140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet

egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az 1. számú és 2. számú mellékletben meghatározott kültéri berendezéseket gyártó, forgalmazó, valamint importáló gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban együtt: gyártó), valamint azokra a berendezésekre, amelyeket az adott célnak megfelelő használatra, önálló egységként hoznak forgalomba és helyeznek üzembe.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) azokra a nem gépi hajtású tartozékokra, amelyeket önállóan hoznak forgalomba vagy helyeznek üzembe, kivéve a kézi betontörő és fejtőkalapácsokat és a hidraulikus fejtőkalapácsokat;

b) az olyan berendezésekre, melyeket elsődlegesen áruk vagy személyek közúti, vasúti, légi vagy vízi úton történő szállítására terveztek, valamint az olyan különleges tervezésű és konstrukciójú berendezésekre, melyeket katonai, rendőrségi vagy veszélyhelyzetben történő felhasználásra terveztek.

(3) Vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és hasonló események kapcsán bemutatható olyan berendezés is, amely nem felel meg e rendelet követelményeinek. Ebben az esetben azonban ezt a tényt és azt, hogy nem hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe addig, amíg nem tették alkalmassá e rendelet előírásainak való megfelelésre, jól látható feliraton jelezni kell.

1/A. §[1]

A kültéri berendezés üzembe helyezését megelőző megfelelőségértékelés tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény, továbbá a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a)[2] kültéri berendezés: minden olyan kültéri felhasználásra szánt, a környezetbe zajt kibocsátó gép, amelyet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendelet gépnek határoz meg, és amely - tekintet nélkül a meghajtás módjára - önjáró vagy mozgatható, továbbá a típusa szerint kültéri, nem motoros hajtású, de a környezetbe zajt kibocsátó ipari alkalmazású vagy szabadtéren használatos szerkezet is;

b) megfelelőség-értékelési eljárás: a 4-7. számú mellékletek szerinti eljárás valamelyike;

c)[3]

d) LWA hangteljesítményszint: 1 pW-ra vonatkoztatott A-hangteljesítmény dB-ben az MSZ EN ISO 3744 és az MSZ EN ISO 3746 szabványok szerint meghatározva;

e) mért hangteljesítményszint: olyan hangteljesítményszint, amelyet külön jogszabályban rögzített eljárások szerinti mérések alapján határoznak meg. A mért értékek meghatározhatók, vagy a berendezéstípus egy jellemző darabjára, vagy pedig a berendezések átlagmintájára;

f)[4] garantált zajszint: olyan hangteljesítményszint, amelyet a külön jogszabályban rögzített eljárásoknak megfelelően határoztak meg, és amely magában foglalja a különböző gyártásból és mérési módszerekből adódó bizonytalanságokat, és amelyet a gyártó vagy meghatalmazott képviselője akként igazol, hogy - figyelembe véve az alkalmazott és a műszaki dokumentációban hivatkozott műszaki eljárásokat - az adott kültéri berendezés, illetve berendezéstípus által kibocsátott zajszint ezt az értéket nem haladja meg;

g) zajcímke: a garantált zajszintet tartalmazó felirat (mintáját a 8. számú melléklet tartalmazza), melyet a megfelelőségi jelölés mellett kell elhelyezni;

h)[5]

i)[6] EK megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője írásbeli nyilatkozata arról, hogy a gép vagy kültéri berendezés megfelel az e rendelet szerinti követelménynek;

j)[7] megfelelőségi tanúsítvány: a bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy kültéri berendezés típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak megfelel;

k)[8] típusvizsgálati tanúsítvány: a bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy kültéri berendezés típusmintája a jogszabály előírásainak megfelel;

l) nemzeti szabványként közzétett európai szabvány: a CEN vagy a CENELEC európai szabványügyi szervezetek által jóváhagyott, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvénynek megfelelően magyar nemzeti szabványként közzétettek.

2/A. §[9]

A kültéri berendezés (a továbbiakban: berendezés) olyan környezetben való használata, ahol a hangátvitel nem eléggé tompított, szabadtéri használatnak minősül.

3. §

(1) Csak olyan berendezés hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe, amely esetében a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja, hogy[10]

a) a berendezés környezeti zajkibocsátása megfelel az erre vonatkozó külön rendelet előírásainak;

b)[11] a bejelentett szervezet lefolytatta az 1. számú mellékletben foglalt berendezés tekintetében a 9. § (1) bekezdés szerinti megfelelőségértékelési eljárást vagy a 2. számú mellékletben foglalt berendezések vonatkozásában a 9. § (2) bekezdés szerint járt el;

c)[12] a berendezés CE-jelöléssel ellátott, és azon a garantált zajszintet feltüntették, valamint rendelkezik EK megfelelőségi nyilatkozattal.

(2)[13]

(3)[14] A zajcímkét a berendezésen jól láthatóan, olvashatóan és maradandóan kell elhelyezni.

(4)[15] Amennyiben a berendezésnek

a) a gyártója nem állapítható meg, vagy

b)[16] nincs az Európai Gazdasági Térségben gyártója vagy a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, valamint

c)[17]

a rendeletben foglalt előírások betartásáért a berendezés forgalombahozója vagy üzembehelyezője felel.

(5)[18] Az e rendeletben foglalt követelmények betartását a fogyasztóvédelmi hatóság és a piacfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) ellenőrzi.

(6)[19] A megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló rendelet szerinti kijelölő hatóságként a Kormány a Kormányhivatalt jelöli ki.

4. §[20]

5. §

(1)[21] A berendezés gyártója vagy annak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője minden berendezéstípushoz EK megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. A nyilatkozat legalább a 3. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

(2)[22] Az EK megfelelőségi nyilatkozatot magyar nyelven kell kiállítani. Amennyiben az EK megfelelőségi nyilatkozatot nem magyar nyelven állították ki, annak hitelesített fordítását kell elkészíttetni.

(3)[23] A berendezés gyártója vagy annak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles megőrizni az EK megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, valamint a 4. számú melléklet 3. pontja, az 5. számú melléklet 3. pontja, a 6. számú melléklet 2. pontja és a 7. számú melléklet 3.1. és 3.3. pontja szerinti műszaki dokumentációt az utolsó berendezés legyártását követő 10 évig.

6. §

(1)[24] Ha a Kormányhivatal megállapítja, hogy valamely forgalomba hozott vagy üzembe helyezett berendezés nem felel meg a 3. § (1) bekezdésének b), c) pontjában foglalt előírásoknak, akkor megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a berendezés gyártója vagy annak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője a berendezést olyan állapotba hozza, hogy az megfeleljen az előírásoknak.

(2)[25] A Kormányhivatal korlátozza vagy megtiltja a berendezés forgalomba hozatalát, illetve üzembe helyezését, ha[26]

a) a berendezés zajkibocsátása a 3. § (1) bekezdés a) pontjában hivatkozott határértéket meghaladja, vagy

b) a berendezés az (1) bekezdésben megtett intézkedések ellenére sem felel meg a 3. § (1) bekezdés b), c) pontjában foglalt előírásoknak.

(3)[27]

7. §

(1) A zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések garantált zajszintje nem haladhatja meg a külön rendeletben megadott hangteljesítményszint-határértékeket.

(2) A zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

8. §

(1) Azokra a berendezésekre, amelyeknél a hangteljesítményszint-határérték nincs megállapítva, a garantált hangteljesítményszintet kell megadni.

(2) A hangteljesítményszint-határértékkel nem rendelkező berendezések listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

9. §

(1)[28] Az 1. számú mellékletben felsorolt minden berendezést forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés előtt a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles alávetni az alábbi megfelelőség-értékelési eljárások egyikének:

a) belső gyártásközi ellenőrzés a műszaki dokumentáció értékelésével és az eljárás időszakos ellenőrzésével az 5. számú mellékletnek megfelelően, vagy

b) minden egyes egység egyedi vizsgálata a 6. számú mellékletnek megfelelően, vagy

c) teljes körű minőségbiztosítás a 7. számú mellékletnek megfelelően.

(2)[29] A 2. számú mellékletben felsorolt minden berendezés esetén forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés előtt a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles minden berendezéstípust alávetni belső gyártásközi ellenőrzésnek a 4. számú mellékletnek megfelelően.

10. §

(1)[30]

(2)[31] A Kormányhivatal - az Európai Bizottság vagy a tagállamok illetékes hatóságának megkeresésére - a gyártótól bekér és az Európai Bizottság vagy a tagállamok illetékes hatósága rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amelyet egy berendezéstípus megfelelőség értékelése során felhasználtak, beleértve a 4. számú melléklet 3. pontja, az 5. számú melléklet 3. pontja, a 6. számú melléklet 2. pontja, valamint a 7. számú melléklet 3.1. és 3.3. pontja szerinti műszaki dokumentációt.

11. §

(1)[32] A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a Kormányhivatalnak megküldeni minden egyes - e rendelet hatálya alá tartozó - berendezéstípus EK megfelelőségi nyilatkozatának másolatát.

(2)[33] A Kormányhivatal a berendezéstípusok EK megfelelőségi nyilatkozatát továbbítja az Európai Bizottságnak.

12. §

(1) E rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2002. január 3-án lép hatályba.

(2) A rendelet 3. § (3) bekezdés c) pontja és a 11. § (2) bekezdése az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3)[34]

(4)[35] Ez a rendelet - az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelettel együtt - a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i, 2000/14/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvének való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelethez

Zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések

(Felsorolás és rövid leírás.)

1. Építőipari teheremelők (robbanómotoros hajtással)

Gépi meghajtású, ideiglenesen telepíthető építőipari emelő olyan személyek használatára, akik részére a gépészeti és építési munkahelyekre a belépés engedélyezett. A berendezést az jellemzi, hogy

a) meghatározott szinteket szolgál ki, és platóval rendelkezik, és

- kizárólag teherszállításra való,

- személyek részére, be- és kirakodáskor lehetővé teszi a rájárást,

- lehetővé teszi a fel- és leszerelést, illetve a karbantartást végző személyek rálépését és utazását,

- kézi vezérlésű,

- mozgása függőleges vagy a függőlegestől legfeljebb 15°-ban eltérő pályán lehetséges,

- sodronykötél, lánc, csavarorsó és anya, fogasléc és fogaskerék, hidraulikus emelő (közvetlen és áttételes) vagy táguló rudazat (háromkirályok csillaga) támasztja alá, vagy tartja,

- külön szerkezet által megtámasztott vagy támasz nélküli árboccal rendelkezik; vagy

b) egy felső pódiummal vagy a vezeték felső végéig (pl. a tetőig) felemelhető munkafelülettel rendelkezik, amely el van látva teherszállító eszközzel, és

- kizárólag teherszállításra szolgál,

- úgy tervezték, hogy a be- és kirakodáskor vagy a karbantartáskor, illetve a fel- és leszereléshez nem szükséges rálépni,

- személyeknek mindenkor tilos rálépni és rajta utazni,

- kézi vezérlésű,

- a függőlegestől legalább 30°-ban hajló pályán történő mozgásra tervezték, de az ettől eltérő bármely szögben használható,

- acél drótkötél tartja, és pozitív hajtás működteti,

- állandó nyomású nyomáskapcsoló vezérli,

- nincs ellensúlya,

- maximális terhelése 300 kg,

- maximális sebessége 1 m/s>,

- a vezetékeit külön szerkezet támasztja alá.

2. Döngölőgép

Különféle anyagokat például kavicsfeltöltést, földfeltöltést, aszfaltfelületet hengerléssel, döngöléssel vagy vibrációval tömörítő berendezés. A jármű lehet önjáró, vontatott, tolt vagy traktorra szerelt. A döngölőgépeket a következők szerint osztályozzák:

- A gépen ülő kezelővel működtetett hengerek; önjáró tömörítőgépek egy vagy több hengeres fémtesttel (dobbal) vagy gumikerekekkel. A kezelőállás a gép szerves része.

- Tolt henger; önjáró tömörítőgép, egy vagy több fém hengeres testtel (dobbal) vagy gumikerekekkel. A haladó mozgást, kormányzást, fékezést és a vibrálást vezérlő kezelőszervek úgy helyezkednek el a gépen, hogy a gépet egyetlen kezelő személy kézzel vagy távvezérléssel tudja működtetni.

- Vontatott henger; önálló hajtással nem rendelkező tömörítőgép, egy vagy több fém hengeres testtel (dobbal) vagy gumikerekekkel. A kezelőállás egy traktoregységen van.

- Lapvibrátorok vagy vibrációs döngölők; olyan tömörítőgépek, amelyek rendszerint lapos, rezgő alaplemezzel vannak ellátva. A gépet egyetlen kezelő személy működteti vagy egy hordozó erőgépre van rászerelve.

- Robbanó döngölők: olyan tömörítőgépek, amelyek rendszerint lapos alaplemezzel vannak ellátva. A tömörítőgép a belső égésű robbanás nyomásának hatására alapvetően függőleges irányban mozog. A gépet egyetlen kezelő személy működteti.

3. Kompresszorok (<350 kW)

Bármely, levegőt, gázokat vagy gőzöket a szívónyomásnál nagyobb nyomásra sűrítő gép, amely cserélhető szerszámokkal használható. A kompresszor részei: maga a tulajdonképpeni kompresszor, azaz a fő mozgatóegység, és minden tartozék vagy alkatrész, amely a kompresszor biztonságos üzemeléséhez szükséges.

Ebbe a fogalomba nem tartoznak a következő berendezések:

- ventilátorok, illetve levegőt cirkuláltató berendezések, amelyek pozitív nyomása nem nagyobb 110 000 pascalnál;

- vákuumszivattyúk, azaz olyan berendezések vagy készülékek, melyek zárt térből, az atmoszferikus nyomásnál alacsonyabb nyomáson szívják a levegőt;

- gázturbinás motorok.

4. Kézi betontörő és fejtőkalapácsok

A mélyépítési és az építési helyszíneken használatos, bármely módon működtetett betontörő és fejtőkalapácsok.

5. Építőipari csörlők (robbanómotoros hajtású)

Motorhajtású, ideiglenesen felállított emelőberendezés, amely a felfüggesztett teher emelésére és süllyesztésére szolgál.

6. Földtolók (<500 kW)

Önjáró kerekes vagy lánctalpas gép, amely a rászerelt szerszámok segítségével húzó- vagy tolóerőt fejt ki.

7. Dömperek (<500 kW)

Önjáró kerekes vagy lánctalpas gép, amely nyitott eszközzel szállítja, billenti vagy szórja az anyagot. A dömpereket önrakodó berendezéssel is fel lehet szerelni.

8. Hidraulikus vagy köteles kotrók (<500 kW)

Önjáró lánctalpas vagy kerekes gép, amelynek felépítménye legalább 360°-ban képes elfordulni. Az anyagot kitermeli, velük elfordul, és a gémre szerelt és karon vagy teleszkópos gémen elmozduló puttony segítségével rakodik anélkül, hogy az alváz vagy alépítménye az egyes ciklusok alatt elmozdulna.

9. Kotró-rakodók (<500 kW)

Önjáró lánctalpas vagy kerekes gép, amelynek fő tartószerkezete egy kanalas homlokrakodót és hátulsó kotrót hordoz. Kotró üzemmódban a gép a gép felé irányuló kotrómozgással leás a talajszint alá. A kotrószerkezet emel, elfordul és ürít-rakodik, ezalatt a gép egyhelyben rögzített. Rakodó üzemmódban a gép előre haladás közben rakodik vagy kotróként üzemel, az anyagokat emeli, szállítja és üríti, illetve rakodik.

10. Földgyaluk (<500 kW)

Önjáró kerekes gép, állítható pengével, amely az első és hátsó tengelyek között helyezkedik el, és amely vágja, mozgatja és a szintezési követelményeknek megfelelően elteríti az anyagot.

11. Hidraulikus nyomásfokozók

Bármely olyan gép, amely cserélhető szerszámokkal üzemel, és a folyadékot a bemenő nyomásnál nagyobb nyomásra sűrít. Részei: hajtás, szivattyú tartállyal vagy anélkül és a tartozékok (pl. vezérlés, nyomáscsökkentő szelep).

12. Talaj- és szeméttömörítő homlokrakodók (<500 kW)

Önjáró kerekes tömörítőgép, kanalas homlokrakodóval, acélkerekekkel (hengerekkel), elsődlegesen talaj, földfeltöltés vagy hulladék (szemét) tömörítésére, mozgatására, szintezésére és rakodására.

13. Fűnyírók (kivéve a mezőgazdaságban és az erdészetben alkalmazott berendezéseket, valamint az olyan kombinált gépeket, amelyeknek főhajtóműve több, mint 20 kW teljesítményű)

Kézzel tolható vagy ülőkével ellátott fűnyírógép vágószerkezettel. A vágószerkezet a talajfelszínnel közel párhuzamos síkban dolgozik. A berendezés a talajt használja a tarlómagasság vezérlésére, kerék, légpárna vagy csúszótalp, stb. segítségével. Erőforrása belső égésű motor vagy villanymotor. A vágószerszám állhat

a) merev vágókésekből,

b) nemfémes húrból vagy szabadon forgó nemfémes késekből, amelyek mozgási energiája több, mint 10 J. A mozgási energiát az MSZ EN 786:1999 szabvány B melléklete szerint kell meghatározni.

Idetartozik az a kézzel tolható vagy ülőkével ellátott fűnyírógép vagy fűnyíró feltéttel felszerelt gép, amelyben a vágószerkezet vízszintes tengely körül forog, és a nyírási műveletet álló pengerúd vagy kés végzi (hengeres fűnyírógép).

14. Gyepvágók/gyepszegélyvágók

Elektromos hajtású, kézzel tolható vagy kézben tartott fűnyírógép fű vagy hasonló lágy növényzet vágására. A vágószerszáma nemfémes húr vagy szabadon forgó nemfémes késekből áll, amelyek mozgási energiája nem több, mint 10 J. A vágószerszám a talajfelszínhez viszonyítva közel párhuzamos (a fűnyírónál) vagy merőleges (a szegélynyírónál) síkban dolgozik. A mozgási energiát az MSZ EN 786:1999 szabvány B melléklete szerint kell meghatározni.

15. Villás emelőtargoncák belső égésű motorhajtással, ellensúllyal

Kerekes, belső égésű motorral hajtott villás emelőtargonca, ellensúllyal és (árbocos, teleszkópos karú vagy csuklós karú) emelőberendezéssel. A kialakításuk szerint lehetnek:

a) terepjárók (kerekes ellensúlyos targoncák elsődlegesen rendezetlen természetes terepen való működésre és előkészített terepre, pl. építési munkahelyekre);

b) egyéb ellensúlyos emelőtargoncák - kivéve a kifejezetten konténerek rakodására való villás targoncákat -, amennyiben névleges teherbírásuk nagyobb, mint 10 tonna.

16. Rakodógépek (<500 kW)

Önjáró kerekes vagy lánctalpas jármű a homlokoldalára szerelt kanáltartó szerkezettel és bekötéssel, amely előrehaladó mozgás közben rakodik vagy kitermeli a földet, az anyagot felemeli, szállítja és kiüríti.

17. Mobil daruk

Gémmel felszerelt önjáró daru, amely rakománnyal vagy anélkül haladó mozgást végezhet, nincs szüksége épített pályára, és a stabilitását a súlypontjának elhelyezkedése biztosítja. Lehet kerekes vagy lánctalpas jármű, vagy egyéb mobil elrendezésű. Álló helyzetben a stabilitás növelésére tappancsok vagy más tartozékok támaszthatják meg. A mobil daru felépítménye teljesen vagy részlegesen körbeforoghat és lehet nem forgó kivitelű. A teheremeléshez és a gémbillentéshez rendszerint egy vagy több emelőberendezéssel és/vagy hidraulikus munkahengerrel van felszerelve. A mobil daruk gémje vagy teleszkópos vagy csuklós, vagy rácsos szerkezetű, vagy ezek kombinációja lehet. A gém olyan kialakítású, hogy könnyen le lehessen engedni. A gémre a teher felfüggesztését horogszerkezettel vagy más, különleges teheremelő csatlakozóberendezéssel lehet megoldani.

18. Motoros kapák (<3 kW)

Önjáró, a mögötte haladó gyalogos kezelő által irányított gép

(i) támasztókerékkel (-kerekekkel) vagy anélkül, úgy kialakítva, hogy a munkavégző szerszámai kapaként működnek, és egyidejűleg biztosítják az előrehaladó mozgást (motoros kapa);

(ii) egy vagy több különféle, a motor által közvetlenül hajtott kerékkel és kapáló szerszámokkal felszerelve (egytengelyes traktor kapaadapterrel).

19. Útburkolatrakó gépek (kivéve a nagy tömörítőerejű lehúzólappal ellátott aszfaltrakó gépeket)

Mobil útépítőgép építőanyagok (aszfaltkeverék, beton és kavics) útfelületekre, rétegekben való felhordására.

20. Áramfejlesztő generátorok (<400 kW)

Bármely olyan berendezés, amely folyamatosan villamos energiát termelő forgó villamos generátort és ezt hajtó belső égésű motort tartalmaz.

21. Toronydaru

Olyan forgógémes daru, amelyen az emelőgép a munkahelyzetben megközelítően függőlegesen álló torony tetején helyezkedik el. Ez a hajtómotorral ellátott berendezés teheremelő és tehermozgató berendezéssel van felszerelve, amely a teljes emelőgép teheremelési sugarát billentéssel vagy haladó mozgással változtatja. Egyes emelőgépek ezen mozgások közül nem mindegyiket tudják megvalósítani. Az emelőgép vagy rögzített helyzetű vagy mozgató, helyváltoztató berendezéssel van ellátva.

22. Hegesztőgenerátor

Minden olyan forgórészes gép, amely hegesztőáramot termel.

2. számú melléklet a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelethez

Zajkibocsátási határértékkel nem rendelkező berendezések

(Felsorolás és rövid leírás.)

1. Motoros jármű a platóra szerelt szerelőkosárral

A berendezés legalább szerelőpódiumból, emelőszerkezetből és járműalvázból áll. A szerelőpódiumot korlát vagy rács szegélyezi, és terhelés alatt mozgatható a megkívánt munkahelyzetbe. Az emelőszerkezet a járműalvázra van szerelve és tartja a szerelőpódiumot; lehetővé teszi a szerelőpódium mozgatását a megkívánt munkahelyzetbe.

2. Aljnövényzet-tisztítók

Belső égésű motorral hajtott hordozható egység, mely forgó, fémből vagy műanyagból készült pengével van ellátva, és a rendeltetése gyomok, cserjék, kis fák és hasonló növényzet levágása. A vágószerszám a talajjal megközelítően párhuzamos síkban mozog.

3. Építőipari teheremelők (villanymotoros hajtással)

Gépi meghajtású, ideiglenesen telepíthető építőipari emelő olyan személyek használatára, akik részére a gépészeti és építési munkahelyekre a belépés engedélyezett. A berendezést az jellemzi, hogy

a) meghatározott szinteket szolgál ki, és platóval rendelkezik, és

- kizárólag teherszállításra való,

- személyek részére, be- és kirakodáskor lehetővé teszi a rájárást,

- lehetővé teszi a fel- és leszerelést, illetve a karbantartást végző személyek rálépését és utazását,

- kézi vezérlésű,

- mozgása függőleges vagy a függőlegestől legfeljebb 15°-ban eltérő pályán lehetséges,

- sodronykötél, lánc, csavarorsó és anya, fogasléc és fogaskerék, hidraulikus emelő (közvetlen és áttételes) vagy táguló rudazat (háromkirályok csillaga) támasztja alá vagy tartja,

- külön szerkezet által megtámasztott vagy támasz nélküli árboccal rendelkezik; vagy

b) egy felső pódiummal vagy a vezeték felső végéig (pl. a tetőig) felemelhető munkafelülettel rendelkezik, amely el van látva teherszállító eszközzel, és

- kizárólag teherszállításra szolgál,

- úgy tervezték, hogy a be- és kirakodáskor vagy a karbantartáskor, illetve a fel- és leszereléshez nem szükséges rálépni,

- személyeknek mindenkor tilos rálépni és rajta utazni,

- kézi vezérlésű,

- a függőlegestől legalább 30°-ban hajló pályán történő mozgásra tervezték, de az ettől eltérő bármely szögben használható,

- acél drótkötél tartja, és pozitív hajtás működteti,

- állandó nyomású nyomáskapcsoló vezérli,

- nincs ellensúlya,

- maximális terhelése 300 kg,

- maximális sebessége 1 m/s>,

- a vezetékeit külön szerkezet támasztja alá.

4. Szalagfűrészek (építőipari alkalmazásra)

Kézi előtolású, gépi hajtású, legfeljebb 200 kg tömegű berendezés, amelynek egyélű fűrészpengéje végtelenített szalag alakú, és két vagy több tárcsa között fut.

5. Körfűrészek (építőipari alkalmazásra)

Kézi előtolású, gépi hajtású, legfeljebb 200 kg tömegű berendezés, amely egyetlen, a normális vágási üzemben rögzített, 350 mm vagy ennél nagyobb, de legfeljebb 500 mm átmérőjű körfűrésszel (nem horonyfűrész) van felszerelve. Tartozéka továbbá egy vízszintes asztal, amelynek minden része vagy egyes részei működés közben rögzítettek. A fűrésztárcsa egy nem billenő vízszintes orsóra van felszerelve, ennek helyzete a fűrészelés közben állandó marad. A gép a következő tulajdonságok valamelyikével rendelkezhet:

- a fűrésztárcsa tartója az asztalon keresztül emelhető-süllyeszthető,

- a gépkeret az asztal alatt lehet nyitott vagy zárt,

- a fűrész felszerelhető egy külön, kézi működtetésű mozgó asztallal (nem a fűrészpenge közelében).

6. Kézi láncfűrészek

Gépi hajtású berendezés, amely láncfűrésszel fát vág. Integrált kompakt egység, fogantyúkkal, hajtómotorral és vágóberendezéssel, amelyet két kézzel való működtetésre terveztek.

7. Kombinált nagynyomású mosó és szippantó járművek

A jármű vagy nagynyomású mosóként vagy szippantó járműként üzemelhet. Lásd a nagynyomású mosó és szippantó járműnél.

8. Döngölőgépek (csak robbanó döngölők)

Különféle anyagokat például kavicsfeltöltést, földfeltöltést, aszfaltfelületet hengerléssel, döngöléssel vagy vibrációval tömörítő berendezés. A jármű lehet önjáró, vontatott, tolt vagy traktorra szerelt. A döngölőgépeket a következők szerint osztályozzák:

- A gépen ülő kezelővel működtetett hengerek; önjáró tömörítőgépek egy vagy több hengeres fémtesttel (dobbal) vagy gumikerekekkel. A kezelőállás a gép szerves része.

- Tolt henger; önjáró tömörítőgép, egy vagy több fém hengeres testtel (dobbal) vagy gumikerekekkel. A haladó mozgást, kormányzást, fékezést és a vibrálást vezérlő kezelőszervek úgy helyezkednek el a gépen, hogy a gépet egyetlen kezelő személy kézzel vagy távvezérléssel tudja működtetni.

- Vontatott henger; önálló hajtással nem rendelkező tömörítőgép, egy vagy több fém hengeres testtel (dobbal) vagy gumikerekekkel. A kezelőállás egy traktoregységen van.

- Lapvibrátorok vagy vibrációs döngölők; olyan tömörítőgépek, amelyek rendszerint lapos, rezgő alaplemezzel vannak ellátva. A gépet egyetlen kezelő személy működteti vagy egy hordozó erőgépre van rászerelve.

- Robbanó döngölők: olyan tömörítőgépek, amelyek rendszerint lapos alaplemezzel vannak ellátva. A tömörítőgép a belső égésű robbanás nyomásának hatására alapvetően függőleges irányban mozog. A gépet egyetlen kezelő személy működteti.

9. Beton- vagy habarcskeverő gépek

Beton vagy habarcs készítésére alkalmazható gép, függetlenül attól, hogy milyen módszerrel töltik, keverik és ürítik. Szakaszos vagy folyamatos üzemű lehet. A járműre szerelt betonkeverőket mixerkocsinak nevezik (lásd a 40. számú meghatározást).

10. Építőipari csörlők (csak villanymotoros)

Motorhajtású, ideiglenesen felállított emelő berendezés, amely a felfüggesztett teher emelésére és süllyesztésére szolgál.

11. Beton- és habarcsemelő és -szóró berendezések

Az építési helyszínen a beton vagy a habarcs szivattyúzására való berendezés, keverővel vagy anélkül. A szállítandó anyagot csővezetéken, elosztóeszközökön vagy elosztógémeken a bedolgozás helyére szivattyúzza. Az anyagszállítás módja:

- beton esetén mechanikus, dugattyús vagy forgó szivattyúval;

- habarcs esetén mechanikusan dugattyúval, szállítócsigával, tömlővel és forgó szivattyúval vagy pneumatikusan kompresszorokkal légüsttel vagy anélkül.

Ezeket a berendezéseket teherautókra, trélerekre vagy különleges járművekre lehet rászerelni.

12. Szállítószalagok

Ideiglenesen telepített berendezés, amely anyagok szállítására alkalmas, gépi hajtású szalag segítségével.

13. Járműre szerelt hűtőgépek[36]

Raktéri hűtő berendezés, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járműveken.

A hűtő egység hajtása lehet a hűtőberendezés szerves része, lehet a járműre szerelt külön egység. Az erőforrás lehet a jármű hajtómotorja, lehet független vagy készenléti erőforrás.

14. Fúrótornyok

Építési munkahelyeken lyukak fúrására alkalmazott berendezés, amely működhet

- ütvefúrással,

- rotációs fúrással,

- rotációs ütvefúrással.

A fúrás alatt a fúrótorony stabil. Az egyik munkahelyről a másikra a saját meghajtó egységükkel helyezhetőek át. Az önjáró fúrótornyok közé tartoznak a járműalvázra (kerekes alvázra, traktorra, lánctalpas traktorra) szerelt és szánokra szerelt (csörlővel mozgatott) fúrótornyok. Ha a fúrótornyot teherautóra, traktorra, trélerre vagy kerekes szállító alvázra szerelik fel, akkor a közutakon nagyobb sebességgel lesz szállítható.

15. Siló- vagy tartálykocsik töltésére és ürítésére alkalmas berendezések

A siló- vagy tartálykocsihoz erősített, motorhajtású eszközök folyadékok vagy ömlesztett anyagok be- és kirakodására, szivattyúk vagy hasonló berendezés segítségével.

16. Konténerek újrahasznosítható üvegek gyűjtéséhez

Bármilyen anyagból készült konténer üvegpalackok összegyűjtésére. Legalább egy nyílása van a palackok behelyezésére és egy másik a konténer ürítésére.

17. Fűvágók/fűszegélyvágók

Belső égésű motorral hajtott, hajlékony zsinórral, húrral vagy egyéb nemfémes hajlékony vágószerszámmal, például önbeálló vágófejjel ellátott hordozható kézi berendezés, gyomnövények, fű vagy hasonló lágy növényzet vágására. A vágószerszám a talajfelszínhez viszonyítva közel párhuzamos (a fűnyírónál) vagy merőleges (a szegélynyírónál) síkban dolgozik.

18. Sövénynyírók

Kézi, saját hajtással rendelkező, sövények és cserjék nyírására való berendezés, amely egy vagy több egyenes irányú alternáló mozgást végző vágópengét tartalmaz, és amelyet egy személy kezel.

19. Nagynyomású mosók

Nagynyomású vízsugaras mosóberendezéssel felszerelt jármű, szennyvízcsatornák vagy hasonló berendezések tisztítására. Az eszköz vagy önálló járműalvázra szerelt vagy a saját váza tartja. A berendezés lehet rögzített vagy leszerelhető, például cserélhető karosszériájú gép esetében.

20. Nagynyomású vízsugaras mosó

Fúvókákkal vagy más sebességnövelő nyílásokkal felszerelt gép, melyből víz vagy adalékokkal kevert víz szabad sugárban lép ki. A nagynyomású vízsugaras gépek általában hajtómotort, kompresszort, tömlőket, szórófejeket, biztonsági berendezéseket, vezérlő- és mérőberendezéseket tartalmaznak. A nagynyomású vízsugaras gépek lehetnek mobil vagy stabil rendszerek.

- A mobil nagynyomású vízsugaras gépek könnyen szállítható, saját alvázzal rendelkező vagy járműre szerelt gépek, különböző munkahelyeken való használatra. Valamennyi tápvezetékük flexibilis és könnyen szétkapcsolható.

- A stabil nagynyomású vízsugaras gépek egy munkahelyen hosszabb ideig tartó használatra készülnek, de arra alkalmas berendezés segítségével más munkahelyre is átszerelhetőek. Ezeket a berendezéseket általában csúszótalpakra vagy alvázkeretre szerelik, és oldható tápvezetékkel látják el.

21. Hidraulikus fejtőkalapácsok

Valamely szállítójármű hidraulikus erőforrásának energiáját felhasználva (gyakran gázos rásegítővel) egy dugattyút gyorsít fel, amely a szerszámra ráüt. A kinetikus mozgás által gerjesztett feszültséghullám a szerszámról átjut az anyagra, és ennek törését idézi elő. A hidraulikus fejtőkalapácsok működéséhez olajnyomásos tápvezeték szükséges. A teljes szállítójármű/fejtőkalapács egységet egyetlen kezelő kezeli, aki rendszerint a szállítójármű vezetőfülkéjében ül.

22. Beton- vagy aszfaltvágók

Olyan mobil gép, amely beton-, aszfalt- vagy más útfelület csatlakozásait készíti el. A vágószerszám egy forgó, nagysebességű tárcsa. A gép előre mozgatása történhet

a) kézzel,

b) kézzel irányított gépi hajtással,

c) gépi hajtással.

23. Levélfúvók

Gépi hajtású berendezés, amely nagysebességű légáram segítségével pázsitok, utak, ösvények, utcák stb. levelektől és egyéb anyagoktól való tisztítására alkalmas. Kézi, hordozható és nem hordozható kivitelben készül.

24. Levélgyűjtők

Gépi hajtású berendezés levelek és egyéb anyagok összegyűjtésére. A berendezés szívószerkezete a gépben vákuumot előállító erőforrásból, szívófejből és egy az anyag összegyűjtésére való konténerből áll. Kézi, hordozható és nem hordozható kivitelben készül.

25. Villás emelőtargoncák belső égésű motorhajtással, ellensúllyal

Kerekes, belső égésű motorral hajtott villás emelőtargonca, ellensúllyal és (árbocos, teleszkópos karú vagy csuklós karú) emelőberendezéssel. A kialakításuk szerint egyéb ellensúlyos emelőtargoncák - lásd 2. számú melléklet 15. tétel b) pontja -, amennyiben névleges teherbírásuk kisebb, mint 10 tonna.

26. Mobil hulladékkonténerek

Alkalmas módon kialakított, kerekekre szerelt, fedéllel ellátott konténer szemét, hulladék ideiglenes tárolására.

27. Útburkolatrakó gépek (nagy tömörítőerejű lehúzólappal)

Mobil útépítőgép építőanyagok (aszfaltkeverék, beton és kavics) útfelületekre, rétegekben való felhordására. Az aszfaltrakógépeket nagy tömörítő erejű lehúzólappal lehet felszerelni.

28. Cölöpverő berendezések

A cölöpök leverésére és kiszedésére alkalmas berendezés, például gépre szerelt verőkos, extraktor, vibrátor vagy statikus cölöpverő/kihúzó eszköz, amely a következő további tartozékokat tartalmazza a cölöpök leveréséhez vagy kiszedéséhez:

a) a hordozó szállítójárműre szerelt cölöpverő állványt (lánctalpas, kerékre vagy sínkerekekre szerelt mozgó vezető berendezést és vezeték- vagy vezérlőrendszert);

b) további tartozékokat, például cölöpsapkákat, sisakokat, lemezeket, kísérőket, beverő kosokat, cölöprakodó szerszámokat, cölöpvezetékeket, zajterelő és ütés/rezgéselnyelő berendezéseket, akkumulátorokat, generátorokat és a kezelő személyt emelő berendezéseket vagy pódiumokat.

29. Csőfektető gépek

Csövek szállítására és lerakására, valamint csővezetéki berendezések hordozására alkalmas, önjáró, kerekes vagy lánctalpas jármű. A traktor alapra tervezett gép célszerűen megtervezett részekből, alvázból, főkeretből, ellensúlyból, gémből és teheremelő szerkezetből, továbbá egy függőlegesen billenő oldalgémből áll.

30. Lánctalpas útpályatisztítók

Önjáró, lánctalpas jármű, amely a rászerelt szerszámok segítségével a hóra vagy jégre húzó- vagy tolóerőt fejt ki.

31. Áramfejlesztő generátorok (≥400 kW)

Bármely olyan berendezés, amely folyamatosan villamos energiát termelő forgó villamos generátort és ezt hajtó belső égésű motort tartalmaz.

32. Motoros seprőgépek

Seprő-gyűjtő jármű, amelynek a seprőberendezése a szívótorok elé söpri a szemetet, és ezt nagysebességű légárammal pneumatikusan vagy mechanikus felszedő szerkezettel a gyűjtőtartályba juttatja. A seprő és felszedő szerszámokat vagy független járműalvázra vagy önhordó saját vázra lehet felszerelni. A seprőberendezés lehet rögzített, vagy lehet egy cserélhető szerszámrendszer leszerelhető része.

33. Hulladékgyűjtő járművek

Háztartási és ömlesztett hulladék gyűjtésére és szállítására alkalmas gép, amely lehet konténeres vagy kézi rakodású. A járművet tömörítő szerkezettel lehet ellátni. A hulladékgyűjtő jármű alvázból, az erre szerelt felépítményből és vezetőfülkéből áll. A gépet konténeremelő berendezéssel is el lehet látni.

34. Útmarógépek

Mobil gép az aszfaltburkolatú útfelületek anyagának felszedésére. A gép hajtott hengeres testből áll, amelynek palástjára a marószerszámokat erősítik fel. A vágószerszámmal felszerelt dobok a marási művelet alatt forognak.

35. Gyephasogató gépek

Gyalogos kezelésű vagy kezelőüléssel ellátott gép, amely a talajszintről veszi a munkamélység beállítását, és amely kertekben, parkokban vagy hasonló területeken megfelelő szerszámokkal végzi a gyepfelület felhasítását vagy felmarását.

36. Aprító/vágó gépek

Erőgéppel hajtott gép, amelyet rögzített helyen üzemeltetnek, és egy vagy több vágószerszámmal van felszerelve az ömlesztett szerves anyagok aprítására. A gép általában etetőgaratot tartalmaz, amelyen keresztül az anyagot egy adagoló berendezéssel vagy anélkül juttatják a gépbe. A gép az anyagot egy alkalmas szerszámmal valamilyen módszerrel felaprítja (vágja, zúzza, töri vagy egyéb módszerrel), és a felaprított anyagot kihordócsúszdán keresztül kiüríti. A csúszdához gyűjtőtartály csatlakoztatható.

37. Hómarógépek forgószerszámmal (önjárók, kivéve a feltéteket)

Olyan gép, amellyel a közlekedési útfelületekről a hó forgó szerszám segítségével felszedhető, és fúvó szerkezettel kiszórható.

38. Szippantó járművek

Olyan berendezéssel felszerelt jármű, amellyel a csatornahálózatból vagy hasonló létesítményből a víz, iszap, zagy, hulladék vagy hasonló anyag vákuum segítségével eltávolítható. A berendezést vagy önálló járműalvázra vagy önhordó saját vázra lehet felszerelni, illetve beépíteni. A berendezés lehet rögzített, vagy lehet egy cserélhető szerszámrendszer leszerelhető része.

39. Árokásók

Önjáró, a rajta ülő kezelő által vagy gyalogosan vezérelt, kerekes vagy lánctalpas jármű, amelynek a homlokoldalára vagy hátul függesztve kotróberendezést és -kanalat szereltek fel. A berendezést elsősorban árkok kiásására alkalmazzák. A művelet alatt a gép folyamatosan halad.

40. Betonkeverő járművek

Olyan jármű, amelyre egy dobot szereltek fel, a készre kevert betonnak a betonkeverő teleptől a bedolgozás helyére való szállítására. A dob a jármű álló, illetve mozgó helyzetében egyaránt foroghat. A dobot a munkahelyen a forgó mozgása közben ürítik ki. A dobot vagy a jármű saját motorja, vagy egy külön segédmotor forgatja.

41. Vízszivattyú-egységek

A gép részei a vízszivattyú és a hajtó rendszer. A vízszivattyú olyan berendezés, amely a vizet alacsonyabb energiájú szintről magasabb energiájú szintre emeli.

3. számú melléklet a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelethez[37]

Az EK megfelelőségi nyilatkozat

1. Az EK megfelelőségi nyilatkozat a következő adatokat tartalmazza:

1.1. a gyártó vagy annak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője nevét és címét,

1.2. a műszaki dokumentációt őrző személy nevét és címét,

1.3. a berendezés leírását,

1.4. a lefolytatott megfelelőségértékelési eljárás megnevezését,

1.5. az 1. számú mellékletben felsorolt berendezések esetében a bejelentett szervezet nevét és címét,

1.6. a típust reprezentáló berendezés mért hangteljesítményszintjét,

1.7. a berendezés garantált zajszintjét,

1.8. nyilatkozatot arról, hogy a berendezés megfelel e rendelet követelményeinek, valamint a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,

1.9. ha szükséges, akkor hivatkozást más vonatkozó rendeletekre, illetve a megfelelőségi nyilatkozato(ka)t azon rendeleteknek megfelelően,

1.10. a nyilatkozat kiállításának helyét és idejét,

1.11. azon személyek nevét és aláírását, akiket ezen jogi kötelezettségvállalással járó nyilatkozat aláírására felhatalmazott a gyártó vagy annak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett, meghatalmazott képviselője.

4. számú melléklet a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelethez

Belső gyártásközi ellenőrzés

1. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, aki a 2. pont szerinti kötelezettségeket viseli, biztosítja és igazolja, hogy az adott berendezés megfelel e rendelet követelményeinek. A gyártónak vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének - e rendelet 3. §-ának megfelelően - a berendezés minden darabján el kell helyeznie a CE-jelölést és a garantált zajszint jelzését, valamint az e rendelet 5. §-a szerint írásos EK megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania.[38]

2. A gyártónak vagy annak a Magyarországon letelepedett meghatalmazott képviselőjének el kell készítenie a 3. pont szerinti műszaki dokumentációt, és ezt meg kell őriznie az utolsó olyan termék gyártása után 10 évig, amelyet ellenőrzésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátott. A gyártó vagy annak a Magyarországon letelepedett meghatalmazott képviselője a műszaki dokumentáció őrzésével egy másik személyt megbízhat. Ebben az esetben meg kell adni ennek a személynek a nevét és a címét.[39]

3. A műszaki dokumentációnak alkalmasnak kell lennie annak megállapítására, hogy a berendezés megfelel e rendelet követelményeinek. A dokumentációnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

- a gyártó vagy annak Magyarországon letelepedett meghatalmazott képviselője nevét és címét,[40]

- a berendezés leírását,

- márkajelét,

- kereskedelmi megnevezését,

- típusát, sorozatát és számát,

- a berendezés azonosításához és zajkibocsátásának értékeléséhez szükséges műszaki adatokat, ha szükséges, vázlatrajzokat is, és minden olyan leírást, magyarázatot, amelyek ezek megértéséhez nélkülözhetetlen,

- hivatkozást e rendeletre,

- e rendelet előírásainak megfelelően végrehajtott zajmérésekre vonatkozó műszaki jegyzőkönyvet,

- az alkalmazott műszaki eljárásokat és a gyártási folyamat változásaiból adódó bizonytalanságok értékelésének eredményeit, valamint ezek hatását a garantált zajszintre.

4. A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a gyártott berendezés folyamatos megfelelését a 2. és 3. pontok szerinti műszaki dokumentációnak, valamint e rendelet követelményeinek.

5. számú melléklet a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelethez[41]

Belső gyártásközi ellenőrzés a műszaki dokumentáció értékelésével és időszakos ellenőrzéssel

1. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, aki a 2., az 5. és a 6. pontokban meghatározott felelősségeket viseli, biztosítja és igazolja, hogy az érintett berendezés megfelel e rendelet követelményeinek. A gyártónak vagy Magyarországon letelepedett meghatalmazott képviselőjének - e rendelet 3. §-a szerint - a berendezés minden darabján el kell helyeznie a CE-jelölést és a garantált zajszint jelzését, valamint e rendelet 5. §-a szerint ki kell állítania az írásos EK megfelelőségi nyilatkozatot.[42]

2. A gyártónak vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének el kell készítenie a 3. pont szerinti műszaki dokumentációt és ezt meg kell őriznie az utolsó olyan termék gyártása után 10 évig, amelyet az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátott ellenőrzés céljára. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője megbízhat egy másik személyt is a műszaki dokumentáció őrzésével. Ebben az esetben ennek a személynek a nevét és címét meg kell adni az EK megfelelőségi nyilatkozatban.

3. A műszaki dokumentációnak alkalmasnak kell lennie annak megállapítására, hogy a berendezés megfelel e rendelet követelményeinek. A dokumentációnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

3.1. a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője nevét és címét,

3.2. a berendezés leírását,

3.3. a berendezés márkajelét,

3.4. a berendezés kereskedelmi megnevezését,

3.5. a berendezés típusát, sorozatát és számát,

3.6. a berendezés azonosításához és zajkibocsátásának értékeléséhez szükséges műszaki adatokat, ha szükséges, vázlatrajzokat is, és minden olyan leírást, magyarázatot, amelyek ezek megértéséhez nélkülözhetetlen,

3.7. hivatkozást e rendeletre,

3.8. az e rendelet előírásainak megfelelően végrehajtott zajmérésekre vonatkozó műszaki jegyzőkönyvet,

3.9. az alkalmazott műszaki eljárásokat és a gyártási folyamat változásaiból adódó bizonytalanságok értékelésének eredményeit, valamint ezek hatását a garantált zajszintre.

4. A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a gyártott berendezés megfelelését a 2. és 3. pont szerinti műszaki dokumentációnak, valamint e rendelet követelményeinek.

5. A bejelentett szervezet által a forgalomba hozatal előtt végzett értékelés

5.1. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője a berendezés első tételének forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt a berendezés műszaki dokumentációjáról másolatot ad át az általa választott bejelentett szervezetnek.

5.2. Ha a műszaki dokumentáció elfogadhatósága kétséges, akkor erről a bejelentett szervezet tájékoztatja a gyártót vagy annak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjét, és szükség esetén módosításokat végez vagy végeztet a műszaki dokumentáción, illetve vizsgálatokat hajt, vagy hajtat végre.

5.3. Miután a kijelölt bejelentett szervezet jegyzőkönyvet adott ki arról, hogy a műszaki dokumentáció megfelel e rendelet előírásainak, a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője e rendelet 2. §-a és 5. §-a szerint rögzítheti a megfelelőségi jelölést, valamint a zajcímkét a berendezésen és kiadhatja az EK megfelelőségi nyilatkozatot, amelyekért teljes felelősséggel tartozik.

6. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője a bejelentett szervezetet bevonja a gyártási folyamatba az általa választott, az alábbi 6.1. vagy 6.2. pont szerinti eljárás egyike szerint:

6.1. A bejelentett szervezet időszakonkénti ellenőrzéseket végez, amellyel felülvizsgálja, hogy a gyártott berendezés folyamatosan megfelel-e a műszaki dokumentációnak és e rendelet követelményeinek. A bejelentett szervezet különösen az alábbiakra összpontosít:

6.1.1. a berendezés e rendelet 3. § szerinti helyes és teljes jelölésére,

6.1.2. az e rendelet 5. §-a szerinti EK megfelelőségi nyilatkozat kiadására,

6.1.3. az alkalmazott műszaki eljárásokra és a gyártásból adódó bizonytalanságok értékelésének eredményeire, valamint ezeknek a garantált hangteljesítményre való hatására.

6.2. A bejelentett szervezet a termékellenőrzéseket véletlenszerű időközönként végzi. A kész berendezés egy, a bejelentett szervezet által kiválasztott megfelelő mintáját kell megvizsgálni a jogszabályban rögzítettek szerinti zajvizsgálatokkal vagy azokkal egyenértékű vizsgálatokkal ahhoz, hogy ellenőrizzék a termék megfelelését e rendelet követelményeinek. A termék ellenőrzésének a következő szempontokat kell magába foglalnia:

6.2.1. a berendezés e rendelet 3. §-a szerinti helyes és teljes jelölésére,

6.2.2. az e rendelet 5. §-a szerinti EK megfelelőségi nyilatkozat kiadását.

6.3. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője szabad hozzáférést biztosít a bejelentett szervezet számára ahhoz a belső dokumentációhoz, amely alátámasztja ezeket az eljárásokat, valamint a belső auditálások tényleges eredményeihez és a módosításokhoz, ha vannak ilyenek.

6.4. A bejelentett szervezet akkor végez zajvizsgálatot, ha a fenti ellenőrzések nem adnak kielégítő eredményeket. A bejelentett szervezet a zajméréseket saját megítélése és tapasztalata alapján leegyszerűsítheti vagy teljeskörűen elvégezheti azt a jogszabályban rögzítettek szerint, a vonatkozó berendezéstípusra meghatározott előírásoknak megfelelően.

7. A bejelentett szervezet az előző értékelés eredményei szerint mindkét eljárásnál kijelöli az ellenőrzések gyakoriságát, a javítást célzó módosítások követésének szükségességét és az ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó további útmutatást, amelyeket az éves termelés és a gyártó megbízhatósága határozhat meg arra vonatkozóan, hogy fenntartsa a garantált értékeket. Az ellenőrzést háromévenként legalább egyszer el kell végezni.

8. Ha a műszaki dokumentáció elfogadhatósága vagy a dokumentumokban megadott előírások gyártás során való betarthatósága kétséges, akkor a bejelentett szervezet erről a megfelelő módon tájékoztatja a gyártót vagy annak Magyarországon letelepedett meghatalmazott képviselőjét.[43]

9. Ha az ellenőrzött berendezés nem felel meg e rendelet követelményeinek, akkor a bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell az őt kijelölő hatóságot.

6. számú melléklet a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelethez[44]

Egyedi termék vizsgálata

1. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és igazolja, hogy a berendezés, amelyet a 4. pont szerinti igazolással hoztak forgalomba, megfelel e rendelet követelményeinek. A berendezésre a gyártónak vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a 2. § követelményei szerint rögzítenie kell az információkkal kiegészített CE-jelölést, a zajcímkét, és ki kell állítania az 5. § szerinti EK megfelelőségi nyilatkozatot.

2. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője egyedi felülvizsgálatot végeztet az általa választott bejelentett szervezettel. Az egyedi felülvizsgálathoz a gyártó vagy a meghatalmazott képviselő köteles a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátani a műszaki dokumentációt a következő tartalommal:

2.1. a berendezés leírása,

2.2. a berendezés kereskedelmi elnevezése,

2.3. a berendezés típusa, sorozatszáma,

2.4. a berendezés azonosítására alkalmas műszaki adatok és a zajkibocsátásának értékelése, szükség esetén vázlatrajzok, valamint minden leírás és magyarázat, amely ezek megértéséhez szükséges.

3. A műszaki dokumentációhoz csatolni kell a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nyilatkozatát arról, hogy a felülvizsgálattal más bejelentett szervezetet nem bízott meg.

4. A bejelentett szervezetnek:

4.1. meg kell vizsgálnia, hogy a berendezést a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e,

4.2. meg kell állapodnia a gyártóval vagy meghatalmazott képviselőjével, hogy hol végzik el az e rendelet szerinti zajvizsgálatot, és

4.3. el kell végeznie vagy el kell végeztetnie az e rendelet szerint szükséges zajvizsgálatokat.

5. Ha a berendezés megfelel e rendelet előírásainak, akkor a bejelentett szervezet kiadja a kérvényező részére a 7. pont szerinti megfelelőségi tanúsítványt.

Ha a bejelentett szervezet megtagadja a megfelelőségi tanúsítvány kiadását, akkor ezt részletesen meg kell indokolnia.

6. A gyártónak vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a termék forgalomba hozatala után 10 évig meg kell őriznie a műszaki dokumentációt és a megfelelőségi tanúsítvány másolatát.

7. Minta a megfelelőségi tanúsítványra:

7. számú melléklet a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelethez[45]

Teljes körű minőségbiztosítás

1. A gyártó, aki megfelel a 2. pont szerinti követelményeknek, biztosítja és igazolja, hogy az érintett berendezés megfelel e rendelet követelményeinek. A berendezésre a gyártónak vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a 2. § követelményei szerint rögzítenie kell a CE-jelölést, a zajcímkét, és ki kell állítania az 5. § szerinti EK megfelelőségi nyilatkozatot.

2. A gyártónak a tervezésre, gyártásra, végtermék-ellenőrzésre és vizsgálatra vonatkozóan a 3. pont szerint működtetnie kell a jóváhagyott minőségirányítási rendszert, amelyet a 4. pont szerinti felügyeletnek kell alávetnie.

3. Minőségirányítási rendszer

3.1. A gyártónak a minőségirányítási rendszere megfelelőségértékelését bejelentett szervezettel kell elvégeztetnie. E célból a gyártó köteles a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátani:

3.1.1. a tervezett berendezéstípusra vonatkozó minden lényeges információt, beleértve a már tervezési vagy gyártási fázisban lévő valamennyi berendezés műszaki dokumentációját, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

3.1.1.1. a gyártó és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője nevét és címét,

3.1.1.2. a berendezés leírását,

3.1.1.3. a berendezés márkajelét,

3.1.1.4. a berendezés kereskedelmi elnevezését,

3.1.1.5. a berendezés típusát, sorozatszámát,

3.1.1.6. a berendezés azonosítására alkalmas műszaki adatokat és a zajkibocsátás értékelésének adatait, szükség esetén vázlatrajzokat is, és minden olyan leírást és magyarázatot, amely ezek megértéséhez szükséges,

3.1.1.7. az e rendeletre történő hivatkozást,

3.1.1.8. az e rendelet rendelkezéseivel összhangban elvégzett zajmérések műszaki jegyzőkönyvét,

3.1.1.9. az alkalmazott műszaki eljárásokat és a gyártásból adódó bizonytalanságok értékelésének eredményeit és ezek hatását a garantált zajszintre,

3.1.1.10. az EK megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát,

3.1.1.11. a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos dokumentációt.

3.2. A minőségirányítási rendszernek biztosítania kell a termék minden rá vonatkozó rendelet követelményei szerinti megfelelését. A gyártónak az általa alkalmazott valamennyi elemet, követelményt és rendelkezést írott minőségpolitikai előírások, eljárások és utasítások formájában szisztematikusan és rendszeresen dokumentálnia kell. A minőségirányítási rendszer dokumentációját a minőségpolitikai előírások és eljárások közös értelmezésével kell engedélyezni minőségirányítási programok, tervek, kezelési utasítások és jegyzőkönyvek formájában.

3.3. A 3.2. pont szerinti dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

3.3.1. a minőségi célkitűzést és a szervezeti felépítést, a tervezéssel és termékminőséggel foglalkozó vezetők felelősségét és jogkörét,

3.3.2. az egyes termékre elkészítendő műszaki dokumentációt, amely legalább a 3.1. pont szerinti műszaki dokumentációval kapcsolatos információkat tartalmazza,

3.3.3. a tervezés-ellenőrzési és tervezés-felülvizsgálati módszereket, folyamatokat és tevékenységeket, amelyeket akkor alkalmaznak, amikor az érintett berendezés-kategóriához tartozó termékeket tervezik,

3.3.4. a megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségirányítási módszereket, folyamatokat és az alkalmazandó módszeres tevékenységeket,

3.3.5. a gyártás előtt, közben és után végzett vizsgálatokat és ellenőrzéseket, valamint ezek végzésének gyakoriságát,

3.3.6. a minőségi jegyzőkönyveket, mint például az ellenőrzésekről készített jelentések és adataik, a kalibrációs adatok, az érintett személyzet minősítéséről szóló tájékoztatók stb.,

3.3.7. olyan eszközöket, amelyek a megkövetelt tervezési és termékminőségi, valamint a minőségirányítási rendszer hatékony ellenőrzését biztosítják.

3.4. A bejelentett szervezetnek meg kell győződnie arról, hogy a minőségirányítási rendszer kielégíti a 3.2. pont szerinti követelményeket, feltételezve, hogy ezek a követelmények megfelelnek az MSZ EN ISO 9001 végrehajtását biztosító minőségirányítási rendszereknek.

3.5. Az ellenőrzést végző csoportnak legalább egy olyan taggal kell rendelkeznie, akinek gyakorlata van az adott termék gyártástechnológiája terén. Az értékelési eljárás részeként felmérő helyszíni bejárást kell tartani a gyártó létesítményeiben.

3.6. A döntésről értesíteni kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat megállapításait és a döntés indokolását.

3.7. A gyártónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a jóváhagyásnak megfelelően teljesíti a minőségirányítási rendszerből származó kötelezettségeket, és annak teljesítését megfelelő módon és hatékonyan fenntartja.

3.7.1. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője a minőségirányítási rendszer minden módosításáról folyamatosan tájékoztatja a minőségirányítási rendszer megfelelőségértékelését elvégző bejelentett szervezetet.

3.7.2. A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt módosításokat és el kell döntenie, hogy a módosított minőségirányítási rendszer továbbra is teljesíti-e a 3.2. pont szerinti követelményeket, vagy újabb megfelelőségértékelésre van szükség. Az értékelés eredményéről és annak indokairól a bejelentett szervezet tájékoztatja a gyártót.

4. A bejelentett szervezet felelősségével végzett felügyelet

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó pontosan teljesítse a jóváhagyott minőségirányítási rendszerből eredő kötelezettségeit.

4.2. A gyártó köteles a bejelentett szervezet számára rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat, így különösen:

4.2.1. a minőségirányítási rendszer dokumentációját,

4.2.2. a tervezés minőségirányítási rendszere előirányzott minőségadatainak (például: elemzési eredmények, számítások, vizsgálatok stb.) jegyzékét,

4.2.3. a gyártás minőségirányítási rendszere előirányzott minőségadatainak (például: az ellenőrzésekről készített jegyzőkönyvek és adataik, a kalibrációs adatok, az érintett személyzet minősítéséről szóló tájékoztatók stb.) jegyzékét.

4.3. A bejelentett szervezet időszakonként ellenőrzést hajt végre és az ellenőrzésről jelentést ad át a gyártónak, annak biztosítására, hogy a gyártó fenntartsa és alkalmazza a minőségirányítási rendszert.

4.4. A bejelentett szervezet váratlan helyszíni ellenőrzéseket tart a gyártónál. Ezen ellenőrzések során a bejelentett szervezet ellenőrző vizsgálatokat végezhet, vagy ha szükséges végeztethet annak igazolására, hogy a minőségirányítási rendszer helyesen működik. A bejelentett szervezet az ellenőrzéséről jelentést, és ha vizsgálatot is végzett, akkor vizsgálati jelentést is ad át a gyártónak.

5. A gyártónak legalább az utolsó berendezés legyártását követő 10. év végéig meg kell őriznie és a hatóságok számára elérhetővé kell tennie:

5.1. a 3.1. pontjának megfelelően a gyártó számára rendelkezésre bocsátott adatokat,

5.2. a 3.7. pont szerinti naprakész állapotot,

5.3. a bejelentett szervezet 3.7.2. pontban, valamint a 4.3. és a 4.4. pontban említett megállapításait és jelentéseit.

8. számú melléklet a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelethez

A garantált zajszint feltüntetésének mintája

A garantált zajszint jelölése a dB-ben megadott, garantált hangteljesítményszint számjegyeiből, az LWA jelből és a következő formájú piktogramból áll:

A jelölés a berendezés méretének megfelelően - a fenti rajz arányait megtartva - kicsinyíthető vagy nagyítható úgy, hogy - ha lehetséges - annak magassága ne legyen 40 mm-nél kisebb.