2009. évi CXXXIII. törvény

a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről[1]

Veszélyhelyzeti normák

1. § Az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt rendelkezések alkalmazását az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, továbbá az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása vagy nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség teljesítése céljából jogszabály részben vagy egészben kizárhatja, vagy azoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) bejelentett szervezet: az a megfelelőségértékelő szervezet, amelyet az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az e célra kialakított honlapon a kijelölt megfelelőségértékelési területhez tartozó termékek és megfelelőségértékelési eljárások, valamint a szervezet azonosító számának megadásával közzétett,

b)[2] gazdasági szereplő: a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/1020 rendelet] 3. cikk 13. pontjában meghatározott személy,

c)[3] gyártó: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,

d) harmonizációs uniós jogi aktus: az Európai Unió termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló, kötelező jogi aktusa,

e) kijelölés: a megfelelőségértékelési tevékenységek végzésének engedélyezése,

f) kijelölt megfelelőségértékelési terület: a megfelelőségértékelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélyben meghatározott megfelelőségértékelési tevékenységek, termékek és megfelelőségértékelési eljárások,

g) megfelelőségértékelési ellenőrzés: a termék tervének, a terméknek, a gyártási folyamatnak - ideértve a létesítményt, technológiát és a folyamatban részt vevő személyeket is -, valamint a termék beszerelésének vizsgálata és a jogszabályban, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelményeknek való megfelelés megállapítása a megfelelőségértékelési tanúsítás alapjaként vagy azt követően,

h) megfelelőségértékelési tanúsítás: a megfelelőségértékelési vizsgálat, illetve megfelelőségértékelési ellenőrzés alapján annak megállapítása és igazolása, hogy a termék terve, a termék, a gyártási folyamat - ideértve a létesítményt, technológiát és a folyamatban részt vevő személyeket is - és a termék beszerelése megfelel a termékre vonatkozóan forgalmazási követelményeket előíró jogszabályban, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelményeknek,

i) megfelelőségértékelési tevékenység: a megfelelőségértékelési vizsgálat, a megfelelőségértékelési tanúsítás és a megfelelőségértékelési ellenőrzés,

j)[4] megfelelőségértékelő szervezet: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 13. pontjában, valamint a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat R1. cikk 13. pontja szerinti szervezet,

k) megfelelőségértékelési vizsgálat: a megfelelőségértékelési tanúsítás tárgya egy vagy több jellemzőjének meghatározása előírt eljárás szerint,

l) termék: minden olyan termék, amelyre vonatkozóan jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa forgalmazási követelményeket és megfelelőségértékelési eljárásokat ír elő.

A megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése

3. § (1)[5] Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa megfelelőségértékelési tevékenység bejelentett szervezettel, vagy jogszabály kijelölt szervezettel való elvégeztetését írja elő, a megfelelőségértékelési tevékenységet csak bejelentett szervezet, illetve olyan megfelelőségértékelő szervezet végezheti, amely erre törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott hatóság (a továbbiakban: kijelölő hatóság) engedélyével rendelkezik (a továbbiakban: kijelölt szervezet).

(2) Megfelelőségértékelési tevékenységre engedélyt (a továbbiakban: engedély) az a megfelelőségértékelő szervezet kaphat, amely

a) jogi személy,

b) a 4. §-ban foglaltak szerint független a megfelelőségértékelési tevékenység tárgyát képező (a továbbiakban: értékelt) gazdasági szereplőtől és terméktől,

c)[6] a tevékenysége körében - ideértve a megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzet tevékenységét is - a megrendelő gazdasági szereplőnek vagy más személynek okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezésére Magyarországon vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: EGT-államok) letelepedett biztosítóval érvényes, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelő felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik és

d) megfelel az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott további követelményeknek.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában előírt felelősségbiztosítási szerződésnek - annak hatálya alatt, megfelelőségértékelési tanúsítást végző szervezet esetében a kiadott tanúsítványok hatálya lejártáig - folyamatosan megfelelő fedezetet kell biztosítania az okozott károkért való felelősségéből eredő követelésekre.

Függetlenségi követelmények

4. § (1) A kijelölt szervezet, annak vezető tisztségviselője, megfelelőségértékelési tevékenységet végző munkavállalója és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy és annak - a Polgári Törvénykönyvben meghatározott - közeli hozzátartozója nem lehet az értékelt termékek tervezője, gyártója, forgalmazója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, továbbá a felsoroltak képviselője. Ez a rendelkezés nem zárja ki a kijelölt szervezet működéséhez szükséges termékek felhasználását és az értékelt termékek személyes célra történő használatát.

(2) A kijelölt szervezet, annak vezető tisztségviselője, megfelelőségértékelési tevékenységet végző munkavállalója és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy és annak - a Polgári Törvénykönyvben meghatározott - közeli hozzátartozója nem vehet részt közvetlenül az értékelt termékek tervezésében, gyártásában, összeszerelésében, forgalmazásában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti a felsorolt tevékenységekben résztvevőket.

(3) A kijelölt szervezet nem folytathat olyan tevékenységet, amely veszélyeztetné a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos függetlenségét, így különösen nem nyújthat szaktanácsadási szolgáltatást a kijelölt megfelelőségértékelési területen.

(4) A kijelölt szervezet, annak vezető tisztségviselője, megfelelőségértékelési tevékenységet végző munkavállalója és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy nem fogadhat el vagyoni előnyt a megfelelőségértékelési tevékenység eredményében érdekelt személytől vagy szervezettől.

(5) A kijelölt szervezet vezető tisztségviselőjének, megfelelőségértékelési tevékenységet végző munkavállalójának és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személynek a díjazása nem függhet az elvégzett megfelelőségértékelések számától vagy a megfelelőségértékelések eredményétől.

Eljárás összeférhetetlenség esetén

5. § (1) A 4. §-ban foglalt követelmények megsértését bárki bejelentheti a kijelölő hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a kijelölő hatóság kivizsgálja. Ha a bejelentés megalapozott, továbbá ha az összeférhetetlenséget saját hatáskörben maga észleli, a kijelölő hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt szervezetet, amely az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul köteles felfüggeszteni az összeférhetetlenséggel érintett tevékenységet.

(3) A kijelölt szervezet az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni a kijelölő hatóságnak a 4. §-ban foglalt követelmények megsértését és felfüggeszteni az összeférhetetlenséggel érintett tevékenységet.

(4)[7] A kijelölt szervezet köteles tájékoztatni a kijelölő hatóságot a függetlenség helyreállítására tett vagy tervezett intézkedéseiről a (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság értesítésének kézhezvételétől számított, a (3) bekezdés szerinti esetben pedig a saját bejelentésétől számított huszonegy napon belül.

(5)[8] A kijelölő hatóság a függetlenség helyreállítására tett intézkedésekről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül dönt az intézkedések kielégítő voltáról. Ha a függetlenség helyreállítása biztosított, a kijelölt szervezet a hatóság döntése alapján a tevékenységet folytathatja, ellenkező esetben a kijelölő hatóság megszüntethető összeférhetetlenség esetén az engedélyt a megszüntetésig felfüggeszti, a meg nem szüntethető összeférhetetlenség esetén visszavonja.

(6)[9] A kijelölő hatóság a 4. §-ban foglalt követelmények megsértésével végzett megfelelőségértékelési tevékenységek eredményének, továbbá az így kiadott tanúsítványok visszavonására kötelezi a kijelölt szervezetet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést, ha az összeférhetetlenség a megfelelőségértékelési tevékenységet elvégző munkavállaló vagy a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vonatkozásában állt fenn, azonban a kijelölt szervezet más, összeférhetetlenséggel nem érintett munkavállalója vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló ilyen személy által harminc napon belül elvégzett megfelelőségértékelés azonos eredményre vezetett.

A kijelölés iránti kérelem

6. § (1)[10] Kijelölés iránti kérelmet a Magyarország területén letelepedett megfelelőségértékelő szervezet nyújthat be.

(2) A kijelölés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező szervezet törvényes képviselője, a kijelölő hatósággal való kapcsolattartásra megjelölt személy, és - ha az utóbbitól különbözik - a Bizottság és az EGT-államok felé megadandó kapcsolattartó személy családi és utónevét, elérhetőségeit (hivatali címe, telefonszáma, telefaxszáma és elektronikus levélcíme), továbbá a kérelmező szervezet a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai képesítés követelményét teljesítő munkavállalója, illetve a kérelmező szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy családi és utónevét.

(3) A kijelölés iránti kérelemben a kérelmező szervezet alkalmasságát és felkészültségét - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint -[11]

a) a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti nemzeti akkreditáló testületnek a kérelmező szervezet a 3. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelését igazoló akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozata, vagy

b) a Kormány rendeletében meghatározott dokumentumok

csatolásával kell igazolni.

(4)[12] A minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségértékelési tevékenységére irányuló kijelölési eljárás kivételével a kijelölési eljárásért - az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5)[13] A kijelölő hatóság eljárásaiban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.

Az engedély időbeli hatálya

7. §[14] Az engedély az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott időre szól, a 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben azonban az engedély hatálya legfeljebb az akkreditált státusz lejártáig terjedhet.

A kijelölt szervezetek nyilvántartása

8. § (1) A kijelölő hatóságnak az általa kijelölt szervezetekről vezetett nyilvántartása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatok között az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelöléseként a kijelölt megfelelőségértékelési területet tartalmazza. A nyilvántartás bejelentett szervezet esetében tartalmazza továbbá a Bizottság által adott azonosító számot.

(1a)[15] Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A kijelölő hatóságnak az általa kijelölt szervezetekről vezetett nyilvántartásában fel kell tüntetni az engedély felfüggesztését, továbbá részben vagy egészben történő visszavonását. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, az interneten történő közzétételi kötelezettség kiterjed ezekre az adatokra is.

(3) A nyilvántartás (1) és (2) bekezdés szerinti adatainak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény alapján - az interneten történő közzététele mellett - ezen adatokat az adott termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében a szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

A kijelölt szervezetek jelentéstételi kötelezettsége

9. §[16] A kijelölt szervezet a megfelelőségértékelési tevékenységéről évente jelentést készít a kijelölő hatóság részére. A jelentés tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

Egyes megfelelőségértékelési eljárásoknak a gyártó akkreditált szervezeti egységével történő elvégeztetése

10. § (1) Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából jogszabály azt lehetővé teszi, az ott meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokat - kizárólag az adott gyártó tevékenysége vonatkozásában - a gyártó önálló szervezeti egysége is elvégezheti, ha megfelel az e §-ban meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységnek a gyártó által előállított termékek vonatkozásában az (1) bekezdésben hivatkozott jogi aktusban vagy jogszabályban meghatározott megfelelőségértékelési eljárások elvégzésére akkreditált státusszal kell rendelkeznie a 765/2008/EK rendeletnek megfelelően.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységnek a gyártó értékelt termékekkel összefüggő tevékenységétől való függetlenségét és pártatlanságát megfelelően biztosítani kell, ennek érdekében a szervezeti egységnek és a megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzetének meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott követelményeknek.

A megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére irányuló szerződés

11. § A kijelölt szervezet a megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére a gazdasági szereplővel szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltakat.

12. §[17]

Felhatalmazó rendelkezések

13. §[18] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kijelölt szervezetekkel szembeni alapvető személyi és tárgyi követelményeket,

b) a kijelölt szervezetek tevékenysége végzésének alapvető szabályait,

c) a megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére irányuló szerződésre vonatkozó rendelkezéseket,

d) a megfelelőségértékelési tevékenységet engedélyező kijelölő hatóságokat,

e) a kijelölési eljárás

ea) általános szabályait, valamint

eb) az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös szabályait, ideértve a kérelmező szervezet alkalmassága és felkészültsége igazolásának módját, valamint az engedély hatályának meghatározását;

f) a kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzésének

fa) általános szabályait és az alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint

fb) az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös szabályait, ideértve a kijelölt szervezetek éves jelentésének az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggően meghatározott benyújtásának idejét és módját

rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetője, hogy

a) a kijelölt szervezetekkel szembeni, az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös követelményeket - ideértve a felelősségbiztosítás mértékét, továbbá a szakmai képzettségi és szakmai gyakorlati követelményeket -,

b) - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat

rendeletben határozza meg.

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

14. § (1) Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt hatályos szabályozás alapján kijelölt bejelentett szervezetek megfelelőségértékelési tevékenység folytatására való jogosultsága az Európai Uniónak a megfelelőségértékelési tevékenység bejelentett szervezettel való elvégeztetését előíró

a) kötelező jogi aktusát a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően módosító általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus, illetve

b) kötelező jogi aktusát a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően módosító uniós jogi aktus rendelkezéseit átültető jogszabály

hatálybalépéséig - ha az a) pont szerinti esetben az uniós jogi aktus, a b) pont szerinti esetben a jogszabály eltérően nem rendelkezik - marad fenn.

(3) A harmonizációs uniós jogi aktus hatálya alá nem tartozó körben kiadott jogszabályi rendelkezés alapján e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt szervezeteknek legkésőbb 2012. december 31-ig kell megfelelniük az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(4)[19] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15. §[20]

16. § Ez a törvény a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat I. melléklet R17. cikkének (2)-(5), (8) és (9) bekezdéseivel, R21. cikkének (1) és (2) bekezdéseivel, R22. cikkével, R23. cikkének (4) és (5) bekezdéseivel összhangban álló szabályozást tartalmaz.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Katona Béla s. k.,

az Országgyűlés elnöke