21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelet

egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df)-di) alpontjában,

a 2. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (2) bekezdés b), c), e), k)-m) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés a) pont aa)-ah) alpontjában,

a 4. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (2) bekezdés f) pontjában,

az 5. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df) alpontjában,

a 6. alcím tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (2) bekezdésében és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés f) pontjában,

a 7. alcím tekintetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. § (2) bekezdés e) pontjában,

a 8. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés f) pontjában és g) pont ga) alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 30. § tekintetében a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosítása

1. § A fertőző betegségekés a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) a "Védőoltások" alcímet megelőzően a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § E rendelet alkalmazásában

1. egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés: az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzés, amely nem volt jelen még lappangási formában sem a beteg felvételekor, illetve ellátásakor, továbbá magába foglalja azokat az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzéseket is, amelyek az elbocsátást követően alakulnak ki, valamint a foglalkozással összefüggő fertőzéseket az egészségügyi dolgozók körében;

2. esetdefinició: surveillance céljából jelentendő megbetegedéseket, eseteket meghatározó klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai feltételek összessége, amelynek

2.1. klinikai kritériuma: a betegség általános és jellemző tünetei, amelyek egyenként vagy kombinálva alkotják az egyértelmű vagy indikatív, illetve betegség-specifikus klinikai leírást, amelyet a betegség legjellemzőbb klinikai tünetei alapján állítanak össze, és nem tartalmazza a betegség valamennyi olyan tünetét, jellemzőjét, amely a klinikai diagnózis felállításához szükséges;

2.2. laboratóriumi kritériuma: a klinikai kritériumoknak megfelelő eset megerősítéséhez (ritkán valószínűsítéséhez) szükséges vizsgálati anyagok, laboratóriumi módszerek és vizsgálati eredmények összessége;

2.3. epidemiológiai kritériuma: akkor teljesül, ha bizonyítható

2.3.1. az, hogy a beteg a lappangási időben egy beteg vagy tünetmentes fertőzött emberrel vagy állattal olyan kapcsolatba került, hogy tőle fertőződhetett, vagy

2.3.2. a közös fertőző forrással való érintkezés, vagy

2.3.3. az, hogy a személyek közös expozíciónak voltak kitéve;

3. eset besorolása: annak meghatározása, hogy a teljesült klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai kritériumok az adott esetet milyen mértékben alapozzák meg, amelynek alapján az eset lehet:

3.1. gyanús eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak megfelel, de a betegség diagnózisát nem bizonyították epidemiológiai vagy laboratóriumi módszerrel;

3.2. valószínűsíthető eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai és epidemiológiai kritériumoknak megfelel, de a valószínűsíthető minősítéshez csak bizonyos betegségek tekintetében szükségesek a laboratóriumi vizsgálatok;

3.3. megerősített eset: az eset olyan típusa, amelynél a betegség diagnózisát laboratóriumi kritériumokban szereplő módszerrel igazolták, a betegségek, illetve fertőzések egy részében az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak is megfelelnek, a betegségek, illetve fertőzések más részében klinikai feltétel nincs;

4. expozíció (biológiai): az a hatás, amelynek során egy személy vagy állat olyan kapcsolatba kerül egy fertőzött állattal vagy emberrel vagy szennyezett külső környezeti tényezővel, amelynek révén ki van téve a fertőződés veszélyének;

5. fertőző betegség: specifikus fertőző ágensek vagy azok toxikus termékei által okozott megbetegedés, amelyet adott kórokozónak vagy termékének egy fertőzött személyből, állatból vagy rezervoárból egy arra fogékony gazdaszervezetbe való közvetett vagy közvetlen átjutása hoz létre;

6. fertőző beteg: fertőző betegségben szenvedő személy;

7. fertőző beteg környezete: a fertőző vagy fertőzésre gyanús személlyel (beteggel, kórokozó-hordozóval) azonos lakásban, közösségben stb. együtt élő, vagy vele direkt vagy indirekt módon érintkező azon személyek köre, akiktől a beteg fertőződhetett, illetve akik a betegtől fertőződhettek vagy fertőződhetnek, továbbá akikre a beteg, illetve a kórokozó-hordozó a fertőzést átvihette vagy átviheti;

8. halmozódás: egy adott tünetegyüttesnek, fertőző betegségnek vagy kórokozónak meghatározott térben és időben történő átlagosnál gyakoribb előfordulása;

9. járvány: egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható;

10. járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat: olyan szűrővizsgálat, amely a tünetmentes személy kórokozó-hordozásának megállapítására irányul hatósági járványügyi intézkedések foganatosítása vagy megszüntetése céljából, amely lehet:

10.1. felszabadító vizsgálat: a betegségből gyógyult személy fertőzőképességének megállapítására irányuló mikrobiológiai szűrővizsgálat;

10.2. járványügyi ellenőrző vizsgálat: a kórokozó-hordozóvá vagy kórokozó-ürítővé minősített személy hatósági járványügyi ellenőrzése céljából végzett mikrobiológiai vizsgálat;

10.3. a beteg környezetében végzett szűrővizsgálat: fertőző beteggel az inkubációs időn belül vagy tünetmentes fertőzöttel érintkezett személyek szűrővizsgálata;

10.4. fokozott kockázatnak kitett személyek szűrővizsgálata: az adott fertőző betegség tüneteit nem mutató meghatározott lakosságcsoportok (várandós nők, kórházba felvett betegek stb.) szűrővizsgálata;

11. mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan egészségügyi szolgáltatás, amely közvetlen vagy közvetett laboratóriumi módszer alkalmazásával igazolja a fertőző betegségeket okozó mikroorganizmusok valamelyikének jelenlétét a fertőző betegségre gyanús beteg szervezetében, amely lehet:

11.1. klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat, melyet azért végeznek, hogy az individuális diagnózis alapján meghatározzák és alkalmazzák a megfelelő egyéni terápiát;

11.2. járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat, amelynek célja a populációs szintű kockázatok minél korábban történő azonosítása, elemzése, és ennek alapján populációs szintű beavatkozások megalapozása prevenciós céllal;

12. járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratórium: melyet személyi és tárgyi feltételei, belső és külső minőségbiztosítási rendszere, működési rendje alapján a járványügyi érdekből végzett vizsgálatok végzésére az országos tisztifőorvos kijelöl;

13. mikrobiológiai szűrővizsgálat: olyan mikrobiológiai vizsgálat, mely a fertőző betegség tüneteit nem mutató személy esetében közvetlen vagy közvetett laboratóriumi módszer alkalmazásával igazolja a fertőző betegséget okozó mikroorganizmus jelenlétét vagy a fertőző betegség átvészelését;

14. mikrobiológiai referencia laboratórium: működési engedéllyel rendelkező laboratórium, melyet személyi és tárgyi feltételei, belső és külső minőségbiztosítási rendszere, működési rendje alapján az országos tisztifőorvos mikrobiológiai referencia laboratóriumi feladatok ellátására kijelöl;

15. klinikai mikrobiológiai laboratórium: működési engedéllyel rendelkező laboratórium, amely járványügyi feladatok ellátására kijelöléssel nem rendelkezik, és amely klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatokat végez;

16. mikrobiológiai tipizáló vizsgálat: a kórokozók azon feno-, illetve genotípusos jellemzőinek (antibiotikum-rezisztencia, szerotípus, szerocsoport, fágtípus, egyéb molekuláris jellemzők) vizsgálata, amelyek célja a betegség terjedésének felderítése és epidemiológiai kapcsolatok igazolása;

17. oltóhely: legalább a rendelő vagy a tanácsadó egyéb jogszabályokban meghatározott általános szakmai minimumfeltételeivel rendelkező helyiség, különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi és iskolaorvosi rendelő, tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelője, nemzetközi oltóhely, megyei klinikai védőoltási tanácsadó;

18. surveillance: járványügyi felügyelet, melynek során az egészségügyi adatok folyamatos és szisztematikus gyűjtése, elemzése, értelmezése és terjesztése történik, különös tekintettel a fertőző betegségek idő- és térbeli előfordulására, valamint az ilyen betegségek kockázati tényezőinek elemzésére, a megfelelő megelőző és visszaszorító ellenintézkedések megtételének elősegítése céljából;

19. védőoltás: olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható."

2. § Az R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adott évi védőoltási tevékenységre vonatkozó, az 5-13. §-ban, valamint a 15. és 16. §-ban felsorolt feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) által évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levele (a továbbiakban: VML) határozza meg."

3. § Az R. 5. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Oltóorvos az oltásra kötelezett háziorvosa, házi gyermekorvosa, iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a klinikai védőoltási szaktanácsadó, a nemzetközi oltásokra feljogosított oltóhely orvosa. Oltóorvosnak minősül a 6. § (7) bekezdése szerinti helyen oltást végző egészségügyi dolgozó. Rendkívüli esetben vagy járványügyi veszélyhelyzetben az egészségügyi államigazgatási szerv a fentieken kívül más oltóorvost is kijelölhet. Életkorhoz kötött kötelező védőoltás oltóhelyen végezhető."

4. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Megbetegedési veszély és annak elhárítása érdekében a szükséges védőoltás(oka)t, amennyiben az]

"b) a megye lakosságának egészét vagy a megyén belül több település lakosságát érinti, akkor az országos tisztifőorvos által szakmailag jóváhagyott kockázatértékelés alapján a megyei tisztifőorvos,

c) egy település lakosságát érinti, akkor az országos tisztifőorvos által szakmailag jóváhagyott kockázatértékelés alapján a kistérségi tisztifőorvos"

(rendeli el.)

(2) Az R. 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az OEK által évente kiadott VML-ben foglaltaknak megfelelően aktív immunizálásban kell részesíteni"

(3) Az R. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Megbetegedési veszély elhárítása esetén a kötelező védőoltások alkalmazásánál az egészségügyi államigazgatási szervengedélyével oltóhelyen kívül is végezhető védőoltás, amennyiben az oltásra kijelölt helyen rendelkezésre áll a

a) beteg fektetésére alkalmas bútorzat,

b) védőoltást végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség, valamint az oltandó bőrfelület fertőtlenítési lehetősége,

c) veszélyes hulladék kezeléséhez szükséges tárgyi feltétel."

5. § (1) Az R. 8. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Külföldre történő kiutazás esetén fennálló védőoltási kötelezettség és egyéb ajánlott védőoltások"

(2) Az R. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A külföldre utazó személyek (2) és (4) bekezdésben említett védőoltásait a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek által működtetett oltóhelyek, az OEK nemzetközi oltóhelye és egyéb, az országos tisztifőorvos által a nemzetközi utazásokkal kapcsolatos védőoltások végzésére feljogosított oltóhelyek végzik."

6. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében - a foglalkoztatás feltételeként - a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményéről a munkáltató kérésére a kistérségi népegészségügyi intézet szakvéleményt ad.

(2) A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az OEK által évente kiadott VML tartalmazza.

(3) A csökkent immunitású, illetve egyéb fokozott kockázati csoportba tartozó személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a felnőtt és a gyermek intenzív ellátást nyújtó, a szülészeti-nőgyógyászati, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi szolgáltató minden évben felajánlja és megszervezi az influenza elleni védőoltást."

7. § Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elvégzett védőoltásokról nyilvántartást kell vezetni."

8. § (1) Az R. 13. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A kistérségi népegészségügyi intézet

a) az oltott gyermek adatait elektronikus úton haladéktalanul rögzíti az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe, és ezzel egyidejűleg az oltási értesítő adatait továbbítja a gyermek lakóhelye szerint illetékes védőnői szolgálathoz,

b) a folyamatos oltási rend szerint végzett oltások adatait havonta, a jelentés hónapját követő hónap 15. napjáig, a kampányoltások adatait az oltás befejezését követő hónap 25. napjáig rögzíti az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe.

(5) A védőoltásokra vonatkozó adatok a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és az ÁNTSZ számára a közös adatbázison keresztül elérhetők."

(2) Az R. 13. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A védőoltást követő nemkívánatos eseményeket, beleértve az oltási reakciókat (mellékhatásokat) és oltási baleseteket

a) az oltó-, illetve észlelő orvos a kistérségi népegészségügyi intézetnek és egyidejűleg a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatóságának,

b) a kistérségi népegészségügyi intézet a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek,

c) a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az OEK-nak haladéktalanul jelenti.

(8) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a (7) bekezdés szerinti esetet kivizsgálja, és annak eredményéről az OEK-et tájékoztatja."

9. § Az R. 14. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó személyek kötelezettségei"

10. § (1) Az R. 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az ÁNTSZ, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és a kistérségi népegészségügyi intézet védőoltással kapcsolatos feladatai"

(2) Az R. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az OEK

a) megtervezi a kötelező védőoltások végrehajtásához szükséges oltóanyagok országos mennyiségét, meghatározza minőségi jellemzőit, és erről előterjesztést készít az országos tisztifőorvos számára,

b) javaslatot tesz az országos tisztifőorvosnak új védőoltások bevezetésére,

c) évente kiadja a VML-t,

d) elemzi és értékeli az ország lakosságára vonatkozó átoltottságot,

e) értékeli a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek védőoltási munkáját,

f) súlyos oltási szövődmény vagy oltási baleset előfordulásakor helyszíni vizsgálatot végez, továbbá laboratóriumában vizsgálja a szövődményt vagy reakciót okozott oltóanyagot."

(3) Az R. 16. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal)

"c) az OEK értékelése alapján figyelemmel kíséri a hazai védőoltási tevékenységet, elkészíti a hazai éves oltóanyagtervet és javaslatot tesz az egészségügyért felelős miniszter számára új védőoltások bevezetésére."

11. § Az R. a "Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok" alcímet megelőzően a következő alcímmel, valamint 16/A. és 16/B. §-sal egészül ki:

"Járványügyi érdekből végzett laboratóriumi vizsgálatok

16/A. § (1) Az 1. számú melléklet szerint bejelentendő fertőző betegségek esetén az esetdefiníciók klinikai kritériumainak megfelelő betegektől vizsgálati anyagot kell küldeni laboratóriumi vizsgálatra. A járványügyi érdekből végzendő vizsgálatok kötelezők.

(2) A járványügyi érdekből végzett laboratóriumi vizsgálatokat a rendeletben meghatározottak szerint mikrobiológiai referencia laboratóriumokban vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumokban kell elvégezni.

16/B. § (1) A mikrobiológiai referencia laboratórium személyi és tárgyi feltételei alapján alkalmas a referencia tevékenység körébe tartozó, speciális mikrobiológiai diagnosztikai, tipizáló és minőségellenőrzési tevékenységek elvégzésére nemzetközileg elfogadott módszerekkel. Alapvető feladatai:

a) referencia tevékenység a diagnosztika területén (kórokozó kimutatása, laboratóriumi eredmények megerősítése);

b) referencia minták biztosítása (pl. referencia törzsek, referencia szérum, genetikai anyagok);

c) tudományos tanácsadás és szakmai ellenőrzés;

d) nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés és részvétel kutatási programokban;

e) részvétel a nemzeti surveillance-ban, a korai riasztási rendszerekben és a járványok kivizsgálásában;

f) sürgősségi kapacitás biztosítása járványügyi veszélyhelyzet esetén; továbbá

g) részvétel az állami védőoltási programok értékelésében.

(2) A járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratórium olyan akkreditált mikrobiológiai laboratórium, mely járványügyi érdekből mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatokat végez specifikus kórokozók kimutatására, azonosítására. Alapvető feladatai:

a) részvétel a nemzeti surveillance rendszerekben és járványok kivizsgálásában, valamint az ezekkel kapcsolatos integrált adatszolgáltatási és kezelési rendszerekben;

b) a hatósági járványügyi intézkedések laboratóriumi megalapozása, részvétel járványügyi veszélyhelyzetek kezelésében, a laboratóriumi vizsgálatok rendjével kapcsolatos protokollok, jogszabályok fejlesztésében;

c) részvétel az oktatásban és képzésben, valamint járványügyi témájú kutatási programokban.

(3) A járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumok a járványügyi biztonság érdekében kötelesek részt venni az ÁNTSZ által működtetett járványügyi mikrobiológiai laboratóriumi hálózatban.

(4) A mikrobiológiai referencia laboratóriumnak vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumnak olyan egészségügyi szolgáltató jelölhető ki, amely

a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére alkalmas,

b) rendelkezik akkreditációval,

c) részt vesz a nemzeti surveillance rendszerekben és járványok kivizsgálásában, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási és kezelési rendszerekben, valamint

d) a feladat elvégzéséhez szükséges megfelelő kapacitással rendelkezik."

12. § Az R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hepatitis B vírussal és a syphilis kórokozójával fertőzött anyáról gyermekre történő fertőzés terjedésének megelőzése érdekében valamennyi várandós nőnél el kell végezni a kórokozó-hordozás felderítésére irányuló szűrővizsgálatot a járványügyi feladatok elvégzésére kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumban."

13. § (1) Az R. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gümőkóros betegek felkutatása, illetve a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a megyei, illetve fővárosi tisztifőorvos a lakosság meghatározott részének, közösségének, illetve korosztályának a szűrővizsgálatát rendelheti el, ha a tárgyévet megelőző évben a tuberculosis incidencia értéke a megye, illetve a főváros területén összességében vagy meghatározott közösségekben, egyes korosztályokban meghaladta a 25 százezreléket. A szűrővizsgálatot elrendelő határozatot meg kell küldeni a területileg illetékes tüdőgondozó intézet részére."

(2) Az R. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjainál a bekerüléskor, majd évente egyszer tüdőszűrő vizsgálatot kell végezni."

(3) Az R. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A vizsgálatot rtg. ernyőfénykép szűrési módszerrel kell elvégezni a szűrőállomások ellátási területéhez tartozó, szűrővizsgálatra kötelezettek körében. Szükség esetén a szűrővizsgálatokat az egészségügyi hatóság által kijelölt egészségügyi szolgáltató, illetve a mozgó szűrővizsgálati egység végzi el."

14. § Az R. 20. és 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"20. § (1) Az ellátást végző orvos, illetve a kistérségi népegészségügyi intézet felhívására - a szexuális úton terjedő fertőző betegségek (a továbbiakban: STD) esetén a bőr- és nemibeteg-gondozók és az STD betegeket ellátó járóbeteg-szakrendelők, STD-centrumok felhívására - a fertőző beteg és a kórokozó-hordozó környezetében (családi, munkahelyi vagy egyéb közösség) élő, velük érintkezett személyek, illetve azok, akiktől a beteg fertőződhetett, kötelesek magukat orvosi vizsgálatnak alávetni, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz mintát szolgáltatni vagy annak vételét lehetővé tenni.

(2) Azon STD-ket és fertőzéseket, melyek előfordulása esetén a beteg klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálata, illetve a fertőzött személy környezetében (családi, munkahelyi, egyéb közösség) élők járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálata kötelező, az 1. számú melléklet tartalmazza.

21. § (1) Ha valamely egészségügyi szolgáltató az általa ellátott betegnél syphilis, gonorrhoea, lymphogranuloma venereum vagy szexuális úton terjedő chlamydiák által okozott megbetegedést vagy fertőzést észlel, a beteget ellátja vagy beutalja a lakóhelye szerint illetékes bőr- és nemibeteg-gondozó intézetbe.

(2) Amennyiben az érintett személy szexuális úton terjedő betegségben vagy fertőzésben szenved, köteles a kezelőorvosát tájékoztatni fertőződésének körülményeiről, megnevezni azokat a kontakt személyeket, akiktől - feltevése szerint - a fertőzést kaphatta, és akiket megfertőzhetett. E személyeket a bőr- és nemibeteg-gondozó felhívja a szűrővizsgálaton történő megjelenésre."

15. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § Az egészségügyi szolgáltató a fertőző betegeket és a fertőző betegségre gyanús személyeket az 1. számú melléklet szerint megadott esetdefinícióknak megfelelően, továbbá a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló és az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint köteles bejelenteni és nyilvántartani."

16. § (1) Az R. 26. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kistérségi népegészségügyi intézet a fertőző beteg bejelentése alapján vagy más módon tudomására jutott minden esetben köteles járványügyi vizsgálatot végezni, ha)

"b) Magyarországon, illetve az Európai Unió területén felügyelet alá vont, kiemelt járványügyi jelentőségű fertőzésről, fertőző betegségről vagy annak gyanújáról,"

(szerez tudomást.)

(2) Az R. 26. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A megbetegedések halmozódása alapján felismert és bejelentett vagy felderített járvány esetén meg kell kísérelni a járvány kórokozójának, fertőző forrásának és a terjesztő tényezőjének a meghatározását és bizonyítását laboratóriumi és epidemiológiai-statisztikai módszerrel.

(4) Ha bármely laboratóriumban az 5. számú mellékletben felsorolt kórokozót azonosítanak, az izolált törzset vagy a vizsgálati anyagot 72 órán belül el kell küldeni a mikrobiológiai referencia-laboratóriumba további vizsgálatok (pl. tipizálás) céljából.

(5) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozódása - különösen multirezisztens kórokozók - esetében a diagnosztikai mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratóriumban izolált törzseket vagy a vizsgálati anyagot 72 órán belül el kell küldeni további vizsgálatokra a mikrobiológiai referencia laboratóriumba az esetleges járványügyi kapcsolatok felderítése céljából.

(6) Valamennyi mikrobiológiai laboratórium haladéktalanul beküldi a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba a 6. számú mellékletben felsorolt mikrobiológiai vizsgálati mintát, izolált kórokozót járványügyi érdekből végzett további vizsgálatok elvégzése céljából.

(7) Klinikai mikrobiológiai laboratóriumban a halmozottan izolált törzseket - amennyiben azok nem kerültek beküldésre a mikrobiológiai referencia laboratóriumba - három hónapig meg kell őrizni esetlegesen szükségessé váló tipizáló vizsgálatok elvégzése és epidemiológiai kapcsolat megállapítása céljából."

17. § Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) A fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén a betegség és a fertőzőképesség megállapításához szükséges, az 1. számú mellékletben felsorolt járványügyi érdekből kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben el kell végeztetni.

(2) Fertőző betegtől vagy arra gyanús személytől származó, laboratóriumi vizsgálatra vett anyagot csak az e célra rendszeresített mintavételi eszközben szabad továbbítani.

(3) A mintavételi eszközt az a laboratórium biztosítja, melyben a vizsgálatot végzik. A mikrobiológiai referencia laboratóriumokban végzendő vizsgálatokhoz a tartályt a kistérségi népegészségügyi intézet bocsátja az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére.

(4) Amennyiben az 1. számú mellékletben nevesített fertőző betegségben szenvedő személy nem veti magát alá a gyógykezelésnek, a kistérségi népegészségügyi intézet az Eütv. 56. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az érintettet a gyógykezelésre határozattal kötelezheti."

18. § (1) Az R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járványügyi felügyelet alá vont fertőző betegségek tekintetében az elkülönítéssel kapcsolatos rendelkezéseket az 1. számú melléklet tartalmazza."

(2) Az R. 28. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Elsősorban fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző vagy infektológiai osztályán kell elkülöníteni azt a fertőző beteget is, akinél ezt az 1. számú melléklet ugyan nem írja elő, azonban otthonában, illetve tartózkodási helyén (szállás, kórházi osztály) a járványügyi követelményeknek megfelelően nem lehet elkülöníteni, illetve alapbetegsége miatt igényel kórházi kezelést.

(4) Otthoni elkülönítés esetén meg kell tiltani a beteg lakásából (háztartásából) élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek és általában olyan anyagok, tárgyak kivitelét, amelyek a fertőzés terjedését elősegíthetik."

19. § Az R. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az 1. számú mellékletben külön meghatározott fertőző betegségek, illetve e betegségek gyanúja esetén a beteggel érintkezett személyekre vonatkozóan az illetékes kistérségi népegészségügyi intézet szigorított járványügyi megfigyelést (zárlatot) rendel el."

20. § Az R. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A járványügyi ellenőrzéshez előírt, valamint járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai vizsgálatokat a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumokban kell elvégezni."

21. § (1) Az R. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozott előfordulása esetén a kolonizált egészségügyi dolgozó a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt."

(2) Az R. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az az egészségügyi dolgozó, aki akut felső légúti, illetve enterális fertőzés tüneteit mutatja, a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt."

22. § Az R. 40. §-át megelőző alcíme és 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az egészségügyi szolgáltató, a kistérségi népegészségügyi intézet és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv fertőző betegekkel és környezetükkel, valamint a járványok megelőzésével kapcsolatos feladatai

40. § (1) A fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében minden orvos és egyéb egészségügyi dolgozó köteles az általa gyógykezelt, ápolt, ellátott fertőző betegnek és a beteg környezetében élő személyeknek a fertőző betegségek és járványok megelőzése céljából minden szükséges utasítást és felvilágosítást a hatályos jogszabályok és szakmai irányelvek alapján megadni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elősegítése érdekében az országos tisztifőorvos normatív utasításban határozza meg az ÁNTSZ, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek, valamint a kistérségi népegészségügyi intézetek által a járványügyi ellenőrzési és felügyeleti tevékenységük gyakorlása során érvényesítendő ellenőrzési szempontokat, valamint e tevékenységük ellátásához szükséges, a fertőző betegségekés járványok epidemiológiájára, megelőzésére, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokra, a diagnózis megállapítására, a kezelésre, valamint a fertőző betegekkel és környezetükkel kapcsolatos feladatokra vonatkozó ismereteket és információkat."

23. § (1) Az R. 41. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kezelőorvos

a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti és nyilvántartja a fertőző beteget, és jelentést tesz a fertőző betegségek halmozódásairól és járványairól,

b) közvetlenül intézkedik a beteg elkülönítése, szükség esetén fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítása, a fertőtlenítés, a környezet járványügyi megfigyelése, munkaköri és egyéb korlátozó intézkedések tekintetében,

c) intézkedéseiről értesíti az illetékes kistérségi népegészségügyi intézetet,

d) a betegtől és a környezetében élőktől vizsgálati anyagot küld laboratóriumi vizsgálatra,

e) gondoskodik a beteg környezetében élő személyek védőoltásáról, a megelőző gyógyszeres kezelésről,

f) végzi a kórokozó-hordozók járványügyi ellenőrzését,

g) végrehajtja, illetve végrehajtatja a beteggel és a környezetével kapcsolatos hatósági intézkedéseket.

(2) A fekvőbeteg-gyógyintézet infekciókontroll személyzete

a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti és nyilvántartja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket és jelentést küld a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerbe (a továbbiakban: NNSR),

b) intézkedik a fertőző betegségek - ideértve az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket - további terjedésének megakadályozása érdekében,

c) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés esetén dönt és intézkedik a beteg elkülönítéséről, a szükséges szűrővizsgálatok elvégzéséről, a szükséges környezeti vizsgálatokról, a környezet szanációjáról,

d) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően az intézményben fellépő járványok adatainak az NNSR-be történő rögzítésével jelentést küld az illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek.

(3) A klinikai mikrobiológiai laboratórium

a) a fertőző betegségre gyanús személyek egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 15. § (2a) bekezdése szerinti mikrobiológiai vizsgálati eredményeit és adatait az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerén belül továbbítja a megbetegedés helye vagy - annak ismerete hiányában - a vizsgálatot kérő orvos telephelye szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek,

b) adatot szolgáltat az ÁNTSZ által működtetett járványügyi mikrobiológiai hálózatnak.

(4) A kistérségi népegészségügyi intézet

a) az észlelő orvosok bejelentéseiben és a mikrobiológiai laboratóriumok jelentéseiben szereplő adatokat ellenőrzi, ha szükséges, saját adataival kiegészíti, pontosítja, véglegesíti, feldolgozza és elemzi,

b) helyszíni járványügyi vizsgálatot végez,

c) felügyeli a kezelőorvos beteggel és környezetével kapcsolatos tevékenységét,

d) intézkedik a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében,

e) gondoskodik a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének feltételeiről,

f) gondoskodik a fertőzés terjedésének, megelőzésének leküzdéséhez szükséges anyagokról, eszközökről,

g) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelentést tesz a fertőző betegségek járványos előfordulásáról, továbbá kiemelt járványügyi jelentőséggel bíró eseményekről előzetes, időszakos és zárójelentést küld a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek."

(2) Az R. 41. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)

"a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv által felügyelt járványügyi eseményeket,"

(3) Az R. 41. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)

"h) előzetes, időszakos és zárójelentést küld a kiemelt járványügyi jelentőséggel bíró járványosan előforduló fertőző betegségekről, járványokról az országos tisztifőorvosnak és az OEK-nek."

24. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. 4. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R. a 3. melléklet szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.

(4) Az R. a 4. melléklet szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.

25. § Az R.

a) 3. § (1) bekezdésében az "egészségügyi tevékenység" szövegrész helyébe az "egészségügyi hatósági tevékenység" szöveg,

b) 6. § (6) bekezdésében az "ML-e" szövegrész helyébe a "VML-e" szöveg,

c) 7. § (4) bekezdésében az "OEK ML" szövegrész helyébe az "OEK VML" szöveg,

d) 7. § (5) bekezdésében az "OEK ML-ben" szövegrész helyébe az "OEK VML-ben" szöveg,

e) 8. § (4) bekezdésében a "magyar állampolgár" szövegrész helyébe a "személy" szöveg,

f) 8. § (7) bekezdésében a "magyar állampolgárnak" szövegrész helyébe a "személy esetén" szöveg,

g) 11. § (1) bekezdésében az "ML" szövegrész helyébe a "VML" szöveg,

h) 15. § (1) bekezdés e) pontjában a "védőooltási" szövegrész helyébe a "védőoltási" szöveg,

i) 16. § (1) bekezdés e) pontjában az "EFRIR Védőoltási alrendszerébe" szövegrész helyébe az "ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe" szöveg,

j) 24. § (3) bekezdésében a "HIV, HBV és HCV" szövegrész helyébe a "HIV-, HBV- és HCV-" szöveg,

k) 29. § (1) bekezdésében az "elrendeli" szövegrész helyébe a "kötelezővé teszi" szöveg,

l) 30. § (3) bekezdés b) pontjában a "hastífuszos vagy paratífuszos beteg" szövegrész helyébe a "hastífuszban vagy paratífuszban szenvedő beteg" szöveg,

m) 36. § (3) bekezdésében a "táborok, valamint élelmiszer-ipari" szövegrész helyébe a "táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszer-ipari" szöveg

lép.

26. § Hatályát veszti az R.

a) 5. § (4) bekezdése,

b) 15/A. §-a,

c) 16. § (5) bekezdése,

d) 18. § (3) bekezdése,

e) 28. § (2) bekezdése,

f) 41. §-át megelőző alcím.

27. § Az R. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata értelmében a Közösségi Hálózatnak jelentendő fertőző betegségek esetdefinícióinak megállapításáról szóló 2002/253/EK határozat módosításáról szóló, 2008. április 28-án kelt 2008/426/EK számú határozatban rögzített mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati módszerek alkalmazásának való megfelelést szolgálja."

2. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet módosítása

28. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet (a továbbiakban: Ar.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősített berendezések jegyzékének elektronikus közzétételéről, valamint negyedévente történő frissítéséről az OSSKI gondoskodik."

29. § Az Ar. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben a sugárzási szint mértéke indokolja, a 2. számú melléklet 2. számú függeléke szerinti természetes forrásokból származó fokozott sugárterheléssel járó munkahelyeken az illetékes Sugáregészségügyi Decentrum elrendeli az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzését és meghatározza annak módját."

30. § Az Ar. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A sugárvédelmi szolgálat legalább egy sugárvédelmi megbízottból áll, ha a munkahely besorolása a 7. számú melléklet Függeléke szerinti III A. vagy III B. kategória."

31. § Az Ar. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 7. számú melléklet Függeléke szerinti III A. besorolású berendezések, műszerek telepítéséhez nincs szükség hatósági engedélyre. Zárt radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezések, sugárforrások leszállítása azonban csak a Sugáregészségügyi Decentrum tárolási engedélye alapján lehetséges."

32. § (1) Az Ar. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 14. § (1) bekezdés b) és d) pontjában megjelölt tevékenységet szolgáló létesítmények létesítési engedély kérelméhez sugárvédelmi szakértő által készített sugárvédelmi és sugárbiztonsági tervet, illetve leírást kell csatolni a 7. számú melléklet Függeléke szerinti III A. besorolású munkahelyek kivételével."

(2) Az Ar. 16.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem engedélyezhető radioaktív anyagok szándékos hozzáadása élelmiszerekhez, gyermekjátékokhoz, ékszerekhez és kozmetikumokhoz, továbbá nem engedélyezhető szándékosan hozzáadott radioaktív anyagot tartalmazó élelmiszerek, gyermekjátékok, ékszerek és kozmetikumok behozatala és kivitele."

33. § Az Ar. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 14. § (1) bekezdése szerinti radioaktív anyagokról, ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekről, munkahelyekről és tevékenységekről a Sugáregészségügyi Decentrumok az OSSKI-val egyeztetett elektronikus nyilvántartást vezetnek."

34. § Az Ar. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben az engedély érvényességi ideje lejárt, és az engedélyes nem kér hosszabbítást vagy megszüntetést, a Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH a megszüntetési eljárást hivatalból megindítja."

35. § Az Ar. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) A megszüntetési eljárás lefolytatása után a 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott létesítmény, illetve területek hasznosíthatóvá (inaktívvá) nyilvánításáról a Sugáregészségügyi Decentrum dönt. A 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott létesítmény, illetve területek hasznosíthatóvá (inaktívvá) nyilvánítását a Sugáregészségügyi Decentrum abban az esetben engedélyezi, ha a helyszíni ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a hasznosítani kívánt létesítményben, illetve területen valamennyi sugárforrás megszüntetésre került, és a sugárterhelés mértéke az egészségre nem ártalmas. Az eljárás során hozott határozatot a Sugáregészségügyi Decentrum közli az OTH-val is.

(2) A hasznosíthatósági határozatban a Sugáregészségügyi Decentrum rendelkezik arról, hogy a létesítmény vagy terület milyen célra nem használható, illetve az újra - hasznosíthatósághoz feltételeket szabhat."

36. § (1) Az Ar. 2. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(2) Az Ar. 5. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

37. § Az Ar. 2. számú melléklet IV. fejezet 1.7. pontjában a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "Sugáregészségügyi Decentrum" szöveg lép.

3. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosítása

38. § A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Veszélyes anyag bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot, címketervet, illetve veszélyes keverék bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon kell az Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: OKBI) megküldeni. A veszélyes anyagok és keverékek bejelentéséhez szükséges tartalmi követelményeket az 5. számú melléklet tartalmazza."

39. § (1) A Vr. 8. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az emberi mérgezési esetet - ideértve a veszélyes anyag vagy veszélyes keverék hatására orvosi ellátás nélkül halált eredményező heveny mérgezési eseteket is - elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon be kell jelenteni az ETTSZ-nek, valamint papír alapon az egészségügyi szolgáltató érintett telephelye szerint illetékes kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervének, függetlenül attól, hogy a mérgezés szándékos vagy gondatlan magatartás, illetve fel nem róható baleset eredményeként következett be.

(6) A bejelentést az esetet lezáró orvos, illetve egészségügyi intézmény teszi meg a mérgezett személy intézményből történő elbocsátását, illetve esetleges elhalálozását követő egy héten belül.

(7) A 12. számú melléklet szerinti tartalmú mérgezési eset bejelentő lapot az első ellátást végző orvos - ha a (2) bekezdés alapján nem ő a bejelentő - a további ellátásra szoruló beteg esetén kitöltve, a beteggel együtt továbbküldi a végleges kórismét megállapító orvoshoz, illetve egészségügyi intézményhez, aki (amely) az adatlap adatait felhasználja a bejelentés megtételéhez."

(2) A Vr. 8. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) A mérgezett kezelését ellátó intézmény - az (5) bekezdés szerinti bejelentések adattartalmával - az általa megtett mérgezési eset-bejelentéseket nyilvántartja."

40. § A Vr. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység bejelentése a 13. számú melléklet szerint, elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon történik.

(2) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás bejelentése a 13. számú melléklet szerint elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon történik."

41. § (1) A Vr. 5. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(2) A Vr. 12. számú melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(3) A Vr. 13. számú melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

42. § Hatályát veszti a Vr. 5. § (8) bekezdése.

4. Az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítéséről és működéséről szóló 8/2002. (III. 12.) EüM rendelet módosítása

43. § Az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítéséről és működéséről szóló 8/2002. (III. 12.) EüM rendelet 2. számú melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

5. A szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet módosítása

44. § (1) A szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet 11. § (3) bekezdés c) pontjában az "OEK" szövegrész helyébe az "Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK)" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet

a) 6. § (1) bekezdése,

b) 11. § (2) bekezdése.

6. Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet módosítása

45. § Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet a "Mentés" alcímet megelőzően a következő 19/A-19/C. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) a 18. § (2) bekezdése szerinti fekvőbeteg-szakellátás keretén belül szervezett sürgősségi betegellátó rendszerről, valamint annak területi rendjéről országos adatbázist működtet, amely a sürgősségi betegellátó rendszeren belüli betegirányításhoz folyamatos informatikai támogatást ad.

(2) Az egészségügyi szolgáltató a 18. § (2) bekezdése szerinti sürgősségi betegellátó rendszer rendjétől való eltérést a változásról történő tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles elektronikus úton az OTH által biztosított adatbázison keresztül bejelenteni.

19/B. § (1) A 19/A. § (1) bekezdése szerinti adatbázis az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a sürgősségi betegellátó rendszerben való részvétel módját, naptári napra megadott időpontját, és az ellátási terület pontos megjelölését,

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről vezetett nyilvántartás adatai közül a fekvőbeteg-szakellátás keretén belül a sürgősségi betegellátó rendszerben résztvevő szolgáltató adatait és a telephelyére, valamint szervezeti egységeire vonatkozó adatokat,

c) az ügyeletvezető telefonszámát és e-mail címét,

d) az egészségügyi szolgáltató telephelyének GPS koordináta adatait,

e) a telephelyen a sürgősségi ellátásban résztvevő szervezeti egységeken belül engedélyezett, valamint rendelkezésre álló szabad kapacitás adatokat, az alábbiak szerint:

ea) műtőegységek számát,

eb) intenzív ágyak számát,

ec) intenzív ellátásban rendelkezésre álló lélegeztető gépek számát,

ed) intenzív ellátást nyújtó egység minősítését,

ee) a légimentés támogatottságának tényét,

ef) transzfúzió elérhetőségének tényét,

eg) a sürgőségi ellátást igénylő ellátottak 14 év alatti és 14 év feletti korcsoport szerinti bontását,

eh) laboratóriumi diagnosztika biztosításának tényét,

ei) képalkotó diagnosztika szakmák biztosításának tényét,

ej) a sürgősségi ellátásban résztvevő aktív fekvőbeteg-szakellátást végző egységek által biztosított szakmák megnevezését, progresszivitási szintjét és ágyszámát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a sürgősségi betegellátást végző fekvőbeteg-gyógyintézet informatikai rendszere útján biztosítja.

19/C. § Az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet informatikai rendszere útján naponta szolgáltatja az alábbi adatokat elektronikus jelentés formájában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Szakmai Információs Rendszerének a sürgősségi megbetegedés szerinti ellátóhelyén a megelőző 24 órában sürgősségi ellátásra jelentkezett betegekre vonatkozóan a közegészségügyi-járványügyi helyzet nyomon követése céljából:

a) a beteg születésének éve,

b) az ellátás vagy felvétel ideje (év, hó, nap, óra),

c) a beteg neme,

d) a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerinti település neve,

e) a felvételi diagnózis a BNO10 alapján."

7. Az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VIII. 19.) ESZCSM rendelet módosítása

46. § Hatályát veszti az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VIII. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázat "1207/09" számú sora.

8. A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet módosítása

47. § A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az OMSZ informatikai rendszere útján naponta szolgáltatja az alábbi adatokat elektronikus jelentés formájában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Szakmai Információs Rendszerének a megelőző 24 órában sürgősségi ellátás érdekében a mentés keretében történt olyan ellátási eseményekről, amelyek során nem került sor fekvőbeteg-gyógyintézeti átvételre:

a) a beteg születésének éve,

b) az ellátás ideje (év, hó, nap, óra),

c) a beteg neme,

d) a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerinti település neve,

e) az ellátás diagnózisa a BNO10 alapján."

9. Záró rendelkezések

48. § Ez a rendelet 2012. április 15-én lép hatályba és 2012. április 16-án hatályát veszti.

Dr. Réthelyi Miklós s. k.,

nemzeti erőforrás miniszter

1. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

"1. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez

Acut flaccid paralysis
BNO-, AFP, nem fertőző betegség (poliomyelitis-mentesség bizonyítására működtetett surveillance).
1. Kórokozó:---
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús eset, amely sürgősséggel jelentendő. Az
értesülést követően azonnal meg kell kezdeni a járványügyi vizsgálatot, és
annak eredményéről 24 órán belül faxon vagy e-mailben tájékoztatni kell az
ÁNTSZ-OEK-et. A betegség 60. napján végzett nyomon követéses vizsgálat
kötelező.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek.
Valószínűsíthető eset---
Megerősített eset---
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium15 éven aluli gyermekek petyhüdt izombénulással járó,
nem traumás eredetű megbetegedése, beleértve a
Guillain-Barré szindrómát (BNO10: G61.0), egyéb
gyulladásos polyneuoropathiákat (BNO10: G61.8),
féloldali petyhüdt bénulást (BNO10: G81.0), petyhüdt
paraplegiát (BNO10: G82.0), petyhüdt tetraplegiát
(BNO10: G82.3), heveny haránt gerincvelő-gyulladást
(BNO10: G37.3), neuritist (BNO10: M79.2), és a
periodikus paralysist.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritérium---
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges. Fontos azonban ezeknek az eseteknek az egységes klinikai
és epidemiológiai megítélése megfelelő vizsgálati anyagok biztosításával és a
60. napon elvégzett utóvizsgálattal. Ezért a felsorolt megbetegedésben
szenvedőket az észleléstől számított 48 órán belül olyan fekvőbeteg-ellátó
osztályra kell beutalni, ahol a gyermek-neurológiai szakellátás és intenzív
ellátás is biztosított.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai
vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
Kötelező. A betegtől mielőbb, de feltétlenül a
bénulás kezdetétől számított 14 napon belül 1 napos
mikrobiológiai
diagnosztikai
vizsgálat:
időközzel levett 2 székletmintát, továbbá 14 napos
időközzel alvadásgátló nélkül, sterilen vett 2
vérmintát kell küldeni a WHO által évente
akkreditált kijelölt laboratóriumba (ÁNTSZ-OEK
Virológiai főosztálya). A vizsgálatkérő lapon a
feltételezett diagnózisként AFP gyanúját, vagy a fent
megnevezett kórképek valamelyikét kell megjelölni.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3.Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Acut urogenitalis chlamydiasis
BNO10: A56.0
1. Kórokozó:Chlamydia trachomatis D-K szerotípusa
2.Teendők a beteggel
2.1.Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai
feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a
laboratóriumi feltételek is.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi öt
tünet legalább egyike:
- húgycsőgyulladás,
- mellékhere-gyulladás,
- akut méhbelhártya-gyulladás,
- méhnyakgyulladás,
- végbélgyulladás.
Újszülötteknél az alábbi két tünet legalább egyike:
- kötőhártya-gyulladás [járulékosan a beteg (fertőzött)
és/vagy szexuális partnere urogenitális infekciója
mellett],
- tüdőgyulladás.
Epidemiológiai kritérium
Laboratóriumi kritérium
Laboratóriumi vizsgálattal igazoltan acut urogenitalis
chlamydiasisban szenvedő beteggel (fertőzöttel) történt
szexuális kapcsolat inkubációs időn belül vagy a beteg
laboratóriumi vizsgálattal igazoltan acut urogenitalis
chlamydiasisban szenvedő anya újszülöttje.
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
- Chlamydia trachomatis izolálása uro-anogenitális
területről vagy kötőhártyából vett mintából,
- Chlamydia trachomatis antigén-kimutatása direkt
fluoreszcens ellenanyag vizsgálattal klinikai mintában,
- Chlamydia trachomatis nukleinsav kimutatása klinikai
mintában.
2.2.Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A vizsgálat céljából hámsejtdús
urogenitális, conjunctivális vagy - neonatalis
pneumonia esetén - pharyngealis váladék
Chlamydia trachomatis kimutatását (DIF,
enzimimmunoassay, PCR) végző mikrobiológiai
laboratóriumba küldendő. Neonatalis infekció
gyanúja esetén alvadásgátló nélkül, sterilen vett
vérminta is beküldendő az ÁNTSZ-OEK-be
specifikus IgM MIF-vizsgálat céljából. Kontroll
vizsgálat végzése a kezelést követő 3-4 héttől
javasolt.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4.Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3.Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező, és a szexuális partnernek fel kell ajánlani a
szűrővizsgálat és a kezelés lehetőségét. Igazoltan Chlamydia
trachomatis fertőzésben szenvedő beteg szexuális partnerének
a kezelése még tünetmentesség esetén is indokolt. Neonatalis
conjunctivitis, illetve pneumonia etiológiájában igazolható
Chlamydia trachomatis fertőzés az anya és szexuális
partnereinek célzott szűrővizsgálatát teszi szükségessé.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező, az acut urogenitalis chlamydiasisban szenvedő beteg
tünetmentes kontaktjainak vizsgálati anyagát járványügyi
feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba kell
küldeni. A betegeknél a HIV és a syphilis szűrővizsgálatok
elvégzése előzetes tanácsadás és a beteg beleegyezése után
ajánlott.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
AIDS (acquired immunodeficiency syndrome)
HIV (humán immundeficiencia vírus) fertőzés, szerzett immunhiányos tünetcsoport
BNO10: B20-B24
1. Kórokozó:HIV-1, HIV-2
2.Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített eset- HIV-fertőzés
Minden olyan személy, akinél teljesülnek a HIV-
fertőzés laboratóriumi feltételei.
- AIDS
Minden olyan személy, akinél teljesülnek az AIDS
klinikai feltételei és a HIV-fertőzés laboratóriumi
feltételei.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium
(AIDS)
Az alábbi huszonkilenc indikátor betegség legalább
egyike:
- AIDS dementia complex,
- Bakteriális fertőzés (visszatérő vagy többszörös, 15
évesnél fiatalabb gyermekeknél),
- Candidiasis (bronchusok, trachea, a tüdő candidiasis)
- Candidiasis (oesophagus candidiasis),
- Coccidioidomycosis (disszeminált vagy
extrapulmonális),
- Cryptococcosis (extrapulmonális),
- Cryptosporidiosis (több mint egy hónapig tartó
hasmenéssel járó),
- Cytomegalovírus okozta megbetegedések (a máj, a lép,
és a nyirokcsomók érintettségén kívül, egy hónaposnál
idősebb betegeknél),
- Cytomegalovírus okozta retinitis (a látás elvesztésével
járó),
- Encephalopathia (HIV-fertőzéssel összefüggő),
- Fogyás (HIV-fertőzéssel összefüggő),
- Herpes simplex okozta megbetegedések (1 hónapnál
tovább tartó krónikus ulceráció, vagy bronchitis,
pneumonitis, oesophagitis egy hónaposnál idősebb
betegeknél),
- Histoplasmosis (disszeminált vagy extrapulmonális),
- Isosporiasis (több mint egy hónapig tartó hasmenéssel
járó),
- Kaposi sarcoma,
- Leukoenchephalopathia (progresszív multifokális),
- Lymphoma (agyi érintettséggel),
- Lymphoma (Burkitt),
- Lymphoma (immunoblastos),
- Lymphoma (külön megnevezés nélkül),
- Méhnyakrák (invazív, 15 évesnél idősebb betegeknél),
- Mycobacterium avium, Mycobacterium kansasii okozta
megbetegedések (disszeminált vagy extrapulmonális),
- Mycobacterium tuberculosis okozta megbetegedések
(pulmonális, 15 évesnél idősebb betegeknél),
- Mycobacterium okozta megbetegedések (a fent említett
törzsektől eltérő, vagy ismeretlen törzsek okozta
megbetegedések, disszeminált, vagy extrapulmonális
formában),
- Pneumonia (Pneumocystis carinii okozta),
- Pneumonia (interstitialis lymphoid, 15 évesnél fiatalabb
gyermekeknél),
- Pneumonia (visszatérő jelleggel, 15 évesnél idősebb
betegeknél),
- Salmonella törzs okozta septicaemia (nem typhoid,
visszatérő),
- Toxoplasmosis (az agy érintettsége, egy hónaposnál
idősebb betegeknél).
Epidemiológiai
kritérium
---
Laboratóriumi
kritérium
(HIV-fertőzés) felnőttek, serdülőkorúak és 18 hónapos
vagy annál idősebb gyermekek esetén:
Az alábbi két feltétel közül legalább az egyik:
- A HIV-ellenanyag kimutatására irányuló szűrővizsgálat
vagy kombinált szűrővizsgálat (HIV- ellenanyag és HIV
p24 antigén) pozitív eredménye egy specifikusabb
ellenanyag vizsgálattal (pl. Western blot, LIA)
megerősítve.
- A minta pozitív vizsgálati eredménye az alábbi három
módszer egyikével:
-A HIV-nukleinsav (HIV-RNS vagy HIV-DNS)
kimutatása,
-A HIV kimutatása HIV p24 antigén vizsgálattal,
beleértve a neutralizációs vizsgálatot is,
-A HIV izolálása.
(HIV-fertőzés) 18 hónaposnál fiatalabb gyermekek
esetén:
A minta (a köldökzsinórvér kivételével) pozitív
vizsgálati eredménye az alábbi három módszer
egyikével:
- A HIV izolálása,
- A HIV-nukleinsav (HIV-RNS vagy HIV-DNS)
kimutatása,
- A HIV kimutatása HIV p24 antigén vizsgálattal, az
egy hónapos vagy annál idősebb gyermekek
esetében beleértve a neutralizációs vizsgálatot is.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai
vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai
vizsgálat:
Kötelező. A HIV-fertőzöttség megállapítása,
illetve az AIDS diagnózisának felállítása csak
verifikált HIV-pozitív eredmény alapján
lehetséges. A HIV-ellenanyag, illetve HIV antigén
vizsgálat elvégzése céljából alvadásgátló nélkül,
sterilen vett vérminta küldendő a szerzett
immunhiányos tünetcsoport terjedésének
meggátolása érdekében szükséges intézkedésekről
és a szűrővizsgálat elrendeléséről szóló
rendeletben kijelölt laboratóriumokba. (A hazai
HIV klinikai mikrobiológiai diagnosztikai és
járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai
szűrővizsgálati lehetőségeket és szabályokat a
fenti jogszabály tartalmazza.)
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3.Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező, a HIV-pozitív személy szexuális partnereinél,
illetve a környezetében élő, a tőle feltehetően fertőződött
személyeknél vírusszerológiai (HIV antigén/ellenanyag)
vizsgálatot kell végeztetni a fertőzöttség megállapítása
céljából.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Egyéb jogszabály alapján.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Az egészségügyi dolgozók alábbiakban felsorolt
expozíciója esetén minél hamarabb, lehetőleg 2 órán belül
a Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet
Immunológia osztályával, illetve a megyei
népegészségügyi szakigazgatási szervvel folytatott
konzultáció alapján antiretrovirális kezelést kell kezdeni.
A HIV-fertőzés kockázatával járó kiemelt expozíciók:
fertőző anyag véletlen befecskendezése, HIV-kontaminált
eszközzel szúrt seb vagy vágott sérülés, HIV-pozitív beteg
artériájába vagy vénájába bekötött tűvel vagy kanüllel
történt sérülés, nyálkahártya vagy nagyobb bőrterület
tartós kontaminációja HIV-pozitív személy vérével, véres
váladékával, liquorával, ondójával vagy
hüvelyváladékával.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Vérrel történő terjedés gyanúja vagy halmozott
előfordulás esetén a terjesztő közeg felderítése kötelező.
Ancylostomiasis
Ancylostomatosis, horogféreg-betegség, BNO10: B76.0
1. Kórokozó:Ancylostoma duodenale, Necator americanus
2.Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell jelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai és az epidemiológiai
feltételek.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumLegalább kettő a következők közül: viszkető
bőrjelenségek, gyomor- és bélpanaszok, anémia.
Epidemiológiai kritériumEndémiás területen történt tartózkodás a lappangási
időben.
Laboratóriumi kritériumPeték vagy lárvák a vizsgálati mintában.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A kórokozó kimutatása esetén a
mintát megerősítő vizsgálatra járványügyi
feladatok ellátására kijelölt laboratóriumba kell
küldeni. A kísérő iraton meg kell jelölni a
fertőződés feltételezett helyét (ország).
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3.Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteggel közös külföldi utazáson részt vettek felkutatása.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A külföldi utazáson részt vettek szűrővizsgálatára minta
küldendő a járványügyi feladatok ellátására kijelölt
laboratóriumba.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Anthrax
Lépfene, BNO10: A22
1. Kórokozó:Bacillus anthracis
2.Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően
sürgősséggel is jelentendő a megbetegedés helye szerint illetékes kistérségi
népegészségügyi intézetnek és az ÁNTSZ-OEK-nek, ügyeleti időben a
népegészségügyi szakigazgatási szerv ügyeletének és az ÁNTSZ-OEK
ügyeletének. Járványügyi értesítést kell küldeni a területileg illetékes hatósági
állatorvosnak is.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetA bőr-, illetve a tüdőanthrax klinikai feltételeinek
megfelelő megbetegedés.
Valószínűsíthető eset- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és kapcsolat
anthraxban megbetegedett állattal, vagy abból származó
anyaggal (élelmiszer, irha, stb.),
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a beteg
környezetében élő, a betegségre fogékony állatok
körében váratlan elhullás következik be a lappangási
időben,
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és kapcsolat
bizonyítottan anthrax okozta bioterror-eseménnyel,
- azonos helyen és időben legalább kettő, a bőr-, illetve a
tüdőanthrax klinikai feltételeinek megfelelő
megbetegedés előfordulása (közös forrással vagy
terjesztő közeggel való érintkezés).
Megerősített esetTeljesül a klinikai feltételek és laboratóriumi feltételek
legalább egyike.
Ha a megerősített eset a lappangási időben nem volt
kapcsolatban anthraxra fogékony állattal, vagy azokból
származó termékekkel (bőr, stb.), akkor fel kell vetni a
bioterror-cselekménnyel kapcsolatos expozíció gyanúját.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumJelentkezik az alábbi klinikai formák legalább egyike:
Bőranthrax
Az alábbi két tünet legalább egyike:
- fájdalmatlan papula vagy vesicula,
- ödémával övezett, fájdalmatlan bemélyedő pokolvar
(eschar).
Bélanthrax
- Láz vagy lázas állapot,
és az alábbi két tünet legalább egyike:
- heves hasi fájdalom,
- hasmenés.
Tüdőanthrax
- Láz vagy lázas állapot,
és az alábbi két tünet legalább egyike:
- akut légzési nehézség (ARDS),
- a mediastinum kiszélesedésének radiológiai
bizonyítéka.
Agyhártya/agyvelőanthrax
(meningeális/meningoecephalitis-anthrax)
- láz,
és az alábbi három tünet legalább egyike:
- görcsroham,
- eszméletvesztés,
- meningeális tünetek.
Anthrax septicaemia (vérmérgezés).
Epidemiológiai kritériumAz alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- állatról emberre való terjedés,
- a betegségre fogékony állatok körében váratlan elhullás,
- közös forrással, terjesztő közeggel való érintkezés,
- fertőzött élelmiszerrel, ivóvízzel való érintkezés.
Laboratóriumi kritériumA Bacillus anthracis izolálása klinikai mintából.
A Bacillus anthracis nukleinsav kimutatása klinikai
mintában.
(Klinikai tünetek hiányában az orrból tamponnal vett
minta pozitív eredménye nem alkalmas az eset
diagnózisának felállítására.)
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges. A beteget az esetlegesen gyorsan romló klinikai állapotára
tekintettel kórházban kell kezelni gyógyulásáig.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Bőranthrax esetében a pustula,
carbunculus vagy más elváltozás sterilen vett
váladékát futárral kell beküldeni az ÁNTSZ-OEK
Veszélyes Kórokozók Nemzeti Referencia-
laboratóriumába. Tüdőanthrax esetében köpetet,
vért, biopsziával vett szövetmintát, bélanthrax
esetében székletet, meningitis/meningoencephalitis
esetén liquort és vért kell beküldeni. Septicaemiás
szövődmény esetében vért kell haemocultura
palackban megfelelően csomagolva a
laboratóriumba küldeni diagnosztikus vizsgálatra.
Ha valamilyen ok miatt a beteg életében a
laboratóriumi vizsgálat nem történhetett meg,
boncolási anyag (lép, esetleg egyéb szervek)
küldendő be laboratóriumi vizsgálatra csiszolt
üvegdugós porüvegben. A mintavételkor viselt
egyszer használatos gumikesztyűt, és egyéb
mintavételi, illetve védelmi eszközöket el kell
égetni. Bioterror-esemény gyanúja esetén az azzal
epidemiológiai kapcsolatban lévő betegtől
származó klinikai mintákat és az eseményhez
kapcsolódó környezeti mintákat haladéktalanul,
futárral kell küldeni az ÁNTSZ-OEK Veszélyes
Kórokozók Nemzeti Referencia-laboratóriumába.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Bőr- és bélanthrax esetében folyamatos és zárófertőtlenítés, tüdőanthrax
esetében szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés végzendő.
3.Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges. (Bioterror-cselekmény során feltehetően
exponálódott személyek orrtampon vizsgálata nem szükséges.)
3.3. Járványügyi megfigyelés:Munkahelyi fertőzés esetén a dolgozókat egy hétig meg kell
figyelni. Anthraxban elpusztult állat húsának feldolgozása
vagy elfogyasztása esetén a fogyasztók 7 napos járványügyi
megfigyelése szükséges. Igazolt vagy valószínű bioterror
cselekmény során exponálódott személyeket az expozíció
jellegének megfelelő időtartamra kell járványügyi megfigyelés
alá helyezni (orális, vagy kontakt expozíció: 7 nap, légúti 60
nap).
3.4. Postexpozíciós profilaxis:A járványügyi megfigyelés alá vont személyek közül a gyanús
bőrfertőzésben szenvedőknél azonnal antibiotikum terápiát kell
kezdeni. Az anthraxban elpusztult állat húsát fogyasztókat, és
az igazolt vagy valószínű bioterror cselekmény során
exponálódott személyeket postexpozíciós profilaxisban kell
részesíteni.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
3.7. Egyéb intézkedések:A fertőzőforrás-kutatás és a terjesztő közeg felderítésének
során az illetékes állatorvossal kell együttműködni.
Botulizmus
BNO10: A5.10
1. Kórokozó:A Clostridium botulinum A, B, E és F típusú neurotoxint (botulotoxin) termelő
biovariánsai okoznak emberi megbetegedést. Európában, és így hazánkban is a
B toxint termelő típus a leggyakoribb.
2.Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően
sürgőséggel is jelentendő telefonon a megyei népegészségügyi szakigazgatási
szervnek és az ÁNTSZ-OEK részére.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetKlinikai kritériumok megléte.
Valószínűsíthető esetAkinél teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetAkinél teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumLegalább egy az alábbi klinikai tünetegyüttesek
közül:
Élelmiszer eredetű és seb okozta botulizmus
az alábbi két tünet legalább egyike:
- Bilaterális agyideg érintettség (pl. kettős látás, homályos
látás, nyelési zavar, bulbáris gyengeség)
- Perifériás szimmetrikus paralízis.
Jellemző lehet a bénulásos tünetek gyors
progrediálása.
Csecsemőkori botulizmus
Legalább egy az alábbi hat tünet közül:
- székrekedés,
- lehangoltság,
- étvágytalanság,
- szemhéjcsüngés,
- nyelési zavar,
- általános izomgyengeség.
Ez a forma 12 hónaposnál idősebb gyermekek és ritkán
felnőttek esetében is kialakulhat, a normál gyomor-
bélflóra megváltozása vagy hiánya során.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább
egyike:
- azonos élelmiszer fogyasztása laboratóriumi
vizsgálattal igazolt, botulizmusban szenvedő beteggel,
- szennyezett eszköz (pl.: tű) közös használata,
- szennyezett élelmiszer/ivóvíz fogyasztása,
- két héten belül friss fertőzött sebe volt,
- két héten belül invazív eszközös beavatkozás történt
szennyezett eszközzel (pl. injekciós droghasználat).
Laboratóriumi kritériumAz alábbi három feltétel legalább egyike:
- Botulotoxin kimutatása vérsavóból, székletből vagy a
beteg által fogyasztott ételből,
- a C. botulinum izolálása székletből (csecsemőkori
botulizmus esetén),
- b C. botulinum izolálása a sebből vett mintából (seb
okozta botulizmus esetén).
2.2. Elkülönítés:Elkülöníteni nem szükséges, de a szakszerű gyógykezelés biztosítása céljából
intenzív osztállyal (lélegeztető készülék) rendelkező kórházba kell a beteget
utalni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegtől haladéktalanul, lehetőleg az
antitoxikus terápia megkezdése előtt 20 ml
alvadásgátló nélküli vért kell venni, és - előzetes
telefonos értesítéssel egy időben - haladéktalanul
az ÁNTSZ-OEK Bakteriológiai osztályára kell
küldeni. Csecsemő-botulizmus gyanúja esetén
székletmintát kell beküldeni. A házilag készített
gyanús élelmiszerből a kistérségi népegészségügyi
intézet munkatársa vesz mintát, és azt a területileg
illetékes megyei élelmiszer-mikrobiológiai
laboratóriumba küldi.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3.Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteg által evett gyanúsított élelmiszert fogyasztók
felkutatása kötelező. A beteggel azonos, vélhetően a kórokozót
közvetítő élelmiszert fogyasztókat kórházi megfigyelés alá kell
helyezni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Az azonos ételt fogyasztók esetében a mikrobiológiai
laboratóriumi vizsgálatokat el kell végezni tünetmentesség
esetén is, pozitív eredmény esetén az antitoxikus terápiát
azonnal meg kell kezdeni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A laboratóriumi vizsgálat negatív eredményéig azon
személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik azonos, a
megbetegedést (vélhetően) közvetítő élelmiszert fogyasztottak
a beteggel.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező, és a gyanúsított élelmiszer mikrobiológiai vizsgálatát
is el kell végezni.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező. Ha a terjesztő közfogyasztásra szánt élelmiszer,
akkor az illetékes hatóságot értesíteni kell a szükséges
intézkedések megtétele érdekében.
Brucellosis
Bang-kór, máltai láz, unduláló láz, BNO10: A23
1. Kórokozó:Brucella melitensis (hazánkban nem fordul elő), B. abortus, B. suis, B. canis.
2.Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Értesíteni kell a fertőzés helye
szerint illetékes hatósági állatorvost is.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAkinél láz jelentkezik
és az alábbi hét tünet közül legalább egy:
- izzadás (heves, kellemetlen szagú, különösen
éjszaka jelentkező),
- hidegrázás,
- izületi fájdalom,
- gyengeség,
- depresszió,
- fejfájás,
- anorexia.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi három epidemiológiai kapcsolat legalább
egyike:
- szennyezett élelmiszerrel/ivóvízzel való érintkezés,
- fertőzött állat tejének vagy tejtermékeinek fogyasztása,
- állatról emberre terjedő fertőzés, közvetlen érintkezés
fertőzött állatokkal, váladékaikkal, pl. ellésnél,
vágóhídon.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi három feltétel legalább egyike:
- Brucella spp. izolálása klinikai mintából (gyanú esetén
is BSL-3 szintű laboratóriumban),
- Brucella spp. nukleinsav kimutatása,
- Brucella spp-vel szembeni specifikus ellenanyagok
kimutatása.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges. A szakszerű antibiotikus gyógykezelés érdekében a beteget az
akut szakban kórházba kell utalni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Beküldendő alvadásgátló nélkül vett
vérminta a járványügyi feladatok ellátására kijelölt
mikrobológiai laboratóriumba immunszerológiai
vizsgálatra. Akut szakban ajánlott nyirokcsomó,
csontvelőminta beküldése tenyésztés és PCR-
vizsgálat céljából az ÁNTSZ-OEK Veszélyes
Kórokozók Nemzeti Referencia-laboratóriumába.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3.Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A fertőzésnek kitett dolgozóktól megbetegedésük esetén akkor
is vért kell küldeni agglutinációs vizsgálatra a járványügyi
feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba, ha
a típusos tüneteik miatt a brucellosis gyanúja egyébként nem
merülne fel.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Azon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik a
beteggel közös forrásból exponálódtak, és a tünetek
jelentkezése esetén el kell kezdeni célzott terápiájukat.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező. Az eredményről a területileg illetékes hatósági
állatorvost értesíteni kell.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
3.7. Egyéb intézkedések:A fertőzőforrás-kutatásnak és a terjesztő közeg felderítésének
eredményéről az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságot
(élelmiszer), vagy az egészségügyi szolgáltatót (vér, anyatej,
transzplantátum) haladéktalanul értesíteni kell.
Campylobacteriosis
Campylobacter fertőzés, campylobacter enteritis, BNO10: A04.5
1. Kórokozó:A Campylobacter genusba 19 species, illetve subspecies tartozik. Humán
klinikai jelentősége főként a C. jejuni és a C. coli törzseknek van.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai kritériumok.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai és epidemiológiai kritériumok.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és laboratóriumi kritériumok.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi három tünet legalább egyike:
- hasmenés (többnyire vizes, néha véres),
- hasi fájdalom (gyakran köldöktáji),
- láz.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezet élelmiszer/víz fogyasztása,
- szennyezett élelmiszer kezelése (ételkészítés),
- állatról emberre való terjedés (pl. kontaktus házi
kedvencekkel),
- emberről emberre való terjedés.
Laboratóriumi kritériumCampylobacter spp. izolálása és azonosítása székletből
vagy vérből.
2.2. Elkülönítés:Kötelező, a beteg otthonában, tartózkodási helyén elkülönítendő.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai
mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető a
Campylobacter spp. izolálása székletből vagy
vérből.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén az első
diagnosztikus vizsgálatot a járványügyi feladatok
ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni,
ugyanitt történik a Campylobacter spp. azonosítása.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
A klinikai gyógyulást követően
székletbakteriológiai felszabadító vizsgálatot
kizárólag azon személyeknél kell elvégezni, akik
0-3 éves gyermekek közösségébe járnak, és akik
anyatejet adnak. Az ilyen személyek a
közösség/intézmény látogatását, illetve
tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a
gyógyulás (antibiotikus kezelés) után két nap
múlva elkezdett, két egymást követő napon levett
egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata
negatív eredménnyel jár.
2.4. Fertőtlenítés:A beteg, illetve a betegségre gyanús személy környezetében folyamatos
fertőtlenítést kell végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező, az azonos, feltételezhetően a fertőzést terjesztő ételt
fogyasztók szűrővizsgálatát el kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteg családi vagy intézeti környezetében élő személyeket
az utolsó érintkezéstől számított 5 napi időtartamra
járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Chikungunya-láz
BNO10: A9200, A9210
1. Kórokozó:A Togaviridae család Alphavírus nemzetségéhez tartozó, arbovírusok közé
sorolt Chikungunya-vírus.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell jelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTeljesül a klinikai és az epidemiológiai feltétel.
Megerősített esetTeljesül a laboratóriumi feltételek egyike, függetlenül a
klinikai feltételtől.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumHirtelen fellépő, 38,5oC-nál magasabb láz, és más oknak
nem tulajdonítható, súlyos arthralgia/arthritis.
Epidemiológiai kritériumEndémiás területen történt tartózkodás, ahol a tünetek
kezdetét megelőző 15 napban a vírus terjedését észlelték.
Laboratóriumi kritériumAz akut szakaszban az alábbiak közül legalább egy:
- vírusizolálás,
- a vírusnukleinsav kimutatása PCR-vizsgálattal,
- IgM osztályba tartozó specifikus ellenanyagok
kimutatása az akut vagy a convalescens szakból
származó egyetlen vérmintából,
- a vírus-specifikus ellenanyagok szerokonverziója három
hét eltéréssel vett vérmintákban.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén beküldendő
három hét különbséggel vett savópár az ÁNTSZ-
OEK Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia-
laboratóriumába.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzettNem szükséges.
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező, ha a beteg a lappangási időben nem járt endémiás
területen, vagy vér-, szövet-, illetve szervdonáció révén történő
fertőződésének lehetősége merült fel.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Vér-, szövet- vagy szervdonáció révén történt fertőződés
gyanúja esetén a donáció azonosítása kötelező.
3.7. Egyéb intézkedések:Vér-, szövet- vagy szervdonáció révén történt fertőződés
gyanúja esetén értesítendő az érintett egészségügyi intézmény.
Cholera
BNO10: A00
1. Kórokozó:Vibrio cholerae O1, valamint a Vibrio cholerae O139.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Az értesülést
követően az eset sürgőséggel is jelentendő. Egy megbetegedést csak egyszer
kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset-
Valószínűsíthető esetMinden olyan eset, akinél teljesülnek a klinikai feltételek
és fennáll az epidemiológiai kapcsolat
Megerősített esetMinden olyan eset, akinél teljesülnek a klinikai és
laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi két
tünet legalább egyike:
- hasmenés,
- hányás.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- közös forrással való érintkezés,
- emberről emberre való terjedés,
- szennyezett élelmiszerrel, illetve ivóvízzel való
érintkezés,
- környezeti expozíció.
Laboratóriumi kritériumA Vibrio cholerae izolálása klinikai mintából
és
- az O1 vagy O139 antigén kimutatása az izolátumban,
vagy
- a cholera-enterotoxin vagy a cholera-enterotoxin gén
kimutatása az izolátumban.
2.2. Elkülönítés:A beteget kórházi fertőző osztályon kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
Kötelező. A valószínűsített betegtől származó
székletmintát az ÁNTSZ-OEK laboratóriumába
kell küldeni. Amennyiben V. cholerae gyanús
diagnosztikai vizsgálat:baktériumtörzs kerül izolálásra a klinikai
mikrobiológiai laboratóriumban vagy járványügyi
feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai
laboratóriumban, a törzset járványügyi érdekből
végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat
céljából megerősítő vizsgálatra - telefonon történő
bejelentést követően - haladéktalanul az ÁNTSZ-
OEK laboratóriumába kell beküldeni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Kötelező, a felszabadító vizsgálatot a járványügyi
feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai
laboratóriumban kell elvégezni. A cholerából
gyógyult személyt addig kell elkülöníteni, amíg a
klinikai gyógyulás és az antibiotikum-kezelés
befejezése után 48 óra múlva elkezdett
bakteriológiai székletvizsgálat két egymást követő
napon negatív eredményt ad.
2.4. Fertőtlenítés:Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező. Azokat, akik a beteggel, illetve a betegségre
valószínűsített személyekkel közvetlenül érintkeztek, fel kell
kutatni, és 5 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
A kontakt személyeket el kell tiltani 0-6 éves
gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben/
intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos
veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő
élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben,
vízművekben történő munkától, anyatej adásától,
anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen
betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől, és a
szájon át adott gyógyszerek kezelésétől.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A járványügyi megfigyelés alá helyezett személyektől
székletmintát kell venni, és járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat céljából bakteriológiai
vizsgálatra kell küldeni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Azokat, akik a beteggel, illetve a betegségre valószínűsített
személyekkel közvetlenül érintkeztek, 5 napra járványügyi
megfigyelés alá kell helyezni. A bakteriológiai szűrővizsgálat
során pozitívnak talált személyeket, mint vibrió hordozókat
járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a vibrió hordozás
időtartamára a fent említett munkaköröktől/tevékenységtől
továbbra is el kell tiltani. A vibrió hordozó személy
járványügyi ellenőrzésének megszüntetésére vonatkozó eljárás
azonos a betegekre vonatkozó felszabadító vizsgálattal.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Kötelező.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Congenitalis Rubeola Syndroma
CRS, BNO10: P35.0
1. Kórokozó:A Togaviridae család, Rubivírus genusát alkotó Rubeola vírus.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A CRS 2 éves korig bejelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek.
Valószínűsíthető esetMinden olyan halvaszületett vagy újszülött csecsemő, akit
nem vizsgáltak, vagy akinél a vizsgálat negatív
eredménnyel zárult és az alábbi két feltétel legalább
egyike teljesül:
- a congenitalis rubeolával kapcsolatos klinikai
feltételek közül legalább egy az (A) kategóriából,
- a congenitalis rubeola feltételei teljesülnek.
Megerősített esetMinden olyan halvaszületett csecsemő, akire teljesülnek a
laboratóriumi feltételek
vagy
minden olyan csecsemő, akinél teljesülnek a
laboratóriumi feltételek és teljesül az alábbi két feltétel
legalább egyike:
- epidemiológiai kapcsolat,
- a congenitalis rubeola klinikai feltételei közül
legalább egy az (A) kategóriából.
Azt az újszülöttet, akinél pozitív laboratóriumi eredményt
állapítanak meg, de az anya terhesség alatti
kórtörténetében nem szerepel rubeola és nem teljesülnek
az (A) kategória klinikai feltételei, rubeola
megbetegedésként kell bejelenteni.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden egy évnél fiatalabb csecsemő vagy minden
halvaszületett csecsemő, akire teljesülnek az alábbiak:
- az (A) kategória feltételei közül legalább kettő
vagy
- egy feltétel az (A) és egy a (B) kategóriában:
(A) kategória
- szürkehályog,
- kongenitális zöldhályog,
- kongenitális szívbetegség,
- halláskárosodás,
- pigmentretinopátia,
(B) kategória
- purpura,
- lépmegnagyobbodás,
- kisfejűség (mikrokefália),
- fejlődési visszamaradottság,
- Meningo-encephalitis,
- a csont radiolucens elváltozása.
Sárgaság, amely a születést követő 24 órán belül
jelentkezik.
Epidemiológiai kritériumMinden olyan újszülött vagy halvaszületett csecsemő,
akinek az anyjánál laboratóriumilag megerősítetten a
vertikális fertőzéssel átadott rubeolafertőzést
diagnosztizálták.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi négy feltétel legalább egyike:
- rubeolavírus izolálása klinikai mintából,
- rubeolavírus nukleinsav kimutatása,
- rubeolavírussal szembeni specifikus ellenanyagok
(IgM) kimutatása,
- rubeola IgG antitest perzisztálása 6-12 hónapos kor
között (legalább két minta, hasonló rubeola-specifikus
IgG titerrel).
A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus szerint
kell értelmezni.
2.2. Elkülönítés:Kötelező.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a diagnózis
tisztázása céljából alvadásgátló nélkül, sterilen vett
két vérmintát kell küldeni az ÁNTSZ-OEK
Vírusdiagnosztikai osztályára.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
12 hónaposnál fiatalabb, CRS-ben szenvedő
csecsemők elkülönítése akkor szüntethető meg, ha a
vizelet és a torokváladék már nem tartalmaz
rubeolavírust.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Cryptosporidiosis
BNO10: A 04.2
1. Kórokozó:Cryptosporidium parvum
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTeljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
Megerősített esetTeljesül a klinikai és laboratóriumi feltétel.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi négy tünet legalább egyike:
- híg, vizes hasmenés,
- görcsös hasi fájdalom,
- rossz közérzet, étvágytalanság,
- hányinger, hányás.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- emberről emberre való terjedés,
- közös forrással való érintkezés,
- állatról emberre való terjedés,
- szennyezett élelmiszerrel, illetve ivóvízzel való
érintkezés,
- környezeti expozíció.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi négy feltétel legalább egyike:
- Cryptosporidium peték kimutatása a székletben,
- Cryptosporidium kimutatása a bélnedvben vagy a
vékonybélből vett szövettani mintában,
- Cryptosporidium nukleinsav kimutatása a székletben,
- Cryptosporidium antigén kimutatása a székletben.
2.2. Elkülönítés:A beteg otthonában, tartózkodási helyén a hasmenés fennállásáig
elkülönítendő.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Székletminta küldendő vizsgálatra
parazitológiai laboratóriumba.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén az első
diagnosztikus vizsgálatot is a járványügyi feladat
elvégzésére kijelölt laboratóriumban kell elvégezni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező. A kontakt személyek szűrővizsgálatát el kell
végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteg környezetében élő azon személyeket, akik 0-3 éves
gyermekek közösségébe járnak, akik egészségügyi
intézmények ápoltjai, akik a betegellátás során étel- és
gyógyszerosztást végeznek, anyatejet adnak/kezelnek, 7 napra
járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ezen személyeket a
járványügyi megfigyelés időtartamára munkakörüktől,
tevékenységüktől el kell tiltani. Közösség, intézmény
látogatását, foglalkozásukat, tevékenységüket csak akkor
folytathatják, ha a járványügyi megfigyelés alatt enterális
tünetek nem jelentkeznek, és egy alkalommal vett
székletmintájukból a kórokozó nem mutatható ki.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Diphtheria
Torokgyík, BNO10: A36
1. Kórokozó:Corynebacterium diphtheriae
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített
eset/megbetegedés. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A
megbetegedés az értesülést követően sürgőséggel is jelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a diftéria klinikai feltételei és az
epidemiológiai feltétel.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumLégzőszervi diftéria:
Lázzal járó felső légúti megbetegedés és az alábbi
két tünet legalább egyike:
-álhártyás torokgyulladás (krupp),
vagy
-álhártyásodás az alábbi három terület legalább egyikén:
-mandula,
-garat,
-orr.
Nazális diftéria:
Egyik vagy mindkét orrnyílásból származó orrváladék
kezdetben tiszta, majd véres.
Bőrdiftéria:
Bőrelváltozások.
Diftéria más területeken:
Kötőhártya vagy nyálkahártya elváltozása.
Epidemiológiai kritériumKözvetlen érintkezés beteggel vagy tünetmentes kórokozó hordozó emberrel.
Laboratóriumi kritériumToxintermelő C. diphtheriae vagy C. ulcerans izolálása a
beteg vizsgálati anyagából.
2.2. Elkülönítés:A beteget infektológiai osztályon kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Diagnosztikus, illetve felszabadító
vizsgálat céljára a beteg torkából és orrából, egyéb
lokalizáció esetén (vulva, sebdiphtheria) pedig
ezekről a helyekről vett váladékot kell küldeni az
ÁNTSZ-OEK-ba bakteriológiai és toxinkimutatási
vizsgálatra. A vizsgálati anyag vétele előtt nem
szabad helyi kezelést (torokecsetelést, öblítést stb.)
végezni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Kötelező a beteg antibiotikus kezelésének
befejezése után 48 óra múlva a 2 napos időközzel, 2
alkalommal végzett bakteriológiai vizsgálat.
2.4. Járványügyi
ellenőrzés:
Ha a felszabadító vizsgálat eredménye pozitív, de a beteg klinikai állapota nem
indokolja a kórházi elkülönítést, azt meg lehet szüntetni, azonban a gyógyult
beteget a kórokozó-hordozás tartamára járványügyi ellenőrzés alá kell
helyezni, és el kell tiltani a 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, kórházi
sebészeti, szülészeti, egyéb műtéti és gyermekosztályon végzendő munkájától,
valamint tejkezeléstől.
2.5. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteggel a megbetegedés kezdete előtti hét napban
érintkezett, szoros kontaktusba került személyeket fel kell
kutatni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Az antibiotikum prevenció megkezdése előtt fertőzőforrás
kutatás céljából orr-, torokváladékot kell venni és a
járványügyi feladatok elvégzésére kijelölt laboratóriumba kell
küldeni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteggel érintkezett személyeket az utolsó érintkezéstől
számított 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:A járványügyi megfigyelés alá vett személyeket 7 napos
antibiotikum-prevencióban kell részesíteni.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező. A tünetmentes ürítőket járványügyi ellenőrzés alá
kell helyezni, és antibiotikus kezelésben kell részesíteni.
3.6. Védőoltás:Kötelező. A beteg környezetében élőket a legrövidebb időn
belül aktív immunizálásban kell részesíteni, a 6 éven aluli
gyermekek szükséges oltását az ÁNTSZ-OEK Járványügyi
osztályával történt megbeszélés alapján egyedileg kell
mérlegelni.
Dysenteria - amoebiasis
BNO10: A06
1. Kórokozó:Entamoeba histolytica
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Ha a beteg trópusi országból
érkezett, ezt a bejelentésben közölni kell.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetKlinikai kritériumok megléte.
Valószínűsíthető esetKlinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Megerősített esetKlinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi tünetek legalább egyike:
- hasmenés (enyhe krónikus formától a súlyos vérhas
jellegűig),
- bizonytalan hasi fájdalom,
- tenesmus.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- trópusi területen történt tartózkodás,
- szennyezet (fekáliával szennyezett) élelmiszer/ivóvíz
fogyasztása,
- szennyezett, zsúfolt környezet, az alapvető higiénés
feltételek hiánya,
- a beteg/kórokozó-hordozó személlyel történt kapcsolat.
Laboratóriumi kritériumIntestinalis amoebiasis
- Az E. histolytica ciszták vagy trofozoiták izolálása
székletből vagy
- az E. histolytica trofozoiták izolálása biopsziás, vagy
fekélyből vett szövetmintából,
- az E. histolytica trofozoiták izolálása a fogyasztott
élelmiszerből.
Extraintestinalis amoebiasis
- Az E. histolytica ciszták izolálása extraintestinalis
szövetmintából.
(Szeropozitivitás csak hosszú ideje fennálló,
extraintestinális fertőzésre jellemző.)
2.2. Elkülönítés:Csak a heveny bél-amoebiasisban szenvedő beteget kell a klinikai gyógyulásig
elkülöníteni kórházban, vagy otthon. Az elkülönítés addig tart, amíg a
felszabadító székletvizsgálat 2 egymást követő napon negatív eredményeket
nem ad. Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig
pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá
kell helyezni, míg székletének ismételt vizsgálata nem ad egymás után
következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá
vont személyt el kell tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen
közösségekben/intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos
veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok
kezelésétől, a közétkeztetésben, vízművekben való tevékenységtől, anyatej
adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen
betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől és a szájon át adott
gyógyszerek kezelésétől.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A székletet a járványügyi feladatok
ellátására kijelölt parazitológiai laboratóriumba kell
beküldeni. Szöveti amoebiasis gyanúja esetén
szerológiai vizsgálatra alvadásgátló nélkül, sterilen
vett vérmintát lehet az ÁNTSZ-OEK Parazitológiai
osztályára küldeni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
A klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés
befejezése után 48 óra múlva elkezdett, 2 egymást
követő napon vett székletmintát kell a járványügyi
feladat végzésére kijelölt, területileg illetékes
parazitológiai laboratóriumba beküldeni.
2.4. Járványügyi
ellenőrzés:
Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az
elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni,
míg székletének ismételt vizsgálata nem ad egymás után következő napokon
kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell
tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen
közösségekben/intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos
veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok
kezelésétől, a közétkeztetésben, vízművekben való tevékenységtől, anyatej
adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen
betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől és a szájon át adott
gyógyszerek kezelésétől.
2.5. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteggel szoros otthoni környezetben élők székletének
laboratóriumi vizsgálatát el kell végezni a cystaürítés
felderítése érdekében.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteggel epidemiológiai kapcsolatban lévő személyeket 7
napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A
járványügyi megfigyelés alá helyezett azon személyeket, akik
a 2.4. pontban megjelölt közösségekbe, intézménybe járnak,
illetve munkakört, tevékenységet folytatnak, a közösség,
intézmény látogatásától, illetve munkakörüktől,
tevékenységüktől el kell tiltani. A közösség, intézmény
látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket abban az
esetben folytathatják, ha a megfigyelési idő 4. napja után egy
alkalommal vett székletminta vizsgálata negatív eredményt
adott. A szűrővizsgálat során pozitívnak bizonyult
személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi
ellenőrzés alá kell helyezni. A fenti közösségek/intézmények
látogatását, illetve munkakörüket/tevékenységüket csak akkor
folytathatják, ha székletvizsgálat eredménye negatívvá válik.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező. A beteggel epidemiológiai kapcsolatban lévő
személyeket (pl. azonos háztartásban élők, szexuális partner,
stb.) ki kell kérdezni.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező. Ha a terjesztő közeg közfogyasztásra szánt
élelmiszer vagy víz, az illetékes hatóságot értesíteni kell a
szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Dysenteria - Shigellosis
Vérhas, bakteriális dysenteria, BNO10: A03
1. Kórokozó:A Shigella genus A-D alcsoportokba sorolt tagjai. Leggyakrabban a Shigella
sonnei (D alcsoport) és a Shigella flexneri (B alcsoport), ritkán a Shigella
dysenteriae és a Shigella boydii.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesül a klinikai feltétel.
Valószínűsíthető esetTeljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
Megerősített esetTeljesül a klinikai és laboratóriumi feltétel.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi tünetek legalább egyike:
- hasmenés (gyakori híg, nyákos, esetleg gennyes, véres
széklet),
- láz,
- hányás,
- hasi fájdalom,
- görcsös székelési inger (tenezmus).
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- érintkezés fertőzött emberrel,
- kontaminált élelmiszer, illetve ivóvíz fogyasztása,
- fürdés szennyezett vízben.
Laboratóriumi kritériumA Shigella faj izolálása székletből. (El kell végezni aShigella alcsoport-meghatározást.)
2.2. Elkülönítés:Otthonában, tartózkodási helyén, de ha a lefolyás súlyos, szövődményes, akkor
kórházi fertőző osztályra kell szállítani. Az elkülönítés addig tart, amíg a
klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 óra múlva
elkezdett bakteriológiai székletvizsgálat 2 egymást követő napon negatív
eredményt nem ad. Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még
mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi
ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt bakteriológiai vizsgálata
nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A
járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0-6 éves
gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben/intézményekben a
gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől,
közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől; a közétkeztetésben,
vízművekben való munkától, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való
foglalkozástól; a közvetlen betegellátás során betegélelmezésben való
részvételtől és a szájon át adott gyógyszerek kezelésétől.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A székletmintákat a betegség kezdetén az
antibiotikus kezelés előtt kell venni, és a
megbetegedés helye szerint illetékes járványügyi
feladat ellátására kijelölt bakteriológiai
laboratóriumba kell küldeni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Kötelező, a klinikai gyógyulás után, vagy az
antibiotikus kezelés befejezését követő 48 óra
múlva kell megkezdeni.
2.4.Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteggel kapcsolatban lévőket ki kell kérdezni, járványügyi
vizsgálatot kell végezni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A kontakt személyek és az azonos ételt fogyasztók
szűrővizsgálatát el kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteggel közvetlenül érintkezett személyeket 7 napi
időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A
járványügyi megfigyelés alá helyezett azon személyeket, akik
a 2.2. pontban megjelölt közösségekbe/intézménybe járnak,
illetve munkakört/tevékenységet folytatnak, a
közösség/intézmény látogatásától, illetve
munkakörüktől/tevékenységüktől el kell tiltani. A
közösség/intézmény látogatását, illetve
munkakörüket/tevékenységüket abban az esetben folytathatják,
ha a megfigyelési idő 4. napja után egy alkalommal vett
székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredményt adott.
A szűrővizsgálat során pozitívnak bizonyult személyeket a
kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá
kell helyezni. A fenti közösségek/intézmények látogatását,
illetve munkakörüket/tevékenységüket csak akkor
folytathatják, ha a székletbakteriológiai vizsgálat eredménye
negatívvá válik. Gyermekközösségekben, intézményekben
előforduló halmozott, járványos megbetegedések esetén (0-6
éves korig) 7 napos felvételi zárlatot kell elrendelni a szükség
szerinti kiterjedésben, és el kell végezni valamennyi gyermek
és dolgozó székletvizsgálatát. A baktériumürítőket ki kell
tiltani, illetve a bentlakásos intézményekben el kell különíteni,
amíg székletvizsgálati eredményük negatív eredményt nem ad.
Kórházi osztályon észlelt megbetegedés esetén az újszülött,
koraszülött és csecsemőosztályokon az érintett ápolási
egységre, halmozott előfordulás esetén az egész osztályra 7
napos felvételi zárlatot kell elrendelni. El kell végezni a
beteggel érintkezett személyek székletvizsgálatát, a
tünetmentes kórokozó-ürítő ápoltakat el kell különíteni, a
dolgozókat ki kell tiltani, amíg a székletvizsgálatok negatív
eredményt nem adnak. Alapbetegségüktől függően a
tünetmentes kórokozó-ürítőket haza lehet bocsátani, de a
járványügyi ellenőrzést otthon folytatni kell és a beteg
zárójelentésében fel kell tüntetni azt a dátumot, amikor a
shigellosisban szenvedő beteggel utoljára érintkezett. Erről a
kistérségi népegészségügyi intézetet is értesíteni kell. Egyéb
kórházi osztályon a fenti rendszabályokat csak ismételt
megbetegedések (kórházi járvány) esetén kell alkalmazni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Echinococcosis
BNO10: B67
1. Kórokozó:Echinococcus granulosus (lárvája az Echinococcus hydatidosus); Echinococcus
multilocularis (lárvája az Echinococcus alveolaris).
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset. Értesítendő a fertőzés helye szerint
illetékes hatósági állatorvos.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetTeljesülnek a laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium---
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritériumAz alábbi öt feltétel legalább egyike:
- az Echinococcus multilocularisnak vagy E.
granulosusnak megfelelő hisztopatológiai kép vagy a
parazitára specifikus képlet jelenlétének kimutatása (pl. a
protoscolex közvetlen képi megjelenítése
cisztafolyadékban),
- Echinoccocus granulosus ciszták patognomikus
makroszkópos morfológiájának kimutatása sebészeti
mintákban,
- képalkotó eljárásokkal (pl. CT, ultrahang, MRI)
kimutatott és szerológiai vizsgálattal igazolt tipikus szervi
elváltozások,
- Echinococcus spp.-val szembeni specifikus szérum
antitestek nagy szenzitivitású szerológiai vizsgálattal
kimutatva, és nagy specificitású szerológiai vizsgálattal
megerősítve,
- az Echinococcus spp. nukleinsav kimutatása klinikai
mintában.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
Kötelező. Beküldendő alvadásgátló nélkül, sterilen
vett vérminta, illetve az echinococcosis közvetlen
kimutatására a műtétileg eltávolított tömlő vagy
diagnosztikai vizsgálat:annak bennéke a járványügyi feladat ellátására
kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba. Pozitív
eredmény esetén a minta megerősítő vizsgálatra az
ÁNTSZ-OEK Parazitológiai osztályára küldendő.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Clostridium difficile által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő
fertőzés
1. Kórokozó:Clostridium difficile toxintermelő törzsei.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetClostridium difficile által okozott, egészségügyi ellátással
összefüggő fertőzés az ÁNTSZ-OEK, valamint a szakmai
kollégium Infektológia tagozata és Orvosi laboratórium
tagozata által a clostridium difficile fertőzések
diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről szóló
módszertani levélben megadott esetdefiníció alapján
jelentendő.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium
Epidemiológiai kritérium
Laboratóriumi kritérium
2.2. Elkülönítés:A tünetes ápoltak elkülönítése. Az elkülönítés során a standard és kontakt
izoláció szabályai követendők.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A hasmenéses beteg székletmintájából a
direkt toxinkimutatást és C. difficile irányában
történő tenyésztést lehetőség szerint egyidejűleg
kell elvégezni. Az antibiotikum-érzékenység
meghatározása szükséges lehet. Halmozott
előfordulás esetén a törzseket a referencia-
laboratóriumba kell beküldeni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:A fertőzött beteg környezetében folyamatos és zárófertőtlenítést kell végezni
sporocid hatásspekrumú fertőtlenítőszerrel.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Azon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik
kontaktusba kerültek a beteggel.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak
gyanúja esetén.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak
gyanúja esetén.
Multirezisztens kórokozók által okozott, egészségügyi ellátással
összefüggő fertőzések
1. Kórokozó:Az ÁNTSZ-OEK által kiadott vonatkozó módszertani levélben megadottak
szerint.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetMultirezisztens kórokozó által okozott, egészségügyi
ellátással összefüggő fertőzés az ÁNTSZ-OEK által
kiadott módszertani levélben megadott esetdefiníció
alapján jelentendő.
2.1.2.Feltételek
Klinikai kritérium
Epidemiológiai kritérium
Laboratóriumi kritérium
2.2. Elkülönítés:A kórokozónak, illetve kórformának megfelelően szükséges a fertőzött és
kolonizált ápoltak elkülönítése. Az elkülönítés során a standard és kontakt
izoláció szabályai követendők.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai
mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Diagnosztikus vizsgálat során kötelező
a kórokozó kitenyésztése, antibiotikum
érzékenység és species szintű biokémiai
tulajdonságok meghatározása. Halmozott
előfordulás esetén a törzseket referencia-
laboratóriumba kell küldeni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4.Fertőtlenítés:A fertőzött/kolonizált beteg környezetében megelőző (folyamatos) és
zárófertőtlenítést kell végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:Az ÁNTSZ-OEK módszertani levélben meghatározottak szerint a kórokozónak megfelelően.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A fertőzöttek és kolonizáltak szűrését az ÁNTSZ-OEK
módszertani levélben meghatározottak szerint a
kórokozónak, illetve kórformának megfelelően kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Azon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik
a beteggel kontaktusba kerültek ÁNTSZ-OEK módszertani
levélben meghatározottak szerint, a kórokozónak és
kórformáknak megfelelően.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy
annak gyanúja esetén.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy
annak gyanúja esetén.
Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés
1. Kórokozó:A véráramfertőzések során a leggyakrabban izolált kórokozók: koaguláz-
negatív staphylococcusok, Staphylococcus aureus, Enterococcus spp.,
Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Enterobacter spp, Klebsiella
pneumoniae, Candida spp stb.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset
Megerősített eset
Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés az
ÁNTSZ-OEK által kiadott vonatkozó Módszertani levélben
megadott esetdefiníció alapján jelentendő.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumVéráramfertőzés (szepszis) a szervezetben infekció
hatására kialakuló szisztémás válaszreakció, megjelenési
formájában megfelel a "szisztémás gyulladásos válasz
szindrómának" (Systemic Inflammatory Response
Syndrome, SIRS), amelynek fő tünetei a 38 °C fok feletti
vagy 36 °C fok alatti testhőmérséklet, 80/perc vagy a
feletti pulzusszám, 20/perc vagy a feletti légzésszám,
12000/mm3 feletti vagy 4000/mm3 alatti fehérvérsejt-
szám.
Epidemiológiai kritérium
Laboratóriumi kritérium
2.2. Elkülönítés:A beteget általában nem szükséges elkülöníteni, a standard izoláció szabályait
kell betartani. Multirezisztens kórokozók (pl. MRSA, VRE, ESBL-termelő
Gram-negatív baktériumok) esetén indokolt/szükséges a beteg elkülönítése a
kontakt izoláció szabályai szerint.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai
mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Diagnosztikus vizsgálatra a
haemokultúrát egy lázas periódusban, három
alkalommal különböző testtájról kell venni. A
centrális vénás katéterrel összefüggő
véráramfertőzés esetén két helyről: a katéteren
keresztül a centrális vénából, és ezzel egy időben
valamelyik perifériás vénából kell a vért levenni.
Halmozott előfordulás esetén a törzseket a
kórokozónak megfelelő referencia laboratóriumba
kell küldeni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:A beteg vérével, testváladékaival szennyezett eszközöket, tárgyakat
fertőtleníteni/sterilizálni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező halmozott /járványos előfordulás vagy annak gyanúja
esetén.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező, halmozott /járványos előfordulás vagy annak gyanúja
esetén.
Intenzív terápiás ellátással összefüggő fertőzések
1. Kórokozó:Leggyakrabban izolált kórokozók véráramfertőzésben: koaguláz-negatív
Staphylococcusok, Staphylococcus aureus, Enterococcus spp., Escherichia coli,
Pseudomonas aeruginosa, Enterobacter spp, Klebsiella pneumoniae, Candida
spp stb.; pneumóniában Streptococcus pneumoniae, Haemophylus influenzae,
K. pnmeumoniae, Serratia marcescens, P. aeruginosa, Acinetobacter spp. stb.,
húgyúti fertőzésben E.coli, Proteus spp, Enterobacter spp., P. aeruginosa,
Klebsiella spp, S.aureus.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetAz ÁNTSZ-OEK által kiadott vonatkozó módszertani
levélben megadott esetdefiníció alapján jelentendő.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz adott kórokozóra és infekcióra jellemző tünetek. Az
infekciók leggyakrabban az egészségügyi ellátással
összefüggő véráramfertőzések, pneumóniák és húgyúti
fertőzések.
Epidemiológiai kritérium
Laboratóriumi kritérium
2.2. Elkülönítés:A beteget általában nem szükséges elkülöníteni, a standard izoláció szabályait
kell betartani. Multirezisztens kórokozók (pl. MRSA, VRE, ESBL-termelő
Gram-negatív baktériumok) esetén indokolt/szükséges a beteg elkülönítése a
kontakt izoláció szabályai szerint.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai
mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Az adott fertőzés típusának megfelelő
diagnosztikus vizsgálat szükséges. Halmozott
előfordulás esetén a törzseket a kórokozónak
megfelelő referencia laboratóriumba kell küldeni.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:A beteg vérével, testváladékaival szennyezett eszközöket, tárgyakat
fertőtleníteni/sterilizálni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusbaÁltalában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
kerültek felkutatása:szükséges lehet.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak
gyanúja esetén.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak
gyanúja esetén.
Műtéti sebfertőzés
1. Kórokozó:A műtéti sebből izolált kórokozók. Leggyakrabban Staphylococcus aureus,
egyéb Staphylococcusok, Streptococcus pyogenes, stb.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetA bejelentés az ÁNTSZ-OEK által kiadott vonatkozó
módszertani levélben megadott esetdefiníció alapján
jelentendő.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz adott kórokozóra és infekcióra jellemző tünetek.
Epidemiológiai kritérium
Laboratóriumi kritérium
2.2. Elkülönítés:A beteget általában nem szükséges elkülöníteni, a standard izoláció szabályait
kell betartani. Multirezisztens kórokozók (pl. MRSA, VRE, ESBL-termelő
Gram-negatív baktériumok) esetén indokolt/szükséges a beteg elkülönítése a
kontakt izoláció szabályai szerint.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai
mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Az adott fertőzés típusának megfelelő
diagnosztikus vizsgálat szükséges. Halmozott
előfordulás esetén a törzseket a kórokozónak
megfelelő referencia laboratóriumba kell küldeni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:A beteg testváladékaival szennyezett eszközöket, tárgyakat
fertőtleníteni/sterilizálni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak
gyanúja esetén.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak
gyanúja esetén.
Művesekezeléssel összefüggő fertőzések
1. Kórokozó:Leggyakrabban izolált kórokozók: koaguláz-negatív staphylococcusok,
Staphylococcus aureus, Enterococcus spp., Escherichia coli, Pseudomonas
aeruginosa, Enterobacter spp, Klebsiella pneumoniae, Candida spp stb.
Műveseállomásokon fennáll a Hepatitis BésC vírus, Humán
immundeficiencia virus (HIV) terjedésének kockázata is.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset
Valószínűsíthető eset
---
Megerősített esetA művesekezeléssel összefüggő fertőzések az ÁNTSZ-
OEK által kiadott vonatkozó módszertani levélben
megadott esetdefiníció alapján. Lásd még egészségügyi
ellátással összefüggő véráramfertőzés.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz adott kórokozóra és infekcióra jellemző tünetek.
Epidemiológiai kritérium
Laboratóriumi kritérium
2.2. Elkülönítés:A beteget általában nem szükséges elkülöníteni, a standard izoláció szabályait
kell betartani. Multirezisztens kórokozók (pl. MRSA, VRE, ESBL-termelő
Gram-negatív baktériumok) esetén indokolt/szükséges a beteg elkülönítése a
kontakt izoláció szabályai szerint.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Az adott fertőzés típusának megfelelő
diagnosztikus vizsgálat szükséges. Halmozott
előfordulás esetén a törzseket a kórokozónak
megfelelő referencia laboratóriumba kell küldeni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:A szennyeződött, illetve lehetségesen szennyeződött művese készülékeket,
eszközöket, tárgyakat fertőtleníteni/sterilizálni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.2. Járványügyi érdekből végzettÁltalában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
mikrobiológiai szűrővizsgálat:szükséges lehet.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében
szükséges lehet.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak
gyanúja esetén.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak
gyanúja esetén.
Encephalitis infectiosa
Encephalitisek, BNO10: G05.1
1. Kórokozó:Különféle enterovírusok [Coxsackie A és B vírus egyes szerotípusai, echovírus
(A87.0), Enterovírus 71 (A85.0), a herpes vírus (B00.3), adenovírusok (A85.1),
LCM vírus (A87.2), CMV (B25.8), kullancsencephalitis vírusa (A84.1) stb.]
Az aetiológia sokszor ismeretlen marad. Az encephalitis előfordulhat más
vírusok okozta fertőző betegség szövődményeként is, mint pl. az influenza,
morbilli, varicella, rubeola, mumpsz, lyssa, poliomyelitis, az Epstein-Barr vírus
okozta megbetegedések, a sárgaláz, dengue-láz és más (Orbi-, Toga-, Flavi-)
vírus okozta fertőzések stb. Bakteriális és protozoon fertőzések is járhatnak
szövődményként encephalitis-szel: Mycoplasma pneumoniae, Toxoplasma
gondii, Naegleria, trypanosomák stb. Ezeket a szövődményes eseteket a
megfelelő betegségre vonatkozó fejezetek ismertetik.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús és a megerősített eset. Egy megbetegedést
csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai
kritériumok.
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai
kritériumok és a laboratóriumi kritériumok közül legalább
az egyik fennáll.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumKóros reflexek, paraesthesiák, ataxia, csuklás,
alvászavarok, reszketés, öntudatlanságig fokozódó
tudatzavarok, faciális bénulás, súlyos esetekben
légzésbénulás, coma.
Az encephalitis tünetei a kórokozótól, az agyvelő
károsodásának helyétől és mértékétől függően igen
változatosak lehetnek. A gyulladás átterjedhet a lágy
agyburokra és a gerincvelőre (meningeoencephalitis,
encephalomyelitis), ami a tüneteket tovább módosíthatja.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritérium- Liquorból a vírus nukleinsav kimutatása PCR-rel.
- Kórokozó vírus izolálása.
- Specifikus ellenanyagválasz.
2.2. Elkülönítés:Kórházban, a heveny tünetek lezajlásáig.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
A szerológiai vizsgálat kötelező. Alvadásgátló
nélkül, sterilen vett vérmintát, majd 3-4 hét múlva
ismételt vérmintát kell küldeni mikrobiológiai
laboratóriumba, vagy - csak az ÁNTSZ-OEK-ben
végzett vizsgálatok (kötelező védőoltással
megelőzhető betegségek, vérzéses lázak,
kullancsencephalitis, stb) esetén - az ÁNTSZ-OEK
Vírusdiagnosztikai osztályára. A szerológiai
vizsgálatoknak csak a savópárban észlelt
titeremelkedés esetén vagy IgM osztályú
ellenanyag kimutatása esetén van diagnosztikus
értéke. Vírusizolálás céljára (az első napokban) a
lehető legkorábbi időpontban legalább 2 egymást
követő napon székletet, torokmosó folyadékot,
liquort kell küldeni laboratóriumi vizsgálatra. Igen
fontos a kísérőiraton a kórokozóra utaló gyanú
megjelölése.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Nem szükséges.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:A beteg váladékait és a velük szennyezett tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni
kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Febris flava
BNO10: A95
1. Kórokozó:Sárgaláz vírusa, mely a Flaviviridae családba tartozik.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A megbetegedés sürgőséggel is
jelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai és az epidemiológiai feltételek.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek (ha a
beteg a közelmúltban sárgaláz elleni oltást kapott, akkor a
vad vírus izolálásának van diagnosztikus értéke).
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumLáz, és az alábbi két feltétel legalább egyike:
- sárgaság,
- generalizált vérzés.
Epidemiológiai kritériumUtazás a megbetegedés kezdetét megelőző 1 hét folyamán
olyan területre, ahol sárgaláz fordult vagy fordulhatott
elő.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi öt feltétel legalább egyike:
-a sárgalázvírus izolálása klinikai mintából,
-a sárgalázvírus nukleinsavának kimutatása,
-sárgaláz vírus antigénjének kimutatása,
-sárgalázzal szembeni specifikus IgM osztályú
ellenanyagok kimutatása,
-a máj post mortem kórszövettani vizsgálata során
tipikus elváltozások kimutatása.
A laboratóriumi eredményeket a beteg védőoltási
státuszának figyelembe vételével kell értelmezni.
2.2.Elkülönítés:A beteget szúnyogmentes körülmények között kijelölt kórházban kell
elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
---
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező, az ÁNTSZ-OEK Virológiai főosztályával
történt előzetes megbeszélés alapján.
2.3.3.FelszabadítóNem szükséges.
vizsgálat:
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges, de a szúnyogmentesség biztosítandó.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A járványügyi vizsgálat során azonosítani kell valamennyi
személyt, aki a megbetegedés kezdete előtti 3-6. napon a
beteggel együtt feltehetően fertőzött területen járt.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Nem szükséges. A beteggel azonos expozíciónak kitett
személyeket 6 napra klinikai megfigyelés alá kell helyezni,
hogy esetleges megbetegedés esetén ellátásban részesüljenek.
Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Csak abban az esetben szükséges, ha felmerül a gyanúja a
betegség hazai terjedésének.
Febris recurrens
Visszatérő láz, BNO 10:A68.0
1. Kórokozó:Borrelia recurrentis
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően
sürgőséggel is jelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai és az epidemiológiai feltételek.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium2-9 napig tartó láz, majd 2-4 napos láztalan szakot követő
többször visszatérő láz és
- sárgaság
- a lép megnagyobbodása.
Epidemiológiai kritériumRuhatetvesség.
Laboratóriumi kritériumA Borrelia recurrentis kimutatása vérkenetből.
2.2. Elkülönítés:A beteget azonnal ható eljárással történt tetvetlenítés után infektológiai
osztályon kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén - előzetes
megbeszélés alapján - tárgylemezen kihúzott
vérkenet és vastag csepp küldendő az ÁNTSZ-
OEK-be.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:A beteget azonnal ható eljárással tetvetleníteni szükséges és gondoskodni kell a
tetűmentes állapot fenntartásáról.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai
szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteggel közös háztartásban élő személyeket 14 napra
járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A megfigyelést
rendszeres tetvességi vizsgálatokkal kell kiegészíteni. Ha a
tetűmentes állapot fenntartása nem biztosítható, 14 napra
járványügyi zárlatot kell elrendelni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
Fertőző spongiform encephalopathiák
Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, BNO10: A81
1. Kórokozó:Egy kóros fehérje (prion), mely egy, az egészséges szervezetben főként az
idegrendszerben megtalálható celluláris fehérje (ún. prion protein - PrP) kóros,
izoform változata. Az ágens saját nukleinsavat nem tartalmaz.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a halálos kimenetelű gyanús, a valószínűsíthető és a
megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
Creutzfeldt-Jacob-betegség (CJB)
Subacut spongiform agyvelőbántalom, BNO10: A81.0
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetKét évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló
demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai
tünetek közül legalább kettő megfigyelhető.
Valószínűsíthető eset- Két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló
demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai
tünetek közül legalább kettő megfigyelhető és tipikus
EEG, vagy
-két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló
demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai
tünetek közül legalább kettő megfigyelhető és mágneses
rezonancia vizsgálattal magas jelintenzitás észlelhető a
caudatusban/putamenben, vagy
- két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló
demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai
tünetek közül legalább kettő megfigyelhető és pozitív a
14-3-3 fehérje vizsgálat.
Megerősített esetTeljesülnek a megerősített eset diagnosztikai feltételei.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumI. Gyorsan progrediáló demencia,
II. - Myoclonus
- kisagyi tünetek/látászavar,
- piramidális/extrapiramidális tünetek,
- akinetikus mutismus,
III. Típusos EEG,
IV. Mágneses rezonancia vizsgálattal magas jelintenzitás
észlelhető a caudatusban/putamenben.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritériumPozitív eredményű neuropatológiai vagy
immunhisztokémiai vizsgálat.
Variáns Creutzfeldt-Jakob-betegség (vCJB)
2.1.3. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek és az előfeltételek és
negatív EEG sporadikus CJB-re. (A Creutzfeldt-Jakob
betegség sporadikus változatának tipikus megjelenése az
EEG-n generalizált, periodikusan megjelenő komplexeket
mutat, másodpercenként körülbelül egyet. Ezek a
Creutzfeldt-Jakob betegség variánsának későbbi
stádiumaiban időnként láthatók.)
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a gyanús eset
feltételei és az agy MRI vizsgálata pozitív eredményű
vagy
teljesülnek az előfeltételek és pozitív eredményű a tonsilla
biopszia.
Megerősített eset Teljesülnek az előfeltételek és a megerősített esethez
szükséges diagnosztikai kritériumok.
2.1.4. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi öt
tünet közül legalább négy:
- korai pszichiátriai tünetek (depresszió, szorongás,
apátia, visszahúzódás, téveszmék),
- tartós fájdalmas szenzoros tünetek (beletartozik a valódi
fájdalom és/vagy érzészavar),
- a végtagok mozgási zavara (ataxia),
- Myoclonus, vitustánc (chorea) vagy az izomtónus
rendellenessége,
- elbutulás (demencia).
Előfeltételek
- minden olyan személy, aki legalább hat hónapja
progresszív neurophszichiátriai rendellenességben
szenved,
- a rutinvizsgálatok nem utalnak más diagnózisra,
- nincs kórtörténeti előzmény hipofízishormonokkal vagy
emberi agyvelőszövettel való érintkezésről,
- nincs bizonyíték a fertőző szivacsos agyvelőbántalom
genetikai formájára.
Epidemiológiai kritériumBSE prionnal fertőzött szarvasmarhával való kapcsolat,
vagy BSE prionnal fertőzött emberről emberre való
terjedés (pl. vérátömlesztés).
Laboratóriumi kritérium- Az EEG a betegség korai stádiumában nem mutatja ki a
sporadikus CJD 11 tipikus megjelenését (A Creutzfeldt-
Jakob betegség sporadikus változatának tipikus
megjelenése az EEG-n generalizált, periodikusan
megjelenő komplexeket mutat, másodpercenként
körülbelül egyet. Ezek a Creutzfeldt-Jakob betegség
variánsának későbbi stádiumaiban időnként láthatók.),
- az agy MRI vizsgálata a köztiagy/thalamus magjában
(pulvinar) mindkét oldalon erős jelet mutat,
- pozitív eredményű tonsilla biopszia (A Creutzfeldt-
Jakob betegség sporadikus változatának tipikus
megjelenése az EEG-n generalizált, periodikusan
megjelenő komplexeket mutat, másodpercenként
körülbelül egyet. Ezek a Creutzfeldt-Jakob betegség
variánsának későbbi stádiumaiban időnként láthatók.).
Neuropatológiai megerősítés: szivacsszerű elváltozás és
extenzív prionfehérje felhalmozódás feltűnő
lerakódásokkal a cerebrumban és a cerebellumban.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A biztos diagnózist csak post mortem, az
agyszövet vizsgálata alapján lehet megállapítani. A
kórbonctani és kórszövettani vizsgálat kötelező. A
boncolás során eltávolított agyat a Semmelweis
Egyetem Általános Orvosi Karának
Neuropatológiai és Prionbetegség Referencia
Központjába kell küldeni. A mintákból a kóros
prion protein immunhisztokémiai vagy Western
blot technikával mutatható ki. Élő szervezetben a
prion jelenléte nem igazolható, kivéve a vCJB
eseteket, ahol a tonsillákból meg lehet kísérelni a
kórokozó kimutatását.
Egyéb vizsgálatok: A liquort az ÁNTSZ-OEK-ba
kell küldeni a 14-3-3 fehérje vizsgálatára, mely
valószínűsítheti az élő, feltételezett beteg
személynél a CJB diagnózisát. A prion protein gén
vizsgálata a Semmelweis Egyetem Általános
Orvosi Karának Neuropatológiai és Prionbetegség
Referencia Központjával történt egyeztetést
követően elvégezhető.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A rendelkezésre álló adatok a megbetegedés familiáris,
örökletes jellegét támasztják alá, a genetikai vizsgálatok
végzésére vonatkozóan a szakmai kollégium ajánlása szerint
kell eljárni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:---
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:---
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező, az expozíciótól függően.
Giardiasis
BNO10: A07.1
1. Kórokozó:Giardia lamblia (ritkán G. intestinalis, G. duodenalis).
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesül legalább egy klinikai feltétel.
Valószínűsíthető esetTeljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
Megerősített esetTeljesül a klinikai és laboratóriumi feltétel.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi tünetek legalább egyike:
- hasmenés,
- görcsös hasi fájdalom,
- felfúvódás,
- felszívódási zavar jelei (pl. zsírszéklet, súlyvesztés),
- étvágytalanság,
- rendetlen székürítés,
- fejfájás, szédülés,
- gyermekek esetén anaemia.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- fertőzött élelmiszerrel/ivóvízzel való érintkezés,
- emberről emberre való terjedés,
- közös forrással való érintkezés,
- környezeti expozíció.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi feltételek legalább egyike:
- Giardia lamblia ciszták vagy trophozoiták kimutatása a
székletben, a nyombélnedvben vagy a vékonybélből vett
biopszia szövetmintájában,
- Giardia lamblia antigén kimutatása a székletben,
bélnedvben, biopszia szövetmintában,
- Giardia lamblia DNS kimutatása a székletben,
bélnedvben, biopszia szövetmintában.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3. Mikrobiológiai2.3.1. KlinikaiKötelező. A betegség sporadikus előfordulása
vizsgálat:mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
esetén a székletminta, esetleg a duodenális nedv
bármely parazitológiai laboratóriumba küldhető
vizsgálatra.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén a székletmintát,
vagy a duodenális nedvet a járványügyi feladat
elvégzésére kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba
kell küldeni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteggel érintkezett, vele epidemiológiai kapcsolatban álló
személyeknél szűrővizsgálatot kell végezni, és a fertőzött
személyeket a beteggel egyidejűleg javasolt gyógykezelni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező. Az ivó- vagy fürdővíz mikrobiológiai vizsgálatát el
kell végezni, és célszerű a vizsgálatot a gyanúsítható
élelmiszerre is kiterjeszteni.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező. Ha víz vagy élelmiszer a terjesztő közeg, az illetékes
hatóságot értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele
érdekében.
Gonorrhoea
Tripper, kankó, BNO10: A54
1. Kórokozó:Neisseria gonorrhoeae
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai
feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a laboratóriumi
feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi hat tünet legalább egyike:
- Purulens húgycsőgyulladás,
- Mucopurulens endocervicitis,
- mellékhere-gyulladás
- végbélgyulladás,
- torokgyulladás,
- izületi gyulladás
vagy
minden olyan újszülött, akinek kötőhártya-
gyulladása van
vagy
minden olyan leánygyermek, akinek gennyes
hüvelygyulladása van (vulvovaginitis gonorrhoica
infantum).
Epidemiológiai kritériumLaboratóriumi vizsgálattal igazoltan gonorrhoeában
szenvedő beteggel (fertőzöttel) történt szexuális kapcsolat
inkubációs időn belül vagy fertőzött váladékkal történt
kontamináció aszexuális úton vagy laboratóriumi
vizsgálattal igazoltan gonorrhoeában szenvedő anya
újszülöttje (perinatalis transzmisszió).
Laboratóriumi kritériumAz alábbi három feltétel legalább egyike:
- Neisseria gonorrhoeae baktérium izolálása
klinikai mintából,
- Neisseria gonorrhoeae nukleinsav kimutatása
klinikai mintában,
- Sejten belüli Gram-negatív diplococcusok mikroszkópos
kimutatása férfitől származó, húgycsőből vett mintában.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges. Csecsemő- és gyermekgondozónők a kezelés alatt és az azt
követő kontrollvizsgálatig munkájukat nem végezhetik.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A diagnózis felállítása férfiaknál Gram-
szerint festett kenet mikroszkópos vizsgálatával
(urethralis váladék), illetve nőknél tenyésztéssel
(urethralis, cervicalis váladék) és mindkét nemnél
pharyngeális és rectális váladék tenyésztésével
és/vagy molekulárbiológiai (NAAT) eljárással
történik. Az antibiotikum rezisztencia
meghatározása érdekében törekedni kell a minták
tenyésztéses vizsgálatára.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4.Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező, a beteg kötelessége az ellátó szakorvost a fertőződés
körülményeiről tájékoztatni. A bőr- és nemibeteg gondozó,
valamint az STD beteget is ellátó szakrendelő orvosa
(gondozója az orvos utasítására) jogosult a megnevezett
fertőző forrást felszólítani határidő kitűzésével, hogy saját
érdekében jelentkezzen a megadott intézményben orvosi
vizsgálaton.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező, a gonorrhoeas beteg tünetmentes kontaktjainak
mintái járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai
szűrővizsgálat céljából a járványügyi feladatok ellátására
kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba küldendők. A
betegeknél HIV és syphilis szűrővizsgálatok elvégzése előzetes
tanácsadás és a beteg beleegyezése után ajánlott.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Kötelező, az antibiotikum profilaxist igazoltan gonorrhoeaban
szenvedő beteg testváladékaival inkubációs időn belül
érintkezett személynél epidemiológiai bizonyítékok alapján
végzik.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
Hantavírus okozta veseszindróma
Nephropathia epidemica, BNO10: A98.5
1. Kórokozó:A Bunyaviridae családba tartozó Hantavírus genus különböző tagjai.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentetésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset.
Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1.Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesül a klinikai feltétel.
Valószínűsíthető esetTeljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
Megerősített esetTeljesül a klinikai és a laboratóriumi feltétel.
2.1.2.Feltételek
Klinikai kritériumHirtelen kezdődő magas láz, és az alábbi hét feltétel közül
legalább kettő:
- hasi vagy vesetáji fájdalom,
- émelygés vagy hányás,
- az arc kipirulása,
- bevérzések/petechiák,
- kötőhártya belövellése,
- oligo-, anuria,
- hyper- vagy hypotensio.
Epidemiológiai kritériumRágcsálókkal való direkt kontaktus.
Laboratóriumi kritérium- Specifikus ellenanyagok kimutatása a vérsavóból magas
titerben,
-vírus-specifikus ellenanyagok négyszeres
titeremelkedése a heveny szakban, illetve három héttel
később vett mintában.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A mintákat előzetes megbeszélés alapján
az ÁNTSZ-OEK Virológiai főosztályára kell
szállítani.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4.Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba Nem szükséges.
kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A szükséges terápia időben történő megkezdése érdekében a
beteg környezetében élőknél, a velük közös expozíciónak kitett
személyek esetében figyelni kell a tünetek kialakulását.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Halmozott előfordulás esetén szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Rágcsálóirtás.
Hepatitis infectiosa
BNO10: B15-B17
1. Kórokozó:Hepatitis A, B, C, E vírusok.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Hepatitis infectiosa néven bejelentésre kötelezett az akut vírushepatitisre
gyanús megbetegedés.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesül a klinikai feltétel.
Valószínűsíthető eset---
Megerősített eset---
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumHirtelen kezdet, általános tünetek (fáradtság, hasi
fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés, hányás),
láz, hőemelkedés és
legalább egy az alábbi három tünet közül:
- sárgaság,
- sötét vizelet,
- magas szérum aminotranszferáz szint.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritérium---
2.2. Elkülönítés:A beteget infektológiai osztályra kell utalni a differenciáldiagnosztikai
vizsgálatok elvégzése céljából.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
---
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a betegtől
alvadásgátló nélkül vett vérmintát kell küldeni a
járványügyi feladatok végzésére kijelölt területileg
illetékes mikrobiológiai laboratóriumba a hepatitis
A, B, C, illetve E vírus aetiológia tisztázása
céljából.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba A beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeket (közös
kerültek felkutatása: háztartásban élők, szexuális partnerek, egyéb családi és
közösségi kontakt személyek) fel kell kutatni, hogy az
etiológia ismeretének függvényében a szükséges intézkedések
azonnal megtörténjenek.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:---
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Hepatitis A
A típusú hepatitis, BNO10: B15
1. Kórokozó:Hepatitis A vírus (HAV).
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai feltételek és az epidemiológiai
feltételek.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumHirtelen kezdet, általános tünetek (fáradtság, hasi
fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés,
hányás), láz, hőemelkedés és
legalább egy az alábbi három tünet közül:
- sárgaság,
- sötét vizelet,
- magas szérum aminotranszferáz szint.
Epidemiológiai kritériumAz alábbiak közül legalább egy feltétel:
- ha a beteg a lappangási időben laboratóriumi
vizsgálattal megerősített A hepatitiszes beteggel,
vagy tünetmentes HAV pozitív személlyel
érintkezett,
- ha bizonyított közös fertőző forrással való
érintkezés,
- a beteg másokkal együtt bizonyítottan közös HAV
expozíciónak volt kitéve, hepatitis A vírussal
kontaminált élelmiszert vagy ivóvizet fogyasztott.
Laboratóriumi kritérium- IgM osztályba tartozó anti-HAV ellenanyag
jelenléte a szérumban,
- HAV nukleinsav kimutatása a vérből vagy
székletből.
2.2. Elkülönítés:A beteget a klinikai állapotától függően infektológiai osztályon,
otthonában, illetve tartózkodási helyén a sárgaság kezdetétől számítva
legalább egy hétig a kontakt izoláció szabályai szerint el kell különíteni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
---
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a betegtől
alvadásgátló nélkül vett vérmintát kell küldeni
a járványügyi feladatok végzésére kijelölt
területileg illetékes mikrobiológiai
laboratóriumba az aetiológia tisztázása
céljából.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeket (közös
háztartásban élők, szexuális partnerek, egyéb családi és
közösségi kontakt személyek) fel kell kutatni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteggel szoros kapcsolatban lévő családi és kontakt
személyeket 30 napra járványügyi megfigyelés alá kell
helyezni. Ezen személyek közül azokat, akik 0-6 éves
gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen
közösségekben/intézményekben gyermekek ellátásával
kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak, akik
a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztást
végeznek, illetve hőkezelés nélkül, közvetlenül
közfogyasztásra kerülő élelmiszereket, ételeket, italokat
kezelnek, közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak,
anyatejet adnak vagy kezelnek, a járványügyi
megfigyelés időtartamára munkakörüktől, illetve
tevékenységüktől, a gyermekközösség látogatásától el
kell tiltani.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:A járványügyi megfigyelés alá helyezett személyeket
hepatitis A elleni aktív, passzív, vagy aktív-passzív
immunizálásban kell részesíteni a miniszteri utasítás,
illetve a védőoltási módszertani levél szerint.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Hepatitis B (akut)
B típusú akut hepatitis, BNO10: B16
1. Kórokozó:Hepatitis B vírus.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTeljesül a klinikai feltétel és a laboratóriumi feltételek
egyike.
Megerősített esetTeljesül a klinikai feltétel, a megerősített esetre vonatkozó
laboratóriumi feltétel és nem ismert, hogy a betegnek
krónikus HBV fertőzése van.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumHirtelen kezdet, általános tünetek (fáradtság, hasi
fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés, hányás),
láz, hőemelkedés és
legalább egy az alábbi három tünet közül:
- sárgaság,
- sötét vizelet,
-magas szérum aminotranszferáz szint.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritérium- A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
Hepatitis B felületi antigén (HBsAg) megerősített
kimutatása szérumból egyidejű anti-HAV IgM
negativitás mellett.
- A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
IgM osztályba tartozó anti-HBc ellenanyagok kimutatása
a szérumból.
2.2. Elkülönítés:A beteget a klinikai állapotától függően infektológiai osztályon, otthonában,
illetve tartózkodási helyén a standard izoláció szabályai szerint kell
elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
---
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegtől alvadásgátló nélkül vett
vérmintát kell küldeni a járványügyi feladatok
végzésére kijelölt területileg illetékes
mikrobiológiai laboratóriumba.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Azokat a személyeket, akik a betegség inkubációs idejében a
beteggel olyan kapcsolatba kerültek, hogy tőle fertőződhettek,
fel kell kutatni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteggel közös háztartásban élőknek és szexuális
partnereinek fel kell ajánlani a HbsAg szűrővizsgálatot.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Egészségügyi ellátással összefüggő megbetegedések halmozott
előfordulása esetén kötelező.
Hepatitis C (akut)
C típusú akut hepatitis, BNO10: B 17.1
1. Kórokozó:Hepatitis C vírus
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetTeljesül a klinikai feltétel, a laboratóriumi feltételek
egyike, és nem ismert, hogy a betegnek krónikus HCV
fertőzése van.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumÁltalános tünetek (fáradtság, hasi fájdalom,
étvágytalanság, időszakos émelygés, hányás), láz,
hőemelkedés és
legalább egy az alábbi három tünet közül:
- sárgaság,
- sötét vizelet,
- magas szérum aminotranszferáz szint.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritérium- Hepatitis C vírus nukleinsav kimutatása a szérumban,
- Anti-HCV ellenanyag konfirmált kimutatása a
szérumban.
2.2. Elkülönítés:A beteget a klinikai állapotától függően infektológiai osztályon, otthonában,
vagy tartózkodási helyén a standard izoláció szabályai szerint kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
---
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegtől alvadásgátló nélkül vett
vérmintát kell küldeni a járványügyi feladatok
végzésére kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba Azokat a személyeket, akik a betegség inkubációs idejében a
kerültek felkutatása:beteggel olyan kapcsolatba kerültek, hogy tőle fertőződhettek,
fel kell kutatni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Egészségügyi ellátással összefüggő megbetegedések halmozott
előfordulása esetén kötelező.
Hepatitis E
BNO10: B17.2
1. Kórokozó:Hepatitis E vírus
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetTeljesül a klinikai és a laboratóriumi feltétel.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumÁltalános tünetek (fáradtság, hasi fájdalom,
étvágytalanság, időszakos émelygés, hányás), láz,
hőemelkedés és
legalább egy az alábbi három tünet közül:
- sárgaság,
- sötét vizelet,
- magas szérum aminotranszferáz szint.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritérium- IgM osztályba tartozó anti-HEV ellenanyagok
megerősített kimutatása a szérumból,
- HEV nukleinsav kimutatása a székletből vagy a
szérumból.
2.2. Elkülönítés:A kontakt izoláció szabályai szerint.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
---
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegtől alvadásgátló nélkül vett
vérmintát kell küldeni a járványügyi feladatok
végzésére kijelölt területileg illetékes
mikrobiológiai laboratóriumba.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba Szükséges.
kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteggel érintkezett személyeket 40 napra járványügyi
megfigyelés alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:---
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező megbetegedések halmozódása vagy járvány esetén.
HBV fertőzés
Újonnan diagnosztizált krónikus HBV fertőzés, BNO10: B18
1. Kórokozó:Hepatitis B vírus
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Azokat a hepatitis B vírus hordozókat kell bejelenteni, akik HBV
fertőzését első alkalommal regisztrálják.
2.1.1. A
jelentendő eset
meghatározása
Az adatgyűjtés az európai uniós surveillance célját szolgálja, az
esetdefiníció elfogadása folyamatban van.
HCV fertőzés
Újonnan diagnosztizált krónikus HCV fertőzés, BNO10: B18
1. Kórokozó:Hepatitis C vírus.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Azokat a hepatitis C vírus hordozókat kell bejelenteni, akik HCV
fertőzését első alkalommal regisztrálják.
2.1.1. A
jelentendő eset
meghatározása
Az adatgyűjtés az európai uniós surveillance célját szolgálja, az
esetdefiníció elfogadása folyamatban van.
Keratoconjunctivitis epidemica
BNO10: B30.0
1. Kórokozó:Adenovírus 8 típus, egyes esetekben más típus is, különösen a 3, 7, 11, 19, 29
stb. típus.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Egyidejűleg értesíteni kell a
megyei/fővárosi szemész szakfelügyelő főorvost.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetMinden olyan személy, akinél fennáll a klinikai
kritériumok legalább egyike.
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akinél fennáll a klinikai feltétel és
az epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél fennáll a klinikai kritérium
és laboratóriumi kritérium.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi klinikai tünetek közül legalább egy:
- belövellt conjunctiva,
- idegentest-érzés a szemben, erős könnyezés,
- a szemhéji kötőhártyán folliculusok, papillaris
hypertrophia és a szaruhártyán apró tűszúrásnyi
homályok.
Epidemiológiai kritériumEpidemiológiai kapcsolat megerősített
keratoconjunctivitis epidemica beteggel.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi laboratóriumi feltételek közül legalább egy:
- Adenovírus izolálása conjunctiva-váladékból,
- Adenovírus nukleinsav kimutatása PCR vizsgálattal
conjunctiva-váladékból.
2.2. Elkülönítés:Bentlakásos intézményben, közösségi szálláson, kórházi osztályon előfordult
megbetegedés esetén a beteget el kell különíteni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A területileg illetékes vírus-
laboratóriumba előzetes megbeszélés alapján
conjunctiva-váladék küldendő.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3.FelszabadítóNem szükséges.
vizsgálat:
2.4. Fertőtlenítés:A beteg szem- és orrváladékát, valamint az ezekkel szennyezett tárgyakat
folyamatosan fertőtleníteni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Kullancsencephalitis
(Kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás) Közép-európai kullancsencephalitis, BNO10: A84.1
1. KórokozóA Flaviviridae családba tartozó közép-európai kullancsencephalitis-
vírus.
2. Teendők a beteggel
2.1. JelentésBejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset.
Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Ha a megbetegedést
előzőleg "meningitis serosa" vagy "encephalitis infectiosa" diagnózissal
jelentették be, a bejelentést az aetiológia tisztázása után új jelentéssel kell
módosítani.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetNem alkalmazható (meningitis serosa vagy
encephalitis infectiosa diagnózissal jelentendő).
Valószínűsíthető eset- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és az
epidemiológiai feltételek egyike,
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a
valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele.
Megerősített eset- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a
megerősített eset laboratóriumi feltételeinek
legalább az egyike.
2.1.2. Feltételek
Klinikai feltételek- meningitis és/vagy encephalitis.
Epidemiológiai
feltételek
- állatról emberre való terjedés: kullancscsípés
endémiás helyen a lappangási időben,
- élelmiszerrel való terjedés: hőkezeletlen tej, vagy
abból készült tejtermék fogyasztása.
Laboratóriumi
feltételek
A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
-vírus-specifikus IgM, illetve IgA kimutatása (a
neutralizációtól eltérő módszerrel) egyetlen
vérmintában.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
-négyszeres titeremelkedés vagy szerokonverzió a
rekonvaleszcens vérmintában,
- a vírus-ellenes ellenanyagok jelenlétének igazolása
vírusneutralizációval, vagy hemagglutináció
gátlással,
- a vírus nukleinsavának PCR vizsgálattal vagy
vírusizolálással történő kimutatása a vérből,
liquorból, vagy más klinikai mintából,
- a vírus-specifikus IgM, illetve IgA kimutatása a
vérből, és/vagy a központi idegrendszerből
származó mintából.
A vizsgálat eredményét a flavivírus
(kullancsencephalitis, sárgaláz, stb. elleni) oltási
státusz és esetleges korábbi flavivírus-fertőzésre
(nyugat-nílusi láz, dengue, stb. átvészelésére)
vonatkozó információk figyelembe vételével kell
értékelni.
2.2. ElkülönítésNem szükséges. A beteget klinikai állapotának megfelelően kell kórházba
utalni.
2.3. Mikrobiológia
i vizsgálat
2.3.1.Klinikai
diagnosztikus
mikrobiológiai
vizsgálat
Kötelező. Differenciáldiagnosztikai vizsgálat
kötelező (herpesvírusok, stb.).
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
laboratóriumi
vizsgálat
Kötelező. A betegség gyanúja esetén alvadásgátló
nélkül, sterilen vett vérmintát, és liquort kell küldeni
szerológiai vizsgálatra az ÁNTSZ-OEK Virológiai
főosztályára. A vérvételt 2-3 hét múlva meg kell
ismételni. Diagnosztikus értéke a savópár vizsgálata
alapján megállapított titeremelkedésnek vagy a
specifikus IgM, illetve IgA kimutatásának van.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat
Nem szükséges.
2.4. FertőtlenítésNem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai
szűrővizsgálat
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelésAzon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik a
beteggel közös expozíciónak voltak kitéve (azonos területen
és időben történt kullancscsípés, forralatlan tej fogyasztása a
lappangási időben).
3.4. Postexpozíciós profilaxisNem szükséges (az expozíciót követően beadott aktív
védőoltás nem véd a betegség kialakulása ellen).
3.5. Fertőzőforrás-kutatásKötelező. Sporadikus esetben a lappangási időben látogatott
tartózkodási helyek, a kullancscsípés helyének felderítése
szükséges. Halmozott előfordulás esetén kutatni kell a közös
expozíció után.
3.6. A terjesztő közeg felderítéseKötelező. Sporadikus és halmozott előfordulás esetén is
szükséges hőkezeletlen tej, tejtermék lappangási időben
történt fogyasztásának felderítése.
Legionellosis
Legionárius betegség, BNO10: A48.1
1. Kórokozó:Különböző legionella fajok.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az utazással összefüggő
legionárius megbetegedés az értesülést követően sürgőséggel is jelentendő,
hogy a járványügyi adatok továbbíthatók legyenek az Európai Unió "Utazással
Összefüggő Legionárius Betegség Surveillance Rendszer" adatbázisába.
(Utazási kritérium: a beteg a betegség kezdetét megelőző 2-10 napon belül
legalább egy éjszakát otthonán kívül a lakóhelye szerinti országban vagy
külföldön, bérelt szálláshelyen töltött.)
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTüdőgyulladással járó megbetegedés és a valószínűsíthető
eset laboratóriumi kritériumai közül legalább az egyik
fennáll.
Megerősített esetTüdőgyulladással járó megbetegedés és a megerősített
eset laboratóriumi kritériumai közül legalább az egyik
fennáll.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumTüdőgyulladás.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritériumA valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
- Legionella pneumophila antigén kimutatása légúti
váladékból vagy tüdőszövetből például monoklonális
ellenanyag felhasználásával végzett direkt
immunfluoreszcens festéssel,
- Legionella DNS kimutatása PCR vizsgálattal légúti
váladékból, tüdőszövetből vagy egyéb normálisan steril
helyről vett testváladékból,
- Szerokonverzióval: Legionella pneumophila nem 1-es
szerocsoportja és más Legionella fajok ellen termelődő
specifikus ellenanyagok négyszeres vagy nagyobb arányú
titerváltozása,
-Legionella pneumophila 1-es szerocsoportja ellen
termelődő specifikus ellenanyagok jelenlétének
kimutatása egyetlen vérsavóból magas titerben (1:128).
A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
- antigén kimutatással: Legionella pneumophila antigén
kimutatása vizeletből,
- tenyésztéssel: Legionella kórokozó kimutatása légúti
váladékból vagy egyéb normálisan steril helyről vett
testváladékból,
- szerokonverzióval: Legionella pneumophila 1-es
szerocsoportja ellen termelődő specifikus ellenanyagok
négyszeres vagy nagyobb arányú titerváltozása.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai
vizsgálat céljából szerológiai vizsgálatra
alvadásgátló nélkül levett vért, antigén-kimutatásra
vizeletet kell beküldeni mikrobiológiai
laboratóriumba. A specifikus Legionella antigén
vizeletből történő, illetve a kórokozó légúti
vizsgálati anyagból való kimutatása az
antibiotikummal még nem kezelt személy
megbetegedésének 2-5. napja között lehetséges.
Savópár beküldése a megbetegedés kezdetétől
számított 10-12. napon és az azt követő 2 hét
múlva esedékes.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járványügyi érdekből végzett
diagnosztikus vizsgálat céljából tenyésztésre légúti
vizsgálati anyagot (például bronchus váladék, BAL,
pleuropunktátum, bronchoszkópos minta,
mélylégúti köpet) vagy egyéb normálisan steril
helyről vett testváladékot kell beküldeni az
ÁNTSZ-OEK bakteriológiai osztályára.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4.Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:A legionárius betegség esetekkel kapcsolatos epidemiológiai
kivizsgálás, továbbá a megelőző és kontroll tevékenység
részletes leírását az ÁNTSZ-OEK által kiadott módszertani
levél tartalmazza.
A járványügyi kivizsgálás során a környezeti Legionella
kimutatást (mintavétel, vizsgálat és értékelés) az ÁNTSZ-OKK
Vízmikrobiológiai Osztálya végzi.
Lepra
BNO10: A30
1. Kórokozó:Mycobacterium leprae
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset. Az értesülést követően az eset
sürgőséggel is jelentendő.
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai és
laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi négy klinikai kép legalább egyike:
- Tuberculoid forma: egy vagy kevés számú, határozott
szegélyű, középpontból kiinduló, pigmenthiányos
bőrelváltozás; előfordulhat az érző idegvégződések
megnagyobbodása,
- Lepromatosus forma: az arcon, kézen és lábon
szimmetrikusan és bilaterálisan számos erythematosus
papula, csomó vagy beszűrődéses bőrelváltozás
megjelenése,
- Borderline (átmeneti) forma: a tuberculoid és a
lepromatosus formákra jellemző bőrelváltozások
megjelenése,
- Indeterminált (határozatlan, bizonytalan) forma:
pigmenthiányos makulák, korai stádiumra jellemző
kóros bőrelváltozások megjelenése, kezelés nélkül
átmehet tuberculoid, lepromatosus vagy bordeline
formába is.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritériumA lepromatosus bőrelváltozásból származó biopsziás
mintában, illetve a beteg orrnyálkahártyájáról vett
mintában savállóan festődő, pálca alakú baktérium
kimutatása.
2.2. Elkülönítés:Csak azokat a betegeket kell kórházba utalni, akiknek a megbízható kezelése
otthon nem lehetséges vagy szociális helyzete ezt indokolja.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A beteg orrnyálkahártyájáról és a leprás
csomókból vett szövetkaparék, festési vizsgálat
céljára, egyidejű telefon vagy fax értesítés mellett,
haladéktalanul az ÁNTSZ-OEK II. sz.
Bakteriológiai osztályára küldendő. Biopsiás vagy
boncolási anyagot kórszövettani vizsgálatra 8%-os
formalinban a Szent László Kórház Kórbonctani
osztályára kell küldeni. A vizsgálati anyag
elküldését telefonon előre jelezni kell.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteggel hosszú ideig tartó szorosabb együttélés esetén,
illetve szoptatós anyáknál szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteggel szoros kapcsolatban lévő családtagokat 5 éven át 12
hónaponként járványügyi érdekből végezett mikrobiológiai
szűrővizsgálat céljából bakteriológiai vizsgálatnak kell alávetni
(orrkaparék).
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Leptospirosis
BNO10: A27
1. Kórokozó:A Leptospira interrogans species több mint 300 szerotípusa.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A megbetegedésről értesíteni kell
a területileg illetékes hatósági állatorvost is.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetA lázzal és vérzésekkel,
vagy lázzal és veseelégtelenséggel,
vagy lázzal és sárgasággal
járó megbetegedés.
Valószínűsíthető eset- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és az
epidemiológiai feltételek egyike,
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a
microagglutinációs laboratóriumi feltétel.
Megerősített esetTeljesül a klinikai feltételek egyike és
a laboratóriumi feltételek közül a nukleinsav kimutatás
vagy az izoláció.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi tünet:
- láz
és
az alábbi nyolc tünet, illetve tünetegyüttes legalább
egyike:
- tavasztól őszig terjedő időszakban hidegrázás,
fejfájás és izomfájdalom,
- sárgaság,
- veseelégtelenség,
- kötőhártya-bevérzés,
- agyhártyagyulladás,
- bőr- és nyálkahártya-vérzés,
- kiütések,
- szívizomgyulladás.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi három epidemiológiai kapcsolat legalább
egyike:
- állatról emberre való terjedés,
- környezeti expozíció,
- közös forrással való érintkezés.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi eredmények egyike:
- a microagglutinációs módszerrel meghatározott titer
négyszeres emelkedést mutat,
- Leptospira interrogans nukleinsav kimutatása klinikai
mintában,
- Leptospira interrogans izolálása klinikai mintából.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. 5-10 ml alvadásgátló nélkül, sterilen vett
vérmintát kell az ÁNTSZ-OEK Bakteriális
Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába
vagy az illetékes megyei népegészségügyi
szakigazgatási szerv leptospirosis vizsgálatokra
kijelölt, járványügyi feladatokat ellátó
laboratóriumába küldeni. A pozitív eredményt a
referencia-laboratóriumban mikroszkópos lízis-
agglutinációs módszerrel kell megerősíteni. A
referencia-laboratóriummal történt előzetes
megbeszélés alapján tenyésztésre is lehet vizeletet
küldeni. A kórokozó szerotípusát rendszerint csak
ismételt vizsgálattal lehet megállapítani.
Immunszerológiai vizsgálatra esetleg liquor
cerebrospinális is küldendő.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges. Azon személyek klinikai megfigyelése
szükséges, akik a beteggel közös expozíciónak voltak kitéve.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező. Kutatni kell a fertőzött állat, állat-állomány után.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező. Fel kell deríteni a fertőzést terjesztő szennyezett
vizet.
Listeriosis
BNO: A32
1. Kórokozó:Listeria monocytogenes.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai
kritériumok és fennáll az epidemiológiai kritériumok
legalább egyike.
Megerősített esetMinden olyan személy, akire teljesül a laboratóriumi
kritérium
vagy
minden olyan anya, akinek magzatánál, halva született
csecsemőjénél vagy újszülöttjénél a listeriosis-fertőzést
laboratóriumilag megerősítették.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumÚjszülött listeriózisa a következő formában:
halvaszületés
vagy
az első hónap során az alábbi öt tünet közül
legalább egy megléte:
- Granulomatosis infantiseptica,
- agyhártyagyulladás vagy meningoencephalitis,
- vérmérgezés,
- nehézlégzés,
- elváltozások a bőrön, a nyálkahártyán vagy a
kötőhártyán.
Terhesség alatti listeriosis az alábbi három tünet legalább
egyikének megléte alapján:
- vetélés, halva születés, koraszülés,
- láz,
- influenzaszerű tünetek.
A listeriosis egyéb formái az alábbi négy tünet legalább
egyikének megléte alapján:
- láz,
- agyhártyagyulladás vagy meningoencephalitis,
- vérmérgezés,
- lokalizált fertőzések, például ízületi gyulladás,
szívbelhártya-gyulladás, tályogok.
Epidemiológiai kritérium- Közös forrással való érintkezés,
- emberről emberre való terjedés (vertikális terjedés),
- szennyezett élelmiszer fogyasztása.
Laboratóriumi kritérium- Listeria monocytogenes izolálása normálisan steril
helyről vett testváladékból.
- Listeria monocytogenes izolálása normálisan nem
steril helyről vett testváladékból magzatnál,
halvaszületett csecsemőnél, újszülöttnél vagy a szülést
követő 24 órán belül az anyánál.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Tenyésztés céljára alvadásgátlóval levett
vér, liquor, továbbá genny, méhűri váladék, vizelet,
faeces és torokváladék küldendő bakteriológiai
laboratóriumba.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járványos előfordulás esetén az első
diagnosztikus vizsgálatot a járványügyi feladatok
ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés végzendő.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba Nem szükséges.
kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Lyme-kór
BNO10: A69.2
1. Kórokozó:Borrelia burgdorferi sensulato csoportba tartozó humán patogén spirocheták.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek közül az erythema
migransnak megfelelő feltételek.
Valószínűsíthető esetTeljesül a korai neuroboreliosisnak megfelelő klinikai
feltételek egyike és az epidemiológiai feltétel.
Megerősített esetTeljesül legalább egy klinikai és egy laboratóriumi
feltétel.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumA két klinikai feltétel egyike
- erythema migrans: 5 cm-nél nagyobb, növekvő
vöröses vagy kékeslila bőrpír/folt, gyakran terjedő
széllel,
- korai neuroborreliosis: az alábbi három klinikai
feltétel egyike
- acut, fájdalmas radiculoneuritis,
- valamely agyideget érintő acut paralysis
- meningitis, a liquorban lymphocytas
pleocytosis.
Epidemiológiai kritériumKullancscsípés az anamnézisben.
Laboratóriumi kritérium- eythema migrans: laboratóriumi vizsgálat nem
szükséges,
- korai neuroborreliosis: a két kritérium legalább egyike
- intrathecalisan termelődő specifikus ellenanyagok
kimutatása,
- B. burgdorferi izolálása vagy nukleinsavának
kimutatása (pl. PCR-vizsgálattal) klinikai
mintából.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Erythema migrans-t kivéve kötelező. A nem
bejelentendő klinikai formák (izületi, cardiális,
késői neuroborreliosis, késői bőrmanifesztáció)
diagnosztikus vizsgálata bármely klinikai
mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
Erythema migrans esetén nem kell, korai
neuroborreliosis gyanúja esetén kötelező.
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Szerológiai vizsgálatok előzetes megbeszélést
követően az ÁNTSZ-OEK-ben, illetve ezen
szerológiai vizsgálatra felkészült, járványügyi
feladat ellátására kijelölt laboratóriumban.
Szerológiai vizsgálat csak specifikus tünetek
jelentkezésekor, és megfelelő anamnézis (ismert
kullancsexpozíció vagy legalábbis a páciens
mozgástere alapján ennek valószínűsíthetősége)
esetén indokolt. Szerológiai vizsgálatra
alvadásgátló nélkül levett vért, neuroborreliosis
gyanúja esetén egy napon levett vér- és liquormintát
kell beküldeni a laboratóriumba.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Lymphogranuloma venereum
BNO10: A55
1. Kórokozó:Chlamydia trachomatis L1, L2 és L3 szerotípusok.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai
feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a laboratóriumi
feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi öt tünet legalább egyike:
- húgycsőgyulladás,
- genitális fekély,
- lágyék nyirokcsomó-duzzanata,
- méhnyakgyulladás,
- végbélgyulladás.
Epidemiológiai kritériumLaboratóriumi vizsgálattal igazoltan lymphogranuloma
venereumban szenvedő beteggel (fertőzöttel) történt
szexuális kapcsolat inkubációs időn belül, vagy endémiás
területen történt tartózkodás alatt szexuális kapcsolat
inkubációs időn belül.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi két feltétel legalább egyike:
- A Chlamydia trachomatis izolálása urogenitális
területről vagy rectumból vett mintából,
- A Chlamydia trachomatis nukleinsav kimutatása
klinikai mintában,
és
- az L1, L2 vagy L3 szerotípus (genotípus) azonosítása.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
Kötelező. Mikrobiológiai vizsgálat céljából a
hámsejtdús urogenitális váladék, illetve a
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
buboaspirátum az ÁNTSZ-OEK II. sz.
Bakteriológiai osztályára küldendő.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A veszélyeztetett szexuális partnerek felkutatása kötelező.
Veszélyeztetettnek tekintendő az a személy, akinek a
papulovesiculosus stádiumot megelőzően 21, a
lymphadenopathiás stádiumot megelőzően 42 napon belül
fertőzött egyénnel volt szexuális kapcsolata.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező, a lymphogranuloma venereumban szenvedő beteg
tünetmentes kontaktjainak mintái szűrővizsgálat céljából az
ÁNTSZ-OEK-ba küldendők.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
Lyssa (Rabies)
Veszettség, BNO10: A82
1. Kórokozó:Rabies vírus (Lyssavírus genus, Rhabdovírus család).
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset,
amely sürgőséggel is jelentendő. Egy megbetegedést csak egyszer kell
bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az
epidemiológiai feltételek egyike.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai feltételek és a laboratóriumi
feltételek legalább egyike.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAkut agyvelőgyulladás (encephalomyelitis) és
az alábbi hét tünet közül legalább kettő:
- állat okozta harapás helyén szenzoros változások,
- parézis vagy paralízis,
- garatizmok görcsei,
- hydrophobia,
- delírium,
- görcsroham,
- szorongás.
Epidemiológiai kritérium- állatról emberre való terjedés (olyan állat, amelynél a
betegség gyaníthatóan vagy bizonyítottan fennáll),
- közös forrással való érintkezés (ugyanaz az állat),
- emberről emberre való terjedés (pl. szervátültetés).
Laboratóriumi kritérium- A Lyssa-vírus izolálása klinikai mintából.
- A Lyssa-vírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában
(pl. nyál vagy agyszövet).
- Vírus antigének kimutatása klinikai mintában.
- Lyssa-vírussal szembeni specifikus ellenanyagok
kimutatása vírus-neutralizációs próbával vérsavóban
vagy liquorban.
A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus szerint
kell értelmezni.
2.2. Elkülönítés:A veszettségben szenvedő beteget az intenzív ellátást biztosító kijelölt
egészségügyi intézményben (Fővárosi Szent László Kórház) kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1.Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A Rabies vírus kimutatására a betegnél
elvégezhető a cornea kaparék immunfluorescens
vizsgálata az ÁNTSZ-OEK-ban.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5.Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező, az expozíciótól függően (pl. igazoltan veszett
szarvasmarha teje).
Madárinfluenza
BNO10: J10
1. Kórokozó:Az orthomyxoviridae családba tartozó, fokozott patogenitású madárinfluenza-
vírusok (az influenza A vírus H5, H7, H9, illetve H10 altípusainak fokozottan
patogén biotípusai, valamint a sertés- és madáreredetű H1 altípusok).
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Értesítendő az expozíció, illetve a
megbetegedés helye szerint illetékes állatorvos is.
Az értesülést követően sürgősséggel is jelentendő. A jelentést a megbetegedés
helye szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási
szervnek/ügyeletének és az ÁNTSZ-OEK-nak, vagy az ÁNTSZ-OEK
ügyeletének is meg kell tenni. Új altípus vagy nem meghatározható altípusú
influenzavírus által okozott emberi megbetegedést is azonnal jelenteni kell.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai és epidemiológiai feltételek.
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akinél az A/H5 vagy A/H5N1
influenzavírus vizsgálata pozitív eredményű; és a
vizsgálatot olyan laboratórium végezte, amely nem az
emberi influenzával foglalkozó referencialaboratóriumok
közösségi hálózatába tartozó laboratórium.
Megerősített esetMinden olyan személy, akinek a vizsgálati eredményét az
Egészségügyi Világszervezet H5-tel foglalkozó
együttműködési központja erősíti meg.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi két
tünet legalább egyike:
- láz és akut légzőszervi fertőzés jelei és tünetei,
- elhalálozás megmagyarázatlan akut légzőszervi
megbetegedés következtében.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi négy feltétel legalább egyike:
- emberről emberre terjedő fertőzés a valószínűsíthető
vagy megerősített esettel való szoros érintkezés útján
(egy méteren belül),
- laboratóriumi expozíció: ahol lehetőség van az A/H5N1
influenzavírussal való érintkezésre,
- szoros érintkezés (egy méteren belül) megerősítetten
A/H5N1 vírussal fertőzött állattal baromfi vagy
vadmadarak kivételével (pl. macska, disznó),
- olyan területen való tartózkodás vagy olyan terület
meglátogatása, ahol az A/H5N1 típusú influenza
jelenlétét gyanítják vagy megerősítették, és az alábbi
két feltétel közül legalább egy teljesülése:
- szoros érintkezés (egy méteren belül) az érintett
területen beteg vagy elhullott baromfival vagy
vadmadarakkal,
- az érintett területen található olyan otthonban
vagy gazdaságban való tartózkodás, ahonnan beteg
vagy elhullott baromfikról tettek jelentést az előző
hónapban.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi három feltétel legalább egyike:
- az A/H5N1 influenzavírus izolálása klinikai mintából,
- az A/H5 nukleinsav kimutatása klinikai mintában,
- az A/H5 influenzával szembeni specifikus
ellenanyagok kimutatása (négyszeres vagy magasabb
emelkedés vagy egyetlen magas titer).
2.2. Elkülönítés:Sporadikus esetben a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetben különítendő el, az
ápolás során a cseppfertőzést és a kontakt terjedést megelőző óvintézkedéseket
kell tenni. Kiterjedt járvány kialakulása esetén, ha a fekvőbeteg-gyógyintézeti
kapacitás már nem elegendő, a beteg otthonában különítendő el.
2.3. Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2.Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A laboratórium értesítését követően
légúti, illetve torokváladék és vérminta, majd a
betegség kezdetétől számított 10-14 nap múlva
újabb vérminta küldendő szerológiai vizsgálatra az
ÁNTSZ-OEK Légúti Vírus osztályára.
2.3.3.Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteggel, illetve halottal kapcsolatba került (a beteggel,
illetve váladékával közvetlenül vagy azzal szennyezett tárgyak
révén érintkezett) személyeket fel kell kutatni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteggel kapcsolatba kerültek, illetve a beteggel közös
forrásból fertőződötteket 7 napra járványügyi megfigyelés alá
kell helyezni. Kiterjedt járvány esetén a betegekkel
kapcsolatba kerültek otthoni elkülönítése szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Ha a betegnél a virológiai vizsgálatok valószínűsítik, vagy
igazolják a fokozottan patogén madárinfluenza-vírus kóroki
szerepét, akkor családtagjainál, illetve a vele szoros
kapcsolatban lévő, járványügyi megfigyelés alá helyezett más
személyeknél kemoprofilaxist kell 7-10 napig alkalmazni. A
kemoprofilaxist az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályával
történő konzultáció alapján kell kivitelezni.
3.5. Fertozöforrás-kutatás:Kötelező. Az állategészségügyi hatóság bevonásával
laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötött járványügyi
vizsgálatot kell végezni a közös fertőző forrástól származó
esetleges megbetegedések felderítése érdekében.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező. Az állategészségügyi hatóság bevonásával
járványügyi vizsgálatot kell végezni a terjesztő közeg
felderítése céljából.
Malária
BNO10: B50-54
1. Kórokozó:Plasmodium falciparum (B50), Plasmodium vivax (B51), Plasmodium
malariae (B52) és Plasmodium ovale (B53.0). Ismeretesek kevert fertőzések is.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően
sürgőséggel is jelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetKlinikai feltételek és az epidemiológiai feltétel megléte.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai feltételek és a laboratóriumi
feltételek legalább egyike.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumLáz vagy a kórtörténetben szerepelő láz. Harmadnapos,
negyednapos vagy mindennapos lázrohamok, melyek
hidegrázással kezdődnek, majd 8-10 óra után izzadással
hirtelen megszűnnek.
Epidemiológiai kritériumMalária endémiás területre történő utazás, vagy
tartózkodás.
Laboratóriumi kritérium- Malária paraziták kimutatása vérkenetben
fénymikroszkóppal,
- plasmodium nukleinsav kimutatása vérből,
- plasmodium antigén kimutatása.
2.2. Elkülönítés:A beteget kórházba osztályra kell utalni, hogy a szükséges kezelést
elvégezhessék.
2.3.Mikrobiológi
ai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén vizsgálat
céljára vért kell vastagcsepp és 2 kihúzott
készítmény formájában az ÁNTSZ-OEK
Parazitológiai osztályára és a vizsgálat elvégzésére
felkészült járványügyi feladatok ellátására kijelölt
laboratórium parazitológiai osztályára küldeni.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges, azonban a szúnyogmentességet biztosítani kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba Nem szükséges.
kerültek felkutatása:
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Malleus
Takonykór, BNO10: A24
1. Kórokozó:Burkholderia (Pseudomonas) mallei
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Telefonon, faxon is jelenteni kell
az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályának, valamint a megbetegedés helye
szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek. Járványügyi
értesítés küldendő a fertőzés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetA klinikai képnek megfelelő eset, amelynél
epidemiológiai kapcsolat van egy megerősített esettel.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumA fertőzés formájától függően:
lokalizált [a fertőzés helyén (bőr, agy, visceralis,
tályogok, később fekélyek],
pulmonáris (tüdőgyulladás, tüdőabscessus, broncho-
pneumonia),
septicaemia (fejfájás, fotofóbia, myalgia,
lympadenopathia, splenomegalia).
Epidemiológiai kritériumbeteg emberrel, állattal történt kontaktus
Laboratóriumi kritériumB. mallei izolálása klinikai mintából vagy
B. mallei nukleinsav kimutatása.
2.2. Elkülönítés:Kötelező. A beteget kijelölt fertőző osztályon a Szent László Kórházban kell
elkülöníteni.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Haladéktalanul beküldendő váladék
(genny, vér, hemokultúra, légúti váladék, BAL)
egyidejű telefon vagy fax értesítés mellett az
ÁNTSZ-OEK Veszélyes Kórokozók Nemzeti
Referencia-laboratóriumába.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés: Szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteg környezetében élő személyeket a beteggel történt
utolsó érintkezéstől számított 6 napra járványügyi zárlat alá
kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező. A fertőző forrást fel kell kutatni és azt a területileg
illetékes hatósági állatorvosnak jelenteni kell.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Meningitis purulenta
Gennyes agyhártyagyulladás, BNO10: G00
1. Kórokozó:A betegséget többnyire baktériumok, de ritkán bizonyos gombák és
protozoonok okozzák.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai
kritériumok.
Valószínűsíthető eset---
Megerősített eset---
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumHirtelen kezdődő láz (>38,5°C rectalisan, vagy
>38,0°C axillarisan) és
egy vagy több az alább felsoroltak közül:
- tarkókötöttség,
- tudatzavar,
- egyéb meningeális jel,
- csecsemők esetében kutacs elődomborodása.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritérium---
2.2. Elkülönítés:A beteget kórházban kell elkülöníteni, cseppfertőzéssel terjedő fertőzés
esetében (N. meningitidis, Hib stb.) fertőző osztályon.
2.3.Mikrobiológi
ai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Liquort, vért, esetleg gennyet a primer
gócokból (otitis media stb.) kell tenyésztésre
küldeni.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Az orr-, torokváladékot, a gennyes gócok váladékát, valamint az ezekkel
szennyezett tárgyakat, anyagokat folyamatosan fertőtleníteni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba Nem szükséges.
kerültek felkutatása:
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nosocomiális eredetű fertőzés előfordulása esetén
kórházhigiénés előírások, a meningitises betegek
környezetének célzott szűrővizsgálata (orr-, torokváladék), a
pozitív esetek elkülönítése szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Szülészeti, újszülött és csecsemőosztályokon a kontaktok
járványügyi megfigyelése és (szükség szerint) felvételi zárlat,
az etiológiától függően.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Haemophilus influenzae okozta meningitis
BNO: G 00.0
1. Kórokozó:Haemophilus influenzae.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetMinden olyan személy, akire teljesül a klinikai feltételek
és a laboratóriumi kritériumok közül legalább az egyik.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumHirtelen kezdődő láz (>38,5°C rectalisan, vagy
>38,0°C axillarisan) és
egy vagy több az alább felsoroltak közül:
- tarkókötöttség,
- tudatzavar,
- egyéb meningeális jel,
- csecsemők esetében kutacs elődomborodása.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritérium- Haemophilus influenzae izolálása normálisan steril
helyről vett testváladékból.
- Haemophilus influenzae nukleinsav kimutatása
normálisan steril helyről vett testváladékból.
2.2. Elkülönítés:A beteget kórházban (fertőző osztályon) kell elkülöníteni a gyógykezelés
időtartamára.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A liquor- és vérmintából minden esetben
tenyésztéses vizsgálatot kell végezni.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges. Elsősorban az orr-, torokváladékot és az
ezzel szennyezett anyagokat kell fertőtleníteni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Szükséges annak eldöntésére, hogy kit szükséges
posztexpozíciós profilaxisban részesíteni.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteg környezetében élő, 6 éven aluli gyermekeket 4 napra
járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:A b típusú H. influenzae okozta meningitis esetén a 6 évesnél
fiatalabb gyermekeket ellátó/gondozó intézményekben
mindenki számára - kivéve a védőoltott gyermekeket - ajánlott
4 napon át az antibiotikum (rifampicin naponta 1 alkalommal
20 mg/ttkg) prevenció. Amennyiben a beteg családjában a
betegen kívül is van 6 éven aluli fogékony kisgyermek, abban
az esetben mindenki számára (a felnőtteknek is) ajánlott a fenti
módon az antibiotikus prevenció.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Meningitis epidemica
Meningitis cerebrospinalis epidemica, BNO10: A39
1. Kórokozó:Neisseria meningitidis (Meningococcus) különböző szerocsoportjai, melyek
elterjedtsége, dominanciája földrajzilag különböző. Az A szerocsoport
jelentősebb, a C kisebb járványokat okozhat, nálunk a főleg sporadikus
eseteket okozó B szerocsoport a legelterjedtebb. A W-135, az X, Y és a Z
szerocsoportok kevésbé virulensek, bár ezen fertőzések is lehetnek súlyos
kimenetelűek.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően
sürgőséggel is jelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetMinden olyan személy, akire teljesül a klinikai
kritériumok közül legalább az egyik.
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akire teljesül a klinikai
kritériumok közül legalább az egyik és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetMinden olyan személy, akire teljesül a laboratóriumi
kritériumok közül legalább az egyik.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium- Meningeális tünetek,
- Petechiák,
- szeptikus sokk,
- szeptikus arthritis.
Epidemiológiai kritériumEpidemiológiai kapcsolat emberről emberre terjedő
fertőzéssel.
Laboratóriumi kritérium- Neisseria meningitidis izolálása normálisan steril
helyről vett testváladékból vagy bevérzéses
bőrlézióból.
- Neisseria meningitidis nukleinsav kimutatása
normálisan steril helyről vett testváladékból vagy
bevérzéses bőrlézióból.
- Neisseria meningitidis antigén kimutatása gerincvelő-
folyadékban.
- Gram negatív festett diplococcus kimutatása
gerincvelő-folyadékban.
2.2. Elkülönítés:A beteget kórházban, fertőző osztályon kell elkülöníteni a gyógykezelés
időtartamára.
2.3.Mikrobiológiai2.3.1. KlinikaiKötelező. A liquor- és vérmintából minden esetben
vizsgálat:mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
mikroszkópos, tenyésztéses, antigén kimutatási és
közvetlen antibiotikum érzékenységi vizsgálatot
kell végezni.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járványügyi érdekből végzett
diagnosztikus vizsgálat céljából sikertelen
tenyésztés esetében vér és liquor-mintát kell
beküldeni az ÁNTSZ-OEK bakteriológiai
osztályára a kórokozó direkt kimutatása céljából
molekuláris vizsgálattal (PCR), vagy más ilyen
vizsgálatot végző járványügyi feladatokat ellátó
vizsgáló laboratóriumba.
Referencia laboratóriumba küldendő megerősítés
céljából liquorból vagy hemokultúrából kitenyészett
N. meningitidis törzs, vagy nem tenyészthető minta
esetén maga a klinikai minta.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Szükséges annak eldöntésére, hogy kit szükséges
posztexpozíciós profilaxisban részesíteni.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteg közvetlen környezetében élőket 8 napra járványügyi
megfigyelés alá kell helyezni. Nosocomiális eredetű
előfordulás esetén az érintett ápolási egységben 8 napos
felvételi zárlatot kell elrendelni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Zárt közösségekben, igen szoros kontaktus esetén a betegek
környezetében élőket antibiotikum profilaxisban kell
részesíteni.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Pneumococcus meningitis
BNO: G 00.10
1. Kórokozó:Streptococcus pneumoniae.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetMinden olyan személy, akire teljesül a klinikai feltételek
és laboratóriumi feltételek közül legalább az egyik.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumHirtelen kezdődő láz (>38,5°C rectalisan, vagy
>38,0°C axillarisan) és
egy vagy több az alább felsoroltak közül:
- tarkókötöttség,
- tudatzavar,
- egyéb meningeális jel,
- csecsemők esetében kutacs elődomborodása.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritérium- A Streptococcus pneumoniae izolálása normálisan steril
helyről vett testváladékból.
- A Streptococcus pneumoniae nukleinsav kimutatása
normálisan steril helyről vett testváladékból.
2.2. Elkülönítés:A beteget kórházban (fertőző osztályon) kell elkülöníteni a gyógykezelés
időtartamára.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Meningitis serosa
Meningitis aseptica, savós agyhártyagyulladás, BNO10: G03.0
1. Kórokozó:Különféle enterovírusok (Coxsackie A és B vírus egyes szerotípusai, echovírus
(A87.0), enterovírus 71 (A85.0), a herpesvírus (B00.3), adenovírusok (A85.1),
LCM vírus (A87.2), CMV (B25.8) stb. Az aetiológia sokszor ismeretlen
marad.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A meningeális szövődmények
nyilvántartásba vétele érdekében a meningitist akkor is külön be kell jelenteni,
ha más, egyébként bejelentendő fertőző betegség szövődményeként
jelentkezett.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai
kritériumok.
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai
kritériumok ÉS fennáll az epidemiológiai kapcsolat vagy a
valószínűsíthető laboratóriumi kritériumok közül legalább
az egyik.
Megerősített esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai
kritériumok és a megerősített eset laboratóriumi
kritériumai közül legalább az egyik fennáll.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumHirtelen kezdődő láz (>38,5°C rectalisan, vagy >38,0°C
axillarisan) ÉS
egy vagy több az alább felsoroltak közül:
- tarkókötöttség,
- súlyos egyéb okkal nem magyarázható fejfájás,
- nyaki fájdalom és két vagy több az alábbiak közül:
• fényérzékenység,
• hányinger,
• hányás,
• hasi fájdalom,
• köpetürítéssel járó torokgyulladás,
• 2 év alatti gyermekek esetében kutacs
elődomborodása, illetve irritábilitás.
Epidemiológiai kritériumEpidemiológiai kapcsolat egy megerősített esettel.
Laboratóriumi kritériumA valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
- A liquor tiszta, nagy nyomással ürül, a fehérjeszint
(>50mg/dl) és a sejtszám emelkedett (<500/mm3), a
cukorszint normális. Az üledékben lymphocyták
(>50%), kezdetben esetleg granulocyták is vannak.
- Liquorból a vírus nukleinsav kimutatása PCR-rel.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
- Kórokozó vírus izolálása.
- Specifikus ellenanyagválasz.
2.2. Elkülönítés:Fertőző osztályon, a heveny tünetek lezajlásáig.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Vírusizolálás céljára a lehető legkorábbi
időpontban (az első napokban) legalább 2 egymást
követő napon székletet, torokmosó folyadékot,
liquort, alvadásgátló nélkül, sterilen vett vért, majd
3-4 hét múlva ismételt vérmintát kell küldeni a
járványügyi feladatok elvégzésére kijelölt
területileg illetékes laboratóriumba. A szerológiai
vizsgálatoknak csak a savópárban észlelt
titeremelkedés esetén vagy IgM osztályú ellenanyag
kimutatása esetén van diagnosztikus értéke. Igen
fontos a kísérőiraton a kórokozóra utaló gyanú
megjelölése, mert kizárólag a célzott vizsgálat teszi
lehetővé a laboratórium munkáját.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:A beteg váladékait és a velük fertőzött tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni
kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Morbilli
Kanyaró, BNO10: B05
1. Kórokozó:Paramyxovírus
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően
sürgőséggel is jelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai kritériumok.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai feltételek és a laboratóriumi
feltételek legalább egyike.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumLázzal járó maculopapulosus bőrkiütések,
és az alábbi három tünet legalább egyike:
- köhögés,
- nátha,
- kötőhártya-gyulladás.
Epidemiológiai kritériumEmberről emberre terjedő fertőzés.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi négy feltétel legalább egyike:
- a kanyaróvírus izolálása klinikai mintából,
- a kanyaróvírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában,
- kanyaróvírussal szembeni specifikus IgM ellenanyagok
kimutatása a vérből,
- a kanyaróvírus antigén kimutatása fluoroszcens
festékkel jelzett, kanyaróspecifikus monoklonális
antitesteket felhasználva.
A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus szerint
kell értelmezni. Amennyiben az oltás a közelmúltban
történt, a vad vírusra vonatkozóan kell vizsgálatot
végezni.
2.2. Elkülönítés:Kötelező.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a betegtől
vírusszerológiai vizsgálat céljára alvadásgátló
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
nélkül vett vért kell az ÁNTSZ-OEK Virológiai
főosztályára küldeni. Az első vizsgálati anyag
levételétől számított 1 hét múlva újabb vérminta
küldendő.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Megbetegedés előfordulása esetén a beteg környezetében élő,
1967 után született, 15 hónaposnál idősebb, oltási vagy
újraoltási dokumentációval nem rendelkező személyeket élő,
attenuált kanyaróvírus tartalmú oltóanyaggal kell oltani.
Gyermek- és ifjúsági közösségben kanyaró megbetegedés
előfordulása esetén a revakcinációról, annak kiterjesztéséről az
OEK Járványügyi osztályával történt előzetes egyeztetést
követően kell dönteni. A kanyarós beteg fogékonynak
tekinthető környezetéből passzív immunizálásban
részesítendők gamma-globulinnal az expozíciót követő 6
napon belül: a 15 hónaposnál fiatalabb, ezért aktív
immunizálásban még nem részesíthető kisgyermekek, illetve
azon, korábban oltásra kötelezett, kanyarón át nem esett,
kanyaró ellen nem oltott személyek, akiknél az aktív
immunizálás ellenjavallt.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Nyugat-nílusi láz
BNO10: A923
1. Kórokozó:A Flaviviridae család flavivírus nemzetségébe tartozó nyugat-nílusi vírus.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt
megbetegedés esetén a feltételezett expozíció helye szerint illetékes állatorvos
és vér-, szövet-, szervdonáció esetén az érintett egészségügyi szolgáltató is
értesítendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesül a klinikai feltételek egyike.
Valószínűsíthető esetTeljesül a klinikai feltételek egyike és teljesül az alábbi
két feltétel legalább egyike:
- epidemiológiai kapcsolat,
- a valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele.
Megerősített esetTeljesül a klinikai feltételek egyike és a megerősített eset
laboratóriumi feltételei.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél láz
és nyirokcsomó-megnagyobbodás,
vagy izom-ízületi fájdalom jelentkezik,
vagy az alábbi két tünetegyüttes legalább egyike:
- agyvelőgyulladás,
- agyhártyagyulladás.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi két epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- állatról emberre való terjedés (olyan területen való
tartózkodás, vagy olyan területen történt látogatás,
szúnyogcsípés, ahol a nyugat-nílusi vírus
endémiásan fordul elő a madarak és a lovak
körében), vagy
- emberről emberre való terjedés (vertikális terjedés,
vérátömlesztés, transzplantáció).
Laboratóriumi kritériumA megerősített eset laboratóriumi kritériumai
Az alábbi négy feltétel legalább egyike:
-a vírus izolálása vérből vagy liquorból,
-a vírus nukleinsavának kimutatása vérből vagy
liquorból,
-a vírussal szemben termelődött specifikus IgM
típusú ellenanyagok kimutatása a liquorból,
-a vírussal szemben termelődött specifikus IgM
típusú ellenanyagok kimutatása magas titerben és
megerősítése vírusneutralizációval vérmintából.
A valószínűsíthető eset laboratóriumi kritériumai
-a vírussal szemben termelődött specifikus antitest
kimutatása vérmintából.
A laboratóriumi eredményeket a flavivírus oltási státusz
vagy korábbi flavivírus-fertőzés/megbetegedés (pl.
kullancsencephalitis, dengue-láz) figyelembevételével kell
értelmezni.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Vér, liquor küldendő be az ÁNTSZ-OEK
Vírusdiagnosztikai osztályán működő Virális
Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Tünetmentes személyek mikrobiológiai vizsgálata csak vér-,
szövet- vagy szervdonáció esetén kötelező.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:---
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Ornithosis
BNO10: A70
1. Kórokozó:Chlamydia psittaci.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A megbetegedésről a területileg
illetékes hatósági állatorvost értesíteni kell.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetRtg-vizsgálattal igazolt atípusos pneumonia.
Valószínűsíthető eset- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és az
epidemiológiai feltételek egyike
vagy
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a
valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele.
Megerősített esetTeljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a
megerősített eset laboratóriumi feltétele.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumA két tünetegyüttes legalább egyike:
- láz és köhögés és myalgia,
- rtg-vizsgálattal igazolt atípusos pneumonia.
Epidemiológiai kritérium- madarakkal történt kontaktus a lappangási időben,
- madarak által szennyezett környezetben történt
tartózkodás a lappangási időben,
- atípusos pneumonia megbetegedések halmozódása.
Laboratóriumi kritériumValószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele az
alábbiak közül legalább egy:
- kórokozó-specifikus IgA/IgG kimutatható,
- kórokozó-specifikus IgM (titer > 16) egyetlen
vérmintában microimmunfluorescencia (MIF)
vizsgálattal.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele az
alábbiak közül legalább egy
- C.psittaci DNS kimutatása PCR vizsgálattal
mélylégúti mintából,
- a betegség acut és konvaleszcens szakában 2-4 hét
különbséggel vett két vérminta kórokozó-spcifikus
IgG titerének legalább négyszeres emelkedése MIF
vizsgálattal.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges. Az atípusos pneumoniában és krónikus alapbetegségben
szenvedő beteg kezelését a súlyos/halálos kimenetelű szövődmények kockázata
miatt a terápiás feltételeket biztosító fekvőbeteg-gyógyintézetben kell végezni.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Beküldendő alvadásgátló nélkül vett vér a
betegség első 10 napján, valamint 21-25. napja
között az ÁNTSZ-OEK Bakteriális Zoonózisok
Nemzeti Referencia-laboratóriumba. A vérmintával
együtt beküldött légúti váladék (köpet,
tracheaváladék, mély légúti minta, stb.) PCR-
vizsgálata a betegség korai, szeronegatív szakában
diagnosztikus értékű lehet. Az erőteljes
antibiotikum kezelés késleltetheti az
ellenanyagválasz kialakulását, ezért ha a második
vérminta eredménye is negatív, újabb minták
küldendők be 2 hetes időközzel a betegség 6.
hetéig.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges. Azon személyek klinikai megfigyelése
szükséges, akik a beteggel közös expozíciónak voltak kitéve,
mivel így az adekvát terápia időben elkezdhető.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező, azonosítandó a fertőzött állat/állatállomány.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Paratyphus
Paratífusz, BNO10: A01.4
1. Kórokozó:Salmonella Paratyphi-A (A01.1), Salmonella Paratyphi-B (A01.2), Salmonella
Paratyphi-C (A01.3).
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően szokásos
jelentésen kívül telefonon és e-mailen sürgőséggel is jelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetKlinikai kritériumok megléte.
Valószínűsíthető esetKlinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Megerősített esetKlinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi tünetek legalább egyike:
- láz,
- hasmenés vagy székrekedés,
- hasi fájdalom,
- máj-, illetve lépmegnagyobbodás,
- Roseola
- fejfájás,
- gyengeség,
- izomfájdalom.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- emberről emberre való terjedés.
Laboratóriumi kritériumA S. Paratyphi izolálása és azonosítása vérből, székletből
vagy vizeletből.
2.2. Elkülönítés:Kötelező, kórház fertőző osztályán. A beteget addig kell elkülöníteni, amíg a
klinikai tünetek megszűnése és az antibiotikus terápia befejezését követő 48
óra múlva, egymást követő napokon vett 3 széklet és vizeletminta vizsgálata
negatív eredményt nem ad. Ha a vizsgálatsorozatból egy is pozitív, az
elkülönítés megszüntethető, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alatt kell
tartani mindaddig, amíg a kórokozó hordozása meg nem szűnik. A járványügyi
ellenőrzés alatt álló személyeket el kell tiltani a 0-6 éves gyermekek
közösségének látogatásától vagy ilyen közösségekben, intézményekben
gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkakörtől, a közvetlen
betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztás végzésétől; illetve hőkezelés
nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszerek, ételek, italok
kezelésétől: közétkeztetésben, vízművekben való foglalkoztatástól; anyatej
adásától, illetve anyatej kezeléstől.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Diagnosztikus célra beküldendő széklet
és vizelet, továbbá sterilen, alvadásgátló nélkül vett
vér. Az első mintákat lehetőleg az antibiotikum
terápia megkezdése előtt a betegség első napjaiban
kell venni. A vizsgálatokat - ha a tenyésztés
negatív eredményű - célszerű 3 héten belül
többször megismételni, akkor is, ha a beteg
időközben antibiotikum kezelésben részesül. A
kórokozó kitenyésztése a beteg váladékaiból
igazolja, az ismételt szerológiai vizsgálatokban
észlelt titeremelkedés megerősíti a diagnózist.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Felszabadító és ellenőrző vizsgálat céljára székletet
és vizeletet kell küldeni az ÁNTSZ-OEK Enterális
Megbetegedést Okozó Aerob Baktériumok
Nemzeti Referencia-laboratóriumába. A
paratífuszból gyógyult és az elkülönítés alól
felszabadított személynél az utolsó pozitív lelettől
számított 1 éven át havonta egy alkalommal
széklet- és vizeletvizsgálatot kell végezni.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel
kerültek kontaktusba felkutatása
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteggel érintkezett személyeket 10 napra járványügyi
megfigyelés alá kell helyezni, és ezen időre ki kell tiltani a
felsorolt foglalkozásokból és intézményekből. A beteggel
érintkezett és járványügyi megfigyelés alá helyezett személyek
foglalkozásukat/tevékenységüket, illetve közösségek
látogatását csak akkor folytathatják, ha a megfigyelési idő
második hetében elkezdett, egymást követő napokon vett 2
széklet- és vizeletminta vizsgálata negatív eredményt adott. 0-
6 éves gyermekek közösségében történt megbetegedés esetén
10 napi felvételi zárlatot kell elrendelni.
Ha a megbetegedést kórházi osztályon észlelték, a beteg
elkülönítése után a vele érintkezett ápoltakat és az ápoló
személyzetet 10 napra járványügyi megfigyelés alá kell
helyezni és el kell végezni a széklet- és vizeletvizsgálatokat.
Az esemény, továbbá az osztály adottságaitól függően 10
napos felvételi zárlat is elrendelhető. Megbetegedés vagy
tünetmentes ürítés esetén értelemszerűen az előző pontokban
felsoroltak szerint kell eljárni (elkülönítés, járványügyi
ellenőrzés, munkából való kitiltás stb.). Ha a beteggel
érintkezett ápoltak alapbetegsége megengedi, hazabocsáthatók,
de otthonukban a járványügyi megfigyelést folytatni kell, s ezt
zárójelentésükre fel kell jegyezni, a lakóhely szerint illetékes
kistérségi népegészségügyi intézet egyidejű értesítése mellett.
A fertőzés forrását fel kell kutatni. A beteg környezetében
kórokozó-hordozásra irányuló székletszűrő vizsgálatot kell
végezni. A felderített pozitív személyeket járványügyi
ellenőrzés alá kell helyezni, s velük kapcsolatos eljárásokat és
laboratóriumi vizsgálataikat e rendeletben foglaltak szerint kell
elvégezni.
A kórokozógazda lakásváltoztatásáról vagy haláláról
háziorvosa értesíti a területileg illetékes kistérségi
népegészségügyi intézetet. Az utóbbi jelenti az eseményt a
területileg illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási
szervnek, valamint lakáscímváltozás esetén megküldi a
kórokozógazda nyilvántartási lapját az új lakóhely szerint
illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek.
A kórokozó-ürítők és kórokozógazdák felszabadítására
vonatkozó eljárások:
A) A kórokozó-ürítő felszabadítására vonatkozó vizsgálatokat
a) meg lehet indítani, ha laboratóriumi ellenőrző vizsgálatai
legalább 6 hónapon át folyamatosan negatívak;
b) meg kell indítani, ha az ellenőrző vizsgálatok egy éven át
folyamatosan negatívak.
A felszabadító vizsgálat 8 egymás után következő héten át
végzett heti 1 identifikált széklet és vizelet bakteriológiai
vizsgálatából áll. Ha ezek mind negatívak és e vizsgálatok után
vett duodenális váladék vizsgálata is negatív, a baktériumürítő
járványügyi ellenőrzése megszüntethető.
B) A kórokozógazda felszabadító vizsgálatait akkor lehet
megindítani, ha 1/2 évi ellenőrző vizsgálatai legalább két éven
át állandóan negatív eredményűek voltak, és a kórokozógazda
kéri a járványügyi ellenőrzés megszüntetését.
A felszabadító vizsgálat 6 hónapon át havonta 2 alkalommal
(összesen tehát 12) személyes ellenőrzés mellett vett széklet-
és vizeletminta bakteriológiai vizsgálatából áll. Ha ezek,
valamint a vizsgálatok után végzett duodenális
váladékvizsgálat is kivétel nélkül negatív eredménnyel zárult,
a kórokozógazdát fel kell szabadítani. A felszabadított
kórokozógazdát még további egy évig havonta egy
alkalommal laboratóriumilag ellenőrizni kell.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Parotitis epidemica
Mumpsz, járványos fültőmirigy-gyulladás, BNO10: B26
1. Kórokozó:Paramyxo vírusok családjához tartozó mumpsz vírus.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai kritériumok.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetA közelmúltban nem oltott személynél: teljesülnek a
klinikai feltételek és a laboratóriumi feltételek legalább
egyike.
A közelmúltban történt oltás esetén: vad
mumpszvírustörzs kimutatása támasztja alá a diagnózist.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumLázas megbetegedés
és az alábbi három közül legalább egy
- a fültőmirigyek vagy más nyálmirigy hirtelen megjelenő
duzzanata,
- heregyulladás,
- meningitis.
Epidemiológiai kritériumEmberről emberre terjedő fertőzés.
Laboratóriumi kritérium- A mumpszvírus izolálása klinikai mintából,
- a mumpszvírus nukleinsav kimutatása klinikai
mintában,
-mumpszvírussal szembeni specifikus ellenanyagok
kimutatása.
A laboratóriumi eredményeket az oltási státusz szerint kell
értelmezni. Amennyiben az oltás a közelmúltban történt, a
vad vírusra vonatkozóan kell vizsgálatot végezni.
2.2. Elkülönítés:Kötelező.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a betegtől
vírusszerológiai vizsgálat céljára alvadásgátló
nélkül vett vért kell az ÁNTSZ-OEK Virológiai
főosztályára küldeni. Az első alvadásgátló nélkül,
sterilen vett vérmintát a betegség korai szakában, a
másodikat két hét múlva kell beküldeni.
Diagnosztikus értéke az IgM osztályba tartozó
ellenanyagok kimutatásának, illetve a négyszeres
titeremelkedésnek van.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Közösségi esetek, illetve halmozódások előfordulása esetén a
megbetegedési veszély elhárítása céljából a fogékony
személyeket aktív immunizálásban kell részesíteni az ÁNTSZ-
OEK Járványügyi osztályával történő előzetes megbeszélés
alapján.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Pertussis
Szamárköhögés, BNO10: A37
1. Kórokozó:Bordetella pertussis
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai és epidemiológiai feltételek.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumLegalább két hete fennálló köhögés
és
az alábbi három tünet legalább egyike:
- köhögési rohamok,
- húzó belégzés (inspirációs stridor),
- köhögést követő hányás,
vagy
olyan személy, akinél az orvos szamárköhögést
diagnosztizált,
vagy
Apnoés epizódok csecsemőknél.
Epidemiológiai kritériumEmberről emberre terjedés.
Laboratóriumi kritériumLegalább egy feltétel az alábbiak közül:
- a Bordetella pertussis izolálása klinikai mintából,
- a Bordella pertussis nukleinsav kimutatása klinikai
mintában,
- Bordetella pertussis-szal szembeni specifikus
ellenanyagok kimutatása.
2.2. Elkülönítés:Kötelező.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a
parapertussistól és egyéb kórokozók által okozott
pertussis syndromától való elkülönítés céljából
savópár küldendő az ÁNTSZ-OEK-ba. Az első -
alvadásgátló nélkül, sterilen vett - vérmintát a
gyanú felvetésekor az antibiotikus kezelés
megkezdése előtt, a másodikat 4-5 héttel később
kell beküldeni. Oltott személy esetén - amennyiben
az utolsó védőoltás óta két évnél kevesebb idő telt
el - a betegtől a betegség kezdetétől számított két
héten belül vett orrgarat váladék küldendő be
vizsgálatra.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges
3.3. Járványügyi megfigyelés:-A beteggel érintkezett 6 éven aluli gyermekeket 14 napi
időre járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A hurutos
gyermeknél orvosi vizsgálatot kell végezni. A beteggel
érintkezett, oltatlan vagy életkoruknak megfelelően csak
részben oltott gyermekeket bölcsődék, óvodák, bentlakásos
gyermekintézmények és iskolák látogatásától 14 napra el kell
tiltani.
-A megbetegedésnek az előzőekben felsorolt közösségekben
való előfordulása esetén a beteg izolálása után a beteggel
szoros kontaktusban élő személyeket, családtagokat 14 napra
járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, a korának
megfelelően hiányosan oltott gyermekek számára 14 napos
felvételi zárlatot kell elrendelni.
- Kórházi osztályon előfordult megbetegedés esetén a
pertussis-ban szenvedő beteg elkülönítése után 14 napi időre
járványügyi megfigyelés alá kell helyezni a 6 éven aluli
oltatlan, vagy részlegesen oltott betegeket. A járványügyi
megfigyelés alatt álló ápoltak alapbetegségük gyógyulása
után a kórházból hazabocsáthatók, de a megfigyelést az
otthonukban is folytatni kell. A zárójelentésben fel kell
tüntetni a kontaktus tényét és az esetleges kemoprofilaxis
elvégzését. A kórteremben felvételi zárlatot kell elrendelni
minden 1 éven aluli, valamint olyan 1-6 éves gyermek
számára, aki korának megfelelően hiányosan oltott.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Védőoltás vagy antibiotikum adása a miniszteri utasítás
szerint.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Pestis
BNO10: A20
1. Kórokozó:Yersinia pestis.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően
sürgősséggel jelentendő. A megbetegedést vagy annak gyanúját telefonon,
faxon is jelenteni kell az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályának és a
megbetegedés helye szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási
szervnek. A területileg illetékes állatorvos értesítése is szükséges.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetTeljesülnek a laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAkinél jelentkezik az alábbi klinikai formák
legalább egyike:
- Bubópestis:
- láz
és
- fájdalmas nyirokcsomó-gyulladás hirtelen
megjelenése.
- Szeptikus pestis:
- láz.
- Tüdőpestis:
- láz
és
az alábbi három tünet legalább egyike:
- köhögés,
- mellkasi fájdalom,
- véres köpet.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- emberről emberre való terjedés,
- állatról emberre való terjedés,
- laboratóriumi expozíció (ahol lehetséges a pestissel
történő expozíció),
- közös forrással való érintkezés,
- utazás a lappangási időben endémiás területre.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi három feltétel legalább egyike:
- a Yersinia pestis izolálása klinikai mintából,
- a Yersinia pestis nukleinsav kimutatása klinikai
mintában (F1 antigén),
- a Yersinia pestis F1-antigénnel szembeni specifikus
ellenanyagok kimutatása.
2.2. Elkülönítés:A beteget rovartalanítás után a kijelölt kórházban (Szent László Kórház) kell
elkülöníteni.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a mintákat
haladéktalanul, egyidejű telefon/fax értesítés
mellett külön futárral kell az ÁNTSZ-OEK
Veszélyes Kórokozók Nemzeti Referencia-
laboratóriumába szállítani.
Diagnosztikus minta
- genny, trachea-váladék, illetve bronchus-mosó
folyadék,
- hemokultúra,
- szérum,
- bubo-aspirátum,
- liquor,
- post mortem vett vénás vér (10 ml), tüdő-, lép-
vagy nyirokcsomó szövetminta.
Minden mintát transzport táptalajon kell a vizsgáló
laboratóriumba szállítani.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
A tüdő-pestisben szenvedő beteg felszabadító
laboratóriumi vizsgálata hatékony antibiotikus
kezelés 72. óráját követően nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítést kell végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Tüdőpestis esetén kötelező.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteggel érintkezett személyeket 7 napra szigorított
járványügyi megfigyelés (zárlat) alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:A köpetet is ürítő tüdő-pestises beteggel szoros kontaktusba
került személyek számára (környezet, egészségügyi
személyzet, stb.) antibiotikum profilaxist kell biztosítani.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Patogén Escherichia coli okozta enteritisek
BNO10: A04.00-04.40,
Az enterális megbetegedést okozó E.coli 6 csoportra osztható: I. enterohemorrhagiás, II.
enterotoxikus, III. enteroinvazív, IV. enteropatogén, V. enteroaggregatív, VI. diffúz-adherens. Az
egyes csoportok patogenitás, virulencia és szerotípus szerint jól elkülöníthetőek egymástól.
I. Enterohaemorrhagiás E. coli enteritis (EHEC)
Shiga toxin termelő E. coli (STEC) más néven verocitotoxin termelő E. coli (VTEC), BNO10:
A04.3
1. Kórokozó:A Shiga toxint termelő E. coli szerotípusai: leggyakoribb az O157:H7, de az
esetek jelentős részében egyéb szerocsoportípusba tartozó szerotípusok (pl.
O26:H11, O111:H8, O103:H2, O145:H.) is előfordulnak.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően
sürgőséggel is jelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset- Klinikai mintából izolált O157 szerocsoportú shiga-
toxintermelő E. coli kimutatása vagy
- klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Megerősített eset- A klinikai és laboratóriumi kritériumok együttes
megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbiak legalább egyike:
- Hasmenés,
- hasi fájdalom,
- hasmenést követő HUS vagy TTP,
- veseelégtelenség és
- microangiopathias haemolytikus anaemia vagy
- thrombocytopenia.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- szennyezett élelmiszerrel való érintkezés
(ételkészítés),
- kapcsolat igazolt EHEC-fertőzött személlyel.
Laboratóriumi kritériumAz alábbiak legalább egyike
- Shigatoxin-termelő E.coli izolálása székletből,
- Shigatoxin kimutatása székletből,
- EHEC specifikus virulencia markerek kimutatása
molekuláris módszerrel,
- E.coli szerotipizálása,
- célszerű a virulencia markerek (pl. intimin, Shigatoxin)
tipizálása.
2.2. Elkülönítés:Otthonában, tartózkodási helyén, fekvőbeteg gyógyintézetben elkülönítendő a
hasmenés fennállásáig.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A széklet diagnosztikus laboratóriumi
vizsgálata kötelező. A mintát a járványügyi
feladatok ellátására kijelölt laboratóriumba kell
küldeni mikrobiológiai vizsgálatra. A kórokozó
azonosítása az ÁNTSZ-OEK Enterális
Megbetegedést Okozó Aerob Baktériumok Nemzeti
Referencia-laboratóriumában történik. A diagnózis
a székletből kitenyésztett törzsek
toxintermelésének, illetve a toxinnak közvetlenül a
székletből történő kimutatásán alapszik.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Csak azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-6
éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen
közösségekben, intézményekben gyermekellátással
kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak,
akik a közvetlen betegellátás során étel- és
gyógyszerkiosztást végeznek; illetve akik hőkezelés
nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő
élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek,
közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak;
anyatejet adnak vagy kezelnek. Az ilyen személyek
a közösség/intézmény látogatását, illetve
foglalkozásukat/tevékenységüket csak akkor
folytathatják, ha a gyógyulás (antibiotikus kezelés)
után két nap múlva elkezdett, két egymást követő
napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai
vizsgálata negatív eredménnyel jár.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteg családi vagy intézeti környezetében élő személyeket 7
napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A járványügyi megfigyelés alá helyezett személyek közül
kizárólag azoknál kell a megfigyelési idő alatt egy alkalommal
székletbakteriológiai vizsgálatot végezni, akik a megjelölt
intézményekbe járnak, illetve munkakörökben dolgoznak. A
pozitív személyeket a kórokozó-hordozásuk tartamára
járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a fenti intézmények
látogatásától, illetve munkakörüktől el kell tiltani a
székletbakteriológiai vizsgálat negatív eredményéig.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A pozitív személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára
járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a fenti közösség,
intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket
csak akkor folytathatják, ha székletbakteriológiai vizsgálatuk
negatív eredményt ad.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése: Kötelező.
II. Enterotoxikus E. coli enteritis (ETEC)
BNO10: A04.1
1. Kórokozó:Az E. coli (hőlabilis-LT és/vagy hőstabil-ST) enterotoxint termelő
szerocsoportjai. A gyakoribb O szerocsoportok: O6, O15, O20, O27, O78,
O115. A két toxin által kiváltott kórkép azonos.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően
sürgőséggel is jelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetKlinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Megerősített esetA klinikai és laboratóriumi kritériumok együttes megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi három tünet:
- hasmenés,
- hasi fájdalom,
- hőemelkedés.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- szennyezett élelmiszer kezelése (ételkészítés),
- kapcsolat igazolt ETEC-fertőzött személlyel,
- endémiás területen való tartózkodás.
Laboratóriumi kritérium- ETEC izolálása székletből,
- ETEC izolálása élelmiszerből,
- az E.coli toxintermelő képességének kimutatása és
szerotipizálása.
2.2. Elkülönítés:Otthonában, tartózkodási helyén, fekvőbeteg gyógyintézetben elkülönítendő
klinikai tünetek fennállásáig.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
A széklet diagnosztikus laboratóriumi vizsgálata
kötelező. A mintát a járványügyi feladatok
ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba
kell küldeni mikrobiológiai vizsgálatra. A kórokozó
azonosítása az ÁNTSZ-OEK Enterális
Megbetegedést Okozó Aerob Baktériumok Nemzeti
Referencia-laboratóriumában történik. A diagnózis
a székletből kitenyésztett törzsek
toxintermelésének, illetve a toxinnak közvetlenül a
székletből történő kimutatásán alapszik.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Csak azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-6
éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen
közösségekben, intézményekben gyermekellátással
kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak,
akik a közvetlen betegellátás során étel- és
gyógyszerkiosztást végeznek; illetve akik hőkezelés
nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő
élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek,
közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak;
anyatejet adnak vagy kezelnek. Az ilyen személyek
a közösség/intézmény látogatását, illetve
foglalkozásukat/tevékenységüket csak akkor
folytathatják, ha a gyógyulás (antibiotikus kezelés)
után két nap múlva elkezdett, két egymást követő
napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai
vizsgálata negatív eredménnyel jár.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteg családi vagy intézeti környezetében élő személyeket 7
napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A
járványügyi megfigyelés alá helyezett személyek közül
kizárólag azoknál kell a megfigyelési idő alatt egy alkalommal
székletbakteriológiai vizsgálatot végezni az ÁNTSZ-OEK
referencia laboratóriumában, akik a megjelölt intézményekbe
járnak, illetve munkakörökben dolgoznak.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A pozitív személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára
járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a fenti közösség,
intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket
csak akkor folytathatják, ha székletbakteriológiai vizsgálatuk
negatív eredményt ad.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
III. Enteroinvazív E. coli enteritis (EIEC)
BNO10: A04.2
1. Kórokozó:Az enteroinvazív E. coli a shigella-baktériumhoz hasonlóan plazmidhoz kötött
képessége révén képes az epithel sejtbe behatolni. Leggyakoribb az O124,
ritkább az O28ac, O112ac, O136, O143, O144, O152, O164, O167
szerocsoport.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően
sürgőséggel is jelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetKlinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Megerősített esetA klinikai és laboratóriumi kritériumok együttes megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi tünetek legalább egyike:
- hasmenés,
- hasi fájdalom.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer/víz fogyasztása,
- kapcsolat igazolt EIEC-fertőzött személlyel.
Laboratóriumi kritérium- Az EIEC izolálása székletből vagy vérből,
- az enteroinvasivitásért felelős plazmid-DNS
kimutatása.
2.2. Elkülönítés:Otthonában, tartózkodási helyén, fekvőbeteg gyógyintézetben elkülönítendő a
hasmenés fennállásáig.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A széklet diagnosztikus laboratóriumi
vizsgálata kötelező. A székletmintát diagnosztikus
vizsgálatra a járványügyi feladat ellátására kijelölt
laboratóriumba kell küldeni. A kórokozó
azonosítása az ÁNTSZ-OEK referencia
laboratóriumában történik.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Csak azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-6
éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen
közösségekben, intézményekben gyermekellátással
kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak,
akik a közvetlen betegellátás során étel- és
gyógyszerkiosztást végeznek; illetve akik hőkezelés
nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő
élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek,
közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak;
anyatejet adnak vagy kezelnek. Az ilyen személyek
a közösség/intézmény látogatását, illetve
foglalkozásukat/tevékenységüket csak akkor
folytathatják, ha a gyógyulás (antibiotikus kezelés)
után két nap múlva elkezdett, két egymást követő
napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai
vizsgálata negatív eredménnyel jár.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteg családi vagy intézeti környezetében élő személyeket 7
napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A
járványügyi megfigyelés alá helyezett személyek közül
kizárólag azoknál kell a megfigyelési idő alatt egy alkalommal
székletbakteriológiai vizsgálatot végezni az ÁNTSZ-OEK
referencia laboratóriumában, akik a megjelölt intézményekbe
járnak, illetve munkakörökben dolgoznak.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A pozitív személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára
járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a fenti közösség,
intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket
csak akkor folytathatják, ha székletbakteriológiai vizsgálatuk
negatív eredményt ad.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
IV. Enteropathogen E. coli enteritis (EPEC)
BNO10: A04.0
1. Kórokozó:Enteropathogen Escherichia coli (EPEC/E. coli dyspepsiae) szerocsoportjai;
leggyakrabban O111 és O55, továbbá O26, O86, O119, O125, O126, O127,
O128 stb.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset- Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte vagy
- az adhézióért felelős gén kimutatása.
Megerősített eset- A klinikai és laboratóriumi kritériumok együttes
megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi tünetek legalább egyike:
- hasmenés,
- hasi fájdalom,
- láz.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- szennyezett élelmiszerrel való érintkezés
(ételkészítés),
- kapcsolat igazolt EPEC-fertőzött személlyel.
Laboratóriumi kritérium- EPEC izolálása székletből,
- az adhézióért felelős gén kimutatása.
2.2. Elkülönítés:Otthonában, tartózkodási helyén, fekvőbeteg vagy kijelölt gyógyintézetben
elkülönítendő, míg a klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése
után 48 órával elkezdett, 2 egymást követő napon vett székletminta vizsgálata
negatív eredményt nem ad. Az elkülönítést lehetőleg fertőző osztályon kell
végrehajtani. Ha erre nincsenek meg a megfelelő feltételek, a többi
csecsemőtől jól elkülöníthető helyen kell ápolni, és az ápoláshoz külön
személyzetet és eszközöket kell biztosítani. A csecsemő olyan
gyermekosztályon is elkülöníthető, ahol csak egy évesnél idősebb és egyéb
okok miatt (pl. atrophia) nem veszélyeztetett gyermekeket ápolnak.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség korai szakában, az
antibiotikus kezelés megkezdése előtt vett székletet
vagy a végbélből vattapálcikával vett váladékot kell
küldeni diagnosztikus vizsgálatra a területileg
illetékes laboratóriumba.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A mintát a járványügyi feladatok
elvégzésre kijelölt laboratóriumba kell küldeni
mikrobiológiai vizsgálatra. A kórokozó azonosítása
az ÁNTSZ-OEK referencia laboratóriumában
történik.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Csak azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-6
éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen
közösségekben, intézményekben gyermekellátással
kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak,
akik a közvetlen betegellátás során étel- és
gyógyszerkiosztást végeznek; illetve akik hőkezelés
nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő
élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek,
közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak;
anyatejet adnak vagy kezelnek. Az ilyen személyek
a közösség/intézmény látogatását, illetve
foglalkozásukat/tevékenységüket csak akkor
folytathatják, ha a gyógyulás (antibiotikus kezelés)
után két nap múlva elkezdett, két egymást követő
napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai
vizsgálata negatív eredménnyel jár.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteg gondozóit és a környezetében élő csecsemőket 7 napig
járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és ki kell tiltani
csecsemők közösségének látogatásától és ilyen
közösségekben/intézményekben csecsemők ellátásával
kapcsolatos munkakörtől, az anyatej adásától és kezelésétől. A
csecsemő, illetve a gondozó kitiltását addig kell fenntartani,
míg a székletminta vizsgálata egy alkalommal negatív
eredményt ad.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A pozitív személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára
járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a fenti
közösség/intézmény látogatását, illetve
munkakörüket/tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha
székletbakteriológiai vizsgálatuk negatív eredményt ad.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Teendők a kórházi újszülött, koraszülött, illetve csecsemőosztályon vagy csecsemőket is gondozó
gyermekintézményben történt megbetegedés esetén:
A beteg környezetében lévő csecsemőket és dolgozókat 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell
helyezni, és az intézményben, kórházi osztályon vagy - ha a gondozó személye nem közös más
szobákéval - annak érintett szobájában felvételi zárlatot kell elrendelni. A zárlat alatt kibocsátottak
zárójelentésében fel kell tüntetni a beteggel történt utolsó kontaktus időpontját, és megfigyelésüket a
kistérségi népegészségügyi intézetnek kell folytatnia. A felvétel megindulhat, ha a zárófertőtlenítés
megtörtént, és a tünetmentes ápoltak és gondozóik székletmintájának vizsgálata negatív eredményt
ad.
V. Enteroaggregatív E. coli enteritis (EAggEC)
BNO10: A04.4
1. Kórokozó:Egyedi adhéziós képességgel rendelekező E. coli baktérium. Gyakori
szerocsoportjai pl. O3:H2 és O44:H18. A fejlődő országokban a csecsemők
hasmenésének gyakori kórokozója. Utazással összefüggő és visszatérő vagy
immunszuppresszált betegek (pl. AIDS) körében megjelenő hasmenések
kórokozója lehet.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset- Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte vagy
- EAggEC specifikus gén(ek) kimutatása.
Megerősített esetA klinikai és laboratóriumi kritériumok együttes megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi tünetek legalább egyike:
- hasmenés,
- hasi fájdalom.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- szennyezett tárggyal való érintkezés,
- kapcsolat igazolt EAggEC-fertőzött személlyel.
Laboratóriumi kritérium- EAggEC izolálása székletből és
- EAggEC specifikus gén(ek) kimutatása.
2.2. Elkülönítés:A beteg és a kórokozó-hordozó csecsemőt a nem fertőzött csecsemőktől el kell
különíteni.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség korai szakában, az
antibiotikus kezelés megkezdése előtt vett székletet
vagy a végbélből vattapálcikával vett váladékot
tovább kell küldeni diagnosztikus vizsgálatra az
ÁNTSZ-OEK Referencia laboratóriumba.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Az elkülönítés addig tart, míg a klinikai gyógyulás
és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 órával
elkezdett, 2 egymást követő napon vett székletminta
vizsgálata negatív eredményt nem ad.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteg gondozóit és a környezetében élő csecsemőket 7 napig
járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és ki kell tiltani
csecsemők közösségének látogatásától és ilyen
közösségekben/intézményekben csecsemők ellátásával
kapcsolatos munkakörtől, az anyatej adásától és kezelésétől.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A csecsemő, illetve a gondozó kitiltását addig kell fenntartani,
míg a székletminta vizsgálata egy alkalommal negatív
eredményt ad.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Teendők a kórházi újszülött, koraszülött, illetve csecsemőosztályon vagy csecsemőket is gondozó
gyermekintézményben történt megbetegedés esetén:
A beteg környezetében lévő csecsemőket és dolgozókat 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell
helyezni, és az intézményben, kórházi osztályon vagy - ha a gondozó személye nem közös más
szobákéval - annak érintett szobájában felvételi zárlatot kell elrendelni. A zárlat alatt kibocsátottak
zárójelentésében fel kell tüntetni a beteggel történt utolsó kontaktus időpontját, és megfigyelésüket a
kistérségi népegészségügyi intézetnek kell folytatnia. A felvétel megindulhat, ha a zárófertőtlenítés
megtörtént, és a tünetmentes ápoltak és gondozóik székletmintájának vizsgálata negatív eredményt
ad.
VI. Diffúz adheziós E. coli enteritis (DAEC)
BNO10: A04.4
A kórokozóra jellemző a diffúz aggregatív adhéziós képesség. A patomechanizmus multifaktoriális.
Megbetegedés elsősorban gyermekkorúakat érint. A megbetegedés gyanúja esetén a mintát az
ÁNTSZ-OEK Enterális Megbetegedést Okozó Aerob Baktériumok Nemzeti Referencia-
laboratóriumában kell küldeni vizsgálatra.
Poliomyelitis
Heveny gyermekbénulás, BNO10: A80
1. Kórokozó:Poliovírus 1, 2, 3 típusa
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús eset, amely sürgősséggel jelentendő.
Telefonon, faxon is jelentendő a megyei népegészségügyi szakigazgatási
szervnek és az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályának.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium- 15 évnél fiatalabb személy, akinél heveny, petyhüdt
bénulás jelentkezik
vagy
- az orvosi diagnózis alapján a gyermekbénulás gyanúja
felmerül.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi két epidemiológiai kapcsolat legalább
egyike:
- emberről emberre való terjedés,
- olyan területen tartózkodás, ahol a
gyermekbénulás előfordul vagy ahol a
poliovírus feltételezhetően vagy
bizonyítottan jelen van.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi három feltétel legalább egyike:
- poliovírus izolálása és típus meghatározása -
vad polio vírus,
- vakcinából származó poliovírus,
- Sabin-féle poliovírus.
2.2. Elkülönítés:A beteget 4 hétig a Szent László Kórházban kell elkülöníteni.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Beküldendő a betegség korai szakában, 3
egymást követő napon vett székletminta és
garatöblítő folyadék (torokmosó folyadék), 1-2
liquor minta, valamint akut és rekonvaleszcens savó
(intervallum legalább 21 nap, alvadásgátló nélkül,
sterilen vett vér) kizárólag az ÁNTSZ-OEK
Virológiai főosztályára. Halállal végződött
esetekben a lehető legrövidebb időn belül elvégzett
szekció anyagából agy- és gerincvelő-mintákat kell
küldeni az ÁNTSZ-OEK Virológiai főosztályára.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteg környezetében élőket 14 napra járványügyi
megfigyelés alá kell venni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
3.7. Egyéb intézkedések:Egyedi járványügyi vizsgálattal tisztázni kell, hogy a beteg
vagy annak családjában, intézeti környezetében kapott-e valaki
élő, attenuált vírustartalmú vakcinát.
Qláz
BNO10: A78
1. Kórokozó:Coxiella burnetii.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetA klinikai kritériumoknak megfelelő eset.
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai
kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai és
laboratóriumi kritériumok.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi három
tünet közül legalább kettő:
- láz,
- tüdőgyulladás,
- hepatitis.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi két epidemiológiai kapcsolat legalább
egyike:
- közös forrással való érintkezés,
- állatról emberre való terjedés közvetlen kontaktus
vagy közvetett kontaktus (pl. nyers tej vagy
tejtermék fogyasztása) révén.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi három feltétel legalább egyike:
- a Coxiella burnetii nukleinsav kimutatása klinikai
mintában (pl. légúti váladék),
- a Coxiella burnetii-vel szembeni specifikus
ellenanyagok kimutatása (2. fázisú IgG és/vagy
IgM).
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
Kötelező. Beküldendő a betegség első 10 napján,
valamint a 21-25. napja között alvadásgátló nélkül,
sterilen vett vérminta az ÁNTSZ-OEK Bakteriális
diagnosztikai vizsgálat:Zoonózisok Referencia-laboratóriumába. A
vérmintával együtt beküldött légúti váladék (köpet,
tracheaváladék, mély légúti minta, stb.) vagy egyéb
klinikai minta PCR-vizsgálata a betegség korai,
szeronegatív szakában diagnosztikus értékű lehet.
Az erőteljes antibiotikus kezelés késleltetheti az
ellenanyagválasz kialakulását, ezért ha a második
vérminta vizsgálati eredménye is negatív, újabb
vérminták küldendők be előzetes konzultációt
követően.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés végzendő.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Ha az expozíciónak további, kockázati csoportokba tartozó
személyek is ki voltak téve, akkor klinikai tünetek jelentkezése
esetén vizsgálatuk szükséges, a krónikus Q-láz kialakulásának
megelőzése érdekében. Tünetmentes személyek
szűrővizsgálata nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A közös expozíciónak kitett személyek járványügyi
megfigyelése szükséges, hogy a célzott terápia időben
elkezdhető legyen. Munkakörből való kitiltás a megfigyelés
időtartamára nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Ha a vizsgálat klinikailag gyanús esetekben aktuális fertőzést
igazol, szükséges az antibiotikus kezelés a krónikus Q-láz
kialakulásának megelőzése érdekében.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Rotavirus okozta gastroenteritis
BNO10: A08.0
1. Kórokozó:A Reoviridae családba tartozó rotavírus A, ritkán a B és C szerocsoportja.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetKlinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Megerősített esetA klinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi tünetek közül legalább egy:
- vizes hasmenés,
- láz,
- hányás.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- emberről emberre való terjedés,
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- szennyezett víz fogyasztása.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi feltételek legalább egyike:
- rotavírus kimutatása székletből,
- rotavírus kimutatása hányadékból.
2.2. Elkülönítés:A beteg otthonában, tartózkodási helyén vagy a betegség súlyosságától
függően kórházban a hasmenés fennállásáig elkülönítendő.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén az első
diagnosztikus vizsgálatot a járványügyi feladat
ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba Kötelező.
kerültek felkutatása:
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteget családi vagy intézeti környezetében 3 napra
járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és el kell tiltani az
élelmiszerekkel, italokkal, ivóvízzel, gyógyszerekkel,
gyógyhatású készítményekkel, anyatejjel való közvetlen
tevékenységtől, 0-3 éves gyermekközösségek látogatásától,
illetve az ott való munkától, 0-6 évesek, immunkárosodottak
egészségügyi intézményeiben az ápolói, gondozói munkakör
betöltésétől. Bentlakásos intézményben, kórházi osztályon
előfordult megbetegedés esetén az intézményben, osztályon
vagy jól elkülöníthető körülmények között a szobára
vonatkozóan 3 napos felvételi zárlatot kell elrendelni. Az ez
idő alatt kibocsátottak zárójelentésén a beteggel való
kontaktust fel kell tüntetni, és a járványügyi megfigyelés
folytatása érdekében értesíteni kell a kistérségi
népegészségügyi intézetet.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Rubeola
Rózsahimlő, BNO10: B06
1. Kórokozó:A Togaviridae család, Rubivírus genusát alkotó Rubeola vírus.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1.Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek.
Valószínűsíthető esetTeljesült a klinikai feltétel és az alábbi két feltétel
legalább egyike
- epidemiológiai kapcsolat,
- a valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele.
Megerősített eset- Olyan, a közelmúltban védőoltásban nem részesített
személy, akire teljesül a megerősített eset
laboratóriumi feltételei közül legalább egy,
- ha a beteget a közelmúltban oltották, a rubeola vad
vírustörzsének kimutatása.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMaculopapulosus bőrkiütések és
az alábbi öt tünet legalább egyike:
- tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat,
- nyakszirt alatti nyirokcsomó-duzzanat,
- poszt-auriculáris nyirokcsomó-duzzanat,
- ízületi fájdalom,
- ízületi gyulladás.
Epidemiológiai kritériumEmberről emberre terjedő fertőzés.
Laboratóriumi kritériumValószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele
Rubeolavírussal szembeni specifikus IgM
ellenanyagok kimutatása.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
- a rubeolavírus izolálása klinikai mintából,
- a rubeolavírus nukleinsav kimutatása klinikai
mintában,
- a rubeolavírussal szembeni specifikus
ellenanyagok kimutatása vérsavóban vagy
nyálban.
A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus szerint
kell értelmezni.
2.2. Elkülönítés:Kötelező.
2.3.Mikrobiológiai2.3.1. KlinikaiKötelező.
vizsgálat:mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a diagnózis
tisztázása céljából alvadásgátló nélkül, sterilen vett
két vérmintát kell küldeni az ÁNTSZ-OEK
Vírusdiagnosztikai osztályára: az elsőt a betegség
kezdetekor, a másodikat két hét múlva. Rubeola-
gyanús klinikai tüneteket mutató, vagy a rubeola-
fertőzésnek kitett, terhességük első három
hónapjában lévő nőktől ugyancsak két vérmintát
szükséges küldeni. Az első vérmintát az expozíciót
követő 7 napon belül, ha pedig rubeola-gyanús
tünetek jelentkeznek a terhesen, a kiütés
megjelenését követő 3 napon belül kell levenni. A
második vérmintát az expozíció vagy a kiütés
megjelenése utáni 10-14. nap között kell levenni.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A terhességük első 3 hónapjában lévő expozíciónak kitett
gravidák fogékonyságát, illetve esetleges fertőződését
vírusszerológiai vizsgálattal kell ellenőrizni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:A rubeolás beteg környezetében élő 15 hónaposnál idősebb
(koránál fogva védőoltásra kötelezett), de oltási
dokumentációval nem rendelkező személyeket védőoltásban
kell részesíteni. Közösségi esetek/halmozódások előfordulása
esetén az oltások kiterjesztésében az ÁNTSZ-OEK
Járványügyi osztályával történt előzetes megbeszélés alapján
kell dönteni.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező.
Salmonellosis
BNO10: A02
1. Kórokozó:A Salmonella genus különféle szerotípusai, a S. Typhi, a S. Paratyphi-A-B-C
kivételével.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetKlinikai kritériumok megléte.
Valószínűsíthető esetKlinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Megerősített esetKlinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi tünetek közül legalább kettő:
- hasmenés,
- láz,
- hasi fájdalom,
- hányinger, hányás,
- hirtelen kezdődő fejfájás.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszerrel/ivóvízzel való érintkezés,
- emberről emberre való terjedés,
- állatról emberre való terjedés.
Laboratóriumi kritériumA Salmonella izolálása és S. Typhi és S. Paratyphi
kizárása székletből vagy vérből.
2.2. Elkülönítés:Otthonában, tartózkodási helyén, ha a betegség súlyossága megköveteli,
fekvőbeteg gyógyintézetben elkülönítendő.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai
mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén az első
diagnosztikus vizsgálatot a járványügyi feladatok
ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni,
ugyanitt történik a Salmonella szerotipizálása is.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
A klinikai gyógyulást követően
székletbakteriológiai ellenőrző (felszabadító)
vizsgálatot kizárólag azon személyeknél kell
elvégezni, akik 0-3 éves gyermekek közösségébe
járnak, akik szociális, illetve egészségügyi
intézmények ápoltjai, gondozottjai, akik anyatejet
adnak vagy anyatejet kezelnek. Az ilyen személyek
a közösség, intézmény látogatását, illetve
tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a
gyógyulás után két nap múlva elkezdett, két
egymást követő napon levett egy-egy székletminta
bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Az azonos ételt fogyasztók és a 3.3. pontban meghatározott
személyek szűrővizsgálatát el kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A pozitív személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára
járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a 0-3 éves
gyermekek közösségének látogatását, illetve anyatej adását és
kezelését csak akkor folytathatják, ha a székletbakteriológiai
vizsgálatuk egy alkalommal negatív eredményt ad. A beteggel,
illetve a kórokozó-ürítővel közös háztartásban élő a fenti
közösséget, intézményt nem látogathatja, és tevékenységét
nem folytathatja az ürítés megszűntéig.
Gyermekközösségekben, intézményekben előforduló
halmozott, járványos megbetegedések esetén (0-3 éves korig)
5 napos felvételi zárlatot kell elrendelni a szükség szerinti
kiterjedésben, és el kell végezni valamennyi gyermek és
dolgozó székletvizsgálatát. Ezen gyermekintézményekben a
baktériumürítőket ki kell tiltani, illetve a bentlakásos
intézményekben el kell különíteni, amíg székletvizsgálati
eredményük negatív eredményt nem ad.
Kórházi osztályon észlelt megbetegedés esetén az újszülött,
koraszülött és csecsemőosztályokon az érintett ápolási
egységre, halmozott előfordulás esetén az egész osztályra 5
napos felvételi zárlatot kell elrendelni. Alapbetegségüktől
függően a tünetmentes kórokozó-ürítőket haza lehet bocsátani,
de a járványügyi ellenőrzést otthon folytatni kell. Ezért a beteg
zárójelentésében fel kell tüntetni azt a dátumot, amikor az
elbocsátott a salmonellosisban szenvedő beteggel utoljára
érintkezett. Erről a kistérségi népegészségügyi intézetet is
értesíteni kell. Egyéb kórházi osztályon a fenti rendszabályokat
csak ismételt megbetegedések (kórházi járvány) esetén kell
alkalmazni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező. A gyanúsított élelmiszer, illetve nyersanyagainak és
az előállítás környezetének mikrobiológiai vizsgálatát el kell
végezni.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező. Ha közfogyasztásra szánt élelmiszer vagy víz a
terjesztő közeg, az illetékes hatóságot értesíteni kell a
szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Scarlatina
Vörheny, BNO10: A38
1. Kórokozó:Az A-csoportú Streptococcus pyogenes erythrogen toxint termelő törzse.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető eset. Egy megbetegedést csak
egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetMinden olyan személy, akinél fennállnak a klinikai
feltételek.
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai
kritériumok és fennáll az epidemiológiai
kapcsolat.
Megerősített eset---
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumTonsillitis follicularis és a következők közül legalább az
egyik:
- "málnanyelv",
- pontozott enanthema: kicsi, tűszúrásnyi, élénkvörös;
a száj körüli terület azonban halvány marad,
- a bőr hámló gyógyulása
vagy
- sebskarlát (a kiütés a seb környékén keletkezik, és
onnan terjed a többi testrészre).
Epidemiológiai kritériumAz alábbi két epidemiológiai kapcsolat legalább
egyike:
- közös forrással való érintkezés,
- emberről emberre való terjedés.
Laboratóriumi kritérium---
2.2. Elkülönítés:A beteget otthonában vagy kórházban (fertőző osztályon) kell elkülöníteni 6
napig.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Általában nem szükséges.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
Nem szükséges.
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Súlyos acut légúti tünetegyüttes - SARS
Severe Acut Respiratory Syndrome
1. Kórokozó:SARS-coronavírus
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús eset, amely sürgősséggel jelentendő. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A betegség vagy annak gyanúja
sürgősséggel is azonnal telefonon, faxon jelentendő, ha megfelel az alábbi
esetdefiníciók valamelyikének. A jelentést a megbetegedés helye szerint
illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek/ügyeletének és az
ÁNTSZ-OEK-nak, illetve az ÁNTSZ-OEK ügyeletének is meg kell tenni.
2.1.1. Esetek osztályozása járványmentes időszakban
Az esetek osztályozását alkalmazni kell abban az esetben is, ha a betegség
nem érintett országban vagy területen jelentkezik.
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai kritériumok, fennáll az
epidemiológiai kapcsolat és teljesülnek a valószínűsíthető
eset laboratóriumi kritériumai.
Nemzeti szinten
megerősített eset
Teljesülnek a megerősített eset klinikai és laboratóriumi
feltételei, és a vizsgálatot nemzeti
referencialaboratóriumban végezték.
Megerősített esetTeljesülnek a megerősített eset klinikai és laboratóriumi
feltételei, és a vizsgálatot az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) SARS vírust vizsgáló referencialaboratóriumai
egyikében végezték.
2.1.2. Esetek osztályozása járványos előfordulás esetén
Olyan országban, területen előforduló kitörés során kell alkalmazni, ahol
legalább egy személy esetében laboratóriumilag megerősítették a betegséget a
WHO SARS vírust vizsgáló referencialaboratóriumai egyikében.
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai kritériumok.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat nemzeti szinten megerősített
vagy megerősített esettel.
Nemzeti szinten
megerősített eset
Teljesülnek a megerősített eset klinikai és laboratóriumi
feltételei, és a vizsgálatot nemzeti referencia
laboratóriumban végezték.
Megerősített esetAz alábbi három eset egyike:
- minden olyan személy, akinél teljesülnek az
esetmegerősítés klinikai és laboratóriumi kritériumai,
és a vizsgálatot az Egészségügyi Világszervezet
SARS vírust vizsgáló referencia laboratóriumai
egyikében végezték,
- minden nemzetileg megerősített eset, amely
epidemiológiailag kapcsolódik a fertőzési lánchoz,
ahol legalább egy esetet függetlenül megerősített a
WHO SARS-vírust vizsgáló referencia
laboratóriuma,
- minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai
kritériumok és a valószínűsíthető eset laboratóriumi
kritériumai, epidemiológiailag kapcsolódva a
fertőzési lánchoz, ahol legalább egy esetet
függetlenül megerősített a WHO SARS-vírust
vizsgáló referencia laboratóriuma.
2.1.3. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél láz lép fel vagy
kórtörténetében szerepel láz
és
az alábbi három tünet legalább egyike:
- köhögés,
- légzési nehézség,
- légszomj,
és
az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- tüdőgyulladás röntgennel kimutatva,
- akut légzési nehézség szindróma röntgennel
kimutatva,
- tüdőgyulladás megállapítása boncolás során,
- akut légzési nehézség szindróma megállapítása
boncolás során,
és
- nincs olyan alternatív diagnózis, amellyel teljes
mértékben magyarázható a betegség.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi három feltétel legalább egyike:
- minden olyan személy, akire teljesül az alábbi három
feltétel legalább egyike:
- foglalkozása során fokozottan ki van téve a
SARS koronavírussal való fertőzés
kockázatának (pl. élő SARS koronavírussal,
ahhoz hasonló vírusokkal dolgozó vagy SARS
koronavírussal fertőzött klinikai minták
tárolásával laboratóriumban dolgozó
alkalmazottak; olyan személy, aki érintkezik
olyan vadon élő vagy egyéb állatokkal,
amelyeket a SARS koronavírus
vírushordozójának tekintenek, azok
szervezetéből kiválasztott anyagokkal vagy
azok székletével stb.),
- szoros kapcsolat egy vagy több olyan
személlyel, akinél megerősítették a SARS-
vírusfertőzést vagy vizsgálat alatt áll e
tekintetben,
- olyan területre utazott vagy tartózkodott, ahol
SARS-járványt jelentettek,
- két vagy több egészségügyi dolgozó a SARS klinikai
tüneteivel ugyanazon egészségügyi egységen belül,
ha a betegségek egymást követően 10 napon belül
jelentkeznek,
- két vagy több személy (egészségügyi dolgozók, illetve
betegek, látogatók) a SARS klinikai tüneteivel, ha a
betegség ugyanazon 10 napos időtartamon belül
jelentkezik, és epidemiológiailag kapcsolódik az
egészségügyi létesítményhez.
Laboratóriumi kritériumA megerősített eset laboratóriumi feltétele
- a vírus izolálása sejttenyészetben bármely klinikai
mintából és a SARS koronavírusazonosítása pl. RT-
PCR módszerrel,
- SARS koronavírus nukleinsav kimutatása az alábbi
háromból legalább egyben:
- legalább két különböző klinikai minta (pl.
nazeopharingeális tamponminta és széklet),
- ugyanazon klinikai minta, melyet legalább két
alkalommal gyűjtöttek be a betegség folyamán (pl.
egymás utáni nazeopharingeális mintavétel),
- két különböző próba vagy megismételt RT-PCR
próba, minden vizsgálat alkalmával az eredeti
klinikai mintából származó új RNS-mintát
használva,
- SARS koronavírussal szembeni specifikus ellenanyagok
kimutatása az alábbi két módszer valamelyikével:
- ELISA- vagy IFA-módszerrel szerokonverzió
akut vagy lábadozó szakasz folyamán a vérsavóban
párhuzamosan vizsgálva,
- négyszeres vagy magasabb emelkedés az antitest
titerben az akut és a lábadozó szakaszban a
vérsavóban párhuzamosan vizsgálva.
Valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele
- egyetlen pozitív eredményű antitest-vizsgálat a SARS
koronavírus tekintetében,
- pozitív PCR-eredmény a SARS koronavírus
tekintetében egyetlen klinikai mintán és próbával.
2.2. Elkülönítés:Kötelező. A kijelölt fekvőbeteg osztályon, illetve a Szent László Kórházban, az
erre kijelölt kórtermekben kell elhelyezni.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Torokváladék, légúti váladék mintát,
bronchoalveoláris mosófolyadékot, 5 ml natív és 5
ml alvadásában heparinnal gátolt vérmintát,
haemokultúrát, vizeletmintát, illetve post mortem
vett szövetmintákat (lehetőség szerint fagyasztott
metszeteket) kell az ÁNTSZ-OEK illetékes
laboratóriumának - munkaidőn kívül az ÁNTSZ-
OEK ügyeletének - előzetes tájékoztatását
követően, a biztonságos mintacsomagolás és
szállítás szabályai szerint biztonsági
szállítódobozban, futárral eljuttatni.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítést szükséges végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Azon személyt, aki olyan beteggel/annak légúti váladékával
került szoros kontaktusba, aki az esetdefiníció szerint
gyanúsíthatóan, valószínűsíthetően vagy igazoltan e súlyos
légúti tünetegyüttesben szenved, a beteggel történt utolsó
kontaktustól számított 10 napra járványügyi megfigyelés alá
kell helyezni. Ezen időszak alatt otthonában kell tartózkodnia,
lázát naponta kell mérnie, és jeleznie kell kezelőorvosának, ha
egészségi állapotában bármilyen változás áll be.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Schistosomiasis
Bilharziasis, BNO: B65
1. Kórokozó:Schistosoma haematobium, Schistosoma mansoni, Schistosoma japonicum.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús és a megerősített eset. Egy megbetegedést
csak egyszer kell bejelenteni.
Gyanús esetMinden olyan személy, akinél fennáll a klinikai
kritériumok legalább egyike.
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél fennáll a klinikai és
laboratóriumi kritériumok legalább egyike.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium- Hólyag-schistosomiasis: mikroszkópos vagy
makroszkópos haematuria,
- "Távol-keleti schistosomiasis": krónikus vagy
visszatérő enterális tünetek (véres hasmenés, hasmenés,
hasi fájdalom) vagy egy későbbi fázisban máj- és
lépnagyobbodás.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritérium- Hólyag-schistosomiasis: S. haematobium peték a
vizeletben (mikroszkóp),
- "Távol-keleti schistosomiasis": S. mansoni vagy S.
japonicum peték a székletben (mikroszkóp) VAGY
pozitív immunoblot teszt.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. 24 óráig gyűjtött vizelet vagy annak teljes
üledéke, illetve székletminta küldendő a területileg
illetékes parazitológiai laboratóriumba. A
kísérőiraton indokolt a fertőződés feltételezett
helyének (ország) a megjelölése.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Strongyloidosis
BNO10: B78
1. Kórokozó:Strongyloides stercoralis
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett csak a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset
Megerősített eset
Minden olyan személy, akinél teljesülnek a laboratóriumi
feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium---
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritériumLárvák a vizsgálati anyagban.
2.2. Elkülönítés:0-6 éves gyermekintézményben, kórházi gyermekosztályon, a beteg vagy
fertőzött gyermeket az egészségesektől, illetve a többi ápolttól el kell
különíteni.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.3. Járványügyi
ellen őrző vizsgálat:
Ellenőrző vizsgálat céljára székletminta a
járványügyi feladatok ellátására kijelölt
mikrobiológiai laboratóriumba küldendő. A beteg
környezetére ártalmatlannak csak akkor tekinthető,
ha a gyógykezelés után egy héttel, majd 1 hónap
múlva elvégzett 3-3 ellenőrző laboratóriumi
vizsgálat negatív eredményt adott.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatosan fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Ajánlatos a járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai
szűrővizsgálatot elvégezni a beteg otthoni környezetében,
valamint abban az esetben, ha a megbetegedés
gyermekintézményben fordult elő.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertozöforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Syphilis
Vérbaj, Morbus Schaudin, BNO10: A50-A64
1. Kórokozó:Treponema pallidum.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
A jelentendő eset meghatározása syphilisnél
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai
feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a laboratóriumi
feltételek (a syphilis stádium meghatározása a klinikai
feltétel figyelembevételével történik).
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium- Elsődleges syphilis (primer affectio)
Minden olyan személy, akinél egy vagy több
fájdalommentes, tömött tapintatú, felszínén erodálódó
papula jelentkezik regionálisan fájdalmatlan
nyirokcsomó megnagyobbodással a genitális, a gáttájéki
vagy a végbélnyílás környéki területeken, orofaciálisan
vagy másutt extragenitális manifesztációban.
- Másodlagos syphilis
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi
tünetek legalább egyike:
- disszeminált makulopapulosus nem viszkető
bőrkiütések, gyakran csak a tenyereken és a talpakon,
- generalizált fájdalmatlan nyirokcsomó-duzzanat,
- genitoanalisan condyloma latum,
- agina syphilitica és orális enanthema,
- molyrágtaszerű allopecia diffusa,
- syphilis latens recens:-
- syphilis latens tarda:-
- syphilis cardiovascularis.
Minden olyan személy, akinél az angina, coronaria
szűkület hátterében az aorta kezdeti szakaszának
syphilises eredetű megbetegedése igazolható.
- Neurosyphilis
Minden olyan személy, akinél a megbetegedés korai
fertőző szakaszában (elsődleges syphilis, másodlagos
syphilis, syphilis latens recens) az alábbi nyolc tünet
legalább egyike jelentkezik:
- meningitis,
- meningovasculitis,
- hányinger, hányás,
- zavartság,
- súlyos fejfájás,
- tarkó merevség,
- süketség,
- opticus neuritis
vagy
minden olyan személy, akinél a fertőzést követő 4-25 év
múlva az alábbi három tünet, tünetegyüttes legalább
egyike jelentkezik:
- tabes dorsalis,
- paralysis progressiva,
- központi idegrendszeri gummák.
Tertier syphilis
Minden olyan személy, akinél a fertőzést követő 3-12 év
múlva, vagy még később az alábbi négy tünet,
tünetegyüttes legalább egyike jelentkezik:
- syphilis tuberoserpiginosa,
- syphilis tuberoserpiginoulcerosa,
- syphilis gummosa,
- syphilis interstitialis.
Epidemiológiai kritériumLaboratóriumi vizsgálattal igazoltan syphilisben szenvedő
beteggel (fertőzöttel) vagy annak testváladékával történt
érintkezés inkubációs időn belül.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi két laboratóriumi vizsgálat legalább egyike:
- Treponema pallidum direkt kimutatása bőrelváltozások
váladékaiban vagy szövetekben (sötétlátóteres
mikroszkópos vizsgálattal, DFA-vizsgálattal, PCR-
vizsgálattal)
vagy
- specifikus Treponema pallidum antitestek kimutatása
szűrővizsgálatokkal (TPHA, TPPA vagy EIA) ÉS ezek
megerősítése ELISA vagy Western blot vizsgálattal (a
szűrő és megerősítő vizsgálat mindig eltérő metodikájú
legyen). A liquor IgM pozitivitás akut neurolues
diagnosztikus kritériuma, és
- aspecifikus reagin típusú antitestek kimutatása RPR,
VDRL tesztekkel, pozitivitás esetén kvantitált módon
titermeghatározással. A liquor VDRL reaktivitása a
neurolues gyanúját erősíti meg (specifikus módszerekkel
tovább vizsgálandó pl. Western blot, FTA).
A jelentendő eset meghatározása korai veleszületett syphilisnél:
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetMinden olyan csecsemő vagy gyermek, akinél teljesül a
klinikai feltétel és teljesül az alábbi két feltétel legalább
egyike:
- epidemiológiai kapcsolat,
- a valószínűsíthető eset laboratóriumi feltételeinek
teljesülése.
Megerősített esetMinden olyan csecsemő vagy gyermek, akinél teljesülnek
a megerősített eset laboratóriumi feltételei.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan kétévesnél fiatalabb kisgyermek, akinél
jelentkezik az alábbi tíz tünet legalább egyike:
- hepatosplenomegalia,
- bőr-, nyálkahártya-elváltozások,
- Condyloma latum,
- Rhinitis syphilitica,
- sárgaság,
- pseudo-paralysis (osteochondritis és/vagy periostitis
miatt),
- központi idegrendszer érintettsége,
- anaemia,
- vese érintettsége (nephrosis, illetve glomerulonephritis),
- alultápláltság.
Epidemiológiai kritériumMinden olyan két évnél fiatalabb kisgyermek, akinek
anyjánál a terhesség során, vagy a szülés után
laboratóriumi vizsgálattal igazolt korai fertőző syphilist
(syphilis I, syphilis II, syphilis latens recens)
diagnosztizáltak (vertikális terjedés).
Laboratóriumi kritériumA megerősített eset laboratóriumi feltételei:
az alábbi három feltétel legalább egyike:
- a Treponema pallidum kimutatása sötétlátóteres
mikroszkópos vizsgálattal a köldökzsinórban,
a placentában, orrváladékban vagy
bőrelváltozás szöveteiben,
- a Treponema pallidum kimutatása DFA-TP
vizsgálattal a köldökzsinórban, a placentában,
orrváladékban vagy bőrelváltozás szöveteiben,
- a Treponema pallidum kimutatása - specifikus TP-
IgM (FTA-abs, EIA) vizsgálattal
és reaktív nem treponemális vizsgálat (VDRL, RPR)
pozitivitás a gyermek vérsavójában (fejvénából nyerve a
vért).
A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltételei:
az alábbi három feltétel legalább egyike:
- reaktív VDRL-CSF vizsgálati eredmények,
- reaktív nem treponemális és treponemális szerológiai
vizsgálatok az anya vérsavójában,
- a csecsemő nem treponemális ellenanyag titere
négyszeres vagy magasabb, mint az anya
vérsavójában kimutatott ellenanyag titer.
A jelentendő eset meghatározása késői veleszületett syphilisnél:
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetMinden olyan két évnél idősebb gyermek vagy felnőtt,
akinél teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetMinden olyan gyermek vagy felnőtt, akinél teljesülnek a
laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan két évnél idősebb gyermek vagy felnőtt,
akinél jelentkezik az alábbi kilenc tünet legalább egyike:
- Hutchinson trias,
- nyereg orr,
- lorgnette-orr,
- olimposzi homlok,
- higoumenakis-jel,
- gótikus szájpad,
- kardhüvely alakú tíbia,
- Parrot-féle hegek,
- központi idegrendszeri érintettség.
Epidemiológiai kritériumMinden olyan két évnél idősebb gyermek vagy felnőtt,
akinek anyjánál a terhesség során, vagy a szülés után
laboratóriumi vizsgálattal igazolt korai fertőző syphilist
(syphilis I, syphilis II, syphilis latens recens)
diagnosztizáltak (vertikális terjedés)
vagy
az anamnézis alapján felmerül a gyanú az anya syphilises
fertőzésére a terhesség során,
vagy
az anamnézis alapján felmerül a gyanú, hogy a beteg
gyermekkorában antilueses kezelésben részesült.
Laboratóriumi kritériumSpecifikus TP ellenanyagok (IgG) kimutatása a gyermek
vagy felnőtt vérében két különböző metodikájú
vizsgálattal igazolva.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A diagnózis felállítása a kórokozó direkt
kimutatásával (sötétlátóteres mikroszkópos
vizsgálat, PCR) és szerológiai vizsgálatok
segítségével történik. (Sötétlátóteres vizsgálat
végzése a Semmelweis Egyetem ÁOK Bőr-,
Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika STD
Centrumában és a BNG-kben biztosított, PCR
technika az ÁNTSZ-OEK II. Bakteriológiai
osztály, STD laboratóriumában érhető el).
Szerológiára vérminta bármely klinikai
mikrobiológiai laboratóriumba küldhető, ahol a
Treponema pallidum szerológiai diagnosztikája
elérhető. Nem egyértelmű szerológiai lelet esetén -
különös tekintettel connatalis lues gyanújára -,
járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat céljából verifikáló
szerológiai eljárások elérhetők a Semmelweis
Egyetem ÁOK Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai
Klinika STD Centrumának lues szerológiai
laboratóriumában, valamint az ÁNTSZ-OEK II.
Bakteriológiai osztály, STD laboratóriumában.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező, a beteg kötelessége az ellátó szakorvost a fertőződés
körülményeiről tájékoztatni, megadni a fertőzőforrás(ok)
nevét, címét. A bőr- és nemibeteg-gondozók, valamint az STD
beteget is ellátó szakrendelők orvosa (gondozónője az orvos
utasítására) jogosult a megnevezett fertőző forrást felszólítani
határidő kitűzésével, hogy saját érdekében jelentkezzen a
területileg illetékes BNG-ben vagy STD beteget is ellátó
szakrendelőben orvosi vizsgálatra.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező, a syphilises beteg tünetmentes kontaktjainak mintái
járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat
céljából járványügyi feladatok ellátására kijelölt
mikrobiológiai laboratóriumba vagy az ÁNTSZ-OEK II. sz.
Bakteriológiai osztályára küldendők. A betegeknél HIV és
gonorrhoea irányában szűrővizsgálatok elvégzése előzetes
tanácsadás és a beteg beleegyezése után ajánlott.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Kötelező, az antibiotikum profilaxist (preventív kezelést)
igazoltan syphilisben szenvedő beteg testváladékaival
inkubációs időn belül érintkezett személynél epidemiológiai
bizonyítékok alapján végzik.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Taeniasis
Galandférgesség, BNO10: B68
Cysticercosis BNO10: B69
1. Kórokozó:Taenia saginata és Taenia solium
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset
Valószínűsíthető eset
Minden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai és az
epidemiológiai feltételek.
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a laboratóriumi
feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumAz alábbi három tünet legalább egyike:
- gyomor-bélpanaszok,
- émelygés,
- idegesség.
Epidemiológiai kritérium Borsókás hús fogyasztása a lappangási időben.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi két feltétel legalább egyike:
- peték a vizsgálati anyagban,
- féregízek a vizsgálati anyagban.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat céljára
féregpete kimutatására székletet, illetve az ürült
proglottisokat 4-8%-os formalin oldatban kell a
járványügyi feladatok ellátására kijelölt
mikrobiológiai laboratóriumba küldeni. Szerológiai
vizsgálathoz liquor, illetve vérminta küldendő az
ÁNTSZ-OEK Parazitológiai osztályára. A
cysticercosis kimutatására szövetkimetszés
végezhető hisztopatológia és PCR vizsgálat céljára.
Az elmeszesedett cysticercusokat a
röntgenvizsgálat derítheti fel.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteggel együtt a borsókás húsból fogyasztó személyek
esetén járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai
szűrővizsgálat céljából egyszeri laboratóriumi
székletvizsgálatot kell végezni. Ha azonban köztük olyan
foglalkozású van, aki gazdaállatokat fertőzhet (pl.
állatgondozó), vagy aki a T. solium petéinek ürítése révén
emberi cysticercosis forrása lehet (pl. konyhai dolgozó),
háromszori székletvizsgálatra van szükség.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Tetanus
Merevgörcs, BNO10: A33.35
1. Kórokozó:Clostridium tetani
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Újszülötteknél észlelt tetanus
megbetegedésről járványügyi értesítést kell küldeni az illetékes
fővárosi/megyei szülész szakfelügyelő főorvosnak.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai feltételek.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumTeljesül az alábbi három feltétel közül legalább
kettő:
- elsősorban a rágóizmok és nyaki izmok fájdalmas
izom-összehúzódása, az arcizmok görcséhez
vezetve (amely trismus vagy risus sardonicus
néven ismert),
- a törzsizmok fájdalmas izom-összehúzódása,
- generalizált görcsök, gyakran opisthotonus.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritériumA Clostridium tetani izolálása a sebből.
2.2. Elkülönítés:A beteget a szakszerű gyógykezelés biztosítása céljából a tetanusos betegek
kezelésére felkészült intenzív osztállyal rendelkező kórházba kell szállítani.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
A betegség gyanúja esetén igénybe vehető, azonban
a vizsgálatnak nincs diagnosztikus jelentősége.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba Nem szükséges.
kerültek felkutatása:
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Toxoplasmosis
BNO10: B58,
Congenitalis toxoplasmosis, BNO10: P.37.1
1. Kórokozó:Toxoplasma gondii
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetTeljesülnek a laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium---
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritériumAz alábbiak közül legalább egy teljesül
- T. gondii kimutatása testszövetekben vagy
testnedvekben,
- T. gondii nukleinsav kimutatása klinikai
mintában,
- T. gondii-val szembeni specifikus ellenanyagok
kimutatása (IgM, IgG, IgA),
- állandó IgG T.gondii titer értéke csecsemőknél (12
hónapnál fiatalabb).
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Bármely diagnosztikus mikrobiológiai
laboratóriumban elvégezhető.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Veleszületett toxoplasmosis gyanúja esetén a
gyermektől és az anyától diagnosztikus vizsgálatra
vérminta küldendő az ÁNTSZ-OEK Parazitológiai
osztályára.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba Nem szükséges.
kerültek felkutatása:
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Trachoma
BNO10: A71
1. Kórokozó:Chlamydia trachomatis A, B, Ba, C szerotípusai
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető eset---
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a laboratóriumi
feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium---
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritériumKórokozó direkt kimutatása (tenyésztés, DIF, PCR) és
Chlamydia trachomatis A-C szero/genotípus
meghatározás.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A diagnózis felállításához a kórokozó
kimutatása és szero-/genotípusának meghatározása
feltétlenül szükséges. A betegségre gyanús
személytől conjunctiva kaparékot kell küldeni
speciális transzport közegben mikrobiológiai
vizsgálat céljából az ÁNTSZ-OEK II. sz.
Bakteriológiai osztályára.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés végzendő.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A betegek felkutatása, környezetük szemészeti szűrővizsgálata
szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Előzetes és időszakos szűrővizsgálat minden olyan
kollektívában, ahol a fertőzés veszélye fennállhat (pl.
hajléktalan otthonok, menedékeseket és menekülteket
befogadó állomások stb.).
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertozöforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Trichinellosis
Trichiniasis, Trichinosis, Trichinelliasis, BNO10: B75
1. Kórokozó:Trichinella fajok, elsősorban a Trichinella spirális.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1.Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai
feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai és
laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél jelentkezik az
alábbi hat tünet közül legalább három:
- láz,
- izom és végtagfájdalom,
- hasmenés,
- szemhéjduzzanat, szem körüli ödéma,
- eosinophilia,
- apró vérzések a conjuctiván, retinán, és a körmök
alatt.
Epidemiológiai kritériumFertőzött élelmiszer (hús) fogyasztása.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi három feltétel legalább egyike:
- Trichinella lárvák kimutatása izom-biopsziából,
- Trichinellával szembeni specifikus ellenanyagok,
kimutatása (IFA-vizsgálat, ELISA vagy Western blot),
- Trichinella spp nukleinsav kimutatás PCR vizsgálattal.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Alvadásgátló nélkül vett vérminta
küldendő az ÁNTSZ-OEK Parazitológiai
osztályára.
2.3.3. FelszabadítóNem szükséges.
vizsgálat:
2.4. Fertőtlenítés:Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteg környezetében, háztartásában élőktől és mindazoktól,
akik feltehetően a fertőzött húsból fogyasztottak, járványügyi
érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat céljából
alvadásgátló nélkül vett vérmintát kell küldeni az ÁNTSZ-
OEK Parazitológiai osztályára.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező. Ember trichinellás megbetegedése esetén a
fertőződés terjesztőjének felderítése érdekében a területi
népegészségügyi intézet és a mezőgazdasági szakigazgatási
szervek együttműködése szükséges.
Tuberculosis
Gümőkór, BNO10: A15-A19
1. Kórokozó:Mycobakterium tuberculosis complex
Teendők a betegség előfordulásakor
Aktív tbc-s megbetegedés vagy annak alapos gyanúja esetén a beteget a területileg illetékes
tüdőbeteg-gondozóba - fekvőbeteg esetén a pulmonológiai osztályra kell irányítani. A
tüdőgondozó az aktív tbc-s beteget nyilvántartásba veszi (törzsregiszter), és haladéktalanul
megkezdi a kontaktok felkutatására és gondozásba vételére előírt feladatai végrehajtását
(kontaktok szűrése, fertőzőforrás kutatása, kemoprofilaxis stb.).
Pulmonális kórforma esetén a mikroszkóposan is saválló baktériumot ürítő beteg gyógykezelését
pulmonológiai osztályon kell elkezdeni. Szövődmény (pl. vérzés), illetve súlyos kísérőbetegség
- ahol a gyógyszeres kezelés beállítása problémás lehet - szintén indikációja a kórházi
ápolásnak.
Extrapulmonális tbc esetén a lokalizáció szerint illetékes (pl. urológiai, nőgyógyászati,
szemészeti, bőrgyógyászati, orthopediai stb.) osztályon kezelhető a beteg a szükséges diagnózis,
illetve műtét idején. Gyógyszeres utókezelés a tüdőgondozó feladata, szakkonzultáció
igénybevételével.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett. A kötelező bejelentést a tüdőgondozó teljesíti a Tbc
Surveillance Központba a nyilvántartásba vételkor, majd a jelentési
rendszerben előírt időközben a változásról, illetve a beteg gyógyulásakor. A
pulmonológiai osztályon észlelt eseteket az osztályos orvos, a post mortem
diagnosztizált eseteket a boncolást végző pathológus jelenti a TS központba és
a területileg illetékes tüdőgondozóba (járványügyi teendők elvégzése
érdekében).
Bejelentésre kötelezett minden olyan eset, amit a kezelőorvos aktív tbc-nek
tart. Bejelentésre kötelezett a látens tuberkulózis is.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetBakteriológiailag nem igazolt eset, amikor a klinikai
jelek alapján a kezelőorvos a tuberkulózis valószínűségét
jelenti ki és a beteg antituberkulotikus gyógyszeres
kezelésben részesül. Ebben az esetben azonban a
képalkotó vizsgálat dinamikájának (javulásának) is alá
kell támasztania az aktív tuberkulózis fennállását.
Megerősített esetBakteriológiailag igazolt eset, amikor mikobaktérium
tuberculosis komplex baktérium, vagy annak DNS
fragmentuma mutatható ki a beteg valamely
testváladékából.
Lehet post mortem, bakteriológiai, vagy hisztológiai
módon igazolt tuberkulózis.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi két
tünet:
- olyan jelek, tünetek vagy radiológiai leletek,
amelyek valamely terület aktív tuberkulózisára
mutatnak
és
- a gyógyító orvos arra vonatkozó döntése, hogy a
beteget teljes antituberkulotikus kezelésben részesíti
vagy
boncolás során feltárt eset, ahol a patológiai leletek
aktív tuberkulózisra mutatnak, amely
antituberkulotikus antibiotikus kezelést igényelt volna,
ha a beteget halála előtt diagnosztizálták volna.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritériumAz esetmegerősítés laboratóriumi kritériumai
Az alábbi két feltétel legalább egyike:
-a Mycobacterium tuberculosis komplex (kivéve
Mycobacterium bovis BCG) izolálása bármilyen
klinikai mintából,
- a Mycobacterium tuberculosis komplex nukleinsav
kimutatása klinikai mintában és saválló
baktériumok mikroszkópos vizsgálattal vagy ezzel
egyenértékű fluoreszcens módszerrel történő
kimutatása.
A valószínűsíthető eset laboratóriumi kritériumai
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
-saválló baktériumok mikroszkópos vizsgálattal vagy
ezzel egyenértékű fluoreszcens módszerrel történő
kimutatása,
- az M. tuberculosis komplex nukleinsav kimutatása
klinikai mintában,
- granuloma szövettani jele.
2.2. Elkülönítés:Mikroszkópos vizsgálattal igazolt saválló baktériumot ürítő tbc-s beteget a nem
tbc-s betegektől elkülönített osztályon vagy részlegen kell ápolni. Elkülönített,
őrzött osztályon kell elhelyezni és gyógykezelni - függetlenül attól, hogy
ambuláns vagy kórházi ellátásra szorulnak - azokat a betegeket, akik a
tuberkulózis előírt gyógykezelésének ismételt felszólításra sem tettek eleget
vagy a gyógyszeres kezelésük önhibájukból ismételten megszakadt. A betegek
őrzött osztályon történő elhelyezéséről a beteg lakóhelye, tartózkodási helye
szerinti megyei tisztifőorvos dönt a tüdőgyógyász szakfelügyelő javaslatára.
Az őrzött osztályon történő kezelés szükségességét legalább háromhavonta
felül kell vizsgálni, a megszüntetéséről, a gyógyítás eredményességétől
függően, a tüdőgyógyász szakfelügyelő javaslatára a megyei tisztifőorvos dönt.
A tbc-s betegek őrzött osztályon történő kezelése céljára az országban két
helyen kell megfelelő részleget, illetve osztályt létrehozni. Az egyiket a
fővárosban, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben, a másikat
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi Koch Róbert Kórházban.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. JárványügyiKötelező (köpet, illetve testváladékok
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
mikroszkópos és tenyésztéses bakteriológiai
vizsgálata, illetve szövettani vizsgálat). A
bakteriológiai vizsgálatokat a mikobakterológiai
laboratóriumok végzik. A mikobakterológiai
laboratóriumok a vizsgálatot kérő szolgáltatónak
szokásos módon kiküldött lelet mellett tájékoztatják
a TS központot is a leletről.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:A fertőző beteg, valamint a fertőző megbetegedésre gyanús személy
környezetében szükséges fertőtlenítési teendők közül legfontosabb a beteg
köpetének, bronchus-, torok- és orrváladékának, indokolt esetben vizeletének
fertőtlenítése. Ennek során a váladékokon kívül mindazon tárgyat, eszközt,
anyagot fertőtleníteni kell, melyek fertőződtek vagy fertőződhettek. Mivel a
fertőzést okozó mycobacteriumok ellenállóképessége mind a fizikai
(elsősorban hőhatás), mind pedig a kémiai hatásokkal szemben meghaladja a
baktériumok vegetatív formáinak ellenálló-képességét, sőt megközelíti a
baktériumspórák rezisztenciáját, a váladékok, illetve a tárgyak, eszközök,
anyagok fertőtlenítésére vagy tuberkulocid vagy sporocid hatású
fertőtlenítőszereket kell alkalmazni. Ezek hiányában - általában - 2-3-
szorosára megnövelt koncentrációjú, lehetőleg klór hatóanyag-tartalmú
dezinficienseket kell alkalmazni, arányosan megnövelt expozíciós idő mellett.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező, a távoli kontaktokat soron kívül EF
szűrővizsgálatban kell részesíteni, kivéve, ha a megelőző EF
szűrésen nem több mint három hónapja részt vettek. 14 éven
aluli életkorban rtg. vizsgálat nem végezhető, csak tuberculin
szűrés.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Negatív kontaktszűrés esetén három hónap elteltével a
vizsgálatot meg kell ismételni. Ismételt negativitás esetén egy
év elteltével indokolt a szűrővizsgálat.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Profilaktikus antituberkulotikus kezelés indokolt látens tbc
esetén. 14 év alatti közeli kontaktok esetében mindenképpen
indokolt a profilaktikus antituberkulotikus kezelés.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Ezt a célt szolgálja a kontakt szűrés.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Tularemia
BNO10: A21
1. Kórokozó:Francisella tularensis.
Négy csoportja közül Magyarországon (Eurázsiában) a F.tularensis subsp.
holarctica (B típus) fordul elő leggyakrabban, mely enyhe fertőzést idéz elő. A
F.tularensis subsp.tularensis (A típus) az északi féltekén terjedt el, súlyos
megbetegedést okoz, a F.tularensis subsp. mediasiatica (Közép-Ázsia), és
F.tularensis. subsp. novicida ritka, a legkevésbé virulens csoport.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Járványügyi értesítést kell küldeni
a fertőzés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetGlandularis, ulceroglandularis, oroglandularis,
oculoglandularis, pulmonalis formának megfelelő
klinikai kritériumok.
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai
kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített esetMinden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai és
laboratóriumi kritériumok.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumLegalább egy az alábbi klinikai formák közül:
- Ulceroglandularis tularemia
- bőrön jelentkező fekély
és
- helyi nyirokcsomó-duzzanat,
- Glandularis tularemia
- megnagyobbodott és fájdalmas nyirokcsomók
látható fekély nélkül,
- Oculoglandularis tularemia
- kötőhártya-gyulladás (ulceratio)
és
- helyi nyirokcsomó-duzzanat,
- Oropharyngealis tularemia
- tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat,
és az alábbi három tünet legalább egyike:
- szájgyulladás (stomatitis),
- torokgyulladás,
- tonsillitis (mandulagyulladás).
- Intestinalis tularemia
az alábbi három tünet legalább egyike:
- hasi fájdalom,
- hányás,
- hasmenés.
- Pulmonalis tularemia
- atípusos tüdőgyulladás.
- Septicus/Typhoid tularemia
az alábbi két tünet legalább egyike:
- láz, korai lokalizálást lehetővé tevő jelek
és tünetek nélkül
- vérmérgezés/szeptikémia.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi három epidemiológiai kapcsolat legalább
egyike:
- közös forrással való érintkezés,
- állatról emberre való terjedés,
- fertőzött élelmiszerrel/ivóvízzel való érintkezés.
Laboratóriumi kritériumAz alábbi három feltétel legalább egyike:
- a Francisella tularensis nukleinsav kimutatása
klinikai mintában,
- Francisella tularensis-szal szembeni specifikus
ellenanyagok kimutatása,
- Francisella tularensis izolálása a klinikai mintából.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Beküldendő 5 ml alvadásgátló nélkül,
sterilen vett vér a járványügyi vizsgáltokra kijelölt
laboratóriumba, vagy az ÁNTSZ-OEK Bakteriális
Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába
az immunszerológiai vizsgálat elvégzésére. Javasolt
váladék (pl. nyirokcsomó punktátum) vétele és
beküldése tenyésztéses és molekuláris vizsgálatra
az ÁNTSZ-OEK Bakteriológia II. osztályára
(Bakteriális Zoonózisok Nemzeti Referencia
laboratóriuma). Pozitív szerológiai eredmény csak a
betegség második hetétől várható. Negatív esetben
a vizsgálatot célszerű megismételni.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatosan fertőtleníteni kell a sebváladékot és ezzel szennyeződött
anyagokat, tüdőtularemia esetén a köpetet.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A közös expozíciónak kitett személyek járványügyi
megfigyelése az adekvát terápia időben történő bevezetése
miatt szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges, kivéve légúti, illetve alimentáris expozíció,
illetve bioterror-cselekmény gyanúja (A típusú kórokozó)
esetén (streptomycin, gentamycin, doxycyclin, ciprofloxacin
legalább 14 napig).
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező. A fertőző forrást fel kell kutatni, ennek
szükségességéről a területileg illetékes hatósági állatorvost
értesíteni kell.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező felderíteni, ha a járványügyi vizsgálat alapján
felmerül a lehetősége.
Typhus abdominalis
BNO10: A0100
1. Kórokozó:Salmonella Typhi
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően szokásos
jelentésen kívül telefonon és e-mailen sürgőséggel is jelentendő a
megbetegedés helye szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási
szervnek, valamint az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályának.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetKlinikai kritériumok megléte.
Valószínűsíthető esetKlinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Megerősített esetKlinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumLegalább egy az alábbiak közül:
- hosszantartó láz,
- legalább kettő a következő négy közül:
- fejfájás,
- relatív bradycardia,
- improduktív köhögés,
- hasmenés vagy székrekedés, rossz közérzet vagy
hasi fájdalom.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- közös forrásból történt expozíció,
- emberről emberre való terjedés,
- kontaminált élelmiszerrel vagy vízzel
történő expozíció.
Laboratóriumi kritériumA S.Typhi izolálása és azonosítása klinikai mintából.
2.2. Elkülönítés:Kötelező, kórházi fertőző osztályon. A beteget addig kell elkülöníteni, amíg a
klinikai tünetek megszűnése és az antibiotikus terápia befejezését követő 48
óra múlva, egymást követő napokon vett 3 széklet és vizeletminta vizsgálata
negatív eredményt nem ad. Ha a vizsgálatsorozatból egy is pozitív, az
elkülönítés megszüntethető, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alatt kell
tartani mindaddig, amíg a kórokozó hordozása meg nem szűnik. A járványügyi
ellenőrzés alatt álló személyeket el kell tiltani a 0-6 éves gyermekek
közösségének látogatásától vagy ilyen közösségekben, intézményekben
gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkakörtől, a közvetlen
betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztás végzésétől; illetve hőkezelés
nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszerek, ételek, italok
kezelésétől: közétkeztetésben, vízművekben való foglalkoztatástól; anyatej
adásától, illetve anyatej kezeléstől.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén diagnosztikus
célra beküldendő széklet és vizelet, továbbá
sterilen, alvadásgátló nélkül vett vér a vizsgálatok
végzésére felkészült (BSL3) járványügyi feladatok
ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba.
Az első mintákat lehetőleg az antibiotikum terápia
megkezdése előtt, a betegség első napjaiban kell
venni. A vizsgálatokat - ha a tenyésztés negatív
eredményű - célszerű 3 héten belül többször
megismételni, akkor is, ha a beteg időközben
antibiotikum-kezelésben részesül. A kórokozó
kitenyésztése a beteg váladékaiból igazolja, az
ismételt szerológiai vizsgálatokban észlelt
titeremelkedés megerősíti a diagnózist. A vizsgálati
eredményeket az Enterális Megbetegedést Okozó
Baktériumok Nemzeti Referencia-laboratóriumában
kötelező megerősíteni.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Felszabadító és ellenőrző vizsgálat céljára székletet
és vizeletet kell küldeni a járványügyi feladatok
ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba. A
hastífuszból gyógyult és az elkülönítés alól
felszabadított személynél az utolsó pozitív lelettől
számított 1 éven át havonta egy alkalommal
széklet- és vizeletvizsgálatot kell végezni.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteggel érintkezett személyeket 21 napra járványügyi
megfigyelés alá kell helyezni, és ezen időre ki kell tiltani a 2.2.
pontban felsorolt foglalkozásokból és intézményekből. A
beteggel érintkezett és járványügyi megfigyelés alá helyezett
személyek foglalkozásukat/tevékenységüket, illetve
közösségek látogatását csak akkor folytathatják, ha a
megfigyelési idő második hetében elkezdett, egymást követő
napokon vett 2 széklet- és vizeletminta vizsgálata negatív
eredményt adott. 0-6 éves gyermekek közösségében történt
megbetegedés esetén 21 napi felvételi zárlatot kell elrendelni.
Ha a megbetegedést kórházi osztályon észlelték, a beteg
elkülönítése után a vele érintkezett ápoltakat és az ápoló
személyzetet 21 napra járványügyi megfigyelés alá kell
helyezni és el kell végezni a széklet- és vizeletvizsgálatokat.
Az esemény, továbbá az osztály adottságaitól függően 21
napos felvételi zárlat is elrendelhető. Megbetegedés vagy
tünetmentes ürítés esetén értelemszerűen az előző pontokban
felsoroltak szerint kell eljárni (elkülönítés, járványügyi
ellenőrzés, munkából való kitiltás stb.). Ha a beteggel
érintkezett ápoltak alapbetegsége megengedi, hazabocsáthatók,
de otthonukban a járványügyi megfigyelést folytatni kell, s ezt
zárójelentésükre fel kell jegyezni, a lakóhely szerint illetékes
kistérségi népegészségügyi intézet egyidejű értesítése mellett.
A fertőzés forrását fel kell kutatni. A beteg környezetében
kórokozó-hordozásra irányuló székletszűrő vizsgálatot kell
végezni. A felderített pozitív személyeket járványügyi
ellenőrzés alá kell helyezni, s velük kapcsolatos eljárásokat és
laboratóriumi vizsgálataikat e rendeletben foglaltak szerint kell
elvégezni.
A kórokozógazda lakásváltoztatásáról vagy haláláról
háziorvosa értesíti a területileg illetékes kistérségi
népegészségügyi intézetet. Az utóbbi jelenti az eseményt a
területileg illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási
szervnek (majd ez az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályának),
valamint lakáscímváltozás esetén megküldi a kórokozógazda
nyilvántartási lapját az új lakóhely szerint illetékes kistérségi
népegészségügyi intézetnek.
A kórokozó-ürítők és kórokozógazdák felszabadítására
vonatkozó eljárások:
A) A kórokozó-ürítő felszabadítására vonatkozó vizsgálatokat
a) meg lehet indítani, ha laboratóriumi ellenőrző vizsgálatai
legalább 6 hónapon át folyamatosan negatívak;
b) meg kell indítani, ha az ellenőrző vizsgálatok egy éven át
folyamatosan negatívak.
A felszabadító vizsgálat 8 egymás után következő héten át
végzett heti 1 identifikált széklet és vizelet bakteriológiai
vizsgálatából áll. Ha ezek mind negatívak és e vizsgálatok után
vett duodenális váladék vizsgálata is negatív, a baktériumürítő
járványügyi ellenőrzése megszüntethető.
B) A kórokozógazda felszabadító vizsgálatait akkor lehet
megindítani, ha 1/2 évi ellenőrző vizsgálatai legalább két éven
át állandóan negatív eredményűek voltak, és a kórokozógazda
kéri a járványügyi ellenőrzés megszüntetését.
A felszabadító vizsgálat 6 hónapon át havonta 2 alkalommal
(összesen tehát 12) személyes ellenőrzés mellett vett széklet-
és vizeletminta bakteriológiai vizsgálatából áll. Ha ezek,
valamint a vizsgálatok után végzett duodenális
váladékvizsgálat is kivétel nélkül negatív eredménnyel zárult,
a kórokozógazdát fel kell szabadítani. A felszabadított
kórokozógazdát még további egy évig havonta egy
alkalommal laboratóriumilag ellenőrizni kell.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Aktív immunizálásban kell részesíteni a beteg családi és
munkahelyi környezetében élő személyeket.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
3.7. Egyéb intézkedések:A beteg, illetve a kórokozó-ürítő lakásából (háztartásából)
közfogyasztásra kerülő élelmiszerek, italok kivitelét meg kell
tiltani.
Typhus exanthematicus
Kiütéses tífusz, BNO10: A75.0 és A75.1
1. Kórokozó:Rickettsia prowazeki
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Telefonon vagy faxon is
jelentendő az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályának és a megbetegedés helye
szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek. Ugyanígy
kell eljárni a Brill-Zinsser betegség esetén is.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai feltételek és a valószínűsíthető eset
laboratóriumi feltételei.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és a megerősített eset laboratóriumi
feltételei.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumÁltalában kiütéssel járó lázas megbetegedés.
Epidemiológiai kritérium---
Laboratóriumi kritériumA megerősített eset laboratóriumi feltétele:
-Rickettsia ellenanyagok legalább négyszeres
titeremelkedése két vérminta vizsgálata alapján.
A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
-Pozitív Weil-Félix reakció.
2.2. Elkülönítés:Kötelező. A beteget azonnal ható módszerrel történt tetvetlenítés után
kórházban fertőző osztályon kell elkülöníteni.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Beküldendő 5 ml alvadásgátló nélkül, a
betegség kezdetekor, majd 3 hét múlva levett natív
vér komplementkötési reakció céljára az ÁNTSZ-
OEK-ba.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Szigorított folyamatos és záró-fertőtlenítés végzendő, melyet a kistérségi
népegészségügyi intézet ellenőriz. A fertőző beteg vagy arra gyanús személy
környezetében azonnal folyamatos fertőtlenítés megkezdése szükséges. A
tetűmentesítésen kívül fertőtleníteni kell a beteg vagy az erre gyanús személy
környezetét (lakását, tartózkodási helyét), fehérneműjét, alsóneműjét,
ágyneműjét stb., valamint a beteggel érintkezésbe került és járványügyi
megfigyelés alá vont személyeket is. A beteg vagy arra gyanús személy, illetve
kontakt személyek testét 2%-os Liquor kresoli saponatus oldattal kell lemosni.
A textíliák fertőtlenítésére elsősorban a hőhatáson alapuló fertőtlenítési
módszereket (kifőzés, áramló vízgőz, túlnyomásos gőz stb.) kell alkalmazni.
Kémiai fertőtlenítő eljárásokhoz (beáztatás stb.) aldehid hatóanyagú
dezinficiensek alkalmazása indokolt.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Kötelező. Tetvességi vizsgálat, szükség esetén tetvetlenítés
azonnal ható módszerekkel a kistérségi népegészségügyi
intézet irányításával, a tetűmentes állapot fenntartása.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A lázasnak talált és a betegségre gyanús személyektől
ugyanúgy kell vért vizsgálatra beküldeni, mint ahogy az a
beteg esetében történt.
3.3. Járványügyi megfigyelés:A beteg környezetében élő személyeket 12 napra járványügyi
zárlat alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:---
Varicella
Bárányhimlő, BNO10: B01
1. Kórokozó:Varicella-Zoster vírus
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai és epidemiológiai feltételek.
Megerősített esetTeljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumGeneralizált maculo-papulosus kiütés.
Epidemiológiai kritériumEmberről emberre terjedés lehetősége.
Laboratóriumi kritériumA megerősített eset laboratóriumi feltétele:
- varicella zooster vírus izolálása klinikai mintából,
- varicella zooster vírus nukleinsav kimutatása klinikai
mintából,
- az akut megbetegedésre jellemző Varicella zooster
specifikus ellenanyag kimutatása,
- varicella zooster vírus antigén kimutatása direkt
immunofluorescens antigén módszerrel, speciális
monoklonáris antitest alkalmazásával.
2.2. Elkülönítés:Kötelező.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Nem szükséges.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Nem szükséges.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzettNem szükséges.
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:Járványügyi megfigyelés általában nem szükséges. A beteggel
érintkezett, varicellán át nem esett 6 éven aluli gyermekeket 21
napra klinikai megfigyelés alá kell helyezni. Amennyiben a
megfigyelés ideje alatt klinikai tünetek jelentkeznek, orvoshoz
kell fordulni.
Teendők kórházban észlelt megbetegedés esetén: Kórházi
gyermekosztályon előfordult megbetegedés esetén a beteggel
érintkezett, varicellán át nem esett gyermekeket az utolsó
érintkezéstől számított 21 napi időre járványügyi megfigyelés
alá kell helyezni. A kontakt személyek alapbetegségük
gyógyulása után a kórházból ezen idő alatt is kiengedhetők, de
a megfigyelést otthonukban folytatni kell. A zárójelentésen
ezért fel kell tüntetni a kontaktus tényét és az utolsó érintkezés
napját. Az osztályon a varicellán át nem esett gyermekek
részére 21 napos felvételi zárlatot csak abban az esetben kell
elrendelni, ha a kontakt betegeket - alapbetegségük
gyógyulása után - az érintkezéstől számított 12 napon belül
nem tudják hazabocsátani, vagy a további ápolásra szorulókat
máshol izolálni. A fertőzés veszélyének kitett, legyengült,
varicellán még át nem esett beteg gyermekek számára javasolt
a passzív immunizálás specifikus immun-globulinnal, mely
kivédi vagy enyhíti a megbetegedést, amennyiben az
expozíciót követő 96 órán belül beadásra kerül.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Azon anyák újszülöttjeinek, akiknél a varicella klinikai tünetei
a szülést megelőzően 5 nappal vagy a szülés után 48 órával
jelentkeznek, varicella-zoster immun-globulin adása javasolt.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.
Variola
Fekete himlő, BNO10: B03
Az utolsó természetes úton szerzett himlő megbetegedés 1977 októberében Szomáliában fordult elő.
A globális eradikációról szóló bizonyítványt két évvel később írták alá, melyet 1980 májusában az
Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése is deklarált.
1. Kórokozó:A Poxviridae család Chordopoxviridae alcsaládjának Orthopoxvírus
nemzetségébe tartozó Poxvirus variolae.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús eset, amely sürgősséggel jelentendő. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A megbetegedés gyanúját az
írásbeli jelentés megtételén kívül telefonon, faxon azonnal jelenteni kell az
ÁNTSZ-OEK-nak és a megbetegedés helye szerint illetékes megyei
népegészségügyi szakigazgatási szervnek. Munkaidőn túl és munkaszüneti
időben az ÁNTSZ-OEK Járványügyi ügyeletének, akik értesítik az Országos
Tisztifőorvosi Hivatal ügyeleti szolgálatát.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesülnek a klinikai feltételek.
Valószínűsíthető esetTeljesülnek a klinikai kritériumok és az alábbi két
feltétel legalább egyike:
- epidemiológiai kapcsolat megerősített emberi
megbetegedéssel emberről emberre terjedő fertőzés
útján,
- a valószínűsíthető eset laboratóriumi
kritériumainak teljesülése.
Megerősített esetTeljesülnek a megerősített eset laboratóriumi feltételei.
Járványos előfordulás esetén: minden olyan személy,
akire teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az
epidemiológiai kapcsolat.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritériumMinden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi két
tünet legalább egyike:
- láz és
- hólyagos vagy gennyes pattanásos kiütések,
ugyanazon kifejlődési szakaszban, centrifugális
terjedéssel.
Atipikus megjelenési formák az alábbi négy tünet
legalább egyikének megléte alapján:
- vérző bőrelváltozások,
- lapos, bársonyos tapintású bőrelváltozások,
amelyekből nem fejlődik ki hólyag,
- variola sine eruptione,
- enyhébb típus.
Epidemiológiai kritérium- Emberről emberre való terjedés,
- laboratóriumi expozíció (ahol lehetséges a variola
vírussal történő expozíció).
Laboratóriumi kritériumA megerősített eset laboratóriumi feltétele
- himlő vírus (variola vírus) izolálása klinikai mintából,
majd szekvenálás (csak kijelölt P4 laboratóriumok),
- a variolavírus nukleinsav kimutatása klinikai
mintában, majd szekvenálás,
- variola vírus DNS-ének azonosítása, majd
szekvenálása a klinikai mintában polimeráz
láncreakció (PCR) módszerrel.
Valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele
- az orthopox vírusrészecskék azonosítása EM
módszerrel klinikai mintában,
- variola vírus kimutatása negatív-festéses
elektronmikroszkópos vizsgálattal klinikai mintában.
2.2. Elkülönítés:Kötelező. A beteget vagy a betegségre gyanús személyeket az országos
tisztifőorvos által kijelölt kórház fertőző osztályán kell elkülöníteni a pörkök
leválásának befejeződéséig. Szükség esetén a beteg szállítását csak erre kijelölt
betegszállító jármű és kijelölt személyzet végezheti. A beteget vagy a
betegségre gyanús személyeket egyedileg kell elkülöníteni: egy helyiségben
csak egy beteget szabad elhelyezni. Járvány esetén több beteg is elhelyezhető
egy szobában. Az izoláló kórteremnek speciális szellőztetés feltételeivel kell
rendelkezni. A beteg ápolását csak az erre kijelölt személyek végezhetik. A
beteg ápolása, gondozása során teljes védőruházatot [egyszer használatos,
nedvességet át nem eresztő köpeny vagy overall, arcvédő maszk, légzésvédő
(ha a dolgozó nem oltott), védőkesztyű stb.] kell viselni.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A laboratóriumi vizsgálathoz szükséges
anyagokat (hólyagbennék, orr-, garatöblítő
folyadék, pörk, vér) az ÁNTSZ-OEK Virológiai
Főosztályának munkatársai veszik le és szállítják a
laboratóriumba. (Variolára irányuló diagnosztikus
laboratóriumi vizsgálat csak 4-es fokozatú
biztonsági laboratóriumban történhet.) A virológiai
vizsgálatokat csak himlő ellen védett (preparált)
személyek végezhetik.
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítést szükséges végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Sürgősen fel kell kutatni, és jegyzékbe kell venni mindazokat,
akik a beteggel vagy a betegségre gyanús személlyel
közvetlenül érintkeztek. (Minden a beteggel kapcsolatba került
egészségügyi dolgozó primer kontaktnak tekintendő.)
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Az elsődleges kontaktokat 18 napi időtartamra szigorú
járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A karantén céljára
szolgáló intézményt az egészségügyi államigazgatási szerv
jelöli ki. A primer kontaktok között már lehetnek olyan
személyek, akiknél olyan klinikai tünetek jelentkeznek, melyek
megfelelnek a himlő prodromális stádiumának. Ezeket a
személyeket azonnal himlő gyanúsnak kell minősíteni és az e
célra kijelölt egészségügyi intézményben kell elhelyezni. A
beteggel közvetve érintkezetteket (ún. másodlagos kontaktok)
gondosan fel kell kutatni, és 18 napig járványügyi megfigyelés
alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Az elsődleges és másodlagos kontaktokat haladéktalanul
védőoltásban kell részesíteni.
3.5. Fertozöforrás-kutatás:Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Kötelező.
Vírusos haemorrhagiás láz (VHL)
BNO10: A90-A99
1. Kórokozó:Különböző vírusok által okozott heveny, lázzal, izomfájdalommal járó
megbetegedés, melynek során enyhébb, súlyosabb vérzéses elváltozások
(orrvérzés, haematemesis, melena, haematuria, gingiva vérzés stb.)
jelentkezhetnek súlyos következményekkel. A letalitás igen magas. Ezen
betegségeknek az adja meg a jelentőségét, hogy kórházi körülmények között a
fertőzés emberről emberre terjedhet, és a speciális körülmények miatt a
szokásosnál jóval súlyosabb esetek fordulnak elő. E betegségek közül kettőnek
a kórokozója hazánkban is előfordul (Hantavírus okozta megbetegedések:
A98.5, J12.8 és a Krimi-kongói HL: A98.0). Egy további vírust (Rift-völgyi
láz: A92.4) számos, hazánkban is honos szúnyogfaj terjeszti, a kórokozó
behurcolása esetén tehát helyi fertőzési lánc alakulhat ki. Több olyan vírus
van, melyek behurcolása főleg az egészségügyi dolgozókat veszélyezteti vér,
véres váladékok révén történő terjedéssel (Marburg-Ebola HL: A98.3, A98.4,
Lassa-láz A96.2). Vannak HL-at okozó vírusok, melyek behurcolása nem jár
különös veszéllyel, de meghatározott járványügyi intézkedéseket igényelnek
(Sárgaláz: A95, mely külön fejezetben található és a Dengue-láz: A90-91).
Jelen fejezet nem tartalmazza azokat a HL-kat, melyek behurcolásának nincs
vagy nagyon kicsi a valószínűsége.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell jelenteni. A dengue-lázat kivéve az értesülést
követően sürgősséggel is jelentendő: a megbetegedést vagy annak gyanúját az
írásbeli/elektronikus jelentés megtételén kívül telefonon, faxon is jelenteni kell
az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályának, és a megbetegedés helye szerint
illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús esetTeljesül a klinikai feltétel.
Valószínűsíthető esetTeljesül a klinikai feltétel és az epidemiológiai feltétel.
Megerősített esetTeljesül a klinikai és a laboratóriumi feltétel.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium- A gyanús eset klinikai feltétele:
akinél jelentkezik mindkét alábbi tünet:
- láz és
- vérzéses tünetek különféle formái, amelyek több
szerv elégtelenségéhez vezetnek.
- A valószínűsíthető és a megerősített eset klinikai
feltétele:
akinél jelentkezik az alábbi két tünet legalább egyike:
- láz,
- vérzéses tünetek különféle formái, amelyek több
szerv elégtelenségéhez vezetnek.
Epidemiológiai kritériumAz alábbi két feltétel legalább egyike:
- utazás az elmúlt 21 nap folyamán olyan területre, ahol
vírusos eredetű vérzéses lázas megbetegedés fordult
elő vagy fordulhatott elő,
- az elmúlt 21 nap során expozíció vírusos eredetű
vérzéses lázban szenvedő, valószínűsíthető vagy
megerősített esettel, akinek a megbetegedése az azt
megelőző 6 hónapban kezdődött.
Laboratóriumi kritériumTeljesül az alábbi két feltétel legalább egyike:
- a vírus izolálása vagy direkt kimutatása a klinikai
mintából,
- a vírus ellen termelődött specifikus ellenanyagok
kimutatása.
A vizsgálati eredmények az oltási státusz és a korábban
kiállt betegségek figyelembe vételével értékelendők.
2.2. Elkülönítés:A beteget az erre kijelölt fekvőbeteg-gyógyintézetben (Szent László Kórház)
kell elhelyezni. Az elkülönítés egyedi: egy helyiségben csak egy beteget
szabad elhelyezni. A beteg ápolását csak erre kijelölt személy végezheti. A
beteg ápolója ápolás közben csak egyszer használatos, nedvességet át nem
eresztő köpenyt vagy overállt használhat. Az ellátó személyzetnek arcvédőt
kell viselnie a vérrel, testnedvekkel, váladékokkal (beleértve a légútiakat is)
történő kontamináció megelőzésére. A sérülések megelőzését, elkerülését célzó
rendszabályokat szigorúan be kell tartani. A beteg halála esetén a holttesttel
való kontaktust a minimálisra kell csökkenteni. Boncolás esetén speciális
biztonsági rendszabályokat kell alkalmazni.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A fertőző anyagok kezelésével
kapcsolatos potenciális veszélyek miatt a
laboratóriumi vizsgálatok közül csak a
diagnózishoz és a kezelés értékeléséhez
nélkülözhetetleneket szabad elvégeztetni. A
klinikai laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges
anyagok vételét az előbbi pontokban foglaltak
betartásával kell végezni.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegségcsoport gyanúja esetén a
virológiai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges
mintákat előzetes megbeszélés alapján az ÁNTSZ-
OEK Virológiai főosztályán működő Virális
Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába
kell szállítani (ahonnan szükséges esetekben
továbbítják azokat az Egészségügyi Világszervezet
kijelölt laboratóriumaiba).
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
A beteggel közös forrásból exponálódottak felkutatása:
kötelező.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Azon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik a
betegtől vagy a beteggel közös forrásból exponálódtak.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Hazai expozíció gyanúja esetén kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Hazai expozíció gyanúja esetén kötelező.
Pulmonális szindrómával járó hantavírus fertőzés
BNO10: J12.8
1. Kórokozó:A Bunyaviridae családba tartozó Hantavirus genus egyes tagjai,
Magyarországon nem honosak.
Teendők a
betegség
előfordulásakor
A vírusos haemorrhagias láznál leírtak szerint. Az ott leírtakon kívül a
következőket kell figyelembe venni: a beteg környezetében élőket járványügyi
megfigyelés alá kell helyezni; fertőzőforrás kutatást, rágcsálóirtást, a rágcsálók
által szennyezett tárgyak fertőtlenítését el kell végezni.
Krimi-kongói haemorrhagiás láz
BNO10: A98.0
1. Kórokozó:A Bunyaviridae család Nairovírus nemzetségébe tartozó Krimi-kongói
haemorrhagiás láz vírusa.
Teendők a
betegség
előfordulásakor
A vírusos haemorrhagias láznál leírtak szerint.
Dengue-láz, Dengue haemorrhagiás láz
BNO10: A90, BNO10: A91
1. Kórokozó:A Flaviviridae család Flavivírus nemzetségébe tartozó Dengue-vírus 1-4
típusa.
Teendők a
betegség
előfordulásakor
A vírusos haemorrhagias láznál leírtak szerint.
Marburg-Ebola haemorrhagiás láz
Marburg vírus betegség, BNO10: A98.3
Ebola-vírus betegség, BNO10: A98.4
1. Kórokozó:A Filoviridae család Filovírus nemzetségébe tartozó, antigénszerkezetileg
egymástól eltérő Marburg- és Ebola-vírus.
Teendők a
betegség
előfordulásakor
A vírusos haemorrhagias láznál leírtak szerint.
Lassaláz
BNO10: A96.2
1. Kórokozó:Az Arenaviridae család Arenavírus nemzetségébe tartozó Lassa vírus.
Teendők a
betegség
előfordulásakor
A vírusos haemorrhagias láznál leírtak szerint.
Rift-völgyi láz
BNO10: A92.4
1. Kórokozó:A Bunyaviridae család Phlebovírus nemzetségbe tartozó Rift-völgyi láz vírusa.
Teendők a
betegség
eőfordulásakor
A vírusos haemorrhagias láznál leírtak szerint.
Yersiniosis
Intestinalis yersiniosis és Extraintestinalis yersiniosis, BNO10: A04.6; A28.2
1. Kórokozó:Yersinia enterocolitica és Yersinia pseudotuberculosis.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy
megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
Gyanús eset---
Valószínűsíthető esetMinden olyan személy, akinél fennáll a klinikai
kritériumok legalább egyike és az epidemiológiai
kapcsolatok közül legalább egy.
Megerősített esetMinden olyan személy, akinél fennáll a klinikai
kritériumok legalább egyike és teljesül a laboratóriumi
kritérium.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium- Láz,
- hasmenés,
- hányás,
- hasi fájdalom (pseudo-appendicitis),
- görcsös székelési inger,
- erythema nodosum,
- reaktív arthritis.
Epidemiológiai kritérium- Emberről emberre való terjedés,
- közös forrással való érintkezés,
- állatról emberre való terjedés,
- szennyezett élelmiszerrel való érintkezés.
Laboratóriumi kritérium- A humán patogén Yersinia enterocolitica vagy
Yersinia pseudotuberculosis izolálása klinikai
mintából,
- specifikus ellenanyagok kimutatása.
2.2. Elkülönítés:Nem szükséges.
2.3.Mikrobiológiai
vizsgálat:
2.3.1. Klinikai
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegtől székletet és alvadásgátló
nélkül, sterilen vett vérmintát kell küldeni a
területileg illetékes bakteriológiai laboratóriumba.
Appendectomia esetén megnagyobbodott
nyirokcsomót és az appendix tartalmát lehet
beküldeni bakteriológiai vizsgálatra. A
nyirokcsomók szövettani vizsgálata is
alátámaszthatja a diagnózist.
2.3.2. Járványügyi
érdekből végzett
mikrobiológiai
diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3. Felszabadító
vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba
kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2.Járványügyi érdekből végzett
mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:Nem szükséges.

"

2. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

1. Az R. 4. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Vérszívó tetvek

Tetvességi vizsgálatok

Közösségi vizsgálat végzendő az alábbi a)-c) pontban megjelölt helyeken, időközben és módon:

a) bölcsődékben, nevelőotthonokban, gyermekvédelmi intézményekben a gondozottakat felvételük alkalmával, majd negyedévente egyszer az intézmény orvosának vagy a védőnőnek kell a tetvesség előfordulására nézve is tüzetesen megvizsgálnia. A gondozó (nevelő) személyzet az öltöztetés, fürdetés alkalmával köteles figyelmet fordítani a tetvesség esetleges előfordulására és annak észlelése esetén haladéktalanul jelentést tenni az intézmény vezetőjének és orvosának, aki köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni;

b) alsó fokú oktatási intézményekben (óvodákban, általános iskolákban), de amennyiben indokolt, a középfokú oktatási intézményekben (középiskolákban, szakmunkásképzőkben) is felvételkor, illetve a tanév elején kell az esetleges tetvesség felderítésére irányuló vizsgálatokat az intézmény orvosának és a védőnőnek elvégeznie, majd negyedévenként legalább egyszer megismételnie. Tetvesség észlelésekor a szűrővizsgálatot az érintett egységben (pl. osztályban) kéthetenként meg kell ismételni mindaddig, amíg három egymást követő vizsgálat eredménye alapján a tetűmentesség és annak állandósulása megnyugtató módon meg nem állapítható;

c) az eltetvesedés veszélyének fokozott mértékben kitett közösségekbe (közegészségügyi szempontból hiányosan ellátott, zsúfolt tömegszállásokra, hajléktalanok szálláshelyeire) történő felvételkor a szálláshely dolgozója köteles a tetvességi vizsgálatokat és tetvesség esetén a szükséges kezeléseket elvégezni. A kistérségi intézet, megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv pedig a tetvességi vizsgáltok/kezelések helyszínéről szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles a helyszínen tájékozódni és szakmai hiányosság esetén a szükséges intézkedéseket megtenni.

A tetvességi helyzet alakulásától függően a tisztifőorvos elrendelheti az a)-c) pontban feltüntetett vizsgálatoknak az előírtaknál rövidebb vagy hosszabb időközökben történő végzését, indokolt esetben azoknak meghatározott időre szóló felfüggesztését.

Kórházban és egyéb fekvőbeteg-ellátó intézményben (a továbbiakban együtt: kórház) a tetvesség behurcolásának megakadályozása érdekében a felvételi részlegnél, ahol ez nem megoldható, a kórházi osztályokon (a kórtermektől elkülönítve) megfelelő helyiséget és fürdőszobát kell biztosítani. Felvételkor e helyiségben a beteget és levetett ruháit tetvességre nézve meg kell vizsgálni. Ha a tetvesség kizárható, a beteg a kijelölt kórteremben elhelyezhető. Ha tetvesség állapítható meg, vagy nem zárható ki biztosan, a betegnek és ruházatának tetvetlenítését késedelem nélkül el kell végezni. Kórtermekben észlelt tetvesség esetén a tetvesnek talált beteg fehérneműjének és ágyneműjének, valamint a kórteremnek a tetvetlenítését azonnal biztosítani kell. Egyidejűleg a tetvesség esetleges fennállására nézve meg kell vizsgálni a kórteremben ápolt többi beteget is és a közöttük esetleg tetvesnek talált személyekkel is azonosan kell eljárni. A csoportos üdülésre (pl. ifjúsági táborba stb.) induló gyermekcsoportok vizsgálatát az illetékes orvos végzi, aki köteles igazolni az üdülésre küldött gyermek tetűmentességét, illetve tetvesség esetén a tetvetlenítést.

Az alkalmi, időszakos és csoportos vizsgálatokon kívül az eljáró orvosnak egyéb okokból végzett vizsgálatát - az orvosi rendelőben, rendelőintézetben, a beteg lakásán, vagy máshol - a tetvesség előfordulására nézve is ki kell terjesztenie minden olyan esetben, amikor ezt a vizsgálat alá vont személy elhanyagolt külseje, életvitele vagy egyéb körülményei indokolttá teszik.

Teendők kiütéses tífusz és visszatérő láz előfordulásakor

Kiütéses tífuszban vagy visszatérő lázban megbetegedett, valamint járványügyi megfigyelés, illetve járványügyi zárlat alá vont tetves személynek és környezetének a tetvetlenítését azonnal végre kell hajtani. Ha a tetvetlenítés a beteg kórházba szállítása előtt nem volt elvégezhető, vagy hiányosan történt, erről a kórházat a beküldő orvos idejében értesíteni köteles. Ilyenkor a beteg tetvetlenítéséről a kórházi felvétel során kell gondoskodni, és egyidejűleg tetvetleníteni kell - az adott körülményektől függő módon és mértékben - a szállításnál, felvételnél közreműködő személyeket, valamint a szállító eszközöket is.

Ha a beteg vagy a járványügyi ellenőrzés, illetve a járványügyi zárlat alá vont személy tartózkodására kijelölt helyéről (lakásból, körletből, épületből) ruhanemű vagy egyéb tárgy elszállítására van szükség, a szállítás alatt a tetű szóródásának megakadályozásáról, a szállítás után pedig a szállító eszköz és a közreműködő személyek tetvetlenítéséről gondoskodni kell. Ilyen helyről az ott tartózkodó vagy szolgálatot teljesítő személyek is csak megfelelő tetvetlenítés után távozhatnak.

A Brill-Zinsser betegség a fentiek tekintetében a kiütéses tífusszal azonos elbírálás alá esik."

2. Az R. 4. számú melléklet 2. pontja az "Az engedélyes köteles a kezelések tényleges időpontját és helyét a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvényben meghatározottak szerint bejelenteni." szövegrészt követően a következő bekezdéssel egészül ki:

"Földi járműről melegköd-képzéssel vagy hidegköd-képzéssel vagy ULV-eljárással történő szúnyogirtás csak a külön jogszabály alapján vagy az egészségügyi kártevőirtó tevékenységről és az egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezésének részletes szabályairól szóló 2/2010. (I. 26.) EüM rendelet alapján kiadott egészségügyi kártevőirtó tevékenységi engedély birtokában végezhető. A földi járműről végzett szúnyogirtást a kezelést megelőző 24 órával a kezelés helye szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek be kell jelenteni. A bejelentésben közölni kell a kezelendő terület helyét és nagyságát, a szúnyogirtás kezdetének és befejezésének időpontját, az alkalmazásra kerülő irtószert, a kijuttatás módját, valamint a kezelésre jogosult szakképzett személy nevét."

3. Az R. 4. számú melléklet 8. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(A madarakat megtelepedésük és elszaporodásuk megelőzése érdekében az alábbi létesítményektől távol kell tartani:)

"d) az egészségügyi szolgáltató telephelye."

3. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

"6. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez

Mikrobiológiai referencia laboratóriumba küldendő mikrobiológiai vizsgálati minták, izolált kórokozók

Bakteriológia

I. Azonosításra, megerősítésre

Patogén E. coli gyanú (pl. székletből, cerebrospinalis folyadékból, haemokultúrából)

Vibrio spp.

Francisella spp. (Tularemia; gyanú, izolátum)

Brucella spp. (Brucellosis; gyanú, izolátum)

Burkholderia spp. (Malleus; klinikai minta)

Bacillus anthracis (Anthrax; klinikai minták)

Salmonella Typhi (klinikai minta, vagy izolátum, első izoláláskor)

Salmonella Paratyphi (klinikai minta, vagy izolátum)

Salmonella enterica (Magyarországon először izolált szerotípus, az öt leggyakoribb szerotípuson felüli törzsek, a sorrendet évente az OEK felülvizsgálja)

Pseudomonas aeruginosa (cerebrospinalis folyadékból, hemokultúrából törzs)

Streptococcus pyogenes (cerebrospinalis folyadékból, hemokultúrából, egyéb váladékból törzssúlyos szindróma esetén, pl. toxikus shock szindróma, nekrotizáló fasciitis)

Neisseria meningitidis (cerebrospinalis folyadékból, hemokultúrából törzs/nem tenyészthető minta esetén maga a klinikai minta)

Streptococcus pneumoniae (cerebrospinalis folyadékból, hemokultúrából törzs)

Haemophilus influenzae (cerebrospinalis folyadékból, hemokultúrából törzs)

Listeria monocytogenes, Listeria sp. (cerebrospinalis folyadékból, hemokultúrából törzs)

Yersinia pestis (Pestis; klinikai minta)

Neisseria gonorrhoeae (Gonorrhoea; klinikai minta)

Chlamydia psittaci (Ornitózis gyanúja; klinikai minta)

Coxiella burnetii (Q-láz gyanúja, klinikai minta)

Legionella spp. (légúti váladékból, vagy egyéb, normálisan steril helyről vett testváladékból törzs)

Leptospira spp. (Leptospirózis gyanúja, valamint megerősítő vizsgálatra klinikai minta)

Bordetella pertussis (Pertussis gyanúja, valamint parapertussistól és egyéb kórokozók által okozott pertussis

syndromától való elkülönítés céljából savópár)

Chlamydia trachomatis A-C szerotípus (Trachoma; conjunctiva kaparék)

Chlamydia trachomatis L1-3 szerotípusok (lymphogranuloma venereum gyanúja, klinikai minta)

Treponema pallidum (neurolues, connatalis lues gyanúja - klinikai minták)

II. Multirezisztens kórokozók rezisztencia mechanizmus meghatározására

Izolált baktérium törzsek:

- cerebrospinalis folyadékból, hemokultúrából

- különleges rezisztenciával rendelkező baktériumok (bármilyen mintatípusból)

Multirezisztens kórokozók jegyzéke: az OEK aktuális meghatározása alapján (www.oek.hu)

III. Toxinkimutatásra

- Clostridium botulinum

- Clostridium tetani

- Corynebacterium diphtheriae

- Enteropathogen Escherichia coli

- Staphylococcus aureus (ételmérgezés esetén)

IV. Járványügyi célú tipizálásra (izolátum)

A.

Salmonella Enteritidis (epidemiológus által kiválasztott reprezentatívtörzsek)

Salmonella Typhi

Salmonella Paratyphi B és Salmonella Java Salmonella Typhimurium

Salmonella Hadar

Salmonella Infantis

Salmonella Virchow

Egyéb Salmonella enterica szerotípusok (Salmonella Bredeney, Salmonella Panama, Salmonella Bareilly, Salmonella Manhattan, Salmonella Blockley, Salmonella Saintpaul, Salmonella Derby, Salmonella Heidelberg, Salmonella London, Salmonella Give, Salmonella Brandenburg, Salmonella Anatum, Salmonella Gallinarum, stb.)

Verotoxin termelő E. coli, Escherichia coli O78

Shigella spp.

Staphylococcus aureus (ételmérgezés esetén)

Methicillin rezisztens Staphylococcus aureus (cerebrospinalis folyadékból, hemokultúrából)

Multirezisztens Gram-negatív kórokozók (cerebrospinalis folyadékból, hemokultúrából)

[Multirezisztens kórokozók jegyzéke: az OEK aktuális meghatározása alapján (www.oek.hu)]

Campylobacter sp. (epidemiológus által kiválasztott reprezentatív törzsek)

Escherichia coli O124 törzsek

Listeria spp. (cerebrospinalis folyadékból, hemokultúrából) Calicivírus-pozitív és -negatív minták reprezentatív számban

B.

Egészségügyi ellátással kapcsolatos járvány, halmozott előfordulás esetén (izolátum)

Staphylococcus aureus

Koaguláz negatív Staphylococcus

Pseudomonas aeruginosa

Klebsiella pneumoniae, Escherichia coli, Serratia marcescens egyéb Enterobacteriaceae családba tartozó törzsek

Streptococcus pneumoniae

Streptococcus pyogenes

Legionella spp.

Acinetobacter sp. és egyéb, ritkán előforduló speciesek (Stenotrophomonas spp., Aeromonas spp., Enterococcus spp. stb.)/www.oek.hu honlap szolgáltatási lista alapján

Clostridium difficile

Klinikai parazitológia

Megerősítő vizsgálatra

Malária

Trichinella sp.

Echinococcus sp.

Entamoeba histolytica

Strongyloides stercoralis

Ritka fertőző betegségek, újra felbukkanó és újonnan felbukkanó fertőző betegségek diagnosztikája, kórokozók kimutatása, azonosítása

Taenia solium cysticercosis

Ancylostoma duodenale

Schistosoma sp.

Virológiai vizsgálatokra az OEK-ba küldendő minta az alábbi fertőzések, megbetegedések gyanúja esetén

15 éven aluli gyermekek acut flaccid paralysise

Congenitalis rubeola szindróma

Rubeola

Morbilli

Mumpsz (parotitis epidemica)

Poliomyelitis anterior acuta

Nyugat-nílusi láz

Kullancsencephalitis fertőzés

Chikungunya-láz

Dengue-láz

Sárgaláz

Febris recurrens

Hantavírus okozta veseszindróma

Vérzéses lázak (Hantaan, Krími-Kongói, Dengue, Marburg, Ebola, Lassa, Rift-völgyi) fertőzés gyanú

SARS

Virológiai vizsgálatok végzésére kijelölt sentinel egészségügyi szolgáltatónál influenzaszerű tünetekkel megjelent betegek

Madárinfluenza

Variola

HIV megerősítő vizsgálat

Járványokból származó

Hepatitis B és C vírus molekuláris vizsgálata

HBsAg-pozitív várandós nők újszülöttjeinek kötelező aktív-passzív immunizálását követő anti-HBs és HBsAg vizsgálata Ismeretlen eredetű, járványosan előforduló fertőző betegség gyanúja."

4. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

"7. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez

Járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba küldendő mikrobiológiai vizsgálati minták, izolált kórokozók

Járványügyi bakteriológia (baktérium törzs)

Salmonella spp.

Shigella spp.

Yersinia spp.

Szerotipizálásra, valamint járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatra (klinikai minta/baktérium törzs)

Listeria sp.

Salmonella enterica

Shigella spp.

Yersinia enterocolitica (O3 és O9) E. coli

V. cholerae (O1 és O139)

Immunszerológiai vizsgálatok

Francisella spp. (Tularemia; klinikai minta)

Brucella spp. (Brucellosis; klinikai minta)

Salmonella Typhi (klinikai minta)

Salmonella Paratyphi (klinikai minta)

Legionella pneumophila (utazással összefüggő, vagy nosocomialis megbetegedés gyanúja esetén klinikai minta)

Typhus exanthematicus (klinikai minta)

Várandósok Syphilis-szűrése

Virológia

Terhesek HBsAg-szűrése

HIV járványügyi és foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálat Calicivírus vizsgálat"

5. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

1. Az Ar. 2. számú melléklet 2. számú függelék 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. Az OSSKI Országos Személyi Dozimetriai Szolgálata az ionizáló sugárzás hatásának kitett munkakört ellátó munkavállalókról, beleértve a külső munkavállalókat is, központi elektronikus nyilvántartást vezet. A munkahelyi sugárvédelmi szolgálat kötelessége, hogy az ionizáló sugárzás hatásának kitett munkavállalók adataiban beállt változásokat - beleértve a foglalkoztatás megkezdését, a munkakör esetleges megváltozását, valamint megszüntetését - az OSSKI központi nyilvántartása számára 15 munkanapon belül bejelentse. A bejelentés írásban vagy elektronikusan teendő meg. A bejelentésben a munkavállaló következő személyi adatait kell feltüntetni: munkavállaló neve, neme, állampolgársága, születési neve, anyja neve, születés helye (ország, település), dátuma, társadalombiztosítási azonosító jele (nem magyar állampolgárságú külföldi munkavállalók esetén az útlevél száma). Az ellenőrző hatóság a központi nyilvántartás számára az adatszolgáltatási kötelezettség teljesülését ellenőrzi. A hatósági személyi dozimetriai ellenőrzéshez kötött munkakört ellátó munkavállalók esetén a nyilvántartás összegzi a külső és belső besugárzásoktól eredő dózisokat.

Az engedélyezett különleges sugárterheléseket a szabályos körülmények mellett kapott sugárterhelésektől elkülönítve kell nyilvántartani.

A hatósági személyi dozimetriai ellenőrzés eredményeit az ellenőrzött munkavállaló sugárveszélyes munkájának végétől, illetve az ellenőrzés megszűnésétől számított 50 éven át meg kell őrizni a központi nyilvántartásban."

2. Az Ar. 2. számú melléklet 2. számú függelék 21. pont első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A munkahely sugárvédelmi szolgálata köteles a dozimetriai eredményeket a munkavállaló sugárveszélyes munkájának időtartama alatt, továbbá annak megszűnését követő 50 éven át megőrizni."

6. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

1. Az Ar. 5. számú melléklet 3.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.6. Berendezést lejárt felhasználási idejű sugárforrással üzemeltetni, vagy lejárt felhasználási idejű sugárforrást használni tilos. A felhasználási idő a szolgálati időhöz igazodik. Ha a gyártó nem határozza meg a szolgálati időt, az első felhasználási időt az OSSKI szakvéleménye alapján a Sugáregészségügyi Decentrum állapítja meg.

A Sugáregészségügyi Decentrum által megállapított első felhasználási idő maximális időtartama 15 év. A felhasználási idő 1 évnél nem régebbi zártságvizsgálat és az OSSKI szakvéleménye alapján legfeljebb 5 évvel ismételten meghosszabbítható.

Ipari folyamatok méréstechnikai feladatait ellátó telepített berendezések zárt sugárforrásai esetében a meghosszabbításokkal kiterjesztett felhasználási idő időtartama legfeljebb 25 év, kivéve a 30 évnél hosszabb felezési idejű sugárforrásokat, amelyek legfeljebb 30 évig használhatók fel.

Különleges esetekben, illetve biztonsági elemzés alapján az OSSKI egyedi felhasználási időt is javasolhat."

2. Az Ar. 5. számú melléklet 3.9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.9. Radioaktív anyagot tartalmazó hordozható berendezést használaton kívül elzárva kell tartani. A 7. számú melléklet Függeléke szerinti III A. besorolású hordozható műszerek kivételével a hordozható radioizotópos berendezések tárolása csak engedélyezett izotóptárolóban történhet."

7. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

"5. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez

1. A veszélyes anyag bejelentésének adattartalma

1.1.1. A veszélyes anyag neve

1.1.2. A veszélyes anyag CAS- vagy EC-száma

1.2.1. A bejelentő neve

1.2.2. A bejelentő címe

1.2.3. A bejelentő telefon és fax száma

1.3. Az anyaggal folytatott tevékenység bejelentésének ÁNTSZ azonosító kódja

1.4. Nyilatkozat a bejelentés díjának befizetéséről

1.5. Dátum

1.6. A bejelentő azonosítója

2. A veszélyes anyag bejelentés visszaigazolásának adattartalma

2.1. A bejelentés ÁNTSZ-OKK azonosítója

2.2. Az anyag neve

2.3.1. A bejelentő neve

2.3.2. A bejelentő címe

2.4. A bejelentést fogadó intézet neve

2.5. Dátum, aláírás

3. A veszélyes keverék bejelentésének adattartalma

3.1. A veszélyes keverék neve

3.2.1. A bejelentő neve

3.2.2. A bejelentő címe

3.2.3. A bejelentő telefon és fax száma

3.3. A keverékkel folytatott tevékenység bejelentésének ÁNTSZ azonosító kódja

3.4. Nyilatkozat a bejelentés díjának befizetéséről

3.5. Dátum

3.6. A bejelentő azonosítója

4. A veszélyes keverék bejelentés visszaigazolásának adattartalma

4.1. A bejelentés ÁNTSZ-OKK azonosítója

4.2. A keverék neve

4.3.1. A bejelentő neve

4.3.2. A bejelentő címe

4.4. A bejelentést fogadó intézet neve

4.5. Dátum, aláírás

5. Változás bejelentés adattartalma - veszélyes anyag

5.1. A bejelentés ÁNTSZ-OKK azonosítója

5.2. A veszélyes anyag neve

5.3.1. A bejelentő neve

5.3.2. A bejelentő címe

5.3.3. A bejelentő telefon és faxszáma

5.4. Dátum

5.5. A bejelentő azonosítója

6. Változás bejelentés visszaigazolásának adattartalma - veszélyes anyag

6.1. A bejelentés ÁNTSZ-OKK azonosítója

6.2. Az anyag neve

6.3.1. A bejelentő neve

6.3.2. A bejelentő címe

6.4. A bejelentést fogadó intézet neve

6.5. Dátum, aláírás

7. Változás bejelentés adattartalma - veszélyes keverék

7.1. A bejelentés ÁNTSZ-OKK azonosítója

7.2. A veszélyes keverék neve

7.3.1. A bejelentő neve

7.3.2. A bejelentő címe

7.3.3. A bejelentő telefon és faxszáma

7.4. Forgalmazás megszűnése esetén, erről nyilatkozat

7.5. Dátum

7.6. A bejelentő azonosítója

8. Változás bejelentés visszaigazolásának adattartalma - veszélyes keverék

8.1. A bejelentés ÁNTSZ-OKK azonosítója

8.2. A keverék neve

8.3.1. A bejelentő neve

8.3.2. A bejelentő címe

8.4. A bejelentést fogadó intézet neve

8.5. Dátum, aláírás"

8. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

"12. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez

Mérgezési eset bejelentőlap
1.A MÉRGEZETT ADATAI
1. Névkód*:....................................................................................................................................................................................
2. Nem*: férfi nő
3. Születési év*:......................................................................................(kor:................................................................................
4. Foglalkozás:................................................................................................................................................................................
5. Lakhely*: település:......................................................................................megye:...................................................................
2.A MÉRGEZÉS
1. A mérgezést okozó anyag*:........................................................................................................................................................
2. Időpontja*:...........................................év...........................................hó..................nap.................óra............................... perc
3. Helye: saját lakás, idegen lakás, munkahely, közterület, egyéb:..................................................................................................
4. Módja*: szájon át, belélegezve, bőrön keresztül, egyéb:.............................................................................................................
5. Jellege*: öngyilkosság, véletlen, abúzus, foglalkozási, egyéb:.....................................................................................................
6. A bejelentő neve*:......................................................................................................................................................................
7. A bejelentő munkahelye*: .........................................................................................................................................................
3.ELSŐ ÉSZLELÉS
1. Időpontja:...........................................év...........................................hó......................nap....................óra.......................... perc
2. Helye: saját lakás, idegen lakás, munkahely, közterület, egyéb:
3. A mérgezett állapota: eszméletlen, zavart tudat, ép tudat, légzési elégtelenség, keringési elégtelenség, egyéb:
4. Az ellátás módja: hánytatás, gyomormosás, orvosi szén, hashajtás, mesterséges lélegeztetés, külső szívmasszázs,
egyéb:
5. A mérgezett sorsa*: végleges ellátás, további kezelés járó betegként, kórházi beutalás, meghalt
Halál időpontja:.......................................év...........................................hó....................nap....................óra........................... perc
6. Az első ellátást végző neve:........................................................................................................................................................
Munkahelye:...................................................................................................................................................................................
........................................... év ........................................... hó ................................................................................................ nap
………………………………………..
orvos, mentőtiszt neve, azonosítója
4.KÓRHÁZI ELLÁTÁS
1. Kórházi esetazonosító szám (kórlapszám)**: ............................................................................................................................
2. A felvétel időpontja:...............................év...........................hó.................nap...................óra............................................ perc
3. A mérgezett állapota: eszméletlen, zavart tudat, ép tudat, légzési elégtelenség, keringési elégtelenség, egyéb:
4. Ellátás módja: hánytatás, gyomormosás, orvosi szén, hashajtás, mesterséges lélegeztetés, külső szívmasszázs, egyéb:
5. Kórisme: ................................................................................................................................................................................... .
6. Kibocsátás, elhalálozás időpontja**:........................év...........................................hó...............nap..............óra................. perc
7. A mérgezett sorsa**: gyógyult, további orvosi ellenőrzést igényel, maradandó egészség-
károsodást szenvedett, saját felelősségére távozott, meghalt
8. Epikrízis:....................................................................................................................................................................................
9. Kórház, osztály megnevezése**:............................................................................................................................................... .
Címe:............................................................................................................................................................................................. .
................................. év ........................................... hó ........................... nap
P. H.…………………………………………
orvos neve, pecsétszáma
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.
A **-gal jelölt mezők kitöltése kórházi ellátás esetén kötelező."

"

9. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

"13. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez

Veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység és abban bekövetkezett változás kistérségi népegészségügyi intézethez történő elektronikus bejelentése

1. Tevékenységet végző (cég)

Neve:

Székhelye:

Telephelycíme:

Megye:

Telefon:

fax:

e-mail:

A tevékenység telephelyen belüli pontos helyszíne(i):

Felelős személy neve:

Elérhetőség címe:

Telefon:

fax:

e-mail:

2. A veszélyes anyaggal/veszélyes keverékkel végzett tevékenység megnevezése

Előállítás

Gyártás

Feldolgozás

Csomagolás

Címkézés

Osztályozás

Tárolás

Anyagmozgatás

Forgalomba hozatal (forgalmazás)

Felhasználás

Elemzéssel, ellenőrzéssel kapcsolatos vizsgálat

Kutatásfejlesztés

Egyéb

A tevékenység TEÁOR kódja(i):

3. Veszélyes anyag(ok), veszélyes keverék(ek), melyekkel a tevékenység folyik

Név:

Veszélyszimbólum:

CAS vagy EU szám:

Éves mennyiség:

4. A bejelentő tudomásul veszi, hogy

a) a bejelentés ellenőrzésekor a tevékenységet végző dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének,

b) 2001. január 1-jétől bejelentés nélkül vagy érvényes engedély nélkül végzett tevékenység kémiai terhelési bírsággal sújtható."

10. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

Az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítéséről és működéséről szóló 8/2002. (III. 12.) EüM rendelet 2. számú melléklet I. pont 2. a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyes ERMAH laboratóriumok a következő vizsgálatokat végzik:)

"a) felsőszintű akkreditált környezeti sugár-egészségügyi laboratórium: összes alfa mérés ivó- és ásványvizekből; összes béta mérés; kálium és trícium meghatározás; gamma-spektrometriai és alfa-spektrometriai vizsgálat; Sr-90 és Cs-137 meghatározása kémiai elválasztással; C-14 meghatározás; radon és leányelemeinek mérése; külső gamma-dózisteljesítmény mérése; továbbá az emberi szervezet radioaktív belső szennyezettségének meghatározása;"

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére