15/1970. (XI. 18.) NIM rendelet

a távhőellátási vezetékekre vonatkozó vezetékjogról

A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtására kiadott a 11/1970. (IV. 29.) Korm. rendelettel módosított 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 59. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt szervek meghallgatása után - a következőket rendelem:[1]

1. § A távhőellátási vezetékekre vonatkozó vezetékjogra a villamos vezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló, a 2/1968. (II. 9.) NIM és a 3/1969. (V. 25.) NIM rendeletekkel módosított 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet (a továbbiakban VVr.) rendelkezéseit kell - annak 4. §-ának (5) bekezdése, 14. §-a (1) bekezdésének második mondata és 15. §-ának (4) bekezdése kivételével - a következőkben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel alkalmazni.

2. § (1)[2] A VVr. 1. § (1) bekezdése helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(2)[3] A VVr. 1. § (2) bekezdése helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

3. § A VVr. 3. §-ában előírt dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

1. A létesítendő vezeték megnevezését, a beruházó, üzemben tartó és tervező nevét (vállalat megnevezését) és címét, a beruházás rendeltetését és költségelőirányzatát, állami beruházásnál a jóváhagyó okmány másolatát;

2. a beruházás műszaki leírását az alábbiak szerint:

a) a vezeték hőszállító képességét a tervezett nyomáson 106 kcal/h-ban, nyomvonalhosszát méterben, a hőhordozó közeget és paramétereit, a csővezeték számát, belső és a burkolattal növelt külső átmérőjét, föld feletti vezetéknél a tartószerkezetek anyagára, föld alatti vezetéknél a talajvízre, valamint a korrózióvédelemre vonatkozó adatokat, a hőveszteség előirányzatát;

b) a nyomvonal leírását az érintett államigazgatási területek megnevezésével;

3. a) 3,5 méternél magasabban vezetett föld feletti vezetéknél külterületen 1 : 10 000 méretarányú, vagy ennél részletesebb térképet, a javasolt nyomvonal feltüntetésével;

b) az a) pont esetén kívül egyéb vezetékeknél a földmérési alaptérkép méretarányú, vagy szükség szerint annál részletesebb, nagyobb méretarányú térképet a javasolt nyomvonal feltüntetésével;

4. a) föld feletti vezetéknél a tartószerkezetek körvonalvázlatát,

b) föld alatti vezetéknél az elhelyezésre szolgáló csatorna főbb méreteit, és a csatornában, vagy fedőlapján a súlyerők által ébreszthető legnagyobb megengedett feszültséget;

5. a vezeték tartozékát képező közbeiktatott műtárgyak és tartozékok (légtelenítő, ürítő, kompenzátor, aknák stb.) helyét és főbb méreteit, valamint a keresztezésekre vonatkozó adatokat;

6.[4] új lakótelepek, vagy lakótelepek hőellátására létesülő vezeték létesítése után - ha a középtávú tervek egyeztetése során a megyei (megyei városi, fővárosi) tanács vb kötelező koordinációt írt elő - a koordinációs szerv állásfoglalását;

7. az illetékes szakhatóságok rendelkezésre álló hozzájárulását.

4. § (1)[5] A VVr. 4. §-ának (2) bekezdése helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni:

(2)[6] A VVr. 4. §-ának (4) bekezdésében megjelölt mellékletnek (II. rész) az erdővel (fásítás, fasor) kapcsolatos szabálya helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni: "(Hatáskörüket, érdekeltségüket illetően meghívandók:)" erdőt, fásítást érintő nyomvonal esetén a területileg illetékes erdőfelügyelőség.

5. § (1)[7] A VVr. 6. § (1) bekezdése helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(2)[8][9] A VVr. 6. § (2) bekezdése helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

6. § (1) A VVr. 10. § (1) bekezdése helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

A vezetékjog alapján elhelyezhető tartószerkezet területének, illetőleg a 3,5 méternél alacsonyabban, vagy a föld alatt 1 méternél nem mélyebben elhelyezett vezeték által elfoglalt területsáv nagyságát - figyelemmel a Vhr. 31. §-ára - a vezetékjogi engedély határozza meg.

(2)[10] A VVr. 10. § (2) bekezdése helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(3)[11] A VVr. 10. § (3) bekezdése helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(4)[12] A VVr 10. § (4) bekezdése helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(5)[13] A VVr. 10. § (5) bekezdése helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

7. §[14] A VVr. 11. §-ának (2) bekezdése helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni:

8. § A VVr. 15. §-ának (1) bekezdése e) pontja alkalmazásában az elfoglalt területbe be kell számítani a tartószerkezet által elfoglalt területen kívül a 3,5 méternél alacsonyabban, föld alatti vezeték esetén pedig az 1 méternél mélyebben vezetett vezeték által elfoglalt területsávot is.

9. § (1)[15] A VVr. 18. § (1) bekezdése helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni:

A vezetékjog és az előmunkálatok engedélyezése első fokon az Állami Energetikai és energiabiztonságtechnikai Felügyelet hatáskörébe tartozik.

(2) A VVr. 18. § (2) bekezdése helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni:

Nem illeti meg kártalanítás az ingatlan tulajdonosát, ha kára a saját céljára szolgáló csatlakozó vezeték létesítésével, karbantartásával, felújításával összefüggésben, az elvárható gondosság mellett keletkezett.

(3) A VVr. 18. § (3) bekezdése helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni:

Erdőt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát, utat, vasutat, távközlési létesítményt és berendezést keresztező megközelítő vezeték létesítésével és üzemben tartásával kapcsolatban ezt a rendeletet a VET végrehajtására kiadott külön rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) A VVr. 18. § (4) bekezdése helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni:

A vezetékjog megszerzése nem mentesíti a beruházót, vagy az üzemeltetőt az egyéb hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

10. § (1) Az engedélyező hatóság a vezeték üzembe helyezését használatbavételi engedélyhez kötheti. Ilyen esetben a beruházónak a munka elkészültével az engedélyező hatóságtól a vezetékjogi engedély adataira hivatkozással, használatbavételi engedélyt kell kérni.

(2) A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:

a) a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkát a vezetékjogi engedélynek és az ahhoz tartozó nyomvonalrajznak, terveknek, műszaki adatoknak, továbbá a kötelező hatályú állami szabványoknak és más kötelező hatósági előírásoknak megfelelően végezte el;

b) a ténylegesen kivitelezett állapotot rögzítő nyomvonalrajzot és a műszaki terveket (átadási dokumentációt);

c) a beruházó, a kivitelező, ha pedig az üzemben tartó nem azonos a beruházóval, az üzemben tartó nyilatkozatát is arról, hogy a vezetéket a biztonsági követelményeknek megfelelő nyomáspróbának és mosatásnak vetették alá, továbbá a szabályszerű nyomáspróba jegyzőkönyvét.

(3) A kérelem alapján az engedélyező hatóság helyszíni szemlét rendelhet el, a vezeték létesítésénél, üzembe helyezésénél kötelező általános, vagy a vezetékjogi engedélyben rögzített egyedi hatósági előírások, továbbá a közműveknek a vezetékjogi engedélyezési eljárás során tett kikötései teljesítésének ellenőrzésére az érdekelt hatóságok és közművek, az engedélyező hatóság által megjelölt egyéb érdekeltek és a szakszervezetek területileg illetékes munkavédelmi felügyelőjének meghívásával. A rendelkezésre álló írásbeli nyilatkozat alapján az engedélyező hatóság a meghívástól, vagy a helyszíni szemlétől eltekinthet.

(4)[16] -(5)

(6) Amennyiben az engedélyező hatóság a vezeték üzembe helyezését használatbavételi engedélyhez nem kötötte, az üzemben tartó szerv vezetője az üzembe helyezést megelőzően köteles gondoskodni arról, hogy az érdekelt hatóságok általános vagy eseti előírásaik, a közművek kikötéseik teljesítését ellenőrizhessék, és ennek eredményéről az üzemben tartó szerv vezetője az engedélyező hatóságot az eljárásban felvett jegyzőkönyv egy példányának megküldésével 8 napon belül tájékoztatni köteles.

(7)[17] A távhőellátási vezeték elkészülte után a beruházó megvalósulási térképet köteles készíttetni és annak két példányát a területileg illetékes járási földhivatalnak kell átadni. A térképet a földmérési alaptérkép másolatán kell készíteni és azon térképezésre alkalmas módon fel kell tüntetni a vezeték nyomvonalát, a biztonsági övezetet, valamint azt, hogy a vezeték milyen mélységben (magasságban) halad.

11. §[18]

12. § (1) A rendelet hatálybalépésének időpontjában meglevő vezetékekre a vezetékjogot a tényleges állapotnak megfelelően engedélyezettnek kell tekinteni.

(2) Amennyiben a hálózat fejlődése, vagy az üzemeltetési viszonyok változása azt szükségessé teszi, az érdekeltek megállapodása alapján a távhőellátási vezeték térítésmentesen is átadható, illetve átvehető.

(3) A vezeték állóeszközönkénti átadásával a vezetékjogi engedélyből eredő jogok és kötelességek is az átvevőre szállnak.

13. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is megfelelően alkalmazni kell.