35/1999. (XII. 26.) PM rendelet

a helyszínen kívüli ellenőrzéshez az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A hitelintézet a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében havi, negyedéves, évenkénti és időszakos jelentést (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) készít, amelyet a 3. §-ban meghatározottak szerint megküld az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(2) A pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatását a 3. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint teljesíti a Felügyelet részére.

2. § (1) A pénzügyi intézmény a felügyeleti jelentését az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, a titokvédelmi rendelkezések megtartásával köteles elkészíteni és továbbítani.

(2) Az (1) bekezdésben, valamint a Hpt.-ben meghatározott jelentések kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2. számú mellékletben foglalt Kitöltési útmutató tartalmazza. Az adatszolgáltatás alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartásai képezik

3. § (1) A hitelintézet

a) a Havi jelentést a beszámolás napját követő hónap 15. munkanapjáig, kivéve azt a hónapot, amikor a hitelintézet Negyedéves jelentést is készít,

b) a Negyedéves jelentést - a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó Havi jelentéssel együtt - a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig

köteles a Felügyelet részére megküldeni a Kitöltési útmutatóban foglaltakat is figyelembe véve.

(2) Az Évenkénti jelentéseket - az éves auditált eredménykimutatás kivételével - a IV. negyedéves jelentésekkel együtt kell megküldeni.

(3) Az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket - az éves beszámolót a könyvvizsgálói jelentésekkel együtt - a közgyűlést követő 15. munkanapon belül kell benyújtani a Felügyelet részére.

(4) A pénzügyi vállalkozás

a) a Negyedéves jelentést a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig,

b) az éves beszámolót - a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal - az elfogadást követő 15. munkanapon belül,

c) a vezető állású személyre vonatkozó - december 31-ei állapotnak megfelelő - adatokat január 20-áig

köteles megküldeni a Felügyelet részére.

(5) Az összevont alapú, illetve a bankcsoport felügyeleti ellenőrzéséhez szükséges jelentéseket negyedévenként a beszámolás napját követő második hónap 15-éig kell megküldeni a Felügyelet részére.

4. § A kis- és középvállalkozások támogatásokból, vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből való részesedésével összefüggő adatszolgáltatásról szóló 205/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében előírt adatszolgáltatást a hitelintézeteknek a tárgyévet követő április 30-áig kell a Felügyelet részére megküldeni.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, azzal, hogy a benne foglaltakat először - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 2000. január 31-ére vonatkozó jelentések készítése során kell alkalmazni.

(2) A hitelintézetnek a 2000. január 31-ére vonatkozó Havi jelentéseket az 2. §-ban meghatározott határidőig kell megküldeni a Felügyelet részére.

(3) A pénzügyi vállalkozás a rendszeres jelentését először 2000. március 31-ére vonatkozóan teljesíti.

(4) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a helyszínen kívüli ellenőrzéshez az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 17/1998. (VI. 26.) PM rendelet.

Járai Zsigmond s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 35/1999. (XII. 26.) PM rendelethez

FELÜGYELETI JELENTÉSEK

(TÁJÉKOZATATÁSUL !

Az I. számú melléklet az összes táblázat, amely a 99-12-14.exe alatt található.

A táblák sorrendje a következő:

HAVI JELENTÉS

NEGYEDÉVES JELENTÉS:

VII. A, B, C, D,

VIII. A, B, C,

IX. A, B,

X. A, A, 1, B,

XI. A.1, A.2, B.1, B.2, C.1, C.1.1, C.1.2, C.2, C.3, C.4, D, E,

NEGYEDÉVES JELENTÉS (Pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó

XII. A, B, C, D, E, F, F.1, G, G.1,

NEGYEDÉVES JELENTÉS (Bankcsoportra vonatkozó)

XIII. A, A.1, A.2, B,

XIV. A,

ÉVENKÉNTI/IDŐSZAKOS JELENTÉS:

II. B,

XII. C.1,

XIV. B.C,

XV. A, B, C, D, E, F, G, H, I,

XVI. A, B, C, D, E,

2. számú melléklet a 35/1999. (XII. 26.) PM rendelethez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

A FELÜGYELETI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Felügyeleti jelentés célja

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény meghatározza az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) feladatait. Ezeket többek között az ún. nem helyszíni vizsgálatok, a pénzügyi intézmények (beleértve a külföldi hitelintézet fióktelepét is) által rendszeresen teljesített Felügyeleti jelentések elemzései alapján meghozott intézkedésekkel látja el.

A Felügyeleti jelentés célja, hogy felhívja a figyelmet a banküzemet, a betétesek biztonságát veszélyeztető tényekre, folyamatokra, ezzel segítve a Felügyeletet a törvény által ráruházott feladatok ellátásában, valamint a jelentés adatainak feldolgozásával a törvénynek megfelelő működés numerikus paraméterei előállításán és ellenőrzésén túl

- lehetőség legyen pénzügyi elemzések készítésére;

- a jelentések nyújtsanak segítséget a pénzügyi intézmény menedzsmentjének is a kockázatok kezeléséhez;

- a jelentőtáblák (tagolása) tükrözzék a nemzetközi gyakorlatot.

2. A Felügyelet, az MNB és egyéb nyilvántartási, illetve információs rendszer kapcsolata

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben foglaltak alapján a pénzügyi intézmény köteles a könyvvezetését, nyilvántartásait, szabályzatait magyar nyelven a magyar számviteli és egyéb előírásoknak megfelelően vezetni, illetve belső ellenőrzési rendszerét kialakítani úgy, hogy az alkalmas legyen a pénzügyi intézmény és a vezető állású személyek tevékenységének a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésére is.

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet ének 3. § (3) bekezdése értelmében a pénzügyi intézmény belső számviteli rendjét úgy kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Felügyelet és az MNB információs igényeit.

A Felügyeleti jelentés, a jegybanki és egyéb publikus adatszolgáltatások különböző célt szolgálva egészítik ki egymást (jegybanki funkció, felügyeleti funkció, ügyfelek, befektetők tájékoztatása), ehhez kapcsolódóan a szükséges egyezőségeket, összefüggéseket a Függelék tartalmazza.

A deviza nyitott pozícióval, illetve az értékpapír forgalomba hozatallal és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatást külön jogszabály szerint kell teljesíteni.

3. A jelentés tartalma

A Felügyeleti jelentés - a megküldés gyakoriságának figyelembevételével - a következő táblázatokat tartalmazza.

A Havi jelentés táblázatai:

SPECIÁLIS HITELINTÉZETI JELENTÉSEK

A Negyedéves jelentés táblázatai:

Az Évenkénti jelentés táblázatai:

Az Időszakos jelentés táblázatai:

Engedélyezéshez, illetve nyilvántartáshoz

HITELINTÉZET ESETÉN

PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS ESETÉN

4. Az adatszolgáltatás formai követelményei

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

Az adatszolgáltatást minden esetben a megfelelő fedőlapokkal együtt - a havi, negyedéves, éves jelentést külön - összetűzve (vagy kötve, spirálozva stb.), a feltüntetett beosztású személyek aláírásával kettő példányban kell a Felügyelet részére benyújtani, de a jelentési kötelezettséget a közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas módon - a Felügyelet előírása szerint mágneslemezen, illetve elektronikus úton (file-ban) - is teljesíteni kell. Az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatványokat a pénzügyi intézmények maguk állítják elő.

Az elektronikus úton történő teljesítés módjára vonatkozó speciális előírásokról, információkról a pénzügyi intézmény felé a Felügyelet külön intézkedik.

A papíron és a mágneslemezen (floppy), illetve elektronikus úton szolgáltatott adatoknak meg kell egyezni. Az egyezőségért az adatszolgáltatásért felelős személy felel.

Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha a pénzügyi intézmény (beleértve a külföldi hitelintézet fióktelepét is) az időszaknak megfelelő teljes jelentést hiánytalanul beküldte.

Azoknál a tábláknál, illetve a speciális hitelintézeti adatokat rögzítő (pl. VI. táblák), amelyek csak a meghatározott pénzügyi intézményekre vonatkoznak, az adatszolgáltatásra nem kötelezett intézményeknek a táblá/k számánál "-" (negatív) jelet kell feltüntetni, annak jelölésére, hogy ott nem kell az intézménynek adatot szolgáltatni. (pl szövetkezeti hitelintézetek esetében a bankcsoporti XIII. adatszolgáltatás).

Az adatszolgáltatás során a Felügyelet részére megküldött jelentés/eke/t a fedőlappal el kell látni, amelyen "x"-szel meg kell jelölni a mellékelten megküldött táblaszámot. A hiányzó (meg nem küldött) táblákat a táblaszám kockában jelölni nem szabad.

Amennyiben valamelyik mellékleten (táblán) nincs jelentendő adat, azt "nemleges" felülírással kell ellátni és azzal együtt megküldeni a Felügyelet részére.

Abban az esetben, ha a Felügyelet megállapítja, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatása javításra szorul (pl. téves adatközlés és/vagy belső adatlapok közötti egyezőségek hiánya miatt) akkor a javított táblázatot a formai követelményeknek megfelelően (fedőlappal, aláírással, összetűzve) 2 munkanapon belül a Felügyelet részére 2 példányban meg kell küldeni abban az esetben is, ha azt a pénzügyi intézmény felügyelőjével szóban egyeztette.

Egy táblázatnak tekintendő/k az azonos római sorszámmal/betűvel ellátott adatlap/ok.

Javítás esetén (csak ekkor) x-szel meg kell jelölni a fedőlapon a javított táblá/k számát jelző kockákat, valamint a javított táblá/k jobb szélén a javított adato/ka/t. A javítást papíron és file-ban is meg kell küldeni.

A módosított (és a tábla fejrészében "M"-mel jelölt) táblákban a javított adatokhoz tartozó minden sort (beleértve az összegző sorokat is) a módosított adat oszlopban - az elektronikus adatbázis javításának megfelelően - "M"-mel kell megjelölni. A file-ban küldött módosításnál a teljes jelentést (a javított táblát) kell megküldeni.

Abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége folytán derül ki, hogy a pénzügyi intézmény nyilvántartása alapján szolgáltatott adatok korrekcióra szorulnak, akkor a módosítást visszamenőleg attól a hónaptól (negyedévtől) kezdve kell végrehajtani, amelyben az adat módosításra szorul. A hibafeltárásra vonatkozó jegyzőkönyvet, dokumentumot a jelentéshez mellékelni kell.

Az auditált jelentések megküldésével egyidőben (ld. később), amennyiben a Hpt. előírásainak betartása miatt az addig kitöltött tárgyévi havi és negyedéves jelentések a hitelintézet megítélése szerint módosításra szorulnak, úgy a módosított táblázatokat a Felügyelet részére meg kell küldeni.

Az egységes nyilvántartásba vételi eljárás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz az alapadatokat részletező formalizált táblákat is meg kell (2 példányban) küldeni.

A jelentő táblák szélén - az azonosítást és a számítógépes feldolgozást elősegítő - ÁPTF sorkód első kettő (szám és betű) jele a táblahivatkozást, a harmadik szám (vagy betű) a főbb csoporto/ka/t, a negyedik szám (vagy betű) az alcsoporto/ka/t, a további szám (vagy betű) jelek az alcsoporthoz, vagy azon belül az egyes csoport/ok/hoz tartozó bontást, részletezést jelenti.

A Mérleg azon eszköz és forrás tételeinél, ahol a lejáratok szerint is csoportosítás történt, az utolsó betűjelnél az "1" jelzés a rövid lejáratú, a "2" jelzés a hosszú lejáratú tételekre utal.

5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

Az érvényes számviteli jogszabályok szerint a pénzügyi intézménynek saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy az egyes táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a pénzügyi intézmény nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

Biztosítani kell, hogy a pénzügyi intézmény működését szolgáló belső szabályzatok, előírások, az ügyletekre vonatkozó dokumentációk, szerződések, a jogszabály által előírt szabályok, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartás, adatszolgáltatás magyar nyelven rendelkezésre álljon, hogy a belső, illetve a felügyeleti ellenőrzés egyértelműen végrehajtható legyen.

Az MNB-vel közösen kialakított adatszolgáltatás - Felügyeleti Mérleg I.A Eszközök és I.B Források, II. A. és B Eredménykimutatás és az egyéb adatokat részletező I. C, D, F, G táblák - év közben a jegybanki igények miatt módosulhatnak. Ezek a - Felügyelettel egyeztetett - változások az MNB által kiadott és a hitelintézeteknek megküldött érvényes Útmutató módosításában szerepelnek.

A kétféle adatszolgáltatás elkerülése és a egységes adatbázis folyamatosságának biztosítása érdekében figyelembe kell venni az adatszolgáltatásnál az MNB-vel közösen kialakított módosításokat is.

A pénzügyi intézménynek rendelkezésére kell állnia azoknak a nyilvántartásoknak, információknak, nyilatkozatoknak, amelyekből megállapíthatók a pénzügyi intézménnyel kapcsolatban álló vezető személyek (beleértve a könyvvizsgálót is), ezek közeli hozzátartozójuk, valamint a velük kapcsolatos vállalkozások annak érdekében, hogy a Hpt. előírásainak betartása figyelemmel kisérhető legyen.

A Hpt. által előírt - külön nyilvántartáshoz kötött, illetve elkülönítetten kezelt - korlátok alóli kivételek esetében csak azokat az eszközöket, tételeket, ügyleteket lehet az adatszolgáltatás megfelelő helyén figyelembe venni, amelyekre vonatkozóan a külön nyilvántartás, az elkülönített kezelés (a főkönyvi analitikában, vagy a "0" nyilvántartási számlák között) - a hitelintézeteknél rendelkezésre áll.

A Függelékben szerepelnek, illetve kerülnek részletezésre azok a kötelező egyezőségek, amelyeknek teljesülni kell. A kötelező egyezőségek egyrészt a számszaki, másrészt a tartalmi, illetve a Hpt. előírásaihoz szükséges összefüggéseket tartalmazzák, amelyeknek meg kell felelni.

A hitelintézeteknél az adatokat millió forintra kerekítve kell megadni, kivéve a "Belső hitel" részletezésére szolgáló tábla adatait, ahol az adatokat ezer forintban kell megadni.

A szövetkezeti formában működő hitelintézetek, valamint a pénzügyi vállalkozások jelentéseiben ezer forintra kerekítve szerepelnek az adatok.

A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál - a kerekítés általános szabálya szerint - a kapott értékeket 0,5-től felfelé (0,49-től lefelé) kell kerekíteni.

Az adatszolgáltatás (pl. a mérleg minden sora) forint, illetve deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek - a mérlegnél előírt árfolyam/ok/on - forintra átszámított összegét kell a devizaoszlopban szerepeltetni. A konvertibilis és nem konvertibilis forintban fennálló követeléseket és kötelezettségeket a forint oszlopban kell kimutatni, hasonlóan a devizával kapcsolatos, de forintban fennálló állományokhoz.

A devizában végzett műveleteknél a deviza átszámítását a hó utolsó napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerinti devizaárfolyamon kell elvégezni.

Az egységes értelmezés érdekében az adatszolgáltatásnál belföldinek tekintendők a rezidensek, külföldinek a nem-rezidensek az MNB által meghatározottak szerint.

Azokon az adatszolgáltatási helyeken, ahol a külföldi országokat kóddal kell jelölni, ott az MNB által is használt két betűjeles ISO kódot kell alkalmazni. (A országkódok alkalmazásának teljes körűnek, egyértelműnek és beazonosíthatónak kell lenni.)

Az egyes főbb (eszköz- és forrás-) csoport részletezésének alapelve, így az alcsoportok összeállításának is, hogy külön csoportot alkotnak

- a központi költségvetés (magyar állam),

- a költségvetési szektor és egyéb kiemelt intézmények (ideértve a központi és nem központi költségvetési, a nem nyereségérdekeltségű és a hasonló jellegű intézményeket, önkormányzatokat stb.)

- a jegybank (Magyar Nemzeti Bank),

- a Hpt. szerint meghatározott hitelintézetek,

- a pénzügyi-, valamint a befektetési vállalkozások és biztosító Rt-k, ideértve egyes esetekben a speciális pénz- és tőkepiaci intézményeket,

- jogi személyiségű vállalkozók,

- (esetenként külön) a kisvállalkozók, és a

- lakosság.

Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni. A Törzsszámnál az ügyfél adószámának első nyolc számjegyét kell beírni.

Kisvállalkozók, a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a Törzsszám oszlopba.

Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a jelentésben a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a Törzsszámnál a születési időpontot kell megadni.

Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezéshez "Ismeretlen név" megjegyzést, a törzsszámhoz "S" betűjelet kell beírni.

A nem ismert vállalkozásokat "azonosítatlan szervezet" néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni.

Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a Törzsszám oszlopba "8" számjelet.

Az "Ág" oszlopba belföldi ügyfelek esetében a statisztikai TEÁOR számjel helyett az V. rész TEÁOR-Betűjelek cím alatt meghatározott betűjelet kell feltüntetni. Külföldi vállalkozásnál azt a betűjelet kell alkalmazni, amelyik tevékenységi körbe tartozik - a hitelintézet ismeretei szerint - az adott vállalkozás. (Pl. 65 pénzügyi tevékenység Ág betűjele "J".).[1]

Abban az esetben, ha az ügyfél többféle - különböző TEÁOR-csoport alá tartozó - tevékenységet folytat, akkor az alaptevékenység szerinti besorolást kell alkalmazni.

Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében, illetve, ha a külföldi vállalkozás tevékenységi köre (ágazata) nem meghatározható, akkor az "Ág" oszlopba "NN" jelet kell írni.

A jelentőtáblák kitöltésénél figyelni kell arra, hogy háromféle minősítést kell alkalmazni, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással, de mást-mást jelentenek és más-más a céljuk is: Ezek a következők.

- Az eszközök súlyozása ország- (illetve partner-) és ügylettípusonként.

- Kockázatok minősítése és céltartalékképzés.

- Adósminősítés a hitelintézet által kialakított szabályzat alapján.

A Mérlegen kívüli tételeknél, ha az adott garancia beváltására sor kerül, akkor a beváltástól kezdődően a garancia összegét az ügyféllel szembeni követelésként kell nyilvántartani, ennek megfelelően a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé alakul át - nem a nyújtás, hanem - a beváltás napján.

A kapott garancia a követelés fedezetéül szolgál. Beváltása azt jelenti, hogy vagy az ügyféltől, vagy a garantőrtől a hitelintézet hozzájut a követeléséhez. A kapott garanciához kapcsolódó követelésnek az adatszolgáltató hitelintézet Mérlegében már a beváltás előtt kell szerepelni.

A jelentő táblák fejlécén találhatók a különböző azonosító adatok, amelyek kitöltése értelemszerű.

A bizonylat jellegénél lévő kocka kitöltésénél "E" betűt kell beírni az eredeti bizonylat esetén, és "M" betűt, ha a kitöltött és megküldött tábla módosított.

Egyes jelentésformátumokon (táblákon) feltüntetett - a számítástechnikai egyeztetés részére szükséges - "Technikai összesen" sort úgy kell kitölteni, hogy az állományi oszlopokban feltüntetett számadatok összege szerepeljen.

6. Az adatszolgáltatás határideje

Az alábbi határidők minden esetben a beérkezésre és nem a postázásra vonatkoznak!

Nem auditált jelentések

A Havi jelentést a beszámolás napját követő hónap 15. munkanapjáig kell a Felügyelet részére megküldeni, kivéve abban a hónapban, amikor a hitelintézet Negyedéves jelentést is készít.

A Havi jelentések közül csak egyes hitelintézetekre (külföldi hitelintézet fióktelepére, lakástakarékpénztárakra, jelzálog-hitelintézetre) vonatkozó és speciális (VI. jelzésű) adatszolgáltatási táblákat csak az érintett hitelintézeteknek kell a Felügyelet részére megküldeni.

A szövetkezeti hitelintézeteknek - az MNB-vel közös és részükre is megküldött - I.A.-G., és II.A, valamint a III.A.-F., illetve az V.A-B táblákat havonta, a többi táblát negyedévente kell megküldeni a Felügyelet részére. Az V.C, IX.B, XIII.A-.B táblákat csak abban az esetben kell kitölteni és megküldeni, ha az azokban foglaltak vonatkoznak a szövetkezeti hitelintézetekre.

A devizajogosítvánnyal rendelkező hitelintézetek a hónap utolsó munkanapjára vonatkozó a hitelintézet devizahelyzetének változásáról szóló operatív napi jelentést az MNB előírása szerint köteles a Felügyeletnek megküldeni.

A pénzügyi vállalkozások - a XII. táblákon szereplő - jelentéseiket negyedévente kötelesek a Felügyelet részére megküldeni.

A pénzügyi intézményeknek a Negyedéves jelentést, beleértve a szöveges értékelést (XIVA) is - a hitelintézetek a Havi jelentéssel együtt - kell a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig benyújtani.

A negyedéves jelentéseknél a Havi jelentés mérlegadataiban, illetve a minősítési táblákban az eszközminősítés alapján végrehajtott kockázati céltartalékképzés összegének is meg kell jelennie.

A december 31-ről szóló - előzetes - Havi jelentések közül a mérleg adatok, az eredménykimutatás, a tájékoztató adatok tábláit - az MNB részére is megküldött adatszolgáltatással azonosan - a januári teljesítést követően (a közgyűlés előtt egyszer) legkésőbb március 31-ig a módosított adattartalommal meg kell küldeni a Felügyelet részére.

Az Évenkénti jelentéseket - az éves auditált eredménykimutatás kivételével - a IV negyedévi jelentésekkel együtt kell benyújtani beleértve a hitelintézet alapadataira vonatkozó táblát is. Ezzel a jelentéssel együtt kell a hitelintézetnek az év végi állapotnak megfelelően a vezető állású személyek névsorát tisztségenként csoportosítva (igazgatósági tagok, felügyelő bizottsági tagok, ügyvezetők) megküldeni. A vezetőkre vonatkozó adatokat csak abban az esetben kell részletezni, ha az egyén személyi adataiban változás történt.

A pénzügyi vállalkozásnak a vezető állású személyre vonatkozó - december 31-ei állapotnak megfelelő - adatokat január 20-áig kell megküldeni a Felügyelet részére.

Az engedélyezési, illetőleg a nyilvántartásba vételi eljáráshoz szükséges adatokat tartalmazó (formalizált) jelentéseket - az egységes nyilvántartás érdekében - a kérelem benyújtásával egyidejűleg 2 példányban kell megküldeni a Felügyelet részére.

Az időszakos jelentéseket az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökének előírása szerinti határidőre és gyakorisággal kell teljesíteni.

Auditált jelentés

A hitelintézetnek az éves rendes közgyűlését követően 15 munkanapon belül, a közgyűlés által jóváhagyott, az éves beszámolóval megegyező, auditált adatokkal kell megküldenie a Havi, Negyedéves és Évenkénti jelentéseket.

A Évenkénti jelentések közül - az auditált eredménykimutatás kivételével - csak azokat kell ismételten megküldeni, amelyek az előzetesen (a decemberi adatokkal együtt) megküldött jelentéstől eltérnek.

Az auditált éves beszámoló mérlegadatai és az eredménykimutatás a közgyűlést követő 15. munkanapon belül a könyvvizsgálói külön jelentéssel együtt küldendő meg.

A pénzügyi vállalkozás az éves beszámolót - a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal - az elfogadást (pl. tag-, vagy közgyűlést) követő 15. munkanapon belül megküldi a Felügyeletnek.

Az "Auditált - Észrevétel nélkül" rovatot kell "x"-szel jelölni, ha a könyvvizsgáló elfogadja az éves beszámolót.

Az "Auditált - Észrevétellel" rovatba akkor kell az "x" jelet tenni, ha a könyvvizsgáló az éves mérlegbeszámolót korlátozó záradékkal látja el, vagy csak megjegyzéssel, észrevétellel fogadja el.

7. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben előírt adatszolgáltatás

A Hpt-ben előírt adatszolgáltatással kapcsolatos információkat a Kitöltési Útmutató, illetve az egyes engedélyezési eljáráshoz, nyilvántartásba vételhez a formanyomtatványokat az "Időszakos jelentés" című rész tartalmazza, de a felügyeleti adatszolgáltatás (jelentés) egyéb táblái, nyomtatványai is felhasználhatók. A már bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat a módosított sorok végén "x"-el kell jelezni.

A rendszeres (havi, negyedévi) adatszolgáltatási kötelezettség nem mentesíti a hitelintézetet a Hpt -ben meghatározott - a Felügyelet részére történő - egyéb jelentési kötelezettsége alól.

8. Adatvédelem

A szolgáltatott adatok banktitkot, illetve üzleti titkot tartalmaznak! A bank-, illetve üzleti titok megsértését a Btk. bünteti! Az adatszolgáltatás teljes folyamatában a titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani, ezért az adatszolgáltatást csak kézbesítővel lehet elküldeni a Felügyelet részére.

9. Az MNB részére történő adatszolgáltatás

A Felügyeleti jelentés külön meghatározott részét - beleértve az egyes jelentéseknél végrehajtott módosításokat is - minden esetben egy példányban a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai Főosztályának is meg kell küldeni, az MNB által kért módon.

Az MNB részére az I.A-G, és II.A táblákat és módosításaikat csak egyszer - a részükre közvetlenül szolgáltatott jelentéseken keresztül - kell megküldeni.

10. Konszolidált adatszolgáltatás

A számvitelileg konszolidált adatszolgáltatást az érvényben lévő jogszabályok alapján kell elkészíteni.

Az ÁPTF részére a konszolidált jelentéseket az auditált adatokkal évente meg kell küldeni a Hpt-ben meghatározott határidőre. Ilyen esetben a konszolidálásra kötelezett hitelintézet két jelentést szolgáltat, egyet a saját, egyet pedig a konszolidált kimutatásai alapján.

11. Összevont felügyeleti, bankcsoporti adatszolgáltatás

Az összevont alapú, illetve bankcsoporti felügyeleti ellenőrzéshez szükséges jelentéseket negyedévenként, a beszámolás napját követő második hónap 15. napjáig kell megküldeni a Felügyelet részére.

12. A szavatoló tőkével kapcsolatos adatszolgáltatás

A Hpt. szavatoló tőkéhez viszonyítva mérhető előírásai betartásánál a nem helyszíni ellenőrzés során a Felügyelet egyrészt a havi (negyedévi), másrészt az auditált mérleg szerinti szavatoló tőkét veszi figyelembe, szem előtt tartva a Hpt. 76.§-ában foglaltakat.

Az előírásoknak megfelelően év közben a havi (negyedévi), illetve a nem auditált év végi szavatoló tőke számításánál pozitív összegű eredményt figyelembe venni nem lehet, azonban a negatív eredményt (veszteséget) számításba kell venni!

A szavatoló tőke módosulása (pl. jegyzett tőke emelése vagy csökkentése, alárendelt kölcsöntőke juttatás, tőke-, illetve eredménytartalék átadása-átvétele, -képzése stb.) esetén a következő bizonylatokat, iratokat haladéktalanul meg kell küldeni:

a) a tőke emeléséről, csökkentéséről szóló közgyűlési és/vagy alapítói, igazgatósági határozat (jegyzőkönyvi) másolata,

b) az alárendelt (beleértve a kiegészítő alárendelt) kölcsöntőke juttatásról szóló szerződés, illetve módosításának másolata,

c) a tőkebefizetés tényét igazoló bizonylat/ok (átutalás) másolata, amelyből a jogcím is egyértelműen megállapítható,

d) a hitelintézeti auditor nyilatkozata a tőkejuttatás, -módosulás megvalósulásáról, a hitelintézet számláján, könyvvitelében való megjelenésről, a szavatoló tőke számításának helyességéről,

e) a jegyzett tőke emeléséről, csökkentéséről szóló jegyzőkönyv (határozat) Cégbírósághoz történő benyújtásának igazolása (másolatban), illetve a Cégbírósági bejegyzés másolata,

f) az idegen nyelven kötött szerződésnek, jegyzőkönyvnek a magyar nyelvű hiteles fordítása

g) a szavatoló tőke módosulásával kapcsolatban az új adatok (szavatoló tőke, illetve tőkemegfelelési mutató) megállapítására vonatkozó számításokat.

A szavatoló tőke számításánál a változásokat, illetve a jegyzett tőke módosulását - a Hpt. és a számviteli előírásoknak megfelelően - csak a pénzügyi realizálás és a megfelelő dokumentumok egyidejű rendelkezésre állásától lehet figyelembe venni!

Ha a közgyűlés (alapító) a jegyzett tőke csökkentéséről dönt, a tőke leszállításának értékét a döntést követő naptól a szavatoló tőke számításánál már figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a Cégbíróságra a jegyzett tőke leszállítására vonatkozó jegyzőkönyvet, alapszabály-módosítást benyújtották-e, vagy sem.

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél jegyzett tőke elemek (részjegy, vagyoni hozzájárulás stb.), vagy az FM Jegyzett tőke sorában, vagy a részletező sorokban, de csak egyszer szerepelhetnek. A részjegy-tulajdonosok által visszaszolgáltatott részjegyek nem szerepelhetnek a részjegy-állományban.

Az alárendelt kölcsöntőke juttatásnál a Hpt. 5. számú melléklete 2. pont d) alpontja szerint meghatározott esetben a visszafizetési időpontot megelőző öt év során a csökkentést évente egy alkalommal a szerződés szerinti lejárat időpontjának megfelelő napon az eredeti tőkeösszeg 20%-ával csökkentett összegben kell számításba venni.

A jelentéseket úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen minden hónapban az aktuális, illetve az auditált szavatoló tőke értéke, amelyet a tendenciák vizsgálatához, a törvényi előírások betartásának ellenőrzéséhez, valamint az intézkedések meghozatalához használ a Felügyelet.

13. Rövidítések

A kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket - külön magyarázat hiányában - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően kell érteni.

Az alábbiakban közölt rövidítések az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

ÁHT (államháztartás): A Felügyeleti mérlegben az ÁHT fogalma a helyi önkormányzatok nélkül értendő. Részei a központi költségvetés (a magyar állam), a központi költségvetési intézmények, a decentralizált alapok, valamint a TB alapok (az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap) és önkormányzataik (intézményeik).

ÁPTF: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet.

ÁPV Rt.: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (illetve jogelődjei: az Állami Vagyonügynökség = ÁVÜ és az Állami Vagyon-kezelő = ÁV Rt.)

BeSzkr: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII.22.) Kormányrendelet és módosításai.

CT (= ct): céltartalék/ok/.

Dtv: a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény (Devizatörvény) és módosításai.

Épt.: az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény és módosításai.

ÉT: az Értéktőzsde.

FM: a Felügyeleti Mérleg

GIRO: a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. - az ÁPTF által történt bejegyzés és engedélyezés alapján - pénzügyi vállalkozásnak minősül.

Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. sz. törvény és módosításai.

JT: Jegyzett tőke

Jht.: a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény és módosításai.

Kk-tv: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV törvény.

Ltp.: a lakástakarékpénztárak.

Ltpt.: a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény és módosításai.

Mód.: a módosítás rövidítése. A jelentő táblázatokon a Mód. jelölésű oszlopokban kell jelezni az adatban bekövetkezett változást.

PBB: a Pénzügyi vállalkozások, a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok együttes rövidítése, gyűjtő neve.

PBBS: a Pénzügyi vállalkozások, a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok, valamint a Speciális pénz- és tőkepiaci intézmények (SPTI) együttes rövidítése.

PIBB: a Pénzügyi Intézmények (hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok gyűjtő neve.

PIBBS: a Pénzügyi intézmények, a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok, valamint a Speciális pénz- és tőkepiaci intézmények együttes rövidítése.

PIBV: a Pénzügyi Intézmények, a Befektetési vállalkozások gyűjtő neve.

SPTI: a fogalmak között felsorolt Speciális Pénz- és Tőkepiaci Intézmények rövidítése.

Szmt.: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. sz. törvény és módosításai.

Szkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII.22.) Kormányrendelet és módosításai.

SZT: a szavatoló tőke.

TB: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és önkormányzataik.

TMM: a tőkemegfelelési mutató.

VJT: a vállalkozás jegyzett tőkéje

14. Fogalmak

Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

Adós: a jelentésekben adósnak kell tekinteni azokat az ügyfeleket, akiknél a Hpt. szerint a nagykockázat, belső és kapcsolódó hitelek tekintetében a hitelintézet kockázatot vállal.

Államkötvény: (a Felügyeleti mérlegben gyűjtőfogalom) az állampapírok közül csak a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kincstár jegyek (illetve a magyar Jegybank kötvényei) kivételével.

Állampapír: az Épt. 3.§ (2) bekezdés 2.) pontja szerint meghatározott a magyar vagy a külföldi állam vagy az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. Az Szkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része. A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb átvezetési, elszámolási, technikai stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az "Egyéb" sorokban) kell kimutatni.

Befektetési vállalkozás: az Épt. 7.§ (1) bekezdése szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet végző társaság, amelyik az ÁPTF engedélyével rendelkezik.

Belföldi: a (magyar) rezidens.

Betét a Felügyeleti Mérleg forrás oldalán: a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 2. pontjában foglaltak szerint a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely betétszerződés, bankszámla-, illetve folyószámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent.

Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejárattól, illetve attól hogy bemutatóra szóló-e vagy sem. (pl. takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy stb.).

Beszámolási idő: (másképpen vonatkozási idő) az az időpont, amelyről a hitelintézet adatot szolgáltat.

Biztosító: a biztosítóintézetekről és biztosítási tevékenységről szóló 1995.évi XCVI. törvényben meghatározottak szerinti biztosító részvénytársaság. (A biztosító szövetkezetek, illetve egyesületek nem!)

Decentralizált alapok: az elkülönített állami pénzalapok.[2]

Egyéni vállalkozók: azok a magánszemélyek, akik egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, továbbá akik egyéb egyéni vállalkozói tevékenységet folytatnak (pl.: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépése előtt kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemélyek, a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemélyek, az ügyvédek, a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók, továbbá azok a magánszemélyek, akik külön jogszabály alapján egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytatnak).

Eseti hitel: ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.

Felmondásos betét: olyan lejárat nélküli, nem átruházható betét, amelynek a megnyitásakor kötött betéti szerződésben rögzítésre kerül az az időtartam, amellyel korábban előzetesen be kell jelenteni a felvétel szándékát. Az előre rögzített időtartam letelte előtt vagy nem vehető fel a betét, vagy csak "büntetéssel" (kamat elvesztésével).

Helyi önkormányzatok: a fővárosi, a megyei, a helyi (területi, nemzetiségi) önkormányzatok és az azok irányítása alatt álló, kezelésében működő intézmények (pl.: egészségügyi, művelődési, oktatási intézmények, stb.).

Hitelintézet: amit a Hpt. annak minősít (A jegybank nem!).

Hosszú (lejáratú): hosszú lejáratú az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít (egy éven túli lejáratú).

Járulékos vállalkozás: amit a Hpt. annak minősít.

Jogi személyiségű vállalkozók (= Jogi szem. váll.): a vállalat, a jogi személyiségű gazdasági társaság (egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), a szövetkezet (lakás-, fogyasztási, mezőgazdasági szövetkezet, stb.), a vízgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási társulat, az ügyvédi, jogtanácsosi iroda, az oktatói munkaközösség, stb.

Kisvállalkozók: a Felügyeleti mérlegben a kisvállalkozók a jogi személyiség nélküli vállalkozók, (közkereseti társaság, betéti társaság, polgári jogi társaság, jogi személyiség nélküli munkaközösség, építőközösség, társasház, művészeti alkotóközösség, külföldiek kereskedelmi képviselete, illetve információs és szerviz irodája) és az egyéni vállalkozók.

Kisvállalkozás: az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint vagy mérlegfőösszege 500 millió forint és megfelel a 1999. évi XCV törvény 3.§-4.§-ában foglaltaknak.

Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

Könyvesbetét: a Felügyeleti jelentésben a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv stb.), nem ideértve a takaréklevelet.

Középvállalkozás: az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió forint vagy mérlegfőösszege 2700 millió forint és megfelel a 1999. évi XCV törvény 3§-4.§-ában foglaltaknak.

Központi költségvetés: a központi költségvetés, mint a magyar állam.

Központi költségvetési intézmények: (az államháztartáshoz tartozó intézmények) az államhatalom szervei, a Kormány, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek.

Kötvény: az Épt. 3.§ (2) bekezdés 25.) pontja szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Kötvény a Felügyeleti Mérleg Eszköz oldalán, mint gyűjtőfogalom: a kötvény mindazon értékpapírok gyűjtő neve, amelyek a hitelintézet eszközei között szerepelhetnek, kivéve a tulajdon jogot megtestesítő értékpapírokat (részvényeket).

Külföldi: a nem-rezidens.

Lakosság: azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az egyéni vállalkozók közé. Ideértendők tehát a mezőgazdasági őstermelők is (az őstermelői igazolvánnyal rendelkező 16 éven felüli nem egyéni vállalkozó magánszemélyek), akiknek köre tartalmazza a mezőgazdasági kistermelőket (a bizonyos bevételi korlátot nem elérő őstermelőket) is.

Látra szóló: az az ügylet, amelyet az Szkr. annak minősít.

Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb és megfelel a 1999. évi XCV törvény (Kk-tv.) 3.§-4.§-ában foglaltaknak.

Nem hitelhelyettesítő garancia: azon garanciavállalás, amely nem az ügyfél valamely hiteltörlesztése, tartozása vagy ezekhez kapcsolódó kötelezettség vállalása (ideértve a lízing törlesztő részleteit is) visszafizetésének teljesítéséhez kötődik (pl. jól teljesítési garancia).

Nem nyereségérdekeltségű szerv/ezet/ek: az alapítványok, a közalapítványok, a politikai pártok, az egyházak, a szakszervezetek, a különböző egyéb érdekképviseleti szervek, az egyesületek, a köztestületek, a közhasznú társaságok, a viziközmű társulatok, stb., valamint a felsoroltak által létrehozott intézmények és pénzalapok.

Nem-rezidens: mindenki, akire, illetve amelyre nem teljesül a rezidensekre meghatározott feltétel.

Pénzügyi intézmény: a Hpt-ben megfogalmazottak szerint a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

Pénzügyi vállalkozás: a Hpt-ben meghatározottak szerinti vállalkozás, amelyik az ÁPTF engedélyével rendelkezik.[3]

Rezidens: magyar rezidens (belföldi) az, akire, illetve amelyre teljesül az a feltétel, hogy közvetlen gazdasági érdeke (állandó lakhelye, telephelye, termelése, stb.) elsődlegesen Magyarország gazdasági területéhez kapcsolódik, valamint az a gazdasági egység, amely valamely gazdasági tevékenységet tartósan - egy évnél hosszabb ideig - végez az adott ország területén. A mindenkor hatályos cégjogi szabályok alapján Magyarországon bejegyzett cégek - cégformára tekintet nélkül - rezidensnek minősülnek. Természetes személyek esetében a magyarországi tartózkodás időtartama a mérvadó.[4]

A nem természetes személyek esetében a döntő elhatárolási ismérv, hogy az adott gazdálkodó egység rendelkezik-e a KSH egységes azonosító jelével (melyet a cégjegyzék is tartalmaz), vagy sem. A rezidensi státusz szempontjából közömbös, hogy a deviza, adó, vám, stb. szabályok szerint a rezidenst egyéb kedvezmények is megilletik (így, pl. ha egyben devizakülföldinek is minősül, és/vagy "off shore" státusza alapján reánézve kedvezőbb adózási szabályok érvényesek).

A gazdasági terület nem tartalmazza idegen államoknak és nemzetközi szervezeteknek az adott államba beékelt - kormányzati, diplomáciai, kereskedelmi, kulturális, katonai stb. képviseletek - területét. A vámszabadterületi társaság, valamint a Devizatörvény 85. § hatálya alá tartozó társaság a Dtv. alapján devizakülföldi, de a jelentések elkészítése szempontjából rezidens, mivel ezek közvetlen gazdasági érdeke Magyarországhoz kötődik. A devizakülföldi vállalkozások belföldön lévő képviselete szintén rezidens.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló tv. 4 § 28. pont szerinti külföldön tevékenységet végző (off shore) - belföldön bejegyzett kft., vagy rt., amely egyben a Dtv. 85. § hatálya alá is tartozhat - szintén rezidens.[5]

Rövid (lejáratú): rövid lejáratú az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít (éves, vagy éven belüli lejáratú).

Speciális Pénz- és Tőkepiaci Intézmények: a hitelintézetek pénz- és tőkepiaci tevékenységét elősegítő vállalkozások gyüjtő elnevezése, illetve olyan speciális szervezetek csoportosítása, amelyek a pénzügyi szektor részei. Ide tartozik: a Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest (KELER) Rt, a Budapesti Árutőzsde, a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, biztosító szövetkezetek és egyesületek, magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak, valamint a befektetési alapkezelők együttesen.[6]

Tulajdoni hányad: közvetlen és közvetett tulajdoni kapcsolat a Hpt-nek megfelelően.

Tulajdoni kapcsolat: a hitelintézet és részvényese között, valamint a hitelintézet és a teljes vagy részleges tulajdonában lévő társasága - beleértve a hitelintézeteket is - között fennálló kapcsolat.

Ügyfelek: természetes személyek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, állami vállalatok, szövetkezetek, területi önkormányzatok, költségvetési szervek, pártok, érdekképviseleti szervek, alapítványok, alapok, egyesületek, ezeken kívül még az itt fel nem sorolt olyan szervezetek, amelyek gazdálkodásukról az Szmt. alapján mérleget, illetve eredménykimutatást kötelesek készíteni. Ügyfelek továbbá a biztosítók, a befektetési vállalkozás stb.

Vállalkozók, vállalkozói szektor: a jogi személyiségű vállalkozók és a kisvállalkozók.

Vonatkozási idő: (más néven beszámolási idő) az adatszolgáltatásra vonatkozó időpont.

Határidős ügyletek:

Az Épt-ben, a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII.22.) Kormányrendelet (BeSzkr) előírásait is figyelembe véve a 28/1998. (X.21.) PM rendeletben meghatározottakat kell figyelembe venni.

Az adatszolgáltatás érdekében tájékoztatásul:

a) Határidős ügylet: mindazon ügylet, amelyek deviza, értékpapír vagy más az ügylet alapjául szolgáló tőzsdetermék (nemesfém, áru stb.) vásárlására, eladására vagy cseréjére, vagy ezek kamatainak (árfolyamainak) cseréjére, megszerzésére vagy átadására vonatkozik, és teljesítése illetve elszámolása - a tőzsdei szabályzatokban meghatározott azonnali ügyletek kivételével - szerződés szerint az ügylet megkötését követő második munkanapon túl történik.

b) Csere (swap) ügylet: valamely pénzügyi instrumentum (tőzsdei termék, értékpapír, deviza, opció) cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze.

c) Forward ügylet: tőzsdén kívüli határidős ügylet (pl. devizavásárlás, jövőbeli kamatláb megállapodás, FRA stb.).

d) Futures ügylet: a tőzsdei szokványoknak megfelelően szabványosított határidős ügylet.

e) Vásárolt opció: más féltől vásárolt jog deviza, értékpapír vagy más tőzsdetermék eladására vagy vételére, illetve kamatszint érvényesítésére szerződésben meghatározott későbbi határidőben vagy időpontig meghatározott áron vagy árfolyamon.

f) Határidős index ügylet: olyan határidős ügylet, amelyben a felek az ügylet teljesítési összegét vagy összegeit valamilyen index (pl. tőzsdeindex) alakulásának függvényében határozzák meg.

II. RÉSZ

RÉSZLETES SZABÁLYOK

I. fejezet

HAVI JELENTÉS

I. A és I. B FELÜGYELETI MÉRLEG

A jelentés célja

Ez a jelentés a Felügyeleti jelentések alapdokumentumát képezi, ezért úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegye a Felügyelet számára a beszámolás napjára vonatkozólag a hitelintézet működéséről különböző mutatók segítségével elemzések végzését, a rendszeres adatszolgáltatás során pedig tendenciák vizsgálatát.

A jelentés kitöltésének általános előírásai

Az Szkr. 12.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Felügyelet, valamint az MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, továbbá főkönyvi kivonatot készíteni.

Az egyes - kockázati, cél-, általános, illetve egyéb - tartalékokat a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is, meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék összegek is változhatnak.

A Felügyeleti jelentésben lévő Mérleg tartalmának, értékelésének stb. - egyéb előírások hiányában - meg kell egyezni az Szmt-ben és az Szkr-ben előírtakkal, tagolását illetően azonban eltér attól, mivel a TMM-re vonatkozó, illetve a Hpt. előírások ellenőrzését biztosítani és az egyes eszközcsoportok sorrendjével a likviditás csökkenését is jelezni kell.

A Felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni ötödik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, de a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

A havi főkönyv zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni (a január 1-ei állományokra az előző év utolsó napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamokat kell alkalmazni).

Az Euró-tagdevizákban lévő állományok forintra számítása az Euró és a forint közötti hivatalos MNB árfolyam, valamint az Euró és az Euró-tagdevizák közötti koefficiens nem kerekített értékeinek felhasználásával történik az alábbi képlet szerint:

tagdeviza összege * Euró és Ft közti hivat. MNB árf. / a tagdeviza koefficiense

A művelet közben nincs kerekítés, a végeredmény forintban kapott összege kerekítendő millió forintra.

Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a számviteli előírás alapján országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira közzétett, a hó utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában a hitelintézet által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell forintra átszámítani. (Szkr. 9. §. (5) bekezdése)

A külföldi alapító által devizában befizetett alaptőke (törzstőke) más belföldi hitelintézetnél elhelyezett összegének értékelése - a szabályok változása következtében - azonos a többi devizatételével.

A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán a Szkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (eszköz oldali céltartalékok, illetve be nem fizetett részvénytőke) negatív előjellel kell jelenteni.

A Mérleg adatsorainak a szektorális, illetve a szerződés szerinti eredeti lejárati bontást, valamint a számviteli szabályok szerinti értéket kell tartalmazni.

A Felügyeleti mérleg minden sora forint (a), deviza (b) és összesen (c) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek - a mérlegnél előírt árfolyam/ok/on - forintra átszámított összegét kell a (b) devizaoszlopban szerepeltetni. A konvertibilis és nem konvertibilis forintköveteléseket és kötelezettségeket a forint (a) oszlopban kell kimutatni, hasonlóan a devizával kapcsolatos, de forintban fennálló állományokhoz.

Az egyes eszköz- és forráscsoportoknál a tőke és kamatkövetelést, illetve -tartozást - egyéb előírások hiányában - az Szkr. elszámolási előírásainak megfelelően kell szerepeltetni.

A mérleg eszközadatainak kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy kamatokat az Szkr. szerint vagy az aktív időbeli elhatárolásnál, vagy a 0. nyilvántartási számlák között, mint függővé tett kamatot, vagy az érintett követelésállománynál mutassák ki, beleértve a követelések utáni - 1996. január 1-jét megelőzően elszámolt - kamatok meglévő összegét is.

A konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint a lebonyolításra átvett hitelek esetében hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott.

A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztőrészletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként a 1B.654. sorban kell a Felügyeleti mérlegben szerepeltetni.

A Felügyeleti mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat - pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat (továbbiakban: vagyontárgyak) - az eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni, és nem csökkentve állományukat a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével. A rövid lejáratú követelések, illetve kötelezettségek az eredetileg éven belüli és egy éves követeléseket, illetve kötelezettségeket tartalmazzák.

A valódi penziós ügylet nem számolható el eszközeladásként, vagyis az eszközt továbbra is az átadó pénzügyi intézmény eszközei között kell szerepeltetni.

A vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt eladásából keletkező pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell hozni. (A vagyontárgyak nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását, illetve átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként vagy vételként kell kezelni a mérlegben is, valamint a Mérlegen kívüli függő tételek között nyilvántartani.)

A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is. (Szkr. 21.§ (3) bekezdés)

A megvásárolt követelések és a leszámítolt váltók helyét a Felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

A hitelintézet által külföldön kibocsátott kötvények, illetve külföldön felvett konzorciális hitelek teljes fennálló állományát a külföldiekkel szembeni tartozások között kell kimutatni, akkor is, ha a hitelintézet tudja, hogy eredetileg mekkora összegben vásárolt kötvényt, illetve vett részt a hitelnyújtásban más belföldi hitelintézet.

A hitelintézet által belföldön felvett (belföldi szervezésű) konzorciális hiteleket a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. Amennyiben az egyes konzorcium-tagok személyében változás történt és a hitelintézetnek erről nincs tudomása, a bankközi kapcsolatok egyeztetése a (belföldi) konzorcium-szervező (fizető ügynök) bevonásával történik.

A Hpt. 83.§ (4), a 84.§ (3) és a 85.§ (3) bekezdésnek megfelelő, elkülönítetten nyilvántartott tételek Mérlegben való szerepeltetését a befektetésekre általánosan érvényes számviteli előírásoknak megfelelően kell elvégezni. Ezen tételeket kiemelten csak a részletező jelentésekben (a negyedévenként megküldendő táblákon) kell közölni.

I.A ESZKÖZÖK

Az Eszközök összesen sor megegyezik a Felügyeleti mérleg főbb eszközcsoportjainak összegével.

1. Pénztár és elszámolási számlák

Itt kell kimutatni - a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével - az Szkr. szerint pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett elszámolási számlákat.

A 11 Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül (pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták, ATM stb.), valamint a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát.

Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte.

A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni. A más banktól megvásárolt, illetve más banknak eladott valutakészletekkel kapcsolatos követeléseket illetve tartozásokat (úton lévő valuta) a nostro számlákhoz kapcsolódó átvezetési számlán kell kimutatni.

A 12.1 Jegybanki nostro számlák sorba kell felvenni a hitelintézet Magyar Nemzeti Banknál vezetett forint elszámolási betétszámlájának és deviza nostro számlájának hó végi egyenlegét. Itt kell szerepelnie a jegybanknál elhelyezett ún. szankciós kötelező tartalék állományának, valamint a jegybank által a hitelintézetek kötelező tartalékára hó végi értéknappal fizetett kamatok összegének is, függetlenül attól, hogy a hitelintézet könyveiben hol szerepel.

A 12.2 Jegybanki nostro számlákkal kapcsolatos átvezetési számlák sorban külön kell szerepelnie a forint és deviza nostro számlákhoz kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegének. Amennyiben a devizaoszlopban az egyes nostro számlák (átvezetési számlákkal összevont) egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelfelvételt jelent.

A 13.1 Elszámolási számlák belföldi hitelintézetnél sorban a belföldi, a 14 Nostro számlák külföldi hitelintézeteknél sorban a külföldi hitelintézeteknél vezetett elszámolási (nostro), valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. Amennyiben az egyes nostro számlák (átvezetési számlákkal összevont) egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövidlejáratú hitelfelvételt jelent.

A szövetkezeti hitelintézetek Magyar Takarékszövetkezeti Banknál, vagy más hitelintézetnél vezetett elszámolási számláját a 13.1 Elszámolási számlák belföldi hitelintézeteknél sorban, az ahhoz kapcsolódó átvezetési számla egyenlegét a 13.2 sorban kell kimutatni.

2. Kereskedési célú értékpapírok

Ebben az eszközcsoportban a szokásos kereskedelmi célra, illetve spekulációs céllal vásárolt, az Szkr. szerint forgóeszközként nyilvántartott (rövid és hosszú eredeti lejáratú), nyílt körben kibocsátott, tőkearányosan és nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírokat kell kimutatni szektoronként bontva, függetlenül attól, hogy a vásárlás az elsődleges vagy a másodlagos piacon történt. Értékelésük a számviteli szabályoknak megfelelően történik. Itt kell az egyéb részesedéseket, és üzletrészeket, valamint a kereskedési céllal szerzett, de a cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetéseket is kimutatni függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván.

A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A kereskedési céllal vásárolt, de a számviteli szabályok szerint (például a be nem válthatóság miatt) átsorolt értékpapírokat nem itt, hanem a befektetési célúak között kell figyelembe venni.

A hitelintézet/ek üzletszerű tevékenységét kisegítő járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket - függetlenül a befektetési céltól - kizárólag a 6. Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

A 21.11 Kincstárjegy sorba a hitelintézet által megvásárolt (likviditási, kamatozó, valamint diszkont) kincstárjegyek, a 21.12 Államkötvények sorba a különböző (kincstári, lakásfedezeti és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, valamint az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény forgatási céllal tartott állományának értéke kerül. (A TB kötvények állományát az I.C. Tájékoztató adatok között külön is ki kell mutatni.) A 21.13 sorban a konszolidációs államkötvények értékét kell szerepeltetni.

A 21.14 sorba az ÁHT egyéb intézményei (pl. a TB önkormányzatai) által kibocsátott értékpapírok állományának kell kerülnie. A kereskedési céllal vásárolt kárpótlási jegyek állományát is itt kell kimutatni.

A 21.151-21.162, illetve a 21.311-21.622 sorokban kell kimutatni az egyéb pénztulajdonosok által nyílt körben kibocsátott valamennyi értékpapír állományát (kötvény, befektetési jegy, közraktárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél stb.) kibocsátó és eredeti lejárat szerint bontva. A külföldi jegybankok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (mivel azok nem felelnek meg az Épt. szerint megfogalmazott állampapír kategóriának) a külföldi kötvények (21.621-622 sor) között kell feltüntetni.

A 21.21-21.22. soroknak a hitelintézet tulajdonában lévő, az MNB által belföldön vagy külföldön kibocsátott kötvényeket kell tartalmazniuk. Itt kell szerepeltetni a forgatási céllal tartott Központi Váltó- és Hitelbank Rt. (KVH Rt.) kötvények állományát is. (A KVH kötvényeket az I.C. Tájékoztató adatok között külön is ki kell mutatni.)

A 21.7 Céltartalék sor a 21.11-21.622 sorokban szerepeltetett értékpapírok utáni céltartalék fennálló állományát tartalmazza egy összegben.

A 22.1-22.4 sorokba kell kerülniük a hitelintézet által kereskedési céllal birtokolt részvények állományának szektoronként bontva, külön soron kimutatva a - belföldön vagy külföldön - értéktőzsdére bevezetett és nem bevezetett állományokat.[7]

A 22.21-22 sorokban figyelembe vett - a fogalmak között meghatározottak szerinti - Speciális Pénz- és Tőkepiaci Intézményekben történt befektetések értékét az I.C. Tájékoztató adatok között a 88.2 Vagyoni érdekeltség speciális pénz- és tőkepiaci intézményekben sorban is szerepeltetni kell.

A 22.4 Külföldi részvények sorban kell szerepeltetni a forgatási célú külföldi részesedéseket. Az itt kimutatott hitelintézetben, pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásban, valamint biztosító részvénytársaságban szerzett befektetések értékeit - az I.C Tájékoztató adatok között a Kereskedési célú külföldi részvényekből (91, 92) sorokban részletezni kell.

A 22.5 Céltartalék sornak a 22.11-22.4 sorokban szereplő részvények utáni céltartalék fennálló állományát kell tartalmaznia.

3. Befektetési célú értékpapírok

Ebben az eszközcsoportban azokat a nyílt körben kibocsátott, eredetileg hosszú lejáratú értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket elsősorban befektetésként, vagy hosszabb időre, tartós jövedelemszerzési céllal tart a hitelintézet. Itt kell feltüntetni továbbá a zárt körben kibocsátott valamennyi értékpapírt. Az értékpapírokat az Szkr. szerinti értéken kell szerepeltetni.

A hitelintézet/ek üzletszerű tevékenységét kisegítő járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket - függetlenül a befektetési céltól - kizárólag a 6. Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

A felsorolás sorrendje követi a kereskedési célú értékpapírokét, de külön kell bemutatni a zárt körben kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát (az 31.71-73 sorokban) és az egyéb részesedéseket, üzletrészeket. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések. (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván.

A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt.

Az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény befektetési céllal tartott állományának az államkötvények között (a 31.11. sorban) kell szerepelnie. (A TB kötvények állományát az I.C. Tájékoztató adatok között külön is ki kell mutatni.) A nem forgatási céllal tartott konszolidációs államkötvények állományát a 31.12 sorban kell közölni.

A 31.13 sorba az ÁHT egyéb intézményei (pl. a TB önkormányzatai) által kibocsátott, befektetési céllal birtokolt értékpapírok állományának kell kerülnie. A befektetési céllal vásárolt kárpótlási jegyek állománya is ebbe a sorba kerül.

A 31.2 sorban, a jegybanki kötvényekkel együtt kell a befektetési céllal tartott Központi Váltó- és Hitelbank Rt. (KVH Rt.) kötvényt kimutatni. (A KVH kötvényeket az I.C. Tájékoztató adatok között külön is ki kell mutatni.)

A külföldi jegybankok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (mivel azok nem felelnek meg az Épt. szerint megfogalmazott állampapír kategóriának) az egyéb külföldi értékpapírok között, az 31.62 sorban kell feltüntetni.

A 32.21, illetve a 32.22 sorokban figyelembe vett - a fogalmak között meghatározottak szerinti - Speciális Pénz- és Tőkepiaci Intézményekben történt befektetések értékét az I.C. Tájékoztató adatok között a 88.2 Vagyoni érdekeltség speciális pénz- és tőkepiaci intézményekben sorban is szerepeltetni kell.[8]

A 32.4 Külföldi részvények sorban kell szerepeltetni a külföldi részesedéseket. Az itt kimutatott hitelintézetben, pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásban, valamint biztosító részvénytársaságban szerzett befektetések (részesedések) értékeit - az I.C Tájékoztató adatok között a Bef. célú és vagyoni érdek. külföldi részvényekből (94, 95, 96) sorokban részletezni kell.

A 32.5 Egyéb részesedések, üzletrészek sorban azokat a befektetéseket kell feltüntetni, amelyeket a hitelintézet tartós jövedelemszerzés céljából szerzett és forgalomképesek.

A befektetési célú értékpapírok után a Hpt. illetve a számviteli előírásoknak megfelelően képzett céltartalékok hó végén fennálló állományát (a befektetési célú értékpapírokét) a 31.8 sorban, illetve (a részvényekét) a 32.6 sorban kell kimutatni.

4. Jegybanki és bankközi betétek

Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a jegybanki passzív repo és a hitelintézetekkel kötött valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományát.

A 41.11-12 Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki nostro számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is.

A 41.2 Jegybanki passzív repo sorba kell kerülnie a jegybanki passzív repo és a jegybankkal szembeni valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományának (a definíciók között megfogalmazott tartalommal).

A 42.1-42.2 Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél elhelyezett forint- illetve devizaeszközöket kell jelenteni.

A 44.1-44.2. Külfölddel szembeni bankközi betétek sorba a Hpt. meghatározása szerint hitelintézetnek minősülő külföldi hitelintézetek betéteinek állománya kerül.

5. Hitelek

Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések állományát szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve.

A prolongált hiteleket az eredeti hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni.

A rövid lejáratú (a vállalkozóknál és a lakosságnál az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell figyelembe venni a nem függővé tett, tehát a mérlegben követelésként a hármas számlaosztályban kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét is.

A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét is.

A 51.11-12 Központi költségvetésnek nyújtott hitel sorban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. A korábbi TB kötvénykibocsátásból eredő, 1995. végén átvállalt tartozást az államkötvények. között kell kimutatni.

Az 52 Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi MNB-tartozások állományát.

A 53.11-12 Hitelintézeteknek nyújtott hitelek. sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a betétszerződéseken és az alárendelt kölcsöntőke szerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt, valamint a felszámolás alatt álló hitelintézeteknél elhelyezett un. "befagyott" betéteket is).

A 53.2 Hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt.

A 55.1 Nyújtott kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorban a Hpt. 5. számú melléklete I./3. pontja szerinti feltételek mellett legalább két évig terjedő eredeti lejárattal nyújtott (és a befektetési tevékenység kockázatának fedezetére szolgáló) hiteleket, a 55.2 Nyújtott alárendelt kölcsöntőke sorban a Hpt. 5. számú melléklete I./2. pontjában foglalt feltételekkel nyújtott hiteleket kell szerepeltetni.

A vállalkozók folyószámla és eseti hiteleit tartalmazó 56.11 illetve 56.21 sorokban a beváltott garanciák állományának is szerepelnie kell.

A 56.12 illetve a 56.22 sorban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott - jogi személyiségű vállalkozók, illetve kisvállalkozók által kibocsátott - tárcában lévő valamennyi váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható, illetve a nem viszontleszámítoltatható váltókat is).

A 56.131-132, illetve a 56.231-232 sorokba a vállalkozókkal, mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek. (A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent.) A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

A lakáscélú, jelzálog típusú vállalkozói hitel-soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak, stb. részére nyújtott hitelek állományát kell tartalmaznia.

A nem lakáscélú ingatlanvásárlási hiteleket - a jelzálogtól függetlenül - az egyéb hitelek között kell feltüntetni. Az I.C Tájékoztató adatok között külön sorokon is kell kimutatni az irodaházak, üzletházak, bevásárlóközpontok stb. építésére nyújtott hitelek állományát az ott pontosított definíciónak megfelelő tartalommal.

A jogi személyiségű vállalkozók, illetve a kisvállalkozók egyéb hitelei között kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még ki nem egyenlített összegét, a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből történt kihelyezések mérlegben, illetve főkönyvben szereplő összegét, valamint a banki alapjuttatás címén fennálló követelések állományát is.

A 56.17 és 56.26 sorokban a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseket az Szkr. által előírt értéken kell szerepeltetni.

A lakossági szektornak nyújtott hiteleknek tartalmazniuk kell a megfelelő sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is. A devizafedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljától függően a megfelelő sorban kell szerepeltetni.

A 57.21-22 Lakossági áruvásárlási hitel sorokba kell kerülnie az áruvásárlási hitelek állományának.

A 57.41-42 Lakossági lakáscélú jelzálog típusú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbővítési) és egyéb (pl. üdülő vagy garázs) építési hitelállomány - jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott - összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakástakarékpénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is.

A nem lakáscélú ingatlanvásárlási hiteleket - a jelzálogtól függetlenül - az egyéb hitelek között kell feltüntetni.

Az 57.51-52 Egyéb lakossági hitelek között kell jelenteni a lakosság részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. személyi hitel, gépkocsivásárlási hitel, tandíj hitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási, stb.).

A 58.11-58.22 sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi követelés állományát az értékpapírok és érdekeltségek kivételével.

A 59 Céltartalék (Hitelek és bankközi ügyletek után) sorban kell a hitelintézetekkel szembeni (a Felügyeleti Mérleg 13.1, 13.2 és 14., illetve a 42.1-44.2 eszközsoraiban szereplő) ügyletek, valamint a hitelek és egyéb követelések után - a Hpt. illetve a számviteli előírások szerint megképzett - a beszámolás napján fennálló kockázati céltartalék állományt kimutatni, ideértve a rövid lejáratú hitelek között kimutatott kamatkövetelések utáni kockázati céltartalékot is.

Az 1996. január 1-jét megelőzően megképzett kamatkövetelések utáni kockázati céltartalék meglévő összegét továbbra is nyilván kell tartani mindaddig, amíg az egyedileg rendezésre (felhasználásra, felszabadításra) nem kerül.

6. Vagyoni érdekeltségek

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet az üzletpolitikai, illetve veszteség mérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket. A befektetéseket az Szkr. szerinti értéken kell szerepeltetni.

Ide tartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, a speciális pénz- és tőkepiaci intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott) vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a befektetési célú részvények között.

A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván.

Itt kell minden - a hitelintézet/ek üzletszerű tevékenységét kisegítő tevékenységet végző - járulékos vállalkozásokba történt befektetéseket kimutatni.

Az Egyéb üzletrészek sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények.

A 61. sorban a belföldi - Hpt. szerint meghatározott - hitelintézeti befektetések bekerülési értékét kell feltüntetni.

A pénzügyi vállalkozások (62 sorok) és a befektetési vállalkozások (63 sorok) között csak azokat a befektetéseket lehet kimutatni, amelyek az ÁPTF engedélyével és alaptevékenységként végzik a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet.[9]

A fogalmak között meghatározott Speciális Pénz- és Tőkepiaci Intézményekben történt befektetéseket is a 62 sorokban kell szerepeltetni. Az itt figyelembe vett SPTI befektetések értékét az I.C. Tájékoztató adatok között a 88.2 Vagyoni érdekeltség speciális pénz- és tőkepiaci intézményekben sorban külön is ki kell mutatni.

A 64 sorban a biztosító részvénytársaságokban szerzett részesedések értékét kell feltüntetni.

A 65.1-2 sorokban a kizárólagosan vagy elsődlegesen a hitelintézet(ek) üzletszerű tevékenységét elősegítő, kiegészítő tevékenységet végző járulékos vállalkozásokban lévő valamennyi befektetést szabad feltüntetni.[10]

A 67 Külföldi részvények sorban kimutatott hitelintézetben, pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint járulékos vállalkozásokban szerzett befektetések értékeit - az I.C Tájékoztató adatok között a 9. Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések (91-96) sorokban - külön ki kell emelni.

A 68.1-2 sorokban - a külön sorban kiemelt vállalkozások kivételével - a veszteségmérséklő befektetéseket kell kimutatni.[11]

A 61.9 Céltartalék sorban az érvényes jogszabályok alapján itt - ebben az eszközcsoportban - feltüntetett vagyoni érdekeltségek után megképzett és a hó végén fennálló kockázati céltartalék állományt kell jelenteni.

7. Aktív kamatelhatárolások

A 71-79 sorokba kell kerülniük a forint- és devizaügyletekkel kapcsolatos, forintban vagy devizában fennálló (a járó, de még nem esedékes) elhatárolt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegének, szektoronkénti bontásban.

8. Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

A 81.1-81.9 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat is (a 7. eszközsorban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével).

A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni.

Az aktív elhatárolások között feltüntetendő - egyes szektorokra jellemző - legfontosabb tételek a következők.

81.1 Kormányzati szektor

Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók - adónemenként nettósított - állománya, ha egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalon a passzív elhatárolás sorba kerül); az állami költségvetéssel szembeni követelések; a kereskedelempolitikai támogatás elszámolása és az Állami Fejlesztési Intézettel szembeni aktív pénzügyi elszámolások összege és az Állami Fejlesztési Intézettől lebonyolításra átvett, a vállalkozók részére beruházáshoz állami alapjuttatásként, állami kölcsönként kihelyezett, a Felügyeleti mérlegben máshol még nem kimutatott, de a mérleg részét képező összegek stb.

81.3 Önkormányzatok

Itt kell kimutatni a befizetett helyi adók miatti, valamint az önkormányzatokkal kapcsolatos egyéb követelések összegét.

81.7 Vállalkozók

Ebbe a sorba a Magyar Postával, illetve más vállalkozóval szembeni követelések összege, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal - a hitelintézetek kivételével - kapcsolatos követelések, a vállalkozókkal szembeni aktív pénzügyi elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket is.

81.8 Lakosság

Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek.

82 Befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések

Ide a befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések - az Szkr. szerinti - állománya kerül.

83 Függő tételek

Ez a sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás, stb.) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza. Azoknak a függő főkönyvi számláknak az állománya kerül ide, amelyeknek a hó végi egyenlege Tartozik jellegű.

84 Egyéb

Ebben a sorban kell kimutatni az átmenő aktívák összegét a kamatelhatárolások kivételével, valamint mindazokat a tételeket, amelyek más eszköz-sorokban nem szerepelnek.

85 Céltartalék

Itt kell a 82 Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések sorban szereplő, illetve az Egyéb eszközök után - a Hpt., illetve a számviteli előírások szerint - képzett és a hó végén fennálló kockázati céltartalék állományt kimutatni.

9. Saját eszközök

Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek.

A 91.1 sorba kerül a hitelintézet által visszavásárolt saját kötvény, a 91.2 sorba a visszavásárolt saját részvény állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez.

A 91.3 sorban egyéb saját eszközként a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni amelyet nem követelés ellenében kapott.

A 92-93. sorban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott készletállományt, valamint az ezek után képzett céltartalék fennálló állományát.

A 94.1-95.4 sorokban a befektetett eszközök közül az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét az Szmt. által előírt értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni.

A 94.1 Immateriális javak - bérleti jog sorba csak a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló vásárolt bérleti jog értékét kell szerepeltetni.

A 94.2 Immateriális javak - egyéb vagyoni jog sorban kell az egyéb, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló bérleti jog értékét is kimutatni a többi vagyoni joggal együtt.

94.3 Immateriális javak- szoftver

Itt kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni.

94.3 Immateriális javak- egyéb

Itt kell az immateriális javaknak az egyéb - külön sorban nem kiemelt - állományát feltüntetni, beleértve az Szmt. 22.§ (4) bekezdésében az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

A 95.1 Tárgyi eszközök - ingatlanok sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok értékét kell jelenteni.

A 95.3 Tárgyi eszközök - beruházások sorban kell a beruházások összegén túlmenően a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni kell.

A 95.4 Nem banküzemi célú tárgyi eszközök sorban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket, (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) kimutatni.

I. B FORRÁSOK

A Források összesen sor megegyezik a felügyeleti mérleg főbb forráscsoportjainak összegével.

1. Betétek

Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által a pénztulajdonosoktól szerzett betéteket szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban, esetenként betétfajták szerint is részletezve.

A lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is.

A látra szóló és folyószámla betét sorokban a bármikor felmondható, felvehető - nem lekötött - betétállományt kell feltüntetni, ide értve a látra szóló, nem lekötött betétkönyvet is, valamint a folyószámlabetéteket. A látra szóló takarékbetétkönyvekben lévő betétek hóvégi állományát az I.C Tájékoztató adatok között külön is ki kell emelni.

A folyószámlabetétek közé azokat a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett betéteket kell sorolni, amelyekről kifizetések teljesíthetők.

A folyószámláról, és egyéb bankszámláról lekötött betétállományt a "Lekötött betét" sorokban kell szerepeltetni.

A felmondásos betét sorokban az olyan lejárat nélküli, nem átruházható betétek állományát kell kimutatni, amelyeknek a megnyitásakor kötött betéti szerződésben rögzítésre került az az időtartam, amellyel korábban előzetesen be kell jelenteni a felvétel szándékát. Ezek esetében az előre rögzített időtartam letelte előtt vagy nem vehető fel a betét, vagy csak "büntetéssel" (kamat elvesztésével)

A hitelintézeteknél elhelyezett lakáscélú betéteket (megtakarításokat) a megfelelő szektor betétei között kell feltüntetni. A lakosság által elhelyezetteket a 14.3 Lakosság-lakáscélú betét sorban, a többi szektor lakáscélú betéteit a hosszú lejáratú (számlán) lekötött betétek között kell jelenteni.

A vállalkozói látra szóló és folyószámla betét sorokban szerepeltetendők látra szóló és folyószámla betéteken kívül a bankszámla, az elszámolási, és a csekkszámlabetétek, valamint a külkereskedelmi célbetétek is.

A jogi személyiségű vállalkozók lekötött betétei között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló ÁPTF határozat dátumától) kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.[12]

A névre szóló betéti okiratokat a megfelelő szektoroknál kell kimutatni. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló betéti okiratoknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva.

A vegyes kibocsátású, nem névre szóló betéti okirattal szerzett források állományát - amennyiben nem megállapítható, hogy milyen szektor felé történt eladásuk - a 15.1-15.2 Szektorálisan nem bontható betéti okirat sorban kell szerepeltetni. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni.

Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött, takaréklevél és takaréklevél jellegű betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott - az ügyfélnek járó, de nem esedékes - kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.)

2. Hitelintézetektől származó bankközi betétek

Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől származó, betétszerződés alapján szerzett források, loro számlák állományát. Amennyiben a loro számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent.

A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a jogi személyiségű vállalkozók lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló ÁPTF határozat dátumától) kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.[13]

A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket - a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig - az egyéb passzív elszámolások között az IB67. Egyéb soron kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé kell áthelyezni.

3. Felvett hitelek

Itt kell kimutatni minden hitelfelvételből vagy egyéb megállapodás alapján szerzett olyan forrást, amely a jegybanktól, belföldi vagy külföldi hitelintézettől, az un. PBBS-csoporttól, külföldi kormányoktól, vagy nemzetközi intézményektől származik.

4. Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok

Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott kötvények (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) és letéti jegyek, valamint az egyéb, külön jogszabályban meghatározott értékpapírok értékét kell feltüntetni. (A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket a Betétek részben kell kimutatni.)

A külön jogszabály által meghatározott értékpapírok közül a hitel jellegűeket (pl. jelzáloglevelek) a kötvény sorokban, a betét jellegű értékpapírokat a letéti jegy sorokban kell kimutatni.

A szektorális bontást a tájékoztató adatok között kell részletezni.

5. Passzív kamatelhatárolások

Itt kell feltüntetni az Szkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a (járó, de még nem esedékes) kamatokat és kamatjellegű jutalékokat (a takaréklevelek és takaréklevél jellegű betétek betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamata nélkül) szektoronként bontva.

6. Egyéb passzív elszámolások

A 61-67 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban és devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (az 5 Passzív kamatelhatárolások sorban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket.

61 Úton lévő tételek

Ebben a sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a "GIRO indított és fogadott tételek elszámolási számla", valamint a Posta Elszámoló Központ (PEK) számla állományát kell szerepeltetni Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a devizaelszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek. A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére - helyes könyvelés esetén - egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 5 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.)

62. Függő tételek

Ez a sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás, stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza.

A 63. Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás soron az Szkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni.

64. Államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszköz

Itt a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett, valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat kell jelenteni, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött. (Szkr. 5.§ 8/a. pont)

65 Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás

A 65.1-65.9 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (az 5 Passzív időbeli kamatelhatárolások sorban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével).

A passzív elhatárolások között feltüntetendő - egyes szektorokra jellemző - legfontosabb tételek a következők.

65.1 Kormányzati szektor

Ebben a sorban szerepel az állami költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); az állami költségvetéssel szembeni tartozások, ideértve az adótartozások adónemenkénti nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege követel jellegű; a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke; az Állami Fejlesztési Intézettel szemben még fennálló passzív elszámolások stb.

65.3 Önkormányzatok

Itt az önkormányzatokkal és intézményeikkel szembeni tartozások (pl. helyi adók) szerepelnek.

65.5 Hitelintézetek

Itt az Szkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő- részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét), valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív pénzügyi elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek.

65.7 Vállalkozók

Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számlaegyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a vállalkozókkal szembeni passzív pénzügyi elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások stb. kerülnek.

65.8 Lakosság

Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelem-elszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell feltüntetni.

66 Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre

Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét.

67 Egyéb

Ide kerülnek mindazok a forrásoldali tételek, amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek. Itt kell pl. kimutatni (nettó összeggel) a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelek összegét addig, amíg a hitelintézet még nem fizette ki a címzettnek, illetve a hitelek törlesztő részleteit addig, amíg a hitelintézet nem továbbította a munkáltatónak.

Ezen a soron kell nyilvántartani a hitelintézeti alaptőke emelésekor az alaptőke-emelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket - amennyiben részben, vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank. A Cégbírósághoz történt benyújtást követően kerülhet ez az összeg az 1B91.1 Jegyzett tőke sorba.

Itt kell szerepeltetnie továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket - a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé kell áthelyezni.

7. Hátrasorolt kötelezettségek

Itt kell a hátrasorolt kötelezettségnek számító alárendelt, valamint a kiegészítő alárendelt kölcsöntőké(ke)t kimutatni. A csoportosításnál figyelembe kell venni, hogy az alárendelt kölcsöntőkének számító kölcsön belföldiektől, vagy külföldiektől származik.

Az Alárendelt kölcsöntőke - szavatoló tőkénél figyelembe vehető sorokba a Hpt. 5. sz. mellékletének I. fejezet 2. és 3. pontjaiban ilyenként meghatározott tételei közül a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke mindig a teljes összeggel, míg az alárendelt kölcsöntőke csak azzal a résszel szerepelhet, amellyel a szavatoló tőkébe be lehet számítani.

Az Alárendelt kölcsöntőke - szavatoló tőkénél figyelembe NEM vehető sorokba a törvényi előírásnak megfelelően az alárendelt kölcsöntőkének - a Hpt. 5. számú melléklete I. fejezet 2. pont d) alpontja szerint - a szavatoló tőke értékébe figyelembe nem vehető részét kell szerepeltetni.

Az alárendelt kölcsöntőke csökkentésének összegét - vagyis a visszafizetési időpontot megelőző öt év során az évenkénti fokozatos csökkentést - a lejárat szerinti időpontban egy összegben kell számításba venni és ezt kell a külön sorban feltüntetni. Deviza esetén a csökkentés nagyságát a szerződés szerinti alárendelt kölcsöntőke devizaértéke határozza meg. (A szavatoló tőkébe való beszámíthatóság nem érinti az alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben!)[14]

8. Céltartalék

Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó - a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló - kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel.

A 81. sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékok - beszámolás napján fennálló - együttes összegét kell jelenteni.

A 82. és 83. sorokban az árfolyam-kockázatra, illetve az árfolyam veszteségre - a számviteli előírások szerinti céltartalék beszámolás napján fennálló állományát kell kimutatni.[15]

A 84. Általános kockázati céltartalék sorban - a Hpt. és a számviteli szabályok által előírt - általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni.[16]

A 85 sorban kell külön feltüntetni a lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát.

A 86 Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által (pl az országkockázatra) előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni.

9. Saját tőke

Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemeket, amelyeket részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni.

91.1. Jegyzett tőke

Ebben a sorban - az Szmt. által meghatározottak szerint - a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell részletezni.

Fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni.

A befizetett, de a Cégbíróság által még nem bejegyzett tőkeemelés összegét - a Hpt. szavatoló tőke számítással kapcsolatos előírásaival összhangban - szintén itt kell szerepeltetni, ha a hitelintézet a szükséges dokumentumokat az ÁPTF-nek benyújtotta.

A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek. A be nem jegyzett tőke értékeket - az előzőleg említett tőkeemelés kivételével - a megfelelő sorokban kell szerepeltetni.

Hitelintézeti alaptőkeemeléskor az alaptőkeemelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket az alaptőkeemelést végrehajtó banknak - amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank - az egyéb passzív elszámolások között az 1B67. Egyéb soron kell nyilvántartania. A Cégbírósághoz történt benyújtást követően kerülhet ez az összeg a 91.1 Jegyzett tőke sorba.

A 91.2. Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel.

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a - Cégbírósághoz bejegyzés céljából be nem nyújtott - jegyzett tőkének számító részjegytőkét, vagyoni hozzájárulást stb. a következő sorokban kell részletezni.

91.3 Szövetkezeti részjegy, vagyonjegyalap sorban a tulajdonukat képező részjegy állományt és vagyonjegyalapot,

91.4. Szövetkezeti vagyoni hozzájárulás sorban a bankkonszolidáció során kapott vagyoni hozzájárulást kell szerepeltetni,

91.5. Szövetkezeti egyéb sorban kell kimutatni a fel nem sorolt, de a szövetkezeti hitelintézet tőkéjét képező egyéb állományt (pl. a konszolidációhoz nem kapcsolódó vagyoni hozzájárulást).

A Tőketartalék sorokban a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 92.1 ázsió és 92.2 egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni.

A 92.1 Tőketartalék - ázsió sorban azt az ázsió összeget is figyelembe kell venni, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása az ÁPTF-hez már megtörtént.

A 92.2 Tőketartalék - egyéb sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-ai ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük.

A kétszeres számbavétel elkerülése végett azok a szövetkezeti jegyzett tőke elemek, amelyek 91.1 Jegyzett tőke sorban figyelembe lettek véve nem szerepelhetnek a 91.3-91.5 sorokban.

A bármilyen ok miatt visszavett (visszavásárolt) részjegyeket nem szabad kimutatni a részjegyállományban.

Az Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni 93.1 sorba az előző évek után képződött, 93.2 sorba az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott és 93.3 sorba az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot.

A 93.2 Eredménytartalék - közgyűlés által még jóvá nem hagyott előző évi sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott, auditált mérleg megjelenéséig lehet kitölteni. Ide a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembe vétele után a várható, de a tervezett osztalék-fizetést nem tartalmazó - a későbbiek során eredménytartalékként szereplő - mérleg szerinti eredményt kell kimutatni.

A 94 Értékelési tartalék sorban a Hpt. által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett értékelési tartalékot kell feltüntetni.

A 95 Általános tartalék sorban a Hpt. 75.§ (2) bekezdése által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.)

A 96 Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) sorba az Eredménykimutatás tábla alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A deviza oszlopban nem szerepelhet összeg!)

Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni - a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek - a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege.

Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni.

Az év végi végleges adat az éves beszámoló mérleg szerinti (auditált) eredménye.[17]

I. C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

A jelentés kitöltése

A jelentésben közölt adatoknak segítséget kell nyújtani az egyes kockázatok felméréséhez, a Felügyelet, illetve az MNB részére szükséges információkhoz, számításokhoz.

11. Fedezetek, biztosítékok (Teljes értéken)[18]

Az 11. sorban az ügyfelektől kapott fedezeteket, biztosítékokat - a szabályok szerinti értékelésnek megfelelően - a hitelintézetnél nyilvántartott teljes értékük figyelembe vételével kell kimutatni. T18) A b) deviza oszlopban a devizában kapott fedezetnek forintban kimutatott értékét kell szerepeltetni.

Az ügyfelekkel (ideértve a pénzügyi intézményeket és a pénzügyi szektorba tartozó többi szervezetet is) szemben a vonatkozási időpontban fennálló összes követelés (azaz a mérlegben kimutatott követelések - köztük a halasztott fizetéssel eladott eszközök utáni követelések - valamint a mérlegen kívüli, vállalt kötelezettségek) mögé állított fedezeteket és biztosítékokat kell feltüntetni az alábbi részletezésben.

A 11.1 Pénzfedezet sorban a hitelintézetnél az óvadékként lekötött összeget (zárolt számlát), és az óvadékul kapott (letétbe helyezett) betéti okiratokat kell kimutatni.

A 11.2 Bankgaranciák között a más hitelintézettől kapott garanciát, illetve a hitelintézeti készfizető kezességet kell szerepeltetni, így ide számít az olyan leszámítolt váltó, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt. (Az Eximbank saját kockázatára - és nem költségvetési garanciára - nyújtott bankgaranciáját itt kell feltüntetni.)

A 11.31 sorban a központi költségvetés garanciái között kell feltüntetni a hitelintézeti követelés mögé - jogszabályban vagy szerződésben biztosított - a központi költségvetés készfizető kezességeként állított fedezeteket. (Itt kell kimutatni a központi költségvetés Eximbank közvetítésével biztosított készfizető kezességét is, de csak az állami garancia mértékéig.)

Az 11.32 sorban kell szerepeltetni az egyéb állami és állami tulajdonú szervek jogszabályban biztosított vagy szerződésben vállalt garanciáit, illetve készfizető kezességét. (Itt kell feltüntetni pl. a Hitelgarancia Rt. közvetítésével biztosított állami garanciákat is.)

Külön a 11.41 és 11.42 sorban kell kimutatni a kapott értékpapír fedezeteket részvény, illetve egyéb értékpapír bontásban.

Az ügyfelek által nyújtott biztosítékok közül az árbevétel-, illetve az egyéb követelés engedményezést külön a 11.51. és 11.52 sorban kell részletezni.

A 11.6 sorban az árukészlettel (közjegyzői okiratba foglalt zálogjogként) biztosított fedezet értékét kell kimutatni.

A 11.7 Jelzálog sorban csak az ingatlanra vagy egyéb zálogtárgyra jelzálogjogként bejegyzett és nyilvántartott fedezeteket kell feltüntetni.

A 11.8 Egyéb sorban szerepelnek az előzőekben nem kiemelt biztosítékok, fedezetek (pl. a hitelek fedezetéül szolgáló egyéb biztosíték, kézizálog, devizabetét, célbetét, stb.) A készfizető kezességet legfeljebb a követelés erejéig kell figyelembe venni.

12. Fedezetek, biztosítékok (követelés értékéig)

Ebbe az összesítő sorban a fedezeteket nem teljes értékben, hanem csak a követelés (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat ) értékéig kell kimutatni részletezés nélkül, egy összegben. A "túlbiztosított" eszközök esetében a fedezetek értékét legfeljebb a követelés erejéig lehet figyelembe venni. A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket a valós értéken kell számításba venni.[19]

13. Comfort letter-rel fedezett követelések

Itt csak azokat az ún. "erős" ígérvényeket lehet figyelembe venni, amelyekben legalább arra vállalnak garanciát, hogy a vállalkozást - minden esetben - a meglévő jó állapotban tartják. Az ilyen ígérvényeket legfeljebb csak a követelés (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat ) értékéig szabad kimutatni.[20]

2. Lombard hitelek

Ezekben a sorokban csak azokat a lombard hiteleket kell kimutatni, amelyeknél a kézizálog értékpapír, és amelyeknél a hitelnyújtás során az értékpapírok letétbe helyezéssel - óvadékul, zálogként - ténylegesen is átkerültek a hitelintézet birtokába.

Külön a 21. sorban kell szerepeltetni a részvény- és külön a 22. sorban az egyéb értékpapír fedezet mellett nyújtott hitelállományt.

A részvényfedezet mellett nyújtott hitelállományból külön - a 21.1 sorban kell kimutatni azokat a hiteleket, amelyeket részvényvásárlásra és a 21.2 sorban, amelyeket egyéb célra nyújtottak.

3. Függővé tett kamatok, kamatjellegű jutalékok

Az Szkr. szerint függővé tett kamatokat és kamatjellegű jutalékokat összesen, illetve szektorbontásban kell megadni a 31-38 részletező sorokban.

4. Összes lejárt hitelállomány

Ebbe a sorba kell beírni az esedékesség napján vissza nem fizetett, illetve esedékesség előtt felmondott összes lejárt hitel tárgyhó végi könyv szerinti nyilvántartási értékét a még nem esedékes kamatok és jutalékok összege nélkül.

Ideértendő minden hitel, kölcsön, leszámítolt váltó, beváltott bankgarancia, megvásárolt követelés azon összege, amelyet a szerződésben rögzített esedékesség napján nem fizettek vissza, illetve esedékesség előtt felmondásra került.

Hosszú lejáratú hitelek esetén nem a végső lejáratot, hanem az egyes részletek esedékességét kell figyelembe venni. A rövidlejáratú hitelek között jelentendő, követelésként kimutatott lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét szintén tartalmaznia kell ennek a sornak.

5. Összes leírt kihelyezés (január 1-től a tárgyhó végéig)

Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig leírt, a leírás előtt a mérlegben, illetve a főkönyvben kimutatott valamennyi követelés nyilvántartási értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban.

A többszörös számbavétel elkerülése érdekében e sorokat az eladott követelésekkel kapcsolatos leírások nélkül kell jelenteni. A bármilyen okból a nullás számlaosztályban nyilvántartott követelések leírását itt nem kell szerepeltetni.

Külön sorban kell jelenteni a beruházási hitelt a jogi személyiségű vállalkozóknál (51.1 sor) és a kisvállalkozóknál (51.4 sor), az összes egyéb hitelt (51.2 illetve 51.5 sor), valamint az egyéb NEM hitel 51.3, illetve 51.6 sorokban az egyéb követeléseket.

Az 52 Lakosság és a 53 Külföld sorokban kell a lakosságnál, illetve a külföldi ügyfeleknél leírt követelést feltüntetni.

Az 54. Egyéb sorban kell a többi, szektorálisan nem részletezett leírt kihelyezést kimutatni, mivel a szektorbontás nem teljes.

Külön az 55 Leírt kamatkövetelés soron egy összegben kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig leírt, a leírás előtt a rövid lejáratú hitelek között nyilvántartott lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét, ezért ezt az 51-54 részletező sorok nem tartalmazhatják.

6. Összes véglegesen eladott kihelyezés (január 1-től a tárgyhó végéig)

Itt kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig véglegesen eladott követelésállományt a megadott bontásban könyv szerinti (61.11-61.5 sorok), valamint eladási értéken (62.11-62.5 sorok). (A bármilyen okból kizárólag a "0"-s számla-osztályban nyilvántartott követelések eladását itt nem kell jelenteni.)

Könyv szerinti értéken a követelés eladás előtti, főkönyvbeli nyilvántartási értéke értendő. Az eladási érték az eladott követelésnek az adásvételi szerződés szerinti értékét (eladási árat) tartalmazza.

Az eladott követeléseket - a leírásokhoz hasonlóan - a jogi személyiségű vállalkozóknál és a kisvállalkozóknál meg kell bontani beruházási hitel, összes egyéb hitel, valamint egyéb NEM hitel sorokra, s a 61.4 és 62.4 Egyéb soroknak kell tartalmazniuk a nem részletezett szektorokkal szemben véglegesen eladott kihelyezéseket.

Itt is külön kell kimutatni az adott év során a tárgyhó végéig - az eladás előtt a rövid lejáratú hitelek között szerepelt - véglegesen eladott kamat és kamatjellegű jutalékkövetelések összegét (az 61.5, illetve a 62.5 sorokban).

A 63. Leírt és eladott követelések mögötti ref. hitel állomány sorban az MNB által refinanszírozott hitelállományokból csak a tőkekövetelés értékét kell megadni.

64. Saját érdekeltségnek véglegesen eladott összes kihelyezés (január 1-től a tárgyhó végéig)

A véglegesen eladott összes kihelyezés közül azokat kell könyv szerinti (64.1 sor), illetve eladási értéken (64.2 sor) kimutatni, amelyeket a hitelintézet saját érdekeltségének értékesített.

Saját érdekeltségnek az a vállalkozás számít, ahol a hitelintézet a vagyoni vagy a szavazati jogoknak legalább tíz százalékát birtokolja.

7. Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok összesen

Az FM Források között a 4 Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok sorában kimutatott összes - a hitelintézet által kibocsátott - értékpapír értékéből a belföldön kibocsátott állományt a kiemelt szektorok szerint itt kell részletezni.

A névre szóló értékpapírokat a megfelelő szektoroknál kell szerepeltetni.

Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló értékpapíroknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva.

A 74 Külföld sorban a hitelintézet által belföldön kibocsátott értékpapírok közül a nem-rezidensek (külföldi személyek) által megvásárolt állományt kell kimutatni.

A 75. Szektorálisan nem bontható sorban kell szerepeltetni a vegyes kibocsátású, nem névre szóló értékpapírokkal szerzett források állományát, amennyiben nem állapítható meg, hogy milyen szektor felé történt eladásuk. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni.

8. Egyéb tájékoztató adatok

A 81 Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmaznia a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a lakosságnak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát, (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket).

A 82 LTP-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorban a lakástakarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik, s a hitelnyújtók döntően az 1997-ben megalakult lakástakarékpénztárak tulajdonosai.

A 83.1 Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-től a tárgyhó végéig) sorban kell feltüntetni a - társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével - számított adófizetési kötelezettség időarányos részét. Itt nem a ténylegesen kifizetett adóelőleg összegét kell szerepeltetni, hanem a tárgyévi adatok alapján számított várható társasági adó összegét.

A 83.2. Adófizetési különbözet (halmozott január 1-től a tárgyhó végéig) sorba a ténylegesen befizetett és az - időarányos - adófizetési kötelezettség különbözetét kell beírni. A fizetendő adó-különbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az - időarányos - adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.

A 84.1 Egyéb aktív időbeli elhatárolás sorban az FM eszköz oldalán a 8. Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben.

A 84.2 Egyéb passzív időbeli elhatárolás sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 65.1-67 sorokban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni.

A 85.1 Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos követelés sorban a mérlegen kívüli tételek között szereplő nem valódi penziós ügyletekből eredő követelések értékét, míg a 85.2 Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos kötelezettség sorban a mérlegen kívüli Függő kötelezettségek között kimutatott nem valódi penziós ügyletekből származó kötelezettségek értékét kell feltüntetni.

A 86.1 Még be nem jegyzett vállalkozásba fizetett alapítói hozzájárulás sorba az olyan vállalkozásokba befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulásoknak az összegét kell beírni, amelyet még nem jegyeztek be a cégnyilvántartásba. (Ezeknek a befektetéseknek szerepelniük kell a Felügyeleti mérleg megfelelő - befektetési célú értékpapírok vagy vagyoni érdekeltségek című - eszközcsoportjai között.)

A 86.2 Külföldi tulajdonostól kapott alárendelt kölcsöntőke sorban a külföldiektől kapott alárendelt kölcsöntőkét tartalmazó (72.1-2) sorokból a külföldi tulajdonostól kapott összegeket kell kimutatni.

A 87.1 Kárpótlási jegy sorban a Felügyeleti mérleg Kereskedési, illetve befektetési célú értékpapírok című eszközcsoportjainak 21.14 és 31.13 ÁHT egyéb intézményei - kötvény soraiban kimutatott értékpapír-állományból a kárpótlási jegyek értékét kell kiemelni.

A 87.2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó követelés sorban a Felügyeleti mérleg Kereskedési célú értékpapírok 21.14-21.16, 21.3-21.5, 21.62 és a Befektetési célú értékpapírok 31.13-31.15, 31.62-31.73 eszköz - soraiban szereplő értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat - az állampapírok nélkül - kell kiemelni, mivel ezeket a Hpt. által előírt befektetési korlátnál nem kell figyelembe venni.

A 87.3 Régi TB kötvény sorban kell szerepeltetni mind a forgatási, mind a befektetési céllal szerzett - a Felügyeleti mérlegben az államkötvények között (a 21.12 és a 31.11. sorban) kimutatott - az állam által 1995-ben átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény állományának értékét.

A 87.4 KVH Rt. kötvény sorban kell szerepeltetni mind a forgatási, mind a befektetési céllal szerzett - a Felügyeleti mérlegben a jegybanki kötvények között (a 21.2 és a 31.2. sorban) kimutatott - KVH Rt. kötvények értékét.

A 88.1 illetve 88.3 sorokban kell kimutatni a Speciális pénz- és tőkepiaci intézményekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek állományát. A követelések között a részesedések értéke nem vehető figyelembe.

A 88.2 Vagyoni érdekeltség speciális pénz- és tőkepiaci intézményekben sorban az ide tartozó intézményekben lévő részesedések (tulajdoni, szavazati, vagyoni jog és részvények) értékét kell kimutatni.

A 88.41 és 88.42 sorokban a nem nyereségérdekeltségű szerveknek nyújtott összes hitelállományból, illetve az általuk elhelyezett betétekből az államháztartási körbe tartozókkal kapcsolatos hitelek, illetve betétek hó végi állományát kell szerepeltetni.[21]

A 88.51 és 88.52 sorokban külön is ki kell mutatni a Felügyeleti mérlegben a kisvállalkozói hitelek, illetve betétek között szerepeltetett, egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hitelek, illetve betétek hó végi állományát.

A 88.61-88.63 sorokban szerepeltetendő iroda- üzletházépítésre nyújtott hitel-soroknak olyan egyéb (nem lakáscélú ingatlanfejlesztési hitelek fennálló állományát kell tartalmazniuk (eredeti lejárat szerinti bontásban), amelyeknél a közvetlen felhasználó és az építtető, fejlesztő személye nem azonos: azaz, amelyeket részben vagy egészben eladásra vagy bérbeadásra szánt iroda-, üzlet-, székházak, vagy bevásárló központok stb. építésére vagy fejlesztésére jelzáloggal, egyéb fedezettel vagy anélkül nyújtott a hitelintézet.

A 88.71 sorban a látra szóló és folyószámlabetétek közül a látra szóló takarékbetétek állományát kell feltüntetni.

A 88.72 sorban kell jelenteni a hitelintézet forrásai között kimutatott valamennyi nem névre szóló betét állományát egy összegben, a betéti okiratok nélkül.

A nem névre szóló betéti okirat-állományt a 88.73, az ugyanilyen letéti jegy-állományt a 88.74 sorban kell jelenteni.

A 89 részletező soraiban kell feltüntetni a biztosítókkal, önkéntes és magánnyugdíjpénztárakkal, valamint önkéntes és magán-egészségpénztárakkal kapcsolatos - a Felügyeleti mérlegben a PBBS-ek adatai között kimutatott - tételeket.

9. Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések

A kereskedelmi, illetve befektetési célú értékpapírok, valamint a vagyoni érdekeltségek eszközcsoportok külföldi részvények (I.A.22.4, 32.4 és 61.7) soraiban szereplő befektetések közül itt kell kiemelni és a részletező sorokban külön fel kell tüntetni a hitelintézetekben, a PBB (pénzügyi vállalkozásokban, befektetési vállalkozásokban, biztosító részvénytársaságokban), illetve a járulékos vállalkozásokban lévő részesedések értékét.[22]

A külföldön járulékos vállalkozásként történt befektetés értékét a 1C.96. sorban kell kimutatni.

I. D ELADOTT ESZKÖZÖK

halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti - a számviteli mérlegben vevővel szembeni - követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel és/vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.

Külön-külön oszlopban kell kimutatni

a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,

b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint

c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.

A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan - a csoportosítás szerint - könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.

A Saját eszközök alatt a Mérleg 9. Saját eszközök csoportban felsorolt eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

Könyv szerinti értéken az adott eszköznek az Szkr. előírásainak megfelelő nyilvántartási értéke értendő.

Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni. Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni.

A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.

A Hpt. 5. sz. mellékletének II. fejezet 2. pontja szerinti szavatoló tőke-számítás során figyelembe nem vehető visszavásárlási kötelezettséggel eladott (saját) részvényből szerzett tőke értékét a 4 Visszavásárlási kötelezettséggel eladott saját részvény névértéke" sorban külön ki kell mutatni, mindaddig, míg a visszavétel meg nem történik.

I.E FORINT, ILLETVE DEVIZA KÖVETELÉSEK

A jelentés kitöltése

A táblázatban a belföldi hitelintézetektől, a pénzügyi, illetve a befektetési vállalkozásoktól, a biztosítóktól, valamint a speciális pénz- és tőke piaci intézményektől származó forint, illetve deviza követeléseket kell részletezni.

A Felügyeleti Mérleg Eszközei közül a belföldi hitelintézetekre vonatkozó 13.1 Elszámolási számlák, 42.1 és 42.2 Elhelyezett betéteket, 53.11, 53.12 Nyújtott hitel, valamint a felsoroltak szerinti vállalkozásokra vonatkozó 54.11, 54.12 PBBS hitel sorokban kimutatott állományokat kell ügyfelenként felsorolni.

I.F FORINT, ILLETVE DEVIZA KÖTELEZETTSÉGEK

A jelentés kitöltése

A táblázatban a belföldi hitelintézetekkel, a pénzügyi, illetve a befektetési vállalkozásokkal, a biztosítókkal, valamint a speciális pénz- és tőke piaci intézményekkel szembeni forint, illetve deviza kötelezettségeket kell részletezni.

A Felügyeleti Mérleg Forrásai közül a belföldi hitelintézetekre vonatkozó 21.1 Loro számla és 21.2, 21.3 Betét, 32.11., 32.12. Felvett hitel, valamint a felsoroltak szerinti vállalkozásokra vonatkozó 12.11., 12.12.., 12.21. 12.22. PBBS betét, 33.1 és 33.2 PBBS-től felvett hitel sorokban kimutatott állományokat kell ügyfelenként felsorolni.

I.G DEVIZANEMENKÉNTI RÉSZLETEZÉS

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a Felügyeleti Mérlegben szereplő összes vállalkozói és lakossági devizahitel- és devizabetét állománynak a devizanemenkénti részletezését kell közölni.

A jogi személyiségű, illetve kisvállalkozókkal, valamint a lakossággal szembeni devizaköveteléseknél nem kell a valódi penziós ügyletekből származó követeléseket figyelembe venni a devizaállományok számbavételénél.

Az oszlopok egyezőségének a táblázat alatti felsorolás szerint kell megfelelni.

II. A EREDMÉNYKIMUTATÁS

A jelentés kitöltése

A Felügyeleti mérleg elején szereplő fogalmak, definíciók, rövidítések az eredménykimutatásra is érvényesek.

A jelentésben a hitelintézet bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek havi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a hitelintézet jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében.

A jelentés a hitelintézetnek - az érvényes számviteli előírások alapján összeállított - főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de szerkezetében eltér az Éves beszámolóbeli Eredménykimutatástól.

A jogszabályban előírt egyes - kockázati, cél-, általános, illetve egyéb - tartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én is meg kell képezni és el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék összegek is változhatnak.

A hitelintézetnek évközben a havi eredménykimutatásában a befizetett társasági adóelőleget, az év végi előzetes és végleges kimutatásában a tényleges adófizetési kötelezettséget kell feltüntetnie.

Az Eredménykimutatás kamatra vonatkozó sorai - a Felügyeleti mérleg szerkezetét követve - a hitelintézeti tevékenység alaptípusai szerint részleteződnek.

A jelentés első oszlopában a tárgyhavi, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.[23]

Az eredménykimutatás alapértelmezésben:

a) a bevételek eredményt növelő,

b) a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek,

c) a céltartalékképzés ráfordításként,

d) a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék-csökkenés) bevételként szerepel.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni.

Ha azonban a hitelintézeti jelentésben - a számlák aggregálása után - valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni.

Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

1. Kamat és kamatjellegű bevétel összesen

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni mindazokat a kamat és kamatjellegű bevételeket, amelyek a hitelintézetekre vonatkozó számviteli szabályok szerint elszámolhatók.

Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű bevételeket, a késedelmi kamatokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj illetve kamat, a faktordíj illetve kamat, az Szkr. 22. paragrafusa szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel.)

Az 11. "Hitelek kamat és kamatjellegű bevétele" és a 12. "Jegybanki és bankközi betétek kamat és kamatjellegű bevétele" sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó eszközcsoportjához tartozó - ügylettípus szerint részletezett - bevételeket tartalmazzák.

A 13. "Értékpapírok kamat és kamatjellegű bevétele" sor tartalmazza a Felügyeleti mérleg eszközei között lévő kereskedési és befektetési célú értékpapírokból származó nettó kamat és kamatjellegű bevételeket (a 13.1-13.4 sorokban részletezve). Ennek megfelelően az értékpapír-vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot - amelyet a 8-as számlaosztályban ráfordításként kell elszámolni - és a 9-es számlaosztályban ezzel kapcsolatban elszámolt kamatbevételt összevontan, azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni. (Az eredménykimutatás kamat és kamatjellegű ráfordításai között - a 24. "Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása" sorban - csak a saját kibocsátású értékpapírok kamatráfordításait szabad szerepeltetni.)[24]

A 14. "Egyéb kamat és kamatjellegű bevétel" sor mindazokat a bevételeket tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint (külön sorként) nem kerültek részletezésre.

2. Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen

E tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamatjellegű ráfordításait.

Külön-külön kell feltüntetni a betételhelyezésből és hitelnyújtásból, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj illetve kamat, a faktordíj illetve kamat, az Szkr. 22. paragrafusa szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás.)

A 21. "Betétek kamat és kamatjellegű ráfordítása", valamint a 22. "Hitelintézetektől származó bankközi betét kamat és kamatjellegű ráfordítása" sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó forráscsoportjához tartozó - ügylettípus szerint részletezett - ráfordításokat tartalmazzák.

A 23. "Felvett hitelek kamat és kamatjellegű ráfordítása" a Felügyeleti mérleg Felvett hitelek. soraiban található forrásokkal kapcsolatos ráfordításokat, a 24. " Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása" sor a saját kibocsátású - a részletezés szerinti - értékpapírok után térített és térítendő kamatokat, és ilyen jellegű ráfordításokat tartalmazza.

Az 25. "Hátrasorolt kötelezettségek kamat és kamatjellegű ráfordítása" sorban kell jelenteni az alárendelt, illetve kiegészítő alárendelt kölcsöntőkeként kapott hitelek után elszámolt kamatokat.

Az 26. "Egyéb kamat és kamatjellegű ráfordítás" sor mindazokat a kiadásokat tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint külön soronként nem kerültek részletezésre, de a hitelintézetnek (a Felügyeleti mérleg többi eszköz sorában kimutatott tételeiből) ilyen jellegű kiadása származik.

3. Kamatkülönbözet

Ez a sor tartalmazza a hitelintézet összes kamatának és kamatjellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét.

41. Kapott osztalék

A jelentésben külön kell az Értéktőzsdére bevezetett, illetve az Értéktőzsdére nem bevezetett részvények utáni osztalékot, valamint az egyéb részesedések, vagyoni érdekeltségek után kapott osztalék (jellegű) bevételt szerepeltetni. A részletező soroknak tartalmazniuk kell a kereskedési és a befektetési célú, valamint a vagyoni érdekeltségek között szereplő befektetések után kapott osztalékot, részesedést.

42. Céltartalék változás

Itt kell kimutatni mind a Hpt., mind az Szkr., mind az egyéb jogszabályok szerinti céltartalékok képzésének ráfordításként illetve a céltartalékok csökkentésének egyéb bevételként elszámolandó összegét. (Nem szabad nettósítani!)

A különböző céltartalékok halmozott egyenlegének meg kell egyeznie a Felügyeleti mérleg céltartalék sorainak nyitó és a tárgyhavi állománya közötti változás összegével.

A hitelintézetek speciális tartalékolási rendszeréből adódóan a jelentésben külön-külön szerepelnek a különböző típusú céltartalékok.

A főkönyvi adatok alátámasztása céljából az analitikus nyilvántartásnak biztosítania kell azt, hogy a részletező adatokból a céltartalékok változását egyedileg is nyomon lehessen követni.

A "képzés" sorokban a ráfordításként elszámolt összegeket kell feltüntetni. (42.1, 42.31, 42.41) ,[25]

Az általános kockázati céltartalékot a Hpt. előírásának megfelelő mértékben a mérleg forduló napján (december 31-én) fennálló (előzetes) korrigált mérlegfőösszeg alapján ráfordításként meg kell képezni. A végleges éves beszámoló készítésekor fennálló korrigált mérlegfőösszegnek megfelelően a helyesbítést (képzést, vagy felszabadítást) el kell végezni.

Külön (42.21, 42.22) sorokban kell azt az összeget kimutatni, amelyet a hitelintézet a már megképzett kockázati céltartalék felhasználása, illetve felszabadítása során, mint kockázati céltartalék-csökkenést (a számviteli szabályok szerint egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordítás-csökkenésként) elszámolt.

A kockázati céltartalék felszabadítása alatt azt a céltartalék összeget kell érteni, amely a követelés

- törlesztése, illetve átminősítése,

- többletbevétellel történő értékesítése

miatt feleslegessé válik.

A követelés értékesítése során, ha az eladási ár nagyobb, mint a könyv szerinti nettó érték és ezzel a különbözettel (többletbevétellel) a könyv szerinti nettó értéket csökkentve a kapott összeg kisebb, mint az eszköz után megképzett kockázati céltartalék, akkor a kettő közötti különbség a céltartalék-felszabadítás értéke. Ennek megfelelően a kockázati céltartalék "többlet" része a felszabadításnál, a maradék összeg pedig a felhasználásnál mutatandó ki.[26]

Az Egyéb céltartalékok megfelelő soraiban kell az országkockázat miatti, lakástakarékpénztárak kiegyenlítési, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékot szerepeltetni (42.41-42 sorok).

43. Egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások nem kamatjellegű bevételeit és ráfordításait.

A "Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatások" bevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a pénzügyi (például garancia- és kezességvállalás, hitelvizsgálati, folyószámla-, letéti-, széf-, elszámolásforgalmi-, lebonyolítási, pénzforgalmi, csekk, kártya, stb.) szolgáltatásokból, tevékenységekből származnak, de nem kamatjellegűek.

Az egyéb befektetési szolgáltatások eredménytételei közül külön sorokban ki kell emelni:

43.2 Értékpapír kibocsátás során felmerült bevételeket és ráfordításokat (lebonyolítási-szervezési díjat, az ügylethez kapcsolódó szolgáltatások felmerült jutalékát, díját, költségét, alvállalkozói díját stb.),

43.3 Értékpapír forgalmazás eredményét: az átruházható értékpapírokkal végzett műveletekből származó nyereséget, illetve veszteséget (forgalombahozatal, szervezés, illetve kereskedelem, a forgóeszközök között lévő - kereskedési célú - értékpapírok értékesítésekor az Szkr. szerint elszámolt árfolyamkülönbözetet stb.),

43.4 Határidős ügyletekből származó eredményt, amely az Szkr. szerint elszámolható (nem kamat jellegű),

43.5 Egyéb befektetési szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai közül a máshol nem szereplő egyéb tételeket.

Az egyéb pénzügyi szolgáltatások eredménytételei közül ki kell mutatni:

43.6 Devizakereskedelem és árfolyamváltozás (kivéve a pénzváltási ügyletből eredő) nyereségét vagy veszteségét;

43.7 Értékpapír árfolyamváltozásából származó eredményt (nyereséget, illetve veszteséget a befektetett eszközök között lévő tőkearányosan és nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok értékesítése esetén képződőt, Szkr. szerint stb.),

43.8 Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai közül a máshol nem szereplő egyéb tételeket (pl. postaforgalmi díj, tételdíj, stb.). Céltartalékot nem szabad itt feltüntetni!

44. Egyéb eredmény

Itt a számviteli előírások szerint egyéb bevételként, illetve ráfordításként elszámolt - máshol nem szereplő - tételeket kell feltüntetni.

44.1 Portfoliótisztítás

Itt kell kimutatni a hitelintézet által (a követelés értékesítése vagy a veszteség leírása során) végrehajtott portfoliótisztítással kapcsolatos bevételeket, illetve ráfordításokat.

A portfoliótisztítás bevételeként a saját követelés értékesítésekor keletkezett bevételt, a portfoliótisztítás ráfordításaként a saját követelés értékesítésekor, illetve leírásakor elszámolt ráfordításokat (könyv szerinti, nyilvántartási értéket) kell kimutatni.

44.2 Külön kell tüntetni a hitelintézet tárgyi eszközeinek értékesítéséből származó bevételeket és ráfordításokat.

44.3 Az Egyéb bevételek és ráfordítások sorokban a számviteli szabályok szerint elszámolható és az előző sorokban nem nevesített tételeket kell jelenteni.

A céltartalékra vonatkozó tételeket nem itt, hanem a 42. Céltartalék változása sor alatt, a megfelelő sorokban kell szerepeltetni.

4. Bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény

Ez a sor tartalmazza a hitelintézet előzőekben felsoroltak szerinti szolgáltatásaiból és egyéb ügyleteiből származó összes bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét.

51. Működési költségek

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet működésével (pénzügyi és befektetési szolgáltatásával) kapcsolatos összes általános, banküzemi költséget.

Külön ki kell emelni a személyi jellegű kifizetések közül a bérköltségeket, illetve az egyéb kifizetéseket, valamint a társadalombiztosítással kapcsolatos kiadásokat.

Az értékcsökkenési leírások közé a számviteli szabályok szerint az immateriális javak, tárgyi eszközök, stb. után elszámolt tételek kerülhetnek.

Az Egyéb működési költségek között a máshol fel nem sorolt költségeket kell kimutatni.

5. Pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény

Ez a sor tartalmazza a hitelintézet pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó bevételeinek és kifizetéseinek, valamint működési költségeinek egyenlegét. Az itt feltüntetett értéknek meg kell egyeznie az Szkr. 2. számú mellékletében lévő Eredménykimutatás 12. (azonos tartalmú) sorával, abban az esetben, ha a rendkívüli bevételek, illetve ráfordítások között kockázati céltartalék nem került elszámolásra.

61. Egyéb NEM pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye

Ide kerül az eseti jelleggel, nem üzletszerűen végzett, nem pénzügyi tevékenységből származó nyereség, illetve veszteség összege.

6. Szokásos vállalkozási eredmény

Ez a sor a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek az egyenlegét: nyereségét, illetve veszteségét mutatja.

71. Rendkívüli bevétel és 72. Rendkívüli ráfordítás

Itt kell közölni a - számviteli szabályok, valamint a hitelintézet számviteli politikája szerint elszámolt - rendkívülinek minősített bevételeket és ráfordításokat. (A céltartalékot itt nem szabad kimutatni!) Az itt szereplő tételeket a szöveges tájékoztatóban fel kell sorolni.

7. Adózás előtti eredmény

E sor tartalmazza a hitelintézeti tevékenységből, működésből eredő összes tárgyévben elszámolt bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét.

A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő Eredménykimutatás 20. sorával.

81. Befizetett adó (év közben adóelőleg)

Év közben e soron a havi eredménykimutatásban a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekben azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - az előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell.

Az év végi végleges jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével. Amennyiben a fizetett adóelőleg meghaladja az adófizetési kötelezettséget, az adóhatósággal szembeni követelés összegét (az adótöbbletet) az I.C. Tájékoztató adatok között külön (az 1C.83.2 sorban) fel kell tüntetni.

8. Adózott eredmény

A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő Eredménykimutatás 22. sorával.

91. Általános tartalék képzése

Itt kell feltüntetni az általános tartalék - a Hpt., illetve az Szkr. által előírt - az adózott eredmény terhére - az osztalék, illetve részesedés kifizetése előtt - megképzett összegét.

92. Általános tartalék felhasználása

E sorban az általános tartaléknak - a Hpt., illetve az Szkr. által előírt - a hitelintézet tevékenységéből adódó veszteség rendezésére igénybevett értékét kell kimutatni.

93. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Itt kell szerepeltetni az előző években felhalmozott eredménytartalékból a részvényesek osztalékára, részesedésére történő felhasználást. E sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő Eredménykimutatás 24. sorával.

94. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés

Itt kell feltüntetni az év végi nyereségből a részvényesek osztalékára, részesedésére történő kifizetés összegét. A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő Eredménykimutatás 25. sorával.

9. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény)

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Felügyeleti mérleg forrás oldalán a 96. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) sorával.

Év közben a hitelintézet főkönyvi adatain alapuló, az Szkr. 12. paragrafus (2) bekezdés előírásainak megfelelően havonta (beleértve az előzetes decemberi adatokat is) lezárt eredményének - a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének - ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az előzetes decemberi eredmény kiszámításánál a bevételek és ráfordítások számbavételénél az adott pénzügyi helyzetnek megfelelően az összes (Hpt, Szmt., egyéb jogszabály által előírt) tartalékot el kell számolni és a kiszámított adófizetési kötelezettség összegét kell figyelembe venni.

A végleges decemberi jelentésnél az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a mérleg szerinti eredményt.

Ez a sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő Eredménykimutatás 26. sorával.

III. A SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA

A jelentés kitöltése

A táblázatban a Hpt. 5. sz. mellékletben foglaltak alapján kell levezetni a szavatoló tőkét. (SZT).

11 Alapvető tőke elemei

A táblázat részletező soraiban a Hpt. 5. sz. mellékletben foglaltak alapján kell levezetni az Alapvető és a Járulékos tőkét, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetéül szolgáló tőkét, valamint a törvény egyes előírásaiban meghatározottak szerint a tőkével fedezendő túllépéseket is figyelembe véve meghatározni a szavatoló tőkét. (SZT).

A 11.1 Jegyzett tőke sorban a számviteli előírások szerinti értéket kell kimutatni úgy, hogy a hitelintézeteknél a Cégbírósághoz bejegyzésre már benyújtott közgyűlési, alapítói döntés szerinti módosítást - jegyzett tőkeemelést, tőkeleszállítást - is figyelembe kell venni.

A szövetkezeti hitelintézeteknél a Cégbíróság által még be nem jegyzett tőke (részjegy, vagyonjegyalap stb.) elemeket is figyelembe kell venni.

11.3. Eredménytartalék

Itt a Felügyeleti mérleg saját tőke elemei közül a 93. Eredménytartalék részletező soraiban szereplő állományt kell figyelembe venni

Év végi eredménytartalékként - a mérleg fordulónapját követően (január 1-e után) a közgyűlés által elfogadott, auditált mérleg megjelenéséig - kimutatott 93.2 Eredménytartalék - közgyűlés által még jóvá nem hagyott előző évi sort csak abban az esetben lehet számításba venni, ha az a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolásra kerülő tételeket (tartalékokat), illetve a tervezett osztalékfizetést nem tartalmazza.

11.4 Általános tartalék sorba kerül az Hpt. előírásai szerinti állomány értéke. Itt kell szerepeltetni a korábbi években megképzett (és veszteségre még fel nem használt) általános tartalékot is.

11.5 Mérleg szerinti eredmény sorba csak az év végén az auditált mérleg szerinti eredmény értéke kerülhet, mivel évközben a pozitív eredmény nem vehető figyelembe a szavatoló tőke számításánál.

A 12.11 sorba a még be nem fizetett jegyzett tőke összegét - előjel nélkül - kell beírni.

12.12 Jegyzett tőke leszállításának értéke a cégbírósági benyújtásig

Ebben a sorban a közgyűlési (alapítói) határozat szerinti jegyzett tőke csökkentés (leszállítás) értékét csak addig kell - a döntést követő naptól kezdve - itt szerepeltetni, amíg a jegyzett tőke értéke ezzel nem módosul.

A szövetkezeti hitelintézeteknél bármilyen ok miatt visszavett (visszavásárolt) részjegyállományt itt kell kimutatni addig, amíg annak értéke, a jegyzett tőke leszállítása a Cégbíróságon nem kerül bejegyzésre.

12.2 Immateriális javak levonandó része bérleti jog nélkül

Itt kell az immateriális javaknak a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló vásárolt bérleti jog nélküli értékét feltüntetni, beleértve az Szmt. 22.§ (4) bekezdésében az egyéb (1A.94.4 sor) immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

12.41 Befektetések PIBB vállalkozásokba

Ebben a sorban minden (bel-, illetve külföldön létesített) hitelintézetbe (ideértve a hitel- és takarék-szövetkezetet is), pénzügyi vállalkozásba, biztosítóba, befektetési vállalkozásba történt befektetések (pénzbeni, illetve nem pénzbeni hozzájárulás) értékét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a hitelintézet azt a könyveiben hol tartja nyilván.

A külföldi vállalkozás esetében a telephely szerinti ország előírása, engedélye, illetve a magyar jogszabályok által meghatározott tevékenység alapján kell eldönteni, hogy milyen PIBB vállalkozásként veendő figyelembe.

12.42 Nyújtott alárendelt kölcsöntőke PIBV részére

Itt minden (bel-, illetve külföldön létesített) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás részére alárendelt kölcsöntőkeként nyújtott hitel értékét kell feltüntetni.

12.51 Kockázati céltartalék hiánya (Hpt. 87.§ (1)-ből)

Ebben a sorban a Hpt. 87 § (1) bekezdés előírásai szerinti kockázati céltartaléknak a meg nem képzett összegét (hiányát) kell feltüntetni, ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt is. Itt a minősített állomány utáni megképzendő kockázati céltartalékigénynek a még el nem számolt (pl. könyvelési késedelem miatti) összegét is jelezni kell.

12.52 Kockázati céltartalék hiánya (Hpt. 87.§ (2)-ből)

Ebben a sorban az általános kockázati céltartaléknak a mérleg fordulónapján a Hpt. 87.§ (2) bekezdésében meghatározott mérték szerint megképzett összeg és a beszámolás időpontjában meglévő állomány közötti különbséget kell kimutatni, beleértve azt az összeget is, ha a hitelintézet a Hpt-ben foglaltaknál kevesebbet képzett.

A 12.6 sorba az Évközi negatív eredmény abszolút értéke kerül.

1. Alapvető tőke

Itt kell összegezni az alapvető tőkének a módosításokkal figyelembe vett elemeit.

21. Járulékos tőke elemei

A 21.1 sorba a számviteli előírások szerint képzett értékelési tartaléknak a 45 százaléka kerülhet.

21.2 sorba kerül az alárendelt kölcsöntőkének minősülő minden olyan kölcsön, amely kielégíti a Hpt. 5. számú melléklet I. rész 2. pontjában foglaltakat. Ennek alapján figyelembe vehető értékből - a II.rész. 3. pontja szerint - az alárendelt kölcsöntőke szavatoló tőkébe beszámított összege nem lehet magasabb, mint az alapvető tőkeelemek ötven százaléka.

21.3 sorba a Hpt. 5. sz. melléklet I. rész 3. pontja szerinti kiegészítő alárendelt kölcsöntőke összege kerül.[27]

22 Járulékos tőke csökkentése a járulékos tőke alapvető tőkét meghaladó részével

Itt kell a járulékos tőke többletértékét kimutatni. A Hpt. előírásai szerint a járulékos tőkeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok együttes összege nem éri el az alapvető tőkeelemek összegét.

Az 1. Alapvető tőke sor és a 21. Járulékos tőke elemek értéke közti különbséget a részletező (22.1, 22.2, 22.3) sorokban kell levonásba helyezni.

A járulékos tőkeelemeket csökkentő összegeknél a hitelintézet saját hatáskörben dönthet, hogy a járulékos tőkeelemeket egyenként milyen mértékben csökkenti, de az összes csökkentésnek el kell érnie a járulékos tőke alapvető tőkét meghaladó összegét.

2. Járulékos tőke

Itt a módosított járulékos tőke értéke szerepelhet.

Amennyiben az alapvető tőke negatív értéket mutat, ebben az esetben a járulékos tőke összegét nem lehet a szavatoló tőkénél számításba venni.

3. Módosítandó szavatoló tőke

Itt az alapvető és a figyelembe vehető (korrigált) járulékos tőke együttes értékét kell feltüntetni.

4. A befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke.

Ez a szavatoló tőke rész - a Hpt. és az Épt. által meghatározottak szerint - csak a befektetési tevékenység kockázatainak fedezetére használható tőkeelemeket összegzi.[28]

A 41. sorba a befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatára - a jogszabályi előírásnak megfelelő - elkülönített alapvető tőke, a 42. sorba a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke értéke kerülhet.

A járulékos tőke befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatára elkülönített része a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével együtt nem haladhatja meg befektetési szolgáltatások kockázatára elkülöníthető a befektetési szolgáltatás kockázatára elkülönített alapvető kölcsöntőke 150%-át.

A 43. sorba az egyéb járulékos tőkének a befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére (kiegészítő alárendelt kölcsöntőke nélküli) összege írandó.

5. Járulékos tőke elemek további csökkentése

Az 51. sorban az alárendelt kölcsöntőkének az alapvető tőkeelemek 50 százalékát meghaladó része kerül.[29]

A 52. sorban a befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére fel nem használt kiegészítő kölcsöntőke-részt kell kimutatni.

6. Pénzügyi szolgáltatási tevékenység fedezetére szolgáló szavatoló tőke.

Az itt szereplő szavatoló tőke alapján kell a befektetésekhez, a kockázatvállaláshoz, illetve a kapcsolódó hitelekhez meghatározott korlátozás szintjét megállapítani.

7. Túllépés tőkével fedezendő összege

Ezekben a részletező sorokban ki kell mutatni a Hpt. által a szavatoló tőke, illetve a vállalkozás jegyzett tőkéjének százalékában meghatározott korlátokat meghaladó túllépések (a hivatkozott sorokban részletezett) összegét, függetlenül attól, hogy a törvényi előírásoknak ezek után a hitelintézet miként felel meg.

8. Szavatoló tőke

A szavatoló tőke értékét ez a sor jelenti. (a 6.sor összegéből le kell vonni a 7. sorban lévő összeget.) Ez a szavatoló tőke a tőkemegfelelési mutató számításának, illetve a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak a viszonyítási alapja.

A jegyzett tőke módosulásával (felemelésével, leszállításával) kapcsolatosan az új adatok (szavatoló tőke, illetve tőkemegfelelési mutató) megállapítására vonatkozó számításokat a szükséges dokumentumokkal együtt a Felügyelet részére meg kell küldeni.

III. B TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ SZÁMÍTÁS

A jelentés kitöltése

Az eszköztételek súlyozása a vonatkozó (TMM) jogszabály alapján történik.[30]

A tábla részletező soraiban szereplő megfogalmazások a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló rendelet egyes alpontjaira való hivatkozások, ezért a levonandó tételek sorrendjének mindenkor meg kell egyezni a TMM jogszabályban felsoroltakkal.

A táblázat kitöltésekor a mérlegfőösszegből kell kiindulni, amely már nettó (kockázati céltartalék nélküli) érték, ezért az a) oszlopba az eszköztételeket a nettó értéken lehet figyelembe venni (a kockázati céltartalék kétszeres számbavételének elkerülése végett).

A táblázat rendszere a TMM számítására vonatkozó rendelet szerint épül fel és a sorok kitöltése is az ott meghatározott tartalomnak megfelelően történik.

Az eszköztételeket a mérleg szerinti (kockázati céltartalékkal csökkentett) értéken kell súlyozni, a felsorolásnak megfelelő részletezésben.

Egy eszköztételt (követelést) csak egyszer lehet figyelembe venni, de a súlyozás szerint meg kell osztani, amennyiben csak részben felel meg az egyik súlyozási feltételnek.

A b) oszlopban a mérlegfőösszeg 100%-os súlyozást kap, majd ebből kerülnek levonásra a súlyozás szerinti (0%-os; 20%-os; 50%-os kockázatú) tételeknek a TMM számításában figyelembe nem vehető értékei.

A "0" súlyozású tételek esetében a teljes értéket, a 20%-os súlyozás esetén az érték 80%-át, az 50%-os súlyozásnál az érték felét kell levonni.[31]

A súlyozott értékek kiszámításánál a kerekítés általános szabálya szerint az értékeket 0,5-től felfelé kell kerekíteni.

Az eszköztételekhez kapcsolódó, de a mérlegben külön soron kimutatott aktív (kamat és egyéb) időbeli elhatárolások öszegét a súlyozás során az adott eszközzel együtt kell számításba venni.

1. Eszközök összesen

Mindkét oszlopba a mérlegfőösszeget kell beírni, amely már nettó (kockázati céltartalék nélküli) értéket tartalmazza.

A 100%-nál kisebb súllyal figyelembe vehető mérlegtételeket a megfelelő részletező sorokban kell összegezni.

A 21. sorban a nulla súlyozású tételeknek, a 22. sorban a húsz százalékos súlyozású tételeknek, illetve a 23. sorban az ötven százalékos súlyozású tételeknek - a részletező sorokban pozitív értéken feltüntetett - összegét kell beírni, mint levonandó állományt.

A 3B21.13 sorban a szövetkezeti hitelintézet csak a - levelező banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számláján keresztül - teljesített kötelező tartalék összegét veheti figyelembe, az elszámolási számlán lévő többletet nem. Az elszámolási számla és a kötelező tartalék különbözetét, mint hitelintézettel szembeni követelést (20%-kal) kell súlyozni. Ha az elszámolási számla egyenlege kisebb, mint a kötelező tartalék, akkor csak az egyenleg összege vehető számításba.

2. Mérlegtételek súlyozott értéke összesen

Ebben a sorban a mérlegfőösszegnek a levonásokkal korrigált eszközértékét kell szerepeltetni, ezért a 21., 22., 23. sorokban összesített állományt le kell vonni a 1. sor értékéből.

3. Függő és egyéb jövőbeni kötelezettségek súlyozott értéke

Ide a III. C táblázat 3. sor i) oszlopának értéke írandó.

4. Határidős követelések súlyozott értéke

Ez a sor azonos a III. E táblázat 3. sor i) oszlopában szereplő összeggel.

5. Kockázati céltartalék

(függő, jövőbeni köt. utáni+általános kockázati CT)

Ide az FM forrás oldalán lévő függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartaléknak és az általános kockázati céltartaléknak azt az értékét (állományát) kell beírni, amely a TMM számításának időpontjában a hitelintézet rendelkezésére áll.

Ezt a beszámolás időpontjában meglévő kockázati céltartalék állományt (előjel nélkül) kell feltüntetni, de a korrigált mérlegfőösszeg kiszámítása során a súlyozott értékek összegéből le kell vonni.

Az árfolyam kockázatra, illetve árfolyamveszteségre képzett és az egyéb céltartalék a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem kerülhet levonásra.

6. Korrigált mérlegfőösszeg

Ebben a sorban a súlyozott eszközértéknek (mérleg és mérlegen kívüli tételeknek) a kockázati céltartalékkal módosított összege szerepel.

7. Szavatoló tőke

Ide a III.A Szavatoló tőke számítás tábla 8. sorában kiszámított szavatoló tőke értékét kell beírni.

8. Tőkemegfelelési mutató

Ez a szavatoló tőkének és a korrigált mérlegfőösszegnek a százalékban kifejezett aránya.

III. C FÜGGŐ ÉS JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEK

A jelentés kitöltése

Ezen a táblán a mérlegen kívüli tételek közül a függő, illetve az egyéb jövőbeni kötelezettségeknek a számviteli nyilvántartás szerinti állományát, illetve a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabály alapján számított súlyozott értékeit kell kimutatni.

A súlyozott értékek kiszámításánál a kerekítés általános szabálya szerint az értékeket 0,5-től felfelé kell kerekíteni.

A tételek sorrendje megegyezik a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabályban felsoroltakkal.

1. Függő kötelezettségek

Itt kell kimutatni az Szkr. szerint meghatározott és előírásai alapján nyilvántartott mérlegen kívüli függő kötelezettségeknek az eredeti (szerződés szerinti) összegeit.

A csoportosítást, illetve a részletezést - a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló külön jogszabály mellékletében meghatározott (alap) - ügyletek szerinti kockázati besorolás alapján kell elvégezni.

Az a)-d) oszlopokban a szerződés szerinti eredeti összegeket kell feltüntetni, amelyek összege az e) oszlopban szerepel.

A függő kötelezettségek összegének meg kell egyezni a főkönyvi (mérlegen kívüli) nyilvántartásokban szereplő függő kötelezettségek értékével.

A Függő kötelezettségek súlyozott értékének kiszámításánál az a)-d) oszlopokban szereplő (ügyletkockázat szerint csoportosított) eredeti összegeket meg kell szorozni az ügyfélkockázat kockázati súlyaival, és ezeket a szorzatként kapott értékeket kell értelemszerűen a f)-h) oszlopokba beírni. (A kockázatmentes ügyleteknek nincs súlyozott értéke, miv el "0" súlyozásúak.)[32]

Az i) oszlopban kell összesíteni az ügyfélkockázat szerinti súlyozott értékeket.

Az opcióknak az eredeti (számviteli nyilvántartás) szerinti állományát itt kell kimutatni. Az opciók súlyozott értékei a III.E táblán szerepelnek, mivel azokat a határidős ügyletek szerinti súlyozással kell figyelembe venni.

1. Függő kötelezettségek összesen

Ez az összesítő sor a mérlegen kívüli tételek közül a függő kötelezettségek eredeti, szerződés szerinti e) oszlopban szereplő összegét, illetve ezeknek a tételeknek a súlyozott, i) oszlopban kimutatott értékét tartalmazza.

2. Egyéb jövőbeni kötelezettségek

Ebben a táblában kell szerepeltetni az Szkr. szerint meghatározott és előírásai alapján nyilvántartott jövőbeni kötelezettségek közül - a határidős ügyletek kivételével - az egyéb tételeket.

A kötelezettségeket szerződés szerinti értéken bruttó módon, vagyis szerződésenként (és nem egyenlegezve) kell kimutatni.

A súlyozott értékek kiszámításánál hasonlóan kell eljárni, mint a függő kötelezettségeknél, az (ügyletkockázat szerint csoportosított) eredeti összegeket meg kell szorozni az ügyfélkockázat kockázati súlyaival és ezeket a szorzatként kapott értékeket kell a f)-h) oszlopokba beírni. (A kockázat mentes ügyleteknek nincs súlyozott értéke, mivel "0" súlyozásúak.)

Az i) oszlopban kell összesíteni az ügyfélkockázat szerinti súlyozott értékeket.

2. Egyéb jövőbeni kötelezettségek összesen

Ez az összesítő sor a mérlegen kívüli tételek közül az egyéb jövőbeni kötelezettségek eredeti (szerződés szerinti) összegét, illetve ezeknek a súlyozott értékének összegét tartalmazza.

3. Függő és egyéb jövőbeni kötelezettségek súlyozott értéke összesen

Ez az összesítő sor megegyezik az i) oszlopban összesített függő, illetve egyéb jövőbeni kötelezettségeknek súlyozott érték összegével.

III. D HATÁRIDŐS ÜGYLETEK

A jelentés célja

A tőkemegfelelési mutató számításáról szóló rendelet alkalmazásához a határidős ügyleteket, annak megfelelően a követeléseket, illetve a velük járó kockázatokat speciális módon kell figyelembe venni.

A jelentés kitöltése

Itt kell kimutatni az Szkr. szerint meghatározott és előírásai alapján nyilvántartott mérlegen kívüli (jövőbeni) tételek közül a határidős ügyleteket eredeti lejárat szerint.

A határidős ügyleteket szerződéses értéken bruttó módon, vagyis szerződésenként (és nem egyenlegezve) kell szerepeltetni, beleértve a tőzsdei határidős ügyleteket is. A tábla kitöltésénél az adott határidős ügyletnek mindkét (követelési, illetve kötelezettségi) oldalát számításba kell venni. A tőzsdei ügyleteket a "0" súlyozású sorokban kell feltüntetni.

A tételek sorrendje megegyezik a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabályban felsoroltakkal.

Az oszlopokba való sorolást külön (a)-e) oszlop) a kötelezettségekre és külön (g)-k) oszlop) a követelésekre - a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabály mellékletében meghatározott - időintervallumok-nak megfelelően kell elvégezni.

A f) és l) oszlopokban az ügyletekhez (állományokhoz) kapcsolódó készpénzfedezetek értékét kell beírni.

A határidős kötelezettségekre, illetve követelésekre vonatkozó sorok kitöltését az ügyfélkockázatoknak megfelelő csoportosításban, illetve részletezését - a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló külön jogszabály mellékletében meghatározott (alap) - ügyletek szerinti besorolás alapján kell elvégezni.

A sorokban részletezett ügyleteket az ügyfelek szerinti kockázati súlyoknak megfelelően kell összegezni.

Az 1. Összesen sorban az egyes kockázati súlyú összesített állományoknak az összegét kell beírni.

Külön, a 2. Opciók sorban kell szerepeltetni a függő mérlegen kívüli tételek közé tartozó, de határidős ügyletnek minősülő opciók értékét.

A 3. Mindösszesen sorban az határidős ügyletek összesített, illetve az opciók állományának összegét kell beírni.

4. Tőzsdei ügyletek napi elszámolása

Ebben a sorban azoknak a tőzsdei ügyleteknek a napi elszámolását kell jelenteni, amelyek esetében a szerződő felek a tőzsdei szabályoknak megfelelően kötelezettséget vállalnak arra, hogy az ügyletből eredő esetleges tartozásaikat napi szinten kiegyenlítik.

A napi elszámolásra vonatkozó sorban feltüntetett összegeket - mivel csak kiemelés - természetesen a határidős ügyletek megfelelő soraiban is szerepeltetni kell. Amennyiben a kötelezettséghez fedezeti ügylet is kapcsolódik, úgy annak a követelések között is meg kell jelenni.

5. Spot ügyletek

Itt a spot ügyletek közül a már megkötött azonnali deviza adásvételi szerződésből a beszámolás időpontjában még nem teljesült, átutalásra még nem került ügyletek értékét kell a hivatalos MNB, illetve az alkalmazott számviteli előírások szerinti devizaárfolyamon feltüntetni. (Ezt az állományt nem kell súlyozni!)

III. E HATÁRIDŐS KÖVETELÉSEK SÚLYOZÁSA

A jelentés célja

A tőkemegfelelési mutató számításáról szóló rendelet alkalmazásánál a határidős ügyleteket, így a követeléseket is speciális módon kell figyelembe venni.

A jelentés kitöltése

Az eredeti lejáratnak megfelelően kimutatott határidős követeléseket - a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabályi előírások alapján történő csoportosításban - a beszámolási kötelezettség (a hónap utolsó) napjára vonatkozóan kell kimutatni.

A határidős követeléseknél az ügyletkockázati súlyozás szerinti - a készpénz fedezet figyelembevételével vett - értéket is szerepeltetni kell.

A táblázat sorainak kitöltését a III.D. Határidős ügyletekre vonatkozó előírásoknak megfelelően (az ügyfélkockázatoknak megfelelő csoportosításban, illetve alapügyletek szerinti részletezésben) kell elvégezni.

Az 1. Határidős követelések, illetve a 2. Opciók cím alatt részletezett tételek sorrendje megegyezik a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabályban felsoroltakkal.

A sorokban részletezett ügyleteket az ügyfelek szerinti kockázati súlyoknak megfelelően kell összegezni.

A tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabály mellékletében meghatározott időintervallumoknak megfelelően kell az oszlopokba a bruttó, illetve a nettó elszámolású tételeknek az ügylet szerinti súlyozott (szorzott) értékét külön-külön szerepeltetni. A bruttó elszámolású tételek ügyfél- és ügyletkockázat szerint súlyozott értékét az a)-d) oszlopokba, a nettó elszámolású tételek ügyfél- és ügyletkockázat szerint súlyozott értékét az e)-h) oszlopokba kell beírni.

A bruttó és a nettó elszámolású határidős ügyletek súlyozott (ügyfél- és ügyletkockázat szerint szorzott) értékét az i) oszlopban kell összesíteni.[33]

Az 1. Összesen sorban az egyes kockázati súlyok szerint összesített súlyozott tételek összegét kell beírni.

A 2. Opciók összesen sorban kell szerepeltetni a függő mérlegen kívüli tételek közé tartozó, de határidős ügyletnek minősülő opciók súlyozott értékét.

A 3 Súlyozott értékek mindösszesen sorban az összes határidős ügylet (beleértve az opciókat is) összesített súlyozott értékének állományát kell beírni.

III. F HATÁRIDŐS KÖTELEZETTSÉGEK SÚLYOZÁSA

A jelentés célja

A Hpt. előírásánál a 79.§-ban meghatározottak szerint a nagykockázat vállalás szempontjából a határidős kötelezettségeket a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló rendeletben meghatározott módon kell figyelembe venni.

A jelentés kitöltése

Az eredeti lejáratnak megfelelően kimutatott határidős kötelezettségeket - a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabályi előírások alapján történő csoportosításban - a beszámolási kötelezettség (a hónap utolsó) napjára vonatkozóan kell kimutatni.

A táblázat sorainak kitöltése megegyezik a III.E Határidős követelésekre vonatkozó előírásoknak, így a kötelezettségeket is annak megfelelően (az ügyfélkockázatoknak megfelelő csoportosításban, illetve alapügyletek szerinti részletezésben és időintervallumokban) kell elvégezni. A kötelezettségeket nem kell ügyfél szerint súlyozni, mivel a hitelintézet - saját - határidős kötelezettségéről van szó. A 79.§-ban meghatározottak szerint a nagykockázat vállalás szempontjából ezt az értéket kell figyelembe venni.[34]

IV. A LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS

A jelentés célja

A táblázat célja a hitelintézet likviditási kockázatának mérése.

A jelentés kitöltése

A jelentést a vonatkozási (beszámolási) időpontra elkészített mérleggel összhangban kell kitölteni.

Az Eszközök és Források részletezése a Felügyeleti Mérleg főbb csoportosítása szerint történik. Az Eszközök és a Források felsorolásánál az aktív, illetve a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb elszámolások állományát egy sorban kell szerepeltetni.

Az a) Lejárt oszlopban könyv szerinti értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. Lejárt tételként kell feltüntetni az esedékessé vált, de be nem folyt tőke és kamattételeket, valamint azokat a betéteket, illetve a hitelintézet által kibocsátott értékpapírokat is, amelyeket a lejárat után (az esedékességkor) az ügyfelek nem váltottak ki.

Amennyiben a hitelintézetnek tudomása van a lejárt tételek esetleges befolyásáról, akkor azt csak a táblázat 91. sorában lehet figyelembe venni.

A b)-h) oszlopokban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni.

A vonatkozási (beszámolási) napon fennálló mérleg (eszköz, forrás) és mérlegen kívüli tételeket, valamint az ezekhez kapcsolódó tőketörlesztő, kamat, jutalék és egyéb bevételeket és ráfordításokat - a kitöltés időpontjában ismert (szerződés szerinti) kondíciókkal és lejáratokkal - a hátralévő futamidejük szerint kell megbontani és az esedékességeiknek megfelelő időkategória oszlopaiban az ismert cash-flow értéken a megfelelő eszköz, illetve forrás sorokban jelenteni.

Az i) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő tételeket kell feltüntetni.

A forrás oldalon lévő tételek besorolásánál ebben az oszlopban azokat a tételeket (betéteket) kell feltüntetni, amelyeknél a lekötés - a szerződésnek megfelelően - folyamatosan meghosszabbítódik.

Figyelembe véve a jövőbeni kamat, jutalék és egyéb cash-flow mozgásokhoz kapcsolódó bizonytalansági tényezőket, az előre kalkulálást a 0-90 napig várható esedékességre kell elvégezni.

A 90 nap fölött kalkulálható bevételeket és kiadásokat a 92. és 93. sorokban kell jelenteni.

A j) Céltartalék oszlopban kell szerepeltetni a beszámolás napján fennálló céltartalékok állományát. A céltartalékállományt az adott eszköz sorban, illetve a forrás oldalon lévő összes céltartalékot - beleértve a függő és jövőbeni kötelezettségek utáni állományt is - a 12.7. sorban kell feltüntetni. Az eszköz oldalon szereplő céltartalék értékeket is pozitív előjellel kell feltüntetni, de összegük az k) Összesen oszlop értékének kiszámításakor levonandó.

A k) Összesen oszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett, illetve a lejárat nélküli oszlopok összesített értékét az eszközoldali céltartalékok levonásával kell kimutatni.

A 12.1 Betétek sorban a látra szóló betétek és betét jellegű források a b) 0-7 nap oszlopba kerülnek, míg a lekötött betéteket az esedékességüknek megfelelő időkategóriába kell besorolni.

A 12.4 Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok sorban a kibocsátott értékpapírokat a lejárat (esedékesség) szerint, amennyiben valamelyik konstrukciójú értékpapír konkrét lejárathoz nem köthető, vagy a konstrukcióban lehetőség nyílik az értékpapír lejárat előtti visszaváltására az i) Lejárat nélkül oszlopban kell jelenteni.

A 21. Bázispozíció sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (11. sor) eszköz- és (12. sor) forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandó.

A 22. Halmozott bázispozíció sorban az egymást követő oszlopokban számított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket, azaz a kumulált összeget kell feltüntetni.

A mérlegtételek bázispozíciójának módosítását a 31. - 34. sorokban kell elvégezni az egyes lejáratkor fel nem vett betéteknek, valamint a lejárat nélküli eszközöknek, illetve forrásoknak - a várható teljesítéshez igazodó - átcsoportosítása miatt.

A lejárat nélküli tételt csak akkor kell átcsoportosítani, ha a hitelintézetnek biztos tudomása van arról, hogy abból egy meghatározott időintervallumban bevétele (Pl. a székház eladásra kerül), vagy kiadása keletkezik. (A saját tőke nem átcsoportosítható.)

A módosító adatok alapértelmezésben - mivel főleg forrásoldali változásokat jelentenek - negatív előjelűek, vagyis levonandók, kivétel a lejárat nélküli eszközöket, amelyek hozzáadandó tételek a bázispozícióhoz. (Az előjeleket nem kell kitenni.)

A 31. Betétek átcsoportosítása sorban a másik időoszlopba áthelyezendő betétösszegeket kell feltüntetni. Itt azokat a látra szóló betéteket, illetve azt a lejárt, fel nem vett, vagy a lejáratkor várhatóan visszafizetésre nem kerülő (visszamaradó) betétállományt kell szerepeltetni az eredeti időoszlopban, amelyet a hitelintézet a saját ismeretei szerint más időintervallumban fog kifizetni. (Ezeket az átcsoportosításra kerülő betétösszegeket az eredeti időintervallumban - a kétszeres számbavétel elkerülése miatt - pozitív értékkel kell figyelembe venni és hozzá kell adni a korrekció során a bázispozíció értékéhez.) Az átcsoportosítandó lejárt betétek összegét az a) oszlopban kell kimutatni.

A 32. Betétek becsült kifizetése sorban kell a 31. sorban feltüntetett betétösszegeknek a más időoszlopban történő korrekcióját kimutatni. Ezeket a "visszamaradó" betéteket a hitelintézet által becsült lejáratoknak megfelelő időintervallumokba kell elhelyezni. (Ezeket a várható kifizetés szerint átcsoportosított betétösszegeket az új időintervallumban - a kétszeres számbavétel elkerülése miatt - mint levonandó tételeket kell figyelembe venni a módosított bázispozíció kiszámítása során.)

A 33. Lejárat nélküli eszközök sorban kell az egyes lejárat nélküli eszközt a várható fizetésnek megfelelő időpontjára átcsoportosítani. Itt lehet a bázispozíciót korrigálni azon - az i) Lejárat nélküli oszlopban jelentett - tételekkel, amelyeknél /rész/törlesztés esedékessé válhat vagy megtérülése valószínűsíthető. (Ezek az összegek a módosításkor növelik a bázispozíció értékét.) A kétszeres számbavétel elkerülése végett az átcsoportosított tételek összegét negatív előjellel az i) oszlopban fel kell tüntetni, vagyis a módosított bázispozíció kiszámításához a lejárat nélküli eszközállományt az átcsoportosított összegekkel csökkenteni kell.

A 34. Lejárat nélküli források sorban a hitelintézetnek az i) Lejárat nélküli oszlopban szereplő értékeket az általa becsült lejáratoknak (kifizetéseknek) megfelelően kell megosztani, átcsoportosítani. Ezek a forrásösszegek a módosításkor, mint levonandó tételek, csökkentik a bázispozíció értékét. A kétszeres számbavétel elkerülése végett az átcsoportosított tételek összegét negatív előjellel az i) oszlopban fel kell tüntetni, vagyis a módosított bázispozíció számításához a lejárat nélküli forrásállományt az átcsoportosított összegekkel csökkenteni kell.

A 41. Módosított bázis pozíció sorban a 31.-34. sorokban feltüntetett összegekkel korrigált bázispozíciót kell kimutatni.

A 42. Halmozott módosított bázispozíció sorban az egymást követő oszlopokban számított módosított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket, azaz a kumulált összeget kell feltüntetni.

A Mérlegen kívüli tételek lejárati bontását a sorokban részletezett ügyletek (tételek) szerint kell kimutatni. A követeléseket az 51. sorban, a kötelezettségeket az 52. sorban kell összesíteni és a cash-flow mozgásnak megfelelően kell a követeléseket (mint várható pénzbevételt) a halmozott bázispozícióhoz hozzáadni, a kötelezettségeket (mint várható kifizetést) levonni.

Az 51.2 sorban kell pl. a kapott garanciák és kezességek azon részét jelenteni, amelyhez kapcsolódó követelés már lejárt tétellé vált és a hitelintézet a kapott garanciát érvényesíteni fogja, ezáltal a likviditását ténylegesen növeli.

A 61. Nettó bázispozíció értékének kiszámításakor a 41. módosított bázispozíció sorhoz hozzá kell adni az 51. sor értékét és az 52. sorban szereplő összegeket le kell vonni.

A 62. Halmozott nettó bázispozíció sorban a kumulált értékek kiszámítása a 61. sor alapján a 42. sorhoz hasonlóan történik.

A 7. Korrekciós tételek egyenlege sorban a 71-73. sorokban feltüntetett értékeket kell összesíteni és az előjel nélkül kell feltüntetni.

A 71., 72., 73. sorok tekintetében - a készenléti (stand by) és refinanszírozási hitelek - a legszűkebb keresztmetszetet jelentő limit értékéig kihasználható keretének értékét kell jelenteni. Jellegéből fakadóan ezeket a tételeket a 0-7 napos intervallumban kell feltüntetni.

A 73. sorban kimutatott nyújtott lehívási jogok értékét (negatív előjel nélkül), mint levonandó tételt kell számbavenni.

A 8. Korrigált bázispozíció sorban kell - az előzőekben módosítottak szerint - a korrigált bázispozíciót kimutatni.

A 9. Egyéb cash flow mozgások sorban a 91-93. sorokban feltüntetett értékeket kell összesíteni és az előjellel együtt feltüntetni.

A 91. Lejárt tételek sorba a 90 napon belül biztosan befolyó, a hitelintézet könyveiben lejártként - és így az a) oszlopban feltüntetett tételek - kerülnek időintervallumonként.

A 92., illetve 93. sorokba az eddigiekbe nem illeszthető, de a hitelintézet által ismert jövőbeni, biztosan cash-flow mozgást jelentő tételeket kell szerepeltetni. (Itt lehet a "0" számlaosztályban nyilvántartott, a főkönyvből már kivezetett tételek közül a várhatóan bekövetkező, cash flow mozgást jelentő összegeket - pl. függővé tett kamat megtérülését - is figyelembe venni.)

V. A HPT. ELŐÍRÁSOK VIZSGÁLATA

A jelentés célja

A táblázat célja, hogy a hitelintézet a Hpt. által megfogalmazott kockázatok mérésére szolgáló korlátok betartását a hitelintézet is folyamatosan figyelni tudja.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában az egyes hitelekre, nagykockázat vállalásra, valamint a befektetésekre vonatkozó adatokat a törvényi előírásoknak megfelelően kell csoportosítani.

A táblázatban a beszámolás napján fennálló követelés, befektetés, egyéb kötelezettségvállalás állományát kell szerepeltetni és az aktuális (havi) szavatoló tőkéhez viszonyítani a törvényi előírásoktól való eltérések kimutatása érdekében.

A jelentésben szereplő sorokban a teljes körű, illetve az egyedi számbavétel alapján kapott értékek összesítésének adatait kell feltüntetni. (A adatok kitöltéséhez a részletező X.A, XI.B, C, D, E táblák segítséget nyújtanak.)

Az a) oszlopban a teljes (könyv szerinti) összeget, a b) oszlopban a tételekhez kapcsolódó kockázati céltartalék értékét, míg a c) oszlopban a kockázati céltartalékkal csökkentett (nettó) értéket kell kimutatni.

1. A belső hiteleket - részletező XI.D tábla előírásával ellentétben a szövetkezeti hitelintézeteket kivételével - millió forint értékre kerekítve kell ezekben a részletező sorokban kimutatni.

A Hpt. 60.§ (1) bekezdésében meghatározott vezető állású személyek és azok hozzátartozói, illetve vállalkozásai részére nyújtott összes hitelnek és kötelezettségvállalásnak a teljes (nem nettósított és nem súlyozott) összegét kell kimutatni, és a törvényi előírások szerinti hivatkozásoknak megfelelően csoportosítani.

A hitelkeretek esetében a belső szabályzat által meghatározott szerződés szerinti, engedélyezett hitelkereteket kell kimutatni. Az igénybe vett hitelkeretrészt a lakossági kölcsön csoportba kell átsorolni. A munkáltatói, illetve lakossági kölcsönök esetében a még fennálló tartozás összegét kell szerepeltetni.

Azokat a hiteleket és kötelezettségvállalásokat, amelyek nem tartoznak a 60.§ (2) vagy a (3) bekezdésekben kivételként meghatározott belső hitelek közé, az 1. Hpt. 60.§ (1) bekezdése szerinti túllépés sorban kell feltüntetni.

2. A kapcsolódó hiteleket kell ezekben a részletező sorokban kimutatni, amelyeket a XI.B és XI.C táblákon kell negyedévente nevesítve bemutatni.

A Hpt. 61.§ (1) bekezdésében meghatározott - befolyásoló részesedéssel rendelkező - személyek és azok vállalkozásai részére nyújtott összes hitelnek és kötelezettségvállalásnak a teljes (és nem súlyozott) összegét a 21. sorban együttesen kell kimutatni.

A 61.§ (2) bekezdés szerinti korlátozás alá nem tartozó - személy vagy vállalkozás részére nyújtott - hitelek, illetve kötelezettségvállalások összegét a 22. sorban kell kimutatni. A 61.§ (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kivételeket csak egyszer lehet figyelembe venni.

A 23. Hpt. 6l.§ (1) bekezdése szerinti tételek korrigált értéke sorban a befolyásoló részesedésű vállalkozásoknak a kivételekkel és súlyozott - a 79.§ (4) és (5) bekezdése szerinti - értékkel csökkentett (korrigált) kapcsolódó ügyleteinek összegét kell itt feltüntetni.

Azokat a hiteleket és kötelezettségvállalásokat, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdésekben meghatározott kapcsolódó hitelek közé össze kell számítani. Ha ezek együttesen meghaladják az előírt limitet, akkor az SZT 15%-át meghaladó összeget a 2. Hpt. 61.§ (1) bekezdése szerinti túllépés sorban kell feltüntetni.

3. Ezekben a részletező sorokban azokat az egyedi nagykockázat vállalásra vonatkozó adatokat kell kimutatni, amelyek egyedenként meghaladják a törvényi előírás szerint az SZT 25%-át.

A 31. a Hpt. 79.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerinti limitet meghaladó tételek összege sorban kell összesíteni azokat az ügyfelek, vagy ügyfélcsoportok részére nyújtott összes kockázatvállalásoknak (beleértve a részesedés értékét is) a teljes bruttó (és nem súlyozott) összegét, amelyek egyedenként meghaladják a szavatoló tőke 25%-át.

A 32. a Hpt. 80.§ (1) bekezdés szerinti kivételek összege sorban azoknak a limit alá tartozó egyedi nagykockázat vállalásoknak az összértékét kell feltüntetni, amelyeknél a korlátozást a 80.§ (1) bekezdés miatt nem kell alkalmazni. (Ezek az a)-f) pontok szerinti fedezetekkel, illetve a g) pont szerint szavatoló tőkével fedezett összeggel csökkentett tételek.)

A 33. a Hpt. 79.§ (2) bekezdése szerinti limitet meghaladó tételek korrigált értéke sorban az egyedenként, a limit alá tartozó kockázatvállalásoknak az összegét kell jelenteni. (Itt minden kihelyezést figyelembe kell venni, amelyek értéke a 80.§ (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel, és a 79.§ (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerinti korrekcióval (súlyozással) csökkentve meghaladja az SZT 25%-át.)

Itt figyelembe kell venni a Hpt. 229.§-ában foglaltakat is, mivel az előírt csökkentés be nem tartása esetén, azt a túllépést is tőkével kell fedezni.

A 3. Hpt. 79.§ (2) bekezdése szerinti túllépés sorban azokat a tételesen számba vett nagykockázat vállalásokat kell összesíteni, amelyek egyedi (nettósítás és súlyozás utáni) értéke továbbra is meghaladja a törvény által (SZT 25%-ában) meghatározott limitet, és amelyet a szavatoló tőkéből le kell vonni.

4. Hpt. 79.§ (3) bekezdése szerinti összes nagykockázat-vállalás nettó értéke sorban az összes egyedi - tételesen kimutatott és az szavatoló tőke 10%-át meghaladó - nagykockázat vállalásra vonatkozó adatot kell itt összesítve kimutatni, figyelembe véve a 80.§-ban foglaltakat is. A nettó értékek összegét attól függetlenül kell számba venni, hogy az egyedi kockázatvállalás túllépése szavatoló tőkével fedezett-e vagy sem.

5. A részletező sorokban az egyedi befektetésekre vonatkozó - tételesen kimutatott - adatokat kell összesíteni és kimutatni.

A 51. sorban a Hpt. 83. § (1) bekezdésében meghatározott limitet meghaladó összes befektetésnek, részesedésnek összegét kell kimutatni.

A 52. sorban a limitet meghaladó egyedi befektetések közül a 83. § (1) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett befektetések értékét kell feltüntetni.

A 53. sorban a 83. § (4) bekezdésében meghatározott kivételek értékeinek összegét kell jelenteni.

Az 5 Hpt. 83. § (1) bekezdése szerinti túllépés sorban azokat a - tételesen számba vett - befektetéseket kell összesítve kimutatni, amelyek egyedi értéke továbbra is meghaladja a limitet (SZT 15%-át) és amelyet a szavatoló tőkéből le kell vonni.

6. A részletező sorokban azokat az egyedi befektetésekre vonatkozó adatokat kell jelenteni, amelyek meghaladják a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át.

A 61. sorban a Hpt. 83.§ (2) bekezdésében meghatározott limitet meghaladó összes befektetésnek, részesedésnek teljes összegét kell kimutatni.

A 62. sorban a limitet meghaladó egyedi befektetéseknek a 83.§ (2) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett befektetések értékét kell feltüntetni.

A 63. sorban a 83.§ (4) bekezdésében meghatározott kivételek értékeinek összegét kell jelenteni.

A 64. sorban azokat a - törvény által meghatározott kivételek értékével csökkentett - egyedi befektetések teljes nettó értékét kell jelenteni, amelyek egyedenként meghaladják a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át.

Az 6 Hpt. 83.§. (2) bekezdése szerinti túllépés sorban az egyedi befektetésnek csak a limitet (51%-ot) meghaladó értékekeit kell - összesítve - kimutatni. Ez az összérték a szavatoló tőkéből levonandó.

7. A befolyásoló részesedésű befektetésekre vonatkozó adatokat kell ezekben a részletező sorokban jelenteni.

A 71. sorban a Hpt. 83.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerinti összes befolyásoló részesedést jelentő befektetésnek összegét kell kimutatni.

A 72. sorban a limit alá tartozó egyedi befektetéseknek a 83.§ (3) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett befektetések értékét kell feltüntetni.

A 73. sorban a 83.§ (4) bekezdésében meghatározott kivételek értékeinek összegét kell jelenteni.

A 7 Hpt. 83. (3) bekezdése szerinti túllépés sorban azt az összesített - befolyásoló részesedést jelentő - befektetési értéket kell kimutatni, amely a limitet (SZT 60%-át) meghaladja és a szavatoló tőkéből le kell vonni.

8. Az ingatlanbefektetésekre vonatkozó adatokat kell ezekben a részletező sorokban jelenteni.

A 81. sorban a Hpt. 84.§-ban meghatározottak szerinti összes ingatlanbefektetés összegét kell kimutatni.

A 82. sorban a limit alá tartozó egyedi befektetéseknek a 84.§ (2)-(3) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett ingatlanok értékét (ideértve a banküzemi ingatlanokat is) kell feltüntetni.

A 83. sorban a 84.§ (1) bekezdése szerinti - limit alá tartozó - ingatlanok értékét kell kimutatni, amely az összes ingatlan és a jogszabály által meghatározott kivételek értékeinek különbségét jelenti.

A 8 Hpt. 84. (1) bekezdése szerinti túllépés sorban azt az ingatlanértéket kell kimutatni, amely a törvényben előírt limitet (SZT 5%-át) meghaladja.

9. A részletező sorokban az összes (85.§-ban meghatározott) befektetésekre vonatkozó adatokat kell jelenteni.

A 91. sorban a hitelintézet eszközei között szereplő teljes értékpapír-állományt, befektetést, részesedést, vagyoni érdekeltséget összesítve kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy a mérlegben hol kerül kimutatásra. Az a) oszlopban az I.A.2, 3, 6 sorban lévő eszközöket a kockázati céltartalékkal nem csökkentett értéken kell kimutatni.

A 92. sorban kell feltüntetni azokat a befektetésnek számító eszközöket, amelyeket a hitelintézet követelés fejében átvett.

A 93. sorban a hitelintézet Tárgyi eszközeit (beleértve a nem banküzemi célú tárgyi eszközöket is), a 94. sorban a Vagyoni értékű jogokat a Felügyeleti Mérlegben az 1A.94.1 és 94.2 sorban szereplő könyv szerinti nettó értéken kell szerepeltetni.

A 95. sorban kell feltüntetni azokat a befektetésnek számító hiteleket, amelyeket a hitelintézet pénzügyi intézménynek alárendelt kölcsöntőkeként nyújtott.

A 96. sorban kell a 85.§ (3) bekezdés szerint befektetésnek nem számító eszközöket feltüntetni, amelyeket a hitelintézet befektetései közül - a befektetési korlát alól - ki kell venni. Ide tartozik a szavatoló tőkéből levonásba került PIBB vállalkozások, az állampapírok és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), a veszteség mérséklés miatt 3 évig a limitbe nem számító befektetések értéke, illetve a tőkével fedezett közvetlen befektetési túllépés összege.

A 9. sorban azoknak a befektetéseknek az összértékét kell feltüntetni, amelyek a limitbe (SZT 100%) beszámítanak.

V.B BELFÖLDI BANKKÖZI ÁLLOMÁNYOK ADATAI

A jelentés kitöltése

A táblázatot az I.E és I.F táblákhoz hasonlóan kell kitölteni.

A belföldi hitelintézetekkel, a pénzügyi, illetve a befektetési vállalkozásokkal, a biztosítókkal, valamint a speciális pénz- és tőke piaci intézményekkel kapcsolatos mérlegen kívüli forint, illetve deviza kötelezettségeket, illetve követeléseket - ügyfelenként - kell részletezni, függetlenül attól, hogy függő vagy jövőbeni a kötelezettség, vagy a követelés. (Pl. a határidős ügylet, garancia, kezesség, hitelkeret stb.)

Az összes bankközi kapcsolatot ügyfelenként fel kell sorolni és az állományt az összesen sorban kell feltüntetni.

V.C KÜLFÖLDI BANKKÖZI ÁLLOMÁNYOK ADATAI

A jelentés kitöltése

A táblázatot az I.E, I.F és az V.B táblákhoz hasonlóan kell kitölteni.

Itt a - a Hpt. definíciója szerinti - hitelintézetnek minősülő külföldi hitelintézetekkel, pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásokkal, biztosítókkal, valamint speciális pénz- és tőke piaci intézményekkel kapcsolatos mérlegben elszámolt, illetve mérlegen kívüli tételként nyilvántartott forint és deviza követeléseket, illetve kötelezettségeket kell részletezni.

Az FM adatai közül a külföldi hitelintézetekre és egyéb külföldi pénzügyi intézményekre vonatkozó eszköz, forrás és mérlegen kívüli tétel sorokban kimutatott állományokat kell ügyfelenként felsorolni.

Az összes bankközi kapcsolatot fel kell sorolni és az állományt az összesen sorban kell feltüntetni.

Az azonosító oszlopban az ügyfélre vonatkozó Swift számot, (esetleg) banki azonosító számot kell megadni, amennyiben törzsszámmal nem rendelkezik.

VI.A KÜLFÖLDI BANK HONI FIÓKTELEPE - ESZKÖZFENNTARTÁSI MUTATÓ SZÁMÍTÁS

A jelentés kitöltése

Ezt a táblát csak a külföldi bankok fióktelepeinek kell kitölteni.

Itt a fióktelepekre vonatkozóan a beszámolás napján fennálló követelések, eszközök és kötelezettségek (források) állományát kell részletezni a Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete 26. pontjában.

A 2. Magyarországon vállalt kötelezettségek összesen sorban a mérlegben szereplő összes idegen forrás együttes állományát kell szerepeltetni. (A saját tőke és a forrás oldali céltartalékok összegét nem kell figyelembe venni.)

A 8. Eszközfenntartási mutató sorban az 1. sorban összesített eszközök, mint számláló és a 2. sorban lévő források, mint nevező hányadosaként szereplő értéket százalékos formában kell kimutatni.

VI. B LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ADATAI

A jelentés célja

Ezt a táblát csak a lakástakarékpénztáraknak kell kitölteni az 1996.évi CXIII. törvény (Ltpt.) hatálya alá tartozó tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok vizsgálatához.

A jelentés kitöltése

A táblázatokban lakástakarékpénztárakra vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

1. Információk a törvényi előírások betartásához

Az első oszlopban az összegeket ezer forintban, a második oszlopban az arányszámokat (kiszámított hányadot) százalékban két tizedes pontosságig kell kimutatni. (pl. ha a mutató 0,46451, akkor a beírandó adat 46,45 lesz.)

1.01 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tervszáma (becslés)

Az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kell megbecsülni a kollektív teljesítmény mutató év végi értékét. A számításhoz az általános szerződési feltételekről szóló 47/1997.(III.12.) számú kormányrendelet 1.sz. mellékletében lévő képletet kell használni.

1.02 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírállomány összegét kell itt jelenteni, ami az adatszolgáltatás időpontjában még forgalomban van.

1.03 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az utolsó kibocsátás időpontjában

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományának az utolsó kibocsátást követő időpontban meglévő összegét kell kimutatni.

1.04 Összes felvett kölcsön.

Itt a lakástakarékpénztár által felvett kölcsönnek (ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) az adatszolgáltatás időpontjában meglévő összegét kell jelenteni.

1.05 Az összes felvett kölcsönből az ÁPTF által engedélyezett összeg

A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönből a vonatkozó törvény 10 § (2) bekezdése szerinti, az ÁPTF által engedélyezett összeget kell beírni.

1.06 Összes felvett kölcsön az utolsó kölcsön felvételekor

Itt az utolsó kölcsön felvételekor meglévő összes tartozás összegét kell jelenteni.

1.07 Az utolsó kölcsön felvételekor (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor) meglévő betétállomány

A kölcsön felvételének időpontja és az értékpapír kibocsátás időpontja közül az időben későbbit kell figyelembe venni.

1.08 Szabad eszközök állománya és aránya a kiutalási összeghez

A tárgynegyedév első napján a meglévő szabad eszközök összegét, illetve ezen időpont kiutalási összegéhez viszonyított arányát kell ide beírni. A szabad eszközök meghatározása a Ltpt. 15. § (2) bekezdése szerint történik.

1.09 Államkötvény, kincstárjegy, számlapénz, készpénz együttes összege és aránya a szabad eszközökhöz

Itt az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott államkötvények, kincstárjegyek, számlapénz és készpénz együttes állományának összegét kell kimutatni. Ezt az állományt kell arányosítani a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök állományához.

1.10 Éven belüli lejáratú kihelyezés devizabelföldi hitelintézethez és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában éven belüli lejáratúnak számító, devizabelföldi hitelintézetekhez kihelyezett állományt kell itt szerepeltetni. Arányosítani a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök állományához kell.

1.11. Befektetés jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott azon befektetések állományát kell beírni, melyeket jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzálog levelében testesülnek meg. Az állományt a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök összegéhez kell viszonyítani.

1.12 Folyósított áthidaló kölcsön állománya és aránya a szabad eszközökhöz

A lakástakarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsöntőke állományát kell feltüntetni. Arányosítani a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök állományához kell.

1.13 A betétállomány és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betétbefizetés összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

1.14 A betétállomány kamatainak összege és arányuk a kiutalási összeghez

Az összes betétre jóváírt kamat összegét kell beírni, és arányosítani kell a rendelkezésre álló kiutalási összeghez.

1.15 A betétekre jóváírt összes állami támogatás és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betét befizetésre jóváírt állami támogatás összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

1.16 A betétekre jóváírt állami támogatás összes kamata és aránya a kiutalási összeghez.

Az összes betétekre jóváírt állami támogatás kamatát kell beírni és arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

1.17 A társasházak és lakásszövetkezetek szerződéses összege.

Az Ltpt. 18 §-ának (1) bekezdésének értelmében a lakásszövetkezetek és társasházi lakásokkal kötött lakáselőtakarékossági szerződések szerződéses összegét kell beírni.

1.18 Az összes szerződéses összeg 15 %-a a lakásszövetkezetekre, társasházakra történő utolsó szerződéskötés időpontjában.

Az lakásszövetkezetre és társasházakra történt utolsó szerződéskötés időpontjában az összes megkötött szerződéses összeg 15 %-a.

2. Éves jelentés a törvényi előírások betartásáról.

Az auditált adatok alapján összeállított éves jelentéssel egyidejűleg kell kitölteni.

2.01 Tárgyi kollektív teljesítménymutató tényszáma

Az adott év valamennyi kiutalási adatának ismeretében töltendő ki.

2.02 Szabad eszközök kihelyezésével elért tárgyévi hozam

A mindenkor rendelkezésre álló szabad eszközök kihelyezéséből származó, már befolyt hozam összegét kell beírni.

2.03 Szabad eszközök tárgyévi átlagos állománya

A tárgyév valamennyi negyedévének első

napján rendelkezésre álló szabad eszközök összegének számtani átlagát kell jelenteni.

2.04 Tárgyévi kollektív kamat

Az Ltpt. 2.§ c., pontja szerint számított hányados ezerrel szorzott értékének egész részét kell itt jelenteni.

2.05 Kiegyenlítési céltartalék tárgyévet megelőző év december 31-én

A tárgyévet megelőző év végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát kell szerepeltetni.

2.06 Kiegyenlítési céltartalék összege tárgyév december 31-én (és aránya az összes megtakarításhoz) A tárgyév végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát, s annak az összes megtakarításhoz (betét, elszámolt betéti kamat, állami támogatás és kamatának összege) viszonyított arányát kell szerepeltetni.

2.07 A tárgyévben az ÁPTF engedélyével felvett kölcsön

Itt az Ltpt. 10 § (2) bekezdése szerint ÁPTF engedéllyel a tárgyévben felvett kölcsön összegét kell jelenteni.

2.08 Az ÁPTF engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben fizetett kamat

Az összes ÁPTF engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben kifizetett kamat összegét kell beírni.

2.09 A kiegyenlítési céltartalék év végi képzett összege

Ide a kiegyenlítési céltartaléknak a jogszabály előírása alapján tárgy évben képzett összegét kell beírni.

2.10 A kiegyenlítési céltartalékból felhasznált összeg

A Ltpt. 16 § (4) bekezdése szerint felhasznált összeget kell kimutatni.

3. Társasházak, lakásszövetkezetek szerződései

Itt a meghatározott tárgyi (hónap, negyedév, év) időszaki felsorolással az Ltpt. 6 §-ának (1) bekezdés c) és d) pontjaiban megfogalmazott lakásszövetkezetekkel, illetve társasházi közösségekkel kötött szerződések darabszámát, állományát, illetve a hivatkozott időszak összes új szerződéseihez viszonyított arányát kell kimutatni.

4. Egyéb információk

41. Azonnali hitel miatt engedményezett hitelszerződések

Azonnali hitelnyújtás esetében az ügyfél által engedményezett lakáselőtakarékossági szerződések száma és a szerződéses összeg állománya ezer Ft-ban.

42. Kiutalási összeg

Ide az Ltpt. 10 §. (1) bekezdés pontja szerinti kiutalási összeg aktuális (a beszámolás napján meglévő) értékét kell beírni.

43. Kiutalási összeg állománya (tárgynegyedév első napján)

Itt az Ltpt. 10 §. (1) bekezdés pontja szerint számított, a tárgynegyedév első napján meglévő kiutalási összeget kell szerepeltetni.

VI. C LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR - TERMÉKÖSSZETÉTEL

Ebben a táblázatban a működés engedélyezésének eljárása során benyújtott és az ÁPTF által jóváhagyott ÁSZF-ben meghatározott jelzőszámmal, vagy fantázia névvel azonosítható termékek adatait kell felsorolni.[35]

Az egyes termékek állománya és darabszáma a megfelelő oszlopok szerinti bontásban tüntetendőek fel, a működés megkezdése óta göngyölített és a jelentés időpontjáig elvégzett összesítéssel. A d) oszlopban az összes megkötött szerződést, a g) oszlopban az összes tárgyévi új szerződést fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy időközben lejárt vagy megszűnt.

Az Összesen sorban a részletező sorokban szereplő összes terméket számításba kell venni.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes termék kimutatásra nem kerül.

VI. D JELZÁLOG - HITELINTÉZETEK ADATAI

A jelentés kitöltése

A táblázatokban a jelzálog-hitelintézetekre vonatkozó - a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (Jht.) és egyéb - jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

Az adatok kitöltéséhez a jelzálog-hitelintézetek által készített és az ÁPTF által jóváhagyott fedezet nyilvántartási szabályzat az irányadó.

Ebben a táblázatban közölt adatoknak meg kell egyezniük a fedezet-nyilvántartási szabályzatban meghatározott forrásokkal, a hitel-, ingatlan-, értékpapír-, számviteli és jelzáloglevél nyilvántartásokkal.

1.01. Jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes tőkekövetelés összegét kell szerepeltetni.

1.02. Jelzáloghitelekből eredő kamatkövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes kamatkövetelés összegét kell feltüntetni.

Az 1.03.1,1.03.2, 1.03.3 sorokban külön kell kimutatni - a futamidő még hátralévő időszakára vonatkozóan - az öt évnél hosszabb, az öt éves, valamint az öt évnél rövidebb futamidejű jelzáloghiteleknek a teljes jelzáloghitel állományhoz viszonyított arányát. Az arányt két tizedesig százalékban kell kimutatni.

A hitelállomány szerződéses futamidejének megállapításánál a futamidő kezdő napja a szerződéskötés, utolsó napja az utolsó tőketörlesztés dátuma. A hiteldöntések meghozatalakor a hitelintézetnek figyelembe kell venni a futamidőknek - a Jht. törvényben - előírt arányát.

Az 1.08. 1 Állampapír a pótfedezetből és az

1.08.2. Állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír a pótfedezetből sorokban az értékpapírokat a nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

A külön nem részletezett állományi és számított adatokat értelemszerűen a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kimutatni. Az arányszámokat két tizedesig százalékban kell feltüntetni.

A 2. táblarészben feltüntetésre kerülő kibocsátott és forgalomba lévő jelzáloglevelek adatainál a sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes jelzáloglevél kimutatásra nem kerül.

II. FEJEZET

NEGYEDÉVES JELENTÉS

VII. ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentés célja

A VII.A és VII.B táblázatok - az eszközök, a források, illetve a mérlegen kívüli tételek átlagállományaira vonatkozó - adatai a hitelintézettel kapcsolatos mutatók számításához nyújtanak segítséget.

A negyedéves átlagállományok számítása során az eszközök és források összesen értéke nem feltétlenül egyezik meg.

A hitelintézetnek a törvényi előírások alapján gondoskodni kell arról, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A prudens magatartás alapvető követelménye, hogy a hitelintézet minden nap képes legyen felmérni eszközeit, forrásait, bevételeit és kiadásait, függetlenül attól, hogy a főkönyvi adatait milyen rendszerességgel zárja. Ennek értelmében lehetővé kell tenni, hogy a VII. táblákhoz szükséges adatok előállítása is - minél rövidebb időn belül - megvalósuljon. Amíg a hitelintézet rendszere nem képes erre, addig az előírástól eltérő számbavételt külön - írásban is - jelezni kell.

VII. A ESZKÖZÖK - ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentés kitöltése

A tábla az összevont mérleg szerinti szerkezetben - az eredménykimutatás bontását is követve - tartalmazza az eszközöket.

A fel nem tüntetett (nem konkretizált) eszközöket, illetve forrásokat a tartalmuknak megfelelő részletező sorokban kell szerepeltetni.

Az egyes mérlegsorokra az időszak napi állományok alapján számított átlagállományát kell megadni.

Azok a bankok, amelyeknek az informatikai rendszere napi zárásra nem képes, választhatják a heti egyszeri zárás alapján történő átlagolást.

A heti átlagolás esetében a negyedév minden szerdájának záró állományai alapján kell az átlagállományt kiszámítani.

Az eszközoldali céltartalék-állományokat (a Felügyeleti mérleghez hasonlóan) negatív előjellel kell feltüntetni.

VII.B FORRÁSOK - ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentés kitöltése

A táblában a források részletezése - összevont mérleg alapján - az eredménykimutatás bontásának felel meg.

Az egyes forrássorokra vonatkozóan az átlagállományok adatait a VII.A táblában szereplő eszközöknél feltüntetett módon kell megadni.

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK - ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentést az eszközök, illetve források átlagállományához hasonlóan kell kitölteni, vagyis a részletező sorokban feltüntetett kötelezettségeknél, valamint követeléseknél az időszak napi (ennek hiányában a heti) állományok alapján számított átlagállományát kell feltüntetni.

VII. C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

A jelentés kitöltése

A jelentésben közölt adatoknak segítséget kell nyújtani az egyes kockázatok felméréséhez, a Felügyelet részére szükséges egyéb információkhoz.

Mindazokat az adatokat közölni kell, amelyek az adott hitelintézetre (így a hitel- és takarékszövetkezetre is) vonatkoznak.

1. Jegyzett tőke összetételével kapcsolatos információk

Itt kell a hitelintézet jegyzett tőkéjére vonatkozó adatokat - a részletezés szerint - az éves közgyűlést követően ismertetni.

A 11. Jegyzett tőkéből deviza sort csak azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akiknél az alapítás, vagy a későbbi tőkeemelés devizában történt és a jegyzett tőke fel nem használt része még devizában (pl. bankbetétként) áll rendelkezésre. A deviza értékét a mérlegnél előírtak szerinti árfolyamon kell forintban feltüntetni.

A 12. Jegyzett tőkéből a visszavásárolt részvényállomány névértéke sorban a jegyzett tőkének azt a - számviteli előírások szerint kimutatandó - részét kell jelenteni, amelyet a visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéke képvisel.

A 13. Jegyzett tőke befektetési szolgáltatási vállalkozástól kapott része sorba a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek a jegyzett tőkén belül - az Szkr. 8.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerinti - külön nyilvántartott befektetési szolgáltató tulajdoni részesedését kell beírni.

A 14. Jegyzett tőkéből az apport-rész sort csak azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akiknél az alapítás, vagy a későbbi tőkeemelés apporttal történt.

2. Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek

A részletező sorokban a - befolyásoló részesedést jelentő vállalkozásokhoz - kapcsolódó ügyletek jövedelmezőségéhez szükséges adatokat kell szerepeltetni.

A negyedév folyamán (a mérlegadatok között) fennálló kihelyezések és kötelezettségek átlagos állományát kell a 21, illetve 22. sorokban feltüntetni.

A tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletekre vonatkozóan a negyedév folyamán befolyt bevételeket, illetve kifizetett ráfordításokat (kiadásokat) külön kell kimutatni kamat és kamat jellegű, illetve nem kamat jellegű (ideértve a szolgáltatások díjait stb.) bontásban.

3. Befektetésekhez kapcsolódó ügyletek

A részletező sorokban a hitelintézet által történt befektetésekhez kapcsolódó ügyletek jövedelmezőségéhez szükséges adatokat az előző 2. Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek részletezéséhez hasonló módon kell szerepeltetni.

4. Egyéb tájékoztató adatok

41 Összes állományi létszám (fő)

Ebbe a sorba - az adott negyedévre vonatkozó - átlagos statisztikai állományi létszámnak egyszerű számtani átlagát kell feltüntetni. Az átlagos állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett szervezet tevékenységében résztvevők száma alapján kell megállapítani.

42. Hálózati egységek száma

Itt a hitelintézethez tartozó összes hálózati egység számát fel kell tüntetni az elnevezéstől függetlenül. (Pl. Bármilyen elnevezésű fiók, kirendeltség, iroda, képviselet (külföld is), területi igazgatóság, megyei központ stb.)

43. Napi átlagos Giro forgalom darabszáma

Itt a GIRO elszámolásforgalomba kerülő tételek napi átlagos darabszámát (a kimenő és a bejövő tételek és üzenetek együttes darabszámának átlagát) kell feltüntetni.

44. Napi átlagos Swift forgalom darabszáma

Ide a Swift rendszeren keresztül forgalmazott tételek (üzenetek) napi átlagos darabszámát (kimenő és bejövő összes tételszám átlagát) kell beírni.

5. Kisméretű vállalkozásoknak nyújtott hitelek

Itt a Felügyeleti mérleg adataiból kiemelve (az ott felsorolt szektorbontástól függetlenül) a speciális - a részletező sorokban meghatározott - méretű vállalkozásokkal szemben, a negyedév végén fennálló követelésállományt kell feltüntetni.

A vállalkozások méretének meghatározásánál a létszámot és az árbevételt, vagy a mérlegfőösszeget együttesen, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket is kell figyelembe venni. A vállalkozás fogalmát a hivatkozott Kk-törvény 17.§ a) pontja határozza meg, amelybe beletartoznak az egyéni vállalkozók is.[36]

Azokat a vállalkozásokat, amelyek az együttes feltételnek nem felelnek meg, illetve a hitelintézeteket, valamint a külföldi vállalkozásokat nem kell számításba venni.

51. Középvállalkozások

Itt a középvállalkozásoknak a hitelintézet által nyújtott hitelek állományát kell kimutatni.

52. "Kisvállalkozások"

Ebben a kimutatásban a "kisvállalkozás" fogalma eltér a Felügyeleti mérlegben kimutatásra kerülő kisvállalkozóktól. Itt "kisvállalkozás" az, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint vagy mérlegfőösszege 500 millió forint, illetve a külön jogszabály által meghatározott feltételeknek is megfelel. Ide csak a hitelintézet által ezeknek a kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek állományát kell beírni.

53. Mikrovállalkozások

Itt a hitelintézet által a mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelek állományát kell kimutatni.

A fenti kimutatáson túlmenően a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV törvény 9.§-a alapján teljesíteni kell a külön kormányrendeletben meghatározott adatszolgáltatást is és a Felügyelet részére a tárgyévet követő április 30-áig azt meg kell küldeni.[37]

A kormányrendeletben előírt adatszolgáltatáshoz szükséges (a nyújtott hitelek darabszámára és értékére vonatkozó) információgyűjtést egész évben végezni kell függetlenül attól, hogy az adott évről csak egyszer kell adatszolgáltatást teljesíteni.

VII.D ÉRTÉKPAPÍRHITELEK

A jelentés célja

Ezt a táblázatot negyedévenként, valamint az ÁPTF elnökének előírása alapján - rövidebb időszakonként - az értékpapír vásárlására történő, valamint az értékpapír-fedezetű lombard hitelnyújtás kockázatának vizsgálatához a fedezetek hirtelen és nagymértékű leértékelődésének veszélye miatt kell kitölteni.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblázatban az értékpapír vásárlására, illetve az értékpapír-fedezettel nyújtott hiteleket kell feltüntetni.

Az 1. Lombard hitelek sorban csak az értékpapír-fedezetű - a külön részletezés szerint felsorolt - lombard hitelállományt kell összesíteni.

Az első 11. csoportban a részvényfedezetek mellett nyújtott hiteleket egyrészt a hitelnyújtás célja, másrészt a részvények típusa (tőzsdére bevezetett, illetve OTC) szerint kell részletezni.

A hitelnyújtás célját illetően külön kell kimutatni a részvényvásárlásra, illetve az egyéb célra nyújtott hiteleket.

A 12. sorba az állampapírnak minősülő, a 13. sorba az egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral fedezett hiteleket kell beírni.

A 14. sorban a hitelintézet által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírral fedezett hiteleket kell feltüntetni.

A 15. Nem sorozatban kibocsátott, illetve a 16. Egyéb értékpapír-fedezet mellett sorokban váltóval biztosított hitel nem szerepelhet.

Amennyiben egy hitelnek a fedezete részvény és egyéb értékpapír együttesen, úgy a hitel összegét azok arányában kell megosztani és kimutatni.

2. Lombard hitelek fedezete (napi értéken)

Ebben a sorban azoknak a fedezeteknek a napi értékét kell összesíteni, amelyek a külön sorokban kerülnek részletezésre.

3. Kényszerértékesítésre került értékpapírok (értékesítési áron)

Itt azoknak az értékpapíroknak az értékét kell feltüntetni, amelyeket a hitelintézet a veszteség elkerülése, csökkentése végett (kényszer) értékesített.

4. Értékpapírvásárlásra nyújtott hitelek

Itt a részvény, illetve egyéb értékpapír vásárlása céljára nyújtott hitelek állományát kell összesíteni.

41. Részvényvásárlásra (értékpapír fedezet mellett)

Itt azokat a részvény (beleértve az üzletrész) vásárlásra nyújtott hitelállományt kell kimutatni, amelyek fedezete csak értékpapír. (Ez a sor - részben - kiemelés a fentiekben részletezett lombard hitelállományból.)

42. Egyéb értékpapírvásárlásra (értékpapír fedezet mellett)

Itt az egyéb értékpapír vásárlására nyújtott hitelállományt kell kimutatni, amelyek fedezete csak értékpapír.

43. Részvényvásárlásra (egyéb fedezet mellett)

Itt a részvény (beleértve az üzletrész) vásárlásra nyújtott hitelállományt kell kimutatni a fedezetének összetételétől függetlenül.

44. Egyéb értékpapírvásárlásra (egyéb fedezet mellett)

Itt az egyéb értékpapír vásárlására - egyéb fedezet mellett - nyújtott hitelállományt kell szerepeltetni.

5. Befektetési szolgáltatók részére nyújtott hitel

Ebben a sorban az Épt. szerinti és az ÁPTF által engedélyezett tevékenységet végző befektetési szolgáltatók részére nyújtott hitel - a beszámolás időpontjában fennálló - állományát kell közölni.

A befektetési szolgáltatók részére nyújtott hiteleket tételesen fel kell sorolni, a hitelfelvevő neve, törzsszáma, a hitel összege, a folyósítás időpontja, a futamidő, a hitel célja, illetve kondíciói feltüntetésével.

A felsorolás nem korlátozott, az összes befektetési szolgáltatót fel kell sorolni.

VIII.A PORTFOLIÓ ELEMZÉS - LEJÁRT KÖVETELÉSEK

A jelentés célja

A jelentés a hitelintézet portfolióját a lejárt követelések következtében felmerülő kockázatok szempontjából vizsgálja.

A jelentés kitöltése

A jelentésben a hitelintézet eszközeit két szempontból kell részletezni, egyrészt az egyedi követelés fizetési késedelme ("lejártsága"), másrészt az ügyfél-kockázat vizsgálata érdekében az összes követelés lejártsága szerint.

Lejárt az a követelés, amely fizetési késedelemben van, illetve amit a hitelintézet lejárttá tesz.

A követelésállományt az FM főbb eszközcsoportjainak megfelelő részletező sorok szerint kell csoportosítani. (Az MNB-nél elhelyezett betétek, illetve a jegybanknak nyújtott hitel állománya a csoportosításban nem szerepel.) A követelésállományból a bruttó értéket kell (a céltartalékkal való csökkentés nélkül) számításba venni.

A nem teljesített tőke- és/vagy kamatfizetéseket is egyenként kell a lejárattól eltelt időnek megfelelő oszlopban szerepeltetni. (Ez vonatkozik az 1996. január 1-e előtti kamatokra is.)

A két táblarész együtt két szélsőértéket fog mutatni, mivel az egyik követelés törlesztési késedelme minden esetben kihat ugyanazon adós felé fennálló még nem esedékes teljes követelés-állományra.

1. KÖVETELÉSEK TÉTELENKÉNT, lejárat óta eltelt napok szerint

A jelentés kitöltése során ebben a táblarészben a követeléseket tételenként a lejárattól eltelt időnek megfelelő bontásban kell kimutatni.

A kihelyezéseket a szerződésben rögzítettek alapján, az egyes törlesztő részletek lejárata szerint kell szerepeltetni.

A h) Prolongált oszlopban azok a tételeket kell kimutatni, amelyeket a hitelintézet prolongált a szerződési feltételek módosulásától függetlenül. (Itt kell szerepeltetni azokat a hiteleket is, amelyet az ügyféllel újra tárgyalt, illetve újra folyósított.) Ez a körülmény azonban ezeket a követeléseket nem teszi újból nem lejárttá, ezért ezeket nem lehet az a) oszlopban feltüntetni!

2. KÖVETELÉSEK ADÓSONKÉNT A LEGRÉGEBBEN LEJÁRT TÉTEL SZERINT

Ebben a táblarészben a jelentés kitöltése során az egy adósra vonatkozó összes követelésállományt a legrégebben lejárt esedékességnek megfelelő időoszlopban kell szerepeltetni.

Az egy adósnak nyújtott hitelek közül - ha van lejárt követelés, akkor - a legrégebben lejárt követelésnek megfelelő oszlopban kell szerepeltetni a szóban forgó adós felé fennálló teljes követelés-állományt.

Az a) Nem lejárt oszlopban csak azoknak az adósoknak a tartozásai szerepelhetnek, akiknek sem lejárt, sem újratárgyalt tartozásuk nincs.

A h) Prolongált oszlopban kell kimutatni a teljes adósság-állományt abban az esetben, ha egy adósnak csak újratárgyalt vagy csak le nem járt és újratárgyalt tartozásai vannak.

Ha tehát egy adósnak van nem lejárt, lejárt és újratárgyalt tartozása, akkor a teljes adósságállományt a legrégebben lejárt tartozásnak megfelelő időoszlopban kell kimutatni.[38]

VIII. B PORTFOLIÓ ELEMZÉS - MINŐSÍTÉS

A jelentés célja

A táblában kell a Hpt. 87.§ és a vonatkozó jogszabályi előírások szerint előírt minősítést és annak alapján megképzett céltartalékokat részletezni.

A jelentés kitöltése

A portfolió minősítésének kimutatása során a minősített mérleg és mérlegen kívüli tételek állományát a hivatkozott eszközcsoportok szerint részletezve, és az 1. illetve 2. sorokban összesítve a minősítési kategóriáknak megfelelő oszlopokban a Felügyeleti mérlegben kimutatott könyv szerinti bruttó értéken (kockázati céltartalékkal nem csökkentve) kell kimutatni.

A táblában szereplő egyes (11., 12. és 13.) csoportokban összesített eszköztételek minősített állományának kimutatásánál nem kell figyelembe venni a Felügyeleti mérlegből a magyar állampapírok és az MNB-vel szembeni követelések állományát. (Ezeket az eszközöket a problémamentes állományi adatok között sem szabad szerepeltetni.)

Az egyezőség érdekében a problémamentes oszlopban szerepeltetni kell a vonatkozó jogszabályi előírások alapján nem minősítendő egyéb eszközök összegét is, amelyek a Felügyeleti mérleg 11. és 12. eszköz sorában, illetve 8. egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök csoportjának tételei között szerepelnek, kivéve az egyéb aktív időbeli elhatárolások állományát.

Az aktív (kamat és egyéb) időbeli elszámolások állományát nem kell kimutatni a minősítendő, így a problémamentes eszközök között.

A "Tartalék" nevű oszlopokban a mérleg, valamint mérlegen kívüli tételekre vonatkozóan a ténylegesen megképzett céltartalékot kell szerepeltetni.

11. Kereskedelmi célú, illetve a 12. Befektetési célú értékpapírok összesen

Az FM értékpapír (I.A.2. és I.A.3.) eszközcsoportokból a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (beleértve a külföldi állampapírokat is), valamint a PIBB részesedéseket és az utánuk képzett céltartalékot külön sorban kell kimutatni.

A magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapírokat (magyar állampapírokat) a minősítés során nem kell figyelembe venni, így utánuk kockázati céltartalékot sem kell képezni, ezért az értékpapírok között sem szerepelhetnek.

13. Hitelek és bankközi ügyletek összesen

A részletező soraiban az összes hitelintézeti kintlévőséget, valamint az I.A.5. Hitel eszközcsoportban kimutatott állományt (a Jegybanknál elhelyezett kintlévőségek kivételével) minősíteni kell és az utánuk képzett összes (I.A.59) céltartalékot kimutatni.

A 13.1 Hitelintézetek, PBBS sorban a hitelintézeteknél, valamint a PBBS vállalkozásoknál lévő összes kintlévőséget minősítve kell feltüntetni, és a megképzett céltartalékot a megfelelő oszlopokban kimutatni. A velük szembeni összes követelésbe bele kell érteni a mérleg I.A.13.1, 13.2, 14. soraiban szereplő elszámolási, vagy átvezetési számlán lévő állományt, valamint az I.A.42, 43, 44 sorokban feltüntetett betéteket is.

A jegybanknál elhelyezett pénzeszközök és betétek, az MNB-vel szembeni követelések (hitel) nem minősítendő tételek, így a problémamentes állományban sem szerepelhetnek.

A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalékot a megfelelő eszközsorban kell kimutatni.

A halasztott fizetéssel eladott eszközöket a hitelkövetelések között kell szerepeltetni.

14. Egyéb minősítendő

Itt kell a kockázatot jelentő egyéb kintlévőségek, eszközök, befektetések (I.A.6. I.A.8, I.A.92) minősítését, valamint az utánuk képzett összes kockázati céltartalékot feltüntetni.

A 14.2 egyéb eszközök sorban a mérleg 1A.8. sorában szereplő egyéb aktív (az 1C.841 sorban kiemelt) időbeli elhatárolások összegét nem kell kimutatni.

1. Mérlegtételek összesen

A minősített mérlegtételek és a hozzájuk kapcsolódó kockázati céltartalék állományát itt kell összesíteni.

2. Mérlegen kívüli tételek összesen

A külön (függő és jövőbeni kötelezettségek) sorokban részletezett mérlegen kívüli tételek minősítését és a hozzájuk kapcsolódó kockázati céltartalék állományát itt kell összesíteni.

Az 3. Meg nem képzett céltartalék sorban a kockázati céltartalék hiányát kell részletezni és a minősítésnek megfelelően a "Tartalékok" oszlopai szerint kimutatni, függetlenül attól, hogy mi a céltartalék hiányának oka (pl. többlet képzési igény, vagy könyvelési késedelem).

A 3. sorban a minősítési állományok oszlopába csak akkor kell adatot beírni, ha az az 1. Mérlegtételek összesen, illetve a 2. Mérlegen kívüli tételek összesen sorok minősített állományától eltér. (Pl. Átminősítés, többlet céltartalékképzés stb.) Ebben az esetben az előző sorokban feltüntetettektől eltérő változást (+/-) előjellel kell jelezni mind az állomány, mind a tartalék oszlopokban. Ha a minősítés megtörtént és az állományok megfelelően vannak részletezve, de a céltartalék képzése könyvvitelileg még nem rendezett, akkor csak a hiányzó tartalékokat kell feltüntetni.

A Mindösszesen sorban az összes minősített állomány, valamint a megképzett és meg nem képzett kockázati céltartalék oszloponkénti értékét kell összegezni.

VIII.C CÉLTARTALÉKVÁLTOZÁS

A jelentés célja

A táblában kell a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti kockázati és egyéb céltartalékok állományának változását (képzését, illetve csökkenését) részletezni.

A jelentés kitöltése

A táblázatban a hitelintézet által elszámolt céltartalékok változását kell kimutatni a veszteségleírások, eszközeladások figyelembevételével.

A minősített mérleg és mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódó kockázati céltartalékokat a hivatkozott eszközcsoportok szerint a céltartalék változásának megfelelő oszlopokban részletezve,

A 121. Hitelintézetek, PBBS sorban az összes a minősített hitelintézeti kintlévőséget (beleértve a számlákat és betéteket is) céltartalékának változását feltüntetni.

Az 1. Kockázati CT mérlegtételek után összesen, illetve a 2.. Kockázati CT mérlegen kívüli tételek után összesen sorokban összesítve kell kimutatni a részletező sorokban feltüntetett kockázati céltartalék állományt.

A 3. sorban kell kockázati céltartalékokat összesíteni.

Külön sorokban kell a Hpt., a számviteli, vagy külön jogszabály által előírt egyéb céltartalékok változását kimutatni és azokat a 4. Egyéb CT összesen sorban kell összesíteni.

A 41. sorban a Hpt-ben meghatározott, de az Szkr. által előírt mértékben képzett árfolyam-kockázati céltartalék változását, a 42. sorban pedig az árfolyam-veszteségi céltartalékot kell feltüntetni.

A 43. sorban a számviteli szabályok által előírt - külön nem kiemelt - egyéb céltartalékok változását kell jelenteni.

A 44. sorban a lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékában bekövetkezett változásokat kell kimutatni.

A 45. sorban országkockázati céltartalékot kell feltüntetni, amelyet a külön jogszabály által előírtak alapján negyedévente kell megképezni. Amennyiben az országkockázati céltartalékigény a minősítés szerinti kockázati céltartalék növekedése miatt, vagy törlesztés, vagy értéken történő eladás miatt kisebb, mint az előző időszakban volt, vagyis kevesebbet kell képezni, akkor a különbözetet felszabadításként kell kimutatni.

Veszteségleírás, illetve kényszer-értékesítés esetén felhasználásként kell feltüntetni a különbözetet.

A mindenkori (követelésállomány csökkenése után a fennmaradó) kockázatvállalásra képzett országkockázati céltartalék állomány nagyságának mindig meg kell felelni az előírásoknak.[39]

A 46 Egyéb sorban azt a céltartalékállományt kell jelenteni, amelyet külön jogszabálynak megfelelően kell képezni, illetve felhasználni.

A 4. Egyéb CT összesen sorban a számviteli és külön jogszabályok által előírt módon és mértékben képzett és felhasznált céltartalékot kell összesíteni.

Az 5. sorban az általános kockázati céltartalék változását kell kimutatni. Az általános kockázati céltartalék képzésekor a tárgyévi általános kockázati céltartalék képzésének összege nélküli korrigált mérlegfőösszeget kell figyelembe venni.

Az év végén esetlegesen jelentkező többlet állományt (amikor az új képzés szerint alacsonyabb összegű céltartalékra van szükség), a meglévő és az új igény közti különbözetet, mint felszabadítandó összeget a g) oszlopban kell feltüntetni.

A 6. Mindösszesen sorban kell az összes céltartalék változásnak megjelenni.

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-én fennálló céltartalék állománya.

A b) oszlopban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-től a beszámolási időszak végéig megképzett céltartalék összegét kell szerepeltetni. Az év végén (a mérleg forduló napján) megképzendő céltartalékok összegének már az előzetes december 31-ére vonatkozó mérlegadatokban is szerepelni kell.

A c) és d) oszlopokban a céltartalékállomány csökkenését jelentő felhasználást, míg az e)-g) oszlopokban a céltartalék-felszabadítást kell jelenteni.

A g) egyéb oszlopban kell a (pl. általános kockázati ) céltartaléknak az év végén többletként jelentkező és felszabadítandó állományát jelenteni.

A követelés veszteséggel történő értékesítésénél a céltartalék csökkenését a megképzett összeg mértékéig felhasználásnak tekintjük.

Ha a megképzett céltartalék összege meghaladja a könyv szerinti érték és az eladási ár különbségét, akkor a különbségen felüli részt a felszabadításnál kell feltüntetni.[40]

A záró állomány a beszámolási időszak végén fennálló céltartalék állománya.

A céltartalékkal nem fedezett részt (veszteséget) az i) oszlopban kell kimutatni.

A kockázati céltartalékkal nem fedezett (veszteség) leírásnak meg kell jelennie az Szkr. 13.§ (6) pontja alapján az általános kockázati céltartalék felhasználásainál.

A céltartalékok - részletezés szerint kimutatott - változása összesített értékének meg kell egyezni a II.A Eredménykimutatás 42. Céltartalék változás megfelelő sorainak összegével.

IX. A KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS

A jelentés célja

A táblázatban a kamatozó eszközök és források átárazódási gyakoriságának felmérése segítséget nyújt az eltérések, illetve az ebből eredő kamatkockázat megállapításához.

A jelentés kitöltése

A táblázatban a részletezés szerint kell a kamatozó eszközöket és forrásokat - forint és deviza bontásban -feltüntetni.

A fix kamatozású tételeket a hátralévő lejárat, a változó kamatozású tételeket (kamatok változásának gyakorisága alapján) az átárazódásig hátralévő időszak szerinti oszlopba kell besorolni.

Az m) Mindösszesen oszlop tartalmazza a k) forint és az l) deviza összesen oszlopok együttes értékét.

Fix kamatozású tételek, azok a tételek, amelyek kamatlába a futamidő alatt nem változik. Ezeket a tételeket a táblában a hátralévő lejáratuknak megfelelő oszlopban kell szerepeltetni.

Változó kamatozású tételek, azok a tételek, amelyek kamatlába a futamidő alatt változhat. Ezeket a tételeket a lehetséges legkorábbi átárazódásig hátralévő idő szerinti oszlopba kell kimutatni.

Azokat a tételeket, amelyek kamatlába valamelyik alapkamathoz (pl. jegybanki) vagy egyéb viszonyítási alaphoz ("benchmark"-hoz) kötötten mozog, a szerződésben meghatározott átárazódási periódushoz képest számított hátralévő idő szerinti oszlopba kell besorolni.

Azokat a tételeket, ahol nem alapkamathoz kötötten, de a hitelintézet a szerződésben határozza meg az átárazási (kamatváltoztatási) periódust, szintén az átárazódási periódushoz képest számított hátralévő idő szerinti oszlopba kell feltüntetni.

Azokat a tételeket, melyekhez átárazási periódust a szerződés nem köt ki, és a hitelintézet a kamatmozgásoknak megfelelően szabadon változtathatja a kamatlábat, a 0-30 napos oszlopba kell besorolni.

A kamatozó eszközök és források részletezése a főbb mérlegcsoportok szerint történik.

Az Értékpapír sorok csak a kamatozó értékpapírokat tartalmazzák, a Hitelek sorokba kerülnek besorolásra az egyéb kamatozó követelések, így a pénzügyi lízing is.

Az 1. Kamatozó eszközök sorban összegzett értékekből ki kell vonni a 2. Kamatozó források sorokban összesített értékeket és a 3 Különbség sorban oszloponként előjelhelyesen kell beírni. Ez a sor megmutatja, hogy a hitelintézet a kamatváltozások szempontjából forrás-érzékeny (negatív érték) vagy eszköz-érzékeny (pozitív érték), illetve az érzékenység mértékét.

A mérlegen kívüli ügyletek részletezésénél is csak azokat az ügyleteket kell besorolni, amelyeknél kamatkockázat felmerülhet (alapja kamatozó eszköz, illetve forrás).

A 61. Nettó pozíció az adott időintervallumra (időoszlopra) számított értéket tartalmazza. Kiszámításához a 3. Különbség sor eredményéhez a 4. Mérlegen kívüli követelések összegét hozzá kell adni, míg az 5. Mérlegen kívüli kötelezettségek értékét le kell vonni és az eredményt előjelhelyesen minden oszlopra beírni.

A 62. Kumulált nettó pozíció az előző - a 61. Nettó pozíció - sorban számított értékeket kumulálja, tehát minden idősáv (időoszlop) tartalmazza az előző időintervallum/ok/ értékeit is.

IX. B ORSZÁGKOCKÁZAT ELEMZÉS

A jelentés célja

A hitelintézet a táblázat alapján a külföld felé vállalt kockázatokat országonként is folyamatosan figyelni tudja.

A jelentés kitöltése

A táblázatban a FM-Eszközöknél jelentett külfölddel szembeni kockázatvállalások (követelések), illetve a III.C és III.D táblán jelentett mérlegen kívüli (függő kötelezettségek, határidős követelések) ügyleteknek a külfölddel szemben fennálló állományai szerepelnek országonkénti bontásban függetlenül attól, hogy a pénzügyi kapcsolat milyen jellegű szervezettel, intézménnyel, vállalkozással áll fenn.

A nemzetközi pénzügyi intézményeket a központ helye szerint kell besorolni.

Az Összesen sor az 1. sortól felsorolt országok adatainak összegzésére szolgál.

Az 1. sortól kezdődően egyenként fel kell sorolni mindazokat az országokat, amelyekkel szemben a hitelintézetnek bármilyen kapcsolata (követelése, illetve kötelezettsége) áll fenn.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes országkapcsolat kimutatásra nem kerül.

Az oszlopokban a részletezés szerint kell a különböző követelésállományt, illetve a mérlegen kívüli függő és jövőbeni kötelezettség-vállalást kimutatni.

A b) Besorolás oszlopban a felsorolt országnak a hitelintézet által meghatározott országkockázati csoport besorolását kell feltüntetni.

A c) Limit oszlopban az adott országgal szemben a hitelintézet által meghatározott limit értékét kell jelenteni.

Az i) Egyéb követelés oszlopban az adott országban vezetett (nostro) számlaállományt is jelenteni kell.

X.A KOCKÁZATVÁLLALÁS

A jelentés célja

A jelentőtáblát a hitelintézet tevékenységében az adósokhoz kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez és egyben a Hpt. 79.§ betartásának ellenőrzéséhez kell kitölteni.

A jelentés kitöltése

A jelentésben az ügyfelekkel szembeni követeléseket, hiteleket kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint adósokat, vagy mint betételhelyezőket (hitelnyújtókat).

Az adósokat tételesen, név szerint, a törzsszám és TEÁOR (Ág) betűjel feltüntetésével kell felsorolni.

Amennyiben a hitelintézetnek a nagykockázat szabály értelmében vett adós (Hpt. szerinti) ügyfélcsoportról kell adatokat közölnie, akkor az Adós, Törzsszám és Ág oszlopban szereplő adatokat az anyavállalat, vagy a főadós (legnagyobb adósságot megtestesítő ügyfél) adatainak megfelelően kell szerepeltetni. Ügyfél (adós)-csoportnál a csoport tagok adatait összesítve kell kimutatni, de a megnevezés oszlopban az anyavállalat (főadós) neve mellé - emelkedő sorrendben - sorszámot kell írni, a b) oszlopba az anyavállalat törzsszámát kell feltüntetni.[41]

Ügyfélcsoport esetén a jelentést ki kell egészíteni (ezzel a táblával azonos oszlopszerkezetű) X.A.1 tábla-melléklettel, amelyből megállapíthatók az adóscsoporton belüli egyes ügyfelek adatai. Az ügyfélcsoporti adós neve melletti sorszám sorrendje szerint kell a részletező táblában az ügyfélcsoportokhoz tartozó tagokat (ügyfeleket) és adataikat felsorolni.

Az Összesen sor az 1. Nem részletezettek összesen sor, valamint a 2. sortól felsorolt adósok adatainak összegzésére szolgál.

A 1. Nem részletezettek összesen sorban a 2. sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt adósokat - az egyezőség érdekében - összevontan kell kimutatni, beleértve a más hitelintézetnél elhelyezett betéteket is, amennyiben a hitelintézettel más kapcsolata nincs a hitelintézetnek.

A részletező sorokban nem kell az MNB-vel, illetve az állammal (központi költségvetéssel) szembeni követeléseket külön kimutatni, azokat a nem részletezettek között kell szerepeltetni.

A 2. sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni azt az 50 legnagyobb adóst (ügyfelet, ügyfélcsoportot, ideértve a hitelintézetet is), amelyekkel szemben a hitelintézet összes kockázatvállalása (követelés, kötelezettség, illetve részesedés) teljes értéken a legnagyobb.

Az ügyfelek (csoportok) felsorolásánál az összes kockázatvállalás (bruttó) értékének csökkenő sorrendjét kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a követelések nettó értéke minimális, vagy nulla.

Amennyiben az 50 legnagyobb adós között nem kerül felsorolásra minden olyan ügyfél, akivel szemben a hitelintézet kockázatvállalása korrigált nettó értéken (a kivételek, illetve a súlyozás figyelembe vételével) az SZT 10%-át eléri, vagy meghaladja, akkor a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes ilyen nagykockázat vállalás kimutatásra nem kerül. A sorok száma nem korlátozott.

A lakástakarékpénztáraknak azt az 50 ügyfelet kell - az összeg csökkenő sorrendjében - feltüntetni, akikkel szemben a követelésállomány a legnagyobb és meghaladja az 1 millió forintot.

A szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében azt a 25 ügyfelet kell felsorolni, amelyekkel szemben a hitelintézeti követelés vagy kötelezettségvállalás együttes - és korrekció nélküli - összege a legnagyobb. A legnagyobb adósokat a velük szemben fennálló teljes követelésállomány együttes összegének csökkenő sorrendjében kell felsorolni.

Kockázatvállalás a Hpt. által meghatározott ügyletek, beleértve a részesedéseket, illetve a bankközi kapcsolatokat is.

A kockázatvállalás szempontjából nem jelent kivételt és nem tekinthető szociális céllal adottnak a munkavállalók részére kedvezményes kamatozással vagy feltételekkel nyújtott munkáltatói kölcsön, valamint a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10. pontjának g) alpontjában foglaltak, mivel az más vállalkozásokra vonatkoznak, és ezért nem jelent kivételt a kizárólag pénzügyi szolgáltatási tevékenységet - rendszeresen és üzletszerűen - végző pénzügyi intézmények esetében.

A kockázatvállalásnál, így az előírt korlátok betartásánál, illetve a túllépésnek a szavatoló tőkéből történő levonás érdekében figyelembe kell venni a Hpt. 229. §-ban előírtakat is.[42]

Abban az esetben, ha a hitelintézetnek az ügyfél felé többféle kintlevősége, valamint függő és jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket a tábla f)-k) oszlopában jellegük szerint csoportosítva összevontan, a határidős kötelezettségeket pedig az l) oszlopban kell szerepeltetni.

Az f) -l) oszlopokban a követeléseket, illetve kötelezettségeket a teljes értéken kell kimutatni, beleértve a Hpt. 79.§ (4)-(5), illetve a 80.§(1) bekezdésében meghatározottak szerinti tételeket is. A Hpt. előírása alapján a kockázatvállalásnak nem minősülő, ezért levonandó tételekre, (biztosítékokra) vonatkozóan az elkülönített nyilvántartásnak rendelkezésre kell állni.

Az adatok között részletezni kell a más hitelintézetnek nyújtott hitelekből, illetve a nostro-számlán, valamint a betételhelyezésekből származó követeléseket is függetlenül attól, hogy a nagykockázat vállalás szempontjából korlátozás alá tartozik-e vagy sem.

A d) oszlopban a legrégebben lejárt adósságtól eltelt napok számát kell a megfelelő soron feltüntetni.

Az e) Ügyfélminősítés oszlopban az adósminősítés kódját kell az adott adósra vonatkozóan megadni a hitelintézet minősítési rendszerétől függően.

Az f) oszlopban az MNB-vel, illetve a hitelintézetek közötti betétszerződésből származó követeléseket csak tájékoztató adatként kell feltüntetni, ezeket nem kell a kockázatvállalás összegének megállapításánál figyelembe venni.

A g) oszlopban a nostro-számlán lévő, hitelintézetekkel szembeni követeléseket kell szerepeltetni.

A h) oszlopban az FM értékpapír eszközcsoportokban szereplő tételek közül csak az értékpapírokat kell kimutatni a részesedések (részvények, üzletrészek stb.) nélkül.

Az i) Hitelek oszlopban az FM 1A.5 Hitelek, valamint az 1A.8 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök csoportokban szereplő tételeket kell részletezni.

Az 1A.8. sorban kimutatott egyéb eszközök közül nem kell figyelembe venni az egyéb aktív időbeli elhatárolás összegét.

A vevővel szembeni nagy összegű követelést - amennyiben más tartozása, hitele nincs - önállóan, egyébként az adott ügyfél egyéb tartozásaival együtt kell kimutatni.

Az j) Vagyoni részesedés oszlopban kell az összes részesedést (kereskedelmi, befektetési célú, valamint a vagyoni érdekeltségeket, részvényeket, részesedéseket, üzletrészeket) feltüntetni a Hpt. 2. sz. melléklet III. fejezetének 10.pont e) alpontja szerinti részesedések figyelemmel kisérése érdekében.

A mérlegen kívüli tételek közül külön és teljes értéken kell az l) oszlopban a határidős kötelezettségeket, valamint a k) oszlopban a függő és egyéb jövőbeni kötelezettségeket szerepeltetni.

Az m) Összesen oszlopban kell a g)-l) oszlopokban szereplő kockázatvállalásokat összesíteni.

A Hpt. 80.§ (1) bekezdés szerint a hitelintézet által (beleértve a Magyar Fejlesztési Bankot is) a nagykockázat vállalásának számítása során levonható összegeket két oszlopban kell feltüntetni.

Az n) oszlopban az (1) bekezdés a)-f) alpontokban felsorolt, az o) oszlopban a nyújtott alárendelt kölcsöntőke, illetve a befektetések miatti, (túllépés vagy kivételként) szavatoló tőkével fedezett levonandó tételeket kell kimutatni. (Amennyiben az adott ügyfél esetében céltartalékot is képeztek a követelés, értékpapír és/vagy befektetés állomány után, levonandó tételként csak a nettó - céltartalék nélküli - értéket lehet számításba venni.)

A p) oszlopban kell a nettósításhoz szükséges - az adósonként az ügyletekhez kapcsolódó - levonandó kockázati céltartalékokat feltüntetni.

A levonások összértéke nem haladhatja meg az adott követelés, vagy befektetés összegét.

Az q) Levonandó súlyozott érték oszlopban kell kimutatni azokat a (levonandó) összegeket, amelyeket a hitelintézeteknek a Hpt. előírásaiban meghatározottak szerint nem kell figyelembe venni. Ez a levonandó összeg a függő és egyéb jövőbeni kötelezettségeknél 50 százalék, a határidős ügyleteknél a szerződés szerinti összeg és az (alap) ügylet szerinti kockázati súlyozás értékének a különbsége. (Ehhez segítséget nyújt a III.F Határidős kötelezettségek súlyozása táblázat.)

Az egyes ügyféllel kapcsolatos kockázatvállalalás megállapításához szükséges súlyozandó érték kiszámításánál a 80.§ (1) bekezdése szerinti tétel levonása utáni összeget kell figyelembe venni.

Az r) Összesen (korrigált) nettó érték oszlopban kell feltüntetni az adósonkénti követelés- és vállalt kötelezettségállomány (korrekció és súlyozás utáni) nettó értékét, - bele nem számítva az f) oszlopban feltüntetett betétállományt - függetlenül attól, hogy az egyedi limit túllépése tőkével fedezendő.

A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hiteleknél a X.A Kockázatvállalás táblában való részletezés során a vállalkozás neve után "(ko)" jelet kell feltüntetni.

A konzorciális hiteleket, illetve a vállalt kötelezettségeket a konzorciumszervezőnek (lebonyolítónak) - ennek a táblának külön mellékletként az általa vezetett nyilvántartás szerint - ügyfelenként (vállalkozásonként) a részt vevő hitelintézetek név szerinti felsorolásával és az általuk nyújtott összegek feltüntetésével részletezni kell. Ez vonatkozik arra az esetre is, amennyiben mint lebonyolító a hitelintézetektől a hitel összegét már megkapta, de a hitelfelvevő vállalkozás részére még nem utalta át, feltüntetve a hitelfelvevő vállalkozás nevét.

X.A.1 KOCKÁZATVÁLLALÁS- Melléklet

A jelentés kitöltése

Itt kell a hitelintézetnek a nagykockázat szabály értelmében - a Hpt. szerint meghatározott - adós ügyfélcsoportról és azok tagjairól adatokat részletesen közölni.

A jelentés oszlopszerkezete és az "ügyfélcsoport részletezése" sorok kitöltése azonos a X.A. táblával, a részletező sorokban az adóscsoporton belüli egyes ügyfelek adatait kell kimutatni.

A táblamellékletben az egyes ügyfélcsoportokat a X.A táblában történt sorszámozásnak megfelelően kell felsorolni.

Az első sorban a csoporttagok összesített értékeit kell, az anyavállalat, vagy főadós (legnagyobb adósságot megtestesítő adós) azonosító adataival szerepelni.

A második sorban az anyavállalat, vagy főadós saját egyedi adatait, a vele szembeni kockázatvállalást, a következő sorokban a csoporthoz tartozó ügyfeleknek (további vállalkozásoknak) az egyedi adatait kell részletesen feltüntetni, amelyekkel szemben a hitelintézet kockázatot vállalt.

A csoporttagok adatait összegezni kell, és ennek meg kell egyezni a főadós (ügyfélcsoport) sorában, illetve a X:A táblában feltüntetett értékekkel.

Ha a hitelintézetnél nincs ügyfélcsoport, a táblát "nemleges" jelzéssel kell megküldeni.

Az adóscsoportot és tagjait részletező táblában az azonosítás céljából ugyanazon ügyfélcsoporthoz tartozó tagokat (ügyfeleket) - amelyekkel szemben a hitelintézetnek követelése, vagy kötelezettsége áll fenn - azonos sorszámmal kell ellátni és azt az ügyfél neve után- a papíron történő jelentésben - fel kell tüntetni. Ez a sorszám megegyezik az alap (X.A) táblában a főadós neve mellett szereplő sorszámmal.[43]

Nem szükséges ügyfélcsoportonként külön lapot kitölteni, lehet egy táblamellékletben is közölni az ügyféladatokat, de csoportonként egyértelműen kell feltüntetni a követelések adósonkénti részletezését, illetve azok összegzését az azonosító sorszámozás és adatok mellett.

Az ügyfélcsoportok után itt lehet kimutatni azokat az ügyfeleket, amelyeknél a követelések nettó értéke a 80.§-ban meghatározott fedezetek miatt nulla. Ebben az esetben a X.A.1. tábla mellékletben ezeket az ügyfeleket és adataikat csak fel kell sorolni.

X.B LEGNAGYOBB BETÉTESEK

A jelentés célja

A jelentőtáblát a hitelintézet forrásgyűjtő tevékenységében a betétesekhez kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez kell kitölteni, mivel egy jelentős betétállomány - kedvezőbb feltételek miatti - gyors megmozdulásának a hitelintézet fizetőképességre gyakorolt hatása jelentős.

A jelentés kitöltése

A jelentésben az ügyfelektől kapott forrásokat kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket, vagy mint hitelnyújtókat.

Az Összesen sor a Nem részletezettek összesen sor, valamint az 2. sortól felsorolt betétesek adatainak összegzésére szolgál.

Az 1. Nem részletezettek összesen sorban a 2. sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt betéteseket - az egyezőség érdekében - összevontan kell kimutatni, beleértve a más hitelintézettől kapott elhelyezett hiteleket is, amennyiben más kapcsolata nincs a hitelintézetnek. Itt kell feltüntetni a megfelelő oszlopban a nem névre szóló betéteket, illetve a betéti okiratokat is.

A 2. sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni az 50 legnagyobb betétest (ügyfeleket, ügyfélcsoportokat, beleértve a hitelintézetet is), az elhelyezett összes betétfajta (összes kötelezettség) - l) oszlopban feltüntetett - összegének csökkenő sorrendjében.

A legnagyobb betéteseket tételesen, név szerint, a törzsszám és a TEÁOR (Ág) betűjel feltüntetésével kell felsorolni.

A lakástakarékpénztáraknak azt az 50 ügyfelet kell - az összeg csökkenő sorrendjében - feltüntetni, akikkel szemben a betétállomány a legnagyobb és meghaladja az 1 millió forintot.

A szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében azt a 25 ügyfelet kell felsorolni, amelyekkel szemben a hitelintézeti kötelezettségvállalás együttes összege a legnagyobb. A legnagyobb betéteseket a velük szemben fennálló teljes kötelezettségállomány együttes összegének csökkenő sorrendjében kell felsorolni.

Ha az ügyfél (beleértve a hitelintézetet is) többféle betétet helyezett el, akkor ezeket a tábla d)-j) oszlopaiban jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni.

A d) oszlopban a nem lekötött folyószámla, illetve a látra szóló, az e) oszlopban a felmondásos betéteket kell kimutatni.

A hitelintézetektől (esetleg más vállalkozástól) kapott hiteleket a k) Egyéb hitelek oszlopban kell kimutatni.

A részletező sorokban az MNB-vel szembeni kötelezettséget nem kell külön, hanem a 01. Nem részletezettek összesen sorban kell kimutatni.

Azoknál a tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozásoknál, amelyekben a hitelintézet, illetve amelyek a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya-, vagy leány-hitelintézet, vezetői kapcsolat) rendelkeznek, a megnevezés után - csak a papíron megküldött jelentésben - "T" betűjelet kell beírni és ezeknek a forrásoknak, illetve kapott kötelezettségeknek a XI.B, illetve XI.C táblákon meg kell jelenni.

Amennyiben mérlegen kívüli tételként nyilvántartott forrást (hitelkeretet) is kapott a hitelintézet, úgy azt az m) oszlopban kell szerepeltetni.

XI.A TULAJDONOSI SZERKEZET

A jelentés célja

A táblázatok több megközelítésben a hitelintézet jegyzett tőkéje tulajdonlásának, illetve az ehhez kapcsolódó szavazati aránynak a szektorális, illetve ország szerinti alakulását mutatja meg.

XI. A.1 TULAJDONOSI SZERKEZET

A jelentés kitöltése

A hitelintézet jegyzett tőkéjét, beleértve a Cégbíróságra benyújtott (befizetett, de még be nem jegyzett) tőkeemelés összegét is a névérték és a tulajdoni, illetve szavazati arány szerint kell főbb tulajdonos csoportonként kimutatni.

Az adatokat elsősorban a részvénykönyv alapján kell közölni. Abban az esetben, ha a részvénykönyv adataitól (pl. be nem jegyzés miatt) jelentősen eltér a tulajdonlás aktuális szerkezete, akkor a hitelintézet tudomására jutott utolsó információ alapján, a valós állapotnak megfelelően kell a tulajdonosokra vonatkozó táblázatokat kitölteni.

Az első táblázatban a hitelintézet részvénytulajdonosainak szektor szerinti megoszlását kell közölni.

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az ismert tulajdonosi szerkezetnek megfelelően kell kimutatni a jegyzett tőkét, ideértve a tőkének számító egyéb tőkeelemeket is.

A jegyzett tőke még be nem fizetett részét, amennyiben még nem határozható meg, hogy melyik szektorbeli tulajdonos jegyezte le, a 12.6 Egyéb, illetve külföldiek esetében a 22 Külföldi egyéb sorba kell beírni.

A táblázatokat értelemszerűen a részletezésnek megfelelően kell kitölteni.

A 11.1 ÁPV Rt. sorban kell az Állami Privatizáció és Vagyonkezelő Rt. mellett a részvénykönyvben még állami tulajdonosként feltüntetett Állami Vagyon Ügynökségre (ÁVÜ), illetve Pénzügyminisztériumra (PM) bejegyzett részvényeket feltüntetni.

A jogszabály szerint az állami tulajdonosi jogosítványt gyakorló egyéb szerveket, vállalkozásokat a 11.2 Egyéb állami sorban kell kimutatni.

Az a) Törzsrészvények névértéke, illetve a b) Szavazatelsőbbségi részvények névértéke oszlopokban a kibocsátott részvények névértékét kell kimutatni a kibocsátási sorozat jelétől függetlenül.

Ahol olyan szavazatelsőbbségi részvények is vannak, amelyek összege nem éri el az 1 millió forintot, ott a hitelintézeteknek - csak a papíron történő jelentésben - a megnevezés oszlopban *)-gal meg kell jelölni az érintett tulajdonosi sorokat, függetlenül attól, hogy az adott sor b) oszlopában szerepel-e érték. A tulajdoni arányt a c) oszlopban, a szavazati arányt az d) oszlopban kell feltüntetni (függetlenül attól, hogy szavazatelsőbbségi részvények a tulajdoni, illetve a szavazati arányt eltérítik egymástól).

A szavazati arány megállapításánál a szavazati jogot biztosító (szavazatelsőbbségi) részvény szavazati arányához hozzá kell adni a törzsrészvények korrigált mértékű tulajdoni hányadait is.[44]

Az Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell kimutatni a tulajdoni hányadot, illetve szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A 31 Osztalékelsőbbségi részvénytulajdonosok sorban az ilyen címen kibocsátott részvények összesített értékét kell kimutatni.

A 32 Visszavásárolt részvények sorban a hitelintézet által visszavásárolt saját részvényeinek névértékét és arányát kell szerepeltetni.

Az Ország szerinti tulajdonosi megoszlást a második táblázatban a részletezésnek megfelelően szükséges közölni és a részvényesek ország szerinti felsorolását az 5 Összesen sorban kell összegezni. Az ország szerinti felsorolás nem korlátozott.

A 4. és 5. Összesen sorok értékének meg kell egyeznie a jegyzett tőke összegével. A részletező sorokban az adatokat (egész) millió forintban kell kimutatni.

XI. A.2 TULAJDONOSI SZERKEZET

A jelentés kitöltése

A hitelintézet jegyzett tőkéjét a névérték és a tulajdoni, illetve szavazati arány szerint kell tulajdonosonként kimutatni. Ennek érdekében a hitelintézetnek rendelkezni kell - elsősorban a részvénykönyv alapján - olyan kimutatással, amelyből az egyes tulajdonosokhoz (ügyfelekhez) kapcsolódó tulajdoni, illetve szavazati arány - ennek mértékétől függetlenül - megállapítható.

Ha a részvénykönyv adataitól jelentősen eltér a tulajdonlás aktuális helyzete, akkor a hitelintézet tudomására jutottak alapján - a valós állapotnak megfelelően - kell a közvetlen, illetve a közvetett tulajdonosokra vonatkozó adatokat kitölteni.

Ebben a táblában szereplő kimutatás összefüggésben van a XI.B Tulajdonosokhoz és vezetőkhöz kapcsolódó ügyletek című táblázatokkal, ezért az összesítések, illetve a részletező sorokban az ügyfelek felsorolási sorrendjének a két táblában azonosaknak kell lenni annak érdekében, hogy egy ügyfélre (tulajdonosra) nézve nyomon követhető legyen a tulajdonosi, illetve az ügyleti kapcsolat.

A betűvel jelzett sorok a részletező sorok, illetve a külön nem részletezettek összesítésére szolgálnak.

Az 1. sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni mindazokat az ügyfeleket, amelyek tulajdoni kapcsolatban vannak a hitelintézettel.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes kapcsolat kimutatásra nem kerül.

A részletezés elsődleges szempontja a hitelintézet és az ügyfél között pénzügyi szolgáltatás - kapcsolódó ügylet - (hitel, illetve vállalt kötelezettség) van. Azokat a tulajdonosokat, ahol csak betéti kapcsolat van, a részletezés során hátra kell sorolni.

A kapcsolódó ügylettel rendelkező ügyfeleken belül is a felsorolást a befolyásoló (10 %-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett) részesedéssel rendelkezőkkel kell kezdeni és folytatni az 5%-ot elérő, vagy azt meghaladó aránnyal rendelkező tulajdonosokkal.

Ezt követően a tulajdonosi szerkezet megismerése érdekében azokat az 5%-ot elérő, vagy azt meghaladó aránnyal rendelkező tulajdonosokat is fel kell sorolni, akiknek nincs kapcsolódó ügyletük a hitelintézettel.

A tételeket - elsősorban a befolyásoló részesedésűek felsorolásával - az együttes szavazati (tulajdoni) részarányok csökkenő sorrendjében kell a táblázat soraiban szerepeltetni.

a) Befolyásoló részesedésű kapcsolódó ügylettel összesen

Ebben a sorban kell azokat a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak - az 1. sortól felsorolt ügyfeleknek - a tulajdoni, illetve szavazati arányát összesíteni, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése, vagy vállalt kötelezettsége van.

c) Hpt. 61.§ korlát alá tartozók (befolyásoló részesedésűek) összesen

Ebben a sorban kell a befolyásoló (10 %-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett) részesedéssel rendelkező tulajdonosok - az 1. sortól felsorolt ügyfelek - adatait összesíteni.

Ez a sor összesíti az előzőekben kimutatott sorban feltüntetett adatokat.

d) 5% és 10% közötti tulajdonosok kapcsolódó ügylettel összesen

Ebben a sorban kell azokat a nem befolyásoló részesedéssel (5%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni, illetve szavazati aránnyal) rendelkező tulajdonosok - az 1. sortól felsorolt ügyfelek - adatait összesíteni a tulajdonlás mértékétől függetlenül, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése, vagy vállalt kötelezettsége van.

e) 5% és 10% közötti tulajdonosok kapcsolódó ügylettel nem rendelkező összesen

Ebben a sorban kell azokat a nem befolyásoló részesedéssel (5% és 10 % közötti tulajdoni, illetve szavazati aránnyal) rendelkező részvényesek - az 1. sortól felsorolt ügyfelek - tulajdoni adatait összesíteni, akikkel szemben a hitelintézetnek nincs követelése.

f) 5% alatti egyéb tulajdonosok összesen

Ebben a sorban kell azokat az 5% alatti tulajdoni, illetve szavazati aránnyal rendelkező tulajdonosok adatait összesíteni.

Amennyiben a hitelintézetnek rendelkezésére áll az egy százalékos tulajdoni hányadot elérő, illetve meghaladó tulajdonosok listája, úgy azt mellékletként (pót-táblaként) a közgyűlést követően csatolnia kell.

g) Összesen sor a c)-f) összegző sorokban feltüntetett adatok összesítésére szolgál.

Ennek a sornak meg kell egyezni a jegyzett tőke értékével, illetve a teljes tulajdoni aránnyal.

Az a) oszlopban a tulajdonos nevét, a b) oszlopban a törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a c) oszlopban a külföldi tulajdonos országának rövidített nevét, a d) oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat kell feltüntetni. (A magyar tulajdonosok esetében nem kell az ország oszlopba beírni.)

A közvetlenül tulajdonolt részvények névértékét az e) oszlopban, illetve a szavazatelsőbbségi részvényekét az f) oszlopban kell kimutatni.

Az osztalékelsőbbséget biztosító részvényeket az f) 5% alatti egyéb összesen sorban kell figyelembe venni, úgy hogy az értékét az e) oszlopban kell feltüntetni.

Az e) és f) oszlopok összegének meg kell egyezni a jegyzett tőke értékével, a g) oszlopnak pedig a teljes tulajdoni aránnyal.

A g) oszlopban kell kimutatni a jegyzett tőke összértékéhez viszonyított tulajdoni arányokat, beleértve a szavazatelsőbbségi részvényeket is, amelynek arányát a szavazati jogot biztosító részvény névértékének figyelembe vételével kell kiszámítani.

A h) oszlopban a közvetlen tulajdonlású részvények szavazati arányát kell feltüntetni.

A szavazati arány megállapításánál a szavazati jogot biztosító (szavazatelsőbbségi) részvény szavazati arányához hozzá kell adni a törzsrészvények korrigált mértékű tulajdoni hányadait is.[45]

Az Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell kimutatni a tulajdoni hányadot, illetve szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A g), illetve a h) oszlopban lévő összesen sorok összegének meg kell egyezni a teljes tulajdoni aránnyal.

A közvetett tulajdonlást az i) oszlopban kell kimutatni. A szavazati jogot, mint tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

A j) Szavazati arány összesen oszlopban kell összesíteni a tulajdonos/ok/nak - a h) és i) oszlopokban feltüntetett - együttes közvetett és közvetlen tulajdoni és szavazati arányát. Ennek az aránynak a mértékét kell figyelembe venni a befolyásoló részesedés megállapításánál.

XI.B. 1.-2 TULAJDONOSOKHOZ és SZEMÉLYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÜGYLETEK

A jelentés célja

A XI.B.1. és 2. Tulajdonosokhoz és vezetőkhöz kapcsolódó ügyletek című jelentőtáblákon a hitelintézettel - egyszerre tulajdoni és ügyfél - kapcsolatban álló vállalkozásokat, továbbá a hitelintézetnél vezetői pozícióban lévő személyeket és azok vállalkozásait kell feltüntetni a hitelintézet és betétesei számára potenciális veszélyt jelentő összefonódások feltérképezése, így a Hpt. 61.§-ában előírtak figyelése érdekében.

Személyek alatt ebben a táblában a Hpt. 61.§-a által meghatározottak szerint a tulajdonosok, a vezető állású személyek, illetve ezek közeli hozzátartozóik értendők.

A személyek vállalkozásai alatt azokat a vállalkozásokat kell érteni, amelyekben a fent meghatározott személyek befolyásoló részesedéssel rendelkeznek.

A jelentés kitöltése

A XI.B.1 tábla folytatása a XI.B.2., ezért szorosan összefüggnek és egymást kiegészítik, ezért a pénzügyi adatok kitöltésére vonatkozó előírások együttesen, illetve folytatólagosan kerülnek meghatározásra.

Ezekben a táblákban szereplő kimutatások egyúttal összefüggésben vannak a XI.A.2 Tulajdonosi szerkezet című táblázattal, ezért az összesítések, illetve a részletező sorokban az ügyfelek felsorolási sorrendjének a két táblában azonosnak kell lenni.

A táblázat a beszámolás időpontjában a hitelintézet tulajdonosaival, illetve a személyekhez kapcsolódó vállalkozásokkal szembeni összes követelés, valamint a vállalkozások részére a hitelintézet által történő kötelezettségvállalás kimutatására szolgál.

A kapcsolódó hitel (hitel és vállalt kötelezettség) meghatározásához a kockázatvállalásként a Hpt. által meghatározott ügyleteket kell figyelembe venni, a részesedések kivételével.

A követelés, illetve kötelezettségállományt mindegyik táblán a mérleg szerinti összeggel kell kimutatni, mivel ezek az adatok kiemelések a mérlegből.

Ugyanúgy azonos a sorrendiség és a felsorolás a XI.B.1. és XI.B.2. táblán is, ezért a kitöltésre vonatkozó előírások is egységesek.

A betűvel jelzett sorok a részletező sorok, illetve a külön nem részletezettek összesítésére szolgálnak. Ezek az összesítő sorok hasonlóak a XI.A.2 tábláéhoz, kivéve az a) sort.

a) Befolyásoló tulajdoni részesedéssel kapcsolódó ügylettel összesen

Ebben a sorban kell a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak - az 1. sortól felsorolt ügyfeleknek - a kapcsolódó ügyleteit összesíteni.

b) Személyek vállalkozásainak kapcsolódó ügyletei összesen sorban azokra a vállalkozásokra vonatkozó adatokat kell összesíteni, amelyekben a személyeken keresztül valósul meg a befolyásoló részesedés és amely vállalkozásokkal szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése, vagy vállalt kötelezettsége van. Ezeket a vállalkozásokat a részletező sorokban név szerint kell felsorolni.

c) Hpt. 61.§ korlát alá tartozók (befolyásoló részesedésűek) összesen

Ebben a sorban kell a befolyásoló részesedéssel rendelkezők -a) és b) sor - adatait összesíteni.

d) 5% és 10% közötti tulajdonosok kapcsolódó ügylettel összesen

Ebben a sorban kell a nem befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok - az 1. sortól szintén részletezett ügyfelek - adatait összesíteni.

A kapcsolódó ügylettel nem rendelkezők, illetve az 5% alatti tulajdonosok esetében nem kell részletes kimutatás, ezért az e) és f) sorokban az ügyletekre vonatkozó (eszköz, forrás stb.) oszlopok hiányoznak. Az 5% alatti tulajdonos befolyásolása esetén a vállalkozást az a) sorban és az ott közöltek szerint kell kimutatni.

g) Összesen sor az c) és d) összesítő sorokban feltüntetett adatok összegzésére szolgál.

Az 1. sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni mindazokat az ügyfeleket, amelyek tulajdoni, illetve a személyeken keresztül kapcsolatban vannak a hitelintézettel.

A tételeket - elsősorban a befolyásoló részesedésű tulajdonosok felsorolásával - az együttes szavazati (tulajdoni) részarányok csökkenő sorrendjében kell a táblázat soraiban szerepeltetni.

Az 5%-10% közötti tulajdonosok kapcsolódó ügylettel rendelkezők után kell a befolyással rendelkező személyek vállalkozásait részletezni, a vállalkozáshoz kapcsolódó összes követelés mérleg szerinti (nem korrigált!) összegének csökkenő sorrendjében.

A fentieknek megfelelően egy adott sorban ugyanazon tulajdonos, vagy személy vállalkozása és annak összes kapcsolata kerül kimutatásra.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes kapcsolat kimutatásra nem kerül.

A c) oszlopban a legrégebben lejárt adósság lejáratától eltelt napok számát kell a megfelelő soron feltüntetni.

A d) oszlopban az adósminősítés kódját kell az adott adósra vonatkozóan megadni a hitelintézet minősítési rendszerétől függően.

A két tábla oszlopaiban a megnevezések szerint kell feltüntetni az eszközöket, a forrásokat, illetve a mérlegen kívüli kötelezettségeket - a főkönyvi és a nyilvántartási adatok alapján - a főbb csoportoknak megfelelően.

Abban az esetben, ha a hitelintézetnek többféle követelése és függő, jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket a táblák megfelelő oszlopában jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni.

Az e) Értékpapír oszlopban mind a kereskedelmi, mind a befektetési célú értékpapírokat fel kell tüntetni, kivéve a részvényeket, részesedéseket, mivel azokat a h) oszlopban kell kimutatni.

Az f) Hitelek oszlopban az összes követelést (a hitelintézet esetén az általa nyújtott betét kivételével) szerepeltetni kell.

A g) oszlopban a nyújtott alárendelt kölcsöntőkeként biztosított hiteleket kell feltüntetni.

A h) Vagyoni részesedések oszlopban kell az összes befektetést (részvényt, részesedést, vagyoni érdekeltséget stb.) feltüntetni, de azok nem tartoznak a kapcsolódó hitelt (ügyletet) korlátozó előírás alá.

A teljes kapcsolatrendszer feltérképezése érdekében szükséges az egyes ügyfélhez (tulajdonoshoz vagy személy vállalkozásához) tartozó források i)-k) oszlopokban történő feltüntetése.

A XI.B.2 tábla l) oszlopában a függő és egyéb jövőbeni, míg az m) oszlopban a határidős kötelezettségeket kell a teljes (és nem súlyozott) értéken szerepeltetni!

Az n) Kapcsolódó ügyletek összesen oszlopba - a Hpt. 61.§ (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vétele érdekében - az összes ügylet értékét kell szerepeltetni, amely a XI.B.1. tábla eszközök e), f) és g), illetve a XI.B.2 mérlegen kívüli kötelezettségekre vonatkozó l) és m) oszlopokban kerültek kimutatásra

Az o) oszlopba a Hpt. 61.§ (2) bekezdésében foglaltak szerinti vállalkozások azon adatait kell beírni, amelyeket a korlátozásnál nem kell figyelembe venni. Bankcsoport-tagként, illetve pénzügyi vállalkozásként csak az a vállalkozás vehető figyelembe, amelyet bejelentettek, illetve az ÁPTF jóváhagyott.

A 61.§ (2) bekezdés a) és b) pontja szerint is kezelendő vállalkozást - a kétszeres számbavétel elkerülése érdekében - kivételként csak egyszer lehet figyelembe venni.

A p) oszlopban csak a követelések, illetve a mérlegen kívül kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékot (a befektetések utánit nem) szabad figyelembe venni.

A q) Levonandó érték oszlopban a mérlegen kívüli kötelezettségeknek a teljes és a Hpt. 79.§ (4) és (5) bekezdése szerint figyelembe vett súlyozott értékek közötti különbségét kell beírni és a nettó érték kiszámítása során levonni.

Az r). oszlopban a kapcsolódó ügyletek - a kivételekkel, a kockázati céltartalékkal és a levonandó tételekkel csökkentett. - nettó összegeit kell feltüntetni.

A törvényi előírások betartásánál a c) sorban összesített befolyásoló részesedésű vállalkozások összes kapcsolódó ügyleteinek (hitel és vállalt kötelezettség) együttes nettó összegét kell figyelembe venni.

A XI.B2. tábla d) sorában összesített és a részletező adatok közt felsorolt (5-10% között részesedésű) tulajdonosok esetében az o), p), q) és r) oszlopokat nem kell kitölteni, mert a kapcsolódó hitelkorlátnál nem kell számításba venni.

A Hpt. 61.§- ban meghatározott együttes limit (SZT 15-%-a) betartásához a XI.C. 3-4. táblákon részletezett adatok alapján az a) Befolyásoló részesedések összesen sorban szereplő értékeket is figyelembe kell venni.

XI. C. 1.-2 BEFEKTETÉSEK

A jelentés célja

A XI.C.1.-2. jelentőtáblákon a hitelintézet befektetéseiként szereplő vállalkozásokat kell feltüntetni a Hpt. 83.§-ában és 85.§-ában előírtak figyelése érdekében.

A jelentés kitöltése

A jelentésben minden olyan vállalkozásnak az adatait ki kell mutatni, ahol a hitelintézet bármilyen formában (közvetlenül, közvetetten) tulajdonos.

A XI.C.1. és 2. tábla nemcsak az egyedi (egy vállalkozásra), hanem az összes befektetésre vonatkozó korlát betartásának figyelését is szolgálja, amely független attól, hogy a hitelintézet a befektetéseit milyen célból szerezte, hol tartja nyilván, illetve milyen jellegű (pl. hitelintézet) a befektetés.

A Hpt. előírása alapján a befektetési korlátozás alá nem tartozó befektetésekről (ezért levonandó tételekre) vonatkozó elkülönített nyilvántartást kell vezetni és ezeket a befektetéseket külön kell kezelni.

Az összes XI.C jelzésű tábla egymással összefügg, mivel a befektetésekhez kapcsolódó (a Hpt. 61.§ (1) bekezdése szerinti) ügylettel rendelkező vállalkozásokat a XI.C.3.-4. táblákon kell részletezni, ezért egyes, a kitöltésre vonatkozó előírások is egységesek., a sorrendiség és a felsorolás azonos elveken alapul.

A felsorolás sorrendje a XI.C táblákban azonos, ezért a fentieknek megfelelően egy adott sorban ugyanazon vállalkozás (ügyfél) összes kapcsolata kerül kimutatásra.

A befektetéseket a könyv szerinti (bekerülési) értéken kell feltüntetni. Amennyiben a közvetett tulajdonlású vállalkozásnál nem állapítható meg a bekerülési (beszerzési) érték, abban az esetben lehet csak a jegyzett tőkét figyelembe venni.

A betűvel jelzett sorok a részletező sorok, illetve a külön nem részletezettek összesítésére szolgálnak és ezek azonosak mind a négy táblán.

A befektetések (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) nevesítését elsősorban a befolyásoló részesedésűek figyelembevételével a részarányok csökkenő sorrendjében kell a táblázat soraiban szerepeltetni.

A XI.C táblákban és mellékleteiben a sorok száma nincs korlátozva, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes befektetés kimutatásra nem kerül.

A szövetkezeti hitelintézeteknek minden befektetést fel kell sorolni, függetlenül attól, hogy van-e kapcsolódó ügylete vagy sem.

Az a) Befolyásoló részesedések összesen sorban azokat a befektetéseket kell összesíteni, mely vállalkozásokban a hitelintézet (közvetlenül és/vagy közvetve) befolyásoló részesedéssel rendelkezik, függetlenül attól, hogy velük a hitelintézetnek kapcsolódó ügylete van-e vagy sem.

A vállalkozások befolyásoló tulajdonlásának figyelésére a jelentést ki kell egészíteni a XI.C.1 táblával azonos oszlopszerkezetű melléklettel, amelyből megállapíthatók, hogy mely vállalkozásoknál módosult (nőtt vagy csökkent, illetve alakult ki) a befolyásoló részesedés.

Amennyiben a negyedév folyamán a hitelintézet befolyásoló részesedést szerzett, vagy befolyásoló tulajdonlás tekintetében változás történt, úgy a befektetés neve mellé - csak a papíron történő jelentésben - "M" betűt kell írni és a változást külön tábla-mellékletben szükséges közölni. A befolyásoló részesedés módosulását, szerzését kimutató táblamellékletet "XI.C.1.2 Befolyásoló részesedésű befektetések változása" megnevezéssel kell megküldeni.

A b) Egyéb részesedések összesen sorban a nem befolyásoló részesedésekre vonatkozó adatokat kell összesíteni (függetlenül attól, hogy kapcsolódó ügylettel rendelkezők-e vagy sem). (Ezeket a vállalkozásokat is a részletező sorokban név szerint kell felsorolni.) A szövetkezeti hitelintézeteknek itt kell a nem befolyásoló részesedésű befektetéseit feltüntetni, függetlenül attól, hogy van-e kapcsolódó ügylete vagy sem.

A c) 1 mFt alatti nem befolyásoló és nem kapcsolódó befektetések összesen sorban azokat a - vállalkozásokban lévő, 1 millió forintot el nem érő értékű - befektetéseket kell összesítve feltüntetni, amelyekkel szemben a hitelintézetnek nincs befolyásoló részesedése, illetve nincs követelése. (A bankoknak és szakosított hitelintézeteknek itt nem kell az 1 millió Ft alatti befektetéseket részletezni és megküldeni, de gondoskodni kell ezen befektetések nyilvántartásáról.)

Ezt a sort a szövetkezeti hitelintézeteknek nem kell kitölteni, mivel minden befektetését részletezni és az a) és b) sorokban összesíteni kell.

A d) Egyéb befektetés összesen sorban azokat az egyéb - befektetésnek számító eszközökre vonatkozó - adatokat kell összesíteni, amelyeket az összes befektetési korláthoz figyelembe kell venni. Ezek együttes, mérleg szerinti értékét az f), illetve a h) oszlopban kell kimutatni.

A d) sorban az összes befektetés kimutatásához az egyéb - nem tulajdoni részesedést jelentő -befektetések között az értékpapírok (részvények, részesedések nélkül), immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok, a pénzügyi intézmény részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, a tárgyi eszközök (az ingatlanokkal együtt), valamint a követelések ellenében átvett egyéb eszközök értékét kell figyelembe venni és egy összegben bruttó módon (céltartalékkal nem csökkentve) kimutatni.

A e) Összesen sor az a)-d) összesítő sorokban feltüntetett adatok összegzésére szolgál.

Az 1. sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni mindazokat a vállalkozásokat (ügyfeleket), amelyekkel a hitelintézet tulajdoni kapcsolatban áll.

A befektetéseket a befektetett összeg csökkenő sorrendjében kell kimutatni.

A táblázat soraiban a befektetések részletezését a befolyásoló részesedésűekkel kell kezdeni úgy, hogy először a kapcsolódó ügylettel rendelkező vállalkozásokat kell felsorolni, amelyek a XI.C.3.-XI.C.4. táblán is szerepelnek.

A táblázatban az 1 millió forint alatti befektetéseket csak akkor kell tételesen felsorolni, ha a vállalkozásban a hitelintézet befolyásoló részesedéssel, illetve kapcsolódó ügylettel rendelkezik.

Az egyedi befektetések soronkénti összegének meg kell egyezni az összesítő a) és b) sorok állományával, amely csak az a) sor v) oszlopában megjelenített limit túllépés összegével (a befolyásoló részesedések szavatoló tőke 60%-át meghaladó és levonandó részével) térhet el.

Az 1 millió forint alatti nem befolyásoló és kapcsoló ügylettel nem rendelkező vállalkozásokat csak összesítve a c) sorban kell szerepeltetni

Amennyiben egy vállalkozásban nincs közvetlen, csak közvetett tulajdonlású részesedése a hitelintézetnek, akkor azt is fel kell tüntetni ebben a táblában, amennyiben a Hpt. 83.§ előírása alá tartozik.

A vállalkozások közvetett tulajdonlásának figyelésére a jelentést ki kell egészíteni a XI.C.1.1 táblával, amelynek oszlop szerkezete azonos a XIC.1 tábláéval. A mellékletből megállapíthatók a vállalkozáshoz kapcsolódó többi - közvetett módon tulajdonosainak adatai.

A közvetett tulajdonlás felsorolását a tulajdont képező vállalkozásonként (befektetésenként) külön-külön, valamint a Hpt. 4. sz. mellékletében meghatározottak szerinti közvetett tulajdonosok (köztes vállalkozások) és tulajdoni arányuk, valamint a hozzá kapcsolódó befektetés értékének feltüntetésével részletezni szükséges. (A magyar tulajdonosok, illetve vállalkozások esetében nem kell az ország oszlopot kitölteni.)

A közvetett tulajdonlás részletezését bemutató táblamellékletet "XI.C.1.1 Közvetett befektetések részletezése" megnevezéssel kell megküldeni. A táblamellékleten egyenként - folyamatosan - kell felsorolni a közvetett tulajdonlású vállalkozásokat. A befektetések felsorolásának a befektetési alaptáblában lévő sorrendet (és hivatkozásul a befektetési sor számát) kell követnie.

A XI. C.1.-2. táblák oszlopainak kitöltése a következő.

Az a) Megnevezés oszlopban az ügyfél (hitelintézet esetében is) alapító dokumentumaiban szereplő megnevezést kell alkalmazni.

A b) oszlopában a vállalkozás törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a c) oszlopban a külföldi tulajdonos országának rövidített nevét, a d) oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat jelentő betűjelet kell feltüntetni. A magyar tulajdonosok esetében nem kell az ország oszlopba írni.

Az e) Szerzés időpontja oszlopban azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a befektetés - a veszteségmérséklés céljából, illetve a hiteltulajdonrész csereügylet, vagy a felszámolás során -a hitelintézet tulajdonába került, mivel ezek a befektetések három évig nem tartoznak a korlátozó limit alá. Ha a befektetés nem a Hpt. 83.§ (4), illetve a 85.§ (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárások során került tulajdonba, illetve lejárt a három éves türelmi idő, akkor nem kell a szerzési időpontot kitölteni.

A Tulajdonolt tőke f) oszlopában a közvetlen, a g) oszlopában a közvetett tulajdonlású befektetéseket a könyv szerinti (bekerülési) értéken kell kimutatni.

A h) Összesen oszlopban a részesedések együttes értékét kell feltüntetni. Az oszlop d) sorában csak egy összegben összesítve szerepelnek az összbefektetési korláthoz szükséges egyéb befektetések.

Az Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell kimutatni a vállalkozásban szerzett közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot, illetve szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

Amennyiben a vállalkozással nem számszerűsíthető személyi, vezetői, irányítási stb. (Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 2. és 3. pontja szerinti) kapcsolat áll fenn, akkor befolyásolás esetén legalább 10 %-kal, ellenőrzés esetén legalább 51%-kal kell figyelembe venni a szavazati jognál. Ebben az esetben a név (megnevezés) mellé - csak a papíron történő jelentésben - "V" jelet kell tenni, és az érintett befektetés jellegének megfelelő - k) közvetlen szavazati, vagy j) közvetett tulajdoni arány - oszlopban 10%-ot, illetve 51%-ot kell írni.

Az i) oszlopban a hitelintézet közvetlen tulajdoni hányadát kell feltüntetni.

A j) oszlopban a közvetett tulajdonlás arányát kell kimutatni.

A k) oszlopban a közvetlen szavazati jogot, mint tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

Az l) Szavazati összesen oszlopban a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadokat és szavazati arányokat összevontan kell feltüntetni.

Ha a közvetlen tulajdonlás esetén ugyanannál a vállalkozásnál tulajdoni és szavazati jog együttesen áll fenn, akkor a tulajdoni hányadot át kell számítani és a szavazati aránnyal együttesen kimutatni.[46]

Az egyedi befektetésekhez kapcsolódó limit figyelésénél mind a közvetlenül, mind a közvetve befektetett értéket, illetve arányt figyelembe kell venni.

A XI.C.2. tábla m) Befektetési céltartalék oszlopban a befektetések után képzett kockázati céltartalék összegét kell kimutatni.

A jegyzett tőkéhez viszonyított limit esetében a kockázati céltartalék nem csökkentheti a vállalkozásban lévő tulajdoni arányt, hanem csak a befektetés értékét.

A Kivételek n) PIBB oszlopába a korlátozás alá nem tartozó hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, biztosító részvénytársaságok, illetve az o) oszlopba a járulékos vállalkozások befektetési értékei kerülnek. Amennyiben ezen vállalkozások után kockázati céltartalék került megképzésre, úgy itt csak a céltartalék nélküli érték szerepelhet.

Ezeknek az oszlopoknak a d) Egyéb befektetések összesen sor esetében nincs szerepük.

A p) Korrigált nettó érték oszlopba a befektetés értékének a kockázati céltartalékkal és a kivételként kezelt vállalkozásokkal (az n) és o) oszlopok értékével) csökkentett összegét kell beírni. A levonások összege nem haladhatja meg az adott befektetés értékét.

A Hpt. korlátozása alóli Kivételek közül a q) oszlopban csak a veszteségmérséklés céljából szerzett - a Hpt. 83.§ (4), illetve a 85.§ (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti - befektetések nettó értékét lehet feltüntetni. Itt kell beírni a d) Egyéb befektetések összesen sorból a veszteségmérséklés céljából a hitelintézet tulajdonába jutott egyéb befektetési eszköz (pl. átvett készlet) nettó értékét.

A q) oszlopban kell kimutatni a Magyar Fejlesztési Banknak a Hpt. 220.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint az átmeneti tőkerészvétel vállalása érdekében szerzett elkülönítetten nyilvántartott és rendszeresen minősített befektetéseit (tulajdoni hányadokat) a szerzéstől számított három évig.

Az r) oszlopban a Hpt. 83.§ (4) bekezdése szerinti egyéb kivételeket - a hitel-tulajdonrész csereügylet, vagy a felszámolás során a hitelintézet tulajdonába került, (elkülönítetten kezelt) befektetéseket - kell nettó értéken szerepeltetni. A d) Egyéb befektetések összesen sor esetében az r) oszlopnak nincs szerepe.

A levonandó tételek összes egyedi összege nem haladhatja meg az adott befektetés értékét.

Ha egy befektetés részben már a hitelintézet tulajdonában volt, de a vállalkozás további tulajdoni hányada (része) a 83.§ (4), bekezdésében foglalt eljárás során került a hitelintézet birtokába, akkor csak ezt a további részt lehet a q) vagy r) oszlopban figyelembe venni, a régebben szerzett rész értékét nem. (A szerzéstől számított három év letelte után már nem szabad az addig kivételt képező befektetést itt jelenteni.)

A q) és r) oszlopban csak a hitelintézet által szerzett, közvetlen tulajdonlású befektetések nettó értéke szerepelhet.

Az s) Korlátozás alá eső összesen oszlopba a befektetések korrigált nettó értékének a - q) és r) oszlopban szereplő - kivételekkel csökkentett értékét kell beírni. Ehhez az összeghez kell viszonyítani a Hpt. 83.§ (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az egyedenkénti, illetve az a) Befolyásoló részesedések összesen sorban szereplő értékhez az SZT 60%-ban meghatározott korlátot kell viszonyítani. A befolyásoló részesedésűeknél a limit és az a) sorban lévő befektetési érték közötti különbség a túllépés értéke, amelyet a szavatoló tőke számításánál külön le kell vonni, és ezért az összbefektetési korlátnál nem kell figyelembe venni. Ezt a különbséget, a tőkéből levonandó értéket az a) sor v) oszlopában kell feltüntetni.

A Tőkével fedezendő befektetés t) oszlopába a Hpt. 83.§ (1) bekezdésében, az u) oszlopában pedig a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti - egyedi - limit túllépésnek összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett befektetések miatt következett be a limittúllépés. A d) Egyéb befektetések összesen sor esetében ezeknek az oszlopoknak nincs szerepük.

A szavatoló tőkéhez viszonyított limit túllépésénél a törvény szerint befektetésnek számító nyújtott alárendelt kölcsöntőkét is figyelembe kell venni.

Ha egy befektetés mind a szavatoló tőkéhez, mind a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-ához viszonyított arányt meghaladja, akkor a kétféle túllépés - limit feletti - értékét külön-külön kell beírni.

Az 51%-on felüli tulajdonrész értékének kiszámításánál mind a közvetetten, mind a közvetlenül szerzett befektetés (bekerülési) értékének az együttes összegét kell figyelembe venni és ezt kell elosztani az együttes tulajdoni hányaddal.[47]

A XI.C.2. tábla v) a Hpt. 85.§-hoz korrekció oszlopában az összes befektetési korlát alóli - a Hpt. 85.§ (3) bekezdésében foglaltak szerinti - egyéb kivételek, továbbá (a számszaki egyezőség miatt) itt kell a 85.§ (1) bekezdése alá tartozó összes befektetéshez nem tartozó korrekciók értékét kell beírni.

A v) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel.

Az összes befektetési korlát alóli egyéb kivételek az összes befolyásoló részesedési túllépés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya. (A kétszeres levonások elkerülése végett itt nem szerepelhetnek a PIBB vállalkozások, a veszteségmérséklés miatt - az egyedi befektetési korlátnál is - már figyelembe vett összegek, illetve túllépés miatt tőkéből levont befektetési értékek.)

A befolyásoló részesedések szavatoló tőke 60%-át meghaladó [11C2.a) sor s) oszlop - SZT 60%] részét az a) sorba kell beírni.

Az összbefektetési korlát alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve állampapírok összegét a d) Egyéb befektetés összesen sor "v" oszlopába kell beírni. (A kétszeres számbavétel elkerülése végett a levonandó állományoknál az utánuk képzett kockázati céltartalékot nem szabad figyelembe venni, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok számbavételénél az állampapírok és MNB kötvények nem szerepelhetnek.)

A teljesen vagy csak részben közvetett tulajdonlású, de az ezek miatt a tőkével fedezett túllépés összegét a közvetlen befektetések értékének kiszámításánál vissza kell korrigálni.[48]

A közvetlen befektetés nettó, céltartalék nélküli értékét a tőkével való fedezettségből le kell vonni, mivel a visszakorrigálandó érték csak a közvetett befektetés miatt történhet. Hasonló a helyzet a PIBB vállalkozásoknál a limitbe nem számító közvetett befektetés esetén is, vagyis a közvetett befektetés értéke szintén visszakorrigálandó.

A közvetlen befektetések összértékének kiszámításához szükséges (számszaki) összefüggések miatt az összes közvetett befektetés miatti korrekciós tételt a "v" oszlopban negatív (-) előjellel kell szerepeltetni. (Mivel a "v" oszlop levonandó, ezért a (levont) korrekciós tételek hozzáadódnak.)

A befektetésenként (soronként) kimutatott korrekciós tételeket összesítve a c) sor "v" oszlopában kell feltüntetni (függetlenül a c) sor megnevezésétől és tartalmától).

A w) Összes nettó befektetés oszlopba azoknak a befektetési korlát alá tartozó befektetéseknek összegét kell beírni, amely a hitelintézet birtokába közvetlen befektetésként került.

Az egyedileg részletezett befektetési - az a) és b) sorokban összesített - adatok esetében az f) oszlopban feltüntetett befektetési értékeiből le kell vonni az m) oszlopban lévő kockázati céltartalékot, az n) oszlopból a nettó értékű közvetlen PIBB befektetést, a céltartalékot már nem tartalmazó a veszteségmérséklés érdekében szerzett befektetést a q) oszlopból, illetve a befektetési limit túllépése miatt a szavatoló tőkéből levonásba került értéket a t) és az u) oszlopból. (A közvetett befektetések miatti - a közvetlen befektetés nettó értékét meghaladó - limittúllépés tőkelevonását nem lehet figyelembe venni.)

Az összes közvetlen befektetés állományának megállapításához az előzőekben felsoroltak mellett figyelembe kell venni az f) oszlop c) és d) sorában feltüntetett befektetési értéket, amelyet csökkenteni kell a v) oszlopban kimutatott állomány (állampapírok és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéke, az összes befolyásoló részesedés befektetési limit túllépése miatt a tőkéből történő levonás, valamint a közvetett befektetések miatti korrekció) értékével.[49]

XI.C.1.1 KÖZVETETT BEFEKTETÉSEK RÉSZLETEZÉSE

A jelentés célja

A hitelintézetnek a közvetett befektetéseiről ebben a mellékletben kell adatokat közölnie a vállalkozásokban való részesedésekben rejlő további kockázatainak felmérése érdekében.

A jelentés kitöltése

A jelentés oszlopszerkezete és kitöltése hasonló a XI.C.1. táblával, amely alapján megállapíthatók a hitelintézet befektetéséhez (vállalkozásban való részesedéséhez) kapcsolódóan a további - közvetett módon - tulajdonosok (befektetők) adatai.

A befektetésre, illetve annak tulajdonosaira vonatkozó Törzsszám, Ág stb. oszlopot is (a magyar tulajdonosok, illetve vállalkozások esetében az ország oszlop kivételével) ki kell tölteni.

A közvetlen tulajdonra vonatkozó oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a tulajdonos nemcsak közvetett tulajdonnal rendelkezik az adott befektetésben (vállalkozásban).

A megnevezés oszlopban csak tájékoztatóul közöljük a "befektetés", illetve "befektető" jelzéseket. A tábla kitöltésekor ezeket a jelzéseket sem a papíron, sem file-ban nem szükséges feltüntetni.

Az e) oszlopban a szerzés időpontját - a legelső szerzés szerint - minden tulajdonosnál szerepeltetni kell. A befektetés (vállalkozás) sorában ez megegyezik a hitelintézet által történt szerzési időponttal. (Amikor a vállakozás közvetett befektetésként a hitelintézethez került.)

A 01. sorszámtól kezdődően folyamatosan - egyenként kell felsorolni a vállalkozásokat.

A táblamellékletben a közvetett befektetéseket az alap (XI.C.1) táblában történt felsorolás sorrendjében két, illetve tulajdonosait tekintve több sorban jól elhatárolt módon (pl. egy sorszám alatt, vagy az alaptáblán szereplő sorszámmal ) kell feltüntetni. Az egy befektetéshez tartozó összes tulajdonost (befektetőt) fel kell sorolni.[50]

Az első sorban a befektetés (vállalkozás) adatait kell szerepeltetni. (A részletező sorokban kimutatott tulajdonosok tőkére és tulajdoni arányra vonatkozó adatait összegezni kell, és ezeket az összesített adatokat kell a befektetés sorában feltüntetni.)

A második (illetve alatta a többi) sorban a közvetett tulajdonosra vonatkozó adatokat, valamint az általuk befektetett tőkeértéket, tulajdoni, illetve szavazati arányukat kell feltüntetni. Minden tulajdonosnál az általa képviselt közvetett tulajdoni arányt és tőkeértéket kell szerepeltetni.

A befektetések sorában lévő tőkeértékek összegének, arányainak meg kell egyezni a XI.C.1 Befektetések táblában az adott vállalkozás (befektetés) sorában lévő közvetettségre vonatkozó adataival, függetlenül attól, hogy többszörös, illetve többlépcsős a befektetés közvetett tulajdonlása.

Nem szükséges befektetésenként külön lapot kitölteni, lehet egy táblamellékletben is közölni a tulajdonosi adatokat, azok összegzését a megfelelő azonosítás mellett.

A bankoknak és szakosított hitelintézeteknek nem kell az 1 millió Ft alatti befektetéseket részletezni.

Ha a hitelintézetnek nincs közvetett befektetése a táblát "nemleges" jelzéssel kell megküldeni.

XI.C.1.2 BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSŰ BEFEKTETÉSEK VÁLTOZÁSA

A jelentés célja

A hitelintézetnek a befolyásoló részesedésű (közvetlenül és közvetett) befektetéseinek a negyedév folyamán történt változásairól ebben a mellékletben kell adatokat közölni.

A jelentés kitöltése

Amennyiben a negyedév folyamán a hitelintézet valamely vállalkozásban befolyásoló részesedést szerzett, vagy befolyásoló tulajdonlása tekintetében változás történt, a változást a XI.C1.2 tábla-mellékletben szükséges közölni függetlenül attól, hogy a negyedév végén a befolyásoló részesedés fenn áll-e vagy sem.

A jelentés oszlopszerkezete és kitöltése azonos a XI.C.1. táblával, amely alapján megállapíthatók a hitelintézet befolyásoló részesedéséhez (vállalkozáshoz) kapcsolódó változások (a befektetés értékének, a tulajdoni, illetve a szavazati arány növekedése, vagy csökkenése).

A befolyásoló részesedést jelentő vállalkozásról szóló adatokat (azonos sorszám alatt) két, vagy több sorban kell feltüntetni.

A befektetés megnevezése oszlopában lévő jelzések az adott befektetés (vállalkozás) adataiban történt változásokra utalnak.

A megnevezés oszlopban csak tájékoztatóul közöljük a "jelenleg", illetve "előző" jelzéseket, a tábla kitöltésekor ezeket a jelzéseket a papíron nem szükséges, file-ban nem kell feltüntetni.

Az első, "jelenleg" jelzésű sorban a befektetés (vállalkozás) a beszámolás időpontjában, a negyedév végén meglévő adatait kell szerepeltetni.

Az "Előző" jelzésű sor(ok)ban a változás előtti (mindig az előző állapot szerinti) adatokat - befektetett tőkeértéket, tulajdoni, illetve szavazati arányt - kell feltüntetni.

Ha a negyedév folyamán az adott befektetést érintően több változás történt, minden módosulást a szerzés, változás időpontja szerint folyamatosan fel kell tüntetni. Ennek megfelelően a jelenlegi és az előző állapot között a negyedév alatti összes változást (csökkenést, növekedést) meg kell jelentetni. A táblaszerkezetben az előző állapotokat jelző sorok száma nem korlátozott.

A 01. sorszámtól kezdődően folyamatosan - egyenként kell felsorolni a vállalkozásokat.

A befektetésre (vállalkozásra) vonatkozó minden adatot, Törzsszám, Ág stb. oszlopot is (a magyar vállalkozások esetében az ország oszlop kivételével) ki kell tölteni.

Az e) Változás időpontja oszlopban a változás, a szerzés dátumát kell szerepeltetni.

Ezt a táblamellékletet csak akkor kell kitölteni, ha a hitelintézet befolyásoló befektetést szerzett, vagy a befolyásoló részesedésénél változás történt.

Ha a befolyásoló részesedésű befektetéseknél nem volt változás, a táblát "nemleges" jelzéssel kell megküldeni.

XI. C. 3-4 BEFEKTETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÜGYLETEK

A jelentés kitöltése

A Hpt. 61.§-ában előírtak figyelése érdekében a hitelintézet befektetéseihez kapcsolódó ügyleteket kell kimutatni.

Mivel a kapcsolódó hitelezésre vonatkozó előírások figyelése mind a XI.B , mind a XI.C táblákat érinti, ezért a sorrendiség és a felsorolás azonos elveken alapul.

Itt kell feltüntetni (a XI.C.1- 2 Befektetések táblákon jelentett) a hitelintézet és befektetései - az egyszerre tulajdoni és ügyfél kapcsolatban álló vállalkozások - közötti pénzügyi kapcsolatait, a hitelintézet és betétesei számára potenciális veszélyt jelentő összefonódások feltérképezése érdekében.

A befektetési szerkezetet részletező XI.C.1. és 2. tábla folytatása a pénzügyi adatok kitöltésére szolgáló XI.C.3. és 4. tábla, ezért a vonatkozó előírások is együttesen, illetve folytatólagosan kerülnek meghatározásra, valamint az összesítéseknek, illetve a részletező sorokban az ügyfelek felsorolási sorrendjének a négy táblában azonosaknak kell lenni.

A befektetésekhez kapcsolódó hitel (hitel és vállalt kötelezettség) meghatározásához a kockázatvállalásként a Hpt. által meghatározott ügyleteket kell figyelembe venni, a részesedések kivételével.

A követelés, illetve kötelezettségállományt mindegyik táblán a mérleg szerinti összeggel kell kimutatni, mivel ezek az adatok kiemelések a mérlegből.

Az XI.C.3 és 4. tábla oszlopainak kitöltésére vonatkozó előírások megegyeznek a XI.B.1-2. táblákéval, mivel ezek az adatok is hozzátartoznak a Hpt. 61.§-ában korlátozott kapcsolódó ügyletekhez.

A XI.C.3 tábla c) oszlopában a legrégebben lejárt adósság lejáratától eltelt napok számát kell a megfelelő soron feltüntetni.

A d) oszlopban az adósminősítés kódját kell az adott adósra vonatkozóan megadni a hitelintézet minősítési rendszerétől függően.

A XI.C.3-4. táblák oszlopaiban a megnevezések szerint kell feltüntetni az eszközöket, a forrásokat, illetve a mérlegen kívüli kötelezettségeket - a főkönyvi és a nyilvántartási adatok alapján - a főbb csoportoknak megfelelően.

Abban az esetben, ha a hitelintézetnek többféle követelése és függő, jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket a táblák megfelelő oszlopában jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni.

Az e) Értékpapír oszlopban mind a kereskedelmi, mind a befektetési célú értékpapírokat fel kell tüntetni, kivéve a részvényeket, részesedéseket, mivel azokat a h) oszlopban kell kimutatni.

Az f) Hitelek oszlopban az összes követelést (a hitelintézet esetén az általa nyújtott betét kivételével) szerepeltetni kell.

A g) oszlopban a nyújtott alárendelt kölcsöntőkeként biztosított hiteleket kell feltüntetni.

A h) Vagyoni részesedések oszlopban kell az összes befektetést (részvényt, részesedést, vagyoni érdekeltséget stb.) feltüntetni, de azok nem tartoznak a kapcsolódó hitelt (ügyletet) korlátozó előírás alá.

A teljes kapcsolatrendszer feltérképezése érdekében szükséges az egyes ügyfélhez (befektetéshez) tartozó források i)-k) oszlopokban történő feltüntetése.

A XI.C.4. tábla l) és m) oszlopaiban a függő és jövőbeni kötelezettségeket a teljes, szerződés szerinti (és nem súlyozott) értéken kell szerepeltetni!

Az n) Kapcsolódó ügyletek összesen oszlopba - a Hpt. 61.§ (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vétele érdekében - az összes ügylet értékét kell szerepeltetni, amely a XI.C.3 tábla eszközök e), f) és g), illetve a XI.C.4. tábla mérlegen kívüli kötelezettségekre vonatkozó l) és m) oszlopokban kerültek kimutatásra

Az o) oszlopba a Hpt. 61.§ (2) bekezdésében foglaltak szerinti vállalkozások azon adatait kell beírni, amelyeket a korlátozásnál nem kell figyelembe venni. Bankcsoporttagként, illetve pénzügyi vállalkozásként csak az a vállalkozás vehető figyelembe, amelyet bejelentettek, illetve az ÁPTF jóváhagyott.

A 61.§ (2) bekezdés a) és b) pontja szerint is kezelendő vállalkozást - a kétszeres számbavétel elkerülése érdekében - kivételként csak egyszer lehet figyelembe venni.

A p) oszlopban csak a követelések, illetve a mérlegen kívüli kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékot (a befektetések utánit nem) szabad figyelembe venni.

A q) Levonandó érték oszlopba a mérlegen kívüli kötelezettségeknek a teljes és a Hpt. 79.§ (4) és (5) bekezdése szerint figyelembe vett súlyozott értékek közötti különbségét kell beírni és a nettó érték kiszámítása során levonni.

Az r). oszlopban a kapcsolódó ügyletek - a kivételekkel, a kockázati céltartalékkal és a levonandó tételekkel csökkentett - nettó összegeit kell feltüntetni.

A törvényi előírások betartásánál az a) sorban összesített befolyásoló részesedésű vállalkozások összes kapcsolódó ügyleteinek (hitel és vállalt kötelezettség) együttes nettó összegét kell figyelembe venni.

A Hpt. 61.§- ban meghatározott együttes limit (SZT 15-%-a) betartásához a XI.B.1.-2. táblákon részletezett adatok alapján a c) Befolyásoló részesedések összesen sorban szereplő értékeket is figyelembe kell venni.

XI.D BELSŐ HITELEK

A jelentés célja

A tábla a Hpt. által meghatározott belső hitelek - a vezető állású személyek, a könyvvizsgáló, illetve ezek közeli hozzátartozói, valamint az általuk ellenőrzött vállalkozások részére a hitelintézet által vállalt kötelezettségek - kimutatására szolgál.

A jelentés kitöltése

A tábla kitöltése során a külön nyilvántartott - a Hpt. 60.§ (1) bekezdésében felsoroltak részére - belső hitelként nyújtott hiteleket, illetve kötelezettségvállalást kell részletezni.

A jelentést teljes körű egyedi adatszolgáltatással kell elvégezni és a táblázatban a beszámolás napján fennálló követelésállományt kell szerepeltetni! A hitelkeretek esetében a belső szabályzat által meghatározott szerződés szerinti hitelkereteket kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy azt igénybe vették-e vagy sem. Az igénybe vett hitelkeretrészt a lakossági kölcsön csoportba kell átsorolni és ott kimutatni.

Az Összesen sor a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek (személyek, vállalkozások) adatainak összegzésére szolgál.

A 01. sortól kezdődően egyenként fel kell sorolni mindazokat az ügyfeleket, amelyekkel szemben a hitelintézetnek követelése van.

Az a) oszlopban az érintett személyek, illetve a vállalkozások nevét kell feltüntetni.

A b) Törzsszám oszlopban az azonosító számot, a vállalkozás törzsszámát, vagy a személy születési dátumát kell beírni.

A c) Beosztás oszlopba a személyek hitelintézetnél betöltött funkcióját kell szerepeltetni.

Abban az esetben, ha vállalkozásról van szó, akkor a vele kapcsolatban álló személy nevét és beosztását is fel kell tüntetni.

A d) oszlopba az olyan hiteleket, kötelezettség vállalást kell beírni, amelyek nem tartoznak a Hpt. 60.§ (2)-(3) bekezdése alá.

A Hpt 60.§ (2) bekezdése alapján a e) oszlopban a hitelkeret szerződés szerinti, a f) oszlopban a munkáltatói (előleg, lakás, szociális célú) kölcsönből még fennálló tartozás összegét kell szerepeltetni. A pénzforgalmi számlához kapcsolódó szerződés szerinti hitelkeretet a belső szabályzatban engedélyezett mértékig lehet csak kimutatni. A szabályzatban meghatározott mértéken felüli részt belső hitelként a d) oszlopban kell szerepeltetni, kivéve, ha arra lakossági kölcsönszerződést kötöttek, amelyet a g) oszlopban kell kimutatni.

A Hpt. 60. § (3) bekezdése szerinti lakossági hitelből még fennálló tartozást a tábla g) oszlopában kell részletezni.

A h) oszlopban a kimutatott hitelek mögötti fedezetek értékét kell kimutatni.

XI.E INGATLAN BEFEKTETÉSEK

A jelentés célja

A tábla a Hpt. 84. §-ában meghatározottak szerint az ingatlanbefektetések kimutatására szolgál.

A jelentés kitöltése

Ezen a táblán a hitelintézet ingatlanbefektetéseinek adatait kell kimutatni.

A Hpt. előírása alapján az ingatlanbefektetési korlát alá nem tartozó ingatlanokra vonatkozóan az elkülönített nyilvántartásnak rendelkezésre kell állni.

A jelentés részletező sorait csak a Hpt. 84.§ (2) bekezdésben foglaltak szerint szerzett ingatlanokról kell kitölteni. A felsorolást a legrégebbi szerzési időtől kezdődően, teljes körű egyedi (tételes) adatszolgáltatással kell elvégezni.

Az a) Banküzemi célt szolgáló ingatlan összesen sorban egy összegben kell kimutatni a banküzemi célú - külön nyilvántartott - ingatlanokat, kivéve azt, amelyet a c) sor g) oszlopában kell feltüntetni.

Ez a kivétel az a banküzemi célú ingatlan, amely a 84.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint szerzett egyéb (megosztott funkciójú) ingatlannal együtt kerül a hitelintézet tulajdonába (pl. üzletházban lévő bérleti jogú bankfiók). Ebben az esetben a hitelintézet tulajdonába került banküzemi célú ingatlan résznek az értékét a g). oszlopba, míg a többi ingatlanrész értékét az eseménynek megfelelő oszlopba kell beírni. (Az érték meghatározása az ingatlan megosztottságától függ, pl négyzetméter, szerződés szerinti érték stb..)

A táblázatban nem kell tételesen felsorolni 84.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint szerzett 1 millió forint alatti befektetéseket, ezeket a b) Nem részletezettek összesen sorban kell összesíteni.

A c) Részletezettek összesen sorban az 1. sortól kezdődően felsorolt - a Hpt. 84.§ (2) bekezdése alapján szerzett - ingatlanbefektetések adatait kell összegezni.

Az d) Egyéb ingatlan összesen sorba a nem banküzemi és nem a 84.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint tulajdonolt ingatlanok értékét kell egy összegben kimutatni.

Az e) Összesen sorban az a)-d) összesítő sorokban szereplő adatokat kell összegezni.

Az 1. sortól kezdődően az ingatlanokat azonosíthatóan egyenként kell felsorolni.

Az a) Megnevezés oszlopban az ingatlan típusát (pl. székház, konzervgyár) és címét (helység, utca, házszám), a b) oszlopban a helyrajzi számát kell feltüntetni.

A c). oszlopban azt a szerzési időpontot kell feltüntetni, amikor az ingatlanbefektetés a hivatkozott előírás szerinti eljárás folytán került a hitelintézet tulajdonába.

A d), e), f) oszlopokban a 84.§ (2) bekezdés a), b), és c) pontjában meghatározottak alapján szerzett ingatlanok értékét kell kimutatni.

XII. táblák

A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK ADATSZOLGÁLTATÁSA

Az adatszolgáltatás követelményei

Ezeknek a jelentéseknek lehetővé kell tenni a Felügyelet számára a beszámolás napjára vonatkozóan a pénzügyi vállalkozások működéséről különböző mutatók segítségével elemzések végzését, a rendszeres adatszolgáltatás során pedig tendenciák vizsgálatát.

Az érvényes számviteli jogszabályok szerint a pénzügyi vállalkozásnak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy az egyes táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a pénzügyi vállalkozás nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

Biztosítani kell, hogy a pénzügyi vállalkozás működését szolgáló belső szabályzatok, előírások, az ügyletekre vonatkozó dokumentációk, szerződések, a jogszabály által előírt szabályok, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartás, adatszolgáltatás magyar nyelven rendelkezésre álljon, hogy a belső, illetve a felügyeleti ellenőrzés egyértelműen végrehajtható legyen.

A pénzügyi vállalkozásoknak az adatszolgáltatást e rendelet 2. számú melléklete I. részében meghatározott módon kell teljesíteni.

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet. Amennyiben valamelyik mellékleten (táblán) nincs jelentendő adat, azt "nemleges" felülírással kell ellátni és azzal együtt megküldeni a Felügyelet részére. A pénzügyi vállalkozások jelentéseiben az adatokat ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni.

A jelentő táblák szélén - az azonosítást és a számítógépes feldolgozást elősegítő - ÁPTF sorkód első kettő (szám és betű) jele a táblahivatkozást, a harmadik szám (vagy betű) a főbb csoporto/ka/t, a negyedik szám (vagy betű) az alcsoporto/ka/t, a további szám (vagy betű) jelek az alcsoporthoz, vagy azon belül az egyes csoport/ok/hoz tartozó bontást, részletezést jelenti.

Az adatszolgáltatást minden esetben a megfelelő fedőlapokkal együtt összetűzve (vagy kötve, spirálozva stb.), a feltüntetett beosztású személyek aláírásával kettő példányban kell a Felügyelet részére benyújtani. Az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatványokat a pénzügyi vállalkozások maguk állítják elő. A jelentési kötelezettséget a Felügyelet előírása szerint kell a közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas módon - mágneslemezen (floppy-n), illetve elektronikus úton (file-ban) - is teljesíteni.

Az elektronikus úton történő teljesítés módjára vonatkozó speciális előírásokról, információkról a pénzügyi intézmény felé a Felügyelet külön intézkedik. A papíron és a mágneslemezen (floppy), illetve elektronikus úton szolgáltatott adatoknak meg kell egyezni. Az egyezőségért az adatszolgáltatásért felelős személy felel.

A táblázatok felső jobb oldalán a bizonylat jellegénél lévő kocka kitöltésénél "E" betűt kell beírni az eredeti bizonylat esetén, és "M" betűt, ha a kitöltött és megküldött tábla már módosított adatokat tartalmaz.

A megküldött módosított táblákat a fedőlapon "x"-szel, a táblákon megváltoztatott adatokat, sorokat is A módosított adat oszlopban - az elektronikus (floppy, file) adatszolgáltatás javításának megfelelően - "M"-mel kell jelölni.

Az egyéb követelményeknek e rendelet 2. számú melléklet I. részében meghatározott módon kell megfelelni. A Függelékben szereplő kötelező egyezőségeknek teljesülni kell. A kötelező egyezőségek egyrészt a számszaki, másrészt a tartalmi, illetve a Hpt. előírásaihoz szükséges összefüggéseket tartalmazzák, amelyeknek meg kell felelni.

A negyedévenkénti adatszolgáltatáshoz tartozik a számszaki adatokra, a változásokra, a vállalkozás gazdálkodására vonatkozó szövegszerű kiegészítés, amelyet a XIV.A Pénzügyi intézmények szöveges értékelése című részben meghatározottak szerint kell teljesíteni. A szöveges jelentést, annak kérdéscsoportjait érintően a pénzügyi vállalkozásoknak mindazokra a kérdésekre válaszolni kell, ahol hivatkozásként "pénzügyi intézmény", vagy pénzügyi vállalkozás szerepel.[51]

A Negyedéves jelentés előlapját kell az év végére vonatkozó adatszolgáltatásnál is használni, ezért a jelzett két "auditált" kocka közül az egyiket a könyvvizsgálói vélemény szerint kell "x"-szel jelölni.

Az "Auditált - Észrevétel nélkül" rovatot kell "x"-szel jelölni, ha a könyvvizsgáló elfogadja az éves beszámolót.

Az "Auditált - Észrevétellel" rovatba akkor kell az "x" jelet tenni, ha a könyvvizsgáló az éves mérlegbeszámolót korlátozó záradékkal látja el, vagy csak megjegyzéssel, észrevétellel fogadja el.

Az év végi auditált eredménykimutatást a XII.C1. táblán kell megküldeni.

XII. A-B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE

A jelentés célja

Ezek a jelentések - hasonlóan, mint a hitelintézeteknél - a Felügyeleti jelentések alapdokumentumát képezi, ezért úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegye a beszámolás napjára vonatkozóan a pénzügyi vállalkozás működésének vizsgálatát, felügyeleti ellenőrzését. A mérleg (eszközök, források, eredménykimutatás) szerkezete és tartalma megegyezik a 198/1996. (XII.22.) kormányrendeletben (Szkr.) foglaltakkal.

A jelentés kitöltése

Az Szkr. 12.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi intézmény (ennek alapján a pénzügyi vállalkozás is) minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Felügyelet részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, továbbá főkönyvi kivonatot készíteni.

A pénzügyi vállalkozások mérlegének kitöltése megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal, illetve a hitelintézetek Felügyeleti mérlegének elveivel, ezért egyes esetekben az ott meghatározottakat is figyelembe kell venni.

A Mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

A havi főkönyv zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát - év közben is - a számviteli előírások szerinti devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

A Mérleg minden sora forint (a), deviza (b) és összesen (c) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek - a mérlegnél előírt árfolyam/ok/on - forintra átszámított összegét kell a devizaoszlopban szerepeltetni.

A konvertibilis és nem konvertibilis forintköveteléseket és kötelezettségeket a forint oszlopban kell kimutatni, hasonlóan a devizával kapcsolatos, de forintban fennálló állományokhoz.

A Mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán a Szkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (eszköz oldali céltartalékok, illetve be nem fizetett részvénytőke) negatív előjellel kell jelenteni.

A Mérleg adatsorainak a szerződés szerinti eredeti lejárati bontást, valamint a számviteli szabályok szerinti értéket kell tartalmazni.

XII. A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE - Eszközök

A pénzügyi vállalkozások mérlegének szerkezete és tartalma követi az Szkr. előírásait, azonban egyes esetekben eltérés tapasztalható. A Mérlegszerkezetben ezeknél az eltéréseknél az oda vonatkozó - külön kiemelt - előírást kell alkalmazni.

0 Eszközök (Aktívák) összesen

Ez a sor megegyezik a Mérleg főbb eszközcsoportjainak összegével. Az egyes eszközcsoportok a részletező sorok összege.

1. Forgóeszközök

11. Pénzeszközök

12. Értékpapírok

12.1 Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező, piacképes értékpapírok

12.2 Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

12.3 Saját részvények

12.4 Értékpapírok után képzett céltartalék

13. Követelések

13.1 Hitelintézettel szembeni követelések éven belüli lejáratra

13.2 Ügyfelekkel szembeni követelések éven belüli lejáratra

13.3 Egyéb követelések

13.4 Hitelintézettel szembeni követelések éven túli lejáratra

13.5 Ügyfelekkel szembeni követelések éven túli lejáratra

13.6 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések

13.7 Követelések után képzett kockázati céltartalék

13.8 Kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalék

14 Készletek

2. Befektetett eszközök

21. Befektetett pénzügyi eszközök

21.1 Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

21.2 Egyéb pénzügyi befektetések

21.3 Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok

21.4 Befektetett pénzügyi eszközök után képzett kockázati céltartalék

21.5 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

22.Immateriális javak

23. Tárgyi eszközök

23.2 Pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei

23.2 Nem közvetlenül pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei

3. Aktív időbeli elhatárolások

Az értékpapírok értékelése, a mérlegben való kimutatása a számviteli szabályoknak megfelelően történik.

Az értékpapírokat a részletezésnél az eredeti kibocsátó szerint kell besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt.

Az elszámolt céltartalékokat a csoportosításoknak megfelelően, külön sorokban és negatív (-) előjellel kell feltüntetni.

A 13.4 Hitelintézettel szembeni követelések éven túli lejáratra sorból külön kell a 13.41 sorban az MNB-vel szembeni követeléseket, a többi hitelintézettel szembeni követelés állományát a 13.42 sorban kimutatni.

XII. B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE - Források

0 Források (Passzívák) összesen

Ez a sor megegyezik a Mérleg főbb forráscsoportjainak összegével. Az egyes forráscsoportok a részletező sorok összege.

1. Kötelezettségek

11. Rövid lejáratú kötelezettségek

11.1 Hitelintézettel szembeni kötelezettségek

11.2 Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek éven belüli lejáratra

11.3 Kibocsátott kötvények és más forgalomképes kamatozó értékpapírok

11.4 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

12. Hosszú lejáratú kötelezettségek

12.1 Hitelintézettel szembeni kötelezettségek

12.2 Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

12.3 Kibocsátott kötvények és más forgalomképes kamatozó értékpapírok

12.4 Hátrasorolt kötelezettségek

12.5 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

2. Passzív időbeli elhatárolások

3. Céltartalékok

4. Saját tőke

41 Jegyzett tőke összesen

42 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

43 Tőketartalék

44 Eredménytartalék

45 Értékelési tartalék

46 Általános tartalék

47 Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény)

A hosszú lejáratú 12.1 Hitelintézettel szembeni kötelezettségek sorból külön kell a 12.11 sorban az MNB-vel szembeni kötelezettségeket, a többi hitelintézettel szembeni kötelezettségek állományát a 12.12 sorban kimutatni.

A 4. Saját tőke sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemeket, amelyeket részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni.

41 Jegyzett tőke összesen sorban az Szmt. által meghatározottak szerinti - a Cégbíróságon bejegyzett a jegyzett tőkének számító - tőke összegét kell feltüntetni.

A 41.1 sorban kell a jegyzett tőkének a visszavásárolt részét (a részesedés, részvény névértékét) kimutatni.

A Cégbíróságon még be nem jegyzett tőke értékét külön a 41.2 sorban kell kiemelni.

A 41.21 sorban kell a jegyzett tőkeemelésnek azt a részét szerepeltetni, amelyet a vállalkozás saját tőkén belüli tartalékából (tőke-, vagy eredménytartalékból) hajt végre, de még nem került cégbírósági bejegyzésre - a vonatkozó tartalékállomány csökkentése mellett.

A jegyzett tőke leszállításának értékét, amelyet a közgyűlés (alapító) már jóváhagyott, a jóváhagyást követő naptól kezdődően addig, míg a Cégbíróság által még nem kerül bejegyzésre a 41.22 sorban kell kiemelni.

A 41.3 sorban - az előzőek sorokban feltüntetettek kivételével - a jegyzett tőke értékét kell szerepeltetni.

42 Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell negatív előjellel kimutatni.

A 47 Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény) sorba az Eredménykimutatás tábla alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A deviza oszlopban nem szerepelhet összeg!)

Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni - a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek - a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege.

Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni.

Az év végi végleges adat az éves beszámoló szerinti (auditált mérleg) eredménye.

XII.C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

A jelentés kitöltése

A jelentésben a pénzügyi vállalkozás bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek tárgynegyedévi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a pénzügyi vállalkozás jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében.

A jelentés kitöltése

Az Eredménykimutatás szerkezete és tartalma megegyezik a 198/1996. (XII.22.) kormányrendeletben (Szkr.) foglaltakkal, azzal, hogy az egyes a Felügyeleti jelentésekre vonatkozó, illetve a mérleg elején szereplő fogalmak, definíciók, rövidítések az eredménykimutatásra is érvényesek..

A jelentés a pénzügyi vállalkozásnak - az érvényes számviteli előírások alapján összeállított - főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de az adófizetési követelmény tekintetében eltér az Éves beszámolóbeli Eredménykimutatástól.

A pénzügyi vállalkozás az Eredménykimutatásában a 71 Adófizetési követelmény sorban évközben a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a pénzügyi vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem véglegesített, illetve nem auditált jelentésekben azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - az előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell.

Az év végi végleges (auditált) jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

A jelentés első (a) oszlopában a tárgynegyedévi, a másodikban (b) az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.

Az eredménykimutatás alapértelmezésben:

a) a bevételek eredményt növelő,

b) a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek,

c) a céltartalékképzés ráfordításként,

d) a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék-csökkenés) bevételként szerepel.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni.

Ha azonban a pénzügyi vállalkozás jelentésében - a számlák aggregálása után - valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni.

Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó jogszabályban előírt céltartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én is meg kell képezni és el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék összegek is változhatnak.

A 9. sorban a pénzügyi vállalkozás céltartalékainak változását külön ki kell emelni függetlenül attól, hogy milyen céltartalékról van szó. Külön sorokban kell összesíteni a céltartalékképzés, a felhasználás, illetve a felszabadítás összegét.

8. Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény)

Év közben a pénzügyi vállalkozás főkönyvi adatain alapuló, az Szkr. 12. paragrafus (2) bekezdés előírásainak megfelelően havonta (beleértve az előzetes decemberi adatokat is) lezárt eredményének - a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének - ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a pénzügyi vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Mérleg forrás oldalán a 47 Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény) sorával.

Év végén az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a mérleg szerinti eredményt.

A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő Eredménykimutatás 26. sorával.

XII.C.1 PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK AUDITÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA

A jelentés kitöltése

A jelentést a pénzügyi vállalkozás évente egy alkalommal, az auditált éves beszámoló adatai alapján, a XII.C Pénzügyi vállalkozás eredménykimutatása tábla helyett tölti ki.

A sorok kitöltésére vonatkozó előírások megegyeznek a XII.C. táblánál leírtakkal.

A 71. Adófizetési követelmény soron szereplő adatnak év végi auditált jelentésben meg kell egyezni az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

XII.D PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - MÉRLEGEN KIVÜLI KÖTELEZETTSÉGEI

A jelentés kitöltése

Ezen a táblán a mérlegen kívüli tételek közül a pénzügyi vállalkozás függő, illetve jövőbeni kötelezettségeinek a számviteli nyilvántartás szerinti állományát kell kimutatni.

Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen

Itt kell a beszámolás napján fennálló a számviteli szabályok szerinti mérlegen kívüli - a részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni - kötelezettségek összegét szerepeltetni.

1. Függő kötelezettségek összesen

Itt kell kimutatni az Szkr. szerint meghatározott és előírásai alapján mérlegen kívül nyilvántartott függő kötelezettségeknek az eredeti (szerződés szerinti) összegeit.

A devizában nyújtott függő kötelezettségek forintösszegét a b) oszlopban kell kimutatni.

A beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell a feltüntetni. A tételek sorrendje megegyezik a számviteli jogszabályban felsoroltakkal.

2. Jövőbeni kötelezettségek összesen

A mérlegen kívüli tételek közül a beszámolás napján fennálló jövőbeni kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal és a részletező sorok szerint az eredeti (szerződés szerinti) összeggel kell a feltüntetni.

A devizában nyújtott jövőbeni kötelezettségek forintösszegét a b) oszlopban kell kimutatni.

XII.E PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS - Portfolió elemzése (lejárat szerint)

A jelentés célja

A jelentés a pénzügyi vállalkozás portfolióját a lejárt követelések következtében felmerülő kockázatok szempontjából vizsgálja.

A jelentés kitöltése

A jelentésben a pénzügyi vállalkozás külön feltüntetett eszközeit kell részletezni az egyedi követelés fizetési késedelme ("lejártsága") szerint.

Lejárt az a követelés, amely fizetési késedelemben van, illetve amit a pénzügyi vállalkozás lejárttá tesz.

A jelentés kitöltése során a követeléseket tételenként a lejárattól eltelt időnek megfelelő bontásban kell kimutatni.

A követelésállományból - a számviteli előírások szerinti, a főkönyvben szereplő - bruttó értéket kell (a céltartalékkal való csökkentés nélkül) számításba venni a szerződésben rögzítettek alapján, az egyes törlesztő részletek lejárata szerint kell szerepeltetni.

A Nem lejárt sorokban csak azokat az összegeket lehet szerepeltetni, amelyek nem lejártak, és nem újratárgyaltak.

A lejárat szerinti sorokban azok a tételeket is ki kell mutatni, amelyeket a pénzügyi vállalkozás prolongált a szerződési feltételek módosulásától függetlenül, valamint azokat a hiteleket, követeléseket is, amelyet az ügyféllel újra tárgyalt, illetve újra folyósított. (Ez a körülmény ezeket a követeléseket nem teszi újból nem lejárttá, ezért ezeket nem lehet a nem lejárt sorban feltüntetni!) Ezeknél a követeléseknél a lejártságot az eredeti szerződésnek megfelelő késedelem szerinti idősorban kell kimutatni.

A lejárt követelésállományt a különböző felsorolás szerinti időintervallumoknak megfelelően kell szerepeltetni és a Lejárt összesen sorban összesíteni.

A követelésállományt a pénzügyi vállalkozás főbb tevékenységének, illetve eszközeinek megfelelően kell csoportosítani.

Az a) Ügyletszám (db) oszlopban az ügyfelekkel kötött szerződéseket darabszámra, a tőke/részlet legrégebben történt lejártsága szerinti idősorba kell besorolni.

Ebben az oszlopban a jelentés kitöltése során az egy adósra vonatkozó összes szerződésállományt a legrégebben lejárt tőke (tőkerészlet) esedékességének megfelelő idősorban kell szerepeltetni. (A szerződések száma, illetve a követelések lejártság szerinti besorolása eltér/het egymástól!)

A b) Tőke oszlopban a tőkekövetelések összegét,

a c) Kamat oszlopban a kamat, illetve kamat jellegű jutalékokat, díjakat kell feltüntetni.

A nem teljesített tőke- és kamatfizetéseket egyenként kell a lejárattól eltelt időnek megfelelő idősorban szerepeltetni. (Ez vonatkozik az 1996. január 1-e előtti kamatokra is.)

A d) Összesen oszlopban a tőke-, illetve a kamat- (kamat jellegű jutalék-, díj-) követelések azonos idősorban lévő összegét kell feltüntetni.

Az e) Képzett céltartalék oszlopban az ügyfelekkel szembeni követelésekre képzett céltartalékok összegét a tőke/részlet, illetve a kamattartozások idősorának megfelelően legrégebben történt lejártság szerint kell besorolni.

Kihelyezések összesen

Ebben a sorban kell összesíteni a pénzügyi lízing, illetve a pénzkölcsön-nyújtás összesen sorában szereplő értékeket.

1. Pénzügyi lízing

Itt kell a pénzügyi lízing ügyletekből származó követeléseket a lejártság időbeli részletezése szerint csoportosítani.

2.Pénzkölcsön nyújtása

Ebben a csoportban - a faktoringnál kiemelt ügyletek kivételével - a pénzkölcsön nyújtás alatt nemcsak a hitel-, illetve kölcsönszerződésből származó pénzköveteléseket (ideértve a váltókat) kell feltüntetni, hanem mindazokat az egyéb (pénzkölcsönzésnek tekinthető) követeléseket is, amelyeknél a visszafizetési határidő lejárt, valamint a halasztott fizetéssel eladott eszközök állományát is (függetlenül attól, hogy az ügylet kölcsönnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.)

3. Faktoring

Ebben a csoportban a faktoring ügyletek időbeli részletezésénél mind a rövid (faktoring), mind a hosszú (forfaiting) lejáratú követelésvásárlást, -megelőlegezést fel kell tüntetni.

Az a) Ügyletszám (db) és az e) Képzett céltartalék oszlopokat az előzőekben felsoroltak szerint kell kitölteni.

Az eredeti követelés oszlopokban a megvásárolt követeléseket a "0" nyilvántartási számlákkal megegyező értékeken kell szerepeltetni.

A követelésállományból a b) Eredeti tőke követelés oszlopban csak a tőke (alapösszeg) értékét kell, a c) Eredeti követelés összesen oszlopban a nyilvántartási számlával megegyező összes követelés (tőke+kamat vagy egyéb hozadék) összegét kell feltüntetni.

A d) Beszerzési érték oszlopban a megvásárolt követeléseket a mérlegben szereplő (bekerülési) értéken kell kimutatni.

A 3. Összesen (Faktoring) sorban az összes megvásárolt követelést fel kell tüntetni és a részletező sorokban csoportosítani.

A 31 Nem lejárt, illetve 32 Lejárt összesen, valamint a lejártságnak megfelelő időintervallumokat jelző (32.1-től 32.5-ig) sorokban a megvásárolt követeléseket az előzőekben meghatározottak - a vállalkozáshoz kerülés után fizetési késedelem - szerint kell kimutatni.

Azokat a követeléseket, amelyek a vállalkozáshoz már lejártan kerültek, és a követeléssel kapcsolatban nem kötöttek új szerződést a 33 Lejártan vásárolt sorban kell szerepeltetni.

XII.F PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS - Követelések részletezése

A jelentés célja

A jelentőtáblát a pénzügyi vállalkozás tevékenységében az egyes adósokhoz kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez kell kitölteni.

A jelentés kitöltése

A jelentésben az ügyfelekkel szembeni követeléseket, hiteleket (kintlévőségeket) kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint adósokat (hitel-, vagy mint betétfelvevőket).

Az adósokat (ügyfeleket) az a) oszlopban tételesen, név szerint, a törzsszám (az ügyfél adószámának első nyolc számjegyének) feltüntetésével kell felsorolni.

Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a jelentésben a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a Törzsszámnál a születési időpontot kell megadni.

Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezéshez "Ismeretlen név" megjegyzést, a törzsszámhoz "S" betűjelet kell beírni.

Olyan esetben, ha az ügylet jellege miatt, vagy jogszabály által meghatározottak szerint a vállalkozás név szerint meg nem ismerhető, azt "azonosítatlan szervezet" néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni.

Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is, és a Törzsszám oszlopba "8" számjelet.

A b) Adósminősítés oszlopban a pénzügyi vállalkozás által alkalmazott adósminősítésének - az ügyfélre vonatkozó - betű- vagy számjele helyett az egységes értelmezés érdekében - a következők szerint - számot kell szerepeltetni.

A számozás 1-től kezdődően a legjobb minősítéstől a legrosszabb minősítés felé halad.

Azok a vállalkozások, amelyeknél nincs, vagy az adott ügyletnél nem kell minősítési rendszert alkalmazni, ott az adósminősítés oszlopába "0"-t kell írni.

A c) Törzsszám oszlopban az ügyfél adószámának első nyolc számjegyét kell beírni. Külföldi ügyfelek esetén "8" számjelet kell tenni.

Az Összesen sor az 1. Nem részletezettek összesen sor, valamint a 2. sortól felsorolt adósok adatainak összegzésére szolgál.

Részletezni a saját tőke 5%-át, vagy a legalább 1 millió Ft-ot meghaladó összegű ügyfél-tartozást kell.

A 1. Nem részletezettek összesen sorban a 2. sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt adósokat - az egyezőség érdekében - összevontan kell kimutatni, beleértve az elhelyezett betéteket is, amennyiben más kapcsolata nincs a pénzügyi vállalkozásnak.

A 2. sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni azt az 25 legnagyobb adóst (ügyfelet, ügyfélcsoportot, ideértve a tulajdonos hitelintézetet is), amelyekkel szemben a pénzügyi vállalkozás összes (követelés, kötelezettség, illetve betételhelyezés) kockázatvállalása teljes - szerződés szerinti - értéken a legnagyobb. A felsorolásnál a kockázatvállalás értékének csökkenő sorrendjét kell figyelembe venni.

Amennyiben a pénzügyi vállalkozásnak az MNB-vel, illetve az állammal (központi költségvetéssel) szembeni követelése van, a részletező sorokban nem kell ezeket a követeléseket kiemelni, azokat a 01 Nem részletezettek sorban kell szerepeltetni.

A beszámolás napján forintban és devizában (forintban kimutatott) fennálló követeléseket külön oszlopokban kell feltüntetni és az állományokat a k) oszlopban összegezni.

A Követelés jogcíme oszlopokban az ügyféllel szembeni követeléseket, kintlevőségeket nevesíteni (pl. lízing, betét, hitel stb., szükség esetén rövidíteni) kell,

az Állomány oszlopokban a követelés összegét kell feltüntetni.

Követelések jogcímkódja a kövekező:

1 pénzkölcsön

11 fogyasztási kölcsön

12 záloghitel

13 egyéb hitel

14 követelés megvásárlása

141 lejárt követelés

142 nem lejárt követelés

143 ÁFA-visszatérítés

15 zálogkölcsön

16 vevőtartozás

2 pénzügyi lízing

3 kezesség vállalása

4 váltó, csekk

5 egyéb tevékenységből származó követelés

6 egyéb kötelezettség (számviteli fogalom szerint)

A követelések jogcíme és annak besorolása értelemszerűen a vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz (Eszköz oldalhoz) kapcsolódik.

Abban az esetben, ha a pénzügyi vállalkozásnak egy ügyfél felé többféle kintlevősége, valamint függő és jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket az alaptáblában összevontan, egy összegben kell szerepeltetni.

Az egy ügyfélre (adósra) vonatkozó összevontan kimutatott követelések esetén a "követelés jogcíme" oszlopban a táblamellékletben közölt sorszámot kell feltüntetni.

A XIIF tábla mellékleteként ügyfelenként (adósonként) külön csoportosítva és sorszámozva kell részletezni - jogcímenként felsorolva - és összesíteni a különböző követeléseket. A XII.F.1 táblamelléklet oszlopstruktúrája megegyezik a XII.F tábláéval.

A táblamellékletben az egyes ügyfeleket (adósokat) a felsorolásnak megfelelően be kell sorszámozni. Az egyes ügyfél neve előtt - az azonosíthatóság céljából - a XII.F táblán lévő ÁPTF sorkód szerinti sorszámát is fel kell tüntetni. (Nem szükséges ügyfelenként külön lapot kitölteni, lehet egy táblamellékletben is közölni az ügyféladatokat, de adósonként sorszámozni kell és egyértelműen feltüntetni a követelések részletezését, illetve azok összegzését.)

Az Eredeti lejárat oszlopokban az ügyféllel szembeni követelés szerződés szerinti lejáratának határidejét kell szerepeltetni. Ha egy ügyféllel szemben a pénzügyi vállalkozásnak több azonos típusú követelése van, azt a részletező táblamellékletben külön-külön kell kimutatni.

A Követelés a saját tőke %-ában oszlopokban a forint, illetve devizában fennálló kintlevőségeket a pénzügyi vállalkozás saját tőkéjéhez kell viszonyítani. A viszonyítás alapjául a beszámolás napján meglévő saját tőke összege szolgál.

XII.G PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS - Kötelezettségek részletezése

A jelentés célja

A jelentőtáblát a pénzügyi vállalkozás tevékenységében az egyes adósokhoz kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez kell kitölteni.

A jelentés kitöltése

A jelentésben pénzügyi vállalkozásnak az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeit (forrásokat) kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni (mint hitelnyújtókat vagy egyéb módon finanszírozókat).

Az Összesen sor a Nem részletezettek összesen sor, valamint az 2 sortól felsorolt - a pénzügyi vállalkozásnak forrást biztosító ügyfelek adatainak összegzésére szolgál.

Az ügyfeleket (forrásnyújtókat) az a) Partner megnevezése oszlopban tételesen, név szerint, a törzsszám feltüntetésével kell felsorolni. Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a jelentésben a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a Törzsszámnál a születési időpontot kell megadni.

Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezéshez "Ismeretlen név" megjegyzést, a törzsszámhoz "S" betűjelet kell beírni.

A nem ismert vállalkozásokat "azonosítatlan szervezet" néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni.

Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a Törzsszám oszlopba "8" számjelet.

Külföldiek esetében a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is.

A b) Törzsszám oszlopban az ügyfél adószámának első nyolc számjegyét, külföldi ügyfelek esetén "8" számjelet kell beírni.

Az 1 Nem részletezettek összesen sorban a 2 sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt ügyfeleket - az egyezőség érdekében - összevontan kell kimutatni.

A 2 sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni a 25 legnagyobb ügyfelet (beleértve a hitelintézetet is), az elhelyezett összes forrást (a pénzügyi vállalkozásnak a kötelezettségét.) Részletezni a saját tőke 5%-át, vagy a legalább 1 millió Ft-ot meghaladó összegű ügyféllel szembeni kötelezettséget kell.

Amennyiben a pénzügyi vállalkozásnak az MNB-vel, illetve az állammal (központi költségvetéssel) szembeni kötelezettsége van, a részletező sorokban nem kell ezeket külön kiemelni, azokat a 01 Nem részletezettek között kell szerepeltetni.

A beszámolás napján forintban és devizában (forintban kimutatott) fennálló kötelezettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni és az állományokat a j) oszlopban összegezni.

A Kötelezettség jogcíme oszlopokban az ügyféllel szembeni kötelezettségeket nevesíteni (pl hitel, váltótartozás stb, szükség esetén rövidíteni pl szállítóval szembeni tartozás = szállító) kell,

az Állomány oszlopokban a kötelezettség összegét kell feltüntetni.

A kötelezettségek jogcímkódja - hasonlóan a követelésekhez - a következő:

1 pénzkölcsön

11 fogyasztási kölcsön

12 záloghitel

13 egyéb hitel

14 követelés megvásárlása

141 lejárt követelés

142 nem lejárt követelés

143 ÁFA-visszatérítés

15 zálogkölcsön

16 szállító követelés

2 pénzügyi lízing

3 kezesség vállalása

4 váltó, csekk

5 egyéb tevékenységből származó követelés

6 egyéb kötelezettség (számviteli fogalom szerint)

A kötelezettségek jogcíme és annak besorolása értelemszerűen a vállalkozás által igénybe vett szolgáltatásokhoz (Forrás oldalhoz) kapcsolódik.

Abban az esetben, ha a pénzügyi vállalkozásnak egy ügyfél felé többféle kötelezettsége van, akkor ezeket az alaptáblában összevontan, egy összegben kell szerepeltetni. Az egy ügyfélre vonatkozó összevontan kimutatott kötelezettségek esetén a "kötelezettség jogcíme" oszlopban a táblamellékletben közölt sorszámot kell feltüntetni.

Az alaptábla mellékleteként ügyfelenként külön csoportosítva kell részletezni - jogcímenként felsorolva - és összesíteni a különböző kötelezettségeket.

A táblamelléklet oszlopstruktúrája megegyezik a XII.F tábláéval.

A táblamellékletben az egyes ügyfeleket be kell sorszámozni. Az egyes ügyfél neve előtt - az azonosíthatóság céljából - a XII. F táblán lévő ÁPTF sorkód szerinti sorszámát is fel kell tüntetni. (Nem szükséges ügyfelenként külön lapot kitölteni, lehet egy táblamellékletben is közölni az ügyféladatokat, de ügyfelenként sorszámozni kell és egyértelműen feltüntetni a kötelezettségek részletezését, illetve azok összegzését.)

A Lejárat oszlopokban az ügyféllel szembeni kötelezettség szerződés szerinti lejáratának határidejét kell szerepeltetni. Ha egy ügyféllel szemben a pénzügyi vállalkozásnak több azonos típusú kötelezettsége van, azt a részletező táblamellékletben külön-külön kell kimutatni.

A Kötelezettség a saját tőke %-ában oszlopokban a forint, illetve devizában fennálló kötelezettségeket a pénzügyi vállalkozás saját tőkéjéhez kell viszonyítani. A viszonyítás alapjául a beszámolás napján meglévő saját tőke összege szolgál.

XIII. A BANKCSOPORT SZAVATOLÓ TŐKÉJE

A jelentés célja

A bankcsoport összevont alapú felügyelete szempontjából a Hpt 91§-nak megfelelő terjedelemben is figyeli a bankcsoport együttes szavatoló tőkéjét.

A Hpt 91.§ (1) bekezdése szerinti körben figyelembe vett bankcsoport összevont szavatoló tőkéjét a Hpt 95 §-ban foglaltakhoz hasonlóan úgy kell kiszámolni, hogy a közvetlenül és közvetetten birtokolt tulajdoni (szavazati) hányadoknak megfelelő nagyságú (saját vagy szavatoló) tőkeértéket hozzá kell adni a bankholding szavatoló tőkéjéhez.

Az összevont szavatoló tőke számításába be kell vonni nemcsak a bankcsoporthoz tartozó vállalkozásokat, hanem az olyan pénzügyi intézményeket vagy járulékos vállalkozásokat is, amelyek jegyzett tőkéjének legalább húsz százalékát közvetlenül, vagy közvetve a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonolja, valamint az olyan pénzügyi intézményeket és járulékos vállalkozásokat, amelyek bár nem tartoznak a bankcsoporthoz, de olyan személy ellenőrzése alatt állnak, aki a bankcsoportot vagy annak valamely tagját ellenőrzi.

Ha a bankcsoportba tartozó ellenőrzött pénzügyi intézmény, vagy járulékos vállalkozás nem közli az összevont felügyelet ellátásához szükséges jelentést, adatokat, információkat, akkor tőkehányada az összevont szavatoló tőke számításánál nem vehető figyelembe.

A jelentés kitöltése

Az a) oszlopba a bankcsoporthoz tartozó vállalkozások (így a hitelintézet is) nevét, a b) oszlopba a törzsszámát kell feltüntetni.

A c) oszlopba a bankholdinghoz tartozó vállalkozások saját tőkéjének összegét, a d) oszlopba a vállalkozások szavatoló tőkéjét kell beírni.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol szavatoló tőke kerül meghatározásra, ott nem lehet a saját tőkét figyelembe venni a szavatoló tőke kiszámításánál.

Az e) oszlop az összevont szavatoló tőkénél figyelembe vehető tőkerészek kimutatására szolgál. Ide a c) vagy a d) oszlopban szereplő tőkeértéknek és a bankholding által a vállalkozásban közvetlenül és közvetve birtokolt tulajdoni, illetve szavazati hányadnak a szorzata kerül.

A tulajdoni, illetve szavazati hányadból mindig az alacsonyabb érték vehető figyelembe.

A kétszeres számbavétel elkerülése végett csak azokat a tőkeértékeket lehet az e) oszlopban a bankcsoport összevont szavatoló tőkéjénél számításba venni, amelyek a hitelintézet szavatoló tőkéjében már nem szerepelnek (a tőkéből levonásra kerültek Pl a limit túllépés miatti érték).

A járulékos vállalkozásoknál a saját tőke értékét közvetlenül a vállalkozás neve után fel kell tüntetni, de a c) oszlopba csak a hitelintézet szavatoló tőkéjéből levont érték kerülhet. Ez az érték nem lehet több, mint a vállalkozásba befektetett összeg, illetve a saját tőke értéke. (A két érték közül az alacsonyabb.)

A bankholding vállalat - III A Szavatoló tőke táblázatban kiszámított és a 8. sorban szereplő - szavatoló tőkéjét a 11. sorba kell beírni.

Név szerint részletezve, és külön csoportosítva kell felsorolni a bankholdinghoz tartozó pénzügyi intézmények (hitelintézet és pénzügyi vállalkozás), járulékos vállalkozások, befektetési vállalkozások és biztosítók saját, vagy szavatoló tőkéjének összegét.

A járulékos vállalkozás saját tőkéjét csak abban az esetben lehet hozzáadni a bankcsoporti szavatoló tőke értékéhez, ha az a bankholding vállalat szavatoló tőkéjének számítása során levonásra került.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes vállalkozás kimutatásra nem kerül.

A különböző vállalkozások csoportjainak tőkeértékét külön- külön összesíteni kell az 1-5 sorokban.

A 6. sorba kell beírni a bankcsoport szavatoló tőkéjét.

XIII.A.1. ELLENŐRZÖTT BANKCSOPORT SZAVATOLÓ TŐKÉJE

A jelentés célja

A bankcsoportnak Hpt előírásainak megfelelően ki kell számítani a bankcsoport összevont szavatoló tőkéjét.

A jelentés kitöltése

A tábla kitöltése azonos a XIII.A táblával, de itt a bankholding vállalat és az általa ellenőrzött bankcsoport-tagok szavatoló tőkéjét kell kimutatni. Itt minden, a hitelintézet által ellenőrzött - közvetlenül és közvetve tulajdonolt - bankcsoporthoz tartozó és a Felügyeletnél nyilvántartásba veendő pénzügyi intézményt, biztosító részvénytársaságot, befektetési, illetve járulékos vállalkozást figyelembe kell venni.

Ezt a táblát a leány-bankholding vállalatnak is ki kell tölteni, és megküldeni az anya-bankholding vállalatnak, illetve a Felügyeletnek.

A bankcsoport összesített szavatoló tőkéjét az első "0" sorba kell beírni.

A c) és d) oszlopokba a teljes (saját, illetve szavatoló) tőke értékét kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy azokból mennyi kerül beszámításra a bankcsoport szavatoló tőkéjébe.

Az e) oszlopba csak a figyelembe vehető, a szavatoló tőkébe beszámítható részt kell beírni.

A bankcsoport összevont szavatoló tőkéjét a - Hpt 95 §-ban foglaltakhoz hasonló módon - úgy kell kiszámolni, hogy a közvetlenül és közvetetten birtokolt tulajdoni (szavazati) hányadoknak megfelelő nagyságú (saját vagy szavatoló) tőkeértéket kell a bankholding szavatoló tőkéjéhez hozzáadni.

A csoporttagok felsorolása - a többi részletező táblával azonos módon - nem korlátozott. A bankcsoporti tagok részletezése független attól, hogy a bejelentés az ÁPTF részére megtörtént-e vagy sem.

Ha a bankcsoportba tartozó ellenőrzött vállalkozás nem közli az összevont felügyelet ellátásához szükséges adatokat, akkor tőkehányada az összevont szavatoló tőke számításánál nem vehető figyelembe, de mint csoport-tagot fel kell sorolni.

A kétszeres számbavétel elkerülése végett csak azoknál a vállalkozásoknál lehet a tőkeértékeket az e) oszlopban a bankcsoport összevont szavatoló tőkéjénél számításba venni, amelyek a hitelintézet szavatoló tőkéjéből levonásra kerültek (pl. a járulékos vállalkozás tőkéje nem levont tétel).

XIII.A.2 A BANKCSOPORT PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEINEK SZAVATOLÓ TŐKÉJE

A jelentés célja

A Hpt 96.§-nak megfelelően a Hpt 77.-85. §-ában foglalt kockázatvállalási korlátozásokat a bankcsoportokhoz tartozó pénzügyi intézmények által együttesen vállalt kockázatokra is alkalmazni kell, ezért ehhez a pénzügyi intézmények összesített szavatoló tőkéjét ki kell számítani.

A jelentés kitöltése

A tábla kitöltése azonos a XIII.A, illetve XIII.A.1 táblával, de itt csak a bankcsoporthoz tartozó - ellenőrzött - pénzügyi intézmények összesített szavatoló tőkéjét kell kimutatni. (Itt nem kell a járulékos és a befektetési vállalkozásokra, illetve a biztosítókra vonatkozó adatokat figyelembe venni.)

A bankcsoport összesített szavatoló tőkéjét az első "0" sorba kell beírni. Ez a szavatoló tőke szolgál a 96.§ alapján a kockázatvállalás kiszámításának alapjául.

A hitelintézeteket az 1. sor, a pénzügyi vállalkozásokat a 2. sor alatt kell részletezni, illetve összesíteni.

Ezt a táblát a leány-bankholding vállalatnak is ki kell tölteni, és megküldeni az anya-bankholding vállalatnak, illetve tájékoztatásul a Felügyeletnek.

A c) és d) oszlopokba a teljes (saját, illetve szavatoló) tőke értékét, az e) oszlopba csak a figyelembe vehető, a szavatoló tőkébe beszámítható (a közvetlenül és közvetetten birtokolt tulajdoni, illetve szavazati hányadoknak megfelelő szavatoló, vagy saját) tőke rész kell beírni. (A hitelintézetnél a saját tőke teljes értékét is fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy csak a szavatoló tőke értéke számít a pénzügyi intézményi csoportra vonatkozó prudenciális előírásainak betartásához szükséges szavatoló tőkéjébe.)

A csoporttagok felsorolása - a többi részletező táblával azonos módon - nem korlátozott. A bankcsoporti tagok részletezése független attól, hogy a bejelentés az ÁPTF részére megtörtént-e vagy sem.

Ha a bankcsoportba tartozó ellenőrzött pénzügyi intézmény nem közli az összevont felügyelet ellátásához szükséges adatokat, akkor tőkehányada az összevont szavatoló tőke számításánál nem vehető figyelembe, de mint csoport-tagot fel kell sorolni.

XIII B BANKCSOPORT KOCKÁZATVÁLLALÁSA

A jelentés célja

A Hpt 96.§-ának megfelelően a Hpt. 77.-85.§-ában foglalt kockázatvállalási korlátozásokat a bankcsoportok által együttesen vállalt kockázatokra is alkalmazni kell.

A jelentés kitöltése

A táblázat a)-d) sorában a bankcsoport által együttesen vállalt kockázatok összesített nagyságát is korlátozó - hivatkozott - előírásoknak megfelelő adatokat egy összegben kell feltüntetni.

Az e) sorban kell összesíteni az ügyfelek szerinti - limitet meghaladó - kockázatokat, amelyet a 01. sortól külön-külön nevesítve kell felsorolni - a bankcsoporttal szembeni összesített - ügyletek könyv szerinti nettó értékének feltüntetésével.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes ügyfél, vállalkozás kimutatásra nem kerül.

A b) oszlopban a megfelelő azonosíthatóság érdekében az ügyfelek törzsszámát, azonosító kódját, a c) és d) oszlopokban az ország és TEÁOR szerinti ágat kell kitölteni.

A táblázat kitöltésénél a Hpt 77-85§ előírásaira vonatkozó kivételeket nem kell figyelembe venni, és a korlátozások alól kiemelt kockázatokat külön nem kell feltüntetni.

XIV A A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

A jelentés célja

A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, de a hitelintézet, illetve a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együttesen: pénzügyi intézmény) biztonságos működésének, jövedelmezőségének, illetve helyzetének állapotára vonatkoznak, és jövőbeni alakulására várhatóan hatással lehetnek.

A pénzügyi vállalkozások a szöveges értékelést - az alább meghatározott pontok alapján - negyedévente kötelesek teljesíteni. A pénzügyi vállalkozásokra is vonatkozó és megválaszolandó kérdések az 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 12, 16, 17, 21, 23, 24,27 pontokban kerültek felsorolásra.

A jelentés kitöltése

A jelentés kitöltése során elsősorban az alábbiakról kell tájékoztatást adni.

1. Melyek a pénzügyi intézmény eszköz- és forrásszerkezetében bekövetkezett fontosabb változások okai, különös tekintettel az üzletágak, termékek, lejárati struktúra, ágazatok, szektorok súlyának változására.

A pénzügyi intézménynek ki kell térni az auditált mérleghez és az előző negyedévhez képest bekövetkezett jelentős változások indoklására is.

A hitelintézetnek részletezni kell az eszközforrás tervhez viszonyított főbb eltéréseket, a bekövetkezett jelentősebb változások okait, valamint hogy az előző időszakban bevezetett üzleti céloknak, intézkedéseknek milyen hatása érvényesült a tárgynegyedévben.

A hitelintézetnek azokat az ellentétes változást (tendenciát) okozó tényezőket is ismertetni szükséges, amelyek összességükben a mérleg főbb adataiban nem vagy csak kis mértékű módosulással jelentkeznek. (Pl értékpapírok lejárat szerinti visszavásárlása, ugyanakkor újabb értékpapírok kibocsátása, eladása.)

2. Ismertetni kell a pénzügyi intézmény gazdálkodásának, eredményének alakulására ható főbb tényezőket. Milyen a jövedelmezőség (hitel- és betéti kamatszintet meghatározó elemek) összhangja az üzleti tervvel, melyek az eltérések főbb okai? Melyek a pénzügyi intézmény vezetésének jövedelmezőségre vonatkozó további elképzelései?

3. Melyek voltak a pénzügyi intézménynél a tárgynegyedévben a legfontosabb kamatpolitikai döntések és mi indokolta ezeket?

Részletezni kell az árfolyam- és kamatváltozásoknak a pénzügyi intézmény mérlegére gyakorolt hatását (a kamatok és jutalékok változásainak okait és módját, eredményre való hatását).

4. A hitelintézetnek részletezni kell a banktevékenységből származó kamatkülönbözet és az egyéb tevékenység eredményének alakulását a szokásos vállalkozási eredményen belül.

5. Ismertetni kell a pénzügyi intézmény tevékenységének költségeit, kiemelve a jelentősebb költségtételeket (beleértve a működési költségeket is), és az azok alakulására ható főbb tényezőket.

6. Ki kell térni a pénzügyi intézmény által elszámolt eszközeladások, veszteségleírások alakulására, azok okaira, valamint a pénzügyi intézmény eredményére gyakorolt hatására (az azokból eredő összes bevétel, céltartalék-felszabadítás és -ráfordítás bemutatásával).

7. Tájékoztatás szükséges a pénzügyi intézmény minősített eszköz- (főleg a hitel-) állományának, valamint a céltartalék változásának fontosabb tényezőiről és okairól.

8. Milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat vezetett be a pénzügyi intézmény a tárgynegyedévben, melyek a további tervek, elképzelések?

9. Milyen jelentősebb fejlesztéseket hajtott végre a pénzügyi intézmény a tárgynegyedévben, és melyek a következő negyedévi tervek? (pl fiókhálózat, számviteli- információs rendszer bővítése stb)

10. Ismertetni kell a hitelintézetnek a kisvállalkozások hitelezése, számlavezetése terén végzett tevékenységét, ennek alakulását.

11. Szükséges valamennyi, a hitelintézethez, illetve a bankcsoporthoz tartozó gazdasági társasággal való kapcsolat, tevékenység, továbbá a társaságok jövedelmezőségének bemutatása.

12. A pénzügyi intézménynek ismertetni kell a hitelezés, illetve tevékenysége végzése során a vállalkozások likviditásáról, jövedelmi helyzetéről, szezonális pénzszükségletéről stb szerzett fontosabb tapasztalatokat.

13. Melyek a hitelintézet devizában folytatott tevékenységének jellemzői? (Pl tevékenysége a belföldi devizapiacon és tapasztalatai, a külföldi banki hitelfelvétel tapasztalatai, hitelintézetnek az anya-, a testvér-, illetve a rokon bankokkal, és vállalatokkal kapcsolatos tevékenysége, ügyletei stb.)

14. Szükséges az ügyfelek közvetlen külföldi hitelfelvételéről (a volumenváltozás okairól) szerzett tapasztalatok ismertetése.

15. Hitelintézeti csoport esetében, ha az egyik hitelintézet szavatoló tőkéje csökken és azt be kell jelenteni, akkor az irányító hitelintézet köteles a csökkenésnek a hitelintézeti csoportra való hatását is számítással és magyarázattal bemutatni.

16. A pénzügyi intézménynek tájékoztatást kell adni az ÁPTF határozatokban előírt intézkedések meghozataláról, végrehajtására adott határidejéről, és a végrehajtásról.

17. A pénzügyi intézménynek jelenteni kell a Hpt előírás/ok megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását.

18. A hitelintézetnek ki kell térni továbbá a legnagyobb kockázatok tekintetében a Hpt 79§ (4)-(5), valamint a 80§ (1) bekezdésében foglalt tételekre vonatkozó tájékoztatásra.

19. A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hitelek (kötelezettségvállalások) esetén a hitelintézet által nyújtott saját részt, valamint konzorciumszervezőként - az általa vezetett nyilvántartás szerint - a többi részt vevő bankok részét, illetve a még át nem utalt összeget külön kell bemutatni forint- és devizabontásban. Meg kell adni a kötés és lejárat idejét is A konzorcium keretében kapott forrásokat (hiteleket) is - nevesítve - ismertetni kell.

20. A hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatban az adatszolgáltatásnál rövid szöveges magyarázatot kell mellékelni arra vonatkozóan, hogy a jegyzett, illetve a szavatoló tőke, valamint a tőkemegfelelési mutató változás miért következett be és jelentős negatív elmozdulás esetén mit tesz annak érdekében a hitelintézet, hogy a kialakult helyzeten érdemben változtasson.

21. Tájékoztatást kell adni egyéb fontos (fel nem sorolt) a pénzügyi intézmény működését jelentősen befolyásoló eseményekről, folyamatokról, intézményi specialitásokról.

22. A hitelintézetnek ismertetni kell, hogy a kereskedési céllal vásárolt értékpapírállományból milyen jellegű, kibocsátású és értékű értékpapírt csoportosítottak át a befektetési célú értékpapírok (esetleg vagyoni érdekeltségek), közé, és az átminősítésnek mi volt az oka.

23. Tájékoztatást kell adni arról, hogy a pénzügyi intézmény mikor és milyen névértékű saját részvények vásárolt vissza.

24. A pénzügyi intézménynek szükséges részletesen ismertetni, hogy a rendkívüli ráfordítások és bevételek miből adódtak.

25. Ismertetni kell, hogy a szövetkezeti formában működő hitelintézetek a más (megbízott) útján végzett zálogházi tevékenységet milyen értékben finanszírozzák.

26. A hitelintézetnek ki kell térni arra, hogy a VIIA és VIIB Átlagállományok táblában feltüntetett átlagok közül melyeknél térnek el a napi átlagszámítástól és ezeknél milyen (heti, a hét egy napjára vonatkozó stb) átlagszámítást alkalmaznak. (Az eltérést indokolni szükséges.)

27. A pénzügyi intézménynek értékelni kell az üzleti terv teljesülését, alakulását.

III FEJEZET

ÉVENKÉNTI, illetve IDŐSZAKOS JELENTÉSEK

II.B AUDITÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS

A jelentés kitöltése

A jelentést a hitelintézet évente egy alkalommal, az auditált éves beszámoló adatai alapján, a IIA Eredménykimutatás tábla helyett tölti ki.

A sorok kitöltésére vonatkozó előírások megegyeznek a IIA Eredménykimutatás táblánál leírtakkal.

A 81 Befizetett adó (év közben adóelőleg) soron szereplő adatnak év végi auditált jelentésben meg kell egyezni az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

XII.C.1 PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK AUDITÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA

A jelentés kitöltése

A jelentést a pénzügyi vállalkozás évente egy alkalommal, az auditált éves beszámoló adatai alapján, a XII.C Pénzügyi vállalkozás eredménykimutatása tábla helyett tölti ki.

XIV. B ÉVES TERV

A jelentés célja

Itt kell ismertetni azt a hitelintézet gazdálkodására vonatkozó éves tervet, amelyet a tárgyév végén a következő évre tervez a vezetőség.

A jelentés kitöltése

Részletezni kell az üzleti - az előző időszakban bevezetett intézkedések hatását is tükröző - céloknak megfelelően a mérleg (eszköz és forrás), valamint az eredmény tervekhez és ezek alakulásához kapcsolódó főbb adatokat a táblázatban közölt felsorolás szerint.

Az év végén tervezett adatokhoz képest - főként az Igazgatóság, illetve a főtulajdonos által elfogadott tervmódosítás esetén - az időközben bekövetkezett változásokat a negyedéves (XIVA) szöveges értékelés készítésekor kell bemutatni, indokolni.

Jelentős, illetve a főbb adatokban bekövetkezett változások esetén a számszerűsített adatokkal a módosított táblát is meg kell - a negyedévi jelentésekkel együtt - küldeni. Ebben az esetben a tábla megnevezését "XIV.B.1 Éves terv - Módosítás"-ra kell változtatni.

XIV.C HITELINTÉZETI INFORMATIKAI JELENTÉS

A jelentés célja

Ez a tábla a hitelintézet számítástechnikai, informatikai ellátottságának, körülményeinek, fejlesztésére fordított költségeinek kimutatására szolgál.

A jelentés kitöltése

Ezt a táblázatot az év végi jelentések elkészítésekor kell kitölteni

A szövetkezeti formában működő hitelintézetnek a saját helyzetének megfelelően értelemszerűen kell ezt a táblát kitölteni.

Az 1 Számítástechnikai rendszer sorban az év végi állapotra vonatkozóan a hitelintézet saját eszközeinek azon részét kell jelenteni, amely az informatikai rendszerek működtetéséhez, a informatikai szolgáltatások nyújtásához szükséges eszközállományra, illetve beruházásokra vonatkozik.

A számítástechnikai rendszerek év végi könyv szerinti értékét külön csoportosítva az eszközállományra és beruházásokra a következő részletezés szerint kell kimutatni:

a 11 Hardver sorba a számítógépek és tartozékaik,

a 12 Alapszoftver (operációs rendszer, fejlesztési, üzemeltetési eszközök, irodai szoftver) sorba a számítógéprendszerek működéséhez, biztonságához, integrálásához, az alapszolgáltatásként használt funkciókhoz és a fejlesztésekhez szükséges programok, programrendszerek,

a 13 Alkalmazási rendszerek, szellemi termék sorba az informatikai üzleti és ügyviteli alkalmazások, szolgáltatások kialakítása céljából vásárolt, illetve kifejlesztett programok, programrendszerek, illetve informatikai célból kidolgozott tervek, szabályzatok, ügyrendek és egyéb tanulmányok,

a 14 Hálózatok sorba a lokális és telekommunikációs hálózatok,

a 15 Egyéb számítástechnikai eszközök (géptermi berendezések, szünetmentes áramforrás stb) sorba minden olyan egyéb eszköz és berendezés kerül, amely az informatikai rendszerek, szolgáltatások működéséhez szükséges, de nem sorolható az előzőekben felsoroltak egyikébe sem.

2 Számítástechnikai költségek sorban mindazon rendszeres és egyszeri költségeket kell összesíteni, amelyek az informatikai rendszerek működtetése, a informatikai szolgáltatások nyújtása céljából az év folyamán merültek fel

A 21 Lízing és bérleti díjak sorban kell összesíteni az informatikai rendszerekre és szolgáltatásokra költségből finanszírozott eszközök, szellemi termékek beszerzésére fordított lízing és bérleti díjak összegét, és a felsorolás alapján kell részletezni.

A 22 Amortizáció sorban kell összesíteni a a számítástechnikai eszközök, szoftverek, szellemi termékek amortizációját.

A 221 Hardver és egyéb számítástechnikai eszközök amortizációja sorban a hardver, hálózat, és egyéb számítástechnikai eszközök amortizációjának,

a 223 Szoftverek amortizációja sorban a szoftverek, alkalmazandó rendszerek, felsorolt programok, szellemi termékek amortizációjának összegét kell beírni.

A 23 Működési költség sorban az informatikai rendszerek működtetése, a informatikai szolgáltatások nyújtása céljából felmerült költségek kell összesíteni, amelyek a részletezés szerint kell kimutatni.

A 231 Üzemeltetési költség sorban a hitelintézeti informatikai rendszerek működtetése, üzemeltetése, fenntartása céljából felmerült saját anyag, bér, személyi és egyéb költségek,

a 232 Külső szolgáltatások sorban a követés, karbantartás, support, üzemeltetés során felmerült külső cégeknek kifizetett díjak,

a 233 Egyéb költségek sorban a felmerült egyéb, az előzőekbe nem tartozó költségek összegét kell beírni.

3 Az összes számítástechnikai költségből a "2000 év" problémája megoldására fordított összeg

Ebben a sorban az informatikai rendszerek működtetése, üzemeltetése, fenntartása céljából felmerülő költségek azon részét kell feltüntetni, amely a 2000 év váltásra való felkészülés miatt merült fel.

4 Humánpolitikai adatok

Ebben a sorban az informatikai fejlesztést, a szolgáltatások működését biztosító saját humánerőforrás kapacitási adatokat kell kimutatni.

Külön oszlopban kell a beszámolás évére vonatkozóan a belépések, illetve a kilépések összesített adatát, valamint az aktuális létszám oszlopban az év végi záró létszámot feltüntetni.

41 Informatikai létszám (fő)

Itt a hitelintézet saját szervezetében a számítástechnikai-informatikai rendszerének működését biztosító összlétszámot kell kimutatni, amelyből külön ki kell emelni a Fejlesztő, az Üzemeltető - beleértve a felhasználó - valamint a Vezető munkatársakra vonatkozó adatokat.

5 Informatikai rendszer jellemzői:

Ebben a részben az informatikai alkalmazási rendszer fő részeinek forrásairól, fejlesztőiről kell tájékoztatást adni.

51 Integrált üzleti szoftver rendszer és fejlesztő/szállító megnevezése sorban a stratégiai, üzleti szempontból legfontosabb alkalmazásokat biztosító integrált rendszer, ennek hiányában számlavezető rendszer, könyvelési rendszer megnevezését, valamint a fejlesztő (illetve szállító) cég nevét kell feltüntetni.

521 A kártyarendszer saját autorizációs szoftver neve sorba az autorizációt biztosító szoftver megnevezését, valamint fejlesztője (szállítója) nevét kell beírni.

522 Home-banking és vagy corporate banking szolgáltatás megnevezése sorban a magánszemélyek, illetve cégek részére nyújtott on-line számlavezetési szolgáltatásokat biztosító szoftver megnevezését, valamint fejlesztője (szállítója) nevét kell feltüntetni.

523 Internet home-page címe sorba az Internet-en való megjelenés esetén a home-page elérését biztosító internet címet kell beírni.

524 Üzleti tranzakció-forgalom interneten sorba az Internet-en keresztül lebonyolított üzleti forgalom esetén a tárgyév december hónapjára vonatkozóan a napi átlagos tranzakció-forgalom összegét kell feltüntetni (millió forintban). Itt csak a bankműveletet eredményező (jelentő) forgalmat kell figyelembe venni.

6 Egyéb információk

A részletező sorokba az informatikai rendszer működését jellemző egyéb adatokat kell beírni.

A 61 Függetlenített informatikai belső ellenőr neve sorba a belső ellenőrzési szervezetben az informatikai rendszer ellenőrzéséért felelős vezető, illetve munkatárs,

a 62 Adatvédelmi biztos neve sorba az adatok védelmével kapcsolatos törvényi előírások betartásának biztosítására kijelölt felelős munkatárs,

a 63 Rendkívüli (informatikai) események darabszáma sorba az adott év során bekövetkezett rendkívüli, kivételes események száma tüntetendő fel. Rendkívüli, illetve kivételes eseménynek kell tekinteni

a) az integrált, a számlavezető, a könyvelési, a kártya, a home-, vagy corporate-banking (az 51, 521, 522 sorokban feltüntetett) informatikai rendszerek 3 óránál hosszabb ideig tartó üzemzavarait,

b) az Internet használattal kapcsolatos (1 óránál hosszabb) üzemzavarokat,

c) a hálózati kapcsolat-kimaradást szerver és kliensgépek, illetve a központ és a fiókok között, amely 3 óránál hosszabb, valamint

d) az üzleti szolgáltatások (3 óránál hosszabb) kimaradását,

e) a vírusfertőzéseket,

f) az adatok megszerzésére, megváltoztatására irányuló eseményeket.

A rendkívüli események száma után külön kell feltüntetni a rendkívüli eseményeket követő rendőrségi feljelentések számát, ha volt ilyen.

XV.A HITELINTÉZET ALAPADATAI

A jelentés kitöltése

Ezt az adatszolgáltatást az év végén is - a nem auditált jelentésekkel együtt - meg kell küldeni, függetlenül az engedélyezési, vagy nyilvántartásba vételi eljárás keretében megküldött adatoktól.

Ezt az adatszolgáltatást el kell készíteni a külföldi hitelintézet fióktelepének is.

Az alapítás engedélyezési eljárás során a cégbejegyzésre vonatkozó sort még nem kell kitölteni.

Az 1. sorba a hitelintézetnek a Cégbíróságon bejegyzett teljes nevét kell beírni.

A 2. sorba a leggyakrabban használt nemzetközi nevet kell szerepeltetni.

A 13. sort csak a leány-hitelintézetek töltik ki.

A 14. sorba a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos nevét kell feltüntetni.

A 15. sorba a hitelintézet külföldi tulajdonosainak tulajdoni hányadát kell írni.

A 16. és 17. sorban az adatokat névértéken kell szerepeltetni.

A 29. sortól kezdve azoknak a nevét kell feltüntetni, akik a Felügyelet felé történő adatszolgáltatásért felelősek.

A 37. sorba a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetőjének nevét kell írni.

A Hpt előírásai szerinti eljárások keretében az információs tábla 20.-28. sorokban feltüntetett adatokat természetesen csak akkor kell kitölteni, amennyiben azok szükségesek a felügyeleti eljáráshoz.

Év végén a decemberi jelentésekkel együtt minden adatot közölni szükséges. Ezzel az adatszolgáltatással együtt kell jelenteni - 39. sorként - külön csoportosítva a hitelintézet

a) ügyvezetőinek,

b) az igazgatósági tagok,

c) a felügyelő bizottsági tagok

névsorát, beosztását, telefonszámát és annak jelzését, hogy a hitelintézet alkalmazottja-e vagy sem.

XV.B HITELINTÉZETI VEZETŐK ADATAI

A jelentések kitöltése

Az egységes nyilvántartás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz ezt az alapadatokat részletező formalizált táblát is meg kell küldeni a Felügyelet részére 2 példányban.

Ezt a táblát minden olyan - a Hpt által meghatározott - hitelintézeti vezető esetében ki kell tölteni, aki a hitelintézet ügyvezetője, vagy igazgatóságának tagja. Az adatok kitöltése értelemszerű.

Ezt az adatszolgáltatást el kell készíteni a külföldi hitelintézet fióktelepének is.

XV.C FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAGOK ADATAI

A jelentések kitöltése

Az egységes nyilvántartás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz az alapadatokat részletező formalizált táblát is - 2 példányban - meg kell küldeni a Felügyelet részére.

Az adatok kitöltése értelemszerű.

Ezt az adatszolgáltatást el kell készíteni a külföldi hitelintézet fióktelepének is.

XV. D A HITELINTÉZET KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK ADATAI

A jelentés kitöltése

Az egységes nyilvántartás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz a következő alapadatokat részletező formalizált táblát is meg kell (2 példányban) küldeni.

Az adatok kitöltése értelemszerű.

Ezt az adatszolgáltatást el kell készíteni a külföldi hitelintézet fióktelepének is.

XV.E SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

A jelentés kitöltése

Az egységes nyilvántartás érdekében a hitelintézeti vezetőkkel kapcsolatos engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz ezt a formalizált táblát is meg kell (2 példányban) küldeni.

Az adatok kitöltése értelemszerű.

Ezt az adatszolgáltatást el kell készíteni a külföldi hitelintézet fióktelepének vezetői esetében is.

XV.F BANKKÉPVISELETI ALAPADATOK

A jelentés kitöltése

Az egységes nyilvántartás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz az alapadatokat részletező formalizált táblát is - 2 példányban - meg kell küldeni a Felügyelet részére.

Az adatok kitöltése értelemszerű A bankképviselet létszáma alatt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámát kell feltüntetni.

XV.G A HITELINTÉZET BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSŰ TERMÉSZETES SZEMÉLY TULAJDONOSÁNAK ADATAI,

és

XV.H A HITELINTÉZET BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSŰ JOGI SZEMÉLY TULAJDONOSÁNAK ADATAI

A jelentések kitöltése

Az egységes nyilvántartás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz az alapadatokat részletező formalizált táblákat is - 2 példányban - meg kell küldeni a Felügyelet részére.

Ezeken a táblákon a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosára vonatkozó adatokat értelemszerűen kell kitölteni akár eredeti részesedésszerzésről, akár megváltozó (vétel vagy eladás) tulajdonlásról van szó.

Külön kell jelezni a közvetlen, illetve a közvetett tulajdonlást (az adatlap felső részén lévő - megfelelő - kockába X -szel).

Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozásra vonatkozó azonosító adatokat is ki kell tölteni.

Ezt az adatszolgáltatást el kell készíteni a külföldi hitelintézet fióktelepének is.

XV.I A HITELINTÉZET HÁLÓZATI EGYSÉGÉNEK ALAPADATAI

A jelentés kitöltése

Az egységes nyilvántartás érdekében a következő alapadatokat részletező formalizált táblákat is meg kell (2 példányban) küldeni. Ezt a táblát minden fiókra, kirendeltségre, irodára, képviseletre ki kell tölteni és év végén egyszer kell megküldeni. Év közben a változást (új, vagy megszüntetett egységet) be kell jelenteni.

A 3 sorban a fiók típusának kódszámát kell beírni az alábbiak szerint.

1. Központi fiók (területi, megyei igazgatóság, központ stb)

2. Fiók

3. Körzeti fiók

4. Kirendeltség

5. Iroda

6. Képviselet (külföld is)

7. Egyéb

A tábla 14. sorában a 2. sorban megnevezett fióknak a beszámolás napján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámát kell feltüntetni.

A 14. sorban szereplő adatok (létszám) megváltozását a Felügyelet részére külön nem kell bejelenteni.

A formanyomtatványon teljesített bejelentések esetében a fedőlapon meg kell jelölni, hogy mely nyomtatványokat, illetve összesen hány lapot tartalmaz az adatszolgáltatás.

Az adatokban bekövetkezett változás esetén csak az érintett hálózati egység tábláját kell - a módosításnak a sor szélén lévő kocka jelölésével - megküldeni.

XVI.A A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS ALAPADATAI

A jelentés kitöltése

Ezt az adatszolgáltatást a pénzügyi vállalkozásnak az év végén meg kell küldeni, függetlenül az engedélyezési, vagy nyilvántartásba vételi eljárás keretében megküldött adatoktól.

Az alapítás engedélyezési eljárás során a cégbejegyzésre vonatkozó sort még nem kell kitölteni.

Az 1 sorba a pénzügyi vállalkozásnak a Cégbíróságon bejegyzett teljes nevét kell beírni.

Az adatok kitöltése értelemszerű.

XVI. B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS - VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLY ADATAI

A jelentések kitöltése

A pénzügyi vállalkozásnak az év végén, valamint az egységes nyilvántartás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz ezt az alapadatokat részletező formalizált táblát is meg kell küldeni a Felügyelet részére 2 példányban.

Ezt a táblát minden olyan - a Hpt által meghatározott - pénzügyi vállalkozás vezető állású személy esetében ki kell tölteni, aki a pénzügyi vállalkozás igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának elnöke.

Az adatok kitöltése értelemszerű. A befolyásoló részesedésre vonatkozó sort nemleges adat esetén is ki kell tölteni.

XVI.C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS ÜGYVEZETŐINEK ADATAI

A jelentések kitöltése

Az egységes nyilvántartás érdekében a pénzügyi vállalkozásnak az év végén, valamint az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz az ügyvezetőkre vonatkozó alapadatokat részletező formalizált táblát is - 2 példányban - meg kell küldeni a Felügyelet részére.

Ügyvezető: a pénzügyi vállalkozás vezetésére kinevezett, és a pénzügyi vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese.

Az adatok kitöltése értelemszerű.

XVI.D A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK ADATAI

A jelentés kitöltése

A pénzügyi vállalkozásnak az év végén, illetve az egységes nyilvántartás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz a következő alapadatokat részletező formalizált táblát is meg kell (2 példányban) küldeni.

Az adatok kitöltése értelemszerű.

XVI.E A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSBAN BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSSEL RENDELKEZŐ TULAJDONOS(OK) ADATAI

A jelentések kitöltése

A pénzügyi vállalkozásnak az év végén, illetve az egységes nyilvántartás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz az alapadatokat részletező formalizált táblákat is - 2 példányban - meg kell küldeni a Felügyelet részére.

Ezeken a táblákon a pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosára vonatkozó adatokat értelemszerűen kell kitölteni akár eredeti részesedésszerzésről, akár megváltozó (vétel vagy eladás) tulajdonlásról van szó.

Külön kell jelezni a közvetlen, illetve a közvetett tulajdonlást (az adatlap felső részén lévő megfelelő kockába X-szel).

FÜGGELÉK A KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓHOZ

KÖTELEZŐ EGYEZŐSÉGEK

I rész

TÁBLÁKON BELÜLI EGYEZŐSÉGEK

I.A tábla

"c" oszlop = "(a+b)" oszlop

1A.0=1A.1+2+3+4+5+6+7+8+9

1A.1=1A.11+12+13+14

1A.12=1A.121+122

1A.13=1A.131+132

1A.2=1A.21+22

1A.21=1A.211+212+213+214+215+216+217

1A.211=1A.2111+2112+2113+2114+2115+2116

1A.2115=1A.21151+21152

1A.2116=1A.21161+21162

1A.212=1A.2121+2122

1A.213=1A.2131+2132

1A.2131=1A.21311+21312

1A.214=1A.2141+2142

1A.2141=1A.21411+21412

1A.215=1A.2151+2152

1A.216=1A.2161+2162

1A.2161=1A.21611+21612

1A.2162=1A.21621+21622

1A.22=1A.221+222+223+224+225

1A.221=1A.2211+2212

1A.222=1A.2221+2222

1A.223=1A.2231+2232

1A.3=1A.31+32

1A.31=1A.311+312+313+314+315+316+317+318

1A.311=1A.3111+3112+3113+3114+3115

1A.313=1A.3131+3132

1A.314=1A.3141+3142

1A.316=1A.3161+3162

1A.317=1A.3171+3172+3173

1A.32=1A.321+322+323+324+325+326

1A.321=1A.3211+3212

1A.322=1A.3221+3222

1A.323=1A.3231+3232

1A.4=1A.41+42+43+44

1A.41=1A.411+412

1A.411=1A.4111+4112

1A.42=1A.421+422

1A.44=1A.441+442

1A.5=1A.51+52+53+54+55+56+57+58+59

1A.51=1A.511+512+513+514+515+516+517+518

1A.511=1A.5111+5112

1A.512=1A.5121+5122

1A.513=1A.5131+5132

1A.514=1A.5141+5142

1A.515=1A.5151+5152

1A.516=1A.5161+5162

1A.517=1A.5171+5172

1A.53=1A.531+532

1A.531=1A.5311+5312

1A.54=1A.541+542

1A.541=1A.5411+5412

1A.55=1A.551+552

1A.56=1A.561+562

1A.561=1A.5611+5612+5613+5614+5615+5616+5617+5618

1A.5613=1A.56131+56132

1A.5614=1A.56141+56142

1A.5615=1A.56151+56152

1A.5616=1A.56161+56162

1A.562=1A.5621+5622+5623+5624+5625+5626+5627

1A.5623=1A.56231+56232

1A.5624=1A.56241+56242

1A.5625=1A.56251+56252

1A.57=1A.571+572+573+574+575+576

1A.572=1A.5721+5722

1A.573=1A.5731+5732

1A.574=1A.5741+5742

1A.575=1A.5751+5752

1A.58=1A.581+582

1A.581=1A.5811+5812

1A.582=1A.5821+5822

1A.6=1A.61+62+63+64+65+66+67+68+69

1A.62=1A.621+622

1A.63=1A.631+632

1A.65=1A.651+652

1A.66=1A.661+662

1A.68=1A.681+682

1A.7=1A.71+72+73+74+75+76+77+78+79

1A.8=1A.81+82+83+84+85

1A.81=1A.811+812+813+814+815+816+817+818+819

1A.9=1A.91+92+93+94+95

1A.91=1A.911+912+913

1A.94=1A.941+942+943+944

1A.95=1A.951+952+953+954

I.B tábla

"c" oszlop= "(a+b)" oszlop

1B.0=1B.1+2+3+4+5+6+7+8+9

1B.1=1B.11+12+13+14+15+16

1B.11=1B.111+112+113+114+115+116+117

1B.111=1B.1111+1112

1B.112=1B.1121+1122

1B.113=1B.1131+1132

1B.114=1B.1141+1142

1B.115=1B.1151+1152+1153

1B.1153=1B.11531+11532

1B.116=1B.1161+1162+1163

1B.1163=1B.11631+11632

1B.12=1B.121+122+123

1B.121=1B.1211+1212

1B.122=1B.1221+1222

1B.13=1B.131+132

1B.131=1B.1311+1312+1313+1314+1315

1B.1313=1B.13131+13132

1B.1314=1B.13141+13142

1B.132=1B.1321+1322+1323+1324+1325

1B.1323=1B.13231+13232

1B.1324=1B.13241+13242

1B.14=1B.141+142+143+144

1B.141=1B.1411+1412

1B.142=1B.1421+1422+1423

1B.1421=1B.14211+14212

1B.1422=1B.14221+14222

1B.1423=1B.14231+14232

1B.15=1B.151+152

1B.16=1B.161+162

1B.2=1B.21+22

1B.21=1B.211+212+213

1B.22=1B.221+222+223

1B.3=1B.31+32+33+34+35+36

1B.31=1B.311+312+313

1B.312=1B.3121+3122

1B.32=1B.321+322

1B.321=1B.3211+3212

1B.33=1B.331+332

1B.34=1B.341+342

1B.35=1B.351+352

1B.36=1B.361+362

1B.4=1B.41+42+43+44

1B.41=1B.411+412

1B.42=1B.421+422

1B.5=1B.51+52+53+54+55+56+57+58+59

1B.6=1B.61+62+63+64+65+66+67

1B.65=1B.651+652+653+654+655+656+657+658+659

1B.7=1B.71+72

1B.71=1B.711+712

1B.72=1B.721+722

1B.8=1B.81+82+83+84+85+86

1B.9=1B.91+92+93+94+95+96

1B.91=1B.911+912+913+914+915

1B.92=1B.921+922

1B.93=1B.931+932+933

I.C tábla

"c" oszlop= "(a+b)" oszlop

1C.11=1C.111+112+113+114+115+116+117+118

1C.113=1C.1131+1132

1C.114=1C.1141+1142

1C.115=1C.1151+1152

1C.2=1C.21+22

1C.21=1C.211+212

1C.3=1C.31+32+33+34+35+36+37+38

1C.5=1C.51+52+53+54+55

1C.51=1C.511+512+513+514+515+516

1C.61=1C.611+612+613+614+615

1C.611=1C.6111+6112+6113+6114+6115+6116

1C.62=1C.621+622+623+624+625

1C.621=1C.6211+1C.6212+6213+6214+6215+6216

1C.7=1C.71+72+73+74+75

1C.9=1C.91+92+93+94+95+96

I.D tábla

1D.1=1D.11+12+13+14

1D.2=1D.21+22+23+24

1D.3=1D.31+32+33+34

I.E tábla (Állomány oszlopban)

1E.1=1E.101+ ... +1E.199

1E.2=1E.201+ ... +1E.299

I.F tábla

1F.1=1F.101+ ... +1F.199

1F.2=1F.201+ ... +1F.299

I.G tábla

Nincs számszaki egyezőség

II.A tábla

2A.1=2A.11+12+13+14

2A.11=2A.111+112+113+114

2A.111=2A.1111+1112+1113+1114

2A.112=2A.1121+1122+1123+1124+1125

2A.12=2A.121+122

2A.121=2A.1211+1212

2A.122=2A.1221+1222

2A.13=2A.131+132+133+134

2A.134=2A.1341+1342+1343+1344

2A.2=2A.21+22+23+24+25+26

2A.21=2A.211+212+213+214

2A.211=2A.2111+2112+2113+2114+2115

2A.212=2A.2121+2122+2123

2A.23=2A.231+232+233

2A.231=2A.2311+2312

2A.232=2A.2321+2322

2A.24=2A.241+242+243

2A.3=2A.1-2A.2

2A.4=2A.3+2A.41+42+43+44

2A.41=2A.411+412+413

2A.42=2A.4221+4222-421+4232-4231+4242-4241

(2A.42=2A.422-421+423+424)

2A.422=2A.4221+4222

2A.423=2A.4232-4231

2A.424=2A.4242-4241

2A.43=2A.431+432+433+434+435+436+437+438

2A.431=2A.4311-4312

2A.432=2A.4321-4322

2A.435=2A.4351-4352

2A.438=2A.4381-4382

2A.44=2A.441+442+443

2A.441=2A.4411-4412

2A.442=2A.4421-4422

2A.443=2A.4431-4432

2A.5=2A.4-2A.51

2A.51=2A.511+512+513+514

2A.511=2A.5111+5112+5113

2A.6=2A.5+2A.61

2A.7=2A.6+2A.71-72

2A.8=2A.7-2A.81

2A.9=2A.8-2A.91+2A.92+2A.93-2A.94

II.B tábla

Az összefüggések megegyeznek a II.A tábla összefüggéseivel.

III.A tábla

3A.1=3A.11-12

3A.11=3A.111+112+113+114+115

Év közben és az előzetes év végi adatszolgáltatásnál nem lehet adat a 3A115 sorban, vagyis

3A.115= 0

3A.12=3A.121+122+123+124+125+126

Az év végi auditált adatszolgáltatásnál nem lehet adat a 3A126 sorban, mivel a negatív auditált eredmény a 3A115 sorában jeleik meg, vagyis 3A.126= 0,

3A.121=3A.1211+1212

3A.124=3A.1241+1242

3A.125=3A.1251+1252

3A.2=3A.21-22

3A.21=3A.211+212+213

3.A.213=3.A.223+42+52

3A.22=3A.221+222+223

3A.3=3A.1+3A.2

3A.4=3A.41+42+43

3A.5=3A.51+52

3A.6=3A.3-3A.4-3A.5

3A.7=3A.71+72+73+74+75

3A.8=3A.6-3A.7

III.B tábla

"c" oszlop = "a" oszlop * "b" oszlop (értelemszerűen), kivéve az összesítő sorokat.

A részletező soroknál a kerekítést a következők szerint kell elvégezni:

0,499-től (lefelé kerekítve) = 0

0,500- től (felfelé kerekítve) = 1

Az összesítő sorok "c" oszlopa értékének a részletező sorok összegével kell megegyezni.

3B.2=3B.(1-21-22-23) "c" oszlop

3B.21=3B.2101+2102+2103+2104++2105+2106+2107+2108+2109+2110+2111+2112+2113

3B.22=3B.2201+2202+2203+2204+2205+2206+2207+2208+2209+2210

3B.23=3B.231

3B.6=3B.2+3B.3+3B.4 -3B.5

3B.8=(3B.7 / 3B.6) * 100

(Két tizedesjegyig)

III.C tábla

A 3C.1, 3C.2 és 3C.3 sorok kivételével :

"e" oszlop ="a" oszlop + "b" oszlop+ "c" oszlop + "d" oszlop

"i" oszlop ="f" oszlop + "g" oszlop + "h" oszlop

A 3C.1 és 3C.2 sorok "e" és "i" oszlopai esetén:

3C.1 =3C.11+12+13+14

3C.2 =3C.211+212+213+214

3C.3 =3C.1+3C.2

Az "a" , "b" , "c" , "d" , "f" , "g" és "h" oszlopoknál érvényes összefüggések:

3C.11 =3C.111+112

3C.12 =3C.121+122+123

3C.13 =3C.131

Egyéb az "a" , "b" , "c" és "d" oszlopoknál érvényes összefüggések:

3C.14 =3C.141+142+143+144+145+146

A súlyozott értékeket részletező sorokban a kerekítést a következők szerint kell elvégezni:

0,499-től (lefelé kerekítve) = 0

0,500- től (felfelé kerekítve) = 1

Az összesítő sorok "g" és "h" oszlopai értékének a részletező sorok összegével kell megegyezni.

Ennek megfelelően

3C11 "g" oszlop = 3C(111+112) "g"

3C11 "h" oszlop = 3C(111+112) "h"

3C12 "g" oszlop = 3C(121+122+123) "g"

3C12 "h" oszlop = 3C(121+122+123) "h"

III.D tábla

A 3D.4 és 3D.5 sorok kivételével :

"e" oszlop ="a" oszlop + "b" oszlop + "c" oszlop + "d"oszlop

"k" oszlop ="g" oszlop + "h" oszlop+ +"i" oszlop + "j" oszlop

Az "a" , "b" , "c" , "d" , "f" , "g" , "h" , "i" , "j" és "l" oszlopoknál érvényes összefüggések:

3D.11 =3D.111+112+113+114

3D.12 =3D.121+122+123+124

3D.13 =3D.131+132+133+134

3D.14 =3D.141+142+143+144

3D.1 =3D.11+12+13+14

3D.3 =3D.1+3D.2

III.E tábla

A bruttó, illetve nettó elszámolású ügyletek súlyozott értékének kiszámításához az egyes ügyleteket ügyfél szerint kell csoportosítani az időtartamoknak megfelelően.

A kerekítést az ügylet és ügyfél szerint csoportosított értékek összegénél (és nem ügyletenként egyenként) a következők szerint kell elvégezni:

0,499-től (lefelé kerekítve) = 0

0,500- től (felfelé kerekítve) = 1

"i" oszlop = "(a+b+c+d+e+f+g+h)" oszlopok

3E.11 =3E.111+112+113+114

3E.12 =3E.121+122+123+124

3E.13 =3E.131+132+133+134

3E.1 =3E.11+12+13

3E.2 =3E.21+22+23

3E.3 =3E.1+2

III.F tábla

A bruttó, illetve nettó elszámolású ügyletek súlyozott értékének kiszámításához az egyes ügyleteket ügyfél szerint kell csoportosítani az időtartamoknak megfelelően.

A kerekítést az ügylet és ügyfél szerint csoportosított értékek összegénél (és nem ügyletenként egyenként) a következők szerint kell elvégezni:

0,499-től (lefelé kerekítve) = 0

0,500- től (felfelé kerekítve) = 1

"i" oszlop = "(a+b+c+d+e+f+g+h)" oszlopok

3F.11 =3F.111+112+113+114

3F.12 =3F.121+122+123+124

3F.13 =3F.131+132+133+134

3F.1 =3F.11+12+13

3F.2 =3F.21+22+23

3F.3 =3F.1+2

IV.A tábla

Eszközök esetén (4A.11):

"k" oszlop ="a" oszlop + ... + "i" oszlop - "j" oszlop

Források esetén (4A.12) ahol van CT:

"k"oszlop ="a" oszlop + ... +"i"oszlop+ "j" oszlop

Mérlegen kívüli tételek esetén (4A.5):

"k" oszlop="b" oszlop + ... + "i" oszlop

A később felsorolt mezők kivételével

az "a" , "b" , "c" , "d", "e" , "f" , "g" , "h" , "i" , "j" és "k" oszlopoknál érvényes összefüggések:

4A.11 =4A.111+112+113+114+115+116+117

4A.12 =4A.121+122+123+124+125+126+127

Nem értelmezhető mezők az "a" oszlopban: 4A.111, 114, 126

Nem értelmezhető mezők a "j" oszlopban:

4A.111, 114, 121, 122, 123, 124, 125, 126

Nem értelmezhető mezők a 4A.117 és 4A.127 sorokban: "a", "b" , "c" , "d", "e" , "f" , "g" és "h" oszlop.

A "b" , "c" , "d" , "e" , "f" , "g", "h" és "i" oszlopoknál érvényes további össze-függések (ahol értelmezhető):

4A.21 =4A.11-12

4A.41 =4A.21+31-32+33-34

4A.51 =4A.511+512

4A.52 =4A.521+522+523

4A.61 =4A.41+51-52

4A.7 =4A.71+72-73

4A.8 =4A.61+7

4A.9 =4A.91+92-93

Eszközök, illetve Források átcsoportosítása esetén:

4A.31"k"oszlop="(a+b+c+d+e+f+g+h)" oszlop

4A.32 "k"oszlop = "(b+c+d+e+f+g+h)" oszlop

4A.31 "k"oszlop - 4A.32 "k"oszlop = 0

4A.33"(b+c+d+e+f+g+h)" oszlop= -"i" oszlop

4A 33 " i" = - 4A33 "(b+c+d+e+f+g+h)"

4A.33"(b+c+d+e+f+g+h)"oszlop+"i" oszlop= 4A33 "k"oszlop = 0

4A.34"(b+c+d+e+f+g+h)"oszlop = -"i" oszlop

4A 34 "i" = -4A34 "(b+c+d+e+f+g+h)"

4A.34"(b+c+d+e+f+g+h)"oszlop + "i" oszlop = 4A.34 "k" oszlop = 0

A halmozott bázispozíciókra vonatkozóan a 4A.22, esetében:

"b" oszlop = 4A.21 "(a+b)" oszlop

"c" oszlop = 4A.21 "(a+b+c)" oszlop

"d" oszlop = 4A.21 "(a+b+c+d)" oszlop

"e" oszlop = 4A.21 "(a+b+c+d+e)" oszlop

"f" oszlop = 4A.21 "(a+b+c+d+e+f)" oszlop

"g" oszlop = 4A.21 "(a+b+c+d+e+f+g)" oszlop

"h" oszlop = 4A.21 "(a+b+c+d+e+f+g+h)" oszlop

"i" oszlop = 4A.21 "(a+b+c+d+e+f+g+h+i)" oszlop

4A.42. esetében:

"b" oszlop = 4A.41 "(a+b)" oszlop

"c" oszlop = 4A.41 "(a+b+c)" oszlop

"d" oszlop = 4A.41 "(a+b+c+d)" oszlop

"e" oszlop = 4A.41 "(a+b+c+d+e)" oszlop

"f" oszlop = 4A.41 "(a+b+c+d+e+f)" oszlop

"g" oszlop = 4A.41 "(a+b+c+d+e+f+g)" oszlop

"h" oszlop = 4A.41 "(a+b+c+d+e+f+g+h)" oszlop

"i" oszlop = 4A.41 "(a+b+c+d+e+f+g+h+i)" oszlop

4A.62 sor esetében:

"b" oszlop = 4A.61 "(a+b)" oszlop

"c" oszlop = 4A.61 "(a+b+c)" oszlop

"d" oszlop = 4A.61 "(a+b+c+d)" oszlop

"e" oszlop = 4A.61 "(a+b+c+d+e)" oszlop

"f" oszlop = 4A.61 "(a+b+c+d+e+f)" oszlop

"g" oszlop = 4A.61 "(a+b+c+d+e+f+g)" oszlop

"h" oszlop = 4A.61 "(a+b+c+d+e+f+g+h)" oszlop

"i" oszlop = 4A.61 "(a+b+c+d+e+f+g+h+i)" oszlop

V.A tábla

"c" oszlop ="a" oszlop - "b" oszlop

(ahol értelmezhető)

A "b" oszlopban megjelenő céltartalékokat előjel nélkül kell kimutatni.

A túllépés sorokban - kivéve az 5A.1 sort - csak nettó értékek szerepelnek.

5A.9 = 5A.(91+92+93+94+95-96) "c" oszlop

V.B tábla

A részletezésben kimutatott tételeket összesíteni kell.

5B.0 =5B.1+ ... +5B.20+. . . . ....

V.C tábla

A részletezésben kimutatott tételeket összesíteni kell.

5C.0 =5C.1+ ... +5C.20+ ...

VI.A tábla

6A.1 =6A.11+12+13+14

6A.3 = 6A.1 / 6A.2)*100 (Két tizedesjegyig)

A kerekítést a következők szerint kell elvégezni:

0,499-től (lefelé kerekítve) = 0

0,500- től (felfelé kerekítve) = 1

VI.B tábla

Arány % képzéssel kapcsolatos összefüggések (az állomány-adatok felhasználásával):

6B.108 (%)=6B.108 / 6B.43

6B.109 (%)=6B.109 / 6B.108

6B.110 (%)=6B.110 / 6B.108

6B.111 (%)=6B.111 / 6B.108

6B.112 (%)=6B.112 / 6B.108

6B.113 (%)=6B.113 / 6B.42

6B.114 (%)=6B.114 / 6B.42

6B.115 (%)=6B.115 / 6B.42

6B.116 (%)=6B.116 / 6B.42

6B.210=6B.205 - 6B.206 + 6B.209

VI.C tábla

Az oszlopok összesen értékeit az egyes termékhez tartozó összegek, illetve darabszámok összegzésével kapjuk.

"d" oszlop =" (a+b+c) " oszlop

6C 0 (eFt sor) = 6C.1.1 +......+ 6C.19.1+...

6C 0 ( db sor) = 6C.1.2 +......+ 6C.19.2+...

VI.D tábla

Arány % képzéssel kapcsolatos összefüggések (az állományi adatok felhasználásával):

6D. 110 (%)=6D.101 / 6D.105

6D. 111(%)=6D.2.sor "d"oszlop / 6D.1091

A kerekítést a következők szerint kell elvégezni:

0,499-től (lefelé kerekítve) = 0

0,500- től (felfelé kerekítve) = 1

6D2 esetében:

"d" oszlop = "(b+c)" oszlopok

6D2 = 6D2.01+......+2.09+.....

VII.A tábla

A céltartalék sorok állományát negatív előjellel kell feltüntetni!

7A.1 =7A.11+12+13

7A.2 =7A.21+22

7A.21 =7A.211+212+213+214+215+216+217

7A.211 =7A.2111+2112

7A.22 =7A.221+222+223

7A.3 =7A.31+32

7A.31 =7A.311+312

7A.32 =7A.321+322+323

7A.4 =7A.41+42+43+44+45

7A.41 =7A.411+412+413+414

7A.42 =7A.421+422+423+424+425

7A.5 =7A.51+52

7A.8 =7A.1+2+3+4+5+6+7

VII.B tábla

7B.1 =7B.11+12+13+14+15+16

7B.13 =7B.131+132+133

7B.14 =7B.141+142+143

7B.3 =7B.31+32+33

7B.31 =7B.311+312

7B.32 =7B.321+322

7B.4 =7B.41+42+43

7B.9 =7B.1+2+3+4+5+6+7+8

7B.91 =7B.911+912+913+914

7B.93 =7B.931+932

VII.C tábla

7C.23 =7C.24+25

7C.26 =7C.27+28

7C.33 =7C.34+35

7C.36 =7C.37+38

7C.5 = 7C 51+52+53

VII.D tábla

A 7D.1-től 7D.5-ig sorok esetében a "c" oszlop = "(a+b)" oszlop

7D.111 =7D.1111+1112

7D.112 =7D.1121+1122

7D.11 =7D.111+112

7D.1 =7D.11+12+13+14+15+16

7D.21 =7D.211+212

7D.2 =7D.21+22

7D.4 =7D.41+42+43+44

"c" mezőkre érvényes összefüggés:

7D.5 =7D.51+ ... +57+ ...

VIII.A tábla

8A.1 =8A.11+12+13+14

8A.14 =8A.141+142+143+144+145+146

8A.2 =8A.21+22+23+24

8A.24 =8A.241+242+243+244+245+246

"i" oszlop ="a" oszlop + ... + "h" oszlop

VIII.B tábla

8B.1 =8B.11+12+13+14

8B.11 =8B.111+112+113+114

8B.12 =8B.121+122+123+124

8B.13 =8B.131+132+133+134

8B.14 =8B.141+142+143

8B.2 =8B.21+22

8B.4 =8B.1+2+3

"j" oszlop ="a" + "b" + "d" + "f" + "h" oszlop

8B.3 "j" oszlopa =0

"k" oszlop ="c" + "e" + "g" +"i"oszlop

VIII.C tábla

8C.1 =8C.11+12+13

8C.11 =8C.111+112+113+114

8C.12 =8C.121+122+123+124

8C.13 =8C.131+132+133

8C.2 =8C.21+22

8C.3 =8C.1+2

8C.4 =8C.41+42+43+44+45+46

8C.6 =8C.3+4+5

"h" oszlop ="a" + "b" - "c" - "d" - "e" - "f" - "g"oszlop

8C.5 "h" oszlop ="(a+b-c-d-g)" oszlop

IX.A tábla

9A.1 =9A.11+12+13+14

9A.11 =9A.111+112

9A.12 =9A.121+122

9A.13 =9A.131+132

9A.14 =9A.141+142

9A.2 =9A.21+22+23+24+25

9A.21 =9A.211+212

9A.22 =9A.221+222

9A.23 =9A.231+232

9A.24 =9A.241+242

9A.25 =9A.251+252

9A.3 =9A.1-9A.2

9A.4 =9A.41+42+43

9A.41 =9A.411+412

9A.42 =9A.421+422

9A.43 =9A.431+432

9A.5 =9A.51+52+53

9A.51 =9A.511+512

9A.52 =9A.521+522

9A.53 =9A.531+532

9A.61 =9A.3+4-5

"k" oszlop ="a" + "c" + "e" + "g" +"i" oszlop

"l" oszlop ="b" + "d" + "f" + "h" +"j" oszlop

"m"oszlop ="k" + "l" oszlop

9A.62 kummulált sor esetében:

"c" oszlop = 9A.61 "(a+c)" oszlop

"d" oszlop = 9A.61 "(b+d)" oszlop

"e" oszlop = 9A.61 "(a+c+e)" oszlop

"f" oszlop = 9A.61 "(b +d+f)" oszlop

"g" oszlop = 9A.61 "(a+c+e+g)" oszlop

"h" oszlop = 9A.61 "(b +d+f+h)" oszlop

"i" oszlop = 9A.61 "(a+c+e+g+i)" oszlop

"j" oszlop = 9A.61 "(b+d+f+h+j)" oszlop

9A.61 "k" oszlop = 9A.62 "i" oszlop

9A.61 "l" oszlop = 9A.62 "j" oszlop

9A.61 "m" oszlop = 9A.61 "(k+l)" oszlop

9A.61 "m" oszlop = 9A.62 "(i+j)" oszlop

IX.B tábla

"j" oszlop ="d" + ... + "i" oszlopok

9B.0 =9B.01+ ... +19+ ...

X.A tábla

"m"oszlop ="g" + ... + "l" oszlopok

"r"oszlop="m"-"n" -"o" -"p" -"q" oszlop

10A.0 =10A.01+ ... +19+ ...

X.B tábla

"l"oszlop ="d" + ... + "k" oszlopok

10B.0 =10B.01+ ... +19+ ...

XI.A.1 tábla

Az "a", "b", "c" és "d" oszlopok vonatkozásában:

11A1.11 =11A1.111+112

11A1.12 =11A1.121+122+123+124+125+126

11A1.1 =11A1.11+12

11A1.2 =11A1.21+22

11A1.4 =11A1.1+2+31+32

11A1.4 =11A1.5

11A1.5 =11A1.501+ ... +521+ ...

XI.A.2 tábla

11A2.c =11A2.a

11A2.g =11A2.c+d+e+f (az " i" és "j" oszlopok kivételével)

11A2.a+d+e sorok =11A2.01+ ... +15+ ...

11A2.01-től (ügyfelenként) "j" oszlop =11A2."(h+i)" oszlop

XI.B.1 - XI.B.2 tábla

"n"oszlop ="e" + "f" + "g" + "l" + "m" oszlopok

"r"oszlop ="n" - "o" - "p" - "q" oszlop

11B1.c =11B1.a+b

11B1.g =11B1.c+d

11B1.a+b+d sorok = 11B1.01+ ... +15+ ...

11B2.c =11B1.a+b

11B2.g =11B1.c+d (az "o", "p" "q" és "r" oszlopok kivételével)

11B2.(a+b+d) sorok = 11B2.01+...+15+..

A XI.B2. tábla d) sorában összesített és a részletező adatok közt felsorolt (5-10% között részesedésű) tulajdonosok esetében az o), p), q) és r) oszlopokat nem kell kitölteni, ezért itt

11B2. g sor = 11B2. c sor,

(illetve, ha d sor = 0)

XI.C.1 - XI.C.2 tábla

11C1.e "f" oszlop =11C1.a+b+c+d

11C1.e "g" oszlop =11C1.a+b+c

11C1.e "h" oszlop =11C1.a+b+c+d

"h"oszlop ="f"+"g" oszlop, kivéve a d. sornál, ahol "f" = "h"

11C2.e =11C2.a+b+c+d

11C1.a+b sorok =11C1.01+...+15+...

(megegyezik a 11C.2 tábla részletezésével)

11C1.01-től befektetésenként a részletező sorokban "(j+k)" oszlop = "l" oszlop

A 11C2. d. sorban nem szabad értéknek szerepelni a "n", "o","r","t","u" oszlopoknál.

11C2. d. sor "q" oszlopába be kell írni a veszteségmérséklés miatt szerzett (pl. átvett eszköz) befektetést.

11C2.e "q" oszlop =11C2.a+b+c+d

11C2.e "r" oszlop =11C2.a+b+c

"p"oszlop ="h" - "m" - "n" - "o" oszlop

"s"oszlop ="p" - "q" - "r" oszlop

"w"oszlop ="s" + "o" + "r" - "t" - "u" - "v" oszlop

Az összes közvetlen befektetés állományának megállapításához az "f" oszlopban feltüntetett adatból le kell vonni a kockázati céltartalékot, a (céltartalékot már nem tartalmazó) közvetlen PIBB befektetést, az állampapírok és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát, a veszteségmérséklés érdekében szerzett, valamint az egyéb szavatoló tőkéből levonásba került befektetés értékét.

A "q" és "r" oszlopban csak a közvetlen tulajdonlású befektetések nettó értéke szerepelhet.

A "v" oszlop alapértelmezésben levonandó tétel. Itt nem szerepelhetnek a PIBB, a veszteségmérséklő, illetve túllépés miatt tőkéből levont befektetések. A befolyásoló részesedések szavatoló tőke 60%-át meghaladó (11C2.a. sor "s" oszlop - SZT 60%) részét az a. sorba kell beírni.

11C2. e sor "w" ="11C1.e. sor "f" oszlop - 11C2. e.sor "m"-"n"-"q"-"t"-"u"-"v" (n, q, t, u, v nettó értéken )

Az összes (nettó értékű) befektetés kiszámításához, amelyet a 11C2 e) sor "w" oszlopa tartalmaz, csak a közvetlenül befektetett értékeket kell számba venn, ezért és a számszaki egyezőség érdekében a közvetett befektetéseket, valamint a miattuk adódó túllépéseknek a közvetlen befektetés értékét meghaladó tőkefedezettségét vissza kell korrigálni.

A részletező sorokban feltüntetett korrekciós összegeket egy tételként összeadva a "v" oszlop c) sorában kell feltüntetni (függetlenül a c) sor megnevezésétől és tartalmától).

XI.C.3 - XI.C.4 tábla

11C3.e =11C3.a+b+d

11C4.e =11C4.a+b+d

11C3. a+b sorok=11C3.01+ ... +15+ ... (megegyezik a 11C.4 tábla részletezésével)

"n"oszlop ="e" + "f" + "g" + "l" + "m" oszlopok

"r"oszlop ="n" - "o" - "p" - "q" oszlop

XI.D tábla

11D.0 =11D.01+ ... +15+ ...

XI.E tábla

11E. e sor "d" oszlop = 11E. b+c

11E. e sor "e" oszlop = 11E. b+c

11E. e sor"f" oszlop = 11E. b+c

11E. e sor "g" oszlop = 11E. a+c

11E. e sor "h" oszlop = 11E.a+b+c+d

11E. a sor "h" oszlop = "g" oszlop

11E. b sor "h" oszlop = "(d+e+f)" oszlop

11E. c sor "h" oszlop = "(d+e+f+g)" oszlop

A "d" , "e" , "f" , "g" , "h" oszlopok esetén:

11E.c =11E.01+ ... +15+ ...

XII.A. tábla

"c" oszlop = "(a+b)" oszlop

12A.0 =12A.1+2+3

12A.1 =12A.11+12+13+14

12A.12 =12A.121+122+123+124

12A.121 =12A.1211+1212+1213

12A.13 = 12A.131+132+133+134+135+136+137+138

12A.131 =12A.1311+1312+1313

12A.133 =12A.1331+1332+1333+1334+1335

12A.134 =12A.1341+1342

12A.14 =12A.141+142+143+144+145+146

12A.2 =12A.21+22+23

12A.21 =12A.211+212+213+214+215

12A.211 =12A.2111+2112

12A.213 =12A.2131+2132

12A.22 =12A.221+222

12A.23 =12A.231+232+233

12A.231 =12A.2311+2312+2313+2314

12A.232 =12A.2321+2322+2323+2324

XII.B. tábla

"c" oszlop = "(a+b)" oszlop

12B.0 =12B1+2+3+4

12B.1 =12B11+12

12B.11 =12B.111+112+113+114

12B.111 =12B.1111+1112+1113

12B.112 =12B.1121+1122+1123+1124+1125

12B.113=12B.1131+1132

12B.114=12B.1141+1142+1143+1144+1145+1146

12B.12 =12B.121+122+123+124+125

12B.121 =12B.1211+1212

12B.123=12B.1231+1232

12B.124=12B.1241+1242+1243

12B.3=12B.31+32+33+34+35

12B.4 =12B.41+42+43+44+45+46+47

12B.41=12B.411+412+413

12B.412=12B.4121+4122

12B.43=12B.431+432

XII.C. tábla

Az "a" és "b" oszlopokra vonatkoztatva:

12C.1 =12C.11-12

12C.2 =12C.1+21+22+23+24-25-26-27-28

12C.3 =12C.31-32

12C.4 =12C.2+3

12C.5 =12C.51-52

12C.6 =12C.4+5

12C.7 =+-12C.6-71

12C.8 =12C.7±81+82-83

12C.9 =12C.92+93-91

XII.C.1. tábla

Az összefüggések megegyeznek a XII.C tábla összefüggéseivel

XII.D tábla

"c" oszlop = "(a+b)" oszlop

12D.0 =12D.1+2

12D.1=12D.1.1+1.2+1.3+1.4+1.5+1.6+1.7+1.8+1.9+1.1.0+1.11+1.12+1 13+1.14

12D.2 =12D.21+22+23

XII.E tábla

12E.0 =12E.1+2

12E.1 =12E.11+12

12E.12 =12E.121+122+123+124+125

12E.2 =12E.21+22

12E.22 =12E.221+221+223+224+225

12E.3 =12E.31+32+33

12E.32 =12E.321+322+323+324+325

XII.F tábla

A "d" és "h" oszlopokra vonatkoztatva:

12F.0 =12F.01+02+...+25

A "c","e"," f", "g"," i ","j" oszlopok a 12F.0 és 12F.01 sorokban nem értelmezhetők.

XII.G tábla

A "d" és "h" oszlopokra vonatkoztatva:

12G.0 =12G.01+02+...+25

A "c","e"," f", "g"," i ","j" oszlopok a 12F.0 és 12F.01 sorokban nem értelmezhetők.

XIII.A tábla

13A.1 =13A.11+ ... +14+ ...

13A.2 =13A.201+ ... +210+ ...

13A.3 =13A.301+ ... +305+ ...

13A.4 =13A.401+ ... +405+ ...

13A.5 =13A.501+ ... +505+ ...

"e" oszlopban:

13A.6 =13A.1+2+3+4+5

Ha a tulajdonlás 100%, akkor a vállalkozásokat részletező sorokban a tőkeadat értelemszerűen "e" = vagy "c" vagy "d"

és a 13A.2 összegző sorban az "e" = "(c+d)"

Ha a tulajdonlás kisebb, mint 100% , akkor az "e" oszlopban csak a tulajdoni arányoknak megfelelő tőkeértékek szerepelhetnek.

XIII.A.1 tábla

"e" oszlopban:

13A.1.0 =13A.1.1+2+3+4+5

13A.1.1 =13A.1.11+ ... +14+ ...

13A.1.2 =13A.1.201+ ... +210+ ...

13A.1.3 =13A.1.301+ ... +305+ ...

13A.1.4 =13A.1.401+ ... +405+ ...

13A.1.5 =13A.1.501+ ... +505+ ...

Ha a tulajdonlás 100%, akkor a vállalkozásokat részletező sorokban a tőkeadat értelemszerűen "e" = vagy "c" vagy "d"

és a 13A.2 összegző sorban az "e" = "(c+d)"

Ha a tulajdonlás kisebb, mint 100% , akkor az "e" oszlopban csak a tulajdoni arányoknak megfelelő tőkeértékek szerepelhetnek.

XIII.A.2 tábla

"e" oszlopban:

13A.2.0 =13A.2.1+2+3+4+5

13A.2.1 =13A.2.11+ ... +14+ ...

13A.2.2 =13A.2.201+ ... +210+ ...

Ha a tulajdonlás 100%, akkor a vállalkozásokat részletező sorokban a tőkeadat értelemszerűen "e" = vagy "c" vagy "d"

és a 13A.2 összegző sorban az "e" = "(c+d)"

Ha a tulajdonlás kisebb, mint 100% , akkor az "e" oszlopban csak a tulajdoni arányoknak megfelelő tőkeértékek szerepelhetnek.

XIII.B tábla

13B.e =13B.01+ ... +15+ ...

XIV.B tábla

14B.1 =14B.11+12+13+14+15+16+17

14B.2 =14B.21+22+23+24+25+26+27+28

14B.31 =14B.311-312

14B.32 =14B.31+321+322+323+324

14B.332 =14B.32-331

XIV.C tábla

14C.1 =14C.11+12+13+14+15

és "c"oszlop ="a" + "b" oszlop

14C.2 =14C.21+22+23

14C.21 =14C.211+212+213+214+215

14C.22 =14C.221+222

14C.23 =14C.231+232+233

14C.41 =14C.411+412+413

II. rész

TÁBLÁK KÖZÖTTI EGYEZŐSÉGEK

A különböző tábláknál a mérlegtételekkel való egyezőség mindig az I.A és I.B táblák "c" oszlopával (az összesen értékkel) szemben áll fenn.

I. táblák

1A.0 összesen = 1B.0 összesen

1A.92=5A.92 "a" oszlop

1A.

1A.92+93= 5A.92 "c" oszlop

1A.

1B.81+84 = 3B.5

1B.84=8C.5. sor "h" oszlop

1B.96 = 2A.9,

év végén az auditáltnál 1B96 = 2B.9

1C.7 = 1B.4 - 1B.44

1C.832 "c" oszlop = 1C.831 "c" oszlop - 2A.81 "b" oszlop

II. A tábla

2A.42 sor "b" oszlop= 8C.6. sor ("a" - "h") oszlopok

III.A tábla

3A.111 =1B.911

szövetkezeteknél :

3A.111 = 1B.911+913+914+915

3A. 112 = 1B.921+922

3A. 113 = 1B.931+933

januártól közgyűlésig (csak az év végi eredmény alapján):

3A.113 =1B.931+933+932 (osztalék nélkül)

3A.114 = 1B.95

3A.115 = 1B.96 (év végén csak az auditált!)

3A.1211= 1B.

3A.122 = 1A.942+943+944

3A.123 = 1A.912

3A.1241 = 1A.221+222+321+322+61+62+63+64+1C.91+92+94+95 - 1C.882

3A.1251 = 8B.3sor"k"oszlop

3A.1252 = 8C.5. sor "(a+b-g-h)" oszlopok

3A.1252 = 8C.5 "(c+d)" oszlopok

3A.126 = 1B.96, ha negatív

3A.211 = 1.B.94*0,45

3A.212+213 = 1B.711+721

3A.71 = 5A.2. sor "c" oszlop

3A.71= (11B2.c. sor "r"oszlop+11C4.a. sor "r"oszlop)-SZT 15%

3A.72 = 5A.3. sor "c" oszlop

3A.72 =10A. szummaR, ahol R= (K - SZT 25%)> 0

K = sor onkénti "r" érték, ahol

SZT 25% <"r" oszlopbeli érték

3A.73 = 5A.5. sor "c" oszlop

3A.73 =11C2.e. sor "t"oszlop

3A.74 = 5A.6. sor "c" oszlop

3A.74 =11C2.e. sor "u"oszlop

3A.75 = 5A.7. sor "c" oszlop

3A.75 =11C2.a. sor "s"oszlop - SZT 60%

3A.8 = 3B.7

III.B tábla

3B.1. sor "a"oszlop = 1A.0 összesen

3B.3 =3C.3

3B.4 = 3E.3. sor "i" oszlop

3B.5 = 1B.81+84

3B.7 = 3A.8

III.C tábla

3C.146. sor "e"oszlop = 3D.2. sor "e"oszlop

3C.3 =3B.3

III.D tábla

3D.2. sor "e"oszlop = 3C.146. sor "e"oszlop

III.E tábla

3E.3. sor "i" oszlop =3B.4

V.A tábla

5A.11 = 11D.0. sor "e"+"f "oszlopok

5A.12 = 11D.0. sor "g"oszlop

5A.1 = 11D.0. sor "d "oszlop

5A.21. sor "a" oszlop = 11B2.c. sor "n" oszlop+ 11C4.a. sor "n" oszlop

5A.21. sor "b" oszlop = 11B2.c. sor "p"oszlop+11C4.a. sor "p" oszlop

5A.22. sor "a" oszlop = 11B2.c. sor "o"oszlop+11C4.a. sor "o"oszlop

5A.23. sor "c" oszlop = 11B2.c. sor "r"oszlop+11C4.a. sor "r"oszlop

5A.2. sor "c" oszlop = 3A.71

5A.2. sor "c" oszlop =(11B2.c. sor "r" oszlop+11C4.a. sor "r" oszlop)-SZT 15%

5A.31. sor "a" oszlop=10A.0.sor "m" oszlopból, olyan adósok összesen, ahol "m" oszlopbeli érték > SZT 25%

5A.31. sor "b" oszlop=10A.0. sor "p" oszlopból, olyan adósok összesen, ahol "m" oszlopbeli érték > SZT 25%

5A.32. sor "a" oszlop=10A.0. sor "n"+"o" oszlopokból, olyan adósok összesen, ahol "m" oszlopbeli érték > SZT 25%

5A.33"c" oszlop=10A.0.sor "r" oszlopból, olyan adósok összesen, ahol "r" oszlopbeli érték > SZT 25%

5A.3 =10A.szummaR, ahol R=(N - SZT 25%)> 0

N = adósonkénti "r" érték,

ha SZT 25% < "r" oszlopbeli érték

5A.3 =3A.72

5A.4 =10A. olyan adósok összesen,

ahol "r" oszlopbeli érték > SZT 10% (függetlenül attól, hogy a táblázatban felsorolásra kerül minden nagyadós vagy sem)

5A.51. sor "a" oszlop = 11C.1.(a+b) sor

"h" oszlopból, az olyan sorok (befektetések) összesen, ahol "h" oszlopbeli érték > SZT 15%

5A.51. sor "b" oszlop = 11C2.(a+b) sor

"m" oszlopból, olyan sorok (befektetések) összesen, ahol "h" oszlopbeli érték > SZT 15%

5A.52. sor "a" oszlop= 11C2.(a+b) sor "n"+"o" oszlopokból, az olyan befektetések összesen, ahol "h" oszlopbeli érték > SZT 15%

5A.53. sor"a" oszlop=11C2 (a+b) sor "q"+"r" oszlopokból, az olyan befektetések összesen, ahol "h" oszlopbeli érték > SZT15%

5A.5. sor "c" oszlop=11C2.(a+b) sor "t" oszlop

"t" oszlop = szummaT

T=(B - SZT 15%)> 0

B = soronkénti "s" érték, ahol

"s" oszlopbeli érték > SZT 15%

5A.5. sor "c" oszlop = 3A.73 = 11C2.e. sor "t" oszlop

5A.61. sor "a" oszlop = 11C1.a. sor "h" oszlopból, az olyan sorok (befektetés) összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51%

(VJT: a vállalkozás jegyzett tőkéje)

5A.61. sor "b" oszlop = 11C2.a. sor "m"

oszlopból, az olyan sorok (befektetés) összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51%

5A.62. sor "a" oszlop = 11C2.a. sor "n"+"o"+"m" oszlopokból, az olyan befektetések összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51%

5A.62. sor "c" oszlop= 11C2.e. sor "n"+"o" oszlopokból, az olyan befektetések összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51%

5A.63. sor "a" oszlop = 11C2.a. sor "q"+"r" oszlopokból, az olyan befektetések összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51%

5A.64 = 11C2.a. sor "s""oszlopból, az olyan befektetések összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51%

5A.6 = 11C2.a. sor "u" oszlop

"u" oszlop = szummaS

S = (V - VJT 51%)> 0

V = soronkénti "s" érték, ahol

"l" oszlopbeli érték > VJT 51%

5A.6 "c" = 3A.74 = 11C2.a. sor "u" oszlop

5A.6. "c" = 11C2.a. sor "u" oszlop = 3A.74

5A.71. sor "a" oszlop = 11C1.a. sor "h" oszlop (ahol "l" oszlopbeli érték >=VJT 10%)

5A.71. sor "b" oszlop = 11C2.a. sor "m"oszlop 5A.72. sor "c" oszlop= 11C2.a. sor "n"+"o" oszlopok

(ahol "l" oszlopbeli érték >= VJT 10%) 5A.73. sor "c" oszlop = 11C2.a. sor "q"+"r" oszlopok (ahol "l" oszlopbeli érték >= VJT 10%)

5A.(71-72-73) sor "c" oszlop = 11C2.a. sor "s" oszlop (ahol "l" oszlopbeli érték >= VJT 10%)

5A.7 = 11C2.a. sor "s"oszlop - SZT 60%

5A.7 sor "c" oszlop = 3A.75

5A.81 = 11E.e. sor "h"oszlop

5A.82 = 11E.e. sor "d"+"e"+"f"+"g" oszlopok

5A.83 = 11E.d. sor "h" oszlop

5A.83 =11E.e. sor "h"-"d"-"e"-"f"-"g" oszlop

5A.8 = 11E.d. sor "h" oszlop - SZT 5%

5A.8 = 11E.e. sor ("h"-"d"-"e"-"f"-"g") oszlop - SZT 5%

5A.91. sor "a"oszlop =1A.2+3+6+1A.

5A.91. sor "b"oszlop = 1A.

5A.91"c" oszlop = 1A.2+3+6

5A.92. sor "a"oszlop = 1A.92

5A.92. sor "b"oszlop = 1A.

5A.92. sor "c" oszlop = 1A.92+1A.93

5A 93 = 1A.951+952+953+954

5A.94 = 1A.941+942

5A.95. sor "a" oszlop <= 1A.552 (kisebb vagy egyenlő, mint a 1A.552, mert csak a pénzügyi intézménynek nyújtott alárendelt kölcsöntőke lehet itt.)

5A.96. sor "c" oszlop =11C2.e. sor "n"+"q"+"t"+"u"+"v"oszlopok

(csak a közvetlen befektetésekre vonatkozóan, illetve ha 11C1.e. sor "g" oszlop = 0

5A.9 = 11C2.e. sor "w" oszlop

VI.B tábla

6B.206 = 1B.85. sor "c" oszlop (dec. 31-én)

6B.209 = 8C.44. sor "b" oszlop (dec. 31-én)

VIII.A tábla

8A.11. sor "i" oszlop = 1A.211+212+213+214+215+216

8A.12. sor "i" oszlop = 1A.311+312+313+314+ 315+316+317

8A.13. sor "i" oszlop = 1A.4-41 = 1A.42+43+44

8A.141. sor "i" oszlop = 1A.53+54+55

8A.142. sor "i" oszlop = 1A.561

8A.143. sor "i" oszlop = 1A.562

8A.144. sor "i" oszlop = 1A.57

8A.145. sor "i" oszlop = 1A.58

8A.146. sor "i" oszlop = 1A.51

8A.14. sor "i" oszlop =1A.5-1A52+

8A.21. sor "i" oszlop = 1A.211+212+213+214+215+216

8A.22. sor "i" oszlop = 1A.311+312+313+314+315+316+317

8A.23. sor "i" oszlop = 1A.4-41=1A.42+43+44

8A.241. sor "i" oszlop = 1A.53+54+55

8A.242. sor "i" oszlop = 1A.561

8A.243. sor "i" oszlop = 1A.562

8A.244. sor "i" oszlop = 1A.57

8A.245. sor "i" oszlop = 1A.58

8A.246. sor "i" oszlop = 1A.51

8A.24. sor "i" oszlop =1A.5 - 1A52+

VIII.B tábla

8B.(11+12)"j" oszlop = 1A.2+1A.3 bruttó (céltartalékkal növelt) értéken magyar állampapír és MNB kötvény nélkül

A magyar állampapírok (MNB-vel együttes) mérlegsorai: 1A.2111+2112+2113+2121+2122+3111+3112+312

8B.(11+12)"j" oszlop = 1A.2+

8B.13. sor "j" oszlop = 1A.13+14+4-41+5-52+

8B.14. sor "j" oszlop = 1A.6+

8B.141. sor "j" oszlop = 1A.6+

8B.142. sor "j" oszlop = 1A.8+

8B.143. sor "j" oszlop = 1A.92

8B.21. sor "j" oszlop = 3C.1. sor "e" oszlop

8B.22. sor "j" oszlop = 3C.2. sor "e" oszlop+3D.1. sor "e" oszlop

8B.(11+12)"k" oszlop = 1A.

8B.13. sor "k" oszlop = 1A.

8B.14. sor "k" oszlop = 1A

8B.141. sor "k" oszlop = 1A.

8B.142. sor "k" oszlop = 1A.

8B.143. sor "k" oszlop = 1A.

8B.1. sor "k" oszlop = 1A.

8B.1. sor "k" oszlop = 8C.1. sor "h" oszlop

8B.2. sor "k" oszlop = 1B.81

8B.2. sor "k" oszlop = 8C.2. sor "h" oszlop

8B.21. sor "k" oszlop = 8C.21. sor "h" oszlop

8B.22. sor "k" oszlop = 8C.22. sor "h" oszlop

8B.3. sor "k" oszlop = 3A.1251

VIII.C tábla

8C.3. sor "b" oszlop = 2A.421

8C.3. sor "(c+d)" oszlopok = 2A.4221

8C.3. sor "(e+f+g)" oszlopok = 2A.4222

8C.4. sor "b" oszlop = 2A.4241

8C.4. sor "(c+d+e+f+g)" oszlopok = 2A.4242

8C.5. sor "b" oszlop = 2A.4231

8C.5. sor "(c+d+g)" oszlopok = 2A.4232

8C.5. sor ("a"+"b"-"g"-"h") oszlopok = 8C5 "(c+d)" oszlopok = 3A.1252

8C.6. sor "b" oszlop = 2A.421+4231+4241

8C.6. sor "(c+d+e+f+g)" oszlopok = 2A.4221+4222+4232+4242

8C.6. sor "a"-"h" oszlop = 2A.42

8C.11. sor "h" oszlop=1A.

8C.11. sor "h" oszlop = 8B.(11+12)"k" oszlop

8C.12. sor "h" oszlop = 1A

8C.12. sor "h" oszlop =8B.13. sor "k" oszlop

8C.13. sor "h" oszlop =1A

8C.131. sor "h" oszlop = 1A

8C.132. sor "h" oszlop = 1A

8C.133. sor "h" oszlop = 1A.

8C.1. sor "h" oszlop = 1A.

8C.2. sor "h" oszlop = 1B.81

8C.2. sor "h" oszlop = 8B.2. sor "k" oszlop

8C.3. sor "h" oszlop = 1A.

8C.3. sor "h" oszlop = 8B.(1+2)"k" oszlop

8C.44. sor "b" oszlop = 6B.209 (dec. 31-én)

8C.5. sor "h" oszlop = 1B.84

8C5 "(c+d)" oszlopok = 3A.1252

8C6 sor "h" oszlop= 1A.

X.A tábla

10A.0. sor "f" oszlop = 1A.4

10A.0. sor "g" oszlop = 1A.131+132+14

10A.0. sor "h" oszlop = 1A.2+3-22-32+

10A.0. sor "h" oszlop = 1A.21+31+

10A.0 sor "i" oszlop = 1A.5+

10A.0. sor "j" oszlop = 1A.6+22+32+

10A.0. sor "k" oszlop = 3C.(1+2-146)"e" oszlop

10A.0. sor "l" oszlop = 3D.3. sor "e" oszlop

10A.0. sor "p" oszlop = 1A.

10A.0. sor "p"oszlop = 8B.(1+2-143)"k" oszlop

10A.0. sor "m" oszlopból, olyan adósok összesen, ahol "m" oszlopbeli érték > SZT 25%=5A.31. sor "a" oszlop

10A.0. sor "p" oszlopból, olyan adósok összesen, ahol "m" oszlopbeli érték > SZT 25%= 5A.31. sor "b" oszlop

10A.0. sor "n"+"o" oszlopokból, olyan adósok összesen, ahol "m" oszlopbeli érték > SZT 25% = 5A.32. sor "a" oszlop

10A.0. sor "r"oszlopból, olyan adósok összesen, ahol "r" oszlopbeli érték > SZT 25% = 5A.33 "c" oszlop

10A. szummat,=5A.3

ahol t = (N - SZT 25%)> 0

N= adósonkénti "r" érték,

ha SZT 25% < "r" oszlopbeli érték

X.B tábla

10B.0. sor "l" oszlop = 1B.1+2+3

XI.A.1. tábla

11A1.4. sor "(a+b)" oszlop = 1B.911

szövetkezeteknél:

11A1.4. sor "(a+b)" oszlop=1B.911+913+914+915

11A1.5. sor "(a+b)" oszlop=1B.911

szövetkezeteknél:

11A1.5. sor "(a+b)" oszlop=1B.911+913+914+915

XI.A.2. tábla

11A2.g. sor "(e+f)" oszlop=1B.911

szövetkezeteknél:

11A2.g. sor "(e+f)" oszlop=1B.911+913+914+915

XI.B. tábla

11B2.c. sor"n"oszlop+11C4.a. sor"n"oszlop=5A.21. sor"a" oszlop

11B2.c. sor"p"oszlop+11C4.a. sor"p"oszlop=5A.21. sor"b" oszlop

11B2.c. sor"o"oszlop+11C4.a. sor"o"oszlop=5A.22. sor"a" oszlop

11B2.c. sor"r"oszlop+11C4.a. sor"r"oszlop=5A.23. sor"c" oszlop

(11B2.c. sor"r"oszlop+11C4.a. sor"r"oszlop)-SZT 15% =5A.2. sor"c" oszlop

XI.C.1. tábla

11C1.a. sor "h" oszlop = 5A.71. sor "a" oszlop (ahol "l" oszlopbeli érték >= VJT 10%)

11C1.(a+b) sor "h" oszlopból, az olyan sorok (befektetések) összesen, ahol "h" oszlopbeli érték > SZT 15%=5A.51. sor "a" oszlop

11C1.d. sor "f" oszlop = 1A21+

11C1.e. sor "f" oszlop = 1A.2+3+6+92+941+942+95+1A.

11C1.(a+b+c)"f" oszlop = 1A.221+222+223+224+321+322+323+324+325+6+

11C1.a. sor "h" oszlopból, az olyan sorok összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51%=5A.61. sor "a" oszlop (VJT: a vállalkozás jegyzett tőkéje)

XI.C.2. tábla

11C2.d. sor "m" oszlop=1A.

11C2.e. sor "m" oszlop = 1A.

11C2.e. sor "n" oszlopból a közvetlen PIBB = 1A.221+222+321+322+61+62+63+64+1C 92+93+95+96 - 1C882 - az egyedenkénti céltartalék

*Megjegyzés: a Hitelgarancia Rt. pénzügyi vállalkozásként működik, ezért az "n" oszlopban kell figyelembe venni!

11C2.e. sor "o" oszlop (csak a közvetlen járulékos vállalkozás) = 1A.65

11C2.e. sor "n" +"q"+"t"+"u"+"v"oszlopokból csak a közvetlen befektetést érintő értékek = 5A.96. sor "c" oszlop

11C2. (a+b) sor "m" oszlopból, olyan sorok összesen, ahol "h" oszlopbeli érték > SZT 15%=5A.51. sor "b" oszlop

11C2.(a+b) sor "n"+"o" oszlopokból, az olyan befektetések összesen, ahol "h" oszlopbeli érték > SZT 15%=5A.52. sor "a" oszlop

11C2. (a+b) sor "q"+"r" oszlopokból, az olyan befektetések összesen, ahol "h" oszlopbeli érték > SZT 15%=5A.53. sor "a" oszlop

11C2. (a+b) sor "t" oszlop=5A.5. sor "c" oszlop,

ahol "t" oszlop = szummaT

T = (B - SZT 15%)> 0

B = soronkénti "s" érték, ahol

"s" oszlopbeli érték > SZT 15%

11C2.a. sor "m" oszlopból, olyan. sor ok összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51%=5A.61.sor "b" oszlop

11C2.a. sor "m"+ "n"+"o " oszlopokból, az olyan befektetések összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51% = 5A.62. sor "a" oszlop

11C2.a. sor "n"+"o" oszlopokból, az olyan befektetések összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51% = 5A.62. sor "c" oszlop

11C2.a. sor "q"+"r" oszlopokból, az olyan befektetések összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51% = 5A.63. sor "a" oszlop

11C2.a. sor "s" oszlopból, az olyan befektetések összesen, ahol "l" oszlopbeli érték > VJT 51% = 5A.64

11C2.a. sor "u" oszlop = 5A.6

"u" oszlop = szumma S

S = (V - VJT 51%)> 0

V=soronkénti "s" érték, ahol "l" oszlopbeli érték VJT 51%

11C2.a. sor "m"oszlop= 5A.71. sor "b"oszlop

11C2.a. sor "n"+"o" oszlopok = 5A.72. sor "c" oszlop

(ahol "l" oszlopbeli >= érték VJT 10%)

11C2.a. sor "q"+"r" oszlopok = 5A.73. sor "c" oszlop

(ahol "l" oszlopbeli érték >=VJT 10%)

11C2.a. sor "s" oszlop (ahol "l" oszlopbeli érték >=VJT 10%)=5A. (71-72-73) sor "c" oszlop

11C2.a. sor "s"oszlop - SZT 60% = 5A.7

11C2.d. sor "m" oszlop = 1A.

11C2. d. sor "v" oszlop = 1A.2111+2112+2113+212+2161+3111+3112+312+3161+942+1C.872 - 1C.871+3A1242

(céltartalék nélkül nettó értéken)

11C2.e. sor "n"+"q"+"t"+"u"+"v"oszlopok = 5A.96. sor "c" oszlop

11C2.a. sor "u"oszlop = 3A.74

11C2. e. sor "v" oszlop =(1A.2111+2112+2113+212+2161+3111+3112+312+3161+942+1C.872- 1C.871+3A.1242) nettó értéken céltartalék nélkül +(11C2. a. sor "s oszlop - SZT 60%)+ a közvetett tulajdonlás miatti korrekciós értékek (= 11C2. c. sor "v" oszlop)

11C2. e sor "w" ="11C1.e. sor "f" oszlop - 11C2. e.sor "(m+n+q+t+u+v)" (n, q, t, u, v nettó értéken és csak a közvetlen befektetések miatti túllépés figyelembevétele mellett)

11C2.e. sor "w" oszlop = 5A.9 "c" oszlop

XI.D. tábla

11D.0/"e"+"f "oszlopok = 5A.11

11D.0/"g"oszlop = 5A.12

11D.0/"d "oszlop = 5A.1

XI.E. tábla

11E.e. sor "h"oszlop = 5A.81

11E.e. sor "d"+"e"+"f"+"g" oszlopok = 5A.82

11E.d. sor "h" oszlop = 5A.83

11E.e. sor "h"-"d"-"e"-"f"-"g"oszlop = 5A.83

11E.d. sor "h" oszlop - SZT 5% = 5A.8

11E.e. sor ("h"-"d"-"e"-"f"-"g") oszlop - SZT 5% = 5A.8

XII.A. tábla

12A0 "c"= 12B0 "c"

12B47c = 12C8b

12A13 "a"= 12F.0 sor "d" oszlop

12A13 "b"= 12F.0 sor "h" oszlop

12A13 "c"= 12F.0 sor "k" oszlop

12B.(1+2-113-123) "a"= 12G.0 "d"

12B.(1+2-113-123) "b"= 12G.0. "h"

12B.(1+2-113-123) "c"=12G.0 sor " k" oszlop

III. rész

EGYEZŐSÉGEK AZ ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEGGEL

* Csak az értékpapír és befektetés állomány, az egyéb pénzügyi befektetések közül az MNB-nél elhelyezett hosszú lejáratú betétek nélkül

** Az értékpapír és befektetés állomány nélkül.

Megjegyzés: mind a konszolidált, mind a nem konszolidált mérleget készítőknél a mérlegen kívüli tételek (függő, illetve jövőbeni kötelezettségek) összegének értelemszerűen meg kell egyeznie az éves beszámolók adataival.

A mérlegre és mérlegen kívüli tételekre vonatkozó jelentéseknek év közben is a fenti egyezőségeknek meg kell felelniük azokkal az eltérésekkel, amelyeknél a Felügyeleti mérleg előírásai szerint a számviteli előírásoktól el kell térni. (Pl. a befizetett és a Cégbíróságon benyújtott, de még be nem jegyzett hitelintézeti tőke, a cégnyilvántartásba még be nem jegyzett vállalkozásba befizetett pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás stb.)

Az év végi auditált pénzügyi és a Felügyeleti mérleg közötti eltéréseket szöveges kiegészítésben - tételcsoportonként az összeg nagyságával együtt - jelenteni kell. (Pl. a szerződés szerint hosszú lejáratnál szereplő, de számvitelileg év végén rövid lejáratúkén kimutatott tételek és összege)

EGYEZŐSÉGEK AZ ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNYKIMUTATÁSSAL

Az eredménykimutatásra vonatkozó jelentéseknek év közben is meg kell felelniük a fenti egyezőségeknek azokkal az eltérésekkel, amelyeknél a Felügyeleti jelentés előírásai szerint a számviteli előírásoktól el kell térni. (Pl. céltartalékok kimutatása, értékpapírok kamatelszámolása.)

IV. rész

PÉLDATÁR a Kitöltési útmutatóhoz

1. IB/7

A hátralévő kötelezettségek között kimutatott alárendelt kölcsöntőkét a visszafizetési időpontot megelőző öt év során az évenkénti fokozatos csökkenéssel a lejárat szerinti időpontban egy összegben kell számításba venni és ez(eke)t az összeg(ek)et az 1B71.2 vagy 72.2 sorban feltüntetni.

Ez a számítási mód nem érinti az alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben!

Az 1000 mFt értékű szerződés lejárat szerinti időpontja március 31, akkor a visszafizetést megelőző években minden év március 31-én egy összegben 20-20%-kal, vagyis 200-200 mFt-tal kell csökkenteni az alárendelt kölcsöntőke számításba vehető - 1B71.1 sorban szereplő - értékét. A második év végén már 400 mFt lesz a szavatoló tőkébe nem számítható összeg. (A lejárat elötti utolsó évben már csak 20 % vehető figyelembe és a visszafizetéskor, március 31-én nulla értékű.)

Deviza esetén a csökkentés nagyságát a szerződés szerinti alárendelt kölcsöntőke devizaértéke határozza meg, amelyet a hó végi alkalmazott számviteli előírások szerinti devizaárfolyamon kell számításba venni.

Az alárendelt kölcsöntőkeként kötött (hitel) szerződés 10 mUSD értékű, lejárat szerinti időpontja július 31, akkor a visszafizetést megelőző években minden év július 31-én egy összegben 20-20%-kal, vagyis 2-2 mUSD-ral kell a csökkentést végrehajtani, és ennek az értéknek az adott időszak devizaárfolyamával átszámított összegével kell csökkenteni az alárendelt kölcsöntőke számításba vehető - 1B71.1 sorban szereplő - értékét.

Pl. Az első évben a 120 mFt/USD árfolyammal számítva 240 mFt-tal kell csökkenteni a szavatoló tőkébe számítandó alárendelt kölcsöntőkét. A második év végén már 150 Ft/USD árfolyammal számítva 300 mFt, együttesen 600 mFt lesz a szavatoló tőkébe nem számítható összeg.

A második évben 400 mFt, illetve 600 mFt értéket kell az 1B.71.2 vagy 72.2 sorba beírni.

A deviza alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értéke továbbra 10 mUSD is, amelynek forintértéke az adott devizaárfolyamon első évben 1200 mFt, a második évben 1500 mFt.

2. IB/ 8

Árfolyamkockázati céltartalékképzés (a nettó devizapozíció céljára)

A mérleg forduló napján (december 31-én) devizanemenként kell megállapítani a mérlegben lévő és a mérlegen kívüli devizaeszközök és devizaforrások - különbözete - alapján fennálló deviza nyitott pozíciókat és az árfolyamkockázati céltartalékot az MNB által közzétett hivatalos (devizaközép) árfolyammal forintosított eszközoldali pozíciók és a forrásoldali pozíciók összegének különbözeteként megállapított nettó devizapozíciónak a szavatoló tőke 2%-át meghaladó részének 8%-ában kell megképezni.

A szavatoló tőkéhez történő viszonyításkor a tárgyévi árfolyamkockázati céltartalék megképzése nélkül meghatározott szavatoló tőkét kell figyelembe venni.

a) Mérlegben lévő tételek

Devizaeszközként kell figyelembe venni:

- a pénzeszközök között szereplő deviza és valuta készleteket, beleértve a külföldi alapító tag által a jegyzett tőkéhez devizában befizetett pénzbeli hozzájárulást (devizát, valutát, valamint az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlákat is),

- a külföldi pénzértékekre szóló követeléseket, váltót (függetlenül attól, hogy pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásból ered),

- a külföldi pénzértékekre szóló értékpapírokat

Devizaforrásként kell figyelembe venni:

- a külföldi pénzértékekre szóló kötelezettségeket (függetlenül attól, hogy pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásból ered),

- de nem tekinthető ilyennek a külföldi alapító tag által a jegyzett tőkéhez devizában befizetett pénzbeli hozzájárulásnak megfelelő összegű jegyzett tőke.

Mérleg tételek átértékelése:

(adatok eFt-ban)

b) Mérlegen kívüli tételek

Devizaeszközként csak a határidős ügyletekből eredően devizában fennálló jövőbeni követeléseket lehet figyelembe venni.

Devizaforrásként a devizában fennálló jövőbeni kötelezettségeket és a devizában fennálló függő kötelezettségekből azokat lehet számításba venni, amelyek a hitelintézet - a könyvvizsgáló által is elfogadott - külön elbírálása alapján bizonyosan fizetési kötelezettséggel fognak járni.

Mérlegen kívüli tételek átértékelése:

A nettó devizapozíció megállapítása az árfolyamkockázati céltartalék esetében:

Ez meghaladja a szavatoló tőke 2%-át, amely 50000 eFt, ezért a meghaladó rész 8%-ában céltartalékot kell képezni. Így az árfolyamkockázati céltartalék

12000*0,08=960 eFt összeget jelent

A megképzett céltartalék teljes összegét fel kell használni a tárgyévet követő évben az egyéb bevételekkel szemben.

Árfolyamveszteségre képzett céltartalék

A hitelintézetnél nyitó árfolyam alatt a tárgyévet megelőző év december 31-én, illetve az adott deviza-, valuta készlet beszerzésekor érvényes MNB által közzétett hivatalos árfolyamot kell érteni.

Minden évben az Szkr szerint előírt módon történő számítás eredményeképpen kell megképezni a pozitív eredmény összegében a céltartalékot, illetve felhasználni a negatív eredmény összegében az előző év/ek/ben ilyen címen megképzett céltartalékot.

Ha a számítás negatív eredményének megfelelő összegben céltartalék nem áll rendelkezésre, akkor csak a meglévő céltartalék összegét lehet felhasználni

A különböző devizanemekben fennálló - de csak a mérlegben lévő - devizaeszközök és devizaforrások állományváltozásának különbözetét kell az adott deviza árfolyamváltozásával szorozni és a devizanemenként így forintosított különbözeteket kell összevonni.

Ha a számítás eredménye pozitív szám, akkor annak mértékében kell céltartalékot képezni a tárgyévben, függetlenül attól, hogy mennyi a céltartalék meglévő állománya. Ha a számítás eredménye negatív szám, akkor annak összegében kell a céltartalékot felhasználni.

Céltartalékképzés árfolyamveszteségre

(a fenti példa számadatainak felhasználásával)

A számviteli előírások alapján "amennyiben az árfolyamnyereség miatt képzett céltartalék meghaladja a mérlegben szereplő devizaeszközök és devizaforrások forintértéke közül a nagyobbik összegének 1%-át, a hitelintézet dönthet az 1%-ot meghaladó összegből történő céltartalékképzésről".

Általános kockázati céltartalék

Az általános kockázati céltartalékot a tárgyév mérleg forduló napján (december 31-én) kell a fennálló korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-ának erejéig megképezni az egyéb ráfordításokkal szemben. Ennek alapján a hitelintézetnek a Hpt. előírásainak (a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-ának) megfelelő összeget teljesen meg kell képezni. Mivel a korrigált mérlegfőösszeg számításánál a kockázati céltartalékokat le kell vonni, így a tárgyévi általános kockázati céltartalék megképzése nélküli korrigált mérlegfőösszeget kell - ezen céltartalék képzésekor - a számításnál alapul venni.

Ha a képzéskor van általános kockázati céltartalék, akkor a fennálló állomány összegét le kell vonni.

A megképzett általános kockázati céltartalék egyedileg meghatározott eszközhöz, vagy mérlegen kívüli kötelezettséghez kapcsolódó - kockázati céltartalékkal nem fedezett - veszteségre használható fel.

A hitelintézetnek az előzetes év végi adatok alapján is meg kell képezni a törvény által előírt szükséges szintnek megfelelő összegű általános kockázati céltartalékot.

Ha az általános kockázati céltartaléknak az év végén az előzetes adatok alapján megképzett állománya több, mint a végleges (auditált) adatok szerinti korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-a, akkor az azt meghaladó rész összegét felszabadításként kell elszámolni.

Az általános kockázati céltartalék hiányaként a mérleg fordulónapján a Hpt. 87.§ (2) bekezdésében meghatározott mérték szerint megképzett összeg és a beszámolás időpontjában meglévő állomány közötti különbséget kell kimutatni, beleértve azt az összeget is, haa hitelintézet a szükséges összeget nem képezte meg teljes mértékben.

1. II A 42

Céltartalékállomány képzése és csökkentése

a) Egy ügyfél 300 mFt tartozása miatt 20% kockázati céltartalékot kell képezni, amely után a 60 mFt-ot a kockázati céltartalék képzése sorba kell beírni ez az összeg csökkenti az eredményt.

b) Az ügyféltől befolyt 100 mFt követelés, ami után a minősítéskor 20 mFt (20%) céltartalékot képeztek. A kockázati céltartalék felszabadítása sorba 20 mFt-ot kell beállítani, amely növeli az eredményt.

c) A megmaradt 200 mFt követelést értékesítették 160 millió Ft-ért ebben az esetben a könyv szerinti érték és az eladási ár közti különbség 40 mFt, amely a céltartalék összegével egyenlő. A kockázati céltartalék felhasználása sorban kell a 40 mFt-ot feltüntetni.

2. III B

A mérlegtételeknél a TMM számításhoz szükséges eszközsúlyozást a következőképp kell alkalmazni

A TMM súlyozásánál a kiindulási alap a nettó eszközállomány (kockázati céltartalékkal csökkentett mérlegfőösszeg). Ezt az összeget kell csökkenteni azokkal a tételekkel, amelyekre a jogszabály enyhébb súlyozási értéket ír elő.

Ennek megfelelően a súlyozási értékek kiszámításánál már a kockázati céltartalékkal csökkentett értéket lehet csak figyelembe venni.

Az eszközsúlyozási korrekciót - mérlegsoroktól függetlenül - csak azoknál a tételeknél és abban a sorrendben kell elvégezni, ahol és ahogyan a jogszabály alacsonyabb súlyozást ír elő.

Az előzőeknek megfelelően a 0 súlyozású tételek teljes (100%) értéke, a 20% súlyúak 80%-a, az 50%-osnak a fele vonandó le a korrekció során.

Azoknál a tételeknél (követeléseknél), amelyek csak részben felelnek meg az egyik súlyozási feltételnek (pl nem teljes mértékben fedezettek), a súlyozás szerint meg kell osztani a követelés értékét.

Pl Egy vállalkozással szembeni követelés 60%-ban államilag garantált, akkor a követelés 60%-át "0" súllyal, a további 40% teljes összegben (100%kal) vehető számításba.

Példa

A hitelintézet egy jogi személyiségű vállalkozóval szemben az 1A.5616 eszköz soron 50 mFt bankgaranciával, illetve 100 mFt zárolt DEM deviza fedezettel összesen 200 mFt, az 1A.5625 eszköz soron - 60%-ban állami garanciával fedezetten - 300 mFt követelést mutat ki ebből az aktív kamatelhatárolásnál 25 mFt kamat jelenik meg.

Magyarország, mint OECD tag az "A" zónába tartozik, ezért a magyar ügyfeleket annak megfelelően kell súlyozni.

Az eszközök súlyozásához az alábbi táblázat készíthető el:

millió Ft

MT = Mérlegtétel szerinti érték (nettó, kamattal)

*) Mint a mérleg szerinti összegből levonandó arány

A mérlegtételek szerinti csoportosításban:

A súlyozott mérlegfőösszeg 320 mFt-tal magasabb, mint amennyit a jogszabály előír ezért a 3B21 sorban (a 100%-ot) 280 mFt-ot, a 3B22 sorban pedig (80%-ot) 40 mFt-ot kell levonni a súlyozott mérlegtétel meghatározásakor. A súlyozott mérlegtételek összege 180 mFt lesz.

A takarékszövetkezeti hitelintézeteknek a jogszabály szerint az MTB-nél vezetett pénzforgalmi számlájának egyenlege 15 mFt, a jegybank által előírt kötelező tartalék összege 5 mFt, akkor 5 mFt-ot a "0" súlyozású a 3B21.13 sorban és 10 mFt-ot a 20%-os súlyozású 3B22.03 sorban kell számításba venni.

1. III.C

A TMM számításhoz szükséges mérlegen kívüli függő kötelezettségeknél - kivéve az opciókat - az eszközsúlyozást a következőképp kell alkalmazni.

Még le nem hívott hitelkeret egy vállalkozó ügyfélnél 90 mFt, egy banknál 30 mFt, egy vállalkozó a bank rendeletére feladott okmányos meghitelezésének értéke 200 mFt, egy takarékszövetkezetnél vállalt garancia 100 mFt, egy kisvállalkozó ügyfélnél 70 mFt.

A le nem hívott hitelkeret közepes (50%), a garancia teljes (100%), a banki rendeletű akkreditív alacsony (20%) kockázatú ügylet.

A hitelintézeteket a 20%-os, a vállalkozókat 100% ügyfél csoportba kell feltüntetni.

Az eszközsúlyozáshoz az ügylet és az ügyfél kockázat szerinti súlyokat össze kell szorozni, így ennek megfelelően az egyes tételek súlyozott értékét a táblázatban feltüntetett százalékokkal figyelembe vett összege jelenti.

A példában szereplő tételek súlyozása a következő:

Ügyfélkockázat szerint

Az eszközsúlyozást a mérlegen kívüli egyéb jövőbeni kötelezettségeknél - kivéve a határidős kötelezettségeket - az előzőekhez azonosan kell alkalmazni.

6. III.E és F

A mérlegen kívüli határidős tételeknél az eszközsúlyozást a következőképp kell alkalmazni.

A határidős ügyleteket (követeléseket, illetve kötelezettségeket), valamint a függő kötelezettségek között kimutatott opciókat a TMM számításra vonatkozó rendelet mellékletében meghatározottak szerinti súlyokkal kell figyelembe venni.

A TMM mutató kiszámításához a mérlegen kívüli határidős tételek közül a partnertől (ügyféltől) függő kockázatot kell figyelembe venni, ennek megfelelően a határidős követeléseket kell súlyozni. A határidős követeléseknél az eszközsúlyozást a következőképp kell alkalmazni.

Az eszközsúlyozást a határidős ügyleteknél a függő kötelezettségekhez hasonlóan kell alkalmazni, bár attól eltérő a súlyok mértéke és külön kell csoportosítani a szerződés szerinti ügyleteknek, valamint az eredeti futamidőnek megfelelően.

A szorzott arány a következő:

A fenti súlyok szerint kell a határidős követelések esetében a III.E táblán a megfelelő nettó elszámolású ügyletek e), f), g) és h) oszlopaiba az ügyleti értékeket beírni. A bruttó módon tőkemozgással járó ügyletnél a 1,5-szeres szorzóval együtt kell számításba venni a szerződéseket.

Az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnál - a Hpt. előírásaiban meghatározottak szerint - a mérlegen kívüli határidős ügyletek esetében alkalmazható, hogy a jogszabályban meghatározott kockázati súlyokkal (eszközsúlyozással) korrigálva vehetők figyelembe. A határidős tételek közül a hitelintézet által vállalt kötelezettségek, így a mérlegen kívüli jövőbeni kötelezettségek esetében a kockázatot csak a TMM mutató kiszámításához szükséges ügylet szerinti (egyszeri) súlyozással kell figyelembe venni, mivel az nem a partnertől (ügyféltől) függő, hanem a hitelintézet kötelezettsége.

A fentieknek megfelelően a határidős kötelezettségeket a III.F táblában a TMM számítására vonatkozó jogszabály alapján ügylet szerinti súllyal kell csak figyelembe venni, és nem kell ügyfél szerint is súlyozni (beszorozni), csak a kötelezettség állományt az adott ügyfélnek megfelelő sorban kimutatni.

7. VIII.A

Követelések lejártság szerinti táblázatának kitöltése a példa alapján - három adós több követelése esetén - a következő.

Az 1. számú adóssal szemben két követelés áll fenn - az első két sorban szereplő 50 mFt, illetve a további két sorban feltüntetett 18 mFt értékben.

Az 1. tábla kitöltése a következő.

A 2A. és 2B. tábla kitöltése a következő.

8. VIIIC

Az országkockázati céltartalék képzésénél és felhasználásánál a következőképp kell eljárni.

Egy 2 kategóriájú országba 10 ügyletből adódó követelésállomány összesen 10000 mFt kockázatvállalást jelent. A hitelintézet szavatoló tőkéje (3A3 sor) utáni tőkealap 4000 mFt, a minősítés alapján megképzett kockázati céltartalék 5000 mFt.

Az előzőek alapján a 2 kategóriába sorolt országbeli összes kockázati céltartaléka (5000+1500=) 6500 mFt. A kockázati céltartalékokkal nem fedezett kockázatvállalás összesen (10000-5000-1500 =) 3500 mFt ezt az összeget kell az általános kockázati céltartalékból felhasználni, ha az egész követelésállományt le kell írni veszteségként.

Az országkockázati céltartalék felhasználása az adott követeléshez igazodik. Az aktuális követelés/ek elszámolása után fennmaradó kockázatvállalás miatt képzett országkockázati céltartaléknak meg kell felelni az előírásoknak.

Amennyiben pl csak egy ügylet és nem a teljes követelésállomány jelent veszteséget a hitelintézetnél, az eljárás a következő

A teljes követelésállományból egy - veszteséges - követelés értéke 2000 mFt, az utána képzett kockázati céltartalék 400 mFt, így annak nettó értéke 1600 mFt.

A "maradék" kockázatvállalás

10000-2000=8000 mFt, ennek megképzett kockázati céltartaléka 4600 mFt.

Ha az országkockázati céltartalékigény

- a minősítés szerinti kockázati céltartalék növekedése, vagy

- törlesztés, vagy

- értéken, illetve érték felett történő eladás miatt kisebb, mint az előző időszakban volt, vagyis kevesebbet kell képezni, akkor a különbözetet felszabadításként kell kimutatni.

Veszteségleírás, illetve kényszer-értékesítés esetén felhasználásként kell feltüntetni a különbözetet.

8. VIIIC

A céltartalék állomány változása című tábla kitöltésénél mind az értékesítés, mind a leírás esetében azonos módon kell eljárni ez alól kivételt képez az országkockázati céltartalék, amely az előzőek pontban került részletezésre.

I követelés: a könyv szerinti érték 15 mFt, a megképzett céltartalék 7 mFt.

a) Az ügyfél minősítése romlik, további 2 mFt céltartalék képzése válik szükségessé, ezért azt a b) oszlopban kell szerepeltetni. (A követelés céltartalék állománya 9 mFt lesz.)

b) A követelést értékesítették 5 mFt-ért ebben az esetben a könyv szerinti érték és az eladási ár különbsége (10 mFt) meghaladja a megképzett céltartalék összegét, ezért az teljes egészében felhasználásra került ennek megfelelően a c) oszlopban 9 mFt-ot, a i) oszlopban 1 mFt-ot kell feltüntetni.

II követelés: a könyv szerinti érték 28 mFt, a megképzett céltartalék 16 mFt.

a) Az ügyfél törlesztése (garanciális kikötésekből befolyó összegek, átvett eszközök, jogok stb) miatt a céltartalékigény kisebb lesz, ezért 3 mFt felszabadítása az f) oszlopba kerül.

(A céltartalék állománya 13 mFt, a könyv szerinti érték 25 mFt lesz.)

b) A követelést 17 mFt-ért adták el ebben az esetben a könyv szerinti érték és az eladási ár különbségét (8 mFt) meghaladja a megképzett céltartalék összege, ezért a céltartalékból 8 mFt tekinthető felhasználásnak, amelyet a c) oszlopban, az 5 mFt-ot pedig felszabadításnak, amelyet az e) oszlopban kell kimutatni.

III követelés: a könyv szerinti érték 14 mFt, a megképzett céltartalék 7 mFt.

Az ügyfél minősítése javul, ezért a korábban megképzett céltartaléknál 1 mFt - tal kevesebbre van szükség, ebben az esetben ezt az összeget a g) oszlopban kell szerepeltetni. (A céltartalék állomány 6 mFt-ra változik.)

9. X.A

A kockázatvállalásra előírt korlátok betartásánál, illetve a túllépésnek a szavatoló tőkéből történő levonás érdekében figyelembe kell venni a Hpt 229 §-ban előírtakat is.

Ha a hitelintézet a törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések miatt a 79§ (2)-(3) bekezdésében foglalt korlátokat nem tartja be - a felső határértéket meghaladó összeget évente legalább 20%-kal csökkentve - legkésőbb 2001. december 31-éig kell az előírt szintet elérnie.

Amennyiben az évenkénti 20-20%-os csökkentés nem valósul meg, akkor a túllépést tőkével kell fedezni.

Egy ügyféllel kötött hitelszerződésből adódó követelés összege 1200 mFt. A szavatoló tőke 25%-ának megfelelő érték 1000 mFt. A törvény hatályba lépésekor a túllépés összege 200 mFt, amelyet (az 5 év alatt 20-20%-kal) évente 40 mFt-tal kell csökkenteni. Így az első évben 1160 mFt-nál nem lehet több a követelés összege.

Ha az ügyféllel szemben a hitelintézet követelése az első évben (1997. december 31-én) 1180 mFt, akkor 20 mFt-ot a szavatoló tőkéből le kell vonni (mivel ezzel az összeggel több, mint a törvényben előírt csökkentett érték).

Ha a követelés pl 1150 mFt, akkor teljesült a törvényi előírás.

Amennyiben a szavatoló tőke változik és ennek következtében az SZT 25%-a alacsonyabb összegű lesz, akkor nemcsak az eredeti felső határértéket meghaladó túllépés többletet, hanem a limit feletti részt is tőkével kell fedezni.

A kockázati céltartalékkal számított nettó érték esetén is ezt az eljárást kell követni.

Ha pl 900 mFt-ra csökkent a szavatoló tőke 25%-a, akkor a tőkével fedezendő összeg 100 mFt-tal nagyobb lesz, összesen 120 mFt.

Amennyiben a követelés összege (a túllépéssel együtt) a szavatoló tőke növekedése miatt nem haladja meg az előírt limitet, nem kell a tőkével fedezni.

10. XI.A1-2 és XI.C1

A tulajdoni és szavazati arány kiszámítása a következőképp történik.

1. példa:

Adott intézmény részvényösszetétele a következő:

1000 mFt össznévértékű részvényből 700 mFt névértékű a törzsrészvény és 300 mFt névértékű 60% szavazati jogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény.

Ebben az esetben a g) összesen sor e) oszlopába a 700 mFt, f) oszlopába a 300 mFt-ot kell beírni.

Ebből közvetlen tulajdonlással az 1. tulajdonos 600 mFt törzsrészvénnyel, a 2.A és 2.B tulajdonos a 200 mFt 40% szavazatelsőbbségi részvénnyel, a 3. tulajdonos 100 mFt értékű törzsrészvény-csomaggal, valamint 100 mFt 20% szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik

Tulajdoni arány a névérték arányában:

1. tulajdonos: 600/1000=60%

2.A és 2.B tulajdonos: 200/1000=20%

3. tulajdonos: 100+100=200

200/1000=20%

A szavazati arányok a következők:

Az egységnyi szavazati arány, mivel a 700 mFt csak 40% -ot képvisel:

40%/700=0,057%

1. tulajdonos:

600*0,057%=34,3%

2A és 2B tulajdonos:

Szavazati aránya 40%

3. tulajdonos:

20%+(100*40%/700)=20%+(100*0,057)=20%+5,7%=25,7%

* Itt csak a példában szereplő közvetlen tulajdonlást összesítettük. Közvetett tulajdon esetén az i) oszlopban lévő értékeket is hozzá kell adni.

Hasonló módon kell eljárni a befektetéseknél összeszámolandó tulajdoni és szavazati arányok esetében is.

I. példa:

Egy vállalkozás jegyzett tőkéje 1000 mFt. Ebből törzsrészvényeinek értéke (90 ezer darab 10000 Ft névértékű =) 900 mFt

Szavazatelsőbbségi részvényként 10 ezer darab 10000 Ft névértékű lett kibocsátva, amely egyenként 6 szavazatot ér.

A tulajdoni arány a következő:

Összes részvény értéke 1000000 ezer Ft

A szavazatelsőbbségi részvény értéke

10000*10000 = 100000 ezer Ft

100000/1000000 = 10 %

törzsrészvény értéke 900000 ezer Ft

900000/1000000 = 90%

A szavazati arány kiszámítása a következő:

1. A szavazatelsőbbségi részvény

10000*6 = 60000 szavazatot ér, amelynek névértéke

60000*10000 = 600mFt

A törzsrészvény névértéke

90000*10000 = 900m Ft

Összesen 600 mFt+900 mFt = 1500 mFt.

Szavazati arány:

(90 ezer*x)+(10 ezer*y) = 100%

y = 6

(90 ezer* x) + (10 ezer*6) = 100

(90 ezer*x) + 60 ezer = 100

x = (100-60)/90 = 44,44

8. XI.C.2

A vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át meghaladó túllépés kiszámításának módja a következő.

A vállalkozásban a közvetlen tulajdon 50%, amely bekerülési értéken 340 mFt ez a megképzett 20 mFt kockázati céltartalékkal csökkentve nettó értéken 320 mFt. A vállalkozásban a közvetett tulajdon 10%, bekerülési értéken 40 mFt.

Az összes részesedés 60%, amely nettó értéken 360 mFt. A túllépés tulajdoni aránya 9%.

Számítás: 360/60=6,

a túllépés 9%, amelynek

értéke 9*6=54 mFt

A hitelintézetnek szavatoló tőkével az 54 mFt-ot kell fedezni.

9. XIC1 és C2

A XI.C1 és 2. tábla nemcsak az egyedi (egy vállalkozásra), hanem az összes befektetésre vonatkozó korlát betartásának figyelését is szolgálja, amely független attól, hogy a hitelintézet a befektetéseit milyen célból szerezte, illetve hol tartja nyilván.

Az összes befektetés kimutatásához szükséges nem tulajdoni részesedést jelentő - értékpapír, átvett eszköz, bérleti és vagyoni jog, tárgyi eszköz, valamint a pénzügyi intézményeknek nyújtott alárendelt kölcsöntőke eszközsorokban kimutatott - befektetéseket egy összegben (céltartalékkal nem csökkentve bruttó módon) a 11C.1. d) sor "f" oszlopában kell feltüntetni.

A q) és r) oszlopban csak a hitelintézet által szerzett, közvetlen tulajdonlású befektetések nettó értéke szerepelhet.

Az egyedi befektetéseknél mind a közvetlenül, mind a közvetve befektetett értéket kell figyelembe venni, amelynek a 11C2 tábla "p" Korrigált nettó érték, illetve "s" Korlátozás alá eső összesen oszlopaiban kell szerepelni.

Az összes befektetés kiszámításához szükséges egyéb befektetések közül azt az állományt (állampapír, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír), amely nem számít a befektetési limitbe, egy összegben a 11C2 d) sor "v" oszlopában kell feltüntetni.

A kétszeres számbavétel elkerülése végett a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között állampapírok és MNB kötvények nem szerepelhetnek.

Az összes (nettó értékű) befektetés kiszámításához, amelyet a 11C2 e) sor "w" oszlopa tartalmaz, csak a közvetlenül befektetett értékeket kell számba venni. A számszaki egyezőség érdekében a közvetett befektetéseket, valamint a miattuk adódó túllépéseknek a közvetlen befektetés értékét meghaladó tőkefedezettségét vissza kell korrigálni. A részletező sorokban feltüntetett korrekciós összegeket egy tételként összeadva a "v" oszlop c) sorában kell feltüntetni (függetlenül a c) sor megnevezésétől és tartalmától).

A w) Összes nettó befektetés oszlopba azoknak a befektetési korlát alá tartozó befektetéseknek összegét kell beírni, amely a hitelintézet birtokába közvetlen befektetésként került, de nem tartoznak a 85.§ (3) bekezdése szerinti kivételek közé.

Az egyedileg részletezett befektetési - az a) és b) sorokban összesített - adatok esetében az f) oszlopban feltüntetett befektetési értékeiből le kell vonni az m) oszlopban lévő kockázati céltartalékot, az n) oszlopból a nettó értékű közvetlen PIBB befektetést, a céltartalékot már nem tartalmazó a veszteségmérséklés érdekében szerzett befektetést a q) oszlopból, illetve az egyedi befektetési limit túllépése miatt a szavatoló tőkéből levonásba került - a közvetlen befektetést éríntő - értéket a t) és az u) oszlopból.

Az összes közvetlen befektetés állományának megállapításához az előzőekben felsoroltak mellett figyelembe kell venni az f) oszlop c) és d) sorában feltüntetett befektetési értéket is az előírt korrekciókkal.

A d) sorban kimutatott egyéb (részesedést nem jelentő) befektetések összegét csökkenteni kell a v) oszlopban kimutatott állampapírok és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományával, valamint az összes befolyásoló részesedés befektetési limit túllépése miatti tőkefedezettséggel.

"w" = "f" - "(m+n+q+t+u+v)"

(n, q, t, u, v nettó értéken)

Az összesen sorok vonatkozásában az egyezőség a következő:

közvetlen befektetések esetén, illetve ha "g" = 0 11C2.e) sor "w" ="11C1.e. sor "f" oszlop - 11C2. e) sor "(m+n +q+t+u+v)" oszlopok

(n, q, t, u, v nettó értéken)

ha közvetett befektetések is vannak (ha "g" nem egyenlő 0)

11 C 2. e) sor "w" ="11C1. e) sor "f" oszlop -

- 11 C 2. e) sor "(m+n+q+t+u+v)" oszlopok

(n, q, t, u, v nettó értéken, illetve ha a "v" oszlopban a korrekciós tételek is figyelembe vannak véve)

11C2.e) sor "w" oszlop = 5A.9 "c" oszlop

Az egyedi (közvetlen és közvetett) együttes befektetési limitek figyelésére szolgáló "s" oszlopból kiindulva a számszaki összefüggés a következő:

11C2 e) sor "w" = =11C2. e) sor "s"+"o"+"r"-"q"-"t"-"u"-"v"

(ha a "v" oszlopban a korrekciós tételek is figyelembe vannak véve)

Példa: A különböző tipusú vállalkozásba történt befektetések mindegyike befolyásoló (10%-ot elérő, vagy meghaladó) részesedésű.

Az 1. vállalkozásnál a jegyzett tőke 51% feletti része 50 mFt, illetve hitel-tőke csereügylet miatt 200 mFt a tövvletbefektetés. A 2. vállalkozásnál a veszteség mérséklés miatt 1500 mFt-ot fektettek be, és a SZT 15%-a feletti rész 500 mFt.

A 3. vállalkozás csak közvetett tulajdonlású, de az 51% feletti rész miatt 200 mFt a túllépés. Ezt az összeget a közvetlen befektetések értékének kiszámításánál vissza kell korrigálni.

A 4. vállalkozás esetében az SZT 15% feletti rész miatt 1000 mFt-ot kell tőkével fedezni. Ennél a vállalkozásnál a közvetlen befektetés nettó, céltartalék nélküli értéke (500-100=400), amelyet a tőkével történő fedezettségből le kell vonni (1000-400=600) és így a visszakorrigálandó érték a közvetett befektetés miatt 600 mFt lesz.

A PIBB vállalkozásoknál a limitbe nem számító közvetett befektetés (400 mFt) értéke szintén visszakorrigálandó a kétszeres számbavétel elkerülése végett, mivel az "n" oszlopban is, mint levonandó tétel már szerepelt.

A közvetlen befektetések összértékének kiszámításához szükséges (számszaki) összefüggések miatt az összes közvetett befektetés miatti korrekciós tételt a "v" oszlopban negatív (-) előjellel kell szerepeltetni. (Mivel a "v" oszlop értéke levonandó, ezért az egyedi limit miatti levont korrekciós tételek hozzáadódnak)

A befektetésenként (soronként) kimutatott korrekciós tételeket összesítve a c) sor "v" oszlopában kell feltüntetni.

A befektetésekről a XIC1 és 2 tábla oszlopaiba a következő összegek kerülnek.

Az egyedi korlát betartásánál "s" oszlop értékeit külön - külön kell figyelembe venni.

A PIBB vállalkozások a szavatoló tőkéből levonandók, ezért az összes befektetés limitbe nem számít bele, ha külön nyilvántartják.

Az összes befektetési limit betartásánál a "w" oszlop értékét (2150) kell figyelembe venni.

V. rész

TEÁOR a Kitöltési útmutatóhoz

A Központi Statisztikai Hivatal által "a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről" (TEÁOR) szóló KSH közleményben meghatározott gazdasági tevékenységeket a következők szerint kell csoportosítani az ÁPTF részére történő adatszolgáltatáshoz.

A TEÁOR számjeleknek a KSH által történő változtatása esetén értelemszerűen az előírásoknak megfelelően kell a számjeleket figyelembe venni, de az ÁPTF betűjelek változatlanok maradnak.

Abban az esetben, ha az ügyfél többféle tevékenységet folytat és azáltal a TEÁOR számjel különböző tevékenységi csoportba tartozik, akkor az ÁPTF besorolásnál az alaptevékenység szerinti betűjelet kell alkalmazni, beleértve a külföldi vállalkozásokat is.

Magán személy (lakossági ügyfél) esetében, illetve, ha a külföldi vállalkozás tevékenységi köre nem meghatározható, és a TEÁOR szerint nem azonosítható, akkor az "Ág" oszlopba "NN" jelet kell tenni.