1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendelet

a bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 5. §-ának (2) bekezdésében, a 139. §-ában, továbbá az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iat.) 135. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) egyetértésével - a bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatával kapcsolatban a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya, a pályaalkalmasság meghatározása

1. §[1] A rendelet hatálya kiterjed:

a) a bírói kinevezésre pályázó jelöltre,

b)[2] a bírósági titkárrá történő kinevezését kérelmezőre, kivéve, ha a kinevezést a bírói szolgálati jogviszony megszűnését követő 3 hónapon belül kéri, és a bírói szolgálati jogviszonya a felmentési okként meghatározott életkor betöltése miatt szűnt meg,

c)[3] arra a bíróra, akinek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: új Bjt.) 86. § (2) bekezdése alapján egészségi vizsgálatát kezdeményezték (a továbbiakban együtt: vizsgált személy).

2. § A bírói pályára alkalmasság - ideértve a bírósági titkári kinevezésre alkalmasságot is - megállapításához vizsgálni kell a bírói munka ellátásához szükséges egészségi, fizikai és pszichikai képességek meglétét.

A vizsgálati szempontok és a minősítési kategóriák[4]

3. §[5] (1)[6] A pályaalkalmassági vizsgálat (a továbbiakban: vizsgálat) magában foglalja a vizsgált személy általános orvosi vizsgálatát, beleértve a pszichiátriai vizsgálatot, továbbá a pszichológiai vizsgálatot, valamint az új Bjt. 5. számú mellékletében meghatározott kompetenciák (a továbbiakban: kompetenciák) vizsgálatát.

(2) A pszichológiai vizsgálat célja a vizsgált személy személyiségének, intelligencia- és karakterjellemzőinek megállapítása. A vizsgálatnak része a pszichológiai feltáró interjú és a pszichológiai tesztvizsgálat. Vizsgálni kell a pszichikai funkciókat, a személyiség dimenzióit és az érzékelést.

(3) A kompetenciavizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vizsgált személy rendelkezik-e a bírói feladatok ellátásához szükséges készségekkel, képességekkel és viselkedéselemekkel.

(4) Az elvégzendő vizsgálatokat a rendelet melléklete tartalmazza.

3/A. §[7] (1) A kompetenciákat a valamennyi elvégzett vizsgálat és tesztvizsgálat alapján megállapított - a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerinti - pontszámokkal kell értékelni.

(2) Az egyes kompetenciák 0-3 pontig értékelhetőek. A vizsgált személy az egyes kompetenciák tekintetében

a) 0 ponttal értékelhető, ha nem megfelelő,

b) 1 ponttal értékelhető, ha megfelelő,

c) 2 ponttal értékelhető, ha jó, vagy

d) 3 ponttal értékelhető, ha kiváló

kompetencia szintet mutat.

(3) A kompetenciavizsgálat végeredményét az egyes kompetenciákra adott pontok összegzésével kell megállapítani; a kompetenciavizsgálaton maximálisan 60 pont érhető el.

3/B. §[8] (1) A vizsgálat alapján a vizsgált személy részére alkalmas vagy nem alkalmas minősítés adható.

(2)[9] Nem alkalmas, akiről a vizsgálatot végző bármelyik szakértő - az általa végzett részvizsgálat tekintetében - azt állapítja meg, hogy a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló betegségben szenved, vagy személyiségének intelligencia- és karakterjellemzői alapján várhatóan nem képes a bírói munka ellátására, vagy a vizsgált kompetenciák bármelyike tekintetében 0 pontot vagy összesen 30 alatti pontszámot ér el.

A vizsgálat végzésére jogosultak, a vizsgálat módja

4. §[10] (1) A vizsgálatot - ideértve a felülvizsgálatot is - a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: Központ) Általános Igazságügyi Szakértői Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) állományába tartozó, vagy az Igazgatósága által megbízott, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 30. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerződéssel foglalkoztatott, igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő általános igazságügyi orvos, pszichiáter, valamint pszichológus szakértők végzik (a továbbiakban: Vizsgáló Bizottság).

(2) A Vizsgáló Bizottság Igazgatóság állományába tartozó tagjait és elnökét, elnökhelyettesét, továbbá a felülvizsgálatot végző 13 tagú bizottság (a továbbiakban: Felülvizsgáló Bizottság) Igazgatóság állományába tartozó tagjait és elnökét, elnökhelyettesét az igazságügyért felelős miniszter az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének figyelembevételével az Igazgatóság szervezeti egységeiként működő szakértői intézetek (a továbbiakban: szakértői intézet) szakértői közül 5 évre szóló időtartamra jelöli ki. A kijelölést az igazságügyért felelős miniszter a kijelölés lejártát követő három hónapon belül 5 évre meghosszabbíthatja, ha azzal az érintett szakértő és az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyetért, és a szakértő továbbra is megfelel a kijelölés feltételeinek. Ebben az esetben a kijelölés a szakértő korábbi kijelölésének lejártát követő naptól 5 évre hosszabbodik meg.

(3) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság megbízási szerződéssel foglalkoztatott tagját az igazságügyért felelős miniszter az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének figyelembevételével egy évre szóló időtartamra jelöli ki. A kijelölést az igazságügyért felelős miniszter a kijelölés lejártát követő három hónapon belül egy évre meghosszabbíthatja, ha azzal az érintett szakértő és az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyetért, és a szakértő továbbra is megfelel a kijelölés feltételeinek. Ebben az esetben a kijelölés a szakértő korábbi kijelölésének lejártát követő naptól egy évre hosszabbodik meg.

(4) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság megbízási szerződéssel foglalkoztatott tagja a Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság elnökévé, elnökhelyettesévé nem jelölhető ki.

(5) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

(6) Az eseti vizsgálatot végző 3 tagú bizottságot a Vizsgáló Bizottság elnöke jelöli ki. A Vizsgáló Bizottság elnöke ezt a jogkörét indokolt esetben a szakértői intézet vezetőjére átruházhatja.

(7) A Felülvizsgáló Bizottság tagjai közül az esetenként eljáró 5 tagú bizottságot a Felülvizsgáló Bizottság elnöke jelöli ki. A bizottságnak nem lehet tagja az a szakértő, aki a vizsgálat elvégzésében részt vett.

(8) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság székhelye Budapest. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Központ biztosítja.

5. § (1)[11] A vizsgált személy a Vizsgáló Bizottság, illetve a Felülvizsgáló Bizottság Elnökétől a kijelölt bizottság helyett más bizottság kijelölését kérheti.

(2) A vizsgálat során az igazságügyi szakértők - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az igazságügyi szakértőkre vonatkozó külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kötelesek eljárni.

(3)[12] A bizottság a bírói pályára való alkalmasságot megállapító döntését egyhangúlag hozza.

(4)[13] A vizsgálatról részletes értékelést tartalmazó szakmai véleményt (a továbbiakban: szakmai vélemény) kell készíteni. A szakmai véleménynek tartalmaznia kell az egyes részvizsgálatoknak az alkalmasságot érintő megállapításait, valamint a kompetenciákra vonatkozó értékelést, a kompetenciák tekintetében elért összesített pontszám megadásával. Ha a bizottság döntése szerint a vizsgált személy a bírói munka ellátására nem alkalmas, a szakmai véleményben köteles a döntését indokolni.

6. § (1)[14] Ha a vizsgálat eredményeképpen a vizsgált személy nem alkalmas minősítést kapott, a szakmai vélemény kézbesítésétől számított 3 munkanapon belül írásban kérheti a szakmai vélemény megállapításainak felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelmet a Vizsgáló Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki azt a vizsgálat anyagával együtt 3 munkanapon belül köteles megküldeni a Felülvizsgáló Bizottságnak.

(2) A Felülvizsgáló Bizottság az iratok alapján dönt. Kivételesen - a szükségeshez képest - vizsgálatokat is végezhet.

(3)[15]

7. §[16] A vizsgálat elvégzését az 1. § a) pontja esetében a pályázó jelölt, az 1. § b) pontja esetében a kinevezésre jogosult, az 1. § c) pontja esetében pedig az alkalmatlansági eljárás kezdeményezője kérheti a Vizsgáló Bizottság elnökénél.

8. § (1)[17] A vizsgált személynek előzetesen írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a vizsgálatoknak hajlandó alávetni magát, egyben hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében e rendelet alapján közreműködő szervek és személyek, továbbá a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. Az 1. § a) és b) pontjaiban megjelölteknek írásban kell nyilatkozniuk arról is, hogy vállalják a vizsgálat költségeinek megelőlegezését. Ennek hiányában a vizsgálat nem végezhető el; a Vizsgáló Bizottság erről a körülményről értesíti az 1. § a) és b) pontjaiban megjelölteket és a pályázattal érintett bíróság elnökét. A kapcsolódó jogkövetkezményeket az új Bjt., illetve az Iat. alapján kell megállapítani.

(2)[18] Az 1. § a) pontjában megjelölt esetben a pályázó jelölt a vizsgálat kezdeményezése iránti kérelmében teszi meg az (1) bekezdésben megjelölt nyilatkozatokat, továbbá abban közölnie kell a természetes személyazonosító adatait, a levelezési címét, telefonszámát, valamint - ha azzal rendelkezik - elektronikus levélcímét. A kérelemben meg kell jelölni, hogy mely bíróságra kiírt pályázathoz szükséges a vizsgálat elvégzése.

(3)[19] A vizsgálatot lehetőleg 20 napon belül kell elvégezni, a vizsgálatot kezdeményező kérheti a vizsgálatnak ennél rövidebb időn belüli lefolytatását.

(4)[20] A felülvizsgálatot lehetőleg 15 napon belül kell elvégezni.

9. § (1)[21] A szakmai véleményt a vizsgálat befejezésétől számított 3 munkanapon belül meg kell küldeni a vizsgált személynek. Ha a vizsgált személy a 6. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben nem terjeszt elő felülvizsgálati kérelmet, a szakmai véleményt haladéktalanul meg kell küldeni az 1. § a) pontjában meghatározott esetben a pályázattal érintett bíróság elnökének, az 1. § b) és c) pontjában meghatározott esetben a kezdeményezésre jogosultnak. A Felülvizsgáló Bizottság döntését tartalmazó véleményt a vizsgálat befejezésétől számított 3 munkanapon belül kell megküldeni az 1. § a) pontjában meghatározott esetben a pályázó jelöltnek és a pályázattal érintett bíróság elnökének, az 1. § b) és c) pontjában meghatározott esetben pedig a kezdeményezésre jogosultnak.

(2) Ha a vizsgált személy bíró vagy a bírói állásra pályázót bírónak kinevezik, továbbá ha a vizsgált személy már bírósági titkár, vagy bírósági titkárnak kinevezik, illetve a bíróságon más munkakörben továbbfoglalkoztatják, az (1) bekezdésben megjelölt véleményt tartalmazó iratokat a személyi nyilvántartásban - a kinevezéshez szükséges iratok között - kell kezelni.

(3) Ha a bírói állásra pályázót nem nevezik ki bírónak, és titkárként sem foglalkoztatják tovább a bíróságon, a véleményt a pályázati anyagával együtt részére vissza kell küldeni.

A vizsgálat költsége

10. §[22] (1) A vizsgálat költségét az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti díjjegyzékben kell megállapítani azzal, hogy az eljáró bizottságot kijelölő elnök vagy igazgató az R. szerinti munkadíj két és félszeresének a felszámítására jogosult valamennyi eljárt szakértő vonatkozásában.

(2)[23] Az 1. § a)-b) pontja esetében a pályázó, illetve a titkári kinevezést kérelmező a vizsgálat költségét - a 8. § (1) bekezdésében írt nyilatkozata alapján - a vizsgálatot megelőzően a Vizsgáló Bizottság elnökének a felhívására köteles befizetni a Központ bankszámlájára. A vizsgálat elvégzésére csak a befizetés igazolását követően kerülhet sor.

(3) A pályázó, illetve a titkári kinevezést kérelmező a vizsgálattal egy időben, a vizsgálati díj befizetésének igazolásával kapja meg az eljáró bizottságot kijelölő elnök vagy igazgató által - a díjjegyzék alapján - kiállított számlát.

(4)[24] A (2) bekezdésben megjelölt esetben - ha a kinevezésre sor kerül - az 1. § a) pontjában meghatározott esetben a pályázat kiírója, az 1. § b) pontjában meghatározott esetben a vizsgálat kezdeményezője köteles a vizsgálat költségét visszatéríteni a vizsgált személynek.

(5) Az 1. § c) pontja esetében a vizsgálat költségét az állam viseli, és az alkalmatlansági eljárás kezdeményezésére jogosult fizeti meg a (2) bekezdésben szabályozott módon.

(6) A felülvizsgálati eljárásban az (1)-(5) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §[25]

12. §[26] A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben írt pályaalkalmassági vizsgálatot e rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni.

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatok esetében kell alkalmazni.

13/A. §[27] (1) Az 1. § a) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendelet módosításáról szóló 8/2011. (III. 4.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 176. § (1) bekezdése szerinti bírói álláshelyek betöltésénél kell alkalmazni kivéve, ha az érintett álláshelyre a Tv. 176. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor a pályázat már kiírásra került.

(2) A Módr. hatálybalépését követően kiírt bírói álláspályázatok esetén a vizsgálat kezdeményezésére jogosultnak közölnie kell a kérelmében a Vizsgáló Bizottsággal, hogy - a pályázati felhívás szerint - a pályázat elbírálására mely szabályok alapján kerül sor.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti álláshelyre pályázó jelölt a Módr. hatálybalépését megelőzően készült pályaalkalmassági vizsgálata eredményét - az összefoglaló szakvélemény kiállításától számított 3 éven belül - felhasználhatja.

13/B. §[28] (1) Az 1. § b) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a Módr.-rel megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módr. hatálybalépését követően kezdeményezett vizsgálatokra kell alkalmazni.

(2) A bírósági titkárrá történő kinevezését kérelmező a Módr. hatálybalépését megelőzően kezdeményezett vizsgálat esetében e rendeletnek a Módr.-rel megállapított szabályai szerinti vizsgálatot kérhet, ha a vizsgálata még nem kezdődött meg.

(3) Az 1. § c) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a Módr.-rel megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően kezdeményezett vizsgálatokra kell alkalmazni.

14. §[29] E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2014. (I. 27.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 4. § (2a) bekezdését a Módr1. hatálybalépését megelőzően 3 hónapon belül lejárt kijelölésekre is alkalmazni kell.

15. §[30] (1) E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2014. (XII. 23.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezései nem érintik a Módr2. hatálybalépését megelőzően a vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás érvényességét és felhasználhatóságát.

(2) Az 1. § a) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a Módr2.-vel megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépését követően kiírt bírói álláspályázatok betöltésénél kell alkalmazni.

(3) Az 1. § b) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a Módr2.-vel megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépését követően kezdeményezett vizsgálatokra kell alkalmazni.

(4) Az 1. § c) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a Módr2.-vel megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépését követően kezdeményezett vizsgálatokra kell alkalmazni.

Dr. Dávid Ibolya s. k.,

igazságügy-miniszter

Dr. Gógl Árpád s. k.,

egészségügyi miniszter

Melléklet az 1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendelethez

I. Általános orvosi vizsgálat:

1. Általános kórelőzmény-felvétel

a) egészséggel kapcsolatos panaszok,

b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció áttekintése.

2. Általános testi vizsgálat (fizikális mellkasi és hasi vizsgálat, tájékozódó jellegű mozgásszervi vizsgálatok.

3. Szükség esetén kiegészítő vizsgálatok kérése (röntgen, EKG, labor, panaszoktól függő egyéb vizsgálatok).

II. Neuro-pszichiátriai vizsgálat:

1. Kiegészítő kórelőzmény-felvétel az általános neuro-pszichiátriai vizsgálat szempontjai szerint, valamint feltáró beszélgetés (exploratio).[31]

2. Szervi idegrendszeri vizsgálat.

3. Szükség esetén kiegészítő vizsgálatok kérése (EEG, koponya CT stb.).

III. Pszichológiai alkalmassági vizsgálat:

1. Feltáró beszélgetés (exploratio).

2. Tesztvizsgálatok: alaptesztek: Rorschach, MMPI, RAVEN.[32]

3. Kiegészítő vizsgálatok szükség esetén: MAWI (intelligenciavizsgálat), SZONDI, CPI, illetve más olyan vizsgálat, aminek magyar standardja van, és elvégzése speciális okok felmerülése miatt indokolt.