1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet

a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 53. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

(A Tszt. 4. §-ához)

1. § (1) A távhőtermelői működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét,

b) a kérelmező képviselőjének nevét, beosztását, telefonszámát,

c) az ügyintéző nevét, telefonszámát,

d) a gazdálkodó szervezet telephelyének nevét, címét,

e) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának (tüzelőanyagának) megnevezését, tervezett beszerzési formáját,

f) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét (kapcsolt villamosenergia-termelő berendezés teljesítményadatait is),

g) a hőtermelő létesítmény jellemző műszaki adatait,

h) az üzembe helyezés időpontját,

i) a hőtermelésre vonatkozó főbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat,

j) a hőtermelésre vonatkozó árképzési elveket,

k) a hőt vásároló fogyasztókat név, cím és mennyiség megjelölésével.

(2) A távhőtermelői működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) hiteles másolatát,

b) a cégbejegyzés egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát,

c) az éves üzleti tervet,

d) a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában megadott követelményeket és a környezetvédelmi garanciális kötelezettségeket,

e) a minőségbiztosítási rendszer leírását,

f) a középtávú távhőigény kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állására szolgáló szerződéseket,

g) a távhődíj képzési módszerének leírását,

h) a legkisebb költség elve érvényesítési módszerének leírását,

i) a távhőszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerződést,

j) a jogszabályban előírt egyéb engedélyek másolatait.

(3) A távhőtermelő működési engedélyének a következőket kell tartalmaznia:

a) az engedélyes nevét és székhelyét,

b) a hőtermelő létesítmény telephelyét,

c) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának (tüzelőanyagának) megnevezését,

d) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét,

e) a hőtermelő létesítmény más jellemző adatait,

f) az üzembe helyezés időpontját,

g) egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételeket,

h) a működés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi feltételeket és garanciális kötelezettségeket (rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési stb. feladatokat).

2. § (1) A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a gazdálkodó szervezet megnevezését és székhelyét,

b) a távhővel ellátandó terület körülírását (a szükséghez képest a közigazgatási határok megjelölésével),

c) a kérelmező által ellátni kívánt területen, illetőleg egyes fogyasztók ellátásában esetleg már működő más távhőszolgáltató megnevezését és telephelyét,

d) a területi egységek (kirendeltségek, fogyasztói irodák stb.) megnevezését és telephelyét,

e) a szolgáltatandó távhő termelőjének megnevezését és telephelyét.

(2) A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) hiteles másolatát,

b) a cégbejegyzés egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát,

c) a távhővel ellátandó terület körülírását,

d) az éves üzleti tervet,

e) a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában megadott környezetvédelmi követelményeket és garanciális kötelezettségeket,

f) a minőségbiztosítási rendszer leírását,

g) a középtávú távhőigény felmérést és a kielégítéséhez szükséges kapacitástervet,

h) a távhőszolgáltatási díj képzési módszerének leírását,

i) a legkisebb költség elve érvényesítési módszerének leírását,

j) az üzletszabályzatot,

k) jogszabály szerint szükséges egyéb engedélyek másolatait.

(3) A távhőszolgáltatói működési engedélynek tartalmaznia kell a következőket:

a) az engedélyes megnevezését és székhelyét,

b) a területi egységek megnevezését és telephelyét,

c) az ellátási terület körülírását,

d) a működés kezdési időpontját,

e) a távhővezeték-hálózat és más szolgáltatói berendezés üzemeltetésének, fenntartásának és fejlesztésének jogát és kötelezettségét,

f) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,

g) a fogyasztói korlátozási sorrend készítésére vonatkozó követelményt,

h) egyéb - jogszabályban meghatározott - követelményeket.

3. § (1) A hőtermelő létesítmény létesítési és üzembe helyezési engedélyét a telephelye szerint illetékes települési önkormányzat hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos módon, továbbá a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott engedélyt és módosításait a Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

(2) A távhő szolgáltatására kiadott engedélyt és módosításait az engedélyes telephelye szerint illetékes települési önkormányzat hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos módon kell közzétenni. A Hivatal által kiadott engedélyeket és azok módosításait a Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

4. § (1) A hőtermelő létesítmény előzetes létesítési, létesítési és üzembe helyezési engedélyeinek kérelmeinél és tartalmánál

a) a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) hatálya alá tartozó erőműveknél a VET végrehajtásáról rendelkező 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VET Vhr.) előírásait kell alkalmazni, a hőtermelő berendezésre vonatkozó adatok részletezésével,

b) az a) pont alá nem tartozó hőtermelők esetében az egyéb jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Létesítési és üzembe helyezési engedély nélkül létesíthető és helyezhető üzembe az 5 MW névleges hőteljesítménynél kisebb teljesítményű hőtermelő létesítmény.

(3) A hőtermelő létesítmény létesítéséhez - a villamos energia termelésére szolgáló erőmű technológiai berendezését képező hőtermelő létesítmény kivételével - előzetes engedélyezési eljárásra nincs szükség.

(4)[1] A hőtermelő létesítmény létesítési engedélyezési eljárása során a (2)-(3) bekezdésekben említett esetekben nincs szükség a külön jogszabályban meghatározott szakértő bizottsági eljárásra és közösségtájékoztatásra.

(5) Termelői hőközpont létesítésére és üzembe helyezésére a villamos erőmű létesítésére és üzembe helyezésére vonatkozó jogszabályokat is alkalmazni kell.

(6) Az (5) bekezdésben nem említett többi hőközpont létesítésére és üzembe helyezésére az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályok az irányadók.

(7) A létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(A Tszt. 9. §-ához)

5. § A hőtermelő létesítmény megszüntetéséhez a létesítési előírások közül nincs szükség a 4. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott szakértő bizottsági eljárásra és közösségtájékoztatásra.

(A Tszt. 19-29. §-ához)

6. § Az előmunkálati jogot és a vezetékjogot a Műszaki Biztonsági Felügyelet engedélyezi, a kisajátítási eljárást a külön jogszabályban meghatározott szervezet folytatja le, a használati jogot - megállapodás hiányában - az építésügyi hatósági jogkört első fokon gyakorló települési önkormányzati jegyző (a továbbiakban: építésügyi hatóság) állapítja meg.

7. § (1) Az előmunkálati jog jogosultja a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal az idegen ingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a tevékenységével okozott kárt a károsultnak köteles megtéríteni. A károsult a kártalanításra felajánlott összeget meghaladó igényét a jogosulttal szemben - megállapodás hiányában - bírósági eljárás során érvényesítheti.

(2) Az előmunkálati jog alapján végzendő munkálatok megkezdése előtt legalább tizenöt nappal korábban a települési önkormányzat jegyzőjét a munka jellegéről, helyéről és idejéről tájékoztatni kell.

8. § (1) Az idegen ingatlan tulajdonosának távhőellátását szolgáló bekötő vezeték az adott ingatlanon - tulajdonosi hozzájárulással - vezetékjogi engedély és kártalanítás nélkül létesíthető. A hozzájárulás nem vonható vissza.

(2) Az idegen ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával létesíthető bekötő vezeték tekintetében az engedélyest a 10. § (2) bekezdésében foglaltak is megilletik.

9. § (1) A távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének a vezetékjogi engedélyezést előkészítő eljárás keretében történő megállapítása érdekében a kérelmezőnek a vezetékjog iránti kérelemhez műszaki tervet kell mellékelnie. A műszaki tervnek magában kell foglalnia a vezetékjogi engedély nélkül létesíthető bekötő vezetékre vonatkozó adatokat is.

(2) A vezetékjog engedélyezési eljárásban az érintett területen levő értékeket, valamint az azokhoz fűződő érdekeket helyszíni szemle keretében kell feltárni, és ezek ismeretében kell a nyomvonalat és a nyomvonal vezetésének a feltételeit megteremteni. A helyszíni szemle során az ingatlantulajdonosnak az ingatlanát érintő középtávú terveire is figyelemmel kell lenni.

(3) A helyszíni szemle megszervezéséről - az érdekeltek meghívásáról - és megtartásáról a kérelmező vagy a megbízottja (tervező, kivitelező) gondoskodik. A helyszíni szemle megtartására vonatkozó meghívóhoz a műszaki tervnek a meghívott érdekeltségi körébe tartozó részét mellékelni kell. A meghívót és mellékletét legalább 15 nappal korábban kell kézbesíteni.

(4) A nyomvonalra vonatkozó területfelhasználási engedély megadásáról vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság a területrendezési, településfejlesztési és a városképi követelmények figyelembevételével a vezetékjogi engedélyezési eljárás keretében, külön területfelhasználási engedélyezési eljárás mellőzésével dönt. Amennyiben a távhővezetéket termőföldön kell létesíteni, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti földhivatali eljárást is le kell folytatni.

(5) Az ingatlantulajdonosokat, valamint az 1. számú mellékletben felsorolt szakhatóságokat az ott meghatározott érdekeltségi területek vonatkozásában minden esetben érdekeltnek kell tekinteni.

(6) A szakhatóságok - ha a helyszíni szemlén való részvételük akadályba ütközik - a helyszíni szemle szervezőjének megkeresésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani és észrevételeiket írásban közölni kötelesek. A műszaki előírásoktól, kötelezően alkalmazandó szabványoktól való eltérés, továbbá az egyedi előírás szükségességét indokolniuk kell.

(7) A helyszíni szemlét a vezetékjogot engedélyező első fokú hatóság képviselője vezeti.

(8) A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a szemle összehívója készíti el, és két meghívott hitelesíti. A jegyzőkönyvet a szemlére meghívott valamennyi érdekelt számára meg kell küldeni.

10. § (1) A vezetékjog alapján távhővezeték elhelyezhető a felszín felett 3,5 méternél nem magasabb tartószerkezeten, illetve a felszín alatt 1 métert meg nem haladó mélységben vagy közműalagútban. Az egy-egy tartószerkezet által elfoglalt terület nagyságát, a felszín felett és a felszín alatt vezetett távhővezeték biztonsági övezete által elfoglalt területsáv méretét a vezetékjogi engedélyben kell meghatározni úgy, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.

(2) A vezetékjog alapján az engedélyes jogosult

a) a távhővezetéket - külön építési engedélyezési eljárás nélkül - megépíteni (kivitelezni),

b) a távhővezeték nyomvonalában, illetőleg biztonsági övezetében a fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait, gyökereit saját költségén eltávolítani, ha azok a távhővezeték vagy tartószerkezete elhelyezését, karbantartását, javítását, felújítását, átalakítását akadályozzák,

c) a távhővezeték vagy tartószerkezete karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása érdekében az idegen ingatlant a szükségest meg nem haladó mértékben használni.

(3) Ha az idegen ingatlan tulajdonosa a (2) bekezdés b) pontja alapján eltávolított növényzetre nem tart igényt, az engedélyes - az ingatlantulajdonos kérésére - köteles azt az ingatlanról saját költségén eltávolítani.

11. § (1) A 9. § szerinti előkészítő eljárás eredményeként kiadható vezetékjogi engedély tartalmára az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - többször módosított - 1957. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Áe.) a határozat tartalmára vonatkozó előírásai az irányadóak.

(2) A vezetékjogi engedélyt, mellékelve ahhoz a műszaki terv részét képező, a létesíteni tervezett vezeték nyomvonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát is feltüntető nyomvonal rajzát, valamennyi érdekelt részére a helyben szokásos módon közölni kell.

12. § (1) Vezetékjog engedélyezése esetén a Tszt. 21. §-ának megfelelő kártalanítás összegében a károsult és a vezetékjog engedélyese állapodik meg. Megállapodás hiányában az engedélyes a 10. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha a károsultnak egyidejűleg szakértői (szakhatósági) véleményben foglalt kártalanítást fizet.

(2) A károsult az esedékessé vált, de nem teljesített kártalanítási összegére vonatkozó, valamint a kártalanítás felajánlott összegét meghaladó igényét az engedélyes ellen indított bírósági eljárás során érvényesítheti.

13. § (1) A 10. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti munkákat az ingatlan tulajdonosának (használójának) érdekei figyelembevételével, azokkal összhangban kell elvégezni. A munkák elvégzését az ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák megkezdése előtt legalább 15 nappal korábban az engedélyes köteles a munka megkezdéséről és idejéről az ingatlan tulajdonosát tájékoztatni. Az ingatlan tulajdonosa a tájékoztatóban megjelölt időpontig a 10. § (2) bekezdésének a) és c) pontja szerinti munkák elvégzésében az engedélyest akadályozó fákat, bokrokat eltávolíthatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kitermelt faanyag az ingatlan tulajdonosát illeti.

14. § Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől a távhővezeték és tartószerkezete eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha azok műszaki feltételei adottak, illetőleg azok az üzemeltetésben jelentős hátrányt nem jelentenek, és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését.

15. § A távhővezeték biztonsági övezete helyett a vezetékjogot engedélyező hatóság elrendelheti a távhővezeték és környezete biztonságát szolgáló más műszaki megoldás alkalmazását.

16. § A vezetékjog megszűnését követő egy éven belül köteles a volt engedélyes a távhővezetéket és tartószerkezetét az idegen ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani.

17. § (1) Idegen ingatlanban (ellátó épületben) elhelyezett, más ingatlanokat ellátó (ellátott épületek) szolgáltatói hőközpontot magában foglaló helyiség használatára a távhőszolgáltatónak az ellátó épület tulajdonosával az ellátott épületek érdekében és bevonásával, az érdekeltek jogait és kötelezettségeit tartalmazó megállapodást kell kötnie.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás, illetőleg használati jog hiánya nem érinti a távhőszolgáltatónak a szolgáltatói hőközpont üzemeltetési és az üzemeltetésből eredő más kötelezettségeit.

(3) A távhőszolgáltató a szolgáltatói hőközpontot köteles és jogosult mindaddig fenntartani és üzemeltetni, amíg az abból ellátott épületek bármelyikében levő fogyasztó közüzemi szerződése a távhőszolgáltatóval fennáll.

(A Tszt. 38. §-ához)

18. § (1) Ha a település folyamatos és biztonságos távhőellátása a Kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű, de legfeljebb 10%-os hőteljesítmény-csökkentéssel (átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén a fűtési hőmérséklet 10%-os csökkentésével) és a rendelkezésére álló más eszközökkel kell megkísérelnie a korlátozás okának megszüntetését, illetőleg a hírközlő eszközökön keresztül kell kérnie a fogyasztókat a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott - megelőzést szolgáló - intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, illetőleg távhőellátási zavar nem vagy nem kellő időben hárítható el, vagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a távhőszolgáltatást korlátozza. A döntésről, illetőleg a távhőszolgáltatás korlátozásának bevezetéséről a fogyasztókat a távhőszolgáltató értesíti. A korlátozás végrehajtása során a távhőszolgáltató - a Tszt. 38. §-ában foglaltakon túlmenően - a fogyasztók között megkülönböztetést nem tehet.

(3) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást fel kell oldani.

(4) Ha az (1)-(2) bekezdés szerint a távhőellátás csökkentésére vagy korlátozására kerül sor, átalánydíjas szolgáltatás esetén a fogyasztó a szolgáltatás mértékével arányos díjat köteles fizetni.

19. § (1) A távhőszolgáltató köteles fogyasztói korlátozási sorrendtervezetet készíteni, és azt háromévenként felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredménye azt indokolja, a fogyasztói korlátozási sorrend módosítására tervezetet kell készítenie. A tervezet elkészítéséhez a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás korlátozásával összefüggő adatokat kérhet a fogyasztótól.

(2) A fogyasztói korlátozási sorrend tervezetéről a távhőszolgáltató a fogyasztókat tájékoztatni köteles. A távhőszolgáltató a tervezetet és a fogyasztói véleményeltéréseket a települési önkormányzat részére köteles megküldeni. A fogyasztói korlátozási sorrendet a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapítja meg.

(3) A fogyasztói korlátozás - beleértve a 18. § (1) bekezdése szerinti korlátozást is - nem terjedhet ki az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg-intézmények, szakrendelők, szociális fekvőbeteg-intézmények), gyermekintézményekre (bölcsődék, óvodák, alsó- és középfokú oktatási intézmények), valamint a települési önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott további létesítményekre.

(4) A fogyasztói korlátozási sorrend megállapításáról az érintett fogyasztókat a távhőszolgáltató tájékoztatja.

20. § A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.

(A Tszt. 47. §-ához)

21. § (1) A távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony általános szabályait e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSz) tartalmazza.

(2) A TKSz-ben és a települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak további részletes szabályait a távhőszolgáltató - a Hivatal által meghatározott követelményeknek megfelelő - üzletszabályzatba köteles foglalni. Az üzletszabályzatot a működést engedélyező hatóság hagyja jóvá.

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő, távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződések az azokban foglalt lejárati határidőig érvényben vannak.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a lakóépületek és a vegyes célra használt épületek távhőellátásáról szóló 129/1991. (X. 15.) Korm. rendelet , valamint

b) a távhőellátási vezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 15/1970. (XI. 18.) NIM rendelet , továbbá a módosításáról rendelkező 19/1979. (III. 14.) NIM rendelet és a 12/1994. (IV. 13.) IKM rendelet.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet az 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelethez

A hőtermelő létesítmények létesítési és a vezetékjog engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

1. A Belügyminisztérium szakterületén:

a) tűzvédelmi ügyekben

- első fokon: a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok,

- másodfokon: a területileg illetékes megyei tűzoltóparancsnokság, a fővárosban az országos parancsnokság,

b) polgári védelmi ügyekben

- első fokon: a területileg illetékes polgári védelmi parancsnokság,

- másodfokon: a polgári védelem irányítását és felügyeletét ellátó országos szervezet

a tűzvédelem és polgári védelem,

2. az Egészségügyi Minisztérium szakterületén:

- első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi intézetei,

- másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete

az emberi tartózkodás céljára szolgáló, továbbá káros környezeti hatású létesítmény létesítése esetében

a közegészség- és járványügy,

3. a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakterületén:

- első fokon: a területileg illetékes körzeti földhivatal,

- másodfokon: a területileg illetékes megyei földhivatal

az ingatlan-nyilvántartás és a termőföldvédelem,

4. a Gazdasági Minisztérium szakterületén:

- első fokon: az illetékes Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet,

- másodfokon: a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet a hőtermelő létesítmény (kazán, más nyomástartó berendezés stb.), tárolótartály létesítése vagy átalakítása terén

a műszaki biztonság,

5. a Honvédelmi Minisztérium szakterületén:

- első fokon: a HM Katonai Légügyi Hivatal,

- másodfokon: a Honvédelmi Minisztérium

az állami repülések biztonsága,

6. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakterületén:[2]

- első fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,

- másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,

ha a külön jogszabály szerint a tevékenység nem hatásvizsgálat-köteles, vagy egységes környezethasználati engedély-köteles,

7. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szakterületén:

a) polgári repülési ügyekben

- első fokon: a Légügyi Igazgatóság,

- másodfokon: Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

a polgári repülés biztonsága,

b) hírközlési ügyekben

- első fokon: az illetékes hírközlési felügyelet,

- másodfokon: Hírközlési Főfelügyelet

a távközlés védelme és biztonsága,

c) útügyekben

országos közút esetén:

- első fokon: az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,

- másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

helyi közút esetén:

- első fokon:

= a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az illetékes megyei közlekedési felügyelet,

= a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a főjegyző,

= a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Fővárosi Közlekedési Felügyelet,

- másodfokon:

= a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Közlekedési Főfelügyelet,

= a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Fővárosi Közlekedési Felügyelet,

= a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Közlekedési Főfelügyelet

a közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett, belterületen kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetén, továbbá olyan telekalakításnál, amely a közút területén változást eredményez,

az útügyi érdekek és a közúti közlekedés biztonsága,

d) vasúti ügyekben

országos közforgalmú vasút esetében:

- első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

- másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium,

helyi közforgalmú és saját használatú vasút esetén:

- első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,

- másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet

a vasúti közlekedés biztonsága,

e) hajózási ügyekben

- első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

- másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

a hajózás biztonsága,

f) vízügyekben

- első fokon: az illetékes vízügyi hatóság,

- másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság

a vízkivétel szempontjai, a vizek lefolyási és áramlási viszonyai,

8. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma területén[3]

a kulturális örökségvédelmi (műemlékvédelmi, régészeti) ügyekben •

- első fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége,

- másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a kulturális örökség védelme,

9. a települési önkormányzatok szakterületén[4]

- első fokon: a létesülő hőtermelő létesítmény és távhővezeték helye szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző,

- másodfokon: az illetékes megyei közigazgatási hivatal, a fővárosban a Fővárosi Közigazgatási Hivatal

az építésügy

követelményeinek érvényre juttatása céljából.

2. számú melléklet az 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelethez

Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat

Általános rendelkezések

1. § A Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSz) a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 47. §-ának (1) bekezdésében és 53. §-a (8) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti közüzemi és a Tszt. 51. §-a szerinti egyéb jogviszony általános szabályait tartalmazza.

2. § (1) A TKSz alkalmazásában irányadó, a Tszt. 3. §-ában meghatározott fogalmakból következően a fogyasztó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban

a) a távhővel ellátott épület: az egy fogyasztói hőközpontból ellátott épület vagy szolgáltatói hőközpontból történő távhőszolgáltatás esetén egy hőfogadó állomásról ellátott épületegység (a továbbiakban együtt: épület);

b) a távhőszolgáltatás: lehet

ba) mérés szerinti távhőszolgáltatás, amikor a szolgáltatott távhő mennyiségét

- a hőközpontban mérik (a továbbiakban: hőközponti mérés),

- a fogyasztó tulajdonában, bérletében, használatában (a továbbiakban együtt: használat) levő lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) távhőellátását szolgáló fogyasztói vezetékhálózaton elhelyezett hőmennyiségmérővel mérik (egyedi mérés),

bb) átalány szerinti távhőszolgáltatás, amikor a szolgáltatott, átalakított távhőt a fogyasztói vezetékhálózat útján a felhasználó berendezéshez továbbítják, és mérés nélkül számolják el;

c) a teljesítési hely:

ca) hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a csatlakozási pont,

cb) egyedi mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a fogyasztói vezetékhálózaton elhelyezett hőmennyiségmérő fogyasztó felőli oldala;

d) lakossági fogyasztó: a Tszt. 3. §-a (1) bekezdésének ra) pontja alapján lehet

da) hőközponti mérés esetén a lakóépület, illetőleg a vegyes célra használt épület tulajdonosa, társasház, közös tulajdonban levő épület tulajdonosi közössége (a továbbiakban együtt: épülettulajdonos),

db) egyedi mérés esetén a lakás, helyiség tulajdonosa, bérlője, használója (a továbbiakban együtt: használó),

dc) átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén a lakás, helyiség használója;

e) fogyasztói közösség: a Tszt. 3. §-a (1) bekezdésének r), ra) és rb) pontjai szerinti közösség;

f) fogyasztói közösség megbízottja: az e) pont szerinti közösség törvényes képviselője vagy az épület, illetőleg épületrész tulajdonosainak megbízottja;

g) hőelvonás: ha a lakás, helyiség használója a távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződést úgy mondja fel, vagy oly módon nem kívánja azt igénybe venni, hogy nem teljesíti a Tszt. 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő hőellátás biztosítására, illetőleg a TKSz 13. §-ának (2) bekezdésében foglalt vezetékszigetelésre vonatkozó kötelezettséget;

h) távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig terjedő összekötő vezeték;

i) a fenntartás kötelezettje: a szolgáltatói berendezések tekintetében a távhőszolgáltató, a fogyasztói berendezések tekintetében - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a fogyasztó.

(2) Lakossági fogyasztó ellátását szolgáló fogyasztói hőközpontot, illetve hőfogadó állomást a Tszt. 50 és 51. §-a alapján létrehozott egyéb jogviszony, valamint az 53. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján a távhőszolgáltató üzemelteti. A fogyasztói hőközpont - és az azt magában foglaló és a távhőszolgáltató által használt egyéb helyiség - fenntartása a távhőszolgáltató feladata.

(3) Az egyéb fogyasztó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön fogyasztónak kell tekinteni az azonos fogyasztót, ha csatlakozási pontonként

a) különböző hőtermelő létesítményből,

b) egy hőtermelő létesítményből, de különböző helyen lévő üzemegységei, telephelyei, irodái, üzletei stb. részére köt egyedi közüzemi szerződést.

Előzetes tájékoztatás

3. § (1) Az új fogyasztási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető vagy megbízottja (tervező, kivitelező; a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének feltételeiről még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet.

(2) A távhőszolgáltatói tájékoztatásnak tartalmaznia kell az érdekelt előzetes tájékoztatás iránti kérelmében előadott és ahhoz mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével a szükséges műszaki-gazdasági követelményeket, az esetleg fizetendő csatlakozási díj összegét, az egyes engedélyek, hozzájárulások szükségességét és eljárás módját.

(3) Ha a fogyasztói berendezés tervezését nem a távhőszolgáltató végzi, a tervező kérésére a távhőszolgáltató köteles a tervezéshez szükséges adatokról a Tszt. 49. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével tájékoztatást adni.

Igénybejelentés

4. § (1) A távhőszolgáltatásra, illetőleg többletteljesítményre vonatkozó fogyasztói igényt a 3. § szerinti érdekeltnek a távhőszolgáltatónak be kell jelentenie. Az igénybejelentésre a távhőszolgáltató 30 napon belül válaszolni köteles.

(2) Ha az igénybejelentő az igénybejelentés előtt nem kért előzetes tájékoztatást, a 3. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást a távhőszolgáltató a válaszban köteles 30 napon belül megadni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti válaszban, illetőleg tájékoztatásban azt az időpontot is közölni kell, ameddig a válaszban, illetőleg tájékoztatóban foglaltakhoz a távhőszolgáltató kötve van. A (2) bekezdés szerinti esetben a távhőszolgáltató kötöttsége az ismételt igénybejelentéssel kezdődik.

5. § Ha a fogyasztói berendezés létesítéséhez valamely engedély vagy idegen ingatlan igénybevétele szükséges, az engedélyeket (ideértve az esetleg szükséges vezetékjogi engedélyt is) az igénybejelentő köteles megszerezni.

6. § (1) Ha az igénybejelentő a 3-4. §-ban említett tájékoztatóban foglaltakat teljesítette, illetőleg a kiviteli terv elkészítését megkezdte, vagy arra megbízást adott, kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a közüzemi szerződésre vonatkozó ajánlat (szerződéstervezet) elkészítését. A kezdeményezésben közölni kell, hogy ki, illetőleg mely szervezet lesz a közüzemi szerződés szerinti fogyasztó.

(2) Távhővel ellátott épület tekintetében új vagy többletteljesítmény igénylése esetén, hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás fogyasztójaként csak az épület tulajdonosa, illetőleg a fogyasztói közösség, egyedi mérés esetén a lakás, helyiség használója nevezhető meg a közüzemi szerződésben.

(3) Ha a többletteljesítményre átalány szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épületnek van szüksége, a távhőszolgáltató és az érdekelt épületrész használója - a Tszt. 43. §-ának figyelembevételével - átalány szerinti távhőszolgáltatásban is megállapodhatnak.

(4) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésre - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül - köteles a szerződési ajánlatot a másik szerződő fél részére átadni, vagy elküldeni.

(5) Ha a szerződési ajánlatot kérő az ajánlat (szerződéstervezet) elkészítéséhez szükséges adatokat, iratokat, a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást nem bocsátotta a távhőszolgáltató rendelkezésére, hiánypótlási igényéről a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a másik felet tájékoztatni. Ebben az esetben a (4) bekezdés szerinti határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik.

(6) Az (1)-(2) bekezdés szerinti távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződés az igénybejelentő által aláírt szerződésnek a távhőszolgáltató részére történő kézbesítésével jön létre. Az aláírt szerződést a (4) bekezdés szerinti átadást, elküldést követő 30 napon belül kell a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(7) Ha az igénybejelentő a közüzemi szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre. A véleményeltérést új szerződési ajánlatnak kell tekinteni. Ebben az esetben a távhőszolgáltató az eltérő álláspontok egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni köteles.

(8) Ha az igénybejelentő a szerződéstervezetet a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem küldi vissza a távhőszolgáltatónak, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a távhőszolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

(9) Az (1)-(3) bekezdés szerint megnevezett fogyasztót csak a közüzemi szerződésben meghatározott időponttól illetik meg és terhelik az abban foglalt jogok és kötelezettségek. Addig az igénybejelentőt kell fogyasztónak tekinteni.

7. § (1) A közüzemi szerződés hatálybalépéséig a távhőszolgáltató és az igénybejelentő köteles elvégezni mindazokat a munkákat, amelyek a távhő szolgáltatásához, illetőleg vételezéséhez szükségesek.

(2) A fogyasztói hőközpont és a hőfogadó állomás üzembe helyezési és az azokat magában foglaló épület használatbavételi eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásokban a távhőszolgáltató részt venni köteles.

(3) A lakóépület és a vegyes célra használt épület fogyasztói hőközpontjának és hőfogadó állomásának üzembe helyezési eljárásában való közreműködésért a távhőszolgáltató díjat nem számíthat fel.

(4) Az egyéb fogyasztó hőfogadó állomásának, illetőleg fogyasztói hőközpontjának üzembe helyezési eljárásában való közreműködésért felszámítható díjak mértékét a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg.

8. § A csatlakozási díj fizetésére és az igénybejelentésre vonatkozó 3-7. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik azokat a fogyasztókat, akik a távhőszolgáltatásba már bekapcsolt fogyasztási helyek tulajdonosváltozása miatt váltak új fogyasztókká, feltéve, hogy többletteljesítmény igényük nincs.

A közüzemi szerződés tartalma

9. § (1) A közüzemi szerződésnek mérés szerinti távhőszolgáltatás esetében tartalmaznia kell:

a) a távhőszolgáltató és a szolgáltatást végző szervezeti egységének nevét, címét, a távhővel ellátandó lakóépület vagy vegyes célra használt épület tulajdonosának megnevezését és címét;

b) a Tszt. 3. §-ának s) pontja szerinti fogyasztási hely címét;

c) a távhőszolgáltatás jellegét a 2. § (1) bekezdésének b) pontja szerint;

d) a fogyasztó megnevezését és címét, ha a közüzemi szerződést az igénybejelentő kötötte, annak az időpontnak meghatározását, amikor a lakossági fogyasztó az igénybejelentő helyébe lép [7. § (9) bekezdés];

e) a fogyasztói közösség megbízottjának nevét és címét;

f) a közüzemi szerződés teljesüléséhez szükséges kötelezettségek megnevezését és teljesítési határidejét (pl. a csatlakozási díjbefizetés megtörténtének rögzítése, a távhőszolgáltató és az igénybejelentő által elvégzett munkák megnevezése, a Tszt. 51. §-a szerinti egyéb jogviszonyra való utalás);

g) a használati melegvíz-készítéshez szükséges hálózati hideg víz rendelkezésre bocsátójának megnevezését, ha azt a Tszt. 51. §-a alapján a távhőszolgáltató állítja elő;

h) a távhő díjának elszámolásához szükséges hőmennyiségmérők helyének megnevezését és azok felsorolását;

i) a teljesítési hely megnevezését;

j) a távhővel ellátott épület, épületrész olyan jellemzőjét, amely alapján a szolgáltató a fogyasztóval egyeztetve meghatározza a fogyasztói hőigény kielégítéséhez szükséges távhő teljesítményét és mennyiségét;

k) a szükséges (vételezni kívánt) távhő teljesítményét (MW) és mennyiségét (GJ);

l) a távhőszolgáltatás és vételezés megkezdésének időpontját;

m) a fűtési célú szolgáltatás időtartamát, illetve megkezdésének és befejezésének feltételeit;

n) a távhő díját (díjszabást), hatósági ár esetében az erre történő utalást;

o) a számlázási és az elszámolási időpontokat;

p) a Tszt. 40. §-ának (3) és (5) bekezdése szerinti megállapodásnak megfelelően a díjfizető nevét, címét, a díjfizetés módját, banki úton történő díjfizetés esetén a díjfizető számláját vezető bank nevét és a számlaszámot;

r) amennyiben a díj megfizetése épületrészenként (lakásonként) külön-külön történik, a díj fogyasztói közösség által meghatározott megosztásának módját, arányait, változó arányok esetén (pl. költségmegosztók, vízmérők alkalmazása) az erre vonatkozó eljárás rendjét;

s) a távhőszolgáltató és a fogyasztó szerződésszegésének következményeit;

t) a közüzemi szerződés hatálybalépésének és megszűnésének időpontját, a felmondási időt;

u) országos tüzelőanyag-hiány vagy környezetvédelmi ok esetén a szolgáltató által foganatosítható teljesítménycsökkenés mértékét.

(2) Amennyiben mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a díj megfizetése épületrészenként (lakásonként) változó arányok szerint történik, és a változó arányokat nem a fogyasztó bocsátja a szolgáltató rendelkezésére, a díjmegosztás számítását - a fogyasztó megbízása alapján - a szolgáltató az ezzel kapcsolatos költségek felszámítása mellett végzi.

(3) A 9. §-ban említett, továbbá azoknak a fogyasztóknak távhő vételezésére vonatkozóan, akik (amelyek) a Tszt. 43. §-a vagy más ok miatt az átalány szerinti távhőszolgáltatásról mérés szerinti távhőszolgáltatásra térnek át, a módosításra vonatkozó általános közüzemi szerződést a lakóépület, illetőleg a vegyes célra használt épület tulajdonosa vagy a fogyasztói közösség megbízottja köti meg a távhőszolgáltatóval.

10. § (1) Az egyedi közüzemi szerződésnek a 9. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell még a következőket:

a) a távhőszolgáltató és a fogyasztó statisztikai azonosítóját, cégjegyzékszámát, adószámát, a pénzintézetnél vezetett számlaszámát,

b) a hőhordozó közeg megnevezését és a visszaadandó víz (csapadékvíz) mennyiségét és hőmérsékletét,

c) a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a távhőszolgáltató üzembiztonságát vagy más fogyasztó vételezését zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját,

d) a távhő vételezését korlátozó eszközökre, berendezésekre vonatkozó megállapodást,

e) a települési önkormányzat által jóváhagyott korlátozási sorrend szerinti besorolást (a korlátozás mértékét).

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben az egyedi közüzemi szerződés megkötésénél a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

(3) Ha a felek az egyedi közüzemi szerződés tartalmában nem tudnak megállapodni, a fogyasztó kérésére a távhőszolgáltató az általános közüzemi szerződés feltételeinek megfelelően köteles távhőt szolgáltatni.

(4) Az egyedi közüzemi szerződést a távhőszolgáltatóval az egyéb fogyasztó vagy megbízott munkavállalója köti meg.

11. § (1) A közüzemi szerződésnél fogva a távhőszolgáltató köteles lakossági fogyasztás esetén a fogyasztási helyen, egyéb fogyasztás esetén a csatlakozási ponton, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti távhővel a fogyasztó rendelkezésére állni, a fogyasztó pedig jogosult a közüzemi szerződésben rögzített feltételek szerint távhőt vételezni.

(2) Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a fogyasztónak joga van a vételezett hőmennyiség mértékét igénye szerint meghatározni. Ennek keretében a távhőszolgáltatás mértékét, a fűtési szakaszokat, annak napszak szerinti változását, egyéb fogyasztó esetében a munkanapok szerinti távhőszolgáltatást, illetőleg vételezést jogosult a fogyasztói közösség megbízottja - egyéb fogyasztó megbízott munkavállalója - útján a hőközpont üzemeltetőjének közreműködésével befolyásolni.

(3) Ha a fogyasztó a hőhordozó közeg (gőz, meleg víz) felhasználására is igényt tart, illetőleg, ha a távhő vételezése csak a hőhordozó közeg felhasználásával lehetséges, jogosult abból olyan mennyiséget felhasználni, amennyit a közüzemi szerződésben lekötött. Egyéb esetben a fogyasztó a hőhordozó közegből nem vételezhet, illetőleg azt köteles a távhőszolgáltatónak a csatlakozási ponton visszaadni.

(4) A fogyasztó a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménynek a közüzemi szerződésben, illetőleg a települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott alapdíját (teljesítménydíját) akkor is köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni, ha távhőt nem vételezett.

(5) Ha a fogyasztó az igénybejelentésében nagyobb hőteljesítményt jelentett be, mint amennyit a közüzemi szerződésében lekötött, és a csatlakozási díjat aszerint fizette meg, jogosult a bejelentett és a le nem kötött hőteljesítmény közötti különbözet erejéig a le nem kötött hőteljesítmény fenntartására. Erre nézve a közüzemi szerződésben a fogyasztó nyilatkozni köteles.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti fogyasztó által le nem kötött és fenn nem tartott hőteljesítmény különbözetre más fogyasztó igényt tart, és az igényével arányos csatlakozási díjat a távhőszolgáltatónak megfizette, a távhőszolgáltató köteles az (5) bekezdés szerinti fogyasztó részére a le nem kötött és általa fenn nem tartott hőteljesítmény utáni csatlakozási díjat visszafizetni.

Átalány szerinti távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződés eltérő szabályai

12. § (1) Az épület (épületrész) távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztójának (a távhőszolgáltatás igénybevevőjének) személyében bekövetkezett változást mind a régi, mind az új fogyasztó (igénybevevő) köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni.

(2) Ha az épület (épületrész) átalány szerinti távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztója az (1) bekezdés szerinti változást elmulasztja a távhőszolgáltatónak bejelenteni, és a távhőszolgáltatás díját sem fizeti - ha a fogyasztó nem azonos az épület (épületrész) tulajdonosával - a szabályozatlan vételezés felemelt díját (Tszt. 42. §) mindaddig az épület, épületrész tulajdonosa köteles megfizetni, ameddig a régi vagy új fogyasztó (igénybevevő) a bejelentési kötelezettségének eleget nem tesz.

(3) Ha az átalány szerinti távhőszolgáltatást a lakás, helyiség új használója nem kívánja igénybe venni, a használat megkezdése előtt, a Tszt. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti, a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű hőellátást kell megvalósítania, és a lakásban, helyiségben levő, falon kívüli fogyasztói vezetékhálózatot el kell szigetelnie. Az elvégzett munkát köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni.

(4) Átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén olyan mennyiségű távhőt kell a teljesítési helyre [2. § (1) bekezdés c) pont] eljuttatni, amennyi szükséges ahhoz, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek és a használati meleg víz hőmérséklete elérje a Tszt. 41. §-a alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározandó időszakban (fűtési időszak) az abban meghatározott hőmérsékleti értékeket. A távhőszolgáltató és az átalány szerinti szolgáltatásban részesülő fogyasztói közösség megbízottja általuk meghatározandó pótfűtési időszakban is megállapodhatnak.

(5) Ha a fogyasztói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a közüzemi szerződésben rögzített szolgáltatás, akkor a fogyasztónak az áralkalmazási feltételekben megállapított díjat kell fizetnie.

Bekapcsolás

13. § (1) A szolgáltatói berendezést a fogyasztói berendezéssel csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze.

(2) A fogyasztói vezetékhálózat szerelését végző szervezet, illetőleg személy a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozni, hogy a fogyasztói vezetékhálózatot a műszaki előírásokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban foglaltaknak megfelelően készítette el.

(3) A távhőszolgáltató a szolgáltatói berendezés üzembiztonsága, a vagyonbiztonság, valamint az élet- és egészségvédelem érdekében a fogyasztói berendezést felülvizsgálhatja, és ha azt állapítja meg, hogy az nem felel meg a (2) bekezdés szerinti előírásoknak, szabványoknak, a bekapcsolást megtagadhatja, feltételhez kötheti, illetőleg köteles azt megtagadni (Tszt. 36. §).

(4) A távhőszolgáltató köteles a hőközponti méréshez szükséges hőmennyiségmérőket a fogyasztói és a szolgáltatói hőközpontban, a költségmegosztó mérőműszereket (17. §) a hőfogadó állomáson felszerelni.

Vételezés

14. § (1) A fogyasztó jogosult a közüzemi szerződésben lekötött mennyiségű távhő vételezésére, de magatartásával más fogyasztó vételezését nem zavarhatja.

(2) Ha a távhőszolgáltató tudomására jut, hogy a fogyasztó más fogyasztó vételezését zavarja, vagy vételezésével veszélyhelyzetet teremtett, a fogyasztót felszólítja a veszélyhelyzet, illetve zavar megszüntetésére. A fogyasztó a felszólítást követően a veszélyhelyzetet azonnal, a zavaró körülményt 8 napon belül köteles megszüntetni.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett veszélyhelyzetet vagy zavaró körülményt a fogyasztó a határidő lejártáig nem szünteti meg, a távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást felfüggeszteni.

15. § (1) A lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa köteles a távhőszolgáltató üzemeltetésébe, kezelésébe át nem adott fogyasztói berendezést olyan üzemképes állapotban tartani, hogy a távhőszolgáltató a közüzemi szerződésben foglalt kötelezettségének eleget tehessen.

(2) A távhőszolgáltató jogosult a fogyasztó vételezését, a fogyasztói berendezés állapotát a fogyasztási helyen ellenőrizni. Az ellenőrzést a lakás, helyiség használó, illetőleg a lakossági fogyasztó lakásában, helyiségeiben a személyes érdekeinek figyelembevételével kell végezni. Az ellenőrzést 8 és 20 óra között, munkanapokon kell elvégezni, és az ellenőrzést végző személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés, illetőleg szabályozatlan vételezésre utaló körülmények vizsgálata, továbbá a Tszt. 45. §-a (1) bekezdésének e) pontja és 46. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint indokolttá váló távhőszolgáltatási felfüggesztés érdekében a fogyasztó köteles a távhőszolgáltató alkalmazottja számára a fogyasztási helyre való bejutást lehetővé tenni. A távhőszolgáltató a fogyasztási helyen kívül beavatkozással a távhőszolgáltatást felfüggeszti, ha a fogyasztó a Tszt. 44. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, felfüggesztheti, ha a c)-e) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el. A beavatkozás azonban a vétlen fogyasztókat nem sújthatja. Ebben az esetben a beavatkozás folytán felmerülő költség az ellenőrzést megakadályozó fogyasztót terheli.

(4) Ha a szabályozatlan vételezésre utaló körülmények kivizsgálása, illetőleg a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményeképpen az volt megállapítható, hogy szabályozatlan vételezés nem történt, illetőleg a berendezés állapota kifogástalan volt, a felmerült költségek a fogyasztóra nem háríthatók át.

16. § (1) Ha a szolgáltatói berendezés rendszeres karbantartása, javítása, felújítása azt indokolja, a távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást a legkisebb fogyasztói körben, a legrövidebb időtartamban szüneteltetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkákat - a rendkívüli meghibásodás kijavításának kivételével - a fűtési időszakon kívüli időszakban [12. § (4) bekezdés] kell elvégezni, a fogyasztók legalább 8 nappal korábban történő előzetes írásban foglalt értesítését követően.

Mérés

17. § (1) Hőközponti mérésre szolgáló hőmennyiségmérőt a fogyasztó kérésére a távhőszolgáltató, egyedi mérésre szolgáló hőmennyiségmérőt a távhőszolgáltató kérésére a lakóépület, illetőleg vegyes célra használt épület tulajdonosa köteles megvizsgáltatni. Ha a megvizsgált hőmennyiségmérő mérési hibája a mérésügyi előírásokban meghatározott mértéket túllépi vagy más ok miatt a mérésre alkalmatlan, a vizsgálat költsége és a mérőcsere költsége a mérő tulajdonosát terheli. Ha a vizsgálat szerint a mérő helyesen működik, illetőleg a megengedett hibahatárt nem lépi túl, a költséget a vizsgálatot kérő köteles viselni.

(2) Hőközponti mérés esetén a fogyasztó jogosult ellenőrző mérőt felszerelni, de ez a szolgáltatott távhő mennyiségének elszámolására nem alkalmazható.

(3) Egyedi mérés esetén a lakóépületben és a vegyes célra használt épületben lévő lakások és helyiségek használói által vételezett fűtési célú távhő mennyiségének mérésére alkalmas hőmennyiségmérők felszerelése nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé, azokat az épület tulajdonosa jogosult felszerelni úgy, hogy az épület valamennyi lakásának, helyiségének használója által vételezett távhő mennyisége külön-külön mérhető legyen. Az egyedi mérésre szolgáló hőmennyiségmérők karbantartása, cseréje, újrahitelesíttetése a lakóépület, illetőleg vegyes célra használt épület tulajdonosának a kötelessége.

(4) Egyedi mérés esetén a használati meleg víz előállításához, illetőleg a fogyasztó által rendelkezésre bocsátott víz felmelegítéséhez felhasznált hőmennyiséget a hőközpontban kell mérni.

(5) A távhőszolgáltató és a lakóépület, illetőleg a vegyes célra használt épület tulajdonosa köteles egymást kölcsönösen tájékoztatni a mérőcseréről annak érdekében, hogy a távhőszolgáltatás, illetőleg -vételezés és annak elszámolása zavarmentes legyen.

A szolgáltatott távhő elszámolása és a díjfizetés

18. § (1) Hőközponti mérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban mért hőmennyiség. A hőfogadó állomáson elhelyezett mérőműszer a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

(2) Mérés szerinti elszámolás esetén, amennyiben a mért távhő díjának épületrészenkénti megosztása költségmegosztók alapján történik, a különböző fekvésű épületrészek költségkiegyenlítése érdekében korrekciós tényezőt lehet alkalmazni.

(3) A szolgáltatott, illetőleg vételezett távhőmennyiség elszámolásával és a díjfizetéssel kapcsolatos szabályokat - a Tszt. 40. §-ának (3)-(5) bekezdéseiben, valamint 41. §-ában foglaltak figyelembevételével - a települési önkormányzat képviselő-testülete a díjalkalmazási feltételekben állapítja meg.

Az általános közüzemi szerződés felmondása

19. § (1) A Tszt. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti felmondást írásban kell megtenni, és az a fűtési időszak végére szólhat.

(2) Ha a felmondás, illetőleg az általános közüzemi szerződést megszüntető szerződés másképp nem szól, az kiterjed mind a fűtési, mind a használati melegvíz-szolgáltatás megszüntetésére.

(3) Az általános közüzemi szerződésnek az (1) bekezdés szerinti felmondása esetén - más megállapodás hiányában - a távhőszolgáltató köteles a Tszt. hatálybalépése előtti jogszabályoknak megfelelően létesült, lakóépületben, illetőleg vegyes célra használt épületben lévő hőközpontot leszerelni, és az annak folytán megüresedő helyiséget (helyiségeket) az épülettulajdonos rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a hőközpontból (szolgáltatói hőközpontból) más épület távhőigényét továbbra is kielégíti.

(4) Abban az esetben, ha a közüzemi szerződés felmondása kapcsán a lakás, helyiség használója a 12. § (3) bekezdésében foglalt követelményt nem tartja be, mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a fogyasztói közösségnek, átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén a távhőszolgáltatónak az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott mérsékelt díjat köteles fizetni.

20. § A távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyra vonatkozó további részletes szabályokat a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg. A TKSz-ben és a települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltakon túlmenő szabályokat a távhőszolgáltató által kidolgozott, a Magyar Energia Hivatal által meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő és az engedélyező hatóság által jóváhagyott üzletszabályzat tartalmazza.