20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről

A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:[1]

1. §[2] E rendelet hatálya a fogyasztó és vállalkozás között létrejövő, ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekre, valamint az ingatlanok időben megosztott használati jogának átruházására irányuló tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra terjed ki.

2. § A rendelet alkalmazásában

a)[3] ingatlan időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződés (a továbbiakban: szerződés): olyan szerződés, illetve egymással összefüggő több szerződés, amely, illetve amelyek alapján a fogyasztó a vállalkozástól ellenérték fejében közvetlenül vagy közvetve, legalább hároméves időtartamra jogot szerez egy vagy több ingatlan ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési vagy lakáscélú használatára (a továbbiakban: használati jog);

b) ellenérték: a használati jog megszerzéséért fizetendő ellenszolgáltatás teljes összege;

c)[4]

3. §[5] A szerződés alapján a vállalkozás köteles a használati jogot a fogyasztóra átruházni, a fogyasztó pedig köteles a használati jog megszerzéséért az ellenértéket megfizetni.

4. §[6] (1) A vállalkozás köteles mindenki számára, aki tájékoztatást kér az ingatlanról, továbbá aki közvetlen üzletszerzés keretében közölt reklámban [a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pont, 6. §] kap az ingatlanról átfogó tájékoztatást, írásbeli tájékoztatót rendelkezésre bocsátani. Az írásbeli tájékoztatóban az ingatlan általános leírása mellett egyértelműen, közérthetően és pontosan rögzíteni kell a 7. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket, és utalni kell az információhoz jutás további lehetőségére és módjára.

(2) Az írásbeli tájékoztatót magyar nyelven, ha azonban a fogyasztó az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) állampolgára, vagy lakóhelye EGT-államban van, választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell rendelkezésére bocsátani. Ha a fogyasztó nem EGT-állam állampolgára, vagy lakóhelye nem EGT-államban van, az írásbeli tájékoztatót - kérésére - választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell rendelkezésére bocsátani. Ha az említett államokban több hivatalos nyelv is létezik, a választás joga a fogyasztót ezek tekintetében is meg il le ti.

(3) Az ingatlan időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre, illetve az ilyen szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó reklámban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az e §-ban meghatározott írásbeli tájékoztató az érdeklődők rendelkezésére áll, és meg kell adni, hogy az írásbeli tájékoztató hol szerez-hető be.

5. § (1) A szerződést írásba kell foglalni, és egy példányát a fogyasztó részére át kell adni.

(2) A szerződés nyelvére a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha az ingatlan fekvése szerinti állam hivatalos nyelve a szerződés nyelvétől eltérő, a szerződésnek az ingatlan fekvése szerinti állam hivatalos nyelvén készült hitelesített fordítását is a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani, kivéve, ha a használati jog tárgyát képező ingatlanok különböző államokban találhatóak.

6. § (1) Szerződéskötés esetén a fogyasztónak átadott, a 4. § (1) bekezdése szerinti írásbeli tájékoztatónak a 7. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemei a szerződés részévé válnak.

(2)[7] A felek eltérő megállapodása hiányában a vállalkozás ezeken a tartalmi elemeken csak a körülmények rajta kívül álló okból bekövetkezett jelentős módosulása esetén változtathat. Az ilyen változtatásokat a fogyasztóval a szerződéskötést megelőzően ismertetni kell.

(3) A szerződésben kifejezetten meg kell jelölni az írásbeli tájékoztató tartalmához képest bekövetkezett változásokat.

7. § (1) A szerződésnek és a 4. § (1) bekezdése szerinti írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell a következőket:

a)[8] a vállalkozás, továbbá - ha értékesítő nem az ingatlan tulajdonosa - az ingatlan tulajdonosának cégneve (neve), székhelye (lakóhelye), az értékesítő nyilvántartási száma, valamint annak a jogviszonynak a megjelölése, amely alapján a vállalkozás a szerződés megkötésére jogosult;

b) a használati jog tartalmának pontos meghatározása, továbbá tájékoztatás azokról a teljesített és még teljesítésre váró feltételekről, amelyek az ingatlan fekvése szerinti államban a használati jog megszerzéséhez és gyakorlásához szükségesek;

c) ha a szerződés alapján a fogyasztó nem szerez az ingatlanon tulajdonjogot vagy dologi használati jogot, az erre vonatkozó figyelmeztetés;

d) az ingatlan felszereltségének, karbantartási állapotának, továbbá fekvésének és megközelíthetőségének részletes leírása, ha a használati jog egy meghatározott ingatlanra vonatkozik;

e) ha a használati jog egy meghatározott ingatlanra vonatkozik, az ingatlan adott rendeltetési céllal való használatba vételére az ingatlan helye szerinti állam joga által előírt feltételek teljesülésének bemutatása és - ha az ingatlan használatba vétele az adott államban hatósági engedélyhez kötött - a használatbavételi engedély száma; illetve, ha az ingatlan a szerződéskötéskor építés alatt áll, vagy építése még nem kezdődött meg,[9]

ea) tájékoztatás az építési munkálatok állásáról,

eb) az építkezés megkezdésének és előrelátható befejezésének időpontja, amely utóbbi magában foglalja az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges közművek üzembe helyezését,

ec)[10] az építés engedélyezésére, illetve felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóság megjelölése és címe, valamint - ha azt az ingatlan helye szerinti állam joga előírja - az építési engedély száma,

ed) a szerződésszerű teljesítés biztosítékai; nem szerződésszerű teljesítés esetén követendő eljárás, jogkövetkezmény és az ellenérték visszafizetésére vonatkozó biztosíték ismertetése;

f) az ingatlanhoz tartozó közművek (víz-, gáz-, áram- és távhőszolgáltatás, telefonhálózat, csatornázás), továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó alapszolgáltatások (karbantartás, hulladékelszállítás stb.) és azok igénybevételének feltételei;

g) kiegészítő szolgáltatások (uszoda, szauna, kondícionáló terem, teniszpálya stb.) és azok igénybevételének feltételei;

h) az ingatlan üzemeltetése, karbantartása, a javítási munkálatok elvégeztetése és az ezekkel kapcsolatos ügyintézés módja, elvei;

i) a használati jog megszerzéséért fizetendő ellenérték, valamint az ingatlan használatáért, a közművek, az alap- és kiegészítő szolgáltatások igénybevételéért fizetendő éves díj, továbbá az ingatlan közterhei, az ingatlan üzemeltetésével, karbantartásával, a javítási munkálatok elvégeztetésével és az ezekkel kapcsolatos ügyintézéssel járó költségek viselésének elvei és becsült összegük;

j) az i) pontban említett éves díj és a költségek emelésének feltételei;

k)[11] a használati joggal való rendelkezés jogára vonatkozó tájékoztatás, így különösen a használati jog gyakorlása harmadik személy más ingatlanon fennálló használati jogának gyakorlásáért cserébe történő átengedésének, valamint a használati jog elidegenítésének lehetőségéről, illetve korlátairól; ha a vállalkozás vagy az általa megjelölt személy működtet a használati jog cseréjére, illetve átengedésére szolgáló rendszert, az abban való részvétel feltételei, továbbá a részvétel és a csere, illetve az átengedés költségei;

l) az elállás jogáról való tájékoztatás; az elállási jog gyakorlásának feltételei, különös tekintettel annak határidejére és írásbeli alakhoz kötöttségére, elállás esetén a fogyasztó által megtérítendő költségek megjelölése;

m)[12] arra vonatkozó tájékoztatás, hogy ha az ellenértéket részben vagy egészben a vállalkozás vagy a vállalkozás és egy harmadik személy között létrejött megállapodás alapján e harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön fedezi, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést kártérítési kötelezettség nélkül a 12. § szerint felbontja;

n)[13] arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a 11. § értelmében az elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a fogyasztótól fizetést semmilyen jogcímen nem követelhet, és nem fogadhat el;

o) arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az írásbeli tájékoztató a 6. §-nak megfelelően a szerződés részévé válik.

(2) A szerződésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell:

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét;

b) a használati jog mértékének időtartamban kifejezett vagy más módon történő meghatározását; a használat kezdetének időpontját és a használati jog fennállásának időtartamát;

c) olyan GM EKHötést, amelynek értelmében a fogyasztót a szerződésben az (1) bekezdés i) pontjának megfelelően meghatározott ellenértéken, éves díjon, közterheken és költségeken felül a használati jog megszerzéséért és gyakorlásáért semmilyen további fizetési kötelezettség nem terheli;

d) a felek aláírását, a szerződés keltét.

8. § (1) A fogyasztó a szerződés vagy az előszerződés megkötésétől és egy példányának a részére történt átadásától számított tizenöt napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől vagy az előszerződéstől.

(2)[14] Ha a vállalkozás 4. § (1) bekezdése szerinti írásbeli tájékoztatót a fogyasztónak a szerződéskötést megelőzően nem, vagy nem a 4. § (2) bekezdése szerinti nyelven bocsátotta rendelkezésre, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló határidő - az (1) bekezdéstől eltérően - harminc nap.

(3)[15] Ha a szerződés nem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésének a), b), d) pontjában, e) pontja ea) és eb) alpontjaiban, továbbá i), k), l), m) n) pontjában, valamint a (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott kötelező tartalmi elemek valamelyikét, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló tizenöt napos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a vállalkozás vele valamennyi hiányzó adatot írásban közöl, és azok a felek megállapodásával a szerződés részévé válnak, legkésőbb azonban a szerződés megkötésétől és egy példányának a részére történt átadásától számított három hónap lejártát követő naptól.

9. §[16] Vita esetén a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a fogyasztónak a szerződéskötést megelőzően a 4. § (1) bekezdése szerinti írásbeli tájékoztatót az előírt nyelven, továbbá a szerződés egy - az előírt nyelven megszövegezett - példányát és az ingatlan fekvése szerinti állam nyelvén készült hitelesített fordítását átadta, illetve, hogy a szerződésből hiányzó kötelező tartalmi elemet a fogyasztóval írásban és mikor közölte.

10. § (1)[17] A fogyasztó a 8. § szerinti elállását köteles írásban közölni a vállalkozással. A nyilatkozatot a vállalkozásnak a szerződésben megjelölt székhelyére vagy arra a telephelyére vagy egyéb szervezeti egységének kell megküldeni, amelyet a vállalkozás a szerződésben ilyen célból megjelölt.

(2)[18] Ha a fogyasztó a 8. § szerinti elállási jogával él, a vállalkozás a fogyasztótól csak a szerződéskötésből eredő kárának, így különösen a szerződés elkészítése és fordíttatása költségeinek megtérítését követelheti, feltéve, hogy ezeket a szerződésben megjelölte. Az ingatlan használatáért, az igénybe vett szolgáltatásokért, valamint az ingatlan használatának átengedéséért díjazás nem számítható fel.

(3)[19] A 8. § (3) bekezdése szerinti elállás esetén a fogyasztó a vállalkozás szerződéskötésből eredő kárának megtérítésére sem kötelezhető, azonban követelheti az értékesítőtől a szerződéskötésből eredő kárának megtérítését.

11. § (1)[20] A vállalkozás a fogyasztó számára a 8. § alapján elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztótól fizetést semmilyen jogcímen nem követelhet, és nem fogadhat el.

(2)[21] A vállalkozás köteles az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére átvett összeget a fogyasztónak visszatéríteni, és az után a teljesítés időpontjától késedelmi kamatot fizetni.

12. § (1)[22] Ha a fogyasztó által a használati jog megszerzéséért fizetendő ellenértéket részben vagy egészben a vállalkozás által nyújtott fogyasztási kölcsön [a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § o) pontja] fedezi, a fogyasztó 8. § szerinti elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.

(2)[23] A fogyasztó a vállalkozásnak a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető.

(3)[24] Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az ellenértéket részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és a vállalkozás előzetes megállapodásán alapul. A vállalkozás köteles a pénzügyi intézményt a fogyasztó elállásáról haladéktalanul értesíteni.

13. § (1)[25] A vállalkozás késedelembe esik, ha az ingatlan a szerződésben meghatározott időpontban, de legkésőbb a szerződéskötéstől számított három év elteltével beköltözésre alkalmatlan.

(2)[26] Beköltözésre alkalmasnak az ingatlan akkor minősül, ha az ingatlan adott rendeltetési céllal való használatbavételére az ingatlan helye szerinti állam joga által előírt feltételek teljesülnek.

(3)[27] A vállalkozás késedelme esetén a fogyasztó a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítása nélkül elállhat a szerződéstől. Ebben az esetben a vállalkozás az ellenérték már kifizetett részét köteles a fogyasztónak haladéktalanul visszafizetni.

14. § (1)[28] Ha a fogyasztó a szerződés megkötésekor építés alatt álló vagy olyan ingatlanon szerzett használati jogot, amelynek építése még meg sem kezdődött, a vállalkozás köteles a fogyasztót az építési munkálatok állásáról rendszeresen tájékoztatni.

(2) Ha a tájékoztatásból vagy az ingatlan megtekintése során nyilvánvalóvá válik, hogy az ingatlan csak a fogyasztó érdekmúlását eredményező számottevő késéssel, illetve a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig egyáltalán nem lesz beköltözésre alkalmas, a fogyasztó a szerződéstől elállhat és a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet.

(3) Ha az ingatlan megtekintése során a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a teljesítés hibás lesz, a fogyasztó a hiba megszüntetésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.

(4)[29] A vállalkozás köteles a fogyasztót minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely az ingatlan kellő időben történő elkészültét és használatbavételét veszélyezteti vagy gátolja.

15. § A szerződésben a 7. § (1) bekezdésének i) pontja értelmében meghatározott éves díj és a költségek csak a szerződésben meghatározott mértékben és módon emelhetők. Az emelés mértékének arányban kell állnia a költségnövekedés tényleges mértékével. Az emelés mértékét és indokát a fogyasztóval írásban haladéktalanul közölni kell.

16. § (1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le.

(2) A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni.

(3)[30] Ha a 2. § a) pontja szerinti szerződés tárgyát képező ingatlan valamely EGT-állam területén fekszik, a szerződésre - a felek jogválasztásának hiányában - ennek az államnak a jogát kell alkalmazni. Harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 94/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.

17. §[31]

18. §[32]

19. §[33] (1)[34] A Hivatal határozatával legfeljebb három hónapi időtartamra felfüggesztheti a vállalkozásnak a tevékenységét, ha az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság végrehajtható határozatban megállapította, hogy a vállalkozás a tevékenységet a jogszabályi rendelkezések megszegésével végzi.

(2)[35] A vállalkozás, amelynek tevékenységét a Hivatal felfüggesztette, újabb, a rendelet hatálya alá tartozó szerződést nem köthet, és az általa kínált ingatlanokra vonatkozóan reklámtevékenységet nem folytathat, a megkötött szerződésekből származó kötelezettségeit azonban köteles teljesíteni.

(3) Ha a felfüggesztés elrendelésének a határozatban megjelölt oka időközben megszűnt, a felfüggesztést meg kell szüntetni.

20. §[36] (1) A Hivatal hivatalból megtiltja a tevékenység folytatását annak a vállalkozásnak, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból azt a vállalkozást, amely

a) a tevékenység megkezdésére, illetve folytatására előírt valamely feltétellel nem rendelkezik,

b) tevékenységét a vonatkozó jogszabályok megsértésével folytatja, és a jogsértést a hatóság felszólítására sem szünteti meg,

c) a tevékenységének felfüggesztésére okot adó körülményt három hónap alatt nem szüntette meg.

(2) A Hivatal törli a nyilvántartásból azt a vállalkozást, amely bejelenti a tevékenység megszűnését.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a vállalkozás a tevékenység megtiltásától számított egy évig nem folytathat tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet.

(4) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/E. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában eltiltás alatt a 2009. október 1-je előtt hivatalból történő törlést is érteni kell.

21. §[37]

22. §[38]

23. §[39] Az ingatlan időben megosztott használati jogának átruházására irányuló tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységre vonatkozó bejelentés - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) meghatározottakon túl - tartalmazza

a) a vállalkozás cégjegyzékszámát, illetve egyéni vállalkozó esetén egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

b) a vállalkozás telefon- és faxszámát, valamint - ha a vállalkozás a tevékenységét az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében végzi - e-mail címét,

c) a vállalkozás vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának nevét, tisztségét, megbízatása lejártát,

d) az értékesíteni kívánt ingatlanra vonatkozó írásbeli tájékoztatót magyar nyelven, valamint a szerződésmintát magyar nyelven, továbbá

e) ha az ingatlan fekvése szerinti államban az ingatlan használatba vétele, illetve építése engedélyhez kötött, a jogerős használatbavételi engedély vagy - ha az ingatlan építés alatt áll vagy építése még nem kezdődött meg -a jogerős építési engedély másolatát és az építkezés előrelátható befejezésének időpontját.

23/A. §[40] A Hivatal által a tartós szálláshasználati szolgáltatást nyújtókról vezetett nyilvántartás a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl tartalmazza a 23. § a)-c) és e) pontjában meghatározott adatokat.

24. §[41] A 4. § (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.

25. § (1) Ez a rendelet 1999. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően értékesített ingatlanokra vonatkozó szerződésekre kell alkalmazni.

(2)[42]

(3)[43]

(4)[44] Ez a rendelet az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló, 1994. október 26-i 94/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.