18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelet

a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

1. §

(1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott gépkocsikra terjed ki.

(2) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek gépkocsijaira a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben a felügyeletet ellátó miniszter - a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben - e rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezik.

2. §

A rendelet alkalmazásában

a) kis-tehergépkocsi, kis-busz: 3500 kg-nál nem nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, illetőleg autóbusz;

b) hagyományos Otto-motor: olyan motor, amelynek hengerében a keverék meggyújtása külső energia bevitellel (elektromos szikrával vagy más módon) történik és a keverék összetétele a kipufogógázok összetételétől független; a motor működési módja szerint lehet kétütemű vagy négyütemű, üzemanyaga lehet benzin, PB-gáz, földgáz és kipufogórendszerében lehet utókezelő berendezés is; e jellemzőket a megnevezéshez csatolt jelzők mutatják, ha a megkülönböztetés indokolt;

c) hagyományos Otto-motoros gépkocsi: hagyományos Otto-motorral meghajtott gépkocsi;

d) szabályozatlan keverékképzésű, katalizátoros motor: olyan Otto-motor, amelynek keverék-összetételét kipufogógázok összetételétől függően nem befolyásolják; kipufogórendszerébe oxidációs vagy három komponensre ható katalizátor van beépítve, amely a szabályozás hiányában jellemzően oxidációra alkalmas;

e) szabályozatlan keverékképzésű katalizátoros gépkocsi: szabályozatlan keverékképzésű, katalizátoros motorral meghajtott gépkocsi;

f) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motor: olyan Otto-motor, amelynek keverék-összetételét a kipufogógázok összetétele alapján zárt szabályozókörrel befolyásolják; kipufogórendszerébe három komponensre ható katalizátor van beépítve, amely megfelelő keverék-összetétel mellett egy lépésben képes redukcióra és oxidációra;

g) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsi: szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motorral meghajtott gépkocsi; '

h) dízelmotor: olyan motor, amelyben a keverék meggyulladását a kompresszió által létrehozott magas hőmérséklet biztosítja, és a tüzelőanyag-mennyiség főként fordulatszámfüggő szabályozását különböző mechanikus, hidraulikus, illetve pneumatikus szerkezetek biztosítják; a motor működési módja szerint lehet kétütemű vagy négyütemű; üzemanyaga lehet gázolaj, gáz-gázolaj vegyes üzem, vagy egyéb öngyulladásra képes tüzelőanyag; kipufogórendszerében lehet utókezelő (különösen katalizátor, részecske szűrő) berendezés is; e jellemzőket a megnevezéshez csatolt jelzők mutatják, ha a megkülönböztetés indokolt;

i) elektronikusan szabályozott dízelmotor: olyan dízelmotor, amelyben a motor hengerébe történő befecskendezést (tüzelőanyag-mennyiséget, befecskendezési időpontot, eloszlást, ütemezést, adagoláskezdetet) különböző működési jellemzők és igények alapján, általában a legalacsonyabb szennyezőanyag-kibocsátás céljából elektronikusan is vezérelik; nem feltétel, hogy a végfordulatszám határolás és az alapjárati fordulatszám szabályozás is elektronikus úton történjen;

j) dízelmotoros gépkocsi: dízelmotorral vagy elektronikusan szabályozott dízelmotorral meghajtott gépkocsi;

k) egyéb üzemű gépkocsi: a b), d), f) és h) pontokban foglaltaktól eltérő működésű motorral meghajtott gépkocsi, nem zárva ki azt, hogy az említett pontokban szereplő motorral is rendelkezik (akkumulátoros vagy tüzelőanyag-cellás elektromos gépkocsi, illetve elektromos és belső égésű motor kombinációjával meghajtott gépkocsi);

l) közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépkocsi: a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendeletben meghatározott tevékenységekhez használt gépkocsi;

m) szerviz körülmények között végzett mérés: a Magyar Köztársaság területén előírt és szokásos jármű fenntartóipari és javítóipari helyiségekben, nem szabad térben, pontosabban nem szabályozott zárt munkahelyre jellemző környezeti körülmények között, általában hálózati energia ellátás mellett végzett vizsgálatok és mérések;

n) rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatra alkalmas műszer: olyan komplex műszeregység, amely

na) képes a környezetvédelmi felülvizsgálat technológiája szerinti jellemzők mérésére,

nb) lehetővé teszi a felülvizsgálathoz előírt, nem közvetlenül mért, illetve az értékeléshez szükséges jellemzők és adatok bevitelét, illetve memóriában tárolja az értékeléshez szükséges adatokat,

nc) a felülvizsgálat megkezdése előtt, illetőleg a felülvizsgálat alatt ellenőrzi a szükséges adatok meglétét, a felülvizsgálati feltételek teljesülését, illetve a mért adatok megfelelőségét (a következő vizsgálati fázis megkezdése szempontjából),

nd) alkalmas a felülvizsgálat befejezése után a részleges értékelésre és a mérési jegyzőkönyv (tanúsítvány) nyomtatására, továbbá a jármű megfelelőségének automatikus értékelésére; a műszer részletes jellemzőit az 5-7. számú melléklet határozza meg;

o) MIL lámpa: sárga fényjelzést és/vagy hangjelzést adó készülék, amely jelzi a környezetvédelmi szempontból lényeges szerkezeti részek meghibásodását, valamint tájékoztat a szennyezőanyag-kibocsátás ellenőrzésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai rendszerhez (OBD rendszer) kapcsolt bármely szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos elemnek vagy magának az OBD rendszernek a működési zavaráról.

3. §

(1) A belső égésű motorral vagy belső égésű motor és más hajtási mód kombinációjával felszerelt gépkocsi tulajdonosának (üzemben tartójának) - a kipufogógázokkal kibocsátott levegőszennyező anyagok mennyiségének ellenőrzése, illetve csökkentése érdekében - a 4. §-ban meghatározott időpontokban, illetve időközönként a környezetvédelmi felülvizsgálatot el kell végeztetnie.

(2) A környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzéséért a gépkocsi tulajdonosa (üzemben tartója) külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

4. §

(1) Az első környezetvédelmi felülvizsgálatot a hazai forgalomba helyezéskor új gépkocsik esetében az (5) bekezdésben meghatározottak alapján kell elvégezni.

(2) A soron következő környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve a (10) bekezdés szerinti igazolólap és plakett érvényességi időpontját az elvégzett felülvizsgálat dátumától számítva a következők szerint kell meghatározni:

a) hagyományos Otto-motoros és szabályozatlan keverékképzésű katalizátoros gépkocsi esetében 1 év;

b) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsi esetében - a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatásokhoz használt gépkocsi kivételével - a gépkocsi

ba) 4 éves koráig 3 év,

bb) 4-6 éves koráig 2 év,

bc) 6 éves kora felett 1 év;

c) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatásokhoz használt szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, 4 évnél fiatalabb gépkocsi esetében 2 év, 4 éves életkor felett 1 év;

d) a 6 évnél fiatalabb és 3500 kg, vagy annál kisebb megengedett legnagyobb össztömegű és legalább az ENSZ EGB 83.02/C, illetve 49.028 vagy az azokkal külön jogszabály szerint egyenértékű előírásokat kielégítő dízelmotoros gépkocsi esetében - a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatásokhoz használt gépkocsik kivételével - 2 év;

e) a 6 évnél fiatalabb és legalább az ENSZ EGB 83.02/C, illetve 49.02B vagy az azokkal külön jogszabály szerint egyenértékű előírásokat kielégítő, a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatásokhoz használt dízelmotoros gépkocsik esetében 4 éves korig 2 év, 4 éves életkor felett 1 év;

f) minden egyéb dízelmotoros gépkocsi esetében 1 év;

g) egyéb üzemű gépkocsi felülvizsgálati gyakoriságát a beépített belső égésű motor és a használati mód szerint, az a) f) pontok alapján kell meghatározni.

(3) A gépkocsiknak a (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott korát a gyártási évből és az első hazai forgalomba helyezés hónapjából képzett dátumtól kell számítani. A használt gépkocsiknak az első hazai forgalomba helyezésekor végrehajtott, illetőleg az 5. § (3) bekezdése szerinti, vagy az igazolólap érvényességének a 6. § (5) bekezdésében meghatározott korlátozása miatt szükséges soron kívüli környezetvédelmi felülvizsgálatot követő felülvizsgálatának időpontját a (2) bekezdés alapján kell meghatározni.

(4) A környezetvédelmi felülvizsgálat tartalmát

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott gépkocsira az 1. és 2. számú melléklet,

b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott gépkocsira az 1. és 3. számú melléklet,

c) a (2) bekezdés d) f) pontjában meghatározott gépkocsira az 1. és 4. számú melléklet,

d) a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott gépkocsira az 1. számú melléklet és a beépített belső égésű motortól és a használati módtól függően a 2-4. számú mellékletek, illetve a Közlekedési Főfelügyelet szabályzata írja elő.

(5) Új gépkocsi márkaszervizben történő első hazai forgalomba helyezése esetén a jármű a (4) bekezdés a)--c) pontja szerinti mérések végrehajtása nélkül is megfelelőnek minősíthető, ha jellemzői a gyártó által meghatározott valamennyi átadási, műszaki és minőségi követelménynek megfelelnek.

(6) A gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának megengedett legnagyobb mértéke, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a gyártó által előírt, tűrésmezővel együtt értelmezett érték. Dízelmotoros járművek esetében a gyártó által előírt füstölési érték az ENSZ EGB 24. számú előírás, illetve azzal külön jogszabály szerint egyenértékű előírások szerint a füstölés alapján történő jóváhagyást jelző táblán feltüntetett adat. A gyártó által előírt adatok hiányában a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának megengedett mértéke a Közlekedési Főfelügyelet által elfogadott kiadványokban, adatbázisokban az adott típus gyári előírás szerinti értéke. A Közlekedési Főfelügyelet - a szakmai szervezetekkel egyeztetett - jóváhagyott adatforrások listáját évente közzéteszi a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben.

(7) Az 1969. július 1-je előtt gyártott Otto-rendszerű motorral meghajtott gépkocsi és az 1980. január 1-je előtt gyártott dízelmotoros személygépkocsi, továbbá a (6) bekezdés szerinti adatok hiánya esetén a környezetvédelmi felülvizsgálat során a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának megengedett mértéke, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a 2-4. számú mellékletekben meghatározott érték.

(8) A környezetvédelmi felülvizsgálatot a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a továbbiakban: területi közlekedési felügyelet) által kijelölt, a felülvizsgálat végzésére feljogosított gépjárműfenntartó szervezet (a továbbiakban: felülvizsgáló szervezet) végezheti, amennyiben a 11. számú mellékletben foglalt feltételeket teljesíti, és

a) megfelel a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételeknek,

b) rendelkezik a (2) bekezdés a- f) pontja szerinti gépkocsi-kategória környezetvédelmi felülvizsgálatához szükséges, a gyártó vagy a képviselet által meghatározott célra alkalmas eszközökkel és technológiákkal, illetve a hozzájuk tartozó adatokkal és információkkal, valamint

c) a felülvizsgálatot végző szakemberek (tanúsítványadók) a felülvizsgáló szervezetnél a vizsgálandó gépkocsi-csoport mindenkori technikai színvonalának megfelelő, a közlekedési és vízügyi miniszter által jóváhagyott oktatási terv alapján és a Közlekedési Főfelügyelet által felhatalmazott szervezet által végzett képzésben (10. számú melléklet) eredményesen részt vettek és a továbbképzést 3 évenként megismételték.

(9) A felülvizsgálathoz előírt feltételek teljesítése esetén a kijelölés (feljogosítás) nem tagadható meg.

(10) A környezetvédelmi felülvizsgálaton megfelelt gépkocsihoz a felülvizsgáló szervezet

a) kiállítja a 8. számú mellékletben meghatározott tartalmú igazolólapot, és

b) felrögzíti a gépkocsi hátsó rendszámtáblájára a 9. számú mellékletben meghatározott plakettet.

(11) Az igazolólap hatósági engedélynek minősül; az elveszett vagy megsemmisült igazolólap helyett másolat nem állítható ki. Amennyiben a plakett megsérült vagy azt jogosulatlanul eltávolították, az igazolólap adatai alapján bármely felülvizsgáló szervezet új plakettet helyez fel és az igazolólapon az üres plakettszám-helyre beírja a felhelyezett plakett számát. Ha az igazolólapon már nincs üres hely, úgy az igazolólap helyett - annak leadása mellett - a felülvizsgáló szervezet az eredeti igazolólap adataival megegyezően új igazolólapot állít ki és új plakettet helyez fel, amelynek díját külön jogszabály* határozza meg.[1]

(12) A felülvizsgáló szervezet az igazolólap kiadásával, illetve annak megtagadásával összefüggő hatósági eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint jár el, azzal, hogy a felülvizsgáló szervezet felettes szerve a területi közlekedési felügyelet.

(13) Az igazolólapot a 6. § szerinti ellenőrzés során nem szabad elvenni, illetőleg megsemmisíteni.

(14) A légszennyezésre, illetőleg a zajkibocsátásra vonatkozó jóváhagyási jellel ellátott és érvényes igazolólappal rendelkező - dízelrendszerű motorral meghajtott - gépkocsi üzemben tartójának kérelmére a területi közlekedési felügyelet a 8. számú mellékletben meghatározott igazolólapon a "Környezetvédelmi jóváhagyás" rovat 14. számú mellékletnek megfelelő kitöltésével igazolja a külön jogszabály szerinti kedvezményre való jogosultságot.

5. §

(1) A gépkocsi időszakos vizsgálatát az érvényes igazolólap bemutatása mellett lehet elvégezni.

(2) A gépkocsi kipufogógázának összetételét érdemben befolyásoló alkatrész cseréjét, javítását vagy elállítását követően a kipufogógázok szennyezőanyag-tartalmát e rendeletben foglaltak szerint kell ellenőrizni, illetőleg azt szükség esetén meg kell változtatni. Ennek elvégzéséért a javítást végző a felelős.

(3) A gépkocsi motorjának cseréjét, a motornak az emissziót befolyásoló, jelentős megbontásával járó, a szabályozott keverékképzésű gépkocsi-motorok keverékképző rendszerét érintő javítása, valamint a katalizátor cséréje esetén soron kívüli környezetvédelmi felülvizsgálatot kell elvégezni. A javítási technológiának a környezetvédelmi felülvizsgálatot is tartalmaznia kell, amelynek végrehajtásáért a javítást végző szervezet felelős.

(4) A gépkocsi a forgalomba helyezés napjától számított 15 nap elteltével a közúti forgalomban csak érvényes igazolólappal vehet részt.

6. §

(1) Az igazolólap ellenőrzését és a (3) bekezdés szerinti ellenőrzéseket a közúti forgalomban a rendőrhatóság és a területi közlekedési felügyelet végzi. A gépkocsi kipufogógázának szennyezőanyag-tartalmát a közúti forgalomban és a telephelyi ellenőrzés során a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi.

(2) A gépkocsi levegőszennyező hatásának a közúti forgalomban végzett ellenőrzése során a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának megengedett mértéke a 2-4. számú mellékletekben az adott gépkocsira meghatározott határérték. Amennyiben a 4. § (6) bekezdésében foglalt érték a 2-4. számú mellékletekben meghatározottaknál magasabb, a közúti ellenőrzés során azt kell a határértéknek tekinteni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a MIL lámpa hibát jelez, vagy a dízelmotoros gépkocsi füstölése olyan mértékű, hogy vizuális megítélés szerint zavarja a mögötte haladók kilátását, vagy érzékelés alapján a közelben tartózkodóknál érzékelhető légzési kellemetlenséget okoz, akkor a területi közlekedési felügyelet eljárása során, illetve a rendőrhatóság jelzése alapján a gépkocsit vizsgálatra berendeli.

(4) Ha a gépkocsi kipufogógázainak szennyezőanyag-tartalma a közúti vagy a telephelyi ellenőrzés, illetve az időszakos vizsgálat alkalmával végzett műszeres mérés szerint a gyártó által előírtnál magasabb, de a (2) bekezdés szerinti értéket nem haladja meg, a gépkocsivezető figyelmét fel kell hívni az eltérésre.

(5) Ha a gépkocsi a közúti vagy a telephelyi ellenőrzés, illetőleg az időszakos vizsgálat alkalmával végzett műszeres mérés szerint a gépkocsitípusra e rendeletben meghatározott megengedhető legmagasabb mértéknél többet szennyez, a területi közlekedési felügyelet a helyszínen

a) az igazolólap érvényességét 15 napra korlátozza, és

b) a plakettet a rendszámtábláról eltávolítja.

(6) Ha a dízelmotoros gépkocsi az e rendelet szerint megengedhető legmagasabb érték kétszeresénél több füstöt bocsát ki, a területi közlekedési felügyelet a helyszínen

a) az igazolólap érvényességét 5 munkanapra korlátozza, és

b) a plakettet a rendszámtábláról eltávolítja, valamint

c) a gépkocsit vizsgálatra berendeli.

(7) A környezetvédelmi felülvizsgálatra feljogosított tanúsítványadó és ügyintéző tevékenységét a felülvizsgáló szervezet vezetője ellenőrzi. Szabálytalanság észlelése esetén megteszi az előírások szerinti munkavégzés biztosításához szükséges intézkedéseket. Súlyos szabálytalanság esetén a közlekedési hatóságnál a megfelelő szankció alkalmazását kezdeményezi.

(8) A felülvizsgáló szervezet tevékenységét a Közlekedési Főfelügyelet és a területi közlekedési felügyeletek ellenőrzik. Ha a felülvizsgáló szervezet a tevékenység végzésére megállapított feltételeket nem tartja meg, az ellenőrző hatóság a tevékenység végzésére vonatkozó feljogosítást az előírt feltételek ismételt teljesítéséig felfüggesztheti, vagy az érdekelt szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben meghatározott időre visszavonhatja.

(9) A tevékenység végzésére előírt szabályok szándékos vagy többször ismétlődő megsértése esetén a felülvizsgálatra feljogosított személy, illetve az ellenőrzési kötelezettségét ismételten megszegő szervezet véglegesen kizárható a feljogosítottak köréből.

(10) Az (1)-(8) bekezdésekben foglalt ellenőrzések és intézkedések részletes szabályait a 12. számú melléklet tartalmazza.

7. §

A gépjárműfenntartó szervezet által végzett környezetvédelmi felülvizsgálattal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjat külön jogszabály határozza meg.[2]

8. §[3]

(1) Ez a rendelet - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2001. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 18/1991. (XII. 18.) KHVM rendelet, valamint az azt módosító 32/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet és a 26/1998. (XII. 19.) KHVM rendelet, továbbá az egyes közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 2. §-a.

(2) 2002. január 1-jén lép hatályba a 4. § (10) bekezdésének b) pontja.

(3) 2002. július 1-jén lép hatályba

a) a 4. számú melléklet 2.4. pontja;

b) a 4. számú melléklet 2.5. c) pontja;

c) az 5. számú melléklet 2.1., 2.2. és 2.4. pontja;

d) az 5. számú melléklet 6. pontja;

e) a 6. számú melléklet 8. pontja;

f) a 10. számú melléklet 7.6.3. pontja.

(4) 2002. szeptember 1-jén lép hatályba a 10. számú melléklet 4.3. pontja.

(5) 2003. július 1-jén lép hatályba

a) a 2. számú melléklet 1.3. pontja;

b) a 2. számú melléklet 6.2. pontja;

c) a 3. számú melléklet 1.3. pontja;

d) a 3. számú melléklet 6.2. pontja;

e) a 4. számú melléklet 1.3. pontja;

f) a 4. számú melléklet 5.4.4.4. pontja;

g) a 4. számú melléklet 6.2. pontja;

h) az 5. számú melléklet 2.3. pontja;

i) a 6. számú melléklet 3. és 4. pontja;

j) a 7. számú melléklet 1.8. pontja;

k) a 11. számú melléklet 2.2.3. pontja.

(6) 2005. július 1-jén lép hatályba a 2. számú melléklet 2.5. a) pontjában meghatározott szénhidrogén (CH) határérték.

(7) A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 18/1991. (XII. 18.) KHVM rendelet alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott igazolólapok a rajtuk feltűntetett időpontig, a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére vonatkozó jogosítások az e rendeletben előírt feltételek teljesítéséig érvényesek. A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 18/1991. (XII. 18.) KHVM rendelet szerinti, már legyártott, illetve a felülvizsgáló szervezetek részére felhasználás céljából átadott igazolólapok 2001. december 31-ig használhatók fel.

9. §

A közúti gépjárművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép.

10. §

(1) A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos egyes díjakról szóló 11/1998. (IV. 17.) KHVM-BM együttes rendelet (a továbbiakban R.) 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A környezetvédelmi felülvizsgálatnak az 1. számú melléklet III. fejezetének 4. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díját az eljárás kezdeményezője a felülvizsgálatot végző részére köteles megfizetni."

(2) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendelet 1. számú mellékletének II. fejezetében meghatározott hatósági díjak nem tartalmazzák a hatósági járműműszaki tevékenységhez kapcsolódó szakértői vizsgálatok díjait."

(3) Az R. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közúti gépjárművek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos irányító, szabályozó és fejlesztő, valamint a felügyelő és ellenőrzési feladatok költségfedezetét az 1. számú melléklet III. fejezetének 1-3. pontjában meghatározott hatósági díj 20%-a szolgálja, amelyből a területileg illetékes közlekedési felügyelet a tárgyhót követő hónap 25. napjáig 10%-ot a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Gazdálkodó Szervezet Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-0146564 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára, 10%-ot a Közlekedési Főfelügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01738825 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára köteles átutalni."

(4) Az R. l. számú mellékletének III. fejezete helyébe e rendelet 13. számú mellékletével megállapított III. fejezet lép.

11. §

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács - a Bizottság 1999/52/EK irányelveivel módosított - a gépjárművek és pótkocsijaik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló 96/96/EK irányelve II. mellékletének 8.2. pontjával.

Dr. Fónagy János s. k.,

közlekedési és vízügyi miniszter

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Dr. Turi-Kovács Béla s. k.,

környezetvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A környezetvédelmi felülvizsgálathoz szükséges gépkocsi-adatok

1. A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat a gépkocsi azonosításával, az azonosító adatoknak a gépjármű forgalmi engedélye alapján történő felvételével és dokumentálásával (a mérést vezérlő, jegyzőkönyvet nyomtató mérőműszerbe való adatbevitelével) kezdődik. A gépkocsi azonosítása során a következő azonosító adatokat kell rögzíteni:

(Az 1.3. és 1.5. pontban hivatkozott kódszám táblázat a későbbiekben kerül meghatározásra és meghirdetésre.)

Az 1.8. pontnál alkalmazható kategóriák:

2. A felülvizsgálathoz szükséges technológiai adatokat gépkocsitípusonként a 2., 3. és 4. számú mellékletek 1. pontja tartalmazza. Az adatokat a rendelet 4. § (6) bekezdésével összhangban kell értelmezni.

3. Automatikusan vezérelt és elektronikusan dokumentált mérésnél a felülvizsgáló készülék kialakításának biztosítania kell, hogy a vizsgálatot csak valamennyi adat (a kódszámok és km-számláló állásának kivételével) birtokában (pl. beadása után) lehessen lefolytatni.

2. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata

1. Általános rendelkezések

1.1. A felülvizsgálatot a vonatkozó jogszabályoknak és az egyéb előírásoknak megfelelő, kalibrált, pontos készülékekkel, alapjáraton és emelt fordulatszámú üresjáraton, a magyar szabványnak megfelelő, kereskedelmi forgalomban beszerezhető, egyedileg nem adalékolt tüzelőanyaggal, szerviz körülmények között kell elvégezni. Kétütemű motoros gépkocsikhoz a külön jogszabály szerinti II. pontossági osztályú CO-CH mérő készülékek időkorlát nélkül továbbra is használhatók.

1.2. A felülvizsgálatra az 1. számú mellékletben foglalt gépkocsi-adatok felvétele után kerülhet sor. A felülvizsgálat a következő műveleteket tartalmazza:

- felülvizsgálati, technológiai adatok felvétele (összegyűjtése),

- szemrevételezéses ellenőrzés,

- a motor üzemi állapotra melegítése, a mérés és az ellenőrzés előkészítése,

- a környezetvédelmi jellemzők mérése,

- a bizonylatok kiállítása.

1.3.[4]

2. A felülvizsgálati, technológiai adatok felvétele, műszerbe történő bevitele

A felülvizsgálat feltétele, hogy rendelkezésre álljanak az adott gépkocsira vonatkozó tanúsítványon kézzel, majd automatikusan dokumentálandó, a gyártó által előírt, a gépkocsi megfelelő állapotához tartozó adatok:

2.1. Motorhőmérséklet (°C) - a gyártó vagy a forgalmazó által üzemmeleg állapotra megadott legkisebb motorolaj hőmérséklet, vagy adat hiányában legalább 70 °C.

2.2. Alapelőgyújtás (± főtengely fok) - ha mérhető (szokásos, általános gépjármű-diagnosztikai eszközökkel ellenőrizhető).

2.3. Zárásszög (mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás esetén) - ha mérhető (szokásos, általános gépjármű-diagnosztikai eszközökkel ellenőrizhető).

2.4. Alapjárati fordulatszám min/max (min-1).

2.5. Alapjárati CO (térf.%) és CH (ppm) koncentráció (térf.% és ppm) - gyári érték hiányában megengedhető legnagyobb értéke:

2.6. Emelt üresjárati fordulatszám min/max (min-1) - gyári érték hiányában nmin = 2500 min-1 nmax = 2800 min-1

2.7. Emelt üresjárati CO (térf.%) és CH (ppm) koncentráció - gyári előírás szerint, annak hiányában legfeljebb az alapjáraton megengedett legnagyobb koncentráció.

2.8. Szabályozatlan keverékképzéssel üzemelő, katalizátorral felszerelt négyütemű motoros gépkocsi esetén legkisebb λ (lambda - légviszony) tényező gyári értéke, vagy gyári adat hiányában λ > 1,00.

3. Szemrevételezéses ellenőrzés

A mérés megkezdése előtt szemrevételezéssel kell ellenőrizni:

3.1. A szerelés nélkül, a felülvizsgáló által választott, az általános mérnöki gyakorlat szerint megbízhatónak minősíthető technológiával ellenőrizhető emissziócsökkentő egységek és rendszerek megléte és állapota, különösen a kipufogórendszer (hiánytalanság, tömítettség, állapot, sérülések), légszűrő, illetve a kipufogógáz visszavezető rendszer, kipufogógáz kezelő rendszer, katalizátor (ha van), kartergáz visszavezetés, szekunder levegő rendszer stb. és az egyéb kapcsolatos érzékelők és beavatkozók. Ellenőrizni kell továbbá a gépkocsi általános környezetszennyezési állapotát (motor vagy egyéb olajszivárgás, hűtőfolyadék vagy légkondicionáló szivárgása stb.).

3.2. Katalizátoros gépkocsinál a tüzelőanyag betöltő nyílás szűkítő megléte (ha egyéb gyári előírás nincs).

3.3. A szemrevételezéses ellenőrzés eredménye:

- MEGFELEL,

- NEM FELEL MEG.

"NEM FELEL MEG" eredmény esetén a gépkocsi felülvizsgálata tovább nem folytatható.

4. A motor üzemi állapotra melegítése, a mérés és az ellenőrzés előkészítése

A motort, illetőleg - amennyiben van ilyen - a kipufogógáz kezelő rendszert, valamint az egyéb kipufogógáz koncentrációt befolyásoló szerkezeteket és alkatrészeket a működéshez szükséges, előírásszerű üzemi állapotba kell hozni (bemelegíteni).

5. A környezetvédelmi jellemzők mérése

A káros anyag kibocsátását befolyásoló, a 2. pontban meghatározott jellemzőknek a motor működése közben végrehajtandó ellenőrzése.

5.1. A motor (motorolaj) hőmérsékletének mérése és dokumentálása (alapjáraton).

5.2. A gépkocsi jellemzőinek mérése és dokumentálása emelt fordulatszámon (a mérés előtt a fordulatszámot az emelt fordulatú méréshez adott fordulatszámra kell növelni, és ott legalább 30 s ideig kell tartani):

5.2.1. Emelt üresjárati fordulatszám (min ');

5.2.2. Négyütemű motoros, katalizátorral szerelt gépkocsi esetén lambda (λ) érték (a számítást az 5. számú mellékletben foglalt összefüggés alapján kell elvégezni);

5.2.3. A kipufogócső végén mérhető CO (térf%) és CH (ppm) koncentrációk.

5.3. A gépkocsi jellemzőinek mérése és dokumentálása alapjáraton (a mérés előtt a fordulatszámot alapjárati fordulatszámra kell engedni, és legalább 30 s időtartamig kell járni hagyni):

5.3.1. Alapjárati fordulatszám (miri);

5.3.2. A kipufogócső végén mérhető CO (térf%) és CH (ppm) koncentrációk;

5.3.3. Alapelőgyújtási időpont ( ± főtengely fok) - ha mérhető;

5.3.4. Zárásszög (mechanikus megszakítású gyújtás esetén) - ha mérhető.

5.4. A mérést be kell fejezni, vagy szükség esetén (pl. mérés közben fordulatszámejtés, ventilátor beindulás vagy bármely más mérést zavaró körülmény) az 5.2. ponttól meg kell ismételni.

5.5. A gépkocsi minősítése

MEGFELELŐ: ha a szemrevételezéses ellenőrzés eredménye megfelel, és a mért értékek a gyári előírásnak, illetve annak hiányában az előbbiekben adott értékeknek megfelelnek;

NEM MEGFELELŐ: minden az előbbitől eltérő esetben.

6. A bizonylatok kiállítása

6.1. A felülvizsgálat során felvett, mért és alkalmazott adatokat és értékeléseket tanúsítványon kell dokumentálni, továbbá MEGFELELŐ minősítés esetén a 8. számú mellékletnek megfelelő Igazolólapot kell kiállítani és a 9. számú mellékletnek megfelelően plakettet rögzíteni a hátsó forgalmi rendszámtáblára.

6.2.[6]

3. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik felülvizsgálata

l. Általános rendelkezések

1.1. A felülvizsgálatot a vonatkozó jogszabályoknak és előírásoknak megfelelő, hiteles, pontos készülékekkel, alapjáraton és emelt fordulatszámú üresjáraton, a magyar szabványnak megfelelő, kereskedelmi forgalomban beszerezhető, egyedileg nem adalékolt tüzelőanyaggal, szerviz körülmények között kell elvégezni.

1.2. A felülvizsgálatra az 1. számú mellékletben foglalt gépkocsi-adatok felvétele után kerülhet sor. A felülvizsgálat a következő műveleteket tartalmazza:

- felülvizsgálati, technológiai adatok felvétele (kigyűjtése),

- szemrevételezéses ellenőrzés,

- a motor üzemi állapotra melegítése, a mérés és az ellenőrzés előkészítése,

- a környezetvédelmi jellemzők mérése,

- a bizonylatok kiállítása.

1.3.[7]

2. Felülvizsgálati, technológiai adatok felvétele (összegyűjtése)

A felülvizsgálat feltétele, hogy rendelkezésre álljanak az adott gépkocsira vonatkozó tanúsítványon manuálisan vagy automatikusan dokumentálandó, a gyártó áltál előírt, a gépkocsi jó állapotához tartozó adatok:

2.1. Motorhőmérséklet (°C) - a gyártó vagy forgalmazó által üzemmeleg állapotra megadott legkisebb motorolaj hőmérséklet, vagy adat hiányában legalább 70 °C.

2.2. Alapelőgyújtás (± főtengely fok) - ha mérhető (szokásos gépjármű-diagnosztikai eszközökkel ellenőrizhető).

2.3. Alapjárati fordulatszám min/max (min-1).

2.4. CO-koncentráció (térf.%) alapjáraton - gyártó által adott érték, illetőleg annak hiányában legfeljebb 0,5%.

2.5. Emelt üresjárati fordulatszám min/max (min-1) gyártó által adott érték, illetőleg annak hiányában min 2500 min-1 max 2800 min-1.

2.6. Lambda (λ) érték emelt üresjáraton, a kipufogócső végén - gyártó által adott (min/max ) tűréssel:

- gyári érték esetén: λ = gyári λ érték ± 0,02

-- gyári adat hiányában: hagyományos keverékképzés esetén ~ = 1,0 ± 0,03.

2.7. Emelt üresjárati CO-koncentráció (térf.%) - gyári előírás, annak hiányában maximum 0,3%.

2.8. Lambda (λ) keverékképzés szabályozás működésének ellenőrzésére vonatkozó eljárás

- alapeljárás (2.8.1. és 2.8.2.),

- alternatív eljárás (2.8.3.).

2.8.1. Hiba elem (szerkezet) bekapcsolás adott (min/max) fordulatszámon (min-1) és lambda (λ) értékkel (hiba képző szerkezet, fordulatszám, lambda (λ) és idő adatokkal].

2.8.2. Adott gyári módszernél λgyári ± 0,02-nél, ha nincs λgyári érték, λ=1,000 ±0,03 lambdánál nagyobb eltérést eredményező hiba és hiba megszüntetés létrehozása.

2.9. Egyéb gyári eljárás (az általános mérnöki gyakorlatból ismert olyan eljárások alkalmazása, amelyek megbízható eredményt adnak a keverékképzés szabályozás előírásoknak megfelelő működéséről).

(A 2.8. pontban foglalt műveletek végrehajtása a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben később meghirdetett időponttól kötelező.)

3. Szemrevételezéses ellenőrzés

A mérés megkezdése előtt szemrevételezéssel kell ellenőrizni:

3.1. A szerelés nélkül, a felülvizsgáló által választott, az általános mérnöki gyakorlat szerint megbízhatónak minősíthető technológiával ellenőrizhető emissziócsökkentő egységek és rendszerek megléte és állapota. Különös figyelmet kell fordítani a kipufogórendszer (hiánytalanság, tömítettség, állapot, sérülések), a légszűrő, illetve a kipufogógáz visszavezető rendszer, a kipufogógáz kezelő rendszer, katalizátor, a kartergáz visszavezetés, szekunder levegő rendszer, párolgási emissziócsökkentő rendszer és más, a levegőszennyezéssel kapcsolatos érzékelők és beavatkozók ellenőrzésére. Ellenőrizni kell továbbá a gépkocsi általános környezetszennyezési állapotát (motor vagy egyéb olajszivárgás, hűtőfolyadék vagy légkondicionáló szivárgása stb.).

3.2. A tüzelőanyag töltő nyílás szűkítő megléte (ha egyéb gyári előírás nincs).

3.3. A MIL (Működési Hiba Jelző Lámpa) lámpa hiba jelzése (világít) esetén a vizsgálatot meg kell szakítani és a járművet NEM FELEL MEG minősítéssel értékelni.

3.4. A szemrevételezéses ellenőrzés eredménye:

- MEGFELEL,

- NEM FELEL MEG.

"NEM FELEL MEG" eredmény esetén a gépkocsi felülvizsgálata tovább nem folytatható.

4. A motor üzemi állapotra melegítése, a mérés és az ellenőrzés előkészítése '

A motort, a kipufogógáz kezelő rendszert, és az egyéb kipufogógáz koncentrációt befolyásoló szerkezetet, alkatrészeket a működéshez szükséges, előírásszerű állapotba kell hozni (pl. bemelegíteni, bekapcsolni).

5. A környezetvédelmi jellemzők mérése

5.1. A motor hőmérsékletének mérése és dokumentálása (alapjáraton).

5.2. A gépkocsi emelt fordulatú üresjárati jellemzőinek mérése és dokumentálása (a mérés előtt a fordulatszámot az emelt fordulatú méréshez adott fordulatszámra kell növelni, és legalább 30 s ideig kell tartani), mérendő:

5.2.1. Emelt üresjárati fordulatszám (min-1);

5.2.2. Lambda (λ) érték (a számítást az 5. számú mellékletben foglalt összefüggés alapján kell);

5.2.3. A CO-koncentráció a kipufogócső végén (térf.%).

5.3. A gépkocsi alapjárati fordulatú jellemzőinek mérése és dokumentálása (a mérés előtt a fordulatszámot alapjárati fordulatszámra kell engedni, és legalább 30 s-ig kell járni hagyni), mérendő:

5.3.1. Alapjárati fordulatszám (min-1);

5.3.2. A CO-koncentráció a kipufogócső végén (térf.%);

5.3.3. Alap-előgyújtási időpont ( ± főtengely fok) - ha mérhető.

5.4. Lambda (λ) szabályozás ellenőrzés (alap eljárás):

5.4.1. A motor fordulatszámát az ellenőrzési fordulatszámra kell emelni, ezen fordulaton tartva a lambda (λ) értéket kell leolvasni (λ1), és dokumentálni;

5.4.2. Hibaforrást [lambda (λ) zavaró jelet] kell bekapcsolni és -1.8.2. ponttól függően - Δλ≥ 0,03 vagy Δλ≥ 0,02 lambda változást kell produkálni;

5.4.3. A szabályozás reakcióját meg kell várni (max. 60 s), ha beállt, a lambda (λ) értéket le kell olvasni;

5.4.4. Hibaforrást (lambda (λ) zavaró jelet] ki kell kapcsolni,

5.4.5. A szabályozás reakcióját meg kell várni (max. 60 s), a stabilizálódott lambda (λ) értéket (λ2) le kell olvasni (az 5.4.1. pontban mért értékhez képest megengedett eltérés legnagyobb értéke ±0,01).

A lambda (λ) szabályozás értékelése:

- MEGFELEL, ha a szabályozás mindkét változást követő 60 másodpercen belül λ2= λ1 ±0,01 értékre tér vissza,

- NEM FELEL MEG, ha a szabályozás bármely változást követő 60 másodpercen belül λ2 = λ1 ± 0,01 értékre nem tér vissza.

5.5. Lambda (λ) szabályozás ellenőrzés (alternatív eljárás):

5.5.1. A felülvizsgálatot a gyár által megadott egyéb

módon, a gyár által adott vagy azzal egyenértékű más készülékkel kell végezni;

5.5.2. A szabályozás értékelése:

- MEGFELEL, ha a szabályozás a zavarást követő 60 másodpercen belül az eljáráshoz adott λ1± Δλ értékre visszatér,

- NEM FELEL MEG, ha a szabályozás a zavarást követő 60 másodpercen belül az eljáráshoz adott λ1± Δλ értékre nem tér vissza.

5.6. A mérést be kell fejezni, vagy szükség esetén (pl. mérés közben fordulatszámejtés, ventilátor beindulás vagy bármely más mérést zavaró körülmény) az 5.2. ponttól meg kell ismételni.

(Az 5.4. és 5.5. pontban foglalt műveletek a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben később meghirdetendő időpontban kerülnek bevezetésre.)

6. A bizonylatok kiállítása

6.1. A felülvizsgálat során felvett, mért és alkalmazott adatokat és értékeléseket tanúsítványon kell dokumentálni, továbbá MEGFELELŐ minősítés esetén a 8. számú mellékletnek megfelelő Igazolólapot kell kiállítani és a 9. számú mellékletnek megfelelően plakettet rögzíteni a hátsó forgalmi rendszámtáblára.

6.2.[8]

4. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A dízelmotoros gépkocsik felülvizsgálata

1. Általános rendelkezések

1.1. A füstölésmérést a vonatkozó jogszabályoknak és előírásoknak megfelelő készülékkel, ún. alapjáratról történő szabadgyorsítással, a magyar szabványnak megfelelő, kereskedelmi forgalomban beszerezhető, egyedileg nem adalékolt tüzelőanyaggal, szerviz körülmények között kell elvégezni.

1.2. A felülvizsgálatra az 1. számú melléklet szerinti gépkocsi adatok felvétele után kerülhet sor. A felülvizsgálat a következő műveleteket tartalmazza:

- a felülvizsgálati, technológiai adatok felvétele (kigyűjtése),

- szemrevételezéses ellenőrzés,

- a motor üzemi állapotra melegítése, a mérés és az ellenőrzés előkészítése,

- a környezetvédelmi jellemzők mérése,

- a bizonylatok kiállítása.

1.3.[9]

2. A felülvizsgálati, technológiai adatok felvétele (összegyűjtése)

A felülvizsgálat feltétele, hogy rendelkezésre álljanak az adott gépkocsira vonatkozó tanúsítványon manuálisan, illetve automatikusan dokumentálandó, a gyártó által előírt, a gépkocsi jó állapotához tartozó adatok:

2.1. Motorhőmérséklet (°C) - a gyártó vagy a forgalmazó által üzemmeleg állapotra megadott legkisebb motorolaj hőmérséklet, vagy adat hiányában legalább 80 °C.

2.2. Alapjárati fordulatszám legkisebb és legnagyobb megengedhető értéke (min-1).

2.3. Leszabályozási fordulatszám legkisebb és legnagyobb megengedhető értéke (min ').

2.4.[10]

2.5. A műszer elektromos időállandója vagy jelölése:

a) A-módusban t90<0,05 s

b) B-módusban 0,9 s < t90< 1,1 s

c)[11]

2.6. Mintavevős műszer esetén az alkalmazott mintavevő szonda belső átmérőjének jelölése, amely

1-es d = 10 mm Ø-vel, D ≤ 70 mm Ø esetén,

2-es d = 27 mm Ø-vel, D >70 mm Ø esetén

ahol D a gépkocsi kipufogócsövének belső átmérője (mm-ben), d a mintavevő szonda belső átmérője (mm-ben).

2.7. A rendelet 4. §-ának (6) bekezdése szerinti legkisebb és legnagyobb füstölés értéke (Kmin és Kmax - m-1 ) és a hozzá tartozó, a jelen melléklet 2.5. pontja szerinti időállandó, vagy adat hiányában a megengedett legnagyobb füstölés B-módusban:

- szívó motoroknál K=2,5 m-1

- turbótöltött motoroknál K=3,0 m-1,

- a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet II. rész szerint "4" környezetvédelmi osztály jelölésnek megfelelő jóváhagyással rendelkező gépkocsi (EURO-2) esetében K=1,5 rti,

- a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet II. rész szerint "7" vagy magasabb környezetvédelmi osztály jelölésnek megfelelő jóváhagyással rendelkezd gépkocsi (EURO-3 vagy jobb) esetében K=1,0 m-1.

2.8. Az 1980. január 1-je előtt gyártott személygépkocsik vizsgálatakor a motort a leszabályozási fordulatszám helyett a gyártó által megadott legnagyobb fordulatszámig, gyári adat hiányában a leszabályozási fordulatszám kétharmadáig szabad gyorsítani és a füstölést mérni. A gépkocsik megengedett legnagyobb füstölési értéke - az elérhetd legjobb környezetvédelmi-műszaki állapotot biztosító beállítás mellett - B-módusban 4,0 m-1.

3. Szemrevételezéses ellenőrzés

A mérés megkezdése előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell:

3.1. A légszűrő állapotát.

3.2. Kipufogórendszer (hiánytalan gyári állapotát, tömítettségét, sérülésmentességét).

3.3. A szerelés és speciális segédeszköz (pl. emelő) nélkül ellenőrizhető emissziócsökkentő rendszereket (kipufogógáz visszavezető, kipufogógáz kezelő, érzékelők, beavatkozók). Ellenőrizni kell továbbá a gépkocsi általános környezetszennyezési állapotát (motor vagy egyéb olajszivárgás, hűtőfolyadék vagy légkondicionáló szivárgása stb.).

3.4. A töltésszabályozó rudazat előírásszerű, könnyű működését, a teljes töltési helyzet elérését.

3.5. A MIL (Működési Hiba Jelző Lámpa) lámpa hiba jelzését, "világít" esetén a NEM FELEL MEG minősítéssel értékelni.

A szemrevételezéses ellenőrzés eredménye:

- MEGFELELŐ,

- NEM FEFEL MEG.

"NEM FELEL MEG" eredmény esetén a gépkocsi felülvizsgálata tovább nem folytatható.

4. A motor üzemi állapotra melegítése, a mérés és az ellenőrzés előkészítése

A motort, illetőleg amennyiben van ilyen a kipufogógáz kezelő rendszert, és a mérést és az egyéb kipufogógáz koncentrációt befolyásoló szerkezetet, alkatrészeket a hibátlan működéshez szükséges, előírásszerű állapotba kell hozni (pl. automatikus váltó beállítása stb.). A motort és a kipufogó rendszert üzemi hőmérsékletre kell melegíteni.

5. A környezetvédelmi jellemzők ellenőrzése

5.1. A motort előírásos, alapjárati üzemi állapotban kell járatni.

5.2. Az előírásos üzemi állapotot ismételten ellenőrizni kell. (Csak előírásszerű motorhőmérsékletű gépkocsi vizsgálható.)

5.3. A gépkocsi füstölésének mérését közvetlenül megelőzően, a kipufogórendszerben lerakódott szennyezés eltávolítása céljából legalább háromszor teljes töltéssel közel leszabályozási fordulatszámra, illetve speciális esetben - pl. automatikus nyomatékváltó - a vizsgálatra előírt fordulatszámra (5.4.4.3.) kell gyorsítani a motort. A szellőztetési céllal végzett gyorsításoknál a gázpedált már a maximális fordulatszám elérése előtt, hirtelen fel kell engedni.

5.4. A gépkocsi környezetvédelmi állapotának ellenőrzése.

5.4.1. Motorhőmérséklet mérés és dokumentálás (°C).

5.4.2. Alapjárati fordulatszám mérése és dokumentálása (min-1).

5.4.3. Leszabályozási fordulatszám mérése és dokumentálása (min-1).

5.4.4. Szabadgyorsítás a füstölési értékek és a füstölési eredmény értékeléséhez szükséges adatok mérésére és dokumentálására

5.4.4.1. alapjárati fordulatszám (min-1) (legalább 15 s-ig kell tartani),

5.4.4.2. gázpedált gyorsan és határozottan (1 s-nál rövidebb idő alatt), ütközésig kell nyomni és az automatikus, nyomatékváltóval szerelt gépkocsik kivételével tx (lásd a 6. számú mellékletet) gyár által adott ideig, vagy ennek hiányában a 2.4. pontban megadott ideig leszabályozási fordulatszámon tartani,

5.4.4.3. automatikus nyomatékváltóval felszerelt gépkocsiknál az 5.4.4.2. és az 5.4.4.5. pont szerinti leszabályozási fordulatszám helyett a gyártó által megadott fordulatszámot, gyári adat hiányában a leszabályozási fordulatszám kétharmadát kell elérni, illetve mérni,

5.4.4.4.[12]

5.4.4.5. leszabályozási (vagy maximális) fordulatszám mérése (min-1),

5.4.4.6. füstölési csúcsérték, K; mérése (min-1).

5.4.5. Legalább három további, 5.4.4. pont szerinti alapjáratról történő szabadgyorsítás végrehajtása a jellemző füstölés meghatározására.

5.4.6. Ha a megközelítően azonos tb gyorsítási idő alatt végzett utolsó három szabadgyorsítás során mért csúcsértékek

K ≤ 2,5 min-1 határérték esetén 0,5 min-1 széles

K ≥ 2,5 min-1 határérték esetén 0,7 min-1 széles

tartományon belül vannak, a gyorsításokat abba kell hagyni.

5.4.7. A gépkocsit jellemző füstölés (K) az utolsó három csúcsérték számtani középértéke.

K = (Kn+Kn-1+Kn-2)/3 (min-1)

ahol n - a végrehajtott gyorsítások száma (n ≥ 3).

5.4.8. A gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálati minősítése

5.4.8.1. MEGFELELŐ, ha K füstölés értéke az e melléklet 2.7., illetve 2.8. pontjában foglalt feltételeknek megfelel, vagy

5.4.8.2. a felesleges gyorsítások elkerülése érdekében a gépkocsi MEGFELELŐ-nek minősíthető akkor is, ha a mért füstölés a szabadgyorsításos szellőztetés során - az 5.4.6. pont követelményeinek kielégítése mellett - minden mérésnél kisebb mint a határérték, vagy a vizsgálat első két gyorsítása során kisebb mint a határérték fele. A gépkocsi jellemző füstölése ebben az esetben K = 0;8 x KH, ahol KH a vizsgált járműre vonatkozó határérték,

5.4.8.3. a felesleges gyorsítások elkerülése érdekében a gépkocsi NEM MEGFELELŐ-nek minősíthető, ha a mért füstölés a szabadgyorsításos szellőztetés során legalább két esetben a határérték háromszorosánál, vagy a vizsgálat első két szabadgyorsítása során a határérték kétszeresénél több.

6. A bizonylatok kiállítása

6.1. A felülvizsgálat során felvett, mért és alkalmazott adatokat és értékeléseket tanúsítványon kell dokumentálni, továbbá MEGFELELŐ minősítés esetén a 8. számú mellékletnek megfelelő Igazolólapot kell kiállítani és a 9. számú mellékletnek megfelelően plakettet rögzíteni a hátsó forgalmi rendszámtáblára.

6.2.[13]

5. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatra alkalmas gázelemző műszerek

1. A benzinmotoros gépkocsik rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatára alkalmazott gázelemző műszer konstrukciójának meg kell felelnie a jogszabályokban és méréstechnikai előírásokban (OIML, ISO, MSZ)

- kétütemű motoros gépkocsi esetén: két komponenses II. osztályú,

- négyütemű motoros gépkocsi esetén: négy komponenses I. osztályú,

- négyütemű, katalizátoros gépkocsi esetén: négy komponenses I. osztályú

gázelemző műszerekre meghatározott követelményeknek.

2. A négyütemű motoros járművek környezetvédelmi felülvizsgálatára csak olyan konstrukciójú műszer alkalmazható, amely az 1. pontban foglalt feltételeken túl

2.1-2.2.[14]

2.3.[15]

2.4.[16]

3. A műszernek alkalmasnak kell lennie az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által végzett hitelesítésre. A műszerek alkalmasságát a mérési pontosság tekintetében az OMH hitelesítés és a hathavonta végzett pontosság-ellenőrzés biztosítja. A pontosság-ellenőrzést a Nemzeti Akkreditálási Testület (a továbbiakban: NAT) által akkreditált kalibráló laboratóriumok végzik. Ennek eredményét jegyzőkönyvben kell dokumentálni és eredményét a műszeren jól látható helyen kell jelölni.

4. A lambda (λ) érték előírásos számítása

A lambda (λ) értéket a Brettschneider összefüggés alapján az alábbiak szerint kell számítani*:

Az alapösszefüggés:

ahol:

A lehetséges egyszerűsítések:

Az egyszerűsítésekkel adódó számítás:

ahol a szögletes zárójel jelöli a kipufogógáz koncentrációt térfogatszázalékban (térf.%).

5. A Közlekedési Főfelügyelet az 1. és 3. pontban foglalt feltételek teljesülését az OMH minősítése, illetve véleménye, illetőleg a 2. és 4. pontban foglalt feltételek teljesítését a közlekedési és vízügyi miniszter által kijelölt tanúsító intézmény szakvéleménye alapján értékeli. A gázelemző műszert az összes feltétel teljesülése esetén minősíti "Rendszeres Környezetvédelmi Felülvizsgálatra Alkalmas"-nak.

6.[17]

6. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatra alkalmas füstölésmérő műszerek

1. A dízelmotoros gépkocsik rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatára alkalmazott műszer konstrukciójának meg kell felelnie a jogszabályoknak és méréstechnikai előírásoknak.

2. A műszernek alkalmasnak kell lennie az optikai rendszer fényelnyelő szűrővel való egyszerű ellenőrzésére. A műszer üzemeltetője köteles gondoskodni a készüléknek hathavonkénti, az OMH vagy arra feljogosított szervezet által hitelesített szűrővel végzett pontosság-ellenőrzéséről. A pontosság-ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni és abban az alkalmazott szűrő azonosító és hitelesítési adatait is fel kell tüntetni. A pontosság ellenőrzését a gyártó által előírt gyakorisággal, de legalább hat hónaponként el kell végezni.

3-4.[18]

5. A szabadgyorsítások ütemezett végrehajtásának jellemzői:

la 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függeléke A/4. számú melléklet I. Rész.

n1 - alapjárati fordulatszám

W10 - 1,1 X NLL

n90 - 0,9 X NAR

nAR - leszabályozási fordulatszám

tB - gyorsulási idő, ezen az időn belül egyenletes gyorsulás van

tx - a leszabályozási fordulatszám elérést követő mérési idő rész (forgalmazó által adott érték vagy legalább 0,5 s, maximum 2,0 s)

tM - mérési idő=tB+tX

tH - gázpedáltartási idő=tM+legalább 1 s

tL - alapjárati fordulatszám beállási idő (legalább 15 s)

6. A 4. és 5. pontban foglalt feltételek teljesítését a közlekedési és vízügyi miniszter által kijelölt szakértő intézmény a 4.1. pontban hivatkozott nemzetközi előírásoknak megfelelő, típusvizsgálatra alkalmas, hiteles készülék alkalmazásával tanúsítja.

7. A Közlekedési Főfelügyelet az 1., 2. és 4. pont szerinti tanúsítvány figyelembevételével minősíti a füstölésmérőt "Rendszeres Környezetvédelmi Felülvizsgálatra Alkalmas"-nak.

8.[19]

7. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A felülvizsgálat automatikus vezérlése és dokumentálása (elektronikus tanúsítvány)

Az automatikus mérésvezérlés és eredmény dokumentálás célja a mérési hibalehetőségek csökkentése, továbbá a pontosság és a megbízhatóság növelése.

1. Az automatikus mérésvezérlés

Az automatikus mérésvezérlés feladata a rendeletben rögzített felülvizsgálati feltételek biztosítása, különös tekintettel a következő feltételekre:

1.1. A mérés akkor kezdhető meg, ha - a készülék hiteles és pontos,

- minden járműazonosító adat rendelkezésre áll,

- a felülvizsgálathoz szükséges minden gyári vagy azt a rendelet szerint helyettesítő adat és információ rendelkezésre áll,

- a jármű üzemmeleg,

- a szemrevételezéses vizsgálat eredménye pozitív; amely a MEGFELEL jellemző műszerbe billentyűzésével lesz "mért" érték.

1.2. A rendszernek a következő négy vizsgálati eljárás valamelyikének vagy mindegyikének megfelelő mérési programmal (programokkal) kell rendelkeznie:

- hagyományos Otto-motoros gépkocsik,

- hagyományos Otto-motoros gépkocsik katalizátorral,

- szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik,

- dízelgépkocsik (ezen belül automatikus nyomatékváltós gépkocsik a 4. számú melléklet 4.4.4.3. pontja szerint).

1.3. A mérés végrehajtása során a rendeletben foglalt feltételek teljesítését a készüléknek folyamatosan ellenőriznie kell, eltérés vagy hiba esetén azt - jellegétől függően - kijavítja (pl. ismételtet), vagy hibajelzéssel a felül-. vizsgálatot megállítja.

1.4. A készüléknek biztosítania kell, hogy a vizsgálat közben fellépő, 10 percet meghaladó várakozási idő (nincs adatbevitel, nincs mért érték, nem halad a felülvizsgálat stb.) esetén megszakítsa a mérést, és az addig mért adatokat "Felülvizsgálat megszakítva" megjegyzéssel nyomtassa ki.

1.5. A mérés vezérlését úgy kell kialakítani, hogy az egyes, önmagában egész felülvizsgálati részmérések, a mérést végző utasítása esetén ismételhetők legyenek.

1.6. A készülék automatikusan MEGFELEL - NEM FELEL MEG jellemzéssel értékelje a felülvizsgálat eredményét.

1.7. A mérés befejezésekor a műszer legalább a 2. pont szerinti dokumentumot nyomtassa ki.

1.8.[20]

1.9. A készülék rendelkezzen ellenőrzési funkcióval, amelyben a méréstechnikai jellemzőket, állandókat jeleníti meg, illetve nyomtatja ki [a lambda (λ) számítás ellenőrzéséhez szükséges minden állandót és mért, számított értéket, vagy a dízel mérés ellenőrzéshez minden mért gyorsítás értékét stb.].

2. Elektronikus tanúsítvány

2.1. Az elektronikus tanúsítvány legalább a következő adatokat tartalmazza:

2.1.1. a műhely vagy vállalkozás pontos megnevezése, címe,

2.1.2. dátum és idő,

2.1.3. mérési program azonosítása (műszer, módszer stb.),

2.1.4. járműazonosító adatok (1. számú melléklet),

2.1.5. a mérést jellemző azonosító adatok (szondaméret, mérési módus, időállandó stb.),

2.1.6. beállítási, gyári adatok (mértékegységgel),

2.1.7. szemrevételezéses vizsgálat eredménye (beadott minősítés szerint),

2.1.8. mért értékek (mértékegységgel), 2.1.9. mért értékek értékelése,

2.1.10. megjegyzések (120 karakteres hely a felülvizsgáló észrevételeinek),

2.1.11. jármű értékelése MEGFELEL - NEM FELEL MEG,

2.1.12. tanúsító neve.

2.2. A 2.1.10. pont szerinti megjegyzésekben kell szerepeltetni a mérést vagy értékelést befolyásoló bármely, a felülvizsgáló által fontosnak ítélt tényt és körülményt.

2.3. A tanúsítványon helyet kell biztosítani a tanúsító aláírásának és bélyegzőlenyomatának.

8. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat igazolólap tartalma

"MEGFELEL" környezetvédelmi felülvizsgálat esetén a tanúsítványadó a területi közlekedési felügyelet nevében, a bélyegzőjével ellátott, a motor gyújtási módjától (kényszer-, kompresszió-) függő tartalmú (benzin-dízel) rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat igazolólapot (a továbbiakban: Igazolólap) állít ki. Az Igazolólap mérete 70 x 100 mm, tartalmát jelen melléklet határozza meg.

Az Igazolólap a gépkocsi- és vizsgálatazonosító, illetve a felülvizsgálati környezetvédelmi jellemzőket tartalmazó részből áll. Az azonosító rész minden járműtípusra ugyanazokat a jellemzőket tartalmazza.

Az Igazolólapon az egyes feliratok, adatok, rovatok elrendezését, a szigorú számadású nyomtatványnak minősülő Igazolólapok őrzésének, kezelésének, nyilvántartásának részletes szabályait a Közlekedési Főfelügyelet állapítja meg.

1. Gépkocsi- és vizsgálatazonosító adatok

Az Igazolólapnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

A) a gépkocsi

- kiviteli kódja az 1. számú melléklet 1. pontja szerint (kétjegyű szám, hibridhajtás esetén kétjegyű számok kombinációja),

- forgalmi rendszáma,

- környezetvédelmi tulajdonság szerinti besorolása (lásd 9. számú melléklet);

B) a felülvizsgálatot végző tanúsítványadó

- aláírása,

- azonosítószáma;

C) a tevékenységet felügyelő hatóság

- dokumentum azonosítója (pl. sorszám),

- bélyegzője,

- a kiadott, érvényes plakett azonosítója (legalább két azonosító számára elegendő hely),

- a jármű levegőszennyezés és zajkibocsátás szerinti jóváhagyására vonatkozó igazolás a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi osztály jelzéssel (kód) és ennek bélyegzővel történő hitelesítése (kizárólag a közlekedési hatóság töltheti ki és igazolhatja);

D) érvényesség korlátozásának adatai

- dátum,

- aláírás,

- bélyegző.

2. Gépkocsi felülvizsgálati környezetvédelmi adatok

2.1. Otto-motoros gépkocsik

Az Igazolólapnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

A) az előírásszerű, gyári állapot jellemzői

- alapelőgyújtás,

- zárásszög,

- alapjárati fordulatszám, CO- és CH-koncentráció,

- emelt üresjárati fordulatszám, CO- és CH-koncentráció,

- λ (lambda) légviszony;

B) a mért állapot jellemzői

- alapelőgyújtás,

- zárásszög,

- alapjárati fordulatszám, CO- és CH-koncentráció,

- emelt üresjárati fordulatszám, CO- és CH-koncentráció,

- lambda (λ) légviszony.

Ha az igazolólap kiállítása a rendelet 4. §-ának (5) bekezdése alapján történt, a mért állapot jellemzői rovatokat üresen kell hagyni;

C) a jármű minősítése

- az Igazolólap érvényessége,

- jelölni kell, ha a minősítés a rendelet 4. §-ának (5) bekezdése alapján történt.

2.2. Dízelmotoros gépkocsik

Az Igazolólapnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

A) az előírásszerű, gyári állapot jellemzői

- alapjárati fordulatszám,

- leszabályozási fordulatszám,

- megengedhető füstölés.

Az adatok mellett külön kell jelölni, ha nem gyári adatot alkalmaznak;

B) a mérés jellemzői

- a mérés időállandó jelölése (A-módus, B-módus),

- az alkalmazott szonda átmérő jelölése (1-2), ha mintavevős műszert alkalmaznak, vagy szabadáramú műszer esetén az átmérő beállítási értéke (mm-ben);

C) a mért állapot jellemzői

- alapjárati fordulatszám;

- leszabályozási fordulatszám (automatikus nyomatváltós gépkocsiknál maximális fordulatszám),

- mért jellemző füstölés K;

D) a jármű minősítése

- az Igazolólap érvényessége,

- jelölni kell, ha a minősítés a rendelet 4. §-ának (5) bekezdése alapján történt.

2.3. Egyéb üzemű gépkocsik

(1) Egyéb kizárólagos (nem kettős) üzemű gépkocsik (pl. tiszta gázüzem) esetén a gyújtás módjától függően:

- kényszergyújtás esetén a benzinmotoros gépjárművek Igazolólapját,

- kompressziógyújtás esetén a dízelmotoros gépjárművek Igazolólapját

kell alkalmazni.

(2) Egyéb, illetve kettős üzemű gépkocsik esetén a jármű belső égésű motorja szerinti, illetve eredeti, nem kettős üzemű működési módjának megfelelő Igazolólapot kell alkalmazni.

9. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A gépkocsi környezetvédelmi tulajdonságának és a környezetvédelmi felülvizsgálat érvényességének jelölése plakettel

(Külső jelölés és elhelyezése)

1. A jelölés célja

A plakett (öntapadós matrica) alkalmazásának célja a gépkocsi környezetvédelmi tulajdonságának és a környezetvédelmi felülvizsgálat érvényességének látható, megkülönböztető jelölése.

A plakett szigorú számadású, sorszámozott nyomtatvány, kezelését (nyilvántartás, pótlás, érvénytelenítés stb.) a Közlekedési Főfelügyelet határozza meg.

2. Környezetvédelmi tulajdonság

A plakett alkalmazása szempontjából a környezetvédelmi tulajdonságot konstrukciós jellemzői, illetve a gépkocsitípus nemzetközi előírások szerinti jóváhagyása határozza meg. A gépkocsik a környezetvédelmi tulajdonság szerint a következő négy csoportba sorolhatók: '

2.1. Korszerű, környezetbarát gépkocsik

2.1.1. a lambda (λ) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros benzinüzemű személygépjárművek, kisteher-gépkocsik, és kisbuszok (megengedett legnagyobb összes tömeg < 3500 kg),

2.1.2. az Európai Unió tagországaiban vagy az Egyesült Államokban, 1998. január 1-je után gyártott dízelüzemű személygépkocsik, kisteher-gépkocsik és kisbuszok (megengedett legnagyobb összes tömeg <3500 kg),

2.1.3. a legalább az EURO-II minősítésnek megfelelő tehergépjárművek, nehéz tehergépjárművek és autóbuszok (megengedett legnagyobb összes tömeg >3500 kg), és

2.1.4. minden a tulajdonos által igazoltan legalább a Tanács 96/69/EK irányelvének és az ENSZ EGB 49.02/B. előírásnak megfelelő dízelüzemű gépkocsik.

2.2. Csökkentett szennyezésű gépkocsik

- szabályozatlan keverékképzésű, katalizátorral felszerelt benzinüzemű személygépkocsik, kisteher-gépjárművek és kisbuszok (megengedett legnagyobb összes tömeg ≤3500 kg),

- tiszta (csak gázzal üzemeltethető) gázüzemű (LPG vagy CNG) személygépkocsik, kisteher-gépjárművek és kisbuszok (megengedett legnagyobb összes tömeg ≤ 3500 kg).

2.3. Hagyományos benzinmotoros gépkocsik az első két csoportba nem tartozó négyütemű, benzinüzemű motorral hajtott gépkocsik.

2.4. Hagyományos kétütemű és dízelmotoros gépkocsik az első két csoportba nem tartozó kétütemű és dízelmotorral hajtott gépkocsik.

3. A környezetvédelmi felülvizsgálat érvényessége

A plakett felhelyezési módjával a jármű rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatának elvégzését, illetve a felülvizsgálat érvényességét igazolja, és jelzi a következő aktuális felülvizsgálat (év és hónap szerint meghatározott) időpontját.

4. A plakett alakja, színe, felhelyezése

4.1. A plakett alakja:

4.2. A plakett színe:

4.2.1. zöld színű plakett - korszerű, környezetbarát gépkocsik (2.1. pont szerint),

4.2.2. kék színű plakett - csökkentett szennyezésű gépkocsik (2.2. pont szerint),

4.2.3. sárga színű plakett - hagyományos Otto-motoros gépkocsik (2.3. pont szerint),

4.2.4. piros színű plakett - hagyományos kétütemű és dízelmotoros gépkocsik (2.4. pont szerint).

4.3. A plakett felhelyezése

4.3.1. A plakettet a környezetvédelmi felülvizsgálat keretében az Igazolólap kiállítását követően - az első felhelyezés kivételével -, a lejárt plakett eltávolítása után vagy annak biztonságos felülragasztásával kell elhelyezni.

4.3.2. A gépkocsi környezetvédelmi tulajdonságának megfelelő színű plakettet az Igazolólap utolsó érvényességi évének utolsó két számát tartalmazó négyszög és az érvényességi év hónapjának külső köríven lévő sorszáma kilyukasztását követően kell felragasztani oly módon elforgatva, hogy az érvényességi év felül, középen legyen. Például egy 2004. januárig érvényes gépkocsi esetén:

4.3.3. A plakettet a hátsó rendszámtáblára az MSZ 140-1990. szabványban meghatározott

- A típusú rendszámtábla esetében betűjelek és a számjegyek közötti kötőjel alá, középre,

- B típusú rendszámtábla esetében az utolsó számjegy jobb felső részéhez,

- C típusú rendszámtábla esetében a jobb felső sarokba

kell elhelyezni.

5. A plakett kezelése, adminisztráció

5.1. A plakett a területi közlekedési felügyelet által, kizárólag a felülvizsgáló szervezetek részére értékesíthető, azonosítható (sorszámozott) matrica.

5.2. A plakett sorszáma két sorban elhelyezett négy-négy, azaz nyolc számból megkülönböztető jelölés.

5.3. A vizsgált járműnél alkalmazandó plakett színét a tanúsítványadó

a) a 2.1.3. és 2.1.4. pont kivételével a hatósági dokumentumok és az ellenőrizhető járműjellemzők alapján,

b) egyébként a területi közlekedési felügyelet bejegyzése vagy igazolása alapján

állapítja meg.

5.4. A tanúsítványadó köteles a felhelyezett plakett azonosítóját az Igazolólapon és a tanúsítványon rögzíteni, illetőleg a kiadott plakettekről a területi közlekedési felügyelet által meghatározott nyilvántartást vezetni.

A plakett elvesztés, sérülés vagy egyéb hiány esetén, az érvényes Igazolólap alapján, az abban rögzített jellemzők szerint, költségtérítés ellenében bármely felülvizsgálatot végző helyen pótolható.

10. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai ismeretek és oktatás

1. Általános feltételek

1.1. A felülvizsgálati-jogosultság megszerzésének előfeltétele a rendszeres szakmai képzésben való részvétel, illetve a képzést lezáró sikeres vizsga.

A felülvizsgáló személyeknek a korszerű technikai megoldásokra kiterjedő, a környezetvédelmi felülvizsgálat szakszerű végzése tárgyú

- szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik, illetőleg

- dízelmotoros gépkocsik

témacsoportokból álló tanfolyamon kell részt venniük. A tanfolyam sikeres elvégzését bizonyítvány igazolja.

1.2. A felülvizsgálati tevékenység folyamatos végzésének feltétele a 36 hónaponként szervezett, továbbképzést szolgáló tanfolyamon való részvétel, és az azt lezáró sikeres vizsga.

1.3. A felülvizsgálati jogosultság megszerzéséhez, illetve folyamatos végzéséhez előírt tanfolyamon való részvétel költsége a tanfolyamra jelentkezőt, illetve annak munkáltatóját terheli.

1.4. Amennyiben a tanfolyamon részt venni kívánó egy hónapon belül nem talál megfelelő oktató szervezetet, vagy jelentkezését hely hiányában nem fogadták el, úgy a részvétel iránti igényét be kell jelentenie a területi közlekedési felügyeletnek.

2. Az oktatás célja

2.1. A tanfolyamon résztvevő felkészítése a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat előírásszerű végzésére, az ellenőrzési eljárás szabályos végrehajtására és a tevékenységgel kapcsolatos összefüggések megértésének megalapozása.

2.2. Biztosítani az új, korszerű műszaki-technikai megoldások működésének megértését és előírásoknak megfelelő ellenőrzését.

2.3. Az ismeretek elsajátításával alkalmassá tenni a tanfolyamon résztvevőt a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálati tevékenység végzésre való feljogosításra.

3. A tanfolyamon való részvétel feltétele

A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző, vagy annak végzésére készülő szakemberek (a továbbiakban: Tanúsítók) környezetvédelmi felülvizsgálat szakszerű végzése tárgyú tanfolyamon való részvételének feltétele legalább (az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék - OSZJ, illetve az Országos Képzési Jegyzék - OKJ szerint):

- OSZJ-311-1, OKJ 51 5241 02 autószerelő, illetve technikus, vagy

- OSZT-311-2 autóvillamossági szerelő, illetve technikus, vagy

- OKJ S1 5241 01 autóelektronikai műszerész, vagy

- OKJ 53 5241 01 gázautó-szerelő (kötelező, ha gázautóra kér feljogosítást), vagy

- OKJ 53 5441 05 közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész, vagy

- OKJ 51 8917 05 katonai gépjárműszerelő, vagy

- OKJ 52 8917 05 katonai gépjárműtechnikus, vagy

- OKJ 51 8917 02 harcjármű-szerelő, vagy

- OKJ 51 8917 02 harcjármű-technikus, vagy

- a fentieknek megfelelő szakirányú felsőfokú végzettség, valamint szakmunkás, illetve más középfokú végzettség esetén legalább három, felsőfokú végzettség esetén legalább egy év szakmai gyakorlat.

4. Az oktatást végzők

4.1. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges tanfolyamot csak a Közlekedési Főfelügyelet által feljogosított szervezet vagy személy tarthat.

4.2. A korszerű járművek felülvizsgálati technológiáit a következő szervezetek által tartott tanfolyamon sajátítják el a résztvevők:

a) belföldi gépjármű- és motorgyártók,

b) külföldi gépjármű- és motorgyártók kizárólagos hazai képviseletét ellátó, belföldi vevőszolgálattal rendelkező képviseletek,

c) az a) vagy b) pontban nevezettek által meghatalmazott, oktatásra felkészült egyéb szervezet,

d) a gépjárműszerelő vagy magasabb fokú gépjármű-technikai képzést végző szervezetek (főiskolák, egyetemek),

e) a Közlekedési Főfelügyelet által az oktatásra feljogosított egyéb személyek, intézmények, szervezetek.

4.3.[21]

5. Az oktatóhelyek feljogosításának személyi és tárgyi feltételei

5.1. Az oktatóhelynek rendelkeznie kell a tanfolyam tartásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, megfelelően képzett, felsőfokú, műszaki végzettségű szakoktatókkal és legalább ötéves gépjárműjavító gyakorlattal rendelkező gyakorlati oktatókkal; az elméleti és gyakorlati oktatáshoz szükséges helyiségekkel és az oktatáshoz szükséges eszközökkel (oktatási segédeszközök, műszerek, járművek stb.). Az oktató egy időben legfeljebb 16 szakembert oktathat.

5.2. A tanfolyam keretében az elméleti ismereteket a gyakorlatban is el kell sajátítani, be kell mutatni. A gyakorlati oktatáshoz az oktatóhelyen a szükséges mennyiségben kell lennie legalább a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges valamennyi (lehetőség szerint korszerű és régebbi) eszköznek és technológiának.

5.3. Az oktatóhelynek rendelkeznie kell az adott körben szükséges valamennyi (legújabb és régebbi) technológiai adattal és információval, amelyet köteles a technika állásának megfelelően folyamatosan korszerűsíteni.

5.4. Az oktatásra feljogosított tevékenységét a közlekedési felügyelet rendszeresen és véletlenszerűen ellenőrzi. A rendszeres ellenőrzés az 5.1-5.3. pontokban foglalt feltételek teljesítésére, a véletlenszerű ellenőrzés egy-egy tanfolyam keretében az előírt órák megtartására, az ezek keretében végzett oktatás minőségére és a tanfolyam rendjére terjed ki.

5.5. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az oktató szervezet nem biztosítja az 5.1-5.3. pontokban előírt feltételeket, a feljogosítást a területi közlekedési felügyelet a feltételek biztosításáig felfüggeszti. A tárgyi hiányosságok miatt öt éven belüli háromszori felfüggesztés vagy a 7.2. pontban előírt órák ismétlődő meg nem tartása esetén a feljogosítás visszavonható.

6. Az oktatás tartalma

6.1. Általános ismeretek

6.1.1. A közlekedés, a közúti járművek szerepe a környezetszennyezésben, csökkentési lehetőségek.

6.1.2. A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat elve, követelményei.

6.1.3. A felülvizsgálat jelentősége, a végzéshez szükséges dokumentáció tartalma, szerepe.

6.1.4. A gépkocsik azonosítási technikája, menete.

6.2. Műszaki-technikai ismeretek (járműcsoportonként)

6.2.1. Az új, korszerű műszaki megoldások bemutatása és ismertetése, különleges, egyedi megoldások.

6.2.2. Egy-egy műszaki megoldás és a környezetszennyezés közötti kapcsolat, a megoldás környezetvédelmi szerepe, összefüggések és kapcsolatok ismertetése.

6.3. Gyakorlati ismeretek (járműcsoportonként)

6.3.1. A felülvizsgálathoz szükséges műszerek működési elve, kezelése, használata, különös tekintettel a gázelemző és füstölésmérő berendezésekre.

6.3.2. Egy teljes felülvizsgálati eljárás hibamentes végrehajtása.

7. Az oktatás szervezése

7.1. Az oktatás járműcsoportonként, egymástól elválasztva történik. A járműcsoportok:

a) Otto-motoros, lambda (λ) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik,

b) Dízelmotoros személy- és kisteher-gépkocsik (megengedett legnagyobb összes tömeg ≤3500 kg),

c) Dízelmotoros tehergépkocsik és nehéz-gépkocsik (megengedett legnagyobb összes tömeg >3500 kg).

7.2. Az oktatás legrövidebb időtartama a gépjárműcsoportok és az oktatás tartalma szerint:

7.3. Az oktatásra feljogosított szervezet, illetve személy a 4-6. pontokban meghatározott feltételek megtartása mellett szabadon dönthet a tanfolyam szervezéséről és lebonyolításáról. A tanfolyam indítását, időtartamát és a vizsga tervezett időpontját legalább egy hónappal a tervezett kezdési időpont előtt be kell jelenteni a területi közlekedési felügyeletnek.

7.4. Az oktató szervezetnek vállalnia kell, hogy ki nem elégített igény esetén a területi közlekedési felügyelet felszólítására két hónapon belül tanfolyamot indít, és vizsgát tart.

7.5. Az oktatás tartalmát a 6. pont tartalmazza. Az oktatás tartalmának részletei tekintetében a közlekedési és vízügyi miniszter által felkért szakértői bizottság javaslata alapján a Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott, a "Gépjárművek Rendszeres Környezetvédelmi Felülvizsgálata" című tankönyvet kell iránymutatónak tekinteni.

7.6. Az oktatást, illetve tanfolyamot vizsga zárja le. A vizsga megszervezése és lebonyolítása a Közlekedési Főfelügyelet feladata.

7.6.1. Vizsgára csak a teljes tanfolyamon részt vevő Tanúsítók engedhetők.

7.6.2. A vizsga 20 kérdésből álló írásos tesztvizsga, ahol több lehetséges válasz közül kell a megfelelőt kiválasztani. A kérdések csoportosítása:

- jogi szabályozás (rendelet), 4 kérdés,

- gépjárművek általános környezetvédelmi műszaki-technikai összefüggései, jellemzői, 6 kérdés,

- a felülvizsgálati eljárás és végrehajtása, 6 kérdés, - alkalmazandó műszerek és készülékek, 4 kérdés.

7.6.3.[22]

7.6.4. A vizsga időpontját az oktató szervezetnek legalább egy héttel a 7.3. pontban meghatározott - időpont előtt a területi közlekedési felügyeletnél meg kell erősítenie, illetve az esetleges módosítást - annak okával együtt be kell jelentenie.

7.6.5. Amennyiben a vizsgázó a vizsga során meg nem engedett eszközt használ, vagy a vizsga rendjét magatartásával ismételten vagy súlyosan megzavarja, a vizsgáztató felfüggeszti a vizsgázót. A felfüggesztés automatikusan "NEM FELEL MEG" minősítésű vizsgát jelent.

7.6.6. A vizsgázó "MEGFELEL", ha az összes kérdés 70%-ára, és ezen belül a kérdéscsoportok mindegyikében legalább a kérdések 50%-ára helyes választ adott.

7.6.7. "NEM FELEL MEG" eredményű vizsga esetén a tanfolyamot meg kell ismételni. Az ismétlések száma nem korlátozott.

8. A MEGFELEL eredményű vizsgáról a területi közlekedési felügyelet a Tanúsítók részére legalább a következő tartalmú bizonyítványt állítja ki:

Közlekedési Főfelügyelet

BIZONYÍTVÁNY

..............................................................................................................................................

(vezetéknév, keresztnév)

..............................................................................................................................................

(lakcím: irányítószám, város, utca, házszám; személyi igazolvány szám)

..............................................................................................................................................

lakos részére

..............................................................................................................................................

születési dátum, hely (év, hó, nap, helység)

aki ...............................................................-tól ....................................................-ig a

................................................................................................................

[az oktató (személy, szervezet, intézmény) neve és címe]

feljogosított szervezet által tartott, a gépjárművek környezetvédelmi felülvizsgálatára vonatkozó 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelet 4. §-a (8) bekezdésének c) pontjában előírt rendszeres környezetvédelmi oktatásban, a 10. számú melléklet 2. pontjának megfelelő (szakmai előképzettség) előképzettséggel részt vett.

Az oktatás terjedelme: A B C

A) Otto-motoros, lambda (λ) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik,

B) Dízelmotoros személy- és kisteher-gépkocsik (megengedett legnagyobb összes tömeg ≤ 3500 kg),

C) Dízelmotoros tehergépkocsik és nehéz-gépkocsik (megengedett legnagyobb összes tömeg >3500 kg).

A tanfolyamot és záróvizsgát

A MEGFELEL NEM FELEL MEG

B MEGFELEL NEM FELEL MEG

C MEGFELEL NEM FELEL MEG

eredménnyel végezte el.

Igazoljuk, hogy a tanfolyam és a vizsga minden tekintetben megfelelt a hivatkozott rendelet előírásainak. Kijelentjük, hogy a tanfolyamot a rendelet 10. számú mellékletének 4.2. a)-b)-c)--d)--e)* pontja szerinti elismerés, illetve feljogosítás alapján .......................................... típuskorlátozással - korlátozás nélkül** végeztük.

Kelt: ..............................................................................

..................................................... ..........................................................

oktató szervezet képviselője közlekedési felügyelet képviselője

11. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat végzésének alapvető személyi és tárgyi feltételei

1. Általános feltételek

E melléklet tartalmazza a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére való feljogosítás megszerzésének speciális, gépjárműfenntartó és -javító szervezetekre vonatkozó előírásokon túl teljesítendő alapvető személyi és tárgyi feltételeit.

2. A kijelölés feltétele

2.1. Felelősség

A felülvizsgálatot végző szervezet vagy személy, illetve a szervezet törvényes képviselője személyesen felel a felülvizsgálat előírásoknak megfelelő végzéséért. A felülvizsgálónak legalább egy, a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartásában szereplő Tanúsítóval és egy ügyintézővel kell rendelkeznie (a két tevékenységet egy személy is végezheti).

2.2. Szakmai ismeretek

2.2.1. A Tanúsító a tanfolyamon való részvétel feltételeinek megfelel (10. számú melléklet 3. pont).

2.2.2. Büntetlen előéletű (ez utóbbit erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja).

2.2.3.[23]

2.2.4. Ha a tanúsító alkalmazott, rendelkeznie keli a felülvizsgáló szervezettei kötött munkaszerződéssel.

2.3. Felülvizsgáló hely (műhely), műszerek, berendezések A felülvizsgáló helynek a gépjárműfenntartó és

-javító szervezetekre vonatkozó általános követelményeken túl, a felülvizsgálati kijelölés területének megfelelően a következő feltételeket kell teljesítenie, illetve feltételekkel kell rendelkeznie.

2.3.1. Megfelelő, zárt (télen fűtött) vizsgálóhelyiség.

2.3.2. Motorolaj hőmérsékletmérő.

2.3.3. Gyújtási időpont-, zárásszög- és fordulatszámmérő benzinmotoros gépkocsikhoz.

2.3.4. Fordulatszámmérő dízelmotoros gépkocsikhoz.

2.3.5. Hiteles, az 5. számú melléklet 1. pontjának megfelelő gázelemző, illetve hitelesített, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatra alkalmasnak minősített automatikus felülvizsgáló berendezés benzinmotoros járművekhez.

2.3.6. Kalibrált füstölésmérő, illetve kalibrált, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatra alkalmasnak minősített automatikus felülvizsgáló dízelmotoros járművekhez.

2.4. Dokumentációk, információs anyagok

2.4.1. A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatokra vonatkozó hatályos jogszabályok és a kapcsolódó szabályzatok, egyéb előírások.

2.4.2. A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálathoz kapcsolódó, a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott szabályzatok.

2.4.3. A kijelölés szerinti járművekre vonatkozó felülvizsgálat végzéséhez szükséges adatok, technológiák (nyomtatott, mágnestárolós vagy automatikus mérőműszerben tárolt).

2.4.4. A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatok végzéséhez kapcsolódó oktatás, tanfolyam anyaga és az esedékes oktatási terv.

3. A feljogosítás iránti kérelem

A feljogosítás iránti kérelmet a területi közlekedési felügyelethez, telephelyenként (minden önálló telephelyre külön-külön) kell benyújtani. A kérelemnek a 11. számú melléklet Függeléke szerinti adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz a következő mellékleteket kell csatolni:

3.1. A cégbírósági bejegyzés másolata, amely szerint a kérelmező jogosult gépjárműfenntartó, -javító ipari tevékenység végzésre.

3.2. A felülvizsgálatban részt vevő személyek felülvizsgálattal kapcsolatos szakmai végzettségértek (bizonyítvány) másolata.

3.3. A Tanúsítókra vonatkozó igazolás legalább 3 éves javító-, fenntartóipari tevékenységről, tapasztalatról.

3.4. A felülvizsgálatban részt vevő személyek 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványa.

3.5. A Tanúsító(k) igazolása a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálathoz kapcsolódó rendszeres szakmai képzésben való, 36 hónapon belüli eredményes részvételéről, és az ügyintéző(k) igazolását a közlekedésfelügyeleti eljárási ismeretek sikeres beszámolójáról.

3.6. A Tanúsítóknak a büntetőjogi felelősség vállalása mellett tett nyilatkozatát arról, hogy a közlekedési hatóság a megelőző 5 évben különösen nagy és szándékos technológiai fegyelmezetlenség miatt nem részesítette elmarasztalásban. (Az elmarasztalás szempontjából különösen nagy és szándékos technológiai fegyelmezetlenségnek minősül minden, a ténylegessel ellentétes értékelést alátámasztó tudatos tevékenység.)

4. A vizsgálati feltételek változása

A felülvizsgáló szervezet, illetőleg személy a felülvizsgálati körülményekben bekövetkezett bármely érdemi változást S munkanapon belül köteles a területi közlekedési felügyeletnek bejelentetni.

12. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat ellenőrzése, nyilvántartások

1. Általános előírások

1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálattal kapcsolatos tevékenység eredményességét, a felülvizsgálatra feljogosított szervezetek, a tanúsítványadók és ügyintézők munkáját, az oktatásra feljogosított szervezetek tevékenységét, a tevékenységre előírt feltételek teljesítését a területi közlekedési felügyeletek és a Közlekedési Főfelügyelet egységes feltételek alapján ellenőrzi, ennek érdekében nyilvántartásokat vezet, továbbá az előírások betartása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

1.2. A területi közlekedési felügyelet a környezetvédelmi felülvizsgálói létszámhoz igazodó belső ellenőrzési rendszert köteles működtetni. A területi közlekedési felügyelet a belső ellenőrzés keretében rendszeresen, véletlenszerűen, valamint - a közúti és telephelyi műszaki ellenőrzés tapasztalatai alapján - célirányosan ellenőrzi, hogy a környezetvédelmi felülvizsgáló a tevékenységének végzése során betartja-e a jogszabályi előírásokat.

1.3. Az ellenőrzésnek e mellékletben nem szabályozott részleteire és lefolytatására a Közlekedési Főfelügyelet a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben szabályzatot készít, amelyet a közlekedési és vízügyi miniszter hagy jóvá.

2. A gépkocsik szennyezőanyag kibocsátásának ellenőrzése

2.1. A közlekedési felügyeletek a közúton és telephelyen, valamint időszakos vizsgán végzett mérésekkel ellenőrzik a gépkocsik szennyezőanyag kibocsátását.

2.2. A közlekedési felügyeletek az 1.1. pont szerinti ellenőrzések alapján nyilvántartást vezetnek a meg nem felelő gépkocsikról és az azok környezetvédelmi felülvizsgálati igazolólapját kiállító felülvizsgáló helyekről.

2.3. Az 1.2. pont szerinti nyilvántartásokat a Közlekedési Főfelügyelet negyedévenként összesíti és értékeli.

2.4. Az átlagosnál lényegesen nagyobb darabszámú meg nem felelő gépkocsira igazolólapot kiadó felülvizsgáló helyeknél, illetve a telephelyi ellenőrzés során jelentős hányadban nem megfelelőnek bizonyuló gépkocsit üzemeltető felülvizsgálatra feljogosított üzemeltetőknél a közlekedési felügyelet célellenőrzést és gyakoribb véletlenszerű ellenőrzést végez, illetőleg a Közlekedési Főfelügyelet ezeket kezdeményezi.

3. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított tanúsítványadók ellenőrzése

3.1. A területi közlekedési felügyeletek az illetékességi területükön működő tanúsítványadókról, a tanúsítványadói tevékenység végzéséhez előírt képzést és továbbképzést sikeresen teljesítőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak a 10. számú melléklet 8. pontja szerinti bizonyítványban szereplő, a tanúsítványadó személyére, feljogosításának terjedelmére, a feljogosítás érvényességére (a soron következő továbbképzés dátumára) vonatkozóadatokat kell tartalmaznia.

3.2. A 2.1. pont szerinti nyilvántartást, illetve az abban bekövetkezett változásokat a területi közlekedési felügyelet havonta jelenti a Közlekedési Főfelügyeletnek. A jelentés alapján a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartást vezet a tanúsítványadókról. A Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartásából a környezetvédelmi felülvizsgálatra feljogosított szervezetek képviselője díjmentesen információt kérhet.

3.3. A nyilvántartás alapján a továbbképzési kötelezettséget nem teljesítő tanúsítványadót a területi közlekedési felügyelet felszólítja továbbképzésen való részételre. A továbbképzést felszólítás ellenére 3 hónapon belül nem teljesítő tanúsítványadót törli saját nyilvántartásából, illetve kezdeményezi a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartásából való törlését.

3.3.1. A területi közlekedési felügyelet szakmai felügyeleti és ellenőrzési jogkörében ellenőrzi a tanúsítványadó által elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat alapján kiállított "Tanúsítvány"-on feltüntetett megállapítások és hibák valódiságát, minősítését és szakmai megalapozottságát.

3.3.2. A tanúsítványadó jogosultságát az általa igazolólappal és plakettel ellátott gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálatára.

3.3.3. A tanúsítványadó által használt eszközök megfelelőségét (hitelesítés, pontosság-ellenőrzés stb.) a felülvizsgálat időpontjában, és azok szakszerű kezelését.

3.3.4. A tanúsítványok, igazolólapok, plakettek kezelésére vonatkozó ügyviteli szabályok betartását.

3.4. Az ellenőrzés során tapasztaltakról a kijelölt felülvizsgáló állomás vezetőjét tájékoztatni kell, és az érdemi megállapításokat az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzés alapján tett megállapításokra a kijelölt felülvizsgáló állomás vezetője észrevételt tehet, a megállapítás megalapozottságának vitatása esetén kérheti a területi közlekedési felügyelet vezetője, valamint a gépjárműfenntartót képviselő szakmai érdekképviseleti szervezet által együttesen kijelölt szakértők által történő felülvizsgálatot.

3.5. A területi közlekedési felügyelet vezetője - az ellenőrző személy vagy ellenőrző szerv által a jegyzőkönyvben rögzített, illetőleg vita esetén a 2.5. pont szerint felkért szakértők által megerősített, ténymegállapítás alapján tett javaslatra - a tanúsítványadót e tevékenység gyakorlásától legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha

a) egy éven belül legalább három esetben, vagy három gépkocsi esetében az ellenőrzés azt állapította meg, hogy a tanúsítványban foglaltaktól eltérően a gépkocsin olyan hiba észlelhető, amely nem teszi lehetővé a gépkocsi környezetvédelmi igazolólapjának, illetőleg a plakettnek a kiadását,

b) a tanúsítványadó 3 éven belül két alkalommal a környezetvédelmi felülvizsgálatot olyan eszközzel végezte, amely a felülvizsgálat időpontjában a vizsgálat elvégzésére a rendeletben és mellékleteiben előírt konstrukciós és OMH követelmények szerint nem volt alkalmazható, illetve legalább három alkalommal a műszer pontosság-ellenőrzése hiányzott, vagy karbantartásában súlyos hiányosság állapítható meg,

c) a tanúsítványadó az ügyviteli előírásokat egy éven belül tíznél több esetben érdemi módon megsérti,

d) a tanúsítványadó S éven belül két alkalommal olyan gépkocsihoz állított ki tanúsítványt, amelyhez nem rendelkezik tanúsítványadói jogosultsággal, illetőleg amelynek gyártmányára a kijelölt felülvizsgáló állomás kijelölése nem terjed ki,

e) a tanúsítványadó szándékosan valótlan adatokat szerepeltet az általa adott tanúsítványban, a tanúsítvány alapján nem megfelelő gépkocsira az igazolólapot, illetve plakettet kiadja, vagy más módon tanúsítványadói tevékenységével összefüggésben csalást követ el.

3.5.1. A tanúsítványadói tevékenységtől való eltiltásról a területi közlekedési felügyelet értesíti a tanúsítványadót, a kijelölt felülvizsgáló állomás vezetőjét, valamint a Közlekedési Főfelügyeletet az eltiltás tényének a környezetvédelmi tanúsítványadókról vezetett nyilvántartásban való rögzítése céljából. Az eltiltás idejére a kijelölt felülvizsgáló állomás vezetője a tanúsítványadó tevékenységét ennek megfelelően korlátozza, megbízását visszavonja.

3.5.2. Amennyiben a területi közlekedési felügyelet megállapítja, hogy a tanúsítványadó eltiltása miatt a felülvizsgáló hely nem rendelkezik tanúsítványadóval, úgy a felülvizsgáló hely feljogosítását felfüggeszti.

3.5.3. Amennyiben a tanúsítványadó eltiltására a 3.5. pont a)-c) pontjaiban foglaltak miatt került sor, a visszavonástól számított 1 évig, ha a d) pont miatt 2 évig, ha az e) pont miatt akkor 5 évig nem adható újból feljogosítás tanúsítványadói tevékenységre.

4. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított helyek (szervezetek) ellenőrzése

4.1. A környezetvédelmi felülvizsgáló állomások ellenőrzése

4.1.1. A környezetvédelmi felülvizsgáló állomásokat és a felülvizsgálati tevékenységet a területi közlekedési felügyeletek rendszeresen és esetenként ellenőrzik, és az ennek során szerzett tapasztalatokat értékelik.

4.1.2. Az ellenőrzés történhet:

a) éves felülvizsgálat keretében, amelynek során a rendeletben, illetve mellékleteiben, valamint a külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételek meglétét, továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálati tevékenység minőségét, megbízhatóságát mérik fel és értékelik,

b) rendszeres felülvizsgálatként, amelynek során a folyamatos munkavégzéshez előírt feltételek (pl. mérésügyi megfelelőség, ügyrend és adminisztráció stb.) teljesítését értékelik,

c) a tanúsított, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálaton minősített járművek esetenkénti teljes vagy részellenőrzése útján,

d) a környezetvédelmi felülvizsgálat során végrehajtott technológiai folyamatokra kiterjedő ellenőrzésként,

e) a felkért állampolgárok vagy társhatóságok (különösen a környezetvédelmi felügyelőségek, és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek) közreműködésével, gépkocsinak mesterségesen előidézett hibával (hibákkal) környezetvédelmi felülvizsgálatra állítása révén,

f) a felülvizsgáló hely nem megfelelő munkavégzésének alapos gyanúja esetén a kiállított tanúsítványok és kiadott igazolólapok alapján a felülvizsgált gépjárművek egy héten belüli utóellenőrzésével a külön jogszabály szerinti vizsgára rendelés, vagy a gépkocsi tulajdonosával (üzemben-tartójával) folytatott előzetes egyeztetés utáni, mozgó mérőegységgel végzett mérésekkel.

4.1.3. A 3.1.2. pont a)-d) pontja szerinti ellenőrzéseket a környezetvédelmi felülvizsgáló hely tulajdonosának, illetve a tulajdonos meghatalmazottjának közreműködésével kell végrehajtani. Az e)-f) pontok szerinti ellenőrzési formák alkalmazása során a szakmai érdekképviseleti szerveket fel kell kérni közreműködésre.

4.1.4. A területi közlekedési felügyelet az éves ellenőrzés eredményéről és javaslatairól összefoglaló értékelést készít.

4.2. A környezetvédelmi felülvizsgáló állomás kijelölésének felfüggesztése, a kijelölés visszavonása.

4.2.1. Amennyiben a környezetvédelmi felülvizsgáló állomás a rendelet mellékleteiben, illetőleg a gépjárműfenntartóra a külön jogszabályban meghatározott feltételeket nem teljesíti, a területi közlekedési felügyelet a feltételek ismételt teljesítéséig felfüggeszti.

4.2.2. A közlekedési felügyelet a környezetvédelmi felülvizsgáló állomás feljogosítását visszavonja, ha az ellenőrzés megállapítja, hogy

a) 5 éven belül 5 alkalommal bebizonyosodik a felülvizsgálat előírt technológiájának súlyos megsértése,

b) telephelyi ellenőrzés során az ellenőrzött gépkocsik 30%-a nem felel meg az előírásoknak,

c) bármely okból 5 éven belül ötnél több alkalommal került sor a felülvizsgáló hely felfüggesztésére,

d) egy éven belül 5 alkalommal olyan gépkocsira adtak ki igazolólapot, amelynek felülvizsgálatára, illetve alkalmazott tanúsítványadója nincs feljogosítva,

e) három éven belül három alkalommal bebizonyosodik az alkalmazottak által elkövetett csalás,

f) ha a feljogosított felülvizsgáló hely tulajdonosa bizonyítottan csalást követ el.

4.2.3. A környezetvédelmi felülvizsgáló állomás kijelölésének felfüggesztéséről, illetőleg a kijelölés visszavonásáról szóló - írásban meghozott, indokolással ellátott - döntés felülvizsgálatát a Közlekedési Főfelügyelettől lehet kérni.

4.2.4. A Közlekedési Főfelügyelet - a gépjárműfenntartó szervezet által a kijelölési kérelemben meghatározott szakmai érdekképviseleti szervezet véleményét is beszerezve - dönt a területi közlekedési felügyelet döntésének fenntartásáról, illetőleg - jogszabálysértés esetén - annak megváltoztatásáról.

4.3. Amennyiben a felülvizsgáló hely a feljogosításának visszavonására a 4.2.2. a-d) pontok miatt került sor, úgy a visszavonástól számított 2 évig, ha az e) pont miatt, akkor 3 évig, ha az f) pont miatt, akkor 5 évig nem adható újból feljogosítás.

13. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelethez

A 11/1998. (IV. 17.) KHVM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletének III. számú fejezete

"III. Fejezet

A közlekedési hatóság gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységének hatósági díja

14. számú melléklet a 18/2001. (V. 23.) KöViM- BM - KöM együttes rendelethez

[5. számú melléklet a 6/1990. (N. 12) KöHÉM rendelethez]

I. Gépjármű, mezőgazdasági vontató, segédmotoros kerékpár és lassú jármű kipufogógázának megengedett szennyezőanyag-tartalma

1. Gépkocsi

2. Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár Otto-rendszerű motorral

3. Mezőgazdasági vontató és lassújármű

II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása

A gépjármű kipufogógázának szennyezőanyag-tartalmát meghatározó konstrukciós jellemzők és a rendelet függelékeinek mellékleteiben meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási követelmények teljesítése alapján a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása a következő táblázat alapján történik.

Megjegyzés: A 3. jelzésű környezetvédelmi osztályba kell besorolni azokat az ENSZ-EGB 49. számú előírás hatálya alá tartozó gépkocsikat is, amelyek szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából kielégítik a 4., 7. vagy 8. osztály követelményeit, azonban zajkibocsátás tekintetében nem felelnek meg az ENSZ-EGB 51.02 számú előírásban meghatározott követelményeknek.