42/1999. (X. 13.) OM rendelet

az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének c) és i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzék

1. § (1) A nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben való közreműködésre jogosult szakértőket tartalmazó Országos szakértői névjegyzéket szakterületenként kell összeállítani. Szakterület különösen:

a) az óvodai nevelés,

b) az általános iskola kezdő szakaszában folyó nevelő és oktató tevékenység,

c) a napközis és tanulószobai foglalkozás,

d) a kollégiumi nevelés és oktatás,

e) szakrendszerű oktatásban az egyes tantárgyak, tantárgycsoportok, illetőleg művészeti oktatásban a tanszakok,

f) az iskolai testnevelés és sport,

g) fogyatékos gyermekek és tanulók óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában az egyes fogyatékosság típusának megfelelő nevelő, illetőleg nevelő és oktató munka, a pedagógiai szakszolgálatok,

h) a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés, oktatás,

i) az iskolai könyvtár,

j) a felnőttoktatás módszertana,

k) a pedagógiai értékelés,

l) a tanügyigazgatás,

m) a szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás,

n) a szakoktatás-igazgatás.

o)[1] minőségbiztosítás;

p)[2] tankönyv, taneszköz.

q)[3] tantervi szakértői tevékenység,

r)[4] hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatása, együttnevelése.

(2) Az alapfokú művészetoktatás részére művészeti áganként, azon belül szakterületenként kell a szakértői névjegyzéket összeállítani.

(3) Az iskolai rendszerű szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében az Országos szakértői névjegyzéket a szakképzésről szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVI. törvény 3. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a szakképesítésért felelős miniszter (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) készíti el. Az Országos szakértői névjegyzéket szakképesítésenként vagy szakmacsoportonként kell összeállítani.

2. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az Országos szakértői névjegyzékbe, valamint az alapműveltségi vizsga vizsgaelnöki, illetve az érettségi vizsga vizsgaelnöki feladat ellátására megbízhatók névsorát tartalmazó Országos vizsgáztatási névjegyzékbe (a továbbiakban a két névjegyzék együtt: névjegyzék) való felvételről az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) dönt.

(2) A szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében az Országos szakértői névjegyzékbe történő felvételről a szakképesítésért felelős miniszter dönt, illetve az általa kijelölt országos szakmai szolgáltatást ellátó intézmény.

(3) A névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázat bármikor benyújtható.

(4) A névjegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos pályázatokat a vizsgaközpontba, a szakképzés szakmai tantárgyai esetén a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztériumba kell benyújtani.

(5) A névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet, annak megjelölését, hogy melyik névjegyzékbe kérik a felvételt,

b) a részletes szakmai önéletrajzot,

c) szakértői névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnél a szakmai tevékenység, és ha végzett ilyet, a szakterületen végzett kutatómunka, tudományos tevékenység ismertetését.

(6) A névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz csatolni kell:

a) az erkölcsi bizonyítványt,

b) a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító vagy a felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél, továbbá a pedagógus-szakvizsga hiteles másolatát,

c) a közoktatási törvény 101. § (3)-(4) és (7) bekezdésében előírt tíz év gyakorlati idő meglétét tanúsító igazolást,

d) a jelentkező szakmai tevékenységét értékelő - legalább két - szakmai ajánlást,

e) a jelentkező által írt könyvek, cikkek, tanulmányok jegyzékét.

(7) A névjegyzékbe való felvételi kérelem - külön-külön pályázattal - benyújtható mind a két névjegyzékre, illetőleg az Országos szakértői névjegyzék több szakterületére.

(8) Nem szükséges az erkölcsi bizonyítvány csatolása annak, akinél jogszabály rendelkezése alapján a büntetlenség az alkalmazás és a foglalkoztatás előfeltétele, továbbá, akinek a munkáltatója igazolja, hogy olyan munkakörben dolgozik, amelyben az alkalmazás előfeltétele a büntetlen előélet, és az alkalmazás óta tudomása szerint ez a feltétel fennáll.

(9) A hiteles okiratról készült másolatnak az eredetivel történő azonosságát, a tíz év gyakorlati idő meglétét a munkáltató, nyugdíjban lévő jelentkező esetén az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a megszűnt munkáltató fenntartója jogosult igazolni.

3. § (1) Az, aki szerepel a névjegyzékben, kérheti a névjegyzékben történő nyilvántartásának meghosszabbítását. A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelemre - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a nyilvántartásba vétel meghosszabbításával összefüggő kérelmet,

b) a nyilvántartásba vétel idejét, a jegyzék és a szakterület megnevezését,

c) a nyilvántartásba vétel óta végzett szakmai, illetve vizsgaelnöki, szakértői tevékenység ismertetését.

(3) A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő pályázatot legalább a nyilvántartási határidő lejárta előtt hat hónappal be kell nyújtani. A pályázathoz csatolni kell

a) legalább két - a végzett munkáról szóló - szakmai értékelést,

b)[5] azoknak az okleveleknek, bizonyítványoknak és tanúsítványoknak a hiteles másolatát, amelyekkel igazolni lehet a tevékenység folytatásához szükséges ismeretek elsajátítását (pl. pedagógus-szakvizsga oklevele, pedagógustovábbképzés keretében kiadott tanúsítvány), amennyiben ezeket korábban nem küldték meg a vizsgaközpont részére.

(4) A beérkezett pályázatokat évente két alkalommal kell elbírálni:

a) március 1-10. közötti időszakban az előző év szeptember 1-jétől a tárgyév február 15-éig beérkezett pályázatokat,

b) október 1-10. közötti időszakban a február 16-ától augusztus 31-éig beérkezett pályázatokat.

4. § (1) Törölni kell a névjegyzékből azt,

a) aki kéri,

b) akit öt évnél hosszabb ideje vettek fel a névjegyzékbe, s felvételét nem hosszabbították meg,

c) aki elhunyt,

d) akit büntetőeljárás keretében - jogerős ítélettel - a foglalkozásának gyakorlásától vagy a közügyek gyakorlásától eltiltottak,

e) akinek a törlését - az (2) bekezdés alapján - elrendelték.

(2) Elrendelhető a névjegyzékből való törlése annak, aki - neki felróható okból - több alkalommal nem vállalta el a szakértői, illetve vizsgaelnöki megbízást, vagy feladatának nem, vagy nem megfelelően tett eleget.

(3) Felfüggeszthető annak a szakértőnek a tevékenysége, akivel szemben a 2. § (1)-(2) bekezdése alapján döntéshozatalra jogosultnál panaszt nyújtottak be. A felfüggesztés a panasz kivizsgálásáig, legfeljebb három hónapig szólhat.

(4) A felfüggesztésről és a névjegyzékből való törlésről - hivatalból vagy bejelentés alapján - a 2. § (1)-(2) bekezdése alapján a felvétel tárgyában döntéshozatalra jogosult dönt.

5. § (1) A pályázatok értékelésére, a törléssel összefüggő döntések előkészítésére a vizsgaközpont, illetve a szakképesítésért felelős miniszter bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság hét tagból áll. A bírálóbizottság három tagját - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az oktatási miniszter kéri fel, két-két tagjára az oktatási miniszter vagy a szakképesítésért felelős miniszter megkeresésére az Országos Köznevelési Tanács, illetve a Közoktatáspolitikai Tanács tesz javaslatot.

(2) A szakképesítésért felelős miniszter felkérésére a bírálóbizottság négy tagjára javaslatot tehet az Országos Szakképzési Tanács vagy a szakképzésben érdekelt felsőoktatási intézmény is. A bírálóbizottság három tagját a szakképzésért felelős miniszter kéri fel. A szakképesítésért felelős miniszter döntése alapján a bírálóbizottság öt taggal is működhet, ha a benyújtott pályázatok száma nem éri el egy naptári évben a kettőszázat. Öttagú bizottság esetén a miniszter egy bizottsági tagot kérhet fel.

(3) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést-oktatást érintő szakértői és vizsgaelnöki ügyekben a bírálóbizottság jogkörét az Országos Kisebbségi Bizottság gyakorolja.

(4) A bírálóbizottság tagja saját pályázatának elbírálásában és az őt érintő döntés meghozatalában nem vehet részt. A bírálóbizottság szabályzatot fogad el, amelyben meghatározza működésének rendjét. A szabályzatot a vizsgaközpont, illetve a szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá. A bírálóbizottság tagjainak névsorát a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(5) Az Országos vizsgáztatási névjegyzék összeállítása és az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában történő közzététele a vizsgaközpont feladata. Az Országos szakértői névjegyzéket a vizsgaközpont, szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: névjegyzéket összeállító) állítja össze és teszi közzé évente két alkalommal, az elbírálást követő hónap utolsó napjáig a minisztérium hivatalos lapjában. Az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában valamennyi szakterület Országos szakértői névjegyzékét közzé kell tenni. A kiegészítéseket is magában foglaló egységes névjegyzéket szükség szerint, de legalább háromévenként közzé kell tenni.

6. § (1) A névjegyzékben szereplők részére - a névjegyzék összeállítója - sorszámmal ellátott igazolványt állít ki. Az igazolvány közokirat, amely igazolja, hogy tulajdonosa jogosult vizsgaelnöki, illetve szakértői feladatot ellátni.

(2) Az igazolvány tartalmazza:

a) a tulajdonos nevét, születési helyét és időpontját, lakóhelyének, ennek hiányában tartózkodási helyének címét,

b) azt a tevékenységet, amelynek ellátására az igazolvány jogosít,

c) az igazolvány kiállításának és érvényességének idejét,

d)[6] kiállitója bélyegzőjének lenyomatát, a kiállító aláírását.

(3) Annak részére, akit felvettek mind az Országos vizsgáztatási, mind az Országos szakértői névjegyzékbe, névjegyzékenként külön-külön igazolványt kell kiállítani. Annak a részére, akit az Országos szakértői névjegyzék több szakterületén vettek nyilvántartásba, akkor kell szakterületenként külön-külön igazolványt kiállítani, ha az egyes szakterületeknél eltérő az igazolvány kiállítására illetékes.

(4) Az igazolványokról nyilvántartást kell vezetni.

A szakértői tevékenység

7. § (1) A szakértő a szakértői tevékenységét az ország egész területén kifejtheti. A szakértő a feladatát államigazgatási eljárásban való közreműködés esetén kirendelés, más esetben megbízás (a továbbiakban együtt: felkérés) alapján látja el. Kirendelés előtt a szakértővel előzetesen egyeztetni kell, hogy elvállalja-e a szakvélemény elkészítését. Ha a szakértő a kirendelést nem fogadja el, vagy a kirendelés módosítását kéri, öt munkanapon belül jeleznie kell ezt a kirendelőnek.

(2) Adott ügyben nem lehet szakértő, aki az ügy tárgyilagos megítélésére nem képes, így különösen

a) az érintett közoktatási intézmény vezetője, illetve közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],

b) az érintett közoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló,

c) az adott ügyben szaktanácsadóként közreműködő,

d) a döntéshozatalban részt vevő.

(3) A szakértő a szakértői tevékenységéről nyilvántartást vezet, amelyben fel kell tüntetnie a felkérő megnevezését, a felkérés tárgyát, keltét, az elkészített szakvélemény keltét, valamint a munkadíjának és költségtérítésének megállapításához szükséges adatokat.

(4) A felkérésben meg kell határozni a feladat ellátásával összefüggő kérdéseket, így különösen

a) a szakértő nevét, szakterületét, azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznie,

b) azokat a kérdéseket, amelyekre választ kell adnia,

c) a szakértő részére átadott iratokat, az átadás időpontját,

d) a szakvélemény elkészítésének időpontját,

e) minden olyan szükséges tényt, adatot és tájékoztatást, amely a feladat ellátásához szükséges,

f) a szakértői tevékenységért járó ellenszolgáltatás megállapítására vonatkozó feltételeket, kikötéseket.

(5) A felkérésben meghatározható a szakvélemény terjedelme.

(6) A szakértő szakvéleményét - a felkérésben foglaltaknak megfelelően - írásban vagy szóban terjeszti elő. Az írásban elkészített szakvélemény magában foglalja különösen:

a) a szakértő adatait (név, lakóhely, szakterület, szakértői igazolvány száma),

b) a felkérésben foglaltak ismertetését,

c) a szakmai megállapításokat,

d) a levont következtetéseket, a javasolt intézkedéseket, mindazt, amit a szakértő fontosnak tart.

(7) Ha ugyanarra a feladatra több szakértőt kértek fel, a szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen feladatot látott el. Több szakértő esetén felkérhető szakértő az egységes - összefoglaló - szakvélemény elkészítésére is.

(8) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Ezekről a tényekről és adatokról csak a felkérésben meghatározottak szerint lehet tájékoztatást adni.

(9) Ha a szakértő olyan feladatban működik közre, amelynek finanszírozásához a vizsgaközpont nyilvános pályázat útján hozzájárul, a szakértő foglalkoztatásának szabályait a vizsgaközpont a pályázatban meghatározottak szerint ellenőrzi.

8. § (1) A szakértői tevékenységért munkadíj és költségtérítés jár. A munkadíjat és költségtérítést a felkérést adó állapítja meg, az e rendeletben meghatározott keretek között, a szakértő által készített jegyzék alapján.

(2) A szakértői véleményhez jegyzéket kell csatolni, amelyben a szakértőnek részleteznie kell a szakértői tevékenységet és a ráfordított időt, továbbá a munkadíj és költségtérítés megállapítását befolyásoló minden adatot, tényt. Több szakértő együttes eljárása esetén mindegyik szakértő külön-külön jegyzéket köteles benyújtani.

(3) A munkadíj a szakértői vélemény elkészítése évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)

a) húsz-harminc százaléka, a szakvélemény szóbeli ismertetése esetén,

b) harminc-ötven százaléka, kész dokumentum véleményezésekor, elektronikus és nyomtatott anyag esetén szerzői ívenként, a hang és képi ismerethordozón található dokumentum esetén százhúsz perc hosszúságú rész után,

c) százötven-kettőszázötven százaléka, önálló munkaként elkészített szakvélemény esetén, szerzői ívenként.

(4) Amennyiben a szakvélemény elkészítése során a (3) bekezdés a)-c) pontban felsoroltak közül több különböző feladatot kell megoldani, az egyes feladatokra a munkadíjat külön-külön kell megállapítani. A (3) bekezdés b)-c) pontjaiban a munkadíj arányos részét kell megállapítani, ha az előírt mennyiségnél kevesebbet kell véleményezni, illetve, ha a készített szakvélemény terjedelme nem éri el a meghatározott terjedelmet. A (3) bekezdés alapján számítható munkadíj legfeljebb száz százalékkal megemelhető, ha a szakvéleményt nem magyar nyelvű anyagról vagy nem magyar nyelven kell elkészíteni, vagy a szakvéleményt soron kívül - hét munkanapon belül - kell megadni, illetve a szakvélemény elkészítése különleges szakértelmet, az átlagosnál nagyobb munkaidő-ráfordítást, tudományos kutatást igényel.

(5) Az utazással eltöltött időre legfeljebb a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott díj alsó határának megfelelő összeg számolható el.

(6) A szakértő költségként számolhatja el a szakvélemény elkészítésével, az utazással és egyéb költséggel járó szükséges és igazolt pénzkiadását. A számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségek fedezésére (posta, telefon, irodaszer, világítás, fűtés stb.) költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány a szakértő részére megállapított munkadíj legalább tíz százaléka.

Vegyes rendelkezések

9. § (1) A névjegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos pályázat benyújtásakor a pályázó bírálati díjat köteles fizetni.

(2) A bírálati díj összege a pályázat benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)

a) tíz százaléka az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe,

b) huszonöt százaléka az Országos szakértői névjegyzékbe

benyújtott pályázat esetén.

(3) Ha a pályázat benyújtója mind a két névjegyzékre vagy több szakterületre kéri a felvételét, pályázatonként köteles bírálati díjat fizetni.

(4) A névjegyzéken való meghosszabbítás iránti kérelem és a jogorvoslati kérelem bírálati díja a (2) bekezdésben meghatározott díj összegének ötven százaléka.

(5)[7] Az e rendeletben megállapított bírálati díjat a vizsgaközpont, illetve a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztérium - e rendelet mellékletében meghatározott - bankszámláján kell befizetni a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson. A befizetett bírálati díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. A befizetett bírálati díj a vizsgaközpont, illetve az érintett minisztérium bevétele. A bírálati díj a bírálóbizottság feladatainak ellátásához, a jogorvoslati kérelmek elbírálásához, az e feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel. Ha a szakképesítésért felelős miniszter az e rendeletben meghatározott feladatai ellátásába pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményt von be, a bírálati díj az intézményi feladatok ellátásának fedezetéül is felhasználható.

10. § (1) A névjegyzékbe való felvétel iránti és a nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelem elbírálásával, továbbá a névjegyzékből való törlés, valamint a szakértői tevékenység felfüggesztésével összefüggő döntés meghozatalával kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: az államigazgatási eljárás általános szabályai) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Kirendelés esetén a szakértői tevékenységért járó munkadíj és költségtérítés megállapítása ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jogorvoslatnak van helye, megbízás esetén a vitás kérdésekben a bíróság dönt.

11. § (1) Ahol e rendelet pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű vizsgát, oklevelet, illetőleg tudományos fokozatot is érteni kell.

(2) 2002. január 1-jétől a névjegyzékbe az vehető fel, illetve annak a nyilvántartása hosszabbítható meg, aki a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés vagy a pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a vizsgaelnöki, illetve a szakértői feladatok ellátásához szükséges ismereteket.

(3) 2006. január 1-jétől a névjegyzékben csak azok szerepelhetnek, akik az (1) bekezdésben meghatározott ismereteket szakvizsgára történő felkészítés vagy továbbképzés keretében elsajátították.

(4) 2010. január 1-jétől a névjegyzékbe csak az vehető fel, aki az (1) bekezdésben meghatározott ismereteket pedagógus-szakvizsga keretében sajátította el, illetve tudományos fokozattal rendelkezik.

(5) Teljesítették az (1) bekezdésben meghatározott feltételt azok, akik 1997-ben vagy 1998-ban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában (XLI. évfolyam 16/II. és 24/II. szám, XLII. évfolyam 14/I. szám) közzétett továbbképzések keretében vagy a felsőoktatási intézmények által szervezett "mentor" képzések keretében sajátították el az előírt ismereteket.

(6) A szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a szakértő a közoktatási törvény 101. §-a (3) bekezdésének második gondolatjelében foglaltak alapján került a névjegyzékbe.

(7) A pedagógus-szakvizsga elvégzését igazoló oklevél, illetve a pedagógus továbbképzésen való részvételt igazoló okirat hiteles másolatának bemutatása a 2001. december 31. után benyújtott pályázatoknál kötelező.

12. § (1) Az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő - az e rendeletben meghatározottak szerint - az iskolarendszeren kívüli oktatás keretében is elláthat szakértői tevékenységet.

(2) A szakképzésért felelős miniszter az e rendeletben meghatározottak szerint olyan szakképesítésre, szakmacsoportra is elkészítheti a szakértői névjegyzéket, amelyik nem szerepel az iskolarendszerű szakképzésben.

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott pályázatok tekintetében kell alkalmazni.

(2)[8] Az e rendelet 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltakat a 2004. december 31. után benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(3)[9] A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az Országos szakértői névjegyzék és Országos vizsgáztatási névjegyzék elkészítéséről, a névjegyzékre történő felvétel eljárási kérdéseiről, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeiről szóló 6/1994. (IV. 13.) MKM rendelet , valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 52. §-a, rendelkezéseit azonban a hatálybalépése előtt benyújtott pályázatok tekintetében alkalmazni kell.

(4) 1999. októberben a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmeket az Oktatási Minisztérium bírálja el.

(5) A miniszter az e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül kéri fel az e rendelet 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott bizottság tagjait. Addig az időpontig a rendelet hatálybalépésekor alkalmazott eljárás szerint kell a pályázatokat elbírálni.

(6) A (6) bekezdésben foglaltak kivételével azok, akiknek a névjegyzékbe vétele e rendelet hatálybalépése után hat hónapnál rövidebb idő alatt jár le, a meghosszabbítás iránti kérelmet a hatálybalépést követő hat hónapon belül nyújthatják be. A rendelet hatálybalépése előtt névjegyzékbe vettek 2000. július 31-ig akkor is elláthatják a vizsgaelnöki és a szakértői feladatot, ha a nyilvántartásba vétel óta öt évnél hosszabb idő telt el.

(7) A rendelet hatálybalépése előtt a szakértői működéssel összefüggő egyes kérdéseknek a Munkaügyi Minisztérium ügykörét érintő szakterületeken való szabályozásáról szóló 1/1994. (I. 18.) MüM rendelet alapján kiadott szakoktatás szakértői és munkaerőpiaci képzés szakértői engedélyek a kiadástól számított öt évig, illetve, ha ennek eléréséig két évnél kevesebb idő lenne hátra, e rendelet hatálybalépésétől számított további két évig érvényesek.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 42/1999. (X. 13.) OM rendelethez[10]

A Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlák, amelyekre a bírálati díjat be kell fizetni

a) Belügyminisztérium Oktatási Főigazgatóság 10023002-00284787-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámla.

b) Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 10032000-01491838-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

c) Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 10032000-00285568-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámla.

d) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10032000-01494549 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

e) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 10032000-01460658-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

f) Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Igazgatás 10032000-01401026-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

g) Honvédelmi Minisztérium KPSZH (0101 Bp.) 10023002-01780420-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

h) Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

i) Informatikai és Hírközlési Minisztériuml0032000-00285544-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

j) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 10032000-01468216-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

k) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10032000-00282259-50000005 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

l) Oktatási Minisztérium 10032000-01425190-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

m) Pénzügyminisztérium 10032000-01454055-

00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

n) Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.