111/2001. (VI. 22.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló - többször módosított -100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit (a továbbiakban: részletes vizsgakövetelmények) az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) - szakmai előkészítő tantárgyak esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel, több szakképesítésért felelős miniszter esetén valamennyivel egyetértésben - a vizsgatantárgyak követelményei (a továbbiakban: általános vizsgakövetelmények) alapján dolgoztatja ki. Az általános vizsgakövetelmények, illetőleg a részletes vizsgakövetelmények kiadása előtt -a nemzeti, etnikai kisebbségeket érintő kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét, illetve az adott nemzeti, etnika kisebbséget érintő követelmények tekintetében az adott országos kisebbségi önkormányzat egyetértését."

2. §

Az R. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdés jelölése (6)-(9) bekezdésre módosul:

"(5) Amennyiben az iskola olyan általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyra, tantervi modulra kíván érettségi vizsgára történő felkészítést biztosítani, amelynek a kerettantervben előírt óraszáma a teljes tanulmányi idő alatt nem éri el a százharmincnyolc órát, helyi tantervében a felkészítés idejét legalább ennyi tanítási órára ki kell egészítenie."

3. §

Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezéslép:

"(3) Az iskola vagy az iskola fenntartója olyan vizsgatantárgy akkreditálását kezdeményezheti, amelynek a követelményeiből a helyi tantervben meghatározottak szerint legalább kétszer év végi osztályzatot kell szerezni, és a tantárgyat a teljes tanulmányi idő alatt legalább százharmincnyolc órában tanítani kell."

4. §

Az R. 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott eljárás során

megállapítható díj esetében alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át, 81. §-át és 88. §-át."

5. §

Az R. 2. számú melléklete az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott "Az érettségi vizsga vizsgatantárgyai és a vizsga formái" Első résszel egészül ki, s egyidejűleg az R. jelenlegi 2. számú mellékletének jelölése Második részre változik, továbbá a Második rész "I. Közismereti tantárgyak" része helyébe az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott "I. Közismereti tantárgyak" rész lép.

6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésének napján a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú - többször módosított -138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: r.)

a) 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A pályázat benyújtásának határideje - ha a pályázat hosszabb határidőt nem állapít meg - a közzétételtől számított harminc nap."

b)[1]

d) 14/B. §-ának (3) bekezdésében az "5. sorszáma" szöveg helyébe a "4. sorszáma" szöveg lép.

e) 14/B. §-ának (4) bekezdéséből hatályát veszti a "szabadidő szervező" szöveg, továbbá a 20. § (2) bekezdésének második mondata.

(3) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező - többször módosított 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 4-7. §-ban foglaltakat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a szabadidő szervező, továbbá a pedagógiai szakértő és a pedagógiai előadó tekintetében is alkalmazni kell."

(4) A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló - többször módosított - 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I. Rész 7. pontja a következő harmadik mondattal egészül ki:

"Vissza lehet vonni az alapítási engedélyt akkor is, ha indítási engedély nélkül szerveztek a program alapján továbbképzést."

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet 1. §-ának az R. 2. §-át megállapító rendelkezése;

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/1997. (I. 15.) Korm. rendelet 2. §-ának az r. 5. §-a (6) bekezdését megállapító rendelkezése;

c) az oktatási ágazatot érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 273/2000. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. §-a (3) bekezdését megállapító rendelkezése.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 111/2001. (VI. 22.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

ELSŐ RÉSZ

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TANTÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI

2. számú melléklet a 111/2001. (VI. 22.) Korm. rendelethez

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATANTÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1. KÖZISMERETI TANTÁRGYAK

BEVEZETŐ

Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményeinek funkciói

a) Az érettségi vizsga általános követelményei meghatározzák az érettségi vizsgatárgyak céljait, a követelményterületeket, témaköröket és a tanulók különböző követelményterületeken bizonyítandó képességét, tudását. A tantárgyi vizsgakövetelmények igazodnak a NAT és a kerettantervek fejlesztési követelményeihez, tehát építenek annak a tanulói tevékenységformákban és a továbbhaladás feltételeiben megjelölt teljesítményeire.

b) A követelmények megfogalmazása két szinten történik. A középszintű vizsgakövetelmények az oktatási miniszter által kiadott kerettanterveken alapulnak, és a középiskolai tanulmányok végére elérendő általános műveltség elsajátításának a követelményeit foglalják magukba. Az emelt szintű követelmények a felsőoktatásra történő felkészítést állítják előtérbe, a középszintű vizsga követelményeinek elmélyítésével, kiegészítésével.

c) Az általános követelmények segítik az emelt szinten oktatott tantárgyak, valamint azon tantárgyak és tantervi modulok helyi tanterveinek a kidolgozását is, melyek kerettantervi összóraszáma nem éri el az érettségi feltételeként meghatározottat.

d) Az általános követelmények lehetővé teszik a részletes vizsgakövetelmények (vizsgaleírások) meghatározását, amelyek alapján fejleszthetők a konkrét vizsga-feladattípusok, feladatsorok.

e) Az általános követelmények - az érettségi vizsgaszabályzat előírásaival együtt - alapul szolgálnak a tanulók vizsgateljesítményeinek minősítéséhez, a vizsgák eredményeinek összemérhetőségéhez.

Az általános vizsgakövetelmények felépítése

A vizsgatárgyak általános követelményeinek szerkezete, jellege valamennyi vizsgatárgyban hasonló. A vizsgakövetelmények megjelölik a vizsga célját, rögzítik a vizsga formáját, értelmezik és meghatározzák a két vizsgaszint különbségét, főbb vonalakban rögzítik az egyes vizsgaszinteken elvárható követelmények körét.

Az egyes vizsgatárgyak tartalmi követelményei a tanulók tudását (képességeit, készségeit, ismereteit) és elvárható teljesítményeit legtöbbször a fő témakörök, területek összefüggéseinek, folyamatainak, kulcsfogalmainak, törvényszerűségeinek, elveinek, szabályainak rendszeréhez kapcsolva határozzák meg.

Az érettségi vizsga hivatott minősíteni azt, hogy a vizsgázó képes-e

- a vizsgaszintek és a vizsgatárgyak megválasztásában megfontolt döntéshozatalra;

- világos, szabatos szóbeli és írásbeli kommunikációra, az anyanyelv árnyalt, igényes használatára, kulturált nyelvi magatartásra;

- az idegen nyelv/ek/en történő kommunikációra;

- a különböző információforrásokban való eligazodásra, azok tartalmainak, célirányos felhasználására;

- az elméleti ismeretek és az alkalmazott, gyakorlat-közeli, mindennapi tudás meggyőző összekapcsolására;

- logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodásra;

- a vizsgafeladatokban megjelenített különféle kérdés, probléma, problémahelyzet iránti nyitottságra; alternatívák felismerésére, mérlegelésére, kellő társadalmi érzékenységre;

- problémamegoldásra, az ahhoz szükséges tudás és képesség bizonyítására;

- a tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítására, képviseletére, érvelő megvédésére, mérlegelő ítéletalkotásra;

- a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő tudástartalmak (pl. ökológia, globalizáció, egészségvédelem) alkalmazására.

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásra vonatkozó sajátos követelmények

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő középiskolák a nevelési-oktatási feladataik ellátása során figyelembe veszik a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében és kerettantervében foglaltakat is.

A tantárgyi vizsgakövetelményekbe beépülnek a nemzetiségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret tantárgyak ismeretanyagai is. A történelem, a földrajz és az ének-zene tantárgy általános követelményei kiegészülnek a nemzetiségi identitás kialakításához szükséges követelményekkel.

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulóknál a nemzetiségi identitás kialakítását valósítják meg.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy céljaiban megfogalmazottakat a nemzetiségi nyelv és irodalom tekintetében is alkalmazni kell. A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák a nemzetiségek és nyelvnemzeteik irodalmi anyagával egészítik ki a tantárgy követelményeit helyi tanterveik elkészítése során. A középiskolák a világirodalom körébe tartozó ismereteket a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy követelményei közé is beépíthetik.

A nemzeti, etnikai, kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák a történelem és földrajz tantárgy követelményeibe beépíthetik a népismeret követelményeit is. Az ének-zene tantárgy keretében ismertetni kell a nemzeti, etnikai kisebbség dallamkincseit, zenei hagyományait.

A népismeret ismeretanyaga és követelményei az iskola helyi tantervében önálló tantárgyként is megjelenhet.

Az egyes témák tárgyalásának mélységére, az elvárt készségek szintjére, a különböző tevékenységi formákra és a vizsgafeladatokra vonatkozóan az érettségi vizsga tantárgyainak részletes követelményei (vizsgaleírásai) adnak útmutatást.

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

- hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

- önállóan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

- képes-e élethelyzetek, döntési, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék árnyalt bemutatására, értelmezésére;

- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;

- tud-e logikusan érvelni, következtéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;

- képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére és értékelésére;

- felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

- tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb kőrét kéri számon.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A történelem érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal, - birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.); - tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;

- képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások-vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

- fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;

- képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

A követelményekben:

- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek,

- nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek;

- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténetnek.

A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

A MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A matematika érettségi vizsga célja

A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel;

- tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni;

- elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével;

- képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére;

- képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni;

- képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni;

- képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni;

- képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló

- rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal;

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni;

- milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;

- képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése);

- képes-e bemutatni a matematika belső szépségét és az emberi kultúrában betöltött szerepét.

Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, nehezebb feladatok jellemzik az emelt szintet. A követelmények leírásában gyakran szereplő "szemléletes" jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, s így több téma, pl. az analízis - a felkészülésre fordítható idő alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, s csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

AZ IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

Az idegen nyelv érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsgával záruló középiskolai idegennyelv-oktatás céljai között szerepelnek pragmatikus célok (a kommunikatív kompetencia kialakítása), kognitív célok (ismeretek, információk közvetítése) és személyiségfejlesztő célok (nyitottság, tolerancia a másik ember iránt; önállóság, szociális viselkedés a kiscsoporton belül).

Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbiakban kifejtett kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban. A személyiségfejlesztő célok megvalósulásának mérésére az idegen nyelvi érettségi vizsga természeténél fogva nem alkalmas, de a vizsgázó személyiségének az érettségi vizsgán történő értékelése nem is lenne kívánatos.

A kommunikatív kompetencia összetevői a következők:

- nyelvi kompetencia,

- szociolingvisztikai kompetencia,

- szövegkompetencia,

- stratégiai kompetencia,

- szociokulturális kompetencia.

A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga céljaiban, komplexitásában, mennyiségében és minőségében tér el egymástól. A középszintű követelmények nélkülözhetetlenek az emelt szinten, de az emelt szint éppen abban különbözik a középszinttől, hogy más minőségű nyelvtudást kíván mérni.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e írott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegeket megérteni, saját gondolatait köznapi kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kifejezni, ezáltal megfelelni annak az érettségin elvárható általános műveltségi követelménynek, hogy részt tudjon venni a nemzetközi kommunikációban.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, írott és hallott idegen nyelvű szövegeket, érzékeli-e a rejtett jelentéstartalmakat is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és spontán módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget alkotni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket, rugalmasan és hatékonyan tudja-e használni az idegen nyelvet személyes, társadalmi, a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra, illetve a felsőfokú oktatásban való részvételre.

Tartalmi követelmények

A Tartalmi követelmények közép-, illetve emelt szintre összeállított Témakörök/Kompetenciák listája felöleli a nyelvtudás készségelemeit, a nyelvtani kompetenciát, valamint az idegen nyelvi érettségi vizsgán előforduló témákat. A közép- és az emelt szinten maguk a témák nem különböznek egymástól, de különböző a témák megközelítési módja. Míg a középszinten a megközelítési mód személyes, a vizsgázó tapasztalataihoz közel álló, konkrét és egyszerű, addig az emelt szinten a megközelítési mód általános, a vizsgázó tapasztalataitól távolabb eső, elvont és összetett.

A Követelmények rész egyrészt értelmezi, másrészt részletesebben kifejti a Témakörök/Kompetenciák-ban foglaltakat külön a közép-, illetve az emelt szintre.

Középszint

Emelt szint

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A fizika érettségi vizsga célja

A középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel;

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével összekapcsolni;

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait;

- képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni;

- képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni;

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel;

- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag alapvető fontosságú tényeit és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni;

- megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét;

- ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket;

- képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni;

- tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni;

- járatos-e a fizika tanult vizsgálati. és kővetkeztetési módszereiben;

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat;

- képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre;

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;

- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag logikai csomópontjait képező, alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni;

- képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni;

- ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit;

- rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;

- tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértésére és elemzésére.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

A KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli vagy szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A kémia érettségi vizsga célja

A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

- ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket;

- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

- tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait;

- képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni;

- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, illetve értelmezni; képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit;

- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek, vegyületek tulajdonságait.

Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

- ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket, rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos alapismeretekkel;

- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

- tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél;

- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;

- képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal megadni;

- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit, a kémiatudomány gyakorlati, és műszaki alkalmazásait, hasznosságát, veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a kémiatudomány és a vegyipar fejlődésének irányát, az európai normák érvényesülését;

- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

MÁSODIK RÉSZ

KÖZISMERETI TANTÁRGYAK

A BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A biológia érettségi vizsga célja

A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit;

- képes-e egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni;

- érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket;

- képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben;

- felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megelőzés és az egészséges életmód szabályait;

- ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait;

- képes-e véleményét - különösen az etikailag is fontos kérdésekben - kifejteni, alátámasztani, ismeri-e a lehetséges ellenérveket.

A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is.

Tartalmi követelmények

Középszint

A FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A Földünk és környezetünk érettségi vizsga célja

A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel;

- képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal;

- rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival;

- képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, az információkat értelmezni, illetve alapvető következtetéseket levonni azokból;

- jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében;

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában szóban számot adni;

- képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére.

Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat;

- tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében;

- jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására;

- rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok, problémák felismerésének és megoldásának képességével;

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve hogyan képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására;

- képes-e földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

AZ ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlat és szóbeli és írásbeli

Emelt szinten: gyakorlat és szóbeli és írásbeli

Az ének-zene érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e jól artikuláltan, tisztán intonálva, zeneileg formáltan énekelni;

- tudja-e kottaolvasási ismereteit alkalmazni a lapról olvasáskor;

- képes-e a tanult zeneművek hallás utáni felismerésére, a zeneszerzők, a műfajok meghatározására;

- ismeri-e a zenetörténeti korok általános jellemzőit;

- képes-e a társművészeti

- irodalmi, képzőművészeti, építészeti, színházművészeti

- kapcsolódások felvázolására;

- tud-e stílusjegyek alapján zenetörténeti korszakokat meghatározni;

- képes-e dallamírásra a tanult hangnemekben (3#-3b).

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az esztétikai és előadói szempontoknak megfelelő éneklésre; helyes légzéstechnikára és artikulációra, biztos intonációra, frazeálásra, formálásra;

- tudja-e alkalmazni zenei ismereteit a lapról olvasáskor;

- tud-e tájékozódni a zeneirodalom kiemelkedő alkotásai között;

- képes-e zeneművek meghallgatása alapján a stílusok, zeneszerzők, művek, műfajok felismerésére, meghatározására;

- összefüggéseket, kapcsolódásokat fel tud-e tárni a különféle művészeti ágak között, képes-e e társművészeti kapcsolatok kifejtésére;

- a műelemzésekben tudja-e tanult ismereteit alkalmazni;

- képes-e a zenei hallás és íráskészségek megfelelő szintű alkalmazására;

- képes-e hangközök, hangzatok lejegyzésére, éneklésére és hallás utáni megnevezésére;

- képes-e diktálás alapján egy- és kétszólamú dallamok lejegyzésére.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és gyakorlati

Emelt szinten: gyakorlati és írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli

A rajz és vizuális kultúra vizsgacélja

A tárgy jellegéből következik, hogy a vizuális alkotás és a vizuális befogadás ugyan egyazon tanulási folyamat része, de mint különálló képességrendszerrel szemben támasztott követelmény, külön kompetenciaként jelenik meg a követelményrendszerben.

Mind a vizuális alkotás, mind a vizuális befogadás vizsgakövetelményeiben az ismeret jellegű tudáselemek és ezek készségszintű alkalmazása különbözőképpen kapnak hangsúlyt a két vizsgaszinten. Az emelt szintű követelmény a középszinthez képest tartalmában - az ismeretek mennyiségében - nem bővül jelentősen, arányosan változik azonban a készségek, képességek alkalmazásának szintje tekintetében. Ennek értelmében az emelt szintű vizsga során lényegesen fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek önálló alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek és alkotó gondolkodás alkalmazása.

A rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e

- a vizuális jelenségek megfigyelésére, széles körű elemző vizsgálatára, és esztétikai, kommunikációs szempontok szerinti megítélésére;

- a vizuális nyelv elemeinek megfelelő használatára és segítségével vizuális alkotások elemzésére;

- a vizuálisan érzékelhető tárgyak és jelenségek megjelenítésére és egyéni elképzelések, érzések kifejezésére különböző eszközökkel;

- a különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák sajátos és közös vonásainak bemutatására, sokrétű értelmezése, kritikus megítélésére;

- a képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazására és ennek árnyalt vizuális kifejezésére;

- értelmezhető vizuális közlések létrehozására a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával;

- időben és térben eltérő korok és kultúrák művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatására, értelmezésére és az ismeretelemek segítségével elemzésre;

- megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használatára;

- leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztására;

- önálló döntéseken alapuló alkotó gondolkodásra és alkotói magatartás bemutatására,

- problémahelyzetben kreatív megoldások bemutatására.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati és szóbeli

Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli

Az informatika érettségi vizsga célja

Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékéről.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- Képes-e kiválasztani a munkájához megfelelő informatikai eszközöket;

- alkalmazói szinten önállóan tudja-e használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához;

- képes-e a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használni;

- tudja-e használni a legismertebb alkalmazói rendszereket;

- ismeri-e az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni;

- képes-e az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni;

- képes-e a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetőségeinek felhasználására;

- képes-e a további szakmai fejlődésre.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a fentieken túl a vizsgázó

- képes-e az algoritmikus gondolkodásra;

- képes-e problémák megfogalmazására és számítógépes megoldások tervezésére;

- képes-e a számítógépes megoldások elkészítésére.

A követelményekben megfogalmazott 1-3. és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli, a 3-8. sorszámúakat a gyakorlati érettségi vizsgán kell számonkérni mindkét szinten.

A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

A TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli és gyakorlati

Emelt szinten: szóbeli és gyakorlati

A testnevelés érettségi vizsga célja

A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le.

A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására;

- rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával;

- képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására;

- rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására;

- képes-e a mozgás

- kommunikáció alkalmazására.

Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri és tudja-e értelmezni

- értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását;

- az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait,

- ismeri-e a testi képességek, és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit,

- tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét;

- ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

A FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli

Emelt szinten: írásbeli, szóbeli

A filozófia érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megtudja-e különböztetni a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmódot;

- elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

- tudja-e a tanult filozófiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket alkalmazni;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

- képes-e eredeti forrásból merített, rövid filozófiai szöveget értelmezni;

- képes-e a különböző filozófiai álláspontokat megkülönböztetni;

- felismeri-e a kiemelt korszakok művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjait.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy

- képes-e hétköznapi problémát a filozófia szintjén megfogalmazni;

- elsajátította a követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

- tudja-e alkalmazni a tanult filozófiai alapfogalmakat és képes-e azok többrétegű értelmezésére;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

- képes-e eredeti forrásból merített filozófiai szöveget értelmezni;

- képes-e az önálló kérdésfeltevésre és véleményalkotásra;

- képes-e a meghatározott filozófiai problémára adott válaszok összehasonlítására;

- rá tud-e mutatni egy korszak művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjaira;

- tud-e a válaszok sokféleségében kronológiailag tájékozódni.

A követelményrendszerben szereplő három nagy témakör egyike sem új ismereteket tartalmaz a többihez képest, hanem ezek más szempontú elrendezését jelenti. A felsorolt filozófusok a megjelölt filozófiai problémák reprezentánsai, a megadott korszakok és irányzatok kiemelkedő képviselői.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint

A HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

(világnézetileg elkötelezett iskolák részére)

(Katolikus, református, evangélikus vallású tanulók számára)

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A hittan érettségi vizsga célja

A hittan oktatásnak kettős feladata van: egyrészt segít a tanulók hitének ébresztésében, elmélyítésében, az istenszeretet növekedésében, a fiatalok a keresztény/keresztyén életgyakorlatba történő bevezetésében, másrészt oda kell eljuttatnia a diákokat, hogy felfogják az isteni igazság teljességét.

Az érettségi vizsgán mérhető és értékelhető a hitoktatás folyamán elsajátított ismeret a Szentháromság egy Istenről, az ő egyházáról, egyházának tanításáról és küldetéséről a világban.

Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A követelményekben

- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és vallási ismeretek, amelyek segítségével a vizsgázó aktualizálni tudja felekezete tanításait, el tud igazodni korunk erkölcsi kérdéseiben,

- nagy figyelmet kapnak a korszerű biblia és teológiai ismeretek, illetőleg azok a készségek és ismeretek, amelyek egyháza tanításának komplex és időszerű bemutatásához szükségesek,

- fontos szerepet kapnak azok az ismeretek, amelyek egyháza jelenkori társadalmi, szociális és kulturális tevékenységét és azokat az erőfeszítéseket mutatják be, amelyeket egyháza az emberiség üdvösségének érdekében fejt ki.

A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a keresztény/keresztyén élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal;

- tudja-e használni az alapvető vallási terminológiákat, a vallási fogalmakat, a szakkifejezéseket, a szaknyelvet;

- ki tudja-e fejezni ismereteit szóban és írásban;

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel felekezetének tanításait korszerűen be tudja mutatni;

- jártas-e a bibliai szövegek olvasásában és értelmezésében;

- látja-e a kapcsolatot a Biblia tanítása és mai életünk között: látja-e azokat az erkölcsi értékeket, amelyek pozitívan alakíthatják életünket és világunkat, valamint ismeri-e a kereszténység/keresztyénség alapvető válaszait a személyes és végső kérdésekre;

- képes-e vallási ismereteit a dialógus és az ökumené szellemében mások számára közvetíteni;

- birtokában van-e felekezetének, egyházának történetében az alapvető tényeknek (időpontok, személyek, események).

A középszintű vizsga a jelöltektől az alapvető hittani ismereteket, kifejezőképességet, az ismeretek rendszerezési képességét, a hittani tudás alkalmazását, valamint az erkölcsi ítéletalkotás képességét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban az egyházi felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A középszintű követelményeket meghaladó komplex ismereteket, összetettebb teológiai kérdések világos előadását, korszerű bibliai és egzegetikai ismereteket, magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb vélemény- és ítéletalkotási készségeket vár el.

Az érettségi vizsga témaköreit és részletes követelményeit az egyes felekezetek tanterveik alapján fogalmazzák meg.

Tartalmi követelmények

Középszint

Emelt szint