32019R0880[1]

Az Európai Parlament és a Tanács(EU) 2019/880 rendelete (2019. április 17.) a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS(EU) 2019/880 RENDELETE

(2019. április 17.)

a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 207. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1) A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló, 2016. február 12-i tanácsi következtetések, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozására vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2016. február 2-i bizottsági közlemény és az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) figyelembevételével a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozóan közös szabályokat kell elfogadni, hogy biztosítva legyen a kulturális javak tiltott kereskedelme, elvesztése és elpusztítása elleni hatékony védelem, az emberiség kulturális örökségének megőrzése és a fosztogatással szerzett, kulturális javak Unión belüli vevőknek történő eladásával megvalósuló terrorizmusfinanszírozás és pénzmosás megelőzése.

(2) A népek és területek kizsákmányolása a kulturális javak illegális kereskedelméhez vezethet, különösen, ha a kulturális javak tiltott kereskedelmére fegyveres konfliktussal összefüggésben kerül sor. E rendeletnek a kulturális termék piaci értéke helyett inkább a lakosság és a terület regionális és helyi jellemzőit kell figyelembe vennie.

(3) A kulturális örökség részét képező kulturális javak gyakran komoly kulturális, művészi, történelmi és tudományos jelentőséggel bírnak. A kulturális örökség a civilizáció egyik alapvető részét képezi, többek között szimbolikus értékkel bír, és az emberiség kulturális emlékének formálója. A kulturális javak minden nép kulturális életét gazdagítják, és a civilizáció közös emlékét képezik, ismeretük és fejlődésük révén egyesítik az embereket. A kulturális javakat ezért védeni kell az eltulajdonítással és a fosztogatással szemben. A régészeti lelőhelyeken mindig előfordultak fosztogatások, de mára ez a jelenség ipari méreteket öltött és az illegálisan feltárt kulturális javakkal folytatott kereskedelemmel együtt súlyos bűncselekménynek minősül, az említett bűncselekmények pedig komoly szenvedést okoznak a közvetve vagy közvetlenül érintettek számára. A kulturális javak tiltott kereskedelme sok esetben hozzájárul az erőszakos kulturális homogenizáláshoz vagy a kulturális identitás erőszakkal kényszerített elveszítéséhez, míg a kulturális javak fosztogatása többek között kultúrák pusztulásához vezet. Mindaddig, amíg az illegálisan feltárt kulturális javakkal jövedelmező kereskedelmet lehet folytatni és abból tényleges kockázat nélkül nyereségre lehet szert tenni, ezek a feltárások és fosztogatások folytatódni fognak. A kulturális javak iránt, gazdasági és művészi értékük miatt, nagyfokú keresletet tapasztalható a nemzetközi piacon. Az erős nemzetközi jogi intézkedések és a meglévő eszközök hatékony végrehajtása nélkül az ilyen kulturális javak az árnyékgazdaságba kerülnek át. Az Uniónak ennek megfelelően tiltania kell a harmadik országokból jogellenesen kivitt kulturális javaknak az Unió vámterületére való beléptetését, különös hangsúlyt helyezve azokra a kulturális javakra, amelyek nemzeti vagy regionális fegyveres konfliktusok által érintett harmadik országokban terrorista vagy más bűnszervezetek által folytatott tiltott kereskedelemből származnak. Ez az általános tilalom nem von maga után rendszeres ellenőrzéseket, a tagállamok számára mégis lehetővé kell tenni, hogy gyanús szállítmányokra vonatkozó értesülések esetén beavatkozhassanak és meghozhassanak minden szükséges intézkedés a jogellenesen kivitt kulturális javak lefoglalása érdekében.

(4) Tekintettel arra, hogy a kulturális javaknak az Unió vámterületére történő behozatalára alkalmazandó szabályok tagállamonként eltérőek, intézkedéseket kell hozni különösen annak biztosítása érdekében, hogy egyes kulturális javaknak az Unió vámterületére való bejuttatására egységes ellenőrzések legyenek érvényesek, a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) egységes végrehajtását célzó meglévő folyamatok, eljárások és adminisztratív eszközök alapján.

(5) A tagállamok nemzeti kincseinek minősülő kulturális javak védelmét már szabályozza a 116/2009/EK tanácsi rendelet (4) és a 2014/60/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5). Ennélfogva ez a rendelet nem alkalmazandó az Unió vámterületén létrehozott vagy fellelt kulturális javakra. Az e rendelet által meghatározott közös szabályoknak vonatkozniuk kell az Unió vámterületére belépő nem uniós kulturális javak vámkezelésére. E rendelet alkalmazásában az Unió vámterületének a behozatal pillanatában érvényes kiterjedését kell relevánsnak tekinteni.

(6) A vámszabad területekre és az úgynevezett "vámszabad kikötőkre" vonatkozóan bevezetendő ellenőrzési intézkedéseknek a lehető legszélesebb hatállyal kell rendelkezniük az érintett vámeljárások tekintetében annak érdekében, hogy megakadályozzák e rendelet azon vámszabad területek kihasználásával való kijátszását, amelyek lehetséges helyszínei lehetnek a tiltott kereskedelem további elterjedésének. Az említett ellenőrzési intézkedéseknek ezért nem csupán a szabad forgalomba bocsátott kulturális javakra, hanem a különleges vámeljárás alá helyezett kulturális javakra is vonatkozniuk kell. A hatály azonban nem léphet túl a jogellenesen kivitt kulturális javaknak az Unió vámterületére történő belépése megakadályozásának célkitűzésén. Ennek megfelelően, bár a rendszeres ellenőrzésre irányuló intézkedések magukban foglalják az Unió vámterületére belépő áruk szabad forgalomba bocsátására, valamint egyes, kezelésére szolgáló különleges vámeljárásokat, az említett intézkedések nem terjedhetnek ki az árutovábbításra.

(7) Számos harmadik ország és a legtöbb tagállam számára ismertek a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 14-én Párizsban a tagállamok által aláírt UNESCO-egyezményben (a továbbiakban: az 1970. évi UNESCO-egyezmény) és a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló, 1995. június 24-én Rómában aláírt UNIDROIT-egyezményben használt fogalommeghatározások, továbbá jelentős számú tagállam szerződő fele az említett egyezményeknek. Az e rendeletben használt fogalommeghatározások ezért az említett fogalommeghatározásokon alapulnak.

(8) A kulturális javak kivitelének jogszerűségét elsődlegesen annak az országnak a törvényei és rendeletei alapján kell vizsgálni, ahol a kulturális javakat létrehozták vagy fellelték. A jogszerű kereskedelem indokolatlan akadályozásának elkerülése érdekében azonban azon személyek számára, akik kulturális javakat kívánnak behozni az Unió vámterületére, egyes esetekben kivételesen engedélyezni kell, hogy ehelyett igazolják a valamely eltérő olyan harmadik országból származó jogszerű kivitelt, amelyben a kulturális javak az Unióba küldésük előtt fellelhetők voltak. Ezt a mentességet azon esetekben kell alkalmazni, amikor nem lehet megbízhatóan megállapítani, hogy mely országban állították elő vagy találták meg a kulturális javakat, vagy ha a szóban forgó kulturális javak kivitele az 1970. évi UNESCO-egyezmény hatálybalépése, azaz 1972. április 24-e előtt történt. Annak megelőzése érdekében, hogy e rendeletet oly módon lehessen kijátszani, hogy az illegálisan kivitt kulturális javakat az Unióba irányuló behozatal előtt egyszerűen átküldjék egy másik harmadik országba, a mentességeket akkor lehet alkalmazni, amennyiben a kulturális javak öt évnél hosszabb időszakon keresztül voltak elhelyezve egy harmadik országban az ideiglenes felhasználástól, az árutovábbítástól, az újrakiviteltől vagy az átrakodástól eltérő célból. Amennyiben e feltételeknek több ország is megfelel, ezen országok közül a kulturális javaknak az Unió vámterületére való bejuttatása előtti utolsó országot kell tekinteni.

(9) Az 1970. évi UNESCO-egyezmény 5. cikke felhívja a részes államokat, hogy hozzanak létre egy vagy több nemzeti szolgálatot a kulturális javak jogellenes behozatallal, kivitellel és tulajdonjog-átruházással szembeni védelmére. Az egyezménnyel összhangban a nemzeti szolgálatokat a védelem biztosításához szükséges megfelelő létszámú és képzettségű személyzettel kell ellátni, valamint lehetővé kell tenni, hogy az egyezmény részes felei közé tartozó tagállamok illetékes hatóságai között megvalósulhasson a szükséges tevékeny együttműködés a biztonságnak és a kulturális javak - különösen a fegyveres konfliktussal érintett területekről történő - tiltott behozatala elleni küzdelemnek a terén.

(10) A kulturális javaknak az Unió külső határán keresztül történő kereskedelme aránytalan akadályozásának elkerülése érdekében ezt a rendeletet csak az e rendelet által meghatározott korhatárt meghaladó kulturális javak esetében kell alkalmazni. Helyénvalónak látszik pénzügyi küszöbérték meghatározása is, kizárandó a kulturális javaknak az Unió vámterületére történő behozatalára vonatkozó feltételek és eljárások alkalmazása alól az alacsonyabb értékű kulturális javakat. E küszöbértékek biztosítják, hogy az e rendeletben előírt intézkedések a konfliktusok jellemezte területeken a fosztogatók által legvalószínűbben megcélzott kulturális javakra összpontosítsanak, anélkül hogy kizárnák a kulturális örökség védelmének biztosítása érdekében ellenőrizni szükséges egyéb javakat.

(11) A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás belső piacot érintő kockázataira vonatkozó nemzetek feletti kockázatértékeléssel összefüggésben a fosztogatással szerzett kulturális javak tiltott kereskedelmét a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosási tevékenységek egyik lehetséges forrásaként azonosították.

(12) A kulturális javak bizonyos kategóriái, nevezetesen a régészeti tárgyak és a műemlékek részei, különösen ki vannak téve a fosztogatás és megsemmisítés veszélyének, ezért szükségesnek látszik az Unió vámterületére történő belépésük előtti fokozott ellenőrzést biztosító rendszert kialakítani. Egy ilyen rendszernek a kulturális javak Unióban történő szabad forgalomba bocsátásához vagy az árutovábbítástól eltérő különleges vámeljárás alá helyezéséhez elő kell írnia egy valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott behozatali engedély bemutatását. Az ilyen engedélyt megszerezni kívánó személyeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a kulturális javak előállítása vagy megtalálása szerinti országból történő legális kivitelt olyan megfelelő alátámasztó okmányokkal és bizonyítékokkal igazolják, mint például a kiviteli igazolás, a tulajdonosi jogcím, a számlák, az adásvételi szerződések, a biztosítási dokumentumok, a fuvarokmányok és a szakértői vélemények. A teljeskörű és pontos kérelmek alapján a tagállamok illetékes hatóságainak kell dönteniük az engedély indokolatlan késedelem nélküli kibocsátásáról. Valamennyi behozatali engedélyt elektronikus rendszerben kell tárolni.

(13) Az ikonok vallási szereplők, illetve vallási események ábrázolásai. Az ikonok különböző anyagok alapulvételével és méretben készülhetnek és jelentős kiterjedésű vagy hordozható méretűek lehetnek. Abban az esetben, amikor valamely ikon valamikor például templom, kolostor, kápolna részét alkotta, akár különállóan, akár az építészeti berendezés részeként, például mint ikonosztáz vagy ikonállvány, az ikont a vallásos tisztelet és a liturgia létfontosságú és elválaszthatatlan részeiként a darabokra bontott vallási műemlék szerves részének kell tekinteni. Még abban az esetben is, ha ismeretlen az a konkrét műemlék, amelyhez a ikon tartozott, azonban bizonyítható, hogy valamikor műemlék szerves részét képezte, különösen ha azt jelző jeleket vagy elemeket őriz magán, hogy valamikor ikonosztáz vagy ikonállvány részét képezte, az ikonokra a mellékletben található "művészeti alkotások vagy történelmi műemlékek feldarabolt részei vagy régészeti lelőhelyek részei" kategóriának kell vonatkoznia.

(14) Figyelembe véve a kulturális javak különleges jellegét, a vámhatóságok szerepe rendkívüli fontos, és azoknak adott esetben képesnek kell lenniük arra, hogy további információkat kérjenek a bejelentőtől, és fizikai vizsgálat révén elemezzék a kulturális javakat.

(15) A kulturális javak azon kategóriái esetében, amelyek tekintetében nem szükséges a behozatali engedély beszerzése, az ilyen javakat az Unió vámterületére behozni kívánó személyeknek nyilatkozat formájában kell tanúsítaniuk a kulturális javak harmadik országból történő jogszerű kivitelét, és azért felelősséget kell vállalniuk, valamint kellő információt kell rendelkezésre bocsátaniuk az adott kulturális javakra vonatkozóan, hogy azokat a vámhatóságok azonosítani tudják. Az eljárás egyszerűsítése érdekében és jogbiztonsági okokból a kulturális javakra vonatkozó információkat egy szabványosított dokumentum segítségével kell rendelkezésre bocsátani. A kulturális javak leírására az UNESCO által javasolt objektumazonosító szabványt lehetne használni. A javak tulajdonosának elektronikus rendszerben kell nyilvántartania ezeket az adatokat, megkönnyítendő a vámhatóságok számára az azonosítást és lehetővé téve a kockázatkezelést és a célzott ellenőrzéseket, valamint biztosítva a kulturális javaknak a belső piacra való belépést követő nyomonkövethetőségét.

(16) A Bizottság feladata, hogy az uniós egyablakos vámügyi környezet keretében centralizált elektronikus rendszert hozzon létre a behozatali engedélyek és az importőri nyilatkozatok iránti kérelmek benyújtásához, valamint a tároláshoz, továbbá a tagállami hatóságok között információcseréhez, különösen az importőri nyilatkozatok és behozatali engedélyek tekintetében.

(17) Lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet szerinti adatkezelés - amelynek az uniós joggal összhangban kell történnie - magában foglalja a személyes adatok kezelését is. A tagállamok és a Bizottság csak az e rendelet alkalmazásában kezelheti a személyes adatokat vagy kellően indokolt körülmények között bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése érdekében. Az e rendelet hatálya alá tartozó személyes adatok gyűjtésére, felfedésére, továbbítására, közlésére és egyéb kezelésére az (EU) 2016/679 (6) és az (EU) 2018/1725 (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeit kell alkalmazni. Az adatok e rendelet alkalmazásában történő kezelése során tiszteletben kell tartani továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai tanácsi egyezmény 8. cikkében elismert, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében elismert, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot.

(18) A nem az Unió vámterületén létrehozott vagy fellelt, hanem uniós áruként kivitt kulturális javak tekintetében nem kell bemutatni a behozatali engedélyt, illetve az importőri nyilatkozatot amikor a javak a 952/2013/EU rendelet értelmében vett tértiáruként visszakerülnek a szóban forgó területre.

(19) A kulturális javak oktatási, tudományos, megőrzési, helyreállítási, kiállítási, digitalizálási, előadó-művészeti, tudományos intézetek által folytatott kutatási, valamint múzeumok és hasonló intézmények közötti együttműködési célból történő ideiglenes behozatalához nem írható elő behozatali engedély vagy importőri nyilatkozat bemutatásának kötelezettsége.

(20) A fegyveres konfliktus vagy természeti katasztrófa által érintett országokból eredeztethető kulturális javak valamely közigazgatási szerv általi vagy annak felügyelete alatt történő biztonságos megőrzésének és biztonsága garantálásának kizárólagos célját szolgáló tárolásához szintén nem írható elő behozatali engedély vagy importőri nyilatkozat bemutatása nélkül.

(21) A kulturális javak kereskedelmi művészeti vásárokon való bemutatásának megkönnyítése érdekében nem lehet előírni behozatali engedély felmutatását, amennyiben a kulturális javak a 952/2013/EU rendelet 250. cikke értelmében ideiglenesen kerültek behozatalra és amennyiben sor került importőri nyilatkozat benyújtására a behozatali engedély helyett. Behozatali engedély felmutatása ugyanakkor kötelező, amennyiben az említett kulturális javak a művészeti vásárt követően az Unióban maradnak.

(22) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni a kulturális javak Unió vámterületére történő visszavitelére és ideiglenes behozatalára, valamint az ott történő biztonságos megőrzésére vonatkozó részletes szabályoknak, a behozatali engedély iránti kérelmek és a behozatali engedélyek űrlapjai sablonjainak, az importőri nyilatkozatok sablonjainak és azok kísérő dokumentumainak, valamint az azok benyújtására és feldolgozására vonatkozó további eljárási szabályoknak az elfogadására. A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a behozatali engedélyek és az importőri nyilatkozatok iránti kérelmek benyújtására, valamint az információk tárolására és tagállami hatóságok közötti cseréjére szolgáló elektronikus rendszer létrehozásának megszervezése céljából is. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(23) A képzések, kapacitásépítő tevékenységek és tájékoztató kampányok szervezésekor a hatékony együttműködés biztosítása és az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében, valamint a vonatkozó kutatásokra irányuló megbízások és a szabványok kidolgozása céljából a Bizottságnak és a tagállamoknak adott esetben együtt kell működniük olyan nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, mint az UNESCO, az INTERPOL, az EUROPOL, a Vámigazgatások Világszervezete, a Kulturális Javak Megőrzésének és Helyreállításának Nemzetközi Tudományos Központja és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (a továbbiakban: ICOM).

(24) Annak érdekében, hogy e rendeletet hatékonyan végre lehessen hajtani, és biztosítani lehessen jövőbeli értékelésének alapját, a tagállamoknak és a Bizottságnak elektronikus úton be kell gyűjtenie és meg kell osztania a kulturális javak kereskedelmi forgalmára vonatkozó releváns információkat. Az átláthatóság és a nyilvános ellenőrzés érdekében a lehető legtöbb információt nyilvánosságra kell hozni. A kulturális javak kereskedelmi forgalma nem követhető hatékonyan nyomon csupán az értékük vagy tömegük alapján. Alapvető fontosságú a bejelentett tételek számára vonatkozó információk elektronikus gyűjtése. Mivel a Kombinált Nómenklatúra nem ad meg a kulturális javakra vonatkozóan kiegészítő mértékegységet, elő kell írni a tételek számának bejelentését.

(25) A vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv célja többek között a vámhatóságok képességeinek megerősítése, hogy javítható legyen a kulturális javak területét érintő kockázatokkal kapcsolatos reagálási készség. A 952/2013/EU rendeletben meghatározott közös kockázatkezelési keretrendszert kell alkalmazni, és a vonatkozó kockázati információkat ki kell cserélni a vámhatóságok között.

(26) A kulturális téren működő nemzetközi szervezetek és szervek keretében felhalmozódott szakértelem és - a kulturális javak tiltott kereskedelmével kapcsolatos - tapasztalatok kiaknázása érdekében e szervezetek és szervek ajánlásait és iránymutatásait figyelembe kell venni a közös kockázatkezelési keretben, a kulturális javakkal kapcsolatos kockázatok azonosítása során. Különösen az ICOM által kiadott "vörös listákat" kell iránymutatásul alkalmazni azon harmadik országok azonosítása során, amelyeknek kulturális öröksége a legnagyobb kockázatnak van kitéve, és az amelyekből származó tárgyak a leggyakrabban képezhetik tiltott kereskedelem tárgyát.

(27) A kulturális javak vevőit célzó, a tiltott kereskedelem kockázatáról szóló tájékoztató kampányokat kell szervezni, továbbá segíteni kell a piaci szereplőket e rendelet értelmezésében és alkalmazásában. A tagállamoknak be kell vonniuk az érintett nemzeti kapcsolattartó pontokat és más infomációszolgáltatókat ezen információ terjesztésébe.

(28) A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) megfelelő műszaki segítségnyújtásban részesüljenek, továbbá e rendelet hatékony végrehajtása érdekében meg kell könnyítenie a feléjük irányuló információszolgáltatást. A kulturális javakat behozó, az Unióban letelepedett kkv-knak ezért a kis- és középvállalkozások versenyképességének támogatására irányuló jelenlegi és jövőbeli uniós programok kedvezményezettjeivé kell válniuk.

(29) A megfelelés ösztönzése és a szabálykerülő magatartás megelőzése érdekében a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük a rendelet rendelkezéseinek megsértése esetére, és ezekről a szankciókról tájékoztatniuk kell a Bizottságot. A tagállamok által bevezetett, az e rendelet megsértésére vonatkozó szankcióknak Unió-szerte egyenértékű elrettentő hatással kell bírniuk.

(30) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vámhatóságok és az illetékes hatóságok megállapodjanak az 952/2013/EU rendelet 198. cikke szerinti intézkedésekről. Az említett intézkedésekre vonatkozó részleteket a nemzeti joggal összhangban kell megadni.

(31) A Bizottságnak késedelem nélkül el kell fogadnia az e rendelet végrehajtását szolgáló szabályokat - különös tekintettel a behozatali engedély kérelmezéséhez vagy az importőri nyilatkozat elkészítéséhez használandó megfelelő elektronikus szabványűrlapokkal kapcsolatos szabályokra -, majd a lehető legrövidebb időn belül létre kell hoznia az elektronikus rendszert. A behozatali engedélyekre és importőri nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását ennek megfelelően el kell halasztani.

(32) Az arányosság elvével összhangban e rendelet alapvető céljainak elérése érdekében szükséges és helyénvaló megállapítani a kulturális javaknak az Unió területére történő bejuttatására vonatkozószabályokat, valamint kulturális javaknak az Unió területére történő behozatalára vonatkozó feltételeket és eljárásokat. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet az emberiség kulturális örökségének megőrzése és a kulturális javak tiltott - és ezen belül is különösen a terrorizmus finanszírozásához köthető - kereskedelmének megakadályozása céljából meghatározza a kulturális javak bejuttatására vonatkozó feltételeket, valamint a kulturális javak behozatalára vonatkozó feltételeket és eljárásokat.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó az Unió vámterületén létrehozott vagy fellelt kulturális javakra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "kulturális javak": bármely olyan dolog, amely régészeti, őstörténeti, történeti, irodalmi, művészeti vagy tudományos jelentőséggel rendelkezik, a mellékletben felsoroltak szerint;

2. "kulturális javak bejuttatása": olyan kulturális javaknak az Unió vámterületére történő belépése, amelyek az Unió vámterületén belül vámfelügyelet vagy vámellenőrzés hatálya alá tartoznak a 952/2013/EU rendelettel összhangban;

3. "kulturális javak behozatala"

a) kulturális javak szabad forgalomba bocsátása a 952/2013/EU rendelet 201. cikke szerint; vagy

b) a kulturális javaknak a 952/2013/EU rendelet 210. cikkében említett különleges eljárások alábbi kategóriái alá vonása:

i. a vámraktározást és a vámszabad területeket magában foglaló tárolás,

ii. ideiglenes behozatalt és meghatározott célra történő felhasználást magában foglaló különleges felhasználás,

iii. aktív feldolgozás;

4. "javak birtokosa": az áru birtokosa, ahogyan azt a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 34. pontja meghatározza;

5. "illetékes hatóságok": a tagállam által behozatali engedélyek kiállítására kijelölt közigazgatási szerveket.

3. cikk

Kulturális javak bejuttatása és behozatala

(1) Tilos a melléklet A. részében említett, a létrehozásuk vagy fellelésük helye szerinti ország területéről jogellenesen kivitt kulturális javak bejuttatása.

A vámhatóságoknak és az illetékes hatóságoknak meg kell hozniuk minden megfelelő intézkedést az első albekezdésben említett kulturális javak bejuttatásának megakadályozására.

(2) A melléklet B. és C. részében felsorolt kulturális javak behozatala kizárólag a következők egyikének rendelkezésre bocsátását követően engedélyezhető:

a) a 4. cikkel összhangban kibocsátott behozatali engedély vagy;

b) az 5. cikkel összhangban benyújtott importőri nyilatkozat.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett behozatali engedélyt vagy importőri nyilatkozatot a 952/2013/EU rendelet 163. cikkének megfelelően kell a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a kulturális javakat vámszabad-területi eljárás alá vonják, az áru birtokosának a javaknak a 952/2013/EU rendelet 245. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban való vám elé állításakor kell bemutatnia a behozatali engedélyt vagy az importőri nyilatkozatot.

(4) Az cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni a következőkre:

a) a 952/2013/EU rendelet 203. cikke értelmében visszahozott kulturális javak;

b) kulturális javaknak kizárólag valamely közigazgatási szervek általi vagy annak felügyelete alatt történő biztonságos megőrzését szolgáló behozatala azzal a szándékkal, hogy amint a helyzet lehetővé teszi, e kulturális javakat visszavigyék;

c) kulturális javaknak a 952/2013/EU rendelet 250. cikke szerinti ideiglenes behozatala az Unió vámterületére oktatási, tudományos, megőrzési, helyreállítási, kiállítási, digitalizálási, előadó-művészeti, tudományos intézetek által folytatott kutatási és múzeumok és hasonló intézmények közötti együttműködési célból.

(5) A 952/2013/EU rendelet 250. cikke értelmében ideiglenes behozatali eljárás alá vont kulturális javak esetében nem kell behozatali engedélyt bemutatni, amennyiben az említett kulturális javak kereskedelmi művészeti vásárokon kerülnek bemutatásra. Ilyen esetben importőri nyilatkozatot kell benyújtani az e rendelet 5. cikkében meghatározott eljárással összhangban.

Amennyiben azonban az említett kulturális javakat a bemutatásukat követően e rendelet 2. cikke 3. pontjában említett egyéb vámeljárás alá vonják, e rendelet 4. cikkével összhangban kiállított behozatali engedélyt kell bemutatni.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza azokat a részletes szabályokat, amelyek a kulturális javaknak az e cikk (4) és (5) bekezdésében említett visszavitelére, biztonságos megőrzésük céljából való behozatalára, valamint ideiglenes behozatalára vonatkoznak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7) E cikk (2) bekezdése nem érinti az Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikkével összhangban elfogadott egyéb intézkedéseket.

(8) A melléklet B. és C. részében felsorolt kulturális javak behozatalára vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtásakor a mellékletben meghatározott kiegészítő mértékegységet használva meg kell adni a tételek darabszámát. Amennyiben a kulturális javakat vámszabad-területi eljárás alá vonják, a tételek darabszámát az áru birtokosának az áruknak a 952/2013/EU rendelet 245. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban való vám elé állításakor kell megadni.

4. cikk

Behozatali engedély

(1) A melléklet B. részében említett kulturális javaknak a 3. cikk (4) és (5) bekezdésében említettektől eltérő behozatalát behozatali engedélyhez kell kötni. A behozatali engedélyt annak a tagállamnak az illetékes hatósága állítja ki, amelyben a kulturális javakat első alkalommal a 2. cikk 3. pontjában említett vámeljárások egyike alá vonják.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai által e cikknek megfelelően kiállított behozatali engedélyek az Unió egész területén érvényesek.

(3) Az e cikkel összhangban kiállított behozatali engedély nem értelmezhető az érintett kulturális javak legális eredetének vagy tulajdonjogának bizonyítékaként.

(4) Az áru birtokosának a behozatali engedélyt az e cikk (1) bekezdésében említett tagállam illetékes hatóságánál kell kérelmeznie, a 8. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül. A kérelemhez csatolni kell az esetleges alátámasztó okmányokat és az azt bizonyító információkat, hogy a szóban forgó kulturális javak kivitele egyrészt abból az országból történt, ahol azokat létrehozták vagy fellelték, másrészt pedig hogy a kivitelre az említett ország törvényeivel és jogszabályaival összhangban került sor, illetve amennyiben a kulturális javaknak az ország területéről való kivitele időpontjában nem voltak hatályban ilyen törvények vagy jogszabályok, ezt a tényt bizonyítani kell.

Az első bekezdéstől eltérve a kérelemhez a fentiek helyett csatolni lehet az azt alátámasztó okmányokat és bizonyító információkat, hogy a szóban forgó kulturális javak kivitele annak az országnak a törvényeivel és jogszabályaival összhangban történt, amelyben a javak utoljára és öt évnél hosszabb időszakon keresztül voltak fellelhetőek az ideiglenes felhasználástól, az árutovábbítástól, az újrakiviteltől vagy az átrakodástól eltérő célokból, a következő esetekben:

a) nem állapítható meg megbízhatóan, hogy a kulturális javakat melyik országban hozták létre vagy lelték fel; vagy

b) a kulturális javakat 1972. április 24-e előtt kivitték abból az országból, ahol azokat létrehozták vagy fellelték.

(5) A szóban forgó kulturális javaknak a (4) bekezdéssel összhangban történt kivitelét alátámasztó bizonyítékokat kiviteli igazolás vagy kiviteli engedély formában kell benyújtani, amennyiben az érintett ország a kulturális javak kivitele tekintetében rendelkezik ilyen dokumentumokkal a kivitel időpontjában.

(6) Az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a kérelem teljes-e. Az esetlegesen hiányzó vagy kiegészítő információkat vagy dokumentumokat a kérelem kézhezvételétől számított 21 napon belül be kell kérnie a kérelmezőtől.

(7) Az illetékes hatóság a teljes kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles megvizsgálni azt és dönteni a behozatali engedély kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról.

Az illetékes hatóságnak vissza kell utasítania a kérelmet, amennyiben

a) információkkal rendelkezik arról, vagy alapos oka van feltételezni, hogy a kulturális javakat a létrehozásuk vagy fellelésük szerinti országnak a törvényeit vagy jogszabályait megsértve vitték ki ennek az országnak a területéről;

b) a kérelmező nem bocsátotta rendelkezésre a (4) bekezdésben előírt bizonyítékokat;

c) információkkal rendelkezik arról, vagy alapos oka van feltételezni, hogy a kulturális javak birtokosa azokhoz nem jogszerűen jutott hozzá; vagy

d) tájékoztatást kapott arról, hogy a kulturális javak létrehozása vagy fellelése szerinti ország hatóságai visszaszolgáltatás iránti keresetet nyújtottak be az említett kulturális javakra vonatkozóan.

(8) A kérelem visszautasítása esetén a (7) bekezdésben említett döntést a fellebbezési eljárásról is tájékoztatást nyújtó indokolással együtt késedelem nélkül közölni kell a kérelmezővel.

(9) Ha a behozatali engedély megadása iránti kérelem olyan kulturális javakra vonatkozik, amelyekre vonatkozóan egy kérelmet már korábban visszautasítottak, a kérelmezőnek a korábbi elutasításról tájékoztatnia kell a kérelem elbírálására illetékes hatóságot.

(10) Ha egy tagállam visszautasít egy kérelmet, a visszautasításról az annak alapjául szolgáló indokolással együtt, a 8. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot.

(11) A tagállamok késedelem nélkül kijelölik az e cikkel összhangban behozatali engedélyek kibocsátására jogosult illetékes hatóságokat. A tagállamok az említett illetékes hatóságokra vonatkozó adatokat, valamint azok változását bejelentik a Bizottságnak.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának"C" sorozatában közzéteszi az illetékes hatóságok listáját, illetve az azokra vonatkozó minden későbbi változást.

(12) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a behozatali engedély iránti kérelem mintáját és formátumát, és feltünteti a szóban forgó kulturális javak legális eredetének alátámasztására szolgáló lehetséges igazoló dokumentumokat, valamint az ilyen kérelmek benyújtására és feldolgozására vonatkozó eljárási szabályokat. A fenti elemek meghatározásakor a Bizottság törekszik arra, hogy az illetékes hatóságok részéről biztosítani lehessen a behozatali engedélyekkel kapcsolatos eljárások egységes alkalmazását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. cikk

Importőri nyilatkozat

(1) A melléklet C. részében felsorolt kulturális javak behozatalához importőri nyilatkozat szükséges, amelyet az áruk birtokosa a 8. cikkben említett elektronikus rendszer útján nyújt be.

(2) Az importőri nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az áruk birtokosa által aláírt nyilatkozat arról, hogy a kulturális javak kivétele egyrészt abból az országból történt, amelyben azokat létrehozták vagy fellelték, másrészt pedig hogy a kivitelre az említett országnak a kivitel időpontjában hatályos törvényeivel és jogszabályaival összhangban került sor; valamint

b) szabványosított dokumentum, amely kellő részletességgel bemutatja a szóban forgó kulturális javakat, hogy azokat a hatóságok azonosítani tudják, és hogy kockázatelemzést és célzott ellenőrzéseket lehessen végezni.

Az első albekezdés a) pontjától eltérve a nyilatkozat a fentiek helyett tartalmazhatja azt, hogy a szóban forgó kulturális javak kivitele annak az országnak a törvényeivel és jogszabályaival összhangban történt, amelyben a kulturális javak utoljára és öt évnél hosszabb időszakon keresztül voltak fellelhetőek az ideiglenes felhasználástól, az árutovábbítástól, az újrakiviteltől vagy az átrakodástól eltérő célokból, a következő esetekben:

a) nem állapítható meg megbízhatóan, hogy a kulturális javakat melyik országban hozták létre vagy lelték fel; vagy

b) a kulturális javakat 1972. április 24-e előtt vitték ki abból az országból, ahol azokat létrehozták vagy fellelték.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az importőri nyilatkozat szabványosított mintáját és formátumát, valamint a benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint bemutatja a szóban forgó kulturális javak legális eredetének igazolására szolgáló azon lehetséges alátámasztó okmányokat, amelyekkel a kulturális javak birtokosának rendelkeznie kell, továbbá az importőri nyilatkozat feldolgozására vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

Illetékes vámhivatalok

A tagállamok korlátozhatják azon vámhivatalok számát, amelyek illetékességgel bírnak az e rendelet hatálya alá tartozó kulturális javak behozatalának kezelését illetően. Amennyiben a tagállamok élnek ezzel a korlátozással, az ilyen vámhivatalokra vonatkozó adatokat, valamint azok változását bejelentik a Bizottságnak.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának"C" sorozatában közzéteszi az illetékes vámhivatalok listáját, illetve az azokkal kapcsolatos minden későbbi változást.

7. cikk

Közigazgatási együttműködés

E rendelet végrehajtása érdekében a tagállamok biztosítják a vámhatóságaik és a 4. cikkben említett illetékes hatóságaik közötti együttműködést.

8. cikk

Elektronikus rendszer használata

(1) Az információk tárolásának és tagállami hatóságok közötti cseréjének - különösen a behozatali engedélyeket és az importőri nyilatkozatokat illetően - egy központi elektronikus rendszer útján kell történnie.

Az elektronikus rendszer átmeneti meghibásodása esetén ideiglenes jelleggel más megoldás is alkalmazható az információk tárolására és cseréjére.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az alábbiakat:

a) az (1) bekezdésben említett elektronikus rendszer telepítésére, működtetésére és karbantartására vonatkozó rendelkezések;

b) az információknak az (1) bekezdésben említett elektronikus rendszer vagy más megoldás segítségével történő benyújtására, kezelésére, tárolására és tagállami hatóságok közötti cseréjére vonatkozó részletes szabályok.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében 2021. június 28-ig kell elfogadni.

9. cikk

Az elektronikus rendszer létrehozása

A Bizottság létrehozza a 8. cikkben említett elektronikus rendszert. A rendszert legkésőbb a 8. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok közül az első hatálybalépését követően négy évvel üzembe kell helyezni.

10. cikk

Személyes adatok védelme és az adatmegőrzési időszakok

(1) A vámhatóságoknak és a tagállamok illetékes hatóságainak a 4., az 5. és a 8. cikkel összhangban megszerzett személyes adatok kezelőiként kell eljárniuk.

(2) Személyes adatok e rendelet alapján történő kezelésére kizárólag az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokból kerülhet sor.

(3) A 4., az 5. és a 8. cikkel összhangban megszerzett személyes adatokhoz kizárólag a hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező alkalmazottai férhetnek hozzá, és az adatokat megfelelő módon védeni kell az illetéktelen hozzáféréssel, illetve közléssel szemben. Az említett adatok nem fedhetők fel, illetve nem közölhetők azon hatóság kifejezett írásbeli engedélye nélkül, amely azokat eredetileg megszerezte. Ilyen engedélyre azonban nincs szükség, ha a hatóságok az adatokat az érintett tagállamban hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, különösen jogi eljárásokkal összefüggésben kötelesek felfedni vagy közölni.

(4) A hatóságok a 4., az 5. és a 8. cikkel összhangban megszerzett személyes adatokat a megszerzésük időpontjától számított 20 évig kötelesek tárolni. Ezen időtartam lejártakor a személyes adatokat törölni kell.

11. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok 2020. december 28-ig tájékoztatják a Bizottságot a kulturális javaknak a 3. cikk (1) bekezdését sértő bejuttatására alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokról, valamint a kapcsolódó intézkedésekről.

A tagállamok 2025. június 28-ig tájékoztatják a Bizottságot az e rendeletet érintő egyéb jogsértésekre alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokról - különösen a hamis nyilatkozattétel és hamis információk benyújtása esetén alkalmazandó szankciókra -, valamint a kapcsolódó intézkedésekről.

A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az említett szabályokat érintő minden későbbi módosításról.

12. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

A Bizottság a tevékenységeivel kapcsolatos területeken, az e rendelet szerinti feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben a tagállamokkal együttműködésben képzési és kapacitásépítési tevékenységeket szervezhet harmadik országok számára.

13. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 116/2009/EK tanácsi rendelet 8. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

14. cikk

Jelentéstétel és értékelés

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e rendelet végrehajtásáról.

Az említett célból a Bizottság vonatkozó kérdőíveket küld ki a tagállamok számára. A tagállamok számára a kérdőív kézhezvételétől számítva 6 hónap áll rendelkezésre arra, hogy a kért információkat közöljék a Bizottsággal.

(2) A Bizottság e rendelet teljes egészében történő alkalmazása megkezdésének időpontját követő három éven belül, majd ezt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére e rendelet végrehajtásáról. A jelentésnek nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie és olyan releváns, uniós és tagállami szintű statisztikai adatokat kell tartalmaznia, mint például a kiállított behozatali engedélyek, az elutasított kérelmek és a benyújtott importőri nyilatkozatok száma. Tartalmaznia kell a gyakorlati végrehajtás értékelését, beleértve az uniós gazdasági szereplőkre gyakorolt hatást, különös tekintettel a kkv-kre.

(3) A Bizottság 2020. június 28-ig, majd ezt követően tizenkét havonta, egészen a 9. cikkben meghatározott elektronikus rendszer létrehozásáig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott végrehajtási jogi aktusok elfogadása terén, valamint a 9. cikkben meghatározott elektronikus rendszer létrehozása terén elért eredményekről.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Alkalmazás

(1) Ezt a rendeletet a hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve:

a) a 3. cikk (1) bekezdését 2020. december 28-tól kell alkalmazni;

b) a 3. cikk (2)-(5), (7) és (8) bekezdését, a 4. cikk (1)-(10) bekezdését, az 5. cikk (1) és (2) bekezdését és a 8. cikk (1) bekezdését a 8. cikkben említett elektronikus rendszer üzembe helyezésének napjától kell alkalmazni, illetve legkésőbb 2025. június 28-tól. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának"C" sorozatában közzéteszi, hogy mely napon teljesültek az e bekezdésben foglalt feltételek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. április 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) Az Európai Parlament 2019. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. április 9-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(4) A Tanács 116/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a kulturális javak kiviteléről (HL L 39., 2009.2.10., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/60/EU irányelve (2014. május 15.) a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Melléklet

A. rész A 3. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó kulturális javak

B. rész A 4. cikk hatálya alá tartozó kulturális javak

C. rész Az 5. cikk hatálya alá tartozó kulturális javak

(1) A liturgikus ikonokat és szobrokat - a különállókat is - ebbe a kategóriába tartozó kulturális javaknak kell tekinteni.

(2) A liturgikus ikonokat és szobrokat - a különállókat is - ebbe a kategóriába tartozó kulturális javaknak kell tekinteni.