39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet

a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 70. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános szabályok

1. §[1]

(1)[2] Közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemeltetésére, légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére (Lt. 71. § 10. pont) engedély csak akkor adható, ha a kérelmező megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik.

(2)[3] A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére engedély abban az esetben adható, ha a kérelmező a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében, a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a légifuvarozókra és a légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2020. április 27-i (EU) 2020/1118 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2020/1118 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet] foglaltaknak megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik.

(3)[4] A rendelet hatálya alá tartozó biztosítás Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval köthető.

(4)[5] A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosítás megköthető légijármű flottára is oly módon, hogy a flottában lévő légijárművek számával arányos biztosítási fedezeti összeghatárt kell megállapítani. Ha a harmadik személyeknek okozott károk vagy a szerződéses felelősség miatt történt kifizetések következtében a biztosítási összeghatár kimerül, a flottában lévő légijárművek után pótbefizetést kell teljesíteni a biztosítási összeghatár újbóli feltöltésére.

(5)[6] E rendelet alkalmazásakor légijármű üzemben tartó alatt a légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 785/2004/EK rendelet) 3. cikkének a) pontjában meghatározott légifuvarozót és c) pontjában meghatározott légijármű üzemben tartót kell érteni.

(6)[7] Légiforgalmi irányítói tevékenység ellátásával összefüggésben a biztosítási fedezetnek legalább halálesetre, testi sérülésre, a halálesettel és testi sérüléssel kapcsolatos sérelemdíjra, továbbá vagyonban felmerült tényleges kárra kell kiterjednie.

(7)[8] E rendelet vonatkozásában a kár magában foglalja a sérelemdíjra való jogosultságot megalapozó nem vagyoni sérelmet is.

A légiközlekedési tevékenység szerződésen kívüli kárainak felelősségbiztosítási összeghatárai

2. §[9]

(1) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak a légijármű maximális felszállótömegétől függően legalább az alábbi összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:

(2) A légijármű maximális felszállótömege a légijármű légialkalmassági bizonyítványában meghatározott legnagyobb tömeg.

A pilóta nélküli légijárművek légiközlekedési tevékenységének szerződésen kívüli kárainak felelősségbiztosítási összeghatárai[10]

2/A. §[11] A 2. §-ban foglaltaktól eltérően, ha a légiközlekedési tevékenységet pilóta nélküli légijárművel végzik, a 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben a pilóta nélküli légijárművekkel harmadik személynek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak a pilóta nélküli légijármű maximális felszálló tömegétől függően legalább a következő összeghatárokig kell fedezetet nyújtania biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként:

a) a legalább 0,25 kg, de legfeljebb 4 kg maximális felszálló tömegű pilóta nélküli légijármű esetén biztosítási eseményenként legalább 3 000 000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 6 000 000 Ft;

b) a 4 kg-ot meghaladó, de a 20 kg-ot el nem érő maximális felszálló tömegű pilóta nélküli légijármű esetén biztosítási eseményenként legalább 5 000 000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 10 000 000 Ft.

A repülőtér üzemben tartására és légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására vonatkozó felelősségbiztosítási összeghatárok

3. §[12]

(1)[13] A közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemben tartására, valamint a légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására vonatkozó felelősségbiztosítás által az okozott károkra nyújtott fedezet elfogadható legkisebb mértékének alapja a tervezett éves forgalomban részt vevő legnagyobb maximális felszállótömegű légijárműre a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére irányadó összeghatár (a továbbiakban: alap).

(2) A felelősségbiztosítás által az okozott károkra nyújtott fedezet elfogadható legkisebb mértéke

a) - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint évente

aa)[14] 100 000 utast meg nem haladó forgalmat bonyolító közforgalom számára nyitva álló repülőtér esetén az alap 25%-a,

ab)[15] 100 000-nél több, de 250 000 utast meg nem haladó forgalmat bonyolító közforgalom számára nyitva álló repülőtér esetében az alap 50%-a,

ac)[16] 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító közforgalom számára nyitva álló repülőtér esetében az alap 100%-a;

b) a légiforgalmi irányítói tevékenység ellátása esetében az alap 100%-a.

(3)[17] A közforgalom számára nyitva álló repülőteret a közforgalom számára nyitva álló repülőtérként történő működés megkezdésétől számított egy évig a tervezett éves utasforgalom, a három évnél nem régebben működő közforgalom számára nyitva álló repülőteret a közforgalom számára nyitva álló repülőtérként történő működés megkezdése óta eltelt időre vonatkozó átlagos éves utasforgalom alapján kell a (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően besorolni.

A légiközlekedési tevékenység szerződéses felelősségek biztosítási összeghatárai

4. §[18]

(1)[19] A légiközlekedési tevékenységet végző légi jármű üzemben tartója felelősségbiztosításának összeghatáraira vonatkozó szabályokat a 785/2004/EK rendelet és a (EU) 2020/2018 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet tartalmazza.

(2) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben légiközlekedési tevékenységet végző légijármű üzemben tartója felelősségbiztosításának legalább a következő összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:

a) utasok halála vagy testi sérülése esetére utasonként 30 000 000 Ft, a teljes légijárműre vonatkozó fedezet tekintetében pedig az utasülőhelyek számának és az utasonkénti összeg szorzatának megfelelő összeg,

b) a kizárólag légi áru- és postafuvarozást végző tevékenység esetén 5000 Ft kilogrammonként, de legfeljebb (a teljes légijárműre számítva) ennek az összegnek és a kilogrammokban kifejezett hasznos terhelés értékének szorzata.

(3) A 785/2004/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti, 2700 kg vagy annál kisebb maximális felszállótömegű légijármű nem ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenység során történő üzemeltetése esetén a biztosítási fedezet minimális összege utasonként 100 000 SDR (special drawing right - különleges lehívási jog).

(4) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenység esetén a szerződéses felelősség legkisebb biztosítási összege megegyezik a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó fedezeti összeggel.

(5) A légi személyszállítási szerződéssel összefüggő károkozás egyéb szabályait a 2002. május 13-i 889/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről szóló, 1997. október 9-i 2027/97/EK tanácsi rendelet tartalmazza.

Kombinált limit, önrészesedés

5. §

(1)[20] A 785/2004/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben, amennyiben a szerződéses és a szerződésen kívüli kockázatokra egy biztosítási összeg vonatkozik, annak legkisebb mértéke meg kell hogy egyezzen a 2. §-ban és 4. §-ban megadott fedezetek együttes összegével.

(2) Az önrészesedés jelen rendeletben meghatározott egyik biztosítási fedezetnél sem haladhatja meg a biztosítási összeg 5%-át.

Háborús kockázat

6. §[21]

Az e rendeletben előírt biztosítási kötelezettségeknek - a 2/A. §-ban szabályozott esetek kivételével - ki kell terjedniük az esetleges erőszakos cselekmények által okozott károk (háborús kockázatok) fedezésére is.

A biztosítási igazolás

7. §

(1)[22] A biztosítási fedezet fennállását a biztosító által kiállított igazolás tanúsítja.

(2) Az igazolásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a biztosító neve, székhelye és az igazolás száma;

b) a biztosított neve és székhelye;

c) a légijármű típusa, lajstromjele;

d) a biztosítási összeg;

e) a biztosítási fedezet kezdeti és lejárati időpontja;

f) a kockázatok földrajzi határai;

g) az esetleges társbiztosítottak köre;

h) az önrészesedés összege;

i) a háborús kockázati kiterjesztés.

(3)[23] A közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemeltetőjének biztosítási igazolása nem tartalmazza a c) és az f) pontban megjelölt adatokat, kiegészül azonban a működési területét képező repülőtér megjelölésével.

(4) A biztosított köteles a biztosítót és a légiközlekedési hatóságot a biztosítási igazolás bármely adatának változásáról azonnal értesíteni. A bejelentés alapján kiállított igazolást a biztosított köteles a légiközlekedési hatóságnak haladéktalanul bemutatni.

(5)[24] A biztosítási igazolást magyar vagy angol nyelven kell kiállítani.

(6)[25] A légijármű üzemben tartója köteles az előírt hatályos biztosítás fennállásáról szóló, az adott légijárműre vonatkozó igazolást a légijármű fedélzetén tartani és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni. Érvényes igazolás hiányában a légijármű a légiközlekedésben nem vehet részt.

7/A. §[26]

Záró és átmeneti rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet 2001. május 1-jén lép hatályba.

(2)[27] Ez a kormányrendelet

1. a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

2.[28] a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet;

3. a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

4.[29] a légifuvarozókra és a légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2020. április 27-i (EU) 2020/1118 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet

5.[30] a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)[31]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök