8/2002. (III. 12.) EüM rendelet

az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítéséről és működéséről

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (2) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] Az egészségügyi ágazat környezeti sugáregészségügyi mérőhálózati feladatait a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) szervezeti keretében működő Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (a továbbiakban: ERMAH) látja el.

(2) Az ERMAH feladatkörében

a) a környezeti sugárvédelmi ellenőrzés keretében mintát vételez, valamint helyszíni és laboratóriumi méréseket folytat le,

b) adatokat továbbít a külön jogszabály alapján működő Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OKSER) részére, illetve

c) meghatározza a lakosság természetes és mesterséges forrásokból származó sugárterhelését.

2. §[2]

(1)[3] Az ERMAH feladatait a vármegyei kormányhivatalok környezeti sugár-egészségügyi laboratóriumai (a továbbiakban: ERMAH laboratóriumok), továbbá a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) szervezeti keretében működő ERMAH Információs Központ (a továbbiakban: ERMAH IK) útján látja el.

(2)[4] Az ERMAH szakmai módszertani irányítását az NNGYK végzi.

(3)[5] Az ERMAH működésének szabályait a sugár-egészségügyi feladatokra illetékességgel rendelkező vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

(4) Az OKSER adatgyűjtő és szolgáltató ágazati központi feladatait az ERMAH IK látja el.

(5)[6] A 2. számú melléklet II. fejezete szerinti lakossági sugárterhelés meghatározását az NNGYK végzi.

(6)[7] Radiológiai és nukleáris veszélyhelyzet esetén az ERMAH laboratóriumok az NNGYK közvetlen szakmai-módszertani irányításával 24 órás munkarendben környezeti radiológiai ellenőrzést hajtanak végre. A sugárvédelmi helyzet értékelése érdekében az eredményeket az ERMAH IK az országos nukleárisbaleset-elhárítási szervezet erre kijelölt intézményei részére haladéktalanul továbbítja.

3. §

(1) Az ERMAH laboratóriumok tevékenysége a 2. számú melléklet I. fejezetében felsorolt vizsgálatokra és mintákra terjed ki.

(2)[8] Az ERMAH részletes éves vizsgálati programját (a továbbiakban: vizsgálati program) - a tárgyévet megelőző év november 1-jéig - az NNGYK készíti elő, és terjeszti fel jóváhagyás végett az országos tisztifőorvoshoz.

(3) A vizsgálati program végrehajtását az országos tisztifőorvos a tárgyévet megelőző év december 31-éig rendeli el.

(4)[9] A vizsgálati program évközi módosítását az érintett vármegyei kormányhivatal az NNGYK részére megküldendő - a költséghatásokra is kiterjedő - előterjesztésben kezdeményezheti. A vizsgálati program módosítását az országos tisztifőorvos - tizenöt napon belül - hagyja jóvá.

4. §

(1) Ez a rendelet 2002. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződés 2. cím III. fejezetének 35. cikkével, valamint a Tanács, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelvének 7. cikkével.

Dr. Mikola István s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 8/2002. (III. 12.) EüM rendelethez[10]

2. számú melléklet a 8/2002. (III. 12.) EüM rendelethez[11]

I. Az ERMAH laboratóriumok vizsgálati irányai és a vizsgált minták

1. Az ERMAH laboratóriumok által vizsgált minták: levegő aeroszol és fall-out, felszíni víz, hal, talaj, takarmány és fű, gabona és szemestermények, zöldségfélék, gyümölcsfélék, tej és tejtermékek, hús, kenyér, tojás, import élelmiszer, vegyes étrend, ivóvíz, ásványvíz, emberi szervezet.

2. Az egyes ERMAH laboratóriumok a következő vizsgálatokat végzik:

a) felsőszintű akkreditált környezeti sugár-egészségügyi laboratórium: összes alfa mérés ivó- és ásványvizekből; összes béta mérés; kálium és trícium meghatározás; gamma-spektrometriai és alfa-spektrometriai vizsgálat; Sr-90 és Cs-137 meghatározása kémiai elválasztással; C-14 meghatározás; radon és leányelemeinek mérése; külső gamma-dózisteljesítmény mérése; továbbá az emberi szervezet radioaktív belső szennyezettségének meghatározása;[12]

b) középszintű környezeti sugár-egészségügyi laboratóriumok: összes béta mérés; kálium meghatározás; gammaspektrometriai vizsgálat; Sr-90 és Cs-137 meghatározása kémiai elválasztással; külső gamma-dózisteljesítmény mérése.

3. Az ivóvíz ellenőrzési gyakoriságának, valamint a vizsgálati módszernek meg kell felelnie az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvben foglalt előírásoknak.

II. A lakossági sugárterhelés meghatározása

Az NNGYK az OKSER és az ERMAH adatbázisainak felhasználásával az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 20. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak teljesítése érdekében[13]

a) meghatározza a lakosság természetes forrásokból származó sugárterhelésének összetevőit olyan gyakorisággal, melynek alapján a sugárterhelés esetleges időbeli változása nyomon követhető,

b) nyomon követi a lakosság nukleáris veszélyhelyzet utáni sugárterhelését, valamint

c) meghatározza az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 7. számú melléklete függelékének 12. pontja szerinti kiemelt létesítmények környezetében élő lakosságnak a létesítmény működéséből származó éves sugárterhelését.