172/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet

a menekültügyi eljárás részletes szabályairól és a menedékesek okmányairól

A Kormány a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 60. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG

1. §[1]

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal[2]

a) folytatja le a menekültkénti és a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárást (e hatáskörében a továbbiakban: menekültügyi hatóság);

b) eljár a menekültkénti elismerésre illetékes tagállam meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárásban.

A kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás[3]

1/A. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás megindításakor, illetve az eljárás során köteles vizsgálni, hogy fennállnak-e a kérelmező esetében

a) a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 343/2003/EK rendelete, továbbá

b) a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazásának feltételei.

(2)[4] Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) lefolytatásának van helye, végzésben megállapítja, hogy a dublini eljárás befejezéséig a menekültügyi hatóság az eljárást felfüggeszti.

(3) A dublini eljárás magában foglalja a más tagállam illetékes hatóságának megkeresését, a megkeresések fogadását, az egyeztetést, az átadás-átvételi eljárás lefolytatását és a kérelmező átadását, illetve átvételét, amely során a dublini rendeletek és az 1/B-1/D. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(4)[5] A dublini eljárásban az ügyfél kérelmére az eljárást felfüggeszteni nem lehet.

(5)[6] A dublini eljárás befejezésének napja a kérelmező más tagállam illetékes hatóságának való átadásának, illetőleg más tagállam illetékes hatóságától való átvételének vagy visszavételének napja.

(6)[7] A dublini eljárás során hozott határozat ellen méltányossági eljárásnak nincs helye.

1/B. § (1) Ha a megkeresett tagállam a menekültügyi eljárás lefolytatására való illetékességét megállapította, a menekültügyi eljárás és a kérelmező átadásáról határozatot kell hozni.

(2) A dublini eljárásban hozott, az (1) bekezdésben meghatározott határozat tartalmazza a kérelmező átadásának helyét és idejét is - ha pedig ez nem ismert -megállapítja az átadás teljesítési határidejének utolsó napját.

(3) Ha a határozat a kérelmező átadásának helyét és idejét nem tartalmazta, akkor a kérelmezőt az átadás napját megelőző három nappal erről írásban értesíteni kell.

(4) Az átadásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata a kihirdetéstől számított 15 napon belül kérhető. A határozat ellen a bírósághoz benyújtott keresetnek az átadás teljesítésére nincs halasztó hatálya.

(5)[8] Ha a kérelmező átadását vagy átvételét hatósági kísérettel hajtják végre, a végrehajtásra a kitoloncolás foganatosításának - külön jogszabályban meghatározott - szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A kérelmezőt az átadás-átvételi eljárás befejezéséig a menekültkénti elismerését kérők jogai és kötelezettségei illetik meg, illetve terhelik.

1/C. § (1) Ha a dublini eljárás a kérelmező átadásával zárult, a menekültügyi eljárást a kérelmező átadásának időpontjában meg kell szüntetni.

(2) Ha az eljárást más tagállam illetékes hatósága nem veszi át, a menekültügyi eljárást tovább kell folytatni, és az általános szabályok szerint kell eljárni. Az átvett vagy visszavett kérelmezők esetében a menekültügyi eljárás határidejét az átvétel, illetve visszavétel napjától kell számítani.

1/D. § (1) Ha a dublini eljárásban más tagállam megkeresésére a magyar menekültügyi hatóság megállapítja az illetékességét, erről a megkereső tagállam illetékes hatóságát értesíteni kell.

(2) A kérelmező átvétele, illetve visszavétele esetén a kérelmezőt a menekültügyi hatósághoz kell irányítani vagy kísérni, amely a kérelmező szálláshelyét kijelöli.

KÖZREMŰKÖDÉS A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁSBAN

2. §

(1) Ha a külföldi menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésére irányuló szándékát idegenrendészeti eljárás során nyilvánítja ki, az idegenrendészeti hatóság a nyilatkozatot írásba foglalja. A nyilatkozat írásba foglalása során a következőket kell rögzíteni:

a)[9] személyazonosító adatait (családi és utónevét, előző, illetőleg születési családi és utónevét, álnevét, jelenlegi és korábbi állampolgárságát, hontalanságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét);

b) a rendelkezésre álló személyazonosító és úti okmány adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét és idejét, a kiállító hatóság nevét);

c) a kérelmet;

d) azokat az okokat, amelyekre a külföldi menekülését előidéző okként hivatkozik;

e)[10] menekülési körülményeinek leírását, a Magyarországra érkezéséhez vezető útvonalat, az országhatár átlépésének helyét, idejét.

(2)[11] Ha a menekültkénti elismerését kérő az ország területére közvetlen családtagjával együtt érkezett és a kérelem a közvetlen családtagra is kiterjed, a nyilatkozatnak az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közvetlen családtagra vonatkozóan is tartalmaznia kell.

(3)[12] Az idegenrendészeti hatóság a nyilatkozatot (kérelmet), továbbá az általa rögzített ujjnyomat lapot és fényképet haladéktalanul megküldi az illetékes menekültügyi hatóságnak. Amennyiben az eljárásra illetékes menekültügyi hatóság e rendelet 1. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján nem állapítható meg, a nyilatkozatot az idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes menekültügyi hatósághoz kell megküldeni.

(4)[13] Az idegenrendészeti hatóság a nyilatkozat írásba foglalásától számított 24 órán belül gondoskodik a székhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság által meghatározott befogadó állomásra történő irányításról, kivéve, ha a külföldi ügyében a repülőtéren irányadó szabályok alkalmazásának van helye, vagy a külföldi személyes szabadságát korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, illetőleg vele szemben személyes szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazásának van helye.

A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS

Az eljárás megindítása

3. §

(1) A menekültkénti, illetőleg menedékeskénti elismerésre irányuló kérelmet a menekültügyi hatóságnál személyesen szóban vagy írásban lehet benyújtani. Az írásban benyújtott kérelmet a kérelmezőnek saját kezűleg alá kell írnia. A kérelmező írásképtelenségét a szóbeli kérelem benyújtásakor jegyzőkönyvbe kell venni.

(2)[14] A kérelem benyújtását követően, a szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalása után, a menekültügyi hatóság előzetes meghallgatást tart, annak keretében a kérelmezőt tájékoztatja az alapvető jogairól és kötelezettségeiről, továbbá az erről készített jegyzőkönyvben rögzíti

a) a 2. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt adatokat - ha azokat a kérelem nem tartalmazza -, továbbá a kérelmező

b) családi állapotát, házasságkötésének helyét, foglalkozását, iskolai végzettségét,

c) magyarországi szálláshelyét, tartózkodási helyét,

d) állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országban lévő lakhelyét,

e) jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatot,

f) nemzeti, nemzetiségi hovatartozására, vallásos meggyőződésére vonatkozó adatot, ha a kérelemben menekülését előidéző okként erre hivatkozik,

g) nyilatkozatát arról, hogy a külön jogszabályban meghatározott valamely betegségben szenved-e, illetőleg valamely fertőző betegség kórokozóját hordozza-e szervezetében, valamint

h) a közvetlen családtagra vonatkozó, a 2. § (1) bekezdésében és az a) -g) pontban foglalt adatokat, ha a menekültkénti elismerését kérő az ország területére közvetlen családtagjával együtt érkezett és a kérelem a közvetlen családtagra is kiterjed.

(3)[15] A jegyzőkönyvet a kérelmezőnek tolmács közreműködése esetén a tolmácsnak, kísérő nélküli kiskorú esetében a kirendelt eseti gondnoknak is alá kell írnia.

(4)[16] Az írásban benyújtott, illetőleg a nyilatkozatba foglalt kérelem benyújtásának napja az a nap, amelyen a kérelem a menekültügyi hatósághoz megérkezett.

(5)[17] A szóban előterjesztett kérelem benyújtásának napja az arról felvett jegyzőkönyv keltezésének napja.

(6)[18] A menekült és a menedékes a Magyarországon született gyermekének elismerése iránti kérelmet a gyermek születését követő 30 napon belül kell benyújtani.

4. §[19]

5. §

(1) A fogva tartott, illetőleg a közösségi szálláson tartózkodó külföldit a menekültügyi hatóság a kérelem benyújtása érdekében köteles a fogva tartás helyén, illetőleg a közösségi szálláson meghallgatni. A fogva tartott külföldit soron kívül kell meghallgatni.

(2) A fogva tartást foganatosító, illetőleg a közösségi szállás fenntartója köteles gondoskodni a kérelmező meghallgatásához szükséges feltételekről, így különösen

a) a meghallgatás idejére a menekültügyi hatóság kizárólagos használatára bocsátott meghallgató helyiségről,

b) a külföldi menekültügyi meghallgatáson történő megjelenéséről.

6. §

(1) Ha a kérelmet szóban terjesztik elő és a kérelmező a magyar nyelvet nem beszéli, számára az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszélő tolmácsot a menekültügyi hatóság biztosít. A tolmács kirendelésétől el lehet tekinteni, ha az eljáró ügyintéző a kérelmező anyanyelvén vagy általa értett más nyelven beszél, és a kérelmező a tolmács mellőzéséhez írásban hozzájárul.

(2) A kérelmező igényére - ha ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza - vele azonos nemű tolmácsot kell kirendelni, és azonos nemű ügyintéző jár el.

(3) Ha a kérelmező arra hivatkozik, hogy a kérelmét megalapozó üldöztetése során nemi hovatartozásával összefüggő sérelem, megaláztatás érte, kérelmére az ügyben azonos nemű tolmács kirendelése és ügyintéző kijelölése kötelező.

(4) A kérelmező ruházatának átvizsgálásakor a kérelmezővel azonos nemű ügyintéző jár el.

7. §

(1) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmére, illetőleg ha a 18. életévét még be nem töltött külföldinek törvényes képviselője nincs, a menekültügyi hatóság eseti gondnok kirendeléséről köteles a kérelem benyújtását követően, illetőleg a szóbeli kérelem benyújtása érdekében haladéktalanul intézkedni.

(2) Eseti gondnok kirendelését kell kérni akkor is, ha a törvényes képviselő vagy a kiskorú kísérője a kiskorú kérelmező meghallgatásán azért nem lehet jelen, mert azzal a tényállás tisztázását akadályozná.

8. §[20]

9. §

(1) Ha a kérelem benyújtását megelőzően idegenrendészeti eljárás nem indult vagy az idegenrendészeti hatóság erre intézkedést nem tett, a kérelmező arcképmásának és - ha a 14. életévét betöltötte - ujjnyomatának rögzítéséről a menekültügyi hatóság a kérelem benyújtásakor gondoskodik.

(2)[21] A menekültügyi hatóság az ujjnyomatot nyilvántartásba vétel és ellenőrzés céljából haladéktalanul továbbítja a külön jogszabályban meghatározott adatfeldolgozó szervnek. Az adatfeldolgozó a megkereséstől számított három munkanapon belül tájékoztatja a menekültügyi hatóságot az ellenőrzés eredményéről.

A kérelmező jogai és kötelezettségei

10. §

(1) A kérelem előterjesztésének napjától, illetőleg a fogva tartás vagy az idegenrendészeti hatóság által kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezés megszűnését követő naptól a kérelmező szálláshelyét a menekültügyi hatóság jelöli ki.

(2) Szálláshelyként - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - befogadó állomás vagy szerződés alapján fenntartott szálláshely, továbbá az érintett kérelmére magánszállás is kijelölhető.

(3) Kísérő nélküli kiskorú szálláshelyeként gyermekvédelmi intézményt vagy a kísérő nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését biztosító befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott szálláshelyet lehet kijelölni. A kísérő nélküli kiskorú a közvetlen családtagnak nem minősülő hozzátartozójánál is elhelyezhető, ha a hozzátartozó a kísérő nélküli kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá nyilvánvaló, hogy a kísérő nélküli kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kísérő nélküli kiskorú érdekeit szolgálja.

(4) Az idegenrendészeti hatóság által kijelölt kötelező tartózkodási helyen lévő kérelmező számára más szálláshely csak az idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával jelölhető ki.

(5) A közvetlen családtagok számára azonos szálláshelyet kell kijelölni, kivéve, ha a kérelmezők más-más szálláshely kijelölése iránti kérelme teljesíthető.

11. §

(1)[22] A kérelmező az eljárás tartama alatt köteles a menekültügyi hatósággal együttműködni, továbbá a kijelölt szálláshelyen előírt magatartási szabályokat megtartani. A kérelmezőt - a szálláshelyen előírt magatartási szabályokról való tájékoztatás mellett - erre írásban is figyelmeztetni kell.

(2) A szálláshelyen való életvitelszerű tartózkodás szabályait az szegi meg, aki a szálláshelyet a menekültügyi hatóság engedélye nélkül 24 órát meghaladóan elhagyja.

12. §

(1)[23] A befogadó állomáson tartózkodó menekültkénti elismerését kérő külföldit közegészségügyi érdekből - a befogadó állomás erre kijelölt részén - a kérelem előterjesztését követően azonnal el kell különíteni a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedések megtétele céljából. Az elkülönítést addig kell fenntartani, amíg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a menedékkérő szálláshelye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: Intézet) az általa kiállított igazolással tanúsítja, hogy a menekülteket befogadó állomáson tartózkodó menekültkénti elismerését kérő külföldi nem szenved külön jogszabályban meghatározott fertőző betegségben, nem fertőzőképes és nem kórokozó-hordozó.

(2) Az Intézet állapítja meg, hogy a menekültkénti elismerését kérő külföldi mely hiányzó védőoltásnak köteles magát alávetni.

(3) Az igazolás kiállításához szükséges orvosi vizsgálatot és a hiányzó védőoltások pótlását az Intézet által kijelölt egészségügyi intézményben kell elvégezni. A védőoltás megtörténtét az igazolásra kell feljegyezni.

(4) Ha a menekültkénti elismerését kérő külföldi az (1) bekezdésben meghatározott betegségben szenved, valamint a felsoroltak tekintetében fertőzőképes, illetve kórokozó-hordozó, a szükséges közegészségügyi intézkedéseket az Intézet teszi meg.

(5) A menedékeskénti elismerését kérő külföldire az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat az egészségügyi hatóság elrendelésére kell alkalmazni.

13. §

(1) A kérelmező a személyazonosságát igazoló külföldi okmányait, úti okmányait, továbbá minden olyan okmányát, amely olyan adatot tartalmaz, amelyre a kérelmében hivatkozott, köteles a kérelemhez csatolni.

(2) Ha az (1) bekezdésben jelzett okmányok a kérelmezővel szemben korábban eljáró idegenrendészeti hatóság birtokában vannak, az idegenrendészeti hatóság ezen okmányokat a menekültügyi eljárás megindításakor átadja az ügyben eljáró menekültügyi hatóság részére.

(3)[24] A csatolt okmányokat - a (4)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügy érdemében hozott határozat jogerőre emelkedésének napján a kérelmezőnek vissza kell adni.

(4)[25] A hamis, illetőleg hamisított okmányokat a kérelmező tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni.

(5) A menekültként elismert külföldi úti okmányát a menekültügyi hatóság bevonja.

(6) A menekültként elismert külföldi kérelmének megalapozottságát alátámasztó okmányokat a menekültügyi hatóság a menekült jogállás megszűnéséig megőrzi.

(7)[26] Ha a menekültügyi hatóság a kérelmező kiutasítását kezdeményezte, az okmányokat a kérelmező tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni.

(8)[27] Ha a menekült jogállás megszűnik, a külföldi úti okmányát vissza kell adni, kivéve, ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerést a Met. 6. § (1) bekezdésének a) és c) vagy a 7. § b) pontjában foglalt okból vonta vissza.

A kérelmező képviselete az eljárásban

14. §

(1)[28] A kérelmező mellett az eljárásban törvényes képviselője és meghatalmazottja is eljárhat, aki a képviseleti jogosultságát köteles igazolni, írásba foglalt meghatalmazását csatolni. Kísérő nélküli kiskorú helyett az eljárásban a kijelölt eseti gondnok jár el. Az eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

(2) A meghatalmazott jelen lehet a kérelmező meghallgatásán. A meghallgatás időpontjáról a menekültügyi hatóság a meghallgatás napját megelőző legalább három nappal értesíti a meghatalmazottat.

(3) Az iratokat a törvényes képviselő és a meghatalmazott részére a kérelmezővel egyidejűleg kézbesíteni kell.

A meghallgatás

15. §

(1)[29] A menekültügyi hatóság a kérelem előterjesztését követő előzetes meghallgatás után részletes meghallgatást tart.

(2) A meghallgatáson a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtásának okairól, Magyarországra érkezésének körülményeiről, és a rendelkezésére álló, a kérelmet alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait át kell adnia. E kötelezettségeiről a kérelmezőt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell.

(3) Közösen vagy egyidejűleg benyújtott kérelem esetén a közvetlen családtag kérelmezőket külön-külön is meg kell hallgatni. A menekülthöz később érkező közvetlen családtag kérelmező esetén meg kell hallgatni a menekültet is.

(4) A nagykorú közvetlen családtagjával együtt érkező kiskorú kérelmezőt akkor lehet meghallgatni, ha 14. életévét betöltötte és az eljárás adatai alapján meghallgatása a tényállás tisztázása érdekében nélkülözhetetlen.

(5)[30] A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a kérelmező jogairól és kötelezettségeiről adott tájékoztatáson túl, szakértő vagy tolmács igénybevétele esetén tartalmazza a hamis véleményadás, illetve a hamis tolmácsolás következményeire történő figyelmeztetést is.

(6) Ha a kiskorú érdekeinek képviseletére kijelölt eseti gondnok a meghallgatáson az előzetes értesítés ellenére nem jelenik meg, a meghallgatásra új időpontot kell kitűzni, ezzel egyidejűleg az eseti gondnokot kijelölő gyámhatóságot is értesíteni kell.

A kérelmező okmánya

16. §[31]

A kérelmező személyazonosságát érvényes úti okmánya, személyazonosító igazolványa vagy egyéb, személyazonosításra alkalmas okmánya igazolja.

17. §[32]

Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel, és magyarországi tartózkodása a menedékjogi kérelem benyújtásán alapul, a menekültügyi hatóság a kérelmező adatainak közlésével - a tartózkodási engedély kiállítása érdekében - értesíti a menedékkérő szálláshelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot.

A bizonyítás

18. §

(1) A bizonyítás során a menekültkénti elismerését kérelmezőnek különösen azt kell igazolnia vagy valószínűsítenie, hogy reá nézve a menekülésre késztető okok fennállnak.

(2) Menedékeskénti elismerését kérelmezőnek valószínűsítenie kell, hogy megfelel a törvényben foglalt befogadási feltételeknek.

(3)[33] A menekültügyi eljárásban a menekültügyi hatóság a kérelmező által benyújtott, külföldön kiállított közokiratot bizonyító erejű okiratként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is elfogadhatja.

19. §

(1) Ha a kérelmező menekültkénti elismerését kizáró ok nem áll fenn, és a belügyminiszter kivételesen méltányosságot gyakorolt, a bizonyítást nem kell tovább folytatni.

(2) Ha a kérelmező menedékeskénti elismerését kizáró ok nem áll fenn, a bizonyítást nem kell tovább folytatni.

20. §

(1)[34]

(2)[35] A menekültügyi hatóság az adott ország menekültügyi joggyakorlatára vonatkozó információk, így különösen az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság véleményének, a Külügyminisztériumtól kapott és a külföldi menekültügyi szervek által szolgáltatott információk figyelembevételével állapítja meg, hogy az adott ország a biztonságos harmadik országot jellemző feltételeknek megfelel-e.

(3) A menekültügyi hatóság a biztonságos származási ország meghatározásakor vizsgálja a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, hogy az adott ország a kérelmezőre nézve biztonságos harmadik országnak minősül-e, továbbá értékeli az érintett országból származó, korábban menedékjogért folyamodók elismerési arányát, az adott országban az emberi jogok gyakorlatban történő érvényesülését, a demokratikus intézmények létét és azok működését, továbbá az állami és politikai rendszer stabilitását. A vizsgálat során különös figyelmet fordít az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságától származó információkra.

21. §

(1) Az eljárás során a menekültügyi hatóság nem léphet kapcsolatba a kérelmező származási országával vagy olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba.

(2) A kérelem elbírálásához szükséges információ megszerzése érdekében megkeresett szerv a menekültügyi eljárásban hozott jogerős és végrehajtható határozat meghozataláig nem léphet kapcsolatba a kérelmező származási országával vagy olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba, ha a kapcsolatfelvételből adódóan a kérelmező származási országa tudomást szerezhet arról, hogy a kérelmező Magyarországon menedékjog iránti kérelmet nyújtott be.

22. §[36]

Ha a kérelmező az állítása szerint kiskorú, de ezt a menekültügyi hatóság alapos kétsége ellenére nem valószínűsítette és az életkor megállapítására irányuló szakértői vizsgálathoz sem járul hozzá, a kérelmezőre nézve - az eseti gondnok kirendelése kivételével - a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

22/A. §[37]

A menekültügyi hatóság indokolt esetben a szakértő kirendelésekor az eljárást felfüggesztheti a szakvélemény megérkezéséig.

Szakhatósági közreműködés

23. §[38]

(1) A menekültügyi hatóság a kérelem beérkezését követő munkanapon megkeresi a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A megkeresés a következő információkat tartalmazza:

a) a menedékkérő személyazonosító adatait (családi és utónevét, előző, illetőleg születési családi és utónevét, álnevét, jelenlegi és korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét),

b) a menedékkérő személyazonosító és úti okmányának adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét és idejét, a kiállító megnevezését),

c) a menedékkérő Magyarországra érkezéséhez vezető útvonalat, az országhatár átlépésének helyét és idejét,

d) a menedékkérő szálláshelyének címét, magánszállás esetén a szállásadó nevét is.

(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal a kérelmezőt meghallgathatja.

(3) A szakhatósági állásfoglalás határideje - a rövidített eljárás kivételével - a megkereséstől számított 45 nap, kivéve, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal a nyilatkozattételre további 8 napot kért.

KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

A repülőtéri eljárás

24. §

(1) A magyar államhatáron beléptetésre jelentkező külföldit a Met. 42. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a menekültügyi hatóság az értesítését követően haladéktalanul hallgatja meg.

(2) Ha az érdemi határozatot a Met. 42. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem lehet meghozni, a kérelmező államhatáron történő beléptetését a menekültügyi hatóság kezdeményezi, és a menekültügyi eljárás további folytatása érdekében szálláshelyet jelöl ki, továbbá gondoskodik a kérelmező kijelölt szálláshelyre történő irányításáról.

(3) A repülőtéri eljárásban a 12. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, a külföldi egészségügyi szűrővizsgálatát a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

A rövidített eljárás

25. §

(1)[39] A kérelmezőt a részletes meghallgatás során tájékoztatni kell arról, hogy a menekültügyi hatóság a kérelmet rövidített eljárásban bírálja el.

(2) A kérelmező az érdemi határozat meghozataláig valószínűsítheti, hogy a kérelme nem nyilvánvalóan megalapozatlan.

26. §

A rövidített eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatal a megkereséstől számított 5 napon belül küldi meg szakhatósági állásfoglalását a menekültügyi hatóság részére.

A kiutasítás

27. §[40]

28. §[41]

29. §[42]

Az elismerés visszavonása

30. §

(1) A menekültkénti és a menedékeskénti elismerés visszavonása tárgyában az eljárás - a Met. 6. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt eset kivételével - hivatalból indul, illetőleg hivatalból folytatható.

(2) A Met. 6. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben az eljárást a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezi.

A HATÁROZAT

31. §

(1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerésre irányuló kérelem, illetőleg az elismerés visszavonása tárgyában határozatot hoz.

(2) A menedékeskénti elismerésről és a visszavonásról szóló határozatot az ügyiratra kell feljegyezni.

A határozat közlése

32. §

(1) A határozatot a jelenlévő kérelmező előtt ki kell hirdetni. A magyar nyelven szövegezett határozatot - a menedékeskénti elismerésről rendelkező határozat kivételével - a kihirdetéssel egyidejűleg a kérelmezőnek át kell adni.

(2) Ha a menekültügyi hatóság a kérelmet elutasította és a kérelmező ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat közszemlére tétellel való közlésének nincs helye. Ebben az esetben a határozat jogerőre emelkedésének napja a keltezés napját követő tizenötödik nap.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogerős határozatot meg kell küldeni annak az idegenrendészeti hatóságnak, amely a kérelmező részére a tartózkodási engedélyt, ennek hiányában az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kiadta.

(4)[43]

33. §

(1) Az érdemi határozatot meg kell küldeni:

a)[44] a kérelmező tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak;

b) a Nemzetbiztonsági Hivatalnak;

c) az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosság Budapesti Képviseletének (a továbbiakban: Képviselet), ha a határozat menekültkénti elismerésre irányuló eljárásban született, illetve menekültkénti elismerés visszavonásáról rendelkezik.

(2) A Képviselet részére a menekültügyi hatóság megküldi a jogorvoslati eljárásban hozott érdemi államigazgatási és bírósági határozatot is.

(3) Kísérő nélküli kiskorú menekültkénti elismerése esetén az elismerésről rendelkező határozatot a kiskorú szálláshelye szerint illetékes gyámhatóságnak is meg kell küldeni a kiskorú menekült jogainak védelme, illetőleg a róla való gondoskodás biztosítása, illetőleg annak figyelemmel kísérése érdekében.

A MENEDÉKES OKMÁNYAI

34. §

(1) A menekültügyi hatóság a menedékesként elismert külföldi részére a jogállását, személyazonosságát és a külön jogszabály alapján biztosított ellátásokra való jogosultságának igazolása céljából e rendelet mellékletében meghatározott adattartalmú okmányt állít ki. Az okmány érvényességi ideje a kiállításától számított egy évet nem haladhatja meg, érvényességi ideje meghosszabbítható.

(2) Az okmányba - az adatokban bekövetkezett változások átvezetése érdekében - a menekültügyi hatóság tehet bejegyzést.

(3) A külön jogszabály szerint megállapított rendszeres pénzbeli ellátást folyósító szerv a kifizetés megtörténtét az igazolványba bejegyzi.

A menekült úti okmánya[45]

34/A. § (1) A menekült a kétnyelvű úti okmánya iránti kérelmet a külön jogszabály szerinti formanyomtatványon, személyesen nyújthatja be. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a szülő vagy a törvényes képviselő nyújthatja be.

(2) Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé.

(3) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában levő előző úti okmányát - ha azzal rendelkezik - továbbá a felismerésére alkalmas kettő darab fekete-fehér vagy színes arcképet (igazolványképet) . A kérelem benyújtásakor be kell mutatni a menekült személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványát.

(4) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló menekült kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőknek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy a menekültügyi hatóság előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát.

(5) A kérelmet a "menekült kétnyelvű úti okmánya" elnevezésű okmány kiadásával kell teljesíteni.

(6) A menekült köteles a kiadott úti okmányt megőrizni, elvesztését, megsemmisülését, ellopását az útlevél-hatóságnak bejelenteni.

(7) A korábbi úti okmányt az útlevél-hatóság bevonja, és

a) a magyar útlevél-hatóság által kiadott előző úti okmányt - kérelemre - érvénytelenítve visszaadja vagy az új okmány kiadásától számított egy év elteltével a megsemmisítéséről gondoskodik,

b) más állam illetékes hatósága által kiadott előző úti okmányt a kiállító hatóság részére - az érintett állam diplomáciai, illetve konzuli képviselet útján - megküldi.

35 §

(1) A menekültügyi hatóság kérelemre a menedékes részére, ha nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával - külön jogszabályban foglaltak szerint - egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmányt ad ki, amelynek adattartalmát e rendelet melléklete határozza meg.

(2) Az úti okmány csak érvényességi idején belül használható fel utazásra és a Magyar Köztársaság területére való visszatérésre.

(3) Az úti okmány hat hónapig érvényes, érvényességi ideje nem hosszabbítható meg.

36. §

(1) A 34-35. §-ban meghatározott okmányok érvényességének lejártát a menekültügyi hatóság naptári év, hónap, nap megjelöléssel állapítja meg.

(2) A kiállított okmány érvényességi idejének lejártát megelőzően érvénytelenné válik, ha

a) a benne szereplő adatok sérülés, rongálás vagy egyéb ok miatt felismerhetetlenné váltak,

b) menedékes meghalt,

c) a kiállítás jogcíme megszűnt.

(3) Az elveszett okmány a pótlására kiállított okmány kiállításának napján érvényét veszti.

(4) A menekültügyi hatóság az érvénytelen okmányt bevonja.

37. §

(1) Az okmányt a tulajdonosa köteles magánál tartani, azt átruházni, abba - az arra jogosult szerv kivételével - bejegyzést tenni nem szabad.

(2) Az okmány tulajdonosa az okmány elvesztését, érvénytelenné válását haladéktalanul köteles bejelenteni a menekültügyi hatóságnak.

38. §

(1) A menekültügyi hatóság az érvénytelen, sérült vagy megrongálódott okmányt, amennyiben a kiállítás oka változatlanul fennáll, az okmány tulajdonosának kérelmére kicseréli.

(2) Az okmány kicserélésére vonatkozó kérelemhez az okmány tulajdonosa köteles 2 db arcfényképet csatolni.

39. §

Az elvesztés miatt érvénytelenné váló okmányról a menekültügyi hatóság az új okmány kiállításával egyidejűleg tájékoztatja az okmány tulajdonosának lakcíme szerint illetékes rendőrkapitányságot és az okmány tulajdonosa számára rendszeres pénzbeli ellátást folyósító szervet.

40. §[46]

(1) Ez a rendelet az Európai Közösségek következő rendeleteinek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) Tanács 343/2003/EK rendelete egy harmadik ország állampolgárának a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárások megállapításáról;

b) Bizottság 1560/2003/EK rendelete egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárások megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról;

c) a Tanács 2725/2000/EK rendelete a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló "Eurodac" létrehozásáról;

d) a Tanács 407/2002/EK rendelete a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló "Eurodac" létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról.

(2) Ez a rendelet az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 2001/55/EK irányelve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges bevándorlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről;

b) a Tanács 2003/86/EK irányelve a családegyesítési jogról;

c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről;

d) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről;

e) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye;

f) a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról;

g) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról.

A BEFOGADOTTAKRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

41. §[47]

42. §[48]

43. §[49]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 172/2001. (IX. 26.) Korm. rendelethez

A menedékes okmányai

I.

A menedékes jogállását, személyazonosságát és a külön

jogszabály alapján biztosított ellátásokra való

jogosultságát igazoló okmány

Az okmány tartalmazza:

a) az igazolvány tulajdonosának családi és utónevét,

b) születési helyét és idejét, nemét,

c) állampolgárságát (hontalanságát),

d) arcképmását,

e) az igazolvány tulajdonosának saját kezű aláírását,

f) szálláshelyét,

g) 14 évnél fiatalabb közvetlen családtagjának nevét és születési idejét,

h) az igazolvány sorszámát,

i) az igazolvány kiállításának helyét, idejét,

j) az igazolvány érvényességi idejét,

k) a kiállító szerv ügyintézőjének aláírását,

l) a kiállító szerv bélyegzőlenyomatát,

m) a kiállítás jogcímét,

n) a rendszeres pénzbeli ellátás igénybevételét tanúsító rovatot.

II.

A menedékes úti okmánya

Az úti okmány tartalmazza:

a) az okmány tulajdonosának jogállását, családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását, saját kezű aláírását,

b) az úti okmány számát, érvényességi idejét, kiállításának helyét és idejét, a kiállító hatóság nevét és bélyegzőlenyomatát.