33/2000. (XII. 26.) OM rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. §-ának (1) bekezdésében, 79/C. §-ának (1) bekezdésében és a 85. §-ában kapott felhatalmazás alapján a gazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. §

(1) A rendelet hatálya az állami felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi miniszter, valamint a belügyminiszter által felügyelt felsőoktatási intézményekre, továbbá a 17. § (2) bekezdésében meghatározott közalkalmazottakra.

(A Kjt. 20. §-ához)

2. §[1]

(1) Felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszony büntetlen előéletű személlyel létesíthető.

(2)[2] A büntetlen előélet igazolásához érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatása szükséges, amelyet az 1. és 2. számú melléklet szerinti munkakörökben alkalmazott közalkalmazottak esetében első alkalmazáskor, új munkakörbe való kinevezéskor - a kinevezési okmány módosításával egyidejűleg - az adott felsőoktatási intézményben ismételten be kell mutatni.

(A Kjt. 21. §-ához)

3. §

(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. §-ának (1) bekezdése, valamint a 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a 74. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerinti egyetemi tanári és főiskolai tanári kinevezés egy meghatározott felsőoktatási intézményre vonatkozik. A kinevezés alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésére vagy módosítására vonatkozó okmányt a felsőoktatási intézmény vezetője készíti el, amelyben a (3) bekezdésben foglaltakon túl, rendelkezni kell a kinevezett egyetemi, illetve főiskolai tanár intézményen belüli munkavégzésének helyéről is (kar, karon belüli szervezeti egység).

(2) Felsőoktatási intézményben oktatói munkakörbe az Ftv. 14. §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező közalkalmazott nevezhető ki.

(3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a felsőoktatási intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a kinevezési okmányban határozza meg:

a) a kinevezéssel kapcsolatos alapvető feltételeket:

aa) a kinevezés hatályát (kezdő időpontját),

ab) a közalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre vonatkozó létesítését (utóbbi esetben ennek időtartamát),

ac) az ellátandó munkakört és beosztást,

ad) részmunkaidőben történő alkalmazás esetén annak mértékét és a munkaidő-beosztás szabályait,

ae)[3] a munkavégzés helyét, több képzési hely (kari, illetve szervezeti egység) esetén a változó munkahelyre történő alkalmazás feltételeit,

af) a megállapodás szerinti próbaidő tartamát, továbbá

egyéb megegyezés szerinti feltételeket;

b) a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapítását;

c) a közalkalmazott Kjt. szerinti besorolását;

d) a munkaköri besorolás szerint járó illetmény és illetménypótlék(ok) megállapítását;

e) a jogorvoslat lehetőségére történő felhívást.

(4) Felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező oktatóval ugyanazon egyetemen, főiskolán oktatói munkakörben munkavégzésre irányuló további közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető.

(5) Helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony az öt évet meghaladhatja.

(A Kjt. 23. §-ához)

4. §

(1) A felsőoktatási intézményekben magasabb vezető beosztások a következők:

a) rektor,

b) rektorhelyettes,

c) főiskolai rektor,

d) főiskolai rektorhelyettes,

e) főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),

f) főigazgató-helyettes (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),

g) dékán,

h) dékánhelyettes,

i) egészségtudományi, illetve agrártudományi centrum vezetője

j) önálló oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egység vezetője,

k) főtitkár,

l) gazdasági (fő)igazgató.

(2) A felsőoktatási intézményekben vezető beosztások a következők:

a) nem önálló oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egység vezetője,

b) gazdasági (fő)igazgatóhelyettes, c) más szervezeti egység vezetője.

(3)[4] Magasabb vezető és vezető beosztás ellátásával nem bízható meg az a közalkalmazott, aki - illetve, akinek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) - a közalkalmazott munkáltatójával

a) rendszeres gazdasági kapcsolatban álló egyéni vállalkozó, vagy

b) rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban - a nyilvánosan működő részvénytársaságban bemutatóra szóló törzsrészvény-szerzés kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 289. §-ában foglalt jelentős, vagy azt meghaladó mértékű befolyást biztosító részesedést szerzett, vagy

c) rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, illetve könyvvizsgálója.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltétel a megbízás egész időtartamára vonatkozik.

(5)[5] Nem bízható meg magasabb vezetői és vezetői beosztás ellátásával az a közalkalmazott, aki közeli hozzátartozójával - a megbízás következtében - közvetlen irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási, vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne.

(6) Ha az (1) bekezdés k) pontjában foglalt megbízást teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét részben vagy egészben szüneteltetheti.

(7) Az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásában önálló oktatási szervezeti egységnek az minősül, amelyet a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában az Ftv. 47. §-enak (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint, az intézmény gazdálkodása, működése, szervezete alapján önálló oktatási szervezeti egységként határoz meg.

(8) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában más szervezeti egységnek az Ftv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján létesült szervezeti egységek tekintendők.

(9) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül - pályázat alapján - legfeljebb négy évig terjedő határozott időre adható a következő magasabb vezető beosztás ellátására megbízás, amely megszakítás nélkül, pályázat alapján egy ízben legfeljebb négy évre meghosszabbítható:

a) rektor,

h) főiskolai rektor,

c) főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),

d) dékán,

e) az egészségtudományi, illetve agrártudományi centrum vezetője.

(10) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül a felsőoktatási intézmény szabályzatában megjelölt határozott időre szóló megbízás adható a következő magasabb vezetői beosztás ellátására:

a) rektorhelyettes,

b) főiskolai rektorhelyettes,

c) dékánhelyettes,

d) főigazgató-helyettes (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),

f) önálló oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egység vezetője.

(11) A felsőoktatási intézmény gazdasági (fő)igazgatójának az oktatási miniszter egyetértésével adható legfeljebb öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői megbízás. A megbízás több alkalommal megismételhető.

(12) A magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottak esetében a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a megbízás ellátásának felső korhatárát.

(13) Határozott időre szóló magasabb vezetői megbízás adható az oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egység vezetője részére, illetőleg határozott időre szóló vezetői megbízás adható a nem önálló oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egység vezetője részére. A magasabb vezetői, illetőleg vezetői megbízás legfeljebb öt évre szólhat, amely az Ftv. 63. § (4) bekezdésében foglaltak szerint ismételhető meg.

5. §

(1) A magasabb vezetői beosztásra vonatkozó pályázatot a rektor, a főiskolai rektor, valamint a főiskolai főigazgató esetében a felsőoktatási intézményt felügyelő miniszter hirdeti meg a minisztérium hivatalos lapjában. Más esetekben a magasabb vezetői beosztásra és vezetői beosztásra vonatkozó pályázatot a felsőoktatási intézmény vezetője - figyelembe véve a (3)-(6) bekezdésben meghatározott pályázati felhívás tartalmára vonatkozó rendelkezéseket - a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint teszi közzé.

(2) A rektor, a főiskolai rektor, valamint a főiskolai főigazgató magasabb vezetői megbízásra vonatkozó pályázati felhívásának tartalmaznia kell:

a) a munkahely és a beosztás megjelölését,

b) a megbízás leghosszabb időtartamát,

c) a megbízás feltételeit (ezek között középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsgát vagy azzal azonos értékű idegennyelv-tudás igazolását),

d) a pályázóval szemben támasztott követelményeket;

e) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét,

f) a pályázat elbírálásának határidejét.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó

a) munkahelyériek megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását,

b) tudományos fokozatát, szakmai díjait, idegennyelvtudását,

c) szakmai, illetőleg oktatási, kutatási-tudományos vagy művészeti munkáját, valamint vezetői tevékenységét összefoglaló tájékoztatót,

d) hazai és nemzetközi tudományos, illetőleg szakmai szervezetekben végzett munkáját, a nemzetközi tudományos életben való részvételét,

e) felsőoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos terveit és azok megvalósítására vonatkozó elképzelését.

(4) A pályázathoz mellékelni kell:

a) a szakmai önéletrajzot,

b) a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles másolatát,

c) a fontosabb publikációk és tudományos munkák jegyzékét, továbbá az azokra történt viszont hivatkozások jegyzékét,

d) minden olyan okiratot, amelyet a pályázó a pályázat elbírálása szempontjából fontosnak tart.

(5) A pályázat benyújtási határideje nem lehet kevesebb a hivatalos lapban történt megjelenéstől számított 30 napnál. (6) Ha a pályázó az adott felsőoktatási intézménnyel a pályázat benyújtását megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt és a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott okiratok eredeti példányát a felsőoktatási intézmény őrzi, a főtitkár igazolhatja, hogy az azokról készült fénymásolat az eredetivel megegyezik.

(A Kjt. 40. §-ához)

6. §

(1) Minősíteni kell - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) a felsőoktatási intézmények oktatóit legalább négyévenként,

b) azt a közalkalmazottat, aki magasabb vezetői vagy vezetői megbízást kap, a megbízás lejártakor, illetve legalább négyévenként.

(2) Nem kell minősíteni azt a közalkalmazottat, akinek a Kjt. 378. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt éve van hátra, kivéve, ha ezt a Kjt. 40. §-ának (2) bekezdése alapján kéri.

(A Kjt. 41. §-ához)

7. §

(1)[6] A magasabb vezető, valamint a vezető beosztású közalkalmazott nem lehet vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója olyan gazdasági társaságnak, amelyben az a felsőoktatási intézmény, amellyel a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyban áll, alapítói, tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.

(2) A közalkalmazott 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.

(A Kjt. 55. §-ához)

8. §

(1) A Munka Törvénykönyve 117. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével a felsőoktatási intézményeknek az alkalmazás, az előmenetel, a folyamatos alkalmasság követelményeit meghatározó oktatói-kutatói követelményrendszerben az egyes oktatói munkaköröket illetően szabályozni kell - az Ftv. 35. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti oktatói foglalkozások és az Ftv. 35. §-ának (2)-(3) bekezdésé szerint ellátandó feladatok tekintetében - az egyes oktatói munkakörök kötelező óraszámát.

(2) A felsőoktatási intézmény oktatói követelményrendszerében és a közalkalmazott munkaköri leírásában az (1) bekezdésen túl meg kell határozni az Ftv. 35. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján kötetlen munkaidővel járó oktatói feladatokat is, így különösen azokat, amelyek biztosítják a hallgatókkal és a doktori képzésben résztvevőkkel való kellő időtartamú és gyakoriságú kapcsolattartást, az egyetemi, főiskolai képzési és kutatóhelyek szellemi műhelyként való működtetését. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidő beosztásának meghatározása során előírhatja a munkahelyen való tartózkodás feltételeit.

(A Kjt. 61. §-ához)

9. §

(1) Felsőoktatási intézményben a művésztanár, a mérnöktanár, a műszaki (gazdasági) tanár, a műszaki (gazdasági) oktatók, a nyelvtanár, a testnevelő tanár, a kollégiumi nevelőtanár oktatói és nem oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását, a besorolás képesítési feltételeit és a képesítési feltételek alól történő felmentés eseteit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. számú melléklet határozza meg.

(2)[7] A felsőoktatási intézményben ellátandó képzési feladatok alapján az akkreditált alapszakon folyó egyetemi vagy főiskolai szintű képzésnek megfelelően egyetemi, vagy főiskolai tanársegédi, adjunktusi, docensi és tanári munkakörök létesíthetők. Az egyetemi és főiskolai tanár - figyelembe véve az Ftv. 20. §-ában foglalt rendelkezéseket - abban az esetben is jogosult a tanári cím viselésére, ha nem egyetemi illetve főiskolai tanári munkakört lát el.

(3) Ha korábban az. adott szakterületen nem volt felsőfokú (egyetemi, főiskolai) képzés - az Ftv. 120. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - a művésztanár munkakör betöltésénél a közalkalmazott művészi teljesítménye alapján a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképzettség megszerzése alól véglegesen mentesül.

(4) A képesítési feltételek, a szükséges iskolai végzettség megszerzése alól mentesül az a közalkalmazott, akinek a Kjt. 37B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt éve van hátra.

(5)[8] Ha a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(A Kjt. 65. §-ához)

10. §

A felsőoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott munkakörben a közalkalmazott fizetési fokozatok közötti várakozási idejét - a Kjt. 63. §-ának (2) bekezdésben megjelölt, művészeti területen foglalkoztatottak kivételével - a megszerzés évében egy évvel csökkenteni kell, ha a közalkalmazott állami kitüntetésben részesült.

(A Kjt. 66. §-ához)

11. §[9]

A felsőoktatásban a Kjt. 66. §-ának (3) bekezdésében meghatározott illetménynövekedés illeti meg a 2. számú melléklet szerint oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a kinevezésben feltüntetett további szakképesítést az intézmény által indított alapképzési vagy szakirányú továbbképzési szakon, illetve felsőfokú szakképzésben hasznosítja.

(A Kjt. 67. §-ához)

12. §

A rektorokkal és a főiskolai főigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkörök gyakorlásáról szóló 1/1995. (III.17.) MKM rendelet 2. §-ában foglaltaknak megfelelően az intézményi tanács mint a felsőoktatási intézmény vezető testülete a rektor, a főiskolai rektor, valamint a főigazgató számára a magasabb vezetői megbízás időtartamára - a 13. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl-határozott időre szóló illetménykiegészítést állapíthat meg.

(A Kjt.70. §-ához)

13. §

(1) Az alábbi magasabb vezető beosztású közalkalmazott illetménypótlékának mértéke:

a) a pótlékalap 300%-a rektor,

rektorhelyettes,

főiskolai rektor,

főiskolai rektorhelyettes,

főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),

dékán,

egészségtudományi, illetve agrártudományi centrum vezetője, gazdasági(fő)igazgató,

főtitkár esetén;

b) a pótlékalap 250%-a

dékánhelyettes, főigazgató-helyettes (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon) esetén;

c) a pótlékalap 200%-a

önálló oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egység vezetője, gazdasági igazgató esetén.

(2) Az alábbi vezető beosztású közalkalmazott pótlékának mértéke:

a) a pótlékalap 200%-a

nem önálló oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egység vezetője,

más szervezeti egység vezetője, gazdaságifőigazgató-helyettes esetén;

b) a pótlékalap 150%-a

gazdasági igazgatóhelyettes esetén.

(A Kjt. 75. §-ához)

14. §

A felsőoktatás oktatói közül illetménypótlékban részesülnek: a művésztanár, a mérnöktanár, a műszaki (gazdasági) tanár, a műszaki (gazdasági) oktató, a nyelvtanár, a testnevelőtanár, a kollégiumi nevelőtanár oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak a pótlékalap 50-100%-a mértékéig.

(A Kjt. 79/C. §-ához)

15. §

A Kjt. 798. §-ának előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó rendelkezései alapján létesített egyetemi tanári, egyetemi docensi, egyetemi adjunktusi, egyetemi tanársegédi, valamint a főiskolai tanári, főiskolai docensi, főiskolai adjunktusi és főiskolai tanársegédi munkakörök besorolási feltételeit - az Ftv. 13-19. §-aiban foglaltak figyelembevételével - az 1. számú melléklet határozza meg:

(A Kjt. 79/D. §-ához)

16. §[10]

17. §

(1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról szóló 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet hatályát veszti.

(2) A felsőoktatási intézmények közgyűjteményi és közművelődési feladatot ellátó közalkalmazottaira a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 30.) Korm. rendeletet; a gyakorló iskolák dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet; a felsőoktatási intézmények kutatóira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII I. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról rendelkező 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

(3) A felsőoktatási intézményekben az Ftv. 63. § (1) bekezdésében említett tudományos-kutatási szervezeti egységek létesítésére, vezetésére, működtetésére a 49/1993. (III. 26.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(4) Az orvostudományi egyetemek oktatói tekintetében a rendeletet a 113/1992. (VIl. 14.) Korm. rendeletben és a 18/1992. (VIl. 14.) NM rendeletben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

(5)[11]

(6)[12]

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 33/2000. (XII. 26.) OM rendelerhez

A felsőoktatási intézményben egyes munkakörök betöltésének feltételei

Egyetemi tanárrá az nevezhető ki; aki - 3. § (2), bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, tudományágának, illetve művészeti területének mértékadó hazai és nemzetközi körei előtt ismert, kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki, iskolateremtő egyéniség, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadás tartására.

Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki-a 3. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, szakmai (művészeti) tevékenysége kiemelkedő és szakterületének mértékadó körei előtt ismert, oktató, tudományos vagy szakmai, illetőleg művészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására.

Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki - a 3. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos, illetőleg művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására, és megfelelő szakmai, tudományos kapcsolatokkal rendelkezik.

Főiskolai docenssé az nevezhető ki, aki - a 3. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - igazoltan elismert alkotó, kutató vagy kiemelkedő szakmai-gyakorlati tevékenységgel rendelkezik, alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, és idegen nyelven is képes előadás tartására.

Az egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd, valamint a főiskolai adjunktus, főiskolai tanársegéd kinevezésének feltételeit - a 3. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint az Ftv. 14. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az oktatói-kutatói követelményrendszerről szóló intézményi szabályzat határozza meg.

Az Ftv. 123. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a doktori vagy azzal egyenértékű fokozatot szerzettek határozott időre egyetemi adjunktusként, legalább , ötéves oktatói-kutatói gyakorlat alapján pedig határozatlan időre egyetemi docensként alkalmazhatók.

2. számú melléklet a 33/2000. (XII. 26.) OM rendelethez

A felsőoktatási intézményben létesíthető egyéb oktatói és nem oktatói munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolása

A)

A művésztanár, a nyelvtanár, a testnevelő tanár, a műszaki (gazdasági) tanár, főmérnök besoroláshoz szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, a mérnöktanár besoroláshoz szakirányú egyetemi végzettség, a kollégiumi nevelőtanár besoroláshoz egyetemi vagy főiskolai végzettség, a műszaki (gazdasági) oktatói besoroláshoz főiskolai végzettség és szakképzettség szükséges.

B)

Ügyvivő-szakértő elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező; önálló tevékenységet,.szakértői munkát végző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt, az egyetemi vagy főiskolai végzettségű tanügyigazgatási munkatársat), továbbá a felsőoktatási intézmény (kar) gazdasági szervezetének gazdasági (műszaki) (fő)igazgatóját, (fő)igazgató-helyettesét; az igazgatási szervezetet irányító főtitkárt; az intézmény (kar) vezetőjének hivatalát irányító rektori (főigazgatói, dékáni, igazgatói) hivatal vezetőjét, aki nem vesz részt az oktatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének az egyetemi vagy főiskolai végzettség mellett szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell.

Tanszéki mérnök, tanszéki vegyész elnevezésű munkakört, be lehet besorolni azt a szakirányú főiskolai vagy egyetemi szintű szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételeinek (labor, műhely, hardver, szoftver stb.) megteremtésében, fejlesztésében.

Gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző elnevezésű munkakörbe lehet besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel, vagy középiskolai végzettséggel és egyetemi vagy főiskolai képzettséget nem tanúsító - felsőfokú szakképesítést igazoló - bizonyítvánnyal vagy főiskolai végzettséggel rendelkező, szakmai döntéselőkészítést végző közalkalmazottat.

Ügyviteli alkalmazott elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik.

Technikus, laboráns elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel, vagy egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal vagy szakirányú főiskolai szintű szakképzettséggel az oktató-kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatók-kutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését, önállóan végez kutatási részfeladatokat. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az "E" fizetési osztályban előírt, egyetemi vagy főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak e képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott.

C) Mestertanár elnevezésű munkakörbe lehet átsorolni azt az egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező egyetemi vagy főiskolai adjunktust, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott alapképzésben, szakmaielméleti és gyakorlati oktatásban vesz részt és megfelel - az Ftv. 20. §-ának (7) bekezdését is figyelembe véve - az intézmény oktatói-kutatói követelmény és előmeneteli rendszerében előírt sajátos mestertanári követelményeknek.[14]