273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet

a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének b) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a természetes fürdővizekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabály1 szerinti közfürdőre, a gyógyvízre, illetve gyógyfürdőre.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) természetes fürdővíz: a folyóvíz (folyó, állandó és időszakos vízfolyás, holtág), állóvíz (természetes és mesterséges tó, tározó), valamint vízi létesítmény (csatorna) vize, illetve ezek része, amelyet a 3. §-ban meghatározott rend szerint fürdőhelyként kijelöltek, illetve amelyben a fürdés nem esik tiltó rendelkezés hatálya alá, és ahol az e) pont szerinti időszakban a fürdőzők számának napi átlaga meghaladja a 100 főt (a továbbiakban: fürdővíz);

b) természetes fürdőhely: a 3. §-ban foglaltak szerint kijelölt, fürdésre használt fürdővíz és a hozzá tartozó vízparti terület (a továbbiakban: fürdőhely);

c) fürdőhely üzemeltetője: a fürdőhely tulajdonosa, vagy akire a tulajdonos az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítését írásbeli megállapodásban átruházta;

d) védőterület: a fürdőhely területét övező, vízminőségének megóvása érdekében meghatározott szárazföldi és vízi terület;

e)[1] fürdési idény: a május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszak;

f) természetes dúsulás: egyes természetes anyagok koncentrációjának a víz és a földtani közeg (víz-kőzet) kölcsönhatásából eredő, emberi beavatkozás nélkül bekövetkezett növekedése;

g) szennyezettség: a víz minőségének romlása az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek túllépése miatt.

1 A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet.

3. §

(1)[2] Természetes fürdővízben fürödni a kijelölt fürdőhelyen, illetőleg ott lehet, ahol a fürdés nem esik tiltó rendelkezés hatálya alá. A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a természetes fürdővizeken a fürdőhely kijelöléséről minden év április 15. napjáig dönt, határozatában kijelöli a 2. számú melléklet szerinti védőterületet. Amennyiben az időjárás vagy egyéb, előre nem látható természeti körülmény, esemény miatt a kijelölés április 15-ig nem végezhető el, a határozathozatal legfeljebb 30 nappal elhalasztható.

(2) A kijelölés folyóvízen a fürdési idény végéig, állóvízen visszavonásig érvényes, azzal, hogy fertőzésveszély, vagy vízszennyezés esetén az időlegesen vagy véglegesen visszavonható.

(3)[3] Fürdőhelyet kijelölni csak a vízfelület kezelőjének és hasznosítójának hozzájárulásával lehet.

(4)[4] Fürdőhely csak akkor jelölhető ki, ha az a víz egyéb célú felhasználását nem befolyásolja.

(5)[5] A fürdőhely kijelölésében szakhatóságként közreműködik a fürdőhely fekvése szerint illetékes:

a) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézete (a továbbiakban: városi intézet);

b) rendőrkapitányság, a dunai, a tiszai, valamint a balatoni fürdőhely kijelölések esetében az illetékes vízrendészeti rendőrkapitányság;

c) hajózási hatóság, a vízi utat érintő vagy közlekedésre is használt vízterület esetén;

d)[6] megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányság, határvíznek minősülő vizek esetén;

e) Honvéd Vezérkar Hadműveleti Főcsoportfőnöksége dunai és tiszai fürdőhely esetén;

f) megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság.

(6)[7] A fürdőhely kijelölése előtt helyszíni szemlét kell tartani a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok és a fürdőhely kijelölését kérelmező, a létesítő, valamint az üzemeltető részvételével.

(7)[8] A helyszíni szemle során vizsgálni kell a terület alkalmasságát és annak megfelelősége esetén meg kell állapítani:

a) a fürdőhely határait, valamint az azok kijelölésére szolgáló eszközök számát és elhelyezésük módját;

b) a mély víz megjelölésére szolgáló eszközök számát;

c) azt a vízállástartományt, amelynél a fürdőhely üzemeltethető.

(8)[9] A városi intézet a fürdőhely kijelöléséhez a szakhatósági hozzájárulást akkor adja meg, ha a fürdővíz minősége - az 5. §-ban foglaltak szerint - megfelelő, és a fürdőhely az üzemeltetésre vonatkozó közegészségügyi előírásoknak megfelel.

(9)[10] A fürdőhely kijelölésére szolgáló eszközök leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(10)[11] A jegyző a fürdőhely kijelöléséről a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.

(11)[12] A jegyző hivatalból kijelölési eljárást folytathat le a vízparti üdülő, illetve gyermek- és ifjúsági tábor vagy sátortábor területével határos, fürdésre alkalmas természetes fürdővízen amennyiben az nem kijelölt fürdőhely és a kijelölést senki nem kezdeményezte. A kijelölést a (3) bekezdés c) pontja szerinti rendőri szerv is kezdeményezheti.

(12)[13] A jegyző a tulajdonos kezdeményezésére fürdőhely kijelölési eljárást folytat le, amennyiben a 2. § e) pont szerinti időszakban a természetes fürdővízben a fürdőzők számának napi átlaga várhatóan meghaladja a 100 főt.

4. §

(1) A városi intézet a fürdőhelyként történő kijelöléskor a szakhatósági eljárás keretében, a (2) bekezdésben foglaltak szerint

a) elvégzi a fürdővíz mintavételezéséi, és intézkedik arról, hogy a szükséges laboratóriumi vizsgálatok megtörténjenek, továbbá

b) megvizsgálja a védőterületet, folyóvíznél a vízfolyás irányával ellenkező irányban lévő folyószakaszt (felső folyószakasz) a 2. számú melléklet 3. pontjában meghatározott távolságban, állóvíznél a fürdőhely környezetét 300 méteres távolságban, valamint a lehetséges szennyezettség jellegét és nagyságát. A szennyezettség jellegét és nagyságát a földrajzi és topográfiai adottságok és a fürdőhelytől való távolság figyelembevételével kell értékelni.

(2) A fürdővíz minőségének vizsgálatához szükséges első mintavételt minden évben két héttel a fürdési idény megkezdése előtt kell elvégezni, és a fürdési idényben az 1. számú melléklet szerinti gyakorisággal kell ismételni. Ha a fürdőhely kijelölésére április 15. és május 15. között kerül sor, az első mintavételt legkésőbb a határozat jogerőre emelkedéséig kell elvégezni. Amennyiben az 5. §-ban meghatározott értékelés alapján a fürdővíz minősítése az előző két fürdési idényben kiváló minősítésű volt, az 1. számú melléklet szerinti vizsgálatok gyakoriságát a felére lehet csökkenteni.

(3) A mintát az átlagosan legnagyobb fürdési forgalom helyén, a vízfelület alatt 30 cm-rel kell venni, ásványi olaj vizsgálatra a víz felszínéről kell mintát venni.

(4) A fürdővíz minőségére vonatkozó laboratóriumi vizsgálat ajánlott módszereit a 4. számú melléklete tartalmazza. A 4. számú mellékletben foglaltaktól eltérő módszer is alkalmazható, ha bizonyítható, hogy az így nyert eredmény a 4. számú mellékletben meghatározott módszerekkel nyert eredményekkel egyenértékű, vagy azokkal összehasonlítható. Az eltérő módszer alkalmazásához a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézetének szakvéleményét be kell szerezni, és azt be kell jelenteni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalának (a továbbiakban: OTH).

(5) A laboratóriumi vizsgálat költségeit a fürdőhely üzemeltetője viseli.

(6) Amennyiben a mintavétel alkalmával végzett helyszíni szemle és az ezt követő laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján a fürdővíz minőségromlása vagy ennek lehetősége megállapítható, a városi intézet további mintavételt végez és kezdeményezi a vizsgálat(ok) elvégzését.

5. §

(1) A fürdővíz minőségét az adott mintavételi helyen az előírt követelményeknek megfelelőnek kell tekinteni, ha az adott idényben

a) az 1. számú mellékletben előírt gyakorisággal vett minták legalább 95%-ban kielégítik a "megfelelő" határértékkel jellemzett vízminőségi követelményeket,

b) a vett minták 90%-ban megfelelnek az 1. számú melléklet "ajánlott" határértékkel jellemzett vízminőségi követelményeinek, kivéve a coliformszám és az E. coli (fekál coliformszám) határértékeket, amelyek esetében 80%-os megfelelési gyakoriság is elegendő, és az 5, 10, illetve 20%-ban nem kielégítő minták értékei az 1. számú mellékletben meghatározott határértékektől legfeljebb 50%-ban térnek el, kivéve a mikrobiológiai határértékeket, a pH értéket és az oldott oxigént,

c) a statisztikailag értékelhető időközökben egymást követő mintavételek eredményei az a) és b) pontban szereplő vonatkozó paraméterektől nem térnek el.

(2) Kiváló minősítésű a fürdővíz, ha az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban megadott követelmények két egymást követő idényben teljesültek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti százalékos értékek meghatározásánál a határérték túllépését nem kell figyelembe venni, ha az áradás, egyéb természeti katasztrófa vagy szokatlan időjárási körülmények miatt lép fel, illetve, ha a fürdővízben természetes dúsulás következik be.

(4) A természetes dúsulás következtében az 1. számú mellékletben megállapított határérték túllépés nem veszélyeztetheti a fürdőzők egészségét.

6. §

(1) Amennyiben a fürdővíz minősége két egymást követő vizsgálat során nem felel meg az 1. számú mellékletben meghatározott "megfelelő" követelményeknek, illetve az üzemeltetés nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, úgy a városi intézet kezdeményezi a jegyzőnél a fürdőhelyként való üzemeltetés szüneteltetését, melynek alapján a jegyző azt haladéktalanul elrendeli. A vízminőség helyreállításához szükséges intézkedések eredménytelensége esetén a városi intézet kezdeményezi a fürdőhelyként való kijelölés visszavonását, amit a jegyző köteles elrendelni.

(2)[14] A fürdőhely nem megfelelő vízminősége okainak és a szennyező forrás megállapítása érdekében a városi intézet kezdeményezésére a megyei intézet az illetékes környezetvédelmi hatósággal együttműködve gondoskodik a szükséges további vizsgálatok elvégzéséről, továbbá meghatározza a lakosság egészségének védelméhez és a megfelelő vízminőség helyreállításához szükséges intézkedéseket.

(3) Amennyiben a fürdőhelyre közegészségügyi okból megállapított fürdési tilalom nem végleges, a fürdőhelyre vonatkozó jogszabályi előírásokat a tilalom alatt is folyamatosan be kell tartani.

(4) A fürdési tilalmat csak három egymást követő "megfelelő" minősítést eredményező vizsgálat után lehet feloldani.

7. §

(1)[15] A veszélyes, illetve egészségre ártalmas vízterületek fürdést tiltó táblával történő megjelölését a

a) városi intézet, vagy

b) rendőrkapitányság, javaslatára a jegyző rendeli el.

(2) A jegyző minden évben

a) a veszélyes, illetve egészségre ártalmas vízterületről,

b) a kijelölt fürdőhelyen a fürdési tilalom elrendeléséről, illetve annak feloldásáról

a helyben szokásos módon és a (3) bekezdésben foglaltak szerint tájékoztatja a lakosságot.

(3) A fürdést tiltó tábla elhelyezéséről, karbantartásáról és eltávolításáról a vízparti terület tulajdonosa, illetve kezelője, ennek mulasztása esetén a jegyző - a tulajdonos, illetve a kezelő költségére - intézkedik.

8. §

A fürdőhely üzemeltetője a 2. számú mellékletben foglaltak szerint köteles a védőterület határait megjelölni.

9. §

(1) A fürdőhelyek üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fürdőhely üzemeltetője az 5. számú mellékletben foglaltak alapulvételével legkésőbb a fürdési idény kezdete előtti 15. napig készíti el az üzemeltetési szabályzatot. Az üzemeltetési szabályzatnak a fürdőhely szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat kell tartalmaznia. Az üzemeltetési szabályzatot, illetve annak módosítását a városi intézethez jóváhagyás céljából be kell nyújtani. Avárosi intézet a jóváhagyásról határozattal dönt.

10. §

(1) A fürdővíz minőségére vonatkozó adatok közérdekűek. Kérelemre a víz minőségéről, a víz egészségre gyakorolt hatásáról a városi, illetve megyei intézet ad felvilágosítást.

(2) A vizsgálatokat végző laboratórium a vizsgálati eredményeket megküldi a városi intézetnek és a fürdő üzemeltetőjének. A városi intézet a vizsgálati eredményeket és a fürdővíz minőségére vonatkozó adatokat megküldi a fürdőhely fekvése szerint területileg illetékes települési önkormányzatnak.

(3) Avárosi intézet minden év október 15-éig a helyszíni vizsgálati jegyzőkönyvek és a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit fürdőhelyenként összesítve megküldi a megyei intézetnek, a megyei intézet november 30-ig összesítve küldik meg az OTH-nak.

(4) Az OTH évente értékeli a fürdővizek minőségének országos helyzetét, és az értékelést az Egészségügyi Közlönyben december 15-éig közleményként közzéteszi.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értékelést az OTH az Európai Bizottságtól kapott kérdőívben foglalt adatok alapján végzi el és küldi meg az Európai Bizottságnak.

11. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 4. § (2) bekezdése és 10. §-ának (5) bekezdése az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időpontig az e rendelet 4. § (1) bekezdésében foglalt - a fürdővíz minőségének vizsgálatához szükséges - mintavételezést havonta egy alkalommal kell elvégezni, a fürdővíz minősítésére az 1. számú mellékletben foglalt határértékek az irányadók.

(4) Az e rendeletben előírt mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot 2003. január 1. napját követően kizárólag a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységekre akkreditált laboratórium végezheti.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)

a) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a saját használatra létesített, a nyilvánosság által igénybe nem vehető fürdőre, valamint a külön jogszabályban meghatározott természetes fürdővízre és természetes fürdőhelyre."

b) 3. §-ának (1) bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki:

"Vízforgató berendezéssel ellátott fürdőmedencében a megfelelő vízminőséget a vízforgató berendezés üzemeltetése útján kell biztosítani."

c) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) kérelemre felmentést adhat a vízforgató berendezés létesítése, illetve üzemeltetése alól az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OGYFI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) szakvéleményének figyelembevételével, ha

a) az elismert gyógyvízzel üzemelő gyógymedence vizének gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a vízforgatás károsítaná,

b) a gyógymedence töltésére használt víz olyan összetételű, hogy a vízforgatásra megfelelő technológia nem áll rendelkezésre,

c) a vízösszetétel alapján vélelmezhető a gyógyvízzé minősítés és az a) pont szerinti felmentési feltétel,

d) a gyógymedence hidraulikai kialakítása jó,

e) a gyógymedence vízforgatással történő üzemelése során, amennyiben a fürdő szakorvosa a betegek vizsgálata alapján megállapítja, hogy a víz forgatása az elismert gyógyvíz hatását csökkentette vagy megszüntette."

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Korm. rendelet

aa) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "vagy természetes, illetve mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely" szövegrész,

ab) 1. §-a (2) bekezdésének b) pontja,

ac) 2. §-ának (3) bekezdése, valamint

ad) 5. §-a (2) bekezdésében a "illetve a fürdésre szolgáló tó vagy folyószakasz" szövegrész,

b) a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet

ba) 5. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata,

bb) 6. §-ának (4) bekezdése,

bc) 7. §-a,

bd) 8. §-ának (6) bekezdésében az "és szabad vizeken kijelölt fürdő" szövegrész,

be) 1. számú melléklete I. pontja 2. alpontjának utolsó mondata,

bf) 1. számú melléklete II. pontja 2. alpontjában a "természetes és" szövegrész,

bg) 1. számú melléklete II. pontjának 3. alpontja,

bh) 1. számú mellékletének III. pontja,

bi) 1. számú melléklete VI. pontja 1. alpontjában a "természetes közfürdőnél legalább 10 m2," szövegrész, valamint

bj) 4. számú melléklete táblázatának "Természetes fürdő" oszlopa

hatályát veszti.

(7) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a fürdőzésre alkalmas vizek minőségéről szóló, a Tanács 76/160/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A természetes fürdővíz vízminőségi követelményei

Fizikai-kémiai jellemzők

Mikrobiológiai jellemzők

* A városi intézet fiziko-kémiai jellemzők (nitrit-, nitrát-, ammónium-ion, peszticid, cianid, foszfát, toxikus fémek, pl. arzén, kadmium, króm , ólom, higany), mikrobiológiai kórokozók (P. aeruginosa, S. aureus stb.) és vízbiológiai jellemzők (algaszám, fajlista, toxicitás stb.) vizsgálatát is elrendelheti. A fiziko-kémiai jellemzőkre vonatkozóan az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben az ivóvízre maghatározott határértékek figyelembevételével kell az eredményeket elbírálni.

(0) Ahol a kivételes földrajzi vagy meteorológiai viszonyok miatt nem tartható be, ott ez a követelmény azzal helyettesíthető, hogy nincs szokatlan változás.

(1) Csak akkor kell vizsgálni, ha a helyszíni szemle alapján az illető határérték túllépésére gyanú van, vagy tartós vízminőség romlás tapasztalható.

(2) Fekál coliform számmal helyettesíthető 2003. december 31-ig.

(3) Akkor kell mérni, ha a víz elszíneződése algásodásra utal.

2. számú melléklet a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A természetes fürdőhely védőterülete

1. Tavakban és holtágakban a fürdőhely területének határától a vízfelületen minden irányban 100-100 m kiterjedésű, a vízparton pedig - az igénybe vett területen kívül - legalább 10 m szélességű védőterületet kell kijelölni.

2. A Duna, a Tisza és a Dráva folyóknál az 1. pont szerinti védőterületet csak a fürdőhellyel azonos oldali folyóparton kell kialakítani.

3. A 2. pontban fel nem sorolt folyóvizek partján létesített fürdőhelynél a vízfolyás irányával ellenkező irányban (felső folyószakasz) a folyó mindkét partján 100 m hosszúságú, a vízfolyás irányába (alsó folyószakasz) 10 m hosszúságú, a vízparton pedig - az igénybe vett területen kívül - legalább 10 m szélességű védőterületet kell kijelölni.

4. Az 1-3. pontok szerinti védőterület határait jól látható figyelmeztető táblákkal kell megjelölni, s ott a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló rendeletben meghatározott korlátozásokat kell betartani.

5. Folyóvizeknél - a fürdőhely folyásirány szerinti felső határa feletti szakaszán, a fürdési szezonbeli legkisebb vízhozam mellett - ajánlott szennyvíz-bevezetési távolságok:

a) 500-szorosnál nagyobb hígulás esetén a fürdőhely feletti folyószakaszon legalább 5 km,

b) 200-500-szoros hígulás esetén a fürdő feletti folyószakaszon legalább 15 km,

c) 200-szoros hígulás esetén a fürdő feletti folyószakaszon legalább 25 km.

Az e pontban rögzített távolságokat indokolt esetben a megyei intézet szakhatósági hozzájárulásával az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség meghatározott körülmények, illetve kedvező vagy kedvezőtlen vízminőség-vizsgálati adatsor alapján módosíthatja.[16]

6. Fokozottan fertőző szennyvízbevezetés (meghatározott fertőzőbeteg-ellátó intézmény, elhullott állati terméket feldolgozó üzem, radioaktív szennyvizet kibocsátó létesítmény stb.) 25 km-es távolságon túl is csak abban az esetben fordulhat elő, ha a megfelelő vízminőséget a kijelölni kívánt fürdőhelynél 5 év vízminőség-ellenőrzési adatsora alátámasztja, és a vízminőséget kedvezőtlenül befolyásoló rendkívüli esemény nem fordult elő.

7. A védőterületen az ott keletkezett szennyvizet kizárólag közcsatornára kötött vagy zárt rendszerű szennyvízgyűjtőben szabad elhelyezni.

8. A védőterületen előforduló szennyeződés és annak veszélye esetén az üzemeltető haladéktalanul bejelentést tesz a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnál, a területi környezetvédelmi hatóságnál és a városi intézetnél.

3. számú melléklet a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelethez

Természetes fürdőhely kijelölésére szolgáló eszközök

1. A kijelölt fürdőhely határát a parton 60 × 30 cm méretű, fehér alapú, kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló táblával, a vízen vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú, legalább 50 × 50 cm-es bójákkal kell megjelölni.

2. A kijelölt fürdőhely határát jelző táblán kék mezőben fehér nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell a fürdőhely hosszát jelölni. A 120 cm-nél mélyebb víz határát tavakon és állandó vízszintű vízterületeken "120 cm" feliratú, folyókon "mély víz" feliratú táblával kell jelölni.

4. számú melléklet a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A természetes fürdővíz minőségére vonatkozó laboratóriumi vizsgálati módszerek

5. Enterovírusok: koncentrálás szűréssel, flokkulációval vagy centrifugálással; kimutatás sejttenyészetben (nono-layer plaque-assay)

6. pH: MSZ 448-22

7. Szín: MSZ EN ISO 7887

8. Ásványi olaj: MSZ 12750-23

9. Detergens (anionos): MSZ EN 903

10. Fenol: MSZ 1484-1

11. Átlátszóság: MSZ 12750-4

12. Oldott oxigén: MSZ EN ISO 25814

13. Kátránymaradék és lebegő darabos szemét stb.: megtekintés

14. Klorofill-a: MSZ ISO 10260

5. számú melléklet a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A természetes fürdőhely üzemeltetésének szabályai

1. Fürdőhelynél a várható legnagyobb vendégszámra vonatkozóan egy főre számítva 10 m2 pihenést szolgáló területet kell biztosítani. A terület egy részét füvesíteni, parkosítani kell, fák, bokrok ültetésével árnyas pihenőrészt kell kialakítani. A 6 éven aluli gyermekek részére célszerű külön fürdőhelyet biztosítani.

2. A gépjárművek számára - a külön jogszabályban meghatározott - megfelelő nagyságú és kiképzésű parkolóhelyet kell létrehozni.

3. A sportolási lehetőség elősegítésére (pl. a labdajátékokra) alkalmas területrészt biztosítani kell úgy, hogy az a vendégek nyugalmát ne zavarja és ne legyen balesetveszélyes. A vízi sporteszközök tárolására a fürdőhely elkülönített területén vagy annak közelében alkalmas területet kell kijelölni.

4. A pihenő-, sport- és egyéb területet állandóan tisztán és rendben kell tartani. Ennek elősegítése érdekében a terület nagyságához viszonyítva megfelelő számú, méretű és elhelyezésű hulladékgyűjtő edényről kell gondoskodni. A hulladékgyűjtőket naponta, illetve szükség szerint üríteni kell, és a hulladékot zárt szállító járművel engedélyezett ártalmatlanító helyre kell elszállítani.

5. Naponta gondoskodni kell a fürdésre igénybe vett vízfelület, a vízpart tisztán tartásáról. Az építmények helyiségeit naponta, illetve szükség szerint nagyobb gyakorisággal takarítani és az üzemeltetési szabályzatban rögzített módon fertőtleníteni kell. Folyamatosan gondoskodni kell a helyiségek és a terület rovar- és rágcsálómentességéről.

6. Gondoskodni kell megfelelő számú öltözési (vetkőzési) lehetőségről. A legnagyobb vendégszám figyelembevételével nemenként elkülönített, kézmosási lehetőséggel felszerelt, díjmentesen igénybe vehető, a vízparttól 100 m távolságon belül elhelyezett illemhelyet a külön jogszabály előírásai szerint kell létesíteni. Ha a szennyvíz elvezetése közcsatornába nem lehetséges, akkor az illemhelyekhez csak zárt rendszerű szennyvízgyűjtőt szabad telepíteni. A zárt rendszerű szennyvízgyűjtőben összegyűlt szennyvíz elszállításáról vagy ártalommentes elhelyezéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

7. Állatot a fürdőhely területére bevinni - őrkutyás biztonsági szolgálat és a vakvezető kutya kivételével - tilos. A fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni nem szabad.[17]

8. Lehetőség szerint gondoskodni kell a fürdőközönség számára zuhanyozási lehetőségről. 1000 főnél nagyobb vendégszám esetén 200 fő/1 db, de legkevesebb 4 db zuhanyállást kell biztosítani.

9. Ha ivóvízvételre a fürdőhely területén vagy közvetlen közelében nincs lehetőség, elő kell segíteni vendéglátó létesítmény települését.

10. A fürdőzőket írásos formában (lehetőség szerint hangjelzéssel is) tájékoztatni kell:

a) a víz minőségéről és annak megőrzésével kapcsolatos használati szabályokról,

b) a levegő és a víz aktuális hőmérsékletéről, a víz mélységéről,

c) a fürdő rendeltetésszerű használatával összefüggő kötelmekről,

d) egyéb közérdekű információkról.

11. A közterülettől lehatárolt természetes fürdő üzemeltetője köteles

a) írásban rögzíteni és kifüggeszteni a megengedhető legnagyobb napi vendégszámot, s ennek betartásáról gondoskodni, a túllépést szervezési és egyéb intézkedésekkel megelőzni,

b) a vízmintavételt és az egyéb szakhatósági feladatok ellátását elősegíteni,

c) a fürdőhely építményeit szezon kezdete előtt felújítani, a létesítményt és területét folyamatosan jó karban tartani,

d) mindent megtenni annak érdekében, hogy a víz kémiai és mikrobiológiai paraméterei hatására a fürdővendégeknél egészségkárosodás ne jöjjön létre,

e) az elsősegélynyújtó felszerelést és kötszereket a helyszínen, bármikor elérhető helyen tartani, a felszerelések, gyógy- és kötszerek pótlásáról gondoskodni,

f) a nyitva tartás időtartama alatt biztosítani

- vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet,

- 1000 fő/nap átlagos vendégszám esetén elsősegélynyújtó helyet és legalább egy, mentőtiszti szakképesítéssel rendelkező személy vagy olyan orvos jelenlétét, aki az Országos Mentőszolgálat által szervezett oxyologiai tanfolyamot elvégezte, tanfolyamzáró vizsgát tett, és az előírt gyakorlatokat teljesítette,

g) és az ügyeleti helyet feltűnő jelzéssel a fürdőzők tudomására hozni,

h) üzemeltetési naplót vezetni a vendégforgalom napi adatairól, balesetekről, a vízminőséggel összefüggő változásokról és egyéb rendkívüli eseményekről.

12. Az üzemeltető a balesetek megelőzése céljából vizsgálni köteles kötél, lánc végighúzásával a meder víz alatti részét az első üzembe helyezés előtt, minden évben a fürdési szezon előtt, valamint balesetveszély gyanúja esetén. A vizsgálat eredményét az üzemeltetési naplóban fel kell jegyezni.

13. Úszómesterként (mentőőrként) alkalmazni kizárólag azt a személyt lehet, aki a vízi mentésben való jártasságáról érvényes igazolással rendelkezik és egészségügyi alkalmasságát az orvos igazolja.

14. A mentőőrt el kell látni a segélykéréshez szükséges hírközlő eszközzel, továbbá a vízi közlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékletét képező Hajózási Szabályzat előírásainak megfelelő mentőcsónakkal, és arra 40 × 40 cm nagyságú, fehér alapú, 30 × 30 cm szármagasságú, 10 cm széles vörös kereszttel ellátott zászlóval kell felszerelni. A csónakban kizárólag mentőőri szolgálatot ellátó személy tartózkodhat, és az csak mentési feladatok ellátáshoz használható.

15. A mentőőr szolgálati ideje alatt köteles a csónakban vagy a csónak 50 méteres körzetében tartózkodni, olyan helyen, ahonnan a fürdésre kijelölt vízfelület belátható.

16. Olyan fürdőhelyeken, ahol gyermekek csoportosan vagy tömegesen fordulnak elő (pl. gyermek- és ifjúsági tábor, vízparti üdülő), az üzemeltetőnek a balesetek megelőzése érdekében - a gyermekcsoport ott tartózkodási ideje alatt - külön mentőőrt kell biztosítani a csoport felügyeletére.