39/2021. (II. 2.) Korm. rendelet

egyes légiközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/B. § i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés r) és s) pontjában, valamint 73/B. § i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés w) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (3) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása

1. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés a) pontjában az "állami légijármű" szövegrész helyébe az "állami légijármű és pilóta nélküli állami légijármű" szöveg lép.

2. A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet módosítása

2. § (1) A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (3a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eseti légteret a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében kell kijelölni:)

"d) pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS művelethez, ha

da) az nem hajtható végre a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló (EU) 2019/947 rendeletben foglalt repülési szabályok és a légtér e rendeletben foglalt, pilóta nélküli légijárművel történő igénybevételére vonatkozó általános szabályai szerint, vagy

db) törvény vagy kormányrendelet az eseti légtér kijelölését előírja,"

(2) Az R1. 1. § (3a) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Eseti légteret a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében kell kijelölni:)

"e) 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repüléshez, ha

ea) az nem hajtható végre a légtér e rendeletnek a pilóta nélküli légijárművel történő igénybevételére vonatkozó általános szabályai szerint, vagy

eb) törvény vagy kormányrendelet az eseti légtér kijelölését előírja, továbbá

f) 25 kg maximális felszálló tömeget meghaladó pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repüléshez."

(3) Az R1. 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A katonai légügyi hatóság az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatot a légtér működésének megkezdése előtt legkésőbb 7 nappal, az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a légtér működésének megkezdése előtt legkésőbb 2 nappal megküldi a légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak közzététel céljából, valamint a Budapest ATS Központnak és tájékoztatásul a légiközlekedési hatóságnak."

3. § Az R1. az "Az eseti légtér igénylése" alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A légtér igénybevétele légiközlekedési célra pilóta nélküli légijárművel vagy pilóta nélküli állami légijárművel

4/A. § UAS művelet nem végezhető

a) tiltott légtérben, kivéve a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rendelet) 8. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

b) korlátozott légtérben, kivéve, ha a működtetésre az adott légtér igénybevételére vonatkozó szabályok figyelembevételével kerül sor,

c) veszélyes légtérben és időszakosan korlátozott légtérben annak működési ideje alatt,

d) Budapest CTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott LHBP No Drone Zone légtérben,

e) Budapest CTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott Budapest CTR No Drone Zone légtérben,

f) Szolnok MCTR-ben, Pápa MCTR-ben, Kecskemét MCTR-ben, továbbá a Bácsbokodi Határrendészeti Kirendeltség körzetében az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott No Drone Zone légterekben,

g) Szolnok MCTR-ben, Pápa MCTR-ben, Kecskemét MCTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázat 5., 7., valamint 9. sora szerinti légtérben,

h) a forgalmi tájékoztató körzetben, kivéve, ha a repülőtér üzemben tartója hozzájárult,

i) az Együttes rendelet 2. melléklet III. Nem ellenőrzött légterek alcím 5. táblázatában meghatározott légterekben, kivéve, ha ahhoz az illetékes légiforgalmi szolgálat hozzájárult,

j) a III. osztályú repülőterek vonatkoztatási pontjától számított 2 km sugarú körön belül, kivéve, ha a repülőtér üzemben tartója hozzájárult, és azt a tevékenységet végző a hozzájárulás csatolásával a tevékenység megkezdése előtt legkésőbb 2 nappal bejelentette a légiközlekedési hatósághoz,

k) a IV. osztályú repülőterek vonatkoztatási pontjától számított 2 km sugarú körön belül, kivéve, ha a repülőtér üzemben tartója hozzájárult, és azt a tevékenységet végző a hozzájárulás csatolásával a tevékenység megkezdése előtt legkésőbb 2 nappal bejelentette a légiközlekedési hatósághoz,

l) az V. osztályú repülőterek vonatkozási pontjától számított 750 méteres sugarú körön belül, kivéve, ha a repülőtér üzemben tartója hozzájárult, és azt a tevékenységet végző a hozzájárulás csatolásával a tevékenység megkezdése előtt legkésőbb 2 nappal bejelentette a légiközlekedési hatósághoz,

m) Drop-Zone légtérben annak működési ideje alatt, kivéve, ha ehhez a koordinációs feladatokat ellátó szervezet hozzájárult, és e szervezet, valamint a távoli pilóta között közvetlen elérés és kommunikáció biztosított,

n) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben meghatározott védett létesítmények, a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendeletben, az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények köréről szóló 24/1997. (III. 26.) BM rendeletben meghatározott, az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények vonatkoztatási pontjától számított 200 méteres körzetben, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely (a továbbiakban: kiemelt nemzeti emlékhely) területe feletti légtérben,

o) a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény alapján kijelölt európai és nemzeti létfontosságú rendszerelemek vonatkoztatási pontjától számított 500 méteres körzetben, ide nem értve a d) pontban meghatározott területen elhelyezkedő létfontosságú rendszerelemet.

4/B. § (1) Budapest FIR-ben pilóta nélküli állami légijárművel az állami repülések céljára kijelölt légterekben (időszakosan korlátozott légtér, MTMA, MCTR, veszélyes légtér), valamint korlátozott légtérben az illetékes légiforgalmi szolgálati egységgel vagy repülésvezetővel történt előzetes koordináció alapján lehet repülni. Budapest FIR-ben az állami légijárművek számára kijelölt olyan eseti légtérben, amelyben más állami légijármű is feladatot hajthat végre, pilóta nélküli állami légijárművel a légiforgalom szervezéséért felelős személlyel történt előzetes koordináció alapján lehet repülni.

(2) A 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó pilóta nélküli állami légijárművel folytatott műveletekre a 4/A. § a) pontjában, továbbá - a 8/D. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén, a feladatban részt vevő pilóta nélküli állami légijárművel az azonnali korlátozással érintett légtérben folytatott műveletek kivételével - d), e) és h)-m) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó pilóta nélküli állami légijármű a légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű kezelő között a repülés teljes időtartama alatt látást támogató eszközök igénybevétele nélkül folyamatos és közvetlen vizuális kapcsolat fennállásával

a) nem ellenőrzött légtérben legfeljebb a földfelszíntől számított 120 méter magasságig,

b) korlátozott légtérben az adott légtér igénybevételére vonatkozó szabályok figyelembevételével, legfeljebb a földfelszíntől számított 120 méter magasságig,

c) időszakosan korlátozott légtérben, veszélyes légtérben a közzétett üzemidő alatt a műveletben való részvételére való tekintettel és a légteret igénybe vevő szervezet hozzájárulásával,

d) katonai repülőtéri irányító körzetben az illetékes légiforgalmi szolgálat engedélyével vagy az Együttes rendelet 3. melléklet 2. táblázat E oszlopa szerint polgári légijárművek számára korlátozott légtérben ezek üzemideje alatt

az adott légtérre vonatkozó légiközlekedési szabályok betartása mellett működtethető.

(4) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben meghatározott védett létesítmények vonatkoztatási pontjától számított 200 méteres körzetben, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely területe feletti légtérben a 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó pilóta nélküli állami légijármű - a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak megtartásán túl - az Országgyűlési Őrség előzetes hozzájárulása mellett működtethető.

(5) Az Országgyűlési Őrség a kiemelt nemzeti emlékhely területe feletti légtér tekintetében a (4) bekezdés szerinti hozzájárulást a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság egyetértése esetén adhatja meg. Az e rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos együttműködésük kereteiről az Országgyűlési Őrség és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság megállapodást köt.

(6) A (4) bekezdésben foglalt előzetes hozzájárulás eljárási szabályait a 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó pilóta nélküli állami légijárművet üzemeltető és a védett létesítmény zavartalan és biztonságos működésének biztosításáért felelős szervezet közötti együttműködési megállapodás részletezheti.

4/C. § (1) A távoli pilóta vagy a pilóta nélküli állami légijármű kezelő az UAS művelet során az azonosításhoz szükséges adatok megadását követően a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az Lt. 61/A. § (3) bekezdés p) pontja szerinti honlapon és mobilalkalmazáson (a továbbiakban: Felület) keresztül - a pilóta nélküli légijárművel vagy pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott UAS művelet által érintett terület bejelölése útján -minden felszállás előtt és működtetés közben folyamatosan ellenőrzi, hogy a repülés végrehajtása az adott terület felett nem tiltott. A Felület használatáért díj állapítható meg.

(2) Ellenőrzött légtérben történő működtetéshez nem szükséges légiforgalmi irányítói engedély, továbbá repülési terv, transzponder és rádióberendezés

a) pilóta nélküli légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű számára Budapest CTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott LHBP No Drone Zone légtéren kívül, a földfelszíntől számított 40 méter magasságig, továbbá Szolnok MCTR-ben, Pápa MCTR-ben, Kecskemét MCTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott No Drone Zone légtereken kívül, a földfelszíntől számított 40 méter magasságig;

b) a 8/D. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén, a feladatban részt vevő pilóta nélküli állami légijármű számára az azonnali korlátozással érintett légtérben.

4/D. § (1) A pilóta nélküli légijárművel az 1. § (3) és (3a) bekezdése és az Lt. 5. § (3) bekezdésében meghatározott igénybevétel esetén végrehajtott UAS művelet rendeltetése szerint

a) állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett,

b) gazdasági célú vagy

c) szabadidős célú

UAS művelet lehet.

(2) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó eljárásban az UAS művelet rendeltetését a légtérigénylő nyilatkozata alapján kell megállapítani.

(3) A pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS művelet esetén az igényelt légtér alsó határaként a földfelszín állapítható meg. A döntés figyelemfelhívást tartalmaz arról, hogy az Lt. 71. § 56. pontja szerinti szabadidős célú művelet esetén a magánélethez való jog biztosítására meghatározott minimális magasság az irányadó a repülés végrehajtása során, továbbá arról, hogy a magánélet védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése szabálysértési vagy büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.

(4) Nem jelölhető ki a szabadidős célú műveletre eseti légtér, ha ugyanazon vagy részben ugyanazon időszakra és légtérre az állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett, valamint a gazdasági célú UAS műveletre kértek eseti légteret.

(5) Nem jelölhető ki a gazdasági célú UAS műveletre eseti légtér, ha ugyanazon vagy részben ugyanazon időszakra és légtérre az állami szerv feladatának végrehajtása érdekében kérték az eseti légtér kijelölését.

(6) A katonai légügyi hatóság az eseti légtér kijelöléséről szóló határozatát a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja, ha az eseti légtér kijelöléséről szóló határozat meghozatalát követően érkezett kérelem folytán a (4) vagy az (5) bekezdésnek megfelelően a határozatot nem lehetett volna kiadni.

(7) A 8/C. § (5) és (6) bekezdése szerinti korlátozás a pilóta nélküli légijármű használatára vonatkozó eseti légtér kijelölést a korlátozás időtartamára felfüggeszti."

4. § (1) Az R1. 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:)

"c) az igényelt légtér alsó és felső határát [a (10) bekezdésben meghatározott esetben a földfelszíntől számított magasságban, egyéb esetben AMSL-ben, az átváltási magasság feletti magasság esetén repülési szintben],"

(2) Az R1. 5. § (1) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:)

"g) az UAS műveletre igényelt légtér esetén a légtérigénylő nyilatkozatát arról, hogy a magánélet védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket ismeri, és azokat a légtérhasználat során betartja."

(3) Az R1. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eseti légtér kijelölése iránti kérelmet a (11) bekezdésben meghatározott eset kivételével legalább harminc nappal a tervezett igénybevétel előtt - a katonai légügyi hatóság által rendszeresített és a honlapján közzétett elektronikus űrlapon - kell benyújtani a katonai légügyi hatósághoz. A katonai légügyi hatóság elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel."

(4) Az R1. 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Eseti légtérnek a pilóta nélküli légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű működése céljából történő kijelölése iránti kérelem esetén, ha a kérelmezett légtér a 4/A. § d)-g) pontjaiban meghatározott légtérrel átlapol, úgy a kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy

a) az illetékes légiforgalmi irányító szolgálat véleményt adott, továbbá a repülőtér területe felett tervezett működés esetén a repülőtér üzemben tartója hozzájárult a légtér kijelöléséhez, valamint

b) a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági felmérés megtörtént az Együttes rendelet 4. melléklet 3.2., 3.5. és 3.6. alpontjában foglalt tartalmi követelmények szerint."

(5) Az R1. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az eseti légterek kijelölése során a katonai légügyi hatóság egyidejűleg nem jelölhet ki olyan eseti légtereket, amelyek térben és időben átfedik egymást. A földfelszíntől számított magassággal meghatározott magasságú eseti légtér felső határának magassága abban az esetben nem lapol át egy légtér közepes tengerszint feletti magasságban meghatározott alsó határának magasságával, ha a földfelszíntől számított magasságú eseti légtér oldalhatáraira vonatkoztatott terep tengerszint feletti magasságát is figyelembe véve a két légtér felső és alsó határa magasságának különbsége legalább 50 méter."

(6) Az R1. 5. §-a a következő (10)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az igényelt légtér felső határa a földfelszíntől számított magasságban abban az esetben állapítható meg, ha az eseti légteret pilóta nélküli légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű UAS művelete érdekében igénylik. Földfelszíntől számított magasság megállapítása esetén az igényelt légtér alsó határaként a földfelszínt, felső határaként legfeljebb a földfelszíntől számított 120 métert lehet megállapítani.

(11) Az Lt. 5. § (3) bekezdése szerinti igénybevétel esetén az eseti légtér kijelölése iránti kérelmet legalább öt munkanappal a tervezett igénybevétel előtt - a katonai légügyi hatóság által rendszeresített és a honlapján közzétett elektronikus űrlapon - kell benyújtani a katonai légügyi hatósághoz, ha

a) az UAS művelet rendeltetése állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett művelet,

b) a kérelmezett eseti légtér felső határa nem haladja meg a földfelszíntől számított 120 métert, és

c) a kérelmezett eseti légtér nem lapol át

ca) Budapest CTR kivételével a CTR-rel,

cb) TIZ légtérrel,

cc) CTR vagy TIZ légtérrel nem rendelkező repülőtér vonatkoztatási pontjától számított 3 km sugarú kör alapterületű 2000 láb AMSL magasságú légtérrésszel,

cd) az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott LHBP No Drone Zone, Budapest CTR No Drone Zone, LHSN No Drone Zone, Szolnok MCTR No Drone Zone, LHKE No Drone Zone, Kecskemét MCTR No Drone Zone, LHPA No Drone Zone, Pápa MCTR No Drone Zone vagy Bácsbokod No Drone Zone légtérrel és

ce) DropZone légtérrel.

(12) A (11) bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határideje három munkanap. Ha az ügyfél a kérelmet nem az előírt formában terjeszti elő, a katonai légügyi hatóság a kérelmet visszautasítja.

(13) A (11) bekezdés szerinti kérelem előterjesztése esetén az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleményét a légiforgalmi szolgáltatás biztonságos elláthatóságáról, valamint a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági elemzést a kérelmező mellőzi.

(14) Egymással átlapoló, a 4/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eseti légterek esetében a katonai légügyi hatóság azt a légteret jelöli ki, melyre vonatkozólag a kérelmet előbb benyújtották.

(15) Egymással átlapoló, a 4/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eseti légterek esetében a katonai légügyi hatóság azt a légteret jelöli ki, melyre vonatkozólag az eseti légtér kijelölésének jogszabályban előírt feltételei előbb fennállnak. Ha a jogszabályban előírt feltételek egyidejűleg állnak elő, akkor a katonai légügyi hatóság azt a légteret jelöli ki, melyre vonatkozólag a kérelmet előbb benyújtották."

(7) Az R1. 5/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Budapest CTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott No Drone Zone légtérben a pilóta nélküli légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű működése céljából kijelölt eseti légtér tekintetében Budapest ATS Központ az eseti légtér igénybevételére vonatkozó igényt a forgalmi helyzet által indokolt esetben elutasíthatja, az eseti légtér működését korlátozhatja vagy megtilthatja.

(11) Szolnok MCTR-ben, Kecskemét MCTR-ben és Pápa MCTR-ben az Együttes rendeletben meghatározott, pilóta nélküli légijárművek és pilóta nélküli állami légijárművek számára korlátozott légtérben a légteret érintő forgalmi helyzet által indokolt esetben az illetékes katonai légiforgalmi szolgálat kérésére Budapest ATS Központ az eseti légtér igénybevételére vonatkozó igényt elutasíthatja, az eseti légtér használatát korlátozhatja vagy megtilthatja."

5. § (1) Az R1. 5/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A légiközlekedési hatóság engedélyezi az Együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott, LH-R1 és LH-R1A korlátozott légterek igénybevételét a (7) bekezdés b) pont bf) alpontjában, valamint az Lt. 71. § 10. pont a)-d) és f)-h) alpontjában meghatározott tevékenység végzése céljából."

(2) Az R1. 5/B. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az Együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott korlátozott légterek - ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott korlátozott légtereket, valamint az Együttes rendelet 3. mellékletében a polgári légijárművek számára korlátozott légtereket - pilóta nélküli légijárművek által a védett objektum zavartalan és biztonságos működésének biztosításáért felelős szervezet hozzájárulásával a légiközlekedési hatósághoz az UAS művelet végrehajtása előtt legalább három nappal tett előzetes bejelentés mellett vehetők igénybe.

(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott bejelentéshez csatolni kell az (1a) bekezdésben meghatározott hozzájárulást."

6. § Az R1. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos védett személyek védelme, a közbiztonság szempontjából különösen kockázatos rendezvények, események biztosítása, a nemzet biztonságát, az állampolgárok személyét vagy javait kiemelten sértő vagy veszélyeztető esemény felszámolása vagy következményeinek enyhítése, a közrend fenntartása vagy helyreállítása érdekében a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Információs Hivatal, a Készenléti Rendőrség, az Országgyűlési Őrség vagy az Országos Rendőr-főkapitányság kérelmére a légiközlekedési hatóság a védelemhez szükséges légtér igénybevételét korlátozza."

7. § (1) Az R1. "A légtér igénybevételének korlátozása és tiltása" alcíme a következő 8/C. §-sal egészül ki:

"8/C. § (1) A Felületen a HungaroControl Zrt. biztosítja az általa nyilvántartott aktuális légtéradatok megjelenítését.

(2) A Felület az aktuális légtéradatokon kívül, az arra jogosult szervezetek adatfeltöltése alapján tartalmazza

a) a 4/A. § n) és o) pontja szerinti légtérkorlátozások,

b) a földfelszíntől számított legfeljebb 150 méteres magasságon, pilóta nélküli állami légijárműtől eltérő állami légijárművel végrehajtott repülések védelme érdekében meghatározott légterek, valamint

c) az (5) és (6) bekezdésben foglalt műveleti korlátozással érintett légtér

adatait.

(3) A Felületre történő adatfeltöltéshez a HungaroControl Zrt. kétoldalú együttműködési megállapodás útján jogosultságot biztosít a következő szervezeteknek:

a) a Rendőrségről szóló törvény szerinti intézkedési kötelezettség keretében:

aa) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

ab) a Terrorelhárítási Központ,

ac) a Nemzeti Védelmi Szolgálat,

ad) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság,

b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,

c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,

d) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ,

e) az Országgyűlési Őrség,

f) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

g) a Magyar Honvédség parancsnoka által kijelölt szervezetek a (2) bekezdés b) pontja szerinti légterek vonatkozásában,

h) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

i) a Közlekedésbiztonsági Szervezet,

j) a légiközlekedési hatóság,

k) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

l) az Információs Hivatal,

m) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

(4) A belügyminiszter által a (3) bekezdés a)-d), f) és m) pontjaiban meghatározott szervezetek közül kijelölt szervezetek, valamint az Országgyűlési Őrség a 4/A. § n) és o) pontjában foglalt adatokat, valamint a légiközlekedési hatóság a 4/A. § i)-l) pontjában foglalt adatokat feltöltik a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató Felületre.

(5) Az Országgyűlési Őrség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (5) bekezdésében felsorolt szerv

a) a Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos védett személyek védelme,

b) a közbiztonság szempontjából különösen kockázatos rendezvények, események biztosítása,

c) a nemzet biztonságát, az állampolgárok személyét vagy javait kiemelten sértő vagy veszélyeztető esemény megelőzése, elhárítása, felszámolása, valamint tűzvédelmi, műszaki mentési és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása,

d) a közrend fenntartása vagy helyreállítása,

e) bűncselekmény felderítése vagy bűnüldözési tevékenység végrehajtása,

f) közlekedési baleset helyszínén és annak környezetében a vonatkozó eljárási szabályok szerinti szemle lefolytatása érdekében a védelemhez arányosan szükséges légtérben a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott intézkedési kötelezettség alapján a pilóta nélküli légijármű-műveletet korlátozza.

(6) A közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény kivizsgálása érdekében a közlekedésbiztonsági szerv az érintett légtérben a pilóta nélküli légijármű-műveletet a védelemhez arányosan szükséges mértékben korlátozza. A korlátozás az esemény kezdetétől számított 12 órára rendelhető el, és alkalmanként további 12 órával meghosszabbítható, legfeljebb az elrendelésre okot adó esemény végéig.

(7) A pilóta nélküli légijárműveknek az (5) és (6) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozását az azt elrendelő szerv vagy szervezet a Felületen azonnal feltünteti.

(8) Pilóta nélküli légijármű, pilóta nélküli állami légijármű az (5) és (6) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozással érintett légtérben a korlátozást elrendelő szerv vagy szervezet egyedi engedélye vagy szóbeli intézkedése alapján, az abban meghatározott feltételekkel működtethető

a) a 4/A. § n) és o) pontja szerinti helyszíneken,

b) a Magyarország területén működő, a nemzetközi jog alapján sérthetetlenséget élvező diplomáciai és konzuli képviseletek épületei, továbbá sérthetetlenséget élvező tagjaik lakhatására szolgáló épületek, valamint a nemzetközi szervezetek objektumai felett,

c) a védett személyek tartózkodási helyének és útvonalának legalább 500 méteres, legfeljebb 5000 méteres körzetében,

d) a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény, választási, vallási, kulturális vagy sportrendezvény helyszínén,

e) a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény helyszínén,

f) a bűncselekmény helyszínén,

g) a nyomozási cselekmény helyszínén,

h) a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendőrséget alkotó szervek a Rendőrségről szóló törvényben, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez szükséges helyszínen vagy

i) közveszély helyszínén

amennyiben az (5) és (6) bekezdésben meghatározott légtér nem lapol át a 4/A. § a)-m) pontjában meghatározott légterek valamelyikével.

(9) Az (5) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozás a (8) bekezdés c)-g) pontjaiban, valamint i) pontjában meghatározott esetekben a korlátozásra okot adó esemény időtartamára, de legfeljebb az esemény kezdetétől számított 12 órára rendelhető el, amely alkalmanként további 12 órával meghosszabbítható, legfeljebb az elrendelésre okot adó esemény végéig. A korlátozást elrendelő döntésben meg kell határozni a korlátozás pontos kezdő és befejező időpontját, amelyet a 4/C. § (1) bekezdésében meghatározott Felületen fel kell tüntetni.

(10) Az (5) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozás az Országgyűlési Őrség az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott feladatai teljesítése során, az említett törvényben meghatározott intézkedésekben és eljárásokban a helyszínen meghatározott feladatok ellátásának időtartamára, de legfeljebb 24 órára írható elő, amely egy alkalommal 24 órával meghosszabbítható, legfeljebb az elrendelésre okot adó esemény kezdetétől annak végéig, amelyet a 4/C. § (1) bekezdésében meghatározott Felületen fel kell tüntetni.

(11) Az (5) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozás

a) a Rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek a Rendőrségről szóló törvényben,

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló törvényben,

d) a büntetés-végrehajtási szervezet szervei a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényben

meghatározott feladatai teljesítése során az említett törvényekben meghatározott intézkedésekben és eljárásokban, a helyszínen meghatározott feladatok ellátásának időtartamára, de legfeljebb 12 órára írható elő, amely a korlátozást elrendelő szerv felettes szerve engedélyével alkalmanként további 12 órával meghosszabbítható, legfeljebb az elrendelésre okot adó esemény végéig. A korlátozást elrendelő döntésben meg kell határozni a korlátozás pontos kezdő és befejező időpontját, amelyet a 4/C. § (1) bekezdésében meghatározott Felületen fel kell tüntetni.

(12) Ha az (5) és (6) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozás UAS művelet céljára kijelölt eseti légteret érint, a távoli pilóta vagy a pilóta nélküli állami légijármű kezelő a korlátozás feltüntetését követően haladéktalanul értesíti az 5. § (1) bekezdés e) pontjában, vagy ha ilyet megbíztak, akkor az f) pontjában meghatározott személyt vagy szervezetet az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott, az ATS Központ felé teljesítendő tájékoztatás érdekében."

8. § Az R1. "A légtér igénybevételének korlátozása és tiltása" alcíme a következő 8/D. §-sal egészül ki:

"8/D. § (1) Terrorcselekmény, fegyverrel vagy robbanószerrel valószínűsíthetően felszerelt elkövető által előidézett jogellenes cselekmény megszakítása érdekében a Terrorelhárítási Központ

a) Budapest CTR-ben a HungaroControl Zrt.-vel és a repülőtér üzemben tartójával,

b) repülőtéri forgalmi tájékoztató körzettel és repülőtéri repüléstájékoztató szolgálattal rendelkező repülőterek esetén az illetékes légiforgalmi szolgáltatóval és a repülőtér üzemben tartójával

kötött, a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott háromoldalú koordinációs együttműködési megállapodás alapján intézkedhet a légtér igénybevételének minden, a feladatban részt nem vevő légijármű számára történő azonnali korlátozásáról a feladata végrehajtásának időtartamára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott koordinációs együttműködési megállapodásnak a szerződő felek által közösen elkészített repülésbiztonsági elemzésen kell alapulnia."

9. § Az R1. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § (1) Jogosulatlanul veszi igénybe a magyar légteret az a pilóta nélküli légijármű, amely a légtér igénybevételére a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére, használatára vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartja meg.

(2) Feltartóztatható (elfogható), azonosítható, működése elektronikai úton zavarható, leszállásra felszólítható, valamint elektronikai vagy mechanikai úton földre kényszeríthető az a légiközlekedésben részt vevő pilóta nélküli légijármű,

a) amely a légiközlekedés és a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó jogszabályokat megsérti, és ezzel a légiközlekedés biztonságát vagy a magánélet sérthetetlenségét veszélyezteti;

b) amely a védett létesítmény biztonságára veszélyt jelent;

c) amelyet jogellenes célra használnak;

d) amelyről alapos okkal feltételezhető, hogy repülését különböző anyagok - különösképpen fegyver vagy kábítószer - illegális szállítására vagy veszélyes anyagok nem előírásszerű szállítására használja fel;

e) amely jogosulatlanul veszi igénybe a magyar légteret.

(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekre a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Információs Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, az Országgyűlési Őrség, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó erre kijelölt szervek jogosultak.

(4) A repülésbiztonság megfelelő szintjének fenntartása érdekében a nemzetközi repülőtér üzemeltetője az illetékességébe tartozó repülőtér körzetében és a Paksi Atomerőmű üzemeltetője a Paksi Atomerőművet védő, jogszabályban kijelölt légtérben köteles pilóta nélküli légijármű detektálására.

(5) A repülésbiztonság megfelelő szintjének fenntartása érdekében a léginavigációs szolgáltató az illetékességébe tartozó légtérben jogosult pilóta nélküli légijármű detektálására."

10. § Az R1. a 11. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Átmeneti rendelkezések

11/A. § (1) Az egyes légiközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 39/2021. (II. 2.) Korm. rendelettel megállapított 4/C. § (1) bekezdését 2021. július 31-ig nem kell alkalmazni a távoli pilóta vagy a pilóta nélküli állami légijármű kezelő által használt, a vonatkozó szabályok szerint aktivált eseti légtérben végrehajtott UAS művelet során.

(2) Ha 2021. július 31. előtt a 8/C. § (5) és (6) bekezdése szerint elrendelt műveleti korlátozás UAS művelet céljára kijelölt eseti légteret érint, akkor a korlátozás elrendeléséről a korlátozást elrendelő értesíti az 5. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személyt, vagy ha ilyet megbíztak, az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyt vagy szervezetet."

11. § Az R1. 12. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(E rendelet)

"d) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e) a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet"

(végrehatásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

12. § Az R1. a 12. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Értelmező rendelkezések

13. § E rendelet alkalmazásában

1. állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett UAS művelet: az Lt. 71. § 54. pontja szerinti fogalom,

2. Budapest CTR: az Együttes rendelet 2. melléklet 3. táblázat 2. sora szerinti polgári repülőtéri irányító körzet,

3. gazdasági célú UAS művelet: az Lt. 71. § 55. pontja szerinti fogalom,

4. Kecskemét MCTR: az Együttes rendelet 2. melléklet 4. táblázat 10. sora szerinti katonai repülőtéri irányító körzet,

5. No Drone Zone: olyan légtér, amelyben a pilóta nélküli légijárművek működtetése - az e rendeletben foglalt kivételekkel - tiltott,

6. Pápa MCTR: az Együttes rendelet 2. melléklet 4. táblázat 12. sora szerinti katonai repülőtéri irányító körzet,

7. szabadidős célú UAS művelet: az Lt. 71. § 56. pontja szerinti fogalom,

8. Szolnok MCTR: az Együttes rendelet 2. melléklet 4. táblázat 15. sora szerinti katonai repülőtéri irányító körzet,

9. távoli pilóta: a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 27. pontja szerinti fogalom."

13. § Az R1.

a) 5. § (3) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében és 5/A. § (9) bekezdésében az "a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet" szövegrész helyébe az "az Együttes rendelet" szöveg,

b) 5. § (6) bekezdésében a "30" szövegrész helyébe a "hét" szöveg,

c) 5/B. § (7) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a "használó légijárművel, valamint" szövegrész helyébe a "használó légijárművel - ideértve a pilóta nélküli légijárművet és a pilóta nélküli állami légijárművet is -, valamint" szöveg

lép.

3. A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet módosítása

14. § A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) az "A légiközlekedési tevékenység szerződésen kívüli kárainak felelősségbiztosítási összeghatárai" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

"A pilóta nélküli légijárművek légiközlekedési tevékenységének szerződésen kívüli kárainak felelősségbiztosítási összeghatárai

2/A. § A 2. §-ban foglaltaktól eltérően, ha a légiközlekedési tevékenységet pilóta nélküli légijárművel végzik, a 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben a pilóta nélküli légijárművekkel harmadik személynek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak a pilóta nélküli légijármű maximális felszálló tömegétől függően legalább a következő összeghatárokig kell fedezetet nyújtania biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként:

a) a legalább 0,25 kg, de legfeljebb 4 kg maximális felszálló tömegű pilóta nélküli légijármű esetén biztosítási eseményenként legalább 3 000 000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 6 000 000 Ft;

b) a 4 kg-ot meghaladó, de a 20 kg-ot el nem érő maximális felszálló tömegű pilóta nélküli légijármű esetén biztosítási eseményenként legalább 5 000 000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 10 000 000 Ft."

15. § Az R2. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az e rendeletben előírt biztosítási kötelezettségeknek - a 2/A. §-ban szabályozott esetek kivételével - ki kell terjedniük az esetleges erőszakos cselekmények által okozott károk (háborús kockázatok) fedezésére is."

16. § Az R2. 8. § (2) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:

(Ez a kormányrendelet)

"5. a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

4. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

17. § A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 9. § (4) bekezdése a következő 79-83. ponttal egészül ki:

(A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:)

"79. ellátja az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott bejelentő hatóságra, valamint piacfelügyeleti hatóságra vonatkozó feladatokat,

80. ellátja az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet 18. cikkében - ide nem értve annak c) pontját -meghatározott, az illetékes hatóságnak címzett feladatokat,

81. közzéteszi a honlapján a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet 3. melléklet 2. számú Korlátozott légterek táblázatban szereplő légtereket, valamint az adott légtérben pilóta nélküli légijárművekkel hozzájárulással végrehajtható műveletekhez hozzájárulást adni jogosult szervezet nevét, valamint a kapcsolattartást biztosító elérhetőségeit,

82. jóváhagyja a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/D. §-ában meghatározott háromoldalú koordinációs együttműködési megállapodást,

83. ellátja a távoli pilóták képzését végző képzőszervek felügyeletét."

18. § Az R3. a következő 10/D. alcímmel és 12/D. §-sal egészül ki:

"10/D. A távoli pilóták vizsgáztatása tekintetében a felügyeleti szerv kijelölése

12/D. § Az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki a távoli pilóták vizsgáztatása tekintetében."

19. § Az R3. 26. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

"e) a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet,

f) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

5. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

20. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 10. Közlekedési ügyek táblázat 113. eseti légtér kijelölésére irányuló eljárás sora, C Bevonás és közreműködés feltétele oszlopa szerinti "Minden esetben" szövegrész helyébe az "a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet 5. § (11) bekezdésében meghatározott eljárások kivételével az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárás esetén" szöveg lép.

6. A légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

21. § A légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"49. § A légiközlekedési hatóság által kiszabott bírság összegét, a bírság kiszabásáról rendelkező határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a határozatot hozó hatóság részére kell megfizetni, a bírságot kiszabó hatóság által a határozatban megjelölt, Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlára vagy a központosított beszedési számlára. A közlemény rovatban a bírsághatározat számát fel kell tüntetni."

22. § Az R4. XV. Fejezete a következő 171/A. §-sal egészül ki:

"171/A. § (1) A távoli pilóták pilóta nélküli légijárművek vezetéséhez szükséges, az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet

a) UAS.OPEN.020 4. b),

b) UAS.OPEN.070 2. b),

c) UAS.STS-01.020 3. b),

d) UAS.STS-02.020 10. b)

alpontjai szerinti tanfolyamok szervezését és lefolytatását erre irányuló kérelem alapján a légiközlekedési hatóság annak a gazdasági társaságnak (a továbbiakban: képzőszerv) engedélyezi, amely igazolja, hogy a hivatkozott képzések szervezését és lefolytatását lehetővé tevő, légiközlekedési hatóság által meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.

(2) A légiközlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt visszavonja

a) a képzőszerv erre irányuló kérelme esetén,

b) amennyiben megállapítja, hogy a képzőszerv nem teljesíti az engedély kiadásának feltételeit."

7. Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

24. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

25. § Ez a rendelet a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet, valamint a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök