból | 0,05 kg | |
| Állati eredetű feldolgozott élelmiszerek | ||||
| 7. | Állati eredetű feldolgozott élelmiszer, szárított hús Állati eredetű származtatott ehető termékek, feldolgozott állati zsiradék, beleértve a kiolvasztott zsírt és a lefejtett zsírt Állati eredetű, és általában előrecsomagolt és főzés után vagy főzés nélkül fogyasztásra kész élelmiszer-készítmények (egyetlen összetevő), közepes vagy kis mennyiségű összetevőkkel mint például aromaanyagok, fűszerek és ízesítőszerek, vagy anélkül csomagolva Állati eredetű élelmiszer-készítmények (több összetevő) mind állati, mind növényi eredetű összetevőket tartalmazó, több összetevőből álló élelmiszerek, amennyiben az állati eredetű összetevő(k) van(nak) túlsúlyban | |||
| 7.1. | Emlős vagy madár eredetű, darabolt, főzött, tartósított, szárított, kiolvasztott, vagy más módon feldolgozott termékek, beleértve a több összetevőből álló termékeket | Sonka, kolbász, darált marhahús, csirkepástétom | Csomagolt egységek vagy egy tartályból vett reprezentatív keresztmetszet, vagy mintavételi eszközzel vett egységek (amennyiben van, lével együtt) | 0,5 kg vagy 2 kg, ha a zsírtartalom <5% |
| Élelmiszerek EK osztályozása: a 93/57/EK irányelvvel (HL L 211., 1993. 08. 23., 1. o.) módosított 86/362/EGK irányelv I. melléklete és az ugyancsak a 93/57/EK irányelvvel módosított 86/363/EGK irányelv I. melléklete, továbbá a 95/38/EK irányelvvel (HL L 197., 1995. 08. 22., 14. o.) módosított 90/642/EGK irányelv I. melléklete. |
4. táblázat
Növényi termékek: az egyedi minták és a laboratóriumi minták legkisebb mérete
| Az árucikk besorolása* | Példák | A vizsgálathoz szükséges egyedi minta jellege | Az egyes laboratóriumi minták legkisebb mérete | |
| Növényi eredetű élelmiszer-alapanyagok | ||||
| 1. | Minden friss gyümölcs Minden friss zöldség, beleértve a burgonyát és a cukorrépát, és kivéve a fűszernövényeket | |||
| 1.1. | Kisméretű friss termékek, az egységek tömege általában < 25 g | Bogyós gyümölcsök, borsó, olajbogyó | Egész egységek vagy csomagok, vagy mintavételi eszközzel vett egységek | 1 kg |
| 1.2. | Közepes méretű friss termékek, az egységek általában 25 250 g tömegűek | Alma, narancs | Egész egységek | 1 kg (legalább 10 egység) |
| 1.3. | Nagyméretű friss termékek, az egységek tömege általában >250 g | Káposzta, uborka, szőlő (fürt) | Egész egység(ek) | 2 kg (legalább 5 egység) |
| 2. | Hüvelyesek | Száraz bab, száraz borsó, | 1 kg | |
| Gabona-magvak | Rizs, búza | 1 kg | ||
| Héjas gyümölcsök | Kókuszt kivéve | 1 kg | ||
| Kókusz | 5 egység | |||
| Olajos magvak | Földimogyoró | 0,5 kg | ||
| Magvak italok és édességek előállításához | Kávébab | 0,5 kg | ||
| 3. | Fűszernövények | Friss petrezselyem | Egész egységek | 0,5 kg |
| Más, friss | 0,2 kg | |||
| (A szárított gyógynövények tekintetében lásd e táblázat 4. részét.) | ||||
| Fűszerek | Szárított | Egész vagy mintavételi eszközzel vett egységek | 0,1 kg | |
| Növényi eredetű feldolgozott élelmiszerek | ||||
| 4. | Növényi eredetű feldolgozott élelmiszer, szárított gyümölcsök, zöldségek, fűszernövények, komló, őrölt gabonafélék Növényi eredetű származtatott termékek, tea, gyógytea, növényi olaj, gyümölcslé és különböző termékek, pl. tartósított olajbogyó, valamint citrom- és narancslé Növényi eredetű, általában előre csomagolt és főzés után vagy főzés nélkül fogyasztásra kész élelmiszer-készítmények (egyetlen összetevő), közepes vagy kis mennyiségű összetevőkkel (mint például aromaanyagok, fűszerek és ízesítőszerek), vagy a nélkül csomagolva Növényi eredetű élelmiszer-készítmények (több összetevő), beleértve az állati eredetű összetevőket tartalmazó termékeket, ahol a növényi eredetű összetevő(k) van(nak) túlsúlyban, kenyér és más gabonafélékből készült főtt termékek | |||
| 4.1. | Magas egységnyi értékű termékek | Csomagolt vagy mintavételi eszközzel vett egységek | 0,1 kg** | |
| 4.2. | Kistömegű szilárd termékek | Komló, tea, gyógytea | Csomagolt egységek vagy mintavételi eszközzel vett egységek | 0,2 kg |
| 4.3. | Más szilárd termékek | Kenyér, liszt, szárított gyümölcs | Csomagolt vagy más egész egységek, vagy mintavételi eszközzel vett egységek | 0,5 kg |
| 4.4. | Folyékony termékek | Növényi olaj, gyümölcslé | Csomagolt egységek vagy mintavételi eszközzel vett egységek | 0,5 l vagy 0,5 kg |
| * Élelmiszerek EK osztályozása: a 93/57/EK irányelvvel (HL L 211., 1993. 8. 23., 1. o.) módosított 86/362/EGK irányelv I. melléklete és az ugyancsak a 93/57/EK irányelvvel módosított 86/363/EGK irányelv I. melléklete, valamint a 95/38/EK irányelvvel (HL L 197., 1995. 8. 22., 14. o.) módosított 90/642/EGK irányelv I. melléklete. |
| ** Rendkívül magas értékű termék esetén kisebb laboratóriumi minta vehető, de ennek indokát meg kell jelölni a mintavételi dokumentációban. |
5. táblázat
Tojás- és tejtermékek: az egyedi minták és a laboratóriumi minták legkisebb mennyisége
| Az árucikk besorolása* | Példák | A vizsgálathoz szükséges egyedi minta jellege | Az egyes laboratóriumi minták legkisebb mennyisége | |
| Állati eredetű élelmiszer-alapanyagok | ||||
| 1. | Baromfitojás | |||
| 1.1. | Tojás, kivéve a fürj és hasonlók tojása | Egész tojás | 12 egész tyúktojás, 6 egész liba- vagy kacsatojás | |
| 1.2. | Fürj és hasonlók tojása | Egész tojás | 24 egész tojás | |
| 2. | Tej | Egész egységek vagy mintavételi eszközzel vett egységek | 0,5 1 | |
| Állati eredetű feldolgozott élelmiszerek | ||||
| 3. | Állati eredetű feldolgozott élelmiszer, feldolgozott tejtermékek mint például fölözött tej, sűrített tej és tejpor Állati eredetű származtatott ehető termékek, tejzsír, tejből készült termékek mint például vajak, vajolajak, tejszín, krémporok, kazeinek stb. Állati eredetű élelmiszer-készítmények (egyetlen összetevő), iparilag előállított tejtermékek, mint például joghurt, sajtok Állati eredetű élelmiszer-készítmények (több összetevő), iparilag előállított tejtermékek [beleértve a növényi eredetű összetevőket tartalmazó termékeket, ahol az állati eredetű összetevő(k) van(nak) túlsúlyban] mint például az ömlesztett sajtok, sajtkészítmények, ízesített joghurt, cukrozott sűrített tej | |||
| 3.1. | Folyékony tejtermékek, tejpor, sűrített tej és tejszín, teljes fagylalt, tejszín joghurt | Csomagolt egység(ek) vagy mintavételi eszközzel vett egység(ek) | 0,5 1 (folyékony) vagy 0,5 kg (szilárd) | |
| a) Az ömlesztett sűrített tejet és sűrített tejszínt mintavétel előtt alaposan össze kell keverni, a tartály oldalairól és aljáról az odatapadt anyagot le kell kaparni, és jól fel kell kavarni. Körülbelül 2 3 litert kell kivenni, és a laboratóriumi minta kivétele előtt újra jól fel kell kavarni. b) Az ömlesztett tejporból sterilen kell mintát venni, a poron egy száraz fúvócsövet egyenletes sebességgel keresztülvezetve. c) Az ömlesztett tejszínt mintavétel előtt egy köpülőfával alaposan össze kell keverni, de el kell kerülni a felhabzást, a hab felverését és köpülését. | ||||
| 3.2. | Vaj és vajolajak | Vaj, savóvaj, vajzsírt tartalmazó alacsony zsírtartalmú kenhető termékek, vízmentes vajolaj, vízmentes tejzsír | Csomagolt egység(ek) egésze vagy részei, vagy mintavételi eszközzel vett egység(ek) | 0,2 kg vagy 0,2 1 |
| 3.3. | Sajtok, beleértve az ömlesztett sajtokat | |||
| 0,3 kg-os vagy nagyobb tömegű egységek | Egész egység(ek) vagy mintavételi eszközzel vágott egység(ek) | 0,5 kg | ||
| 0,3 kg-nál kisebb tömegű egységek | 0,3 kg | |||
| Megjegyzés: A kör alapú sajtokból, a középpontból kiinduló sugarú két vágással kell mintát venni. A szögletes alapú sajtokból az oldalakkal párhuzamos két vágással kell mintát venni. | ||||
| 3.4. | Tojásból készült folyékony, fagyasztott vagy szárított termékek | Mintavételi eszközzel sterilen vett egység(ek) | 0,5 kg | |
| *Élelmiszerek EK osztályozása: a 93/57/EK irányelvvel (HL L 211., 1993. 08. 23., 1. o.) módosított 86/362/EGK irányelv I. melléklete és az ugyancsak a 93/57/EK irányelvvel módosított 86/363/EGK irányelv I. melléklete, továbbá a 95/38/EK irányelvvel (HL L 197., 1995. 08. 22., 14. o.) módosított 90/642/EGK irányelv I. melléklete. |
4.4. A laboratóriumi minta készítése
Amennyiben az átlagminta nagyobb annál, mint ami a laboratóriumi mintához szükséges, a reprezentatív minta képzéséhez több részre kell osztani. Ehhez mintavételi eszköz, negyedelés vagy más, a méret csökkentésére alkalmas eljárás használható, azonban a friss növényi termékek vagy az egész tojások egységeit nem szabad elvágni vagy eltörni. Amennyiben szükséges, laboratóriumi másodmintákat kell ebben a szakaszban venni, vagy azok a fent megjelölt eljárást használva is elkészíthetők. A laboratóriumi mintákhoz szükséges mennyiségeket a 3., 4. és az 5. táblázat tartalmazza.
4.5. Mintavételi dokumentáció
A mintavételt végző személynek fel kell jegyeznie a tétel jellegét és eredetét; annak tulajdonosát, szállítóját vagy fuvarozóját; a mintavétel idejét és helyét; és bármely fontos információt. A javasolt mintavételi módszertől történő bármely eltérést dokumentálni kell. A laboratóriumi másodmintát a dokumentáció egy aláírt példánya kíséri, és egy példányt a mintavételt végző személy tart magánál. A mintavételi dokumentáció egy példányát át kell adni a tétel tulajdonosának vagy a tulajdonos képviselőjének, akár el kell látni őt laboratóriumi mintával, akár sem. Amennyiben a mintavételi dokumentáció számítógéppel feldolgozott formában készül, ezeket ugyanazon címzettek között kell szétosztani és hasonló igazolható ellenőrzési módot kell alkalmazni.
4.6. A laboratóriumi minta csomagolása és szállítása
A laboratóriumi mintát egy olyan tiszta, vegyileg közömbös tartályban kell elhelyezni, amely biztos védelmet nyújt a szennyeződés, a sérülés és a szivárgás ellen. A tartályt le kell pecsételni, megbízható módon fel kell címkézni, és csatolni kell hozzá a mintavételi dokumentációt. Amennyiben vonalkódot alkalmaznak, javasolt azt alfanumerikus információval is ellátni. A mintát minél hamarabb a laboratóriumba kell szállítani. El kell kerülni, hogy az a szállítás közben romlásnak induljon, pl. a friss mintákat hűvösen, a fagyasztott mintákat pedig fagyasztva kell tartani. Az emlős- és baromfihús mintákat szállítás előtt le kell fagyasztani, kivéve, ha még azelőtt a laboratóriumba szállítják, hogy azok megromolhatnának.
4.7. Az analitikai minta előkészítése
A laboratóriumi mintát egyedi azonosítóval kell ellátni, amelyet a kézhezvétel dátumával és a mintanagysággal együtt bele kell foglalni a mintavételi dokumentációba. Az áru analizálandó részét, vagyis az analitikai mintát minél hamarabb el kell különíteni. Amennyiben a szermaradék-szintet olyan részek figyelembevételével kell kiszámolni, amelyeket nem analizálnak, az elkülönített részek tömegét dokumentálni kell.
4.8. Az analitikai rész előkészítése és tárolása
Az analitikai mintát - amennyiben erre alkalmas - fel kell darabolni és jól össze kell keverni annak érdekében, hogy reprezentatív vizsgálati részeket lehessen kivenni belőle. Az analitikai rész méretét az analitikai módszer és a keverés hatékonysága alapján kell meghatározni. A darabolás és a keverés módszerét dokumentálni kell, és a módszer nem befolyásolhatja az analitikai mintában lévő szermaradékokat. Amennyiben szükséges, a káros hatások minimalizálása érdekében az analitikai mintát különleges körülmények között - pl. 0 °C alatti hőmérsékleten - kell feldolgozni. Amennyiben a feldolgozás hatással lehet a szermaradékokra és nincs alternatív gyakorlati eljárás, az analitikai rész tartalmazhat egész egységeket vagy egész egységekből kivett részeket. Amennyiben így az analitikai rész kevés egységet vagy részt tartalmaz, és így nem reprezentálja az analitikai mintát, megfelelő számú párhuzamos részt kell analizálni az átlagérték bizonytalanságának jelzésére. Amennyiben a vizsgálati részeket analízis előtt tárolni kell, a tárolás módszerének és ideje hosszának nem szabad befolyásolnia a jelenlévő szermaradék szintet. Szükség esetén ismétléshez és megerősítő vizsgálathoz további részeket kell kivenni.
5. A határértéknek való megfelelőség meghatározásának kritériumai
Az analitikai eredményeket a tételből vett és analízisre alkalmas állapotban beérkezett egy vagy több laboratóriumi mintából kell kinyerni. Az eredményeket elfogadható minőség-ellenőrzési adatoknak kell alátámasztaniuk. Amennyiben a szermaradék-tartalom meghaladja az MRL értéket, azonosságát újra meg kell erősíteni, és az eredeti laboratóriumi mintá(k) ból nyert további egy vagy több analitikai rész vizsgálata útján ellenőrizni kell koncentrációját.
Az MRL az átlagmintára vonatkozik.
A tétel abban az esetben megfelelő, ha az analitikai eredmény(ek) nem lépi(k) túl az MRL értéket.
Amennyiben az átlagminta vizsgálata során kapott eredmények meghaladják az MRL értéket, a tétel nem megfelelőségére vonatkozó határozatnak figyelemmel kell lennie a következőkre:
a) az eredményeket - amennyiben alkalmazható - egy vagy több laboratóriumi mintából nyerték-e, továbbá
b) az analízis pontosságára és precizitására, ahogy azt az alátámasztó minőségellenőrzési adatok jelzik.
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 7/2006. (II. 27.) EüM rendelet 1. § -a. Hatályos 2007.04.21.
[2] Megállapította a 104/2008. (VIII. 14.) FVM-EüM együttes rendelet 1. §-a. Hatályos 2008.08.17.
[3] Hatályon kívül helyezte a 104/2008. (VIII. 14.) FVM-EüM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2008.08.17.
[4] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 4. § 39. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[5] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 4. § 39. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[6] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 4. § 39. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[7] Módosította a 104/2008. (VIII. 14.) FVM-EüM együttes rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.11.01.
[8] Beiktatta a 63/2005. (XII. 21.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.02.24.
[9] Beiktatta a 7/2006. (II. 27.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.21.
[10] Módosította a 104/2008. (VIII. 14.) FVM-EüM együttes rendelet 2. §-a alapján a rendelet melléklete és a rendelet 3. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2008.08.17.
[11] Beiktatta a 63/2005. (XII. 21.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2007.02.24.
[12] Beiktatta a 7/2006. (II. 27.) EüM rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2007.04.21.
[13] Hatályon kívül helyezte a 45/2007. (X. 6.) EüM rendelet 2. § (6) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2007.10.14.
[14] Beiktatta a 43/2006. (XII. 8.) EüM rendelet 2. § - a. Hatályos 2006.12.30.
[15] Beiktatta a 43/2006. (XII. 8.) EüM rendelet 2. § - a. Hatályos 2008.01.21.
[16] Megállapította a 82/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet 1. § -a. Hatályos 2004.10.03.