25/1999. (III. 5.) FVM rendelet

a zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetekről

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése érdekében, az alábbiakat rendelem el:

A zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezet fogalma

1. § (1) A zöldség- és gyümölcstermelők (a továbbiakban: termelők) kezdeményezésére, az általuk előállított zöldség és gyümölcs termelésének szervezése, termékeik tárolása, piacképes áruvá történő előkészítése és közös értékesítése céljából létrehozott, tagjai (részvényesei) (a továbbiakban: tagok) által demokratikusan irányított, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: szervezet) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetnek (a továbbiakban: TÉSZ) ismerheti el. A TÉSZ tagja kizárólag a (2) bekezdés b) pontja szerinti termelő lehet.

(2) A rendelet alkalmazásában

a) zöldség és gyümölcs: az 1. számú mellékletben felsorolt termékek,

b) termelő: az a zöldség-, illetve gyümölcstermelést (TEÁOR A 01.12, 01.13) folytató természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) étkezési piaci vagy feldolgozóipari értékesítésre szánt terméket termel és a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásról és nyilvántartásba vételről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, valamint e rendelet alapján nyilvántartásba vették.

2. § A TÉSZ-ként elismerhető szervezetet a tagok abból a célból hozhatnak létre, hogy ezáltal

a) biztosítsák a termelésnek a kereslethez történő igazítását, elsősorban a mennyiség és minőség vonatkozásában;

b) biztosítsák a kínálat koncentrációját, és segítsék a tagjaik által megtermelt termékek piacon történő elhelyezését;

c) csökkentsék a termelési költségeket, és stabilizálják a termelői árakat;

d) elősegítsék olyan különböző környezetbarát termesztési módszerek és hulladékkezelési eljárások alkalmazását, amelyek védik a környezet minőségét és/vagy javítják a környezet biológiai állapotát,

e) biztosítsák termékeik tárolásához, áruvá történő előkészítéséhez és értékesítéséhez szükséges technikai hátteret.

Az elismerés feltételei

3. § (1) A TÉSZ-ként történő elismerés feltétele, hogy a szervezet taglétszáma legalább tizenöt fő, a tagok által megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó tárgyévi várható árbevétel legalább egyszázötvenmillió forint legyen.

(2) Amennyiben a szervezet zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó tárgyévi várható árbevétele természeti katasztrófa (fagykár, jégkár stb.) következtében jelentős mértékben csökken, a szervezet köteles erről 8 napon belül a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivataltól (a továbbiakban: hivatal) igazolást kérni. Az igazolásnak tartalmaznia kell a becsült kárértéket.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben az elismerés, illetve a külön rendeletben szabályozott támogatás alapjául szolgáló tárgyévi éves árbevétel egyedi elbírálás alapján kerül meghatározásra.

4. § (1) TÉSZ-ként az a szervezet ismerhető el, amelynek társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) (a továbbiakban: alapszabály) tartalmazza a tagok kötelezettségvállalását arra, hogy

a) betartják a szervezet által meghatározott termelési és környezetvédelmi szabályokat,

b) betartják a szervezet által meghatározott értékesítési szabályokat,

c) a szervezet finanszírozásához, a TÉSZ-en keresztül forgalmazott termék értéke vagy tervezett értéke alapján az alapszabályban meghatározott mértékű működési költség hozzájárulást fizetnek,

d) az alapszabályban meghatározott módon termelési adatokat szolgáltatnak a szervezet felé (különösen a termőterület, a betakarított termék mennyisége, hozama, valamint termékeinek TÉSZ-en kívüli értékesítése vonatkozásában),

e) adott termék értékesítésére csak egy TÉSZ-nek lehetnek tagjai,

f) - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - zöldség- és gyümölcstermésük százszázalékát a TÉSZ-en keresztül forgalmazzák,

g) belépésüket követő egy évig a TÉSZ-ből nem lépnek ki, valamint kilépési szándékukat az előző év május 31-éig írásban jelzik a TÉSZ felé.

(2) TÉSZ-ként történő elismerés feltétele továbbá, hogy

a) a gazdasági társaságként működő TÉSZ-ek esetében alapszabálya rendelkezzen arról, hogy egy tag részesedése, illetve szavazati aránya se haladhassa meg a szervezet alap-, illetve törzstőkéjének harminc százalékát,

b) a gazdasági társaságként működő TÉSZ-ek esetében a szervezet döntéseinél a tagok számára a megtermelt termékük értékével arányos szavazati jogot biztosítson,

c) a szervezet tagjai számára segítséget nyújtson a környezetbarát termesztési módszerek alkalmazásához, valamint

d) a szervezet tagjai számára technikai eszközöket biztosítson a megtermelt termékeik tárolásához, csomagolásához és forgalmazásához, és ezen tevékenységét üzleti és pénzügyi szempontból szakszerűen végezze.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltaktól kizárólag a TÉSZ legfőbb döntéshozó szerve hozzájárulásával, az alapszabályban rögzített módon lehet eltérni az alábbi esetekben:

a) a tagok saját gazdaságuk területén, közvetlenül a fogyasztók számára, azok személyes szükségleteinek megfelelő mennyiségben értékesíthetik teljes termésük legfeljebb huszonöt százalékát,

b) önállóan, illetve saját szervezetük által kijelölt másik TÉSZ-en keresztül értékesíthetik azon termékeket, melyek mennyisége TÉSZ teljes forgalma szempontjából elhanyagolható,

c) önállóan, illetve saját szervezetük által kijelölt másik TÉSZ-en keresztül értékesíthetik azon termékeket, amelyek jellemzőiknél fogva nem illeszthetők bele az érintett szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

5. § A TÉSZ alapszabályának tartalmaznia kell továbbá:

a) a 4. §-ban foglalt szabályok meghozatalára, módosítására vonatkozó eljárásról való rendelkezést,

b) a működési költség hozzájárulás fizetésének módját és mértékét, elmulasztásának következményeit,

c) azon szabályokat, amelyek alapján a tagok demokratikusan felügyelik a szervezetet és annak működését,

d) új tagok felvételére, illetve minimális tagsági időre vonatkozó rendelkezéseket, valamint

e) a tagokat terhelő kötelezettségek megsértésének jogkövetkezményeit.

6. § Részvénytársasági formában működő szervezet TÉSZ-ként csak abban az esetben ismerhető el, ha kizárólag névre szóló részvényeket bocsát ki. A TÉSZ igazgatósága köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely a névre szóló vagy ideiglenes részvényekről tartalmazza

a) a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a részvényes állampolgárságát;

b) a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez fűződő jogokat;

c) a részvényvásárlásnak és a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek időpontját, a részvény bevonásának és törlésének időpontját;

d) közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét).

7. § A szervezetnek a tagjai által termelt zöldség és gyümölcs értékesítéséből (beleértve a saját előállítású feldolgozott termékek értékesítését is) származó árbevétele nem lehet kevesebb, mint az összes árbevételének ötven százaléka. Az árbevétel számításánál a tag által megtermelt és a szervezet által értékesített egyéb mezőgazdasági termék értékesítéséből származó bevételt figyelmen kívül kell hagyni.

Az elismerés eljárási rendje

8. § (1) Az elismerés iránti kérelmet a hivatalhoz öt példányban, folyamatosan lehet benyújtani. A hivatal a kérelmet öt napon belül továbbítja a minisztérium Agrárrendtartási Hivatalához. A kérelmet a benyújtott dokumentumok és szükség szerint helyszíni szemle alapján a javaslattételre felkért bizottság véleménye alapján a minisztérium bírálja el.

(2) A kérelemhez csatolni kell az elismerést kérő szervezet

a) cégbírósági nyilvántartásba vételét igazoló határozat eredeti példányát, vagy annak hiteles másolatát vagy kivonatát;

b) alapszabályának eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát;

c) a rendelet 2. számú melléklete szerinti adatlapot az elismerés iránti kérelem benyújtási időpontjának megfelelő állapot szerint;

d) a zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó várható éves árbevételt;

e) a Zöldség vagy a Gyümölcs Terméktanácsnak a kérelemre vonatkozó véleményét.

(3) A kérelem elbírálásához a minisztérium egyéb iratokat (pl. belső szabályzatot, ügyrendet stb.) is bekérhet.

(4) Az elismerésről, illetve a kérelem elutasításáról az igazolást a minisztérium a kérelem benyújtását követő harminc napon belül adja ki. Az elismerés határozatlan időre szól.

9. § (1) Ha a kérelem nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, a minisztérium az elismerést kérő szervezetet megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel.

(2) Amennyiben a szervezet az elismerést követően az e rendeletben foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg, a minisztérium az elismerésről szóló határozatát visszavonhatja.

Az előzetes elismerés

10. § (1) A minisztérium a (2) és (3) bekezdés szerinti elismerési tervhez igazodóan, de legfeljebb ötévi időtartamra, előzetes elismerést adhat az elismerést kérő azon szervezet részére, amely a rendeletben foglalt feltételek közül az alábbiaknak megfelel:

a) a szervezetet a 2. §-ban foglalt célból alapították,

b) alapszabálya megfelel a 4. § (1) bekezdés b)-e) és g), valamint a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban, továbbá az 5., 6. és 7. §-ban foglaltaknak,

c) tárgyévi várható árbevétele legalább hatvanmillió forint, és

d) taglétszáma legalább nyolc fő.

(2) Az előzetes elismeréshez a szervezetnek elismerési tervet kell készítenie, mely éves bontásban tartalmazza, hogy a szervezet hogyan kívánja elérni az e rendeletben foglalt feltételeknek való teljes megfelelést.

(3) Az elismerési terv időtartama legfeljebb öt év lehet, és legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a terv időtartamát;

b) a kezdeti helyzet leírását (tagok létszáma és termelési adatai, létesítmények, értékesítés módja stb.);

c) a terv céljait;

d) a célok eléréséhez végrehajtandó feladatokat, megvalósításuk módját, azok költségvonzatát, különösen:

da) a tagok számára a tárolási, csomagolási és értékesítési feltételek biztosítása,

db) megfelelő szintű gazdasági és pénzügyi irányítást,

dc) termelési költségek csökkentése, termelői árak stabilizálása,

dd) termelés megszervezése (fajtahasználat, termesztéstechnológiai ajánlások stb.),

de) kereskedelmi stratégia, forgalmazási módszerek, promóció,

df) termékminőség javításának módszerei,

dg) környezetbarát módszerek alkalmazása,

dh) működéshez szükséges (alkalmazotti) létszámszint kialakítása;

e) azokat az intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet az e rendeletben szabályozott összes feltételnek megfeleljen; valamint

f) a szükséges beruházások megvalósításának tervezett költségeit éves bontásban.

(4) Az elismerési tervet a 8. § (2) bekezdésében foglalt dokumentumokkal együtt a minisztériumnak kell benyújtani, aki - szükség szerint helyszíni szemle alapján - jogosult

a) a tervet elfogadni, és az előzetes elismerést a szervezet részére megadni,

b) a tervben változtatásokat kérni,

c) a tervet visszautasítani.

(5) Az elismerési terv végrehajtását az elfogadását követő hónap első napján kell megkezdeni.

(6) A terv megvalósítása során a szervezet bármikor kezdeményezheti a végleges elismerést.

(7) Az elismerési terv megváltoztatását, indokolással ellátva, jóváhagyásra minden esetben be kell jelenteni a minisztériumnak.

(8) Az előzetes elismerésre vonatkozóan egyebekben az e rendeletben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az előzetesen elismert szervezet az elismerési tervben vállalt kötelezettségeit a terv ütemezésének megfelelően nem teljesíti, úgy a minisztérium három hónapos határidő kitűzésével felhívja, hogy a tervben foglaltaknak tegyen eleget. Amennyiben a három hónapos határidő eredménytelenül telik el, abban az esetben a minisztérium az elismerésről szóló határozatát visszavonja.

Jelentéskészítési kötelezettség

11. § (1) A szervezet köteles a minisztériumnak a tárgyév november 15-éig előzetes jelentést készíteni, valamint köteles május 31. napjáig a tárgyévet megelőző zárómérlegét a minisztérium részére a hivatal útján megküldeni.

(2) A szervezet köteles a tárgyévet követő március 31. napjáig az elismerési terv végrehajtásáról a minisztériumnak írásban beszámolni, valamint a zöldség- és gyümölcsértékesítésről a rendelet 3. számú melléklete szerinti éves jelentést készíteni.

Átmeneti és záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Azon szervezetek, amelyek az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet 20. számú melléklete alapján TÉSZ-ként elismerésre kerültek, az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet 122-126. §-a szerinti támogatást csak az e rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén igényelhetik. Ugyanezen szervezetek a hivatkozott rendelet 247-250. §-a szerinti építési beruházási támogatások elnyerésére pályázatot nyújthatnak be, melynek elnyeréséhez az elismeréshez szükséges összes dokumentumot legkésőbb 1999. április 15-ig be kell nyújtaniuk.

(3) Az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet szempontjából 1999. évben az előzetes elismerésben részesült szervezetek is elismert TÉSZ-nek minősülnek.

(4) Az e rendelet alapján elismerésért folyamodó szervezetek esetében, 1999. évben, a 8. § (2) bekezdése szerinti kérelemhez az elismerést kérő szervezetnek elegendő a cégbejegyzési, illetve cégváltozás-bejegyzési kérelem cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott példányát csatolnia. Ebben az esetben a szervezet köteles a cégbejegyzést, illetve változásbejegyzést követő tizenöt napon belül a jogerős cégbírósági végzést a minisztérium részére megküldeni.

(5) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanácsnak a zöldség és gyümölcs közös piacszervezéséről szóló 2200/96/EK rendeletével összeegyeztethető szabályokat tartalmaz.

Dr. Torgyán József s. k.

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelethez

2. számú melléklet a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelethez

1 Egy termelő értelemszerűen több sort is kitölthet (pl. több helyrajzi számon rendelkezik területtel, a területeknek csak egy része öntözött, vagy szántóföldi zöldségtermesztést és hajtatást is folytat).

2 0,1 ha pontossággal.

3 A zöldség-, illetve gyümölcstermesztéssel hasznosított terület mérete; vetésforgós termesztésnél átlagos termőterület.

4 Például: szabadföldi zöldség, gyümölcsös, fólia, üvegház, gombapince stb.

5 A teljes (nem csak a TÉSZ-en keresztül értékesített) termésmennyiség feltüntetendő.

6 A teljes termésmennyiség értéke tüntetendő fel. Az előzetesen elismert TÉSZ-ek nem kötelesek gyűjteni ezt az adatot.

3. számú melléklet a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelethez

1 Az előzetesen elismert termelői szervezetek nem kötelesek gyűjteni az adatot.

2 Értékesítési (vásárolt áru esetében továbbértékesítési) áron számolva.

3 A feldolgozott termék értéke.