3/2001. (II. 20.) EüM rendelet

a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi cinkormányzati költségvetési szerveknél, valamint helyi cinkormányzat (a továbbiakban együtt: munkáltató) által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak (a továbbiakban: közalkalmazott) közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

2. §

(1) A közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A képesítés hiánya miatt a munkakör betöltésére abban az esetben adható felmentés, ha

a) a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy

b) nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a kinevezendő közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.

(3) A képesítési előírás alól felmentést - a (2) bekezdésben meghatározott esetekben - határozott időre, a munkáltatói jogkör gyakorlója adhat.

(4) A képesítési előírás teljesítése alól mentesítheti a munkáltatói jogkör gyakorlója azt a közalkalmazottat, aki az adott szakterületen legalább 15 éve képesítés nélkül végez munkát és a Kjt. 378. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti korhatár eléréséhez 5 évnél kevesebb idő van hátra.

(5)[1] A háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az alapellátást végző fogorvosi, valamint a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzők képesítési feltételeit - ideértve a képesítés alóli felmentésre, mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket is külön jogszabály tartalmazza.

3. §

A Kjt. 66. § (4) bekezdésében meghatározott illetménynövekedésre jogosító képesítéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkező 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával az a közalkalmazott bízható meg, aki rendelkezik a munkakör betöltésére jogosító képesítéssel. A magasabb vezető és vezető beosztások elnevezését (pl. főigazgató, igazgató, intézményvezető, orvosigazgató, ápolási igazgató, gazdasági igazgató) az alapító okirat vagy a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

5. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)[2]

(3)[3]

Dr. Mikola István s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 3/2001. (11. 20.) EüM rendelethez

I. Ágazatspecifikus munkakörök

Besorolási feltételek a kinevezés, kinevezésmódosítás elkészítéséhez:

1. "Egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felsőfokú iskolai végzettséget igénylő szakmai feladatot kell ellátni.

Ezen belül:

-"J" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi végzettség és szakképzettség, tudományos fokozat, MTA tagság stb. feltételhez kötött munkakört,.

- "I" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi végzettség és szakképzettség, jogszabályban előírt szakvizsga, 1984. szeptember 1-je előtt szerzett egyetemi doktori cím, illetve 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat stb. feltételhez kötött munkakört,

- "H" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi végzettség és szakképzettség, illetve főiskolai végzettség és szakképzettség és az ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat feltételhez kötött munkakört,

- "G" fizetési osztályba kell sorolni a főiskolai végzettség és szakképzettség és jogszabályban előírt szakvizsga (pl. egészségügyi menedzser) feltételhez kötött munkakört,

- "F" fizetési osztályba kell sorolni a főiskolai végzettség és szakképzettség feltételhez kötött munkakört, amely egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is betölthető (gyógytornász, konduktor, logopédus stb.).

Ezen munkaköri csoportba kell besorolni - a Kjt. 63. § (1) bekezdésére figyelemmel - a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező szakápolót, a gondozót, az egészségügyi statisztikust, az élelmezésvezetőt, a vezetői megbízás nélküli főápoló/nőt, főnővért, klinikai, osztályos, részlegfelelős főnővért/főmadámot/, főműtős/nőt, a szociális ügyintézőt, a szolgálatvezetőt, védőnőt.

2. a) "Felső-, közép- és akófokú szak/szakmai képesítést igénylő munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felső-, közép- és alsófokú szakmai képesítést igénylő feladatot kell ellátni.

Ezen belül:

- "E" fizetési osztályba kell sorolni azt a munkakört, amelyet a már hatályon kívül helyezett 12/1976. (IX. 9.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett másodfokú szakosít képesítéssel (anaesthesiológiai szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, gyógyfoglalkoztató szakasszisztens, gyógyszertári analitikus szakasszisztens, gyógyszerkiadó szakasszisztens, intenzív terápiás szakasszisztens, klinikai laboratóriumi szakasszisztens, mikrobiológiai asszisztens, műtős szakasszisztens, röntgen-műtős szakasszisztens, újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakasszisztens, újszülött-csecsemő-gyermek intenzív terápiás szakasszisztens, nefrológiai szakápoló, emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens, radiofarmakológiai szakasszisztens, kórbonctani, elekronmikroszkópos szakasszisztens, kórbonctani, hisztokémiai szakasszisztens stb.) lehet betölteni; valamennyi szakasszisztensi munkakört; tekintet nélkül arra, hogy az OKJ-ban szerepel-e vagy sem; az OKJ-ban meghatározott felsőfokú szakképesítéssel (pl. klinikai szakápolói, szakgondozói, klinikai elektrofiziológiai asszisztensi, klinikai fogászati higiénikusi, kardiotechnikusi, orvosi laboratóriumi technikai asszisztensi, képi diagnosztikai asszisztensi, transzfúziológiai szakassszisztensi, ápolói, szülésznői vagy csecsemő- és gyermekápolói, egészségügyi menedzser) a vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képzettséggel rendelkezők által betöltött munkakört;

- "D" fizetési osztályba kell sorolni valamennyi, a középiskola utolsó évfolyama elvégzéséhez és 1975 előtti képzésben szerzett oklevélhez kötött munkakört; a 4+1 képzési idejű technikusi oklevéllel, bizonyítvánnyal betölthető munkakört; az érettségi után szerzett szakképesítéshez kötött munkakört (pl. laboratóriumi asszisztens, röntgenasszisztens, gyógyszertári asszisztens, szociális gondozó); az érettségivel együtt szerzett képesítésre épülő, szakképesítést igénylő munkakört (az ún. elsőfokú szákosító képzéshez - pl. felnőtt szakápoló, gyermekápoló, körzeti ápoló, szülésznő - kötött munkakört); a szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört;

- "C" fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséget követő képesítésre épülő szakképesítést igénylő munkakört, így

= az 1975 előtti - szakosító képzést is tartalmazó - képzés szerint (pl. a 8 általános + 2-3 éves nappali vagy munka melletti tanfolyamos képzésben) szerzett általános betegápolói, csecsemő- és gyermekápolói, gyermekápolói, pszichiátriai (ideg-elme) ápolói, szülésznői, szociális gondozó és ápolói szakképesítést,

= az 1975 utáni alapképesítésre épülő úgynevezett első fokú szakosító képzés keretében szerzett gyermekápolói, gyermek idegápolói és gondozói, felnőtt szakápolói, fiziotherápiás asszisztensi, fogorvosi asszisztensi, körzeti betegápolói, mentőápolói, pszichiátriai ápolói és gondozói (ideg-elmeápolói), üzemi ápolói szakképesítést

igénylő munkakört, továbbá

= az alapműveltségi vizsgára épülő szakképesítéshez kötött munkakört;

- "B" fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséget és szak/szakmai képesítést igénylő [pl. a már hatályon kívül helyezett 2/1975. (III. 1.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi; az ugyancsak hatályon kívül helyezett 10/1976. (VII. 23.) EüM rendelet szerinti segédápoló/segédasszisztens/segédgondozó, masszőr/fürdősmasszőr, fertőtlenítő, boncmester]; az, alapműveltségi vizsgához kötött munkakört;

- "A" fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) vagy anélkül betölthető munkaköröket.

b) Ágazatspecifikus ápoló/szakápoló munkaköröknél az "általános ápoló" munkakörbe kell sorolni valamennyi ápolói szakképesítéssel (pl. szakápoló, gyermekápoló, általános betegápoló, körzeti ápoló) betölthető munkakört megnevezésétől függetlenül, amely képesítés megszerzése nem kötött középiskolai végzettséghez.

c) Ágazatspecifikus gondozó/szakgondozó munkaköröknél a "gondozó" munkakörbe kell sorolni valamennyi gondozói szakképesítéssel (bőr- és nemibeteg-gondozó, pulmonológiai gondozó stb.) betölthető munkakört megnevezésétől függetlenül, amely képesítés megszerzése nem kötött középiskolai végzettséghez.

d) Ágazatspecifikus egyéb-ágazati munkakörökbe a táblázat 2. a), b), c) pontjaiban felsoroltakon kívüli - az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó -,egyéb szakmai képesítéssel betölthető munkaköröket (pl. boncmester, diétásnővér), a felsőfokú végzettséghez nem kötött védőnői munkakört (pl. gondozóintézetben, szülészeten foglalkoztatott védőnő).

e) Ágazatspecifikus kisegítő munkakörökbe kell besorolni - az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel betöltött munkakört (pl. beteghordó, boncsegéd).

II. Nem ágazatspecifikus munkakörök

Besorolási feltételek a kinevezés, kinevezésmódosítás elkészítéséhez:

1. "Szakértői, szaktanácsadói munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel az intézmény alaptevékenységét segítő érdemi műszaki, számítástechnikai, gazdasági, jogi, igazgatási stb. feladatokat kell ellátni.

2. "Ügyintézői munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy egyéb - nem egyetemi, főiskolai - felsőfokú végzettséggel és szakképesítéssel operatív feladatokat kell ellátni.

3. "Irodai és ügyviteli munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy alapfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel, illetőleg szakképesítés nélkül adminisztratív jellegű feladatokat kell ellátni.

4. "Szolgáltató munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy egyéb felsőfokú végzettséget és szakképesítést igénylő feladatokat kell ellátni.

5. "Kisegítő munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel szakképesítést nem igénylő, fizikai jellegű feladatokat kell ellátni.

2. számú melléklet a 3/2001. (11. 20.) EüM rendelethez

A Kjt. 66. §-ának (4) bekezdése alapján illetménynövekedésre jogosító szak/szakmai képesítések