2001. évi CIX. törvény

a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról[1]

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény és a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló - módosított - 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik üzemeltetése és karbantartása (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja."

2. § A Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A közút kezelői:]

"b) az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a közlekedési és vízügyi miniszter által a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított közhasznú társaság (a továbbiakban: közútkezelő közhasznú társaság), költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik;"

3. § A Kkt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt kezelő szervek az autópályák használatáért úthasználati díjat szedhetnek, amelyet az autópályák és az autóutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására kell fordítani. A díjfizetéssel érintett autópályákat vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a közlekedési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg."

4. § A Kkt. 46/A. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46/A. § A közlekedési hatóság jogosult:

a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,

b) a járművezetők utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a járművezető,

c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közreműködő járművezető,

d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben - jogszabály alapján vezetett - névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember

személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani."

II. Fejezet

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosítása

5. §[2]

6. §[3]

7. §[4]

8. §[5]

9. §[6]

10. §[7]

11. §[8]

12. §[9][10]

13. §[11]

III. Fejezet

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

14. § A légiközlekedésről szóló - a 2000. évi CXXVII. törvénnyel módosított - 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) az 1. §-t követően a következő alcímmel és 1/A. §-sal egészül ki:

"Légi szabadságjog

1/A. § A légifuvarozó - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy eltérő viszonossági gyakorlat hiányában - jogosult utas, poggyász, áru vagy postai küldemény légi úton történő szállítására."

15. § Az Lt. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A légiközlekedési hatóság jogosult

a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező,

b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,

c) a szakszemélyzet repülőegészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy,

d) légijármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek és közreműködő szakszemélyzet személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.

(2) A légiközlekedési hatóság nyilvántartja az a)-c) pontokhoz kapcsolódó vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, jogosításokat, valamint a d) ponthoz kapcsolódó jogosultságokat."

16. §[12]

17. § Az Lt. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A postai küldemények légi úton való továbbításának postaszakmai szabályait a postáról szóló jogszabályok állapítják meg."

18. § (1) Az Lt. 37. §-a (1) bekezdése a) pontjának ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az a) pont a következő ad) alponttal egészül ki:

[37. § (1) A repülőtér lehet

a) nyilvános repülőtér: amelyet azonos feltételekkel bárki igénybe vehet:]

"ac) közös felhasználású polgári és katonai repülőtér;

ad) közös felhasználású katonai és polgári repülőtér;"

(2)[13]

(3) Az Lt. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés ab) és ac) pontjában megjelölt repülőteret a légiközlekedési hatóság, az ad) pontjában megjelölt repülőteret a katonai légügyi hatóság a légiközlekedési hatósággal együttesen kereskedelmi repülőtérré nyilváníthatja."

19. §[14]

20. § Az Lt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légijármű vezetője, illetve a szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag, továbbá egészségügyi és közbiztonsági szempontból alkalmas."

21. § Az Lt. - az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló 2000. évi CXXVII. törvény 21. §-ával megállapított - 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az illetékes kivizsgáló szerv jogosult a légiközlekedési baleset és repülőesemény szakmai vizsgálatával összefüggésben a balesettel, illetve eseménnyel érintett személyek személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni."

22. §[15]

23. § (1) Az Lt. 71. §-ának 12. pontja a következő f) ponttal egészül ki:

[71. § A törvény alkalmazásában

12. légiközlekedéssel összefüggő tevékenység:]

"f) a légijármű földi kiszolgálása"

(2) Az Lt. 71. §-a a következő 23-27. pontokkal egészül ki:

[71. § A törvény alkalmazásában]

"23. földi kiszolgálás: a repülőtéren a repülőtér-használóknak nyújtott, külön jogszabályban meghatározott tevékenység;

24. légifuvarozó: az, aki a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére jogosult;

25. menetrend alapján végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység: repüléssorozat, amely

a) személyszállítás, árufuvarozás, illetőleg a postai küldemények légijárművel történő továbbítása olyan módon, hogy az egyes repülések alkalmával a férőhelyeket bárki megvásárolhatja,

b) ugyanazon repülőterek közötti forgalmat szolgál ki, akár közzétett menetrendnek megfelelően vagy olyan rendszeres vagy gyakori repülésekkel, hogy azok felismerhetően rendszeres járatsort képviselnek;

26. üzleti terv: a tervezett gazdasági tevékenység részletes leírása meghatározott időszakra, különös tekintettel a piacfejlesztésre és a megvalósítandó beruházásokra, a tevékenység folytatásának pénzügyi, gazdasági vonzataira;

27. gazdasági célú légiközlekedési tevékenység: személyek, áruk és postai küldemények ellenérték fejében légi úton történő továbbítása."

24. §[16] Az Lt. 74. §-a a következő o)-q) ponttal egészül ki:

(E törvény alapján rendeletben állapítja meg)

"o) a miniszter a földi kiszolgálás feltételeit és engedélyezésének rendjét;

p) a miniszter az egyes légiközlekedési tevékenységek végzésének feltételeit;

q)

25. §[17]

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1)[18] Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2002. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a Kkt. 9/B. §-ának (3) bekezdése.

(2) E törvény 19. §-ának (3) bekezdésével módosított Lt. 45. §-ának (6) és (7) bekezdése 2003. július 1-jén lép hatályba.

(3)[19]

27. §[20]

28. § (1) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 19. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 10. § (1) bekezdésben meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult]

"k) a tevékenység végzését engedélyező hatóság, amennyiben a tevékenység végzésének, illetőleg engedélyezésének jogszabályban meghatározott feltétele a büntetlen előélet; továbbá a foglalkoztatás feltételeként jogszabályban meghatározott büntetlenség ellenőrzésére jogszabály alapján jogosult hatóság, illetve szerv."

(2) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 29. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához - adatigénylésre jogosultak)

"f) a tevékenység végzését engedélyező hatóságok, amennyiben a tevékenység végzését, illetőleg engedélyezését jogszabály nem teszi lehetővé abban az esetben, ha az érintett büntetőeljárás alatt áll; továbbá - amennyiben jogszabály a foglalkoztatást nem teszi lehetővé akkor, ha az érintett büntetőeljárás alatt áll - az ennek ellenőrzésére jogszabály alapján jogosult hatóság, illetve szerv."

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke