20/2003. (II. 28.) FVM rendelet

a húskészítmények és egyes egyéb állati eredetű termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet tárgya

1. §

(1) E rendelet szabályozza a tartósító kezelés után közfogyasztásra vagy más élelmiszerek előállítására szánt húskészítmények és állati eredetű egyéb termékek, valamint a húsalapú készételek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai feltételeket, továbbá meghatározza a csekély mennyiségű hús- vagy húskészítmény tartalmú egyéb élelmiszert tartalmazó termékek előállításának élelmiszer-higiéniai feltételeit.

(2) E rendelet szabályozása nem terjed ki a húskészítmények és állati eredetű egyéb termékek kiskereskedelemben, vagy a fogyasztók közvetlen kiszolgálására szolgáló helyiségekben végzett előállítására és tárolására.

(3) A létesítmények engedélyezésének általános feltételeit, a létesítmények helyiségeire, berendezési tárgyaira és a munkaeszközeire vonatkozó higiéniai követelményeket, valamint a létesítményekben, a hústermékek előállításában, kezelésében, szállításában foglalkoztatott személyzetre vonatkozó személyi higiéniai feltételeket külön jogszabály* határozza meg.[1]

Fogalommeghatározások

2. §

1. Húskészítmény: emberi táplálkozás céljára szolgáló olyan hústermék, amelyet meghatározott húsipari nyersanyagokból, egyéb jelleg és íz kialakító anyagok felhasználásával, meghatározott technológiával készítenek, és amelyet olyan kezelésnek vetettek alá, amely után a termék közepén áthaladó metszéslapon a nyers hús jelleg már nem ismerhető fel. Nem minősül húskészítménynek a kizárólag hűtő-, vagy fagyasztókezelésnek alávetett hús, továbbá a vagdalt és darált hús, a 100 grammnál kisebb tömegű hús és az előkészített hús, amelyekre külön szabályozások vonatkoznak.

2. Állati eredetű egyéb termékek:

a) húskivonatok,

b) kiolvasztott állati zsírok, amelyeket a zsírszövetekből vagy csontból nyertek, és fogyasztásra szánnak,

c) tepertő: fehérjetartalmú szilárd termék, amelyet a zsírszövet kiolvasztása során a zsír és a víz részleges kivonásával, leválasztásával nyertek,

d) húspor, bőrkepor, sózott vagy szárított vér, sózott vagy szárított vérplazma,

e) tisztított gyomor, hólyag és bél, amelyeket sóztak vagy szárítottak, vagy hőkezeltek.

3. Húsalapú készételek: főzött, sütött vagy előfőzött, félig sütött és hűtéssel tartósított, konyhai előkészítésnek megfelelő, egyedi (elsődleges) csomagolással ellátott hústermék.

4. Csekély mennyiségű hús- vagy húskészítmény tartalmú egyéb élelmiszert tartalmazó termékek: olyan termékek, amelyek más élelmiszert tartalmaznak, és azokhoz nem több, mint 10% friss húst vagy húskészítményt adnak hozzá a fogyasztásra kész végtermék tömegéhez viszonyítva, és amelyet az előállító utasításának megfelelően készítenek el forgalmazásra. Ilyen termékek azok is, amelyekből más élelmiszer készül, és bennük a húskészítmények aránya nem több, mint 10%, és amelyeket az előállítás során dehidratáltak vagy sűrítettek.

5. Hús: a vágott, melegvérű állat minden, emberi fogyasztásra alkalmas része; illetőleg a vagdalt, darált és előkészített (fűszerezett) húsok előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai követelményeiről szóló 77/2002. (VIII. 23.) FVM-ESZCSM együttes rendelet 2. § 2-3. pontjában meghatározott hús.

6. Nyersanyag: minden állati eredetű termék, amelyet alapanyagként a húskészítmények és az állati eredetű egyéb termékek előállításához vagy a húsalapú készételekhez felhasználnak.

7. Tartósító kezelés: olyan kémiai vagy fizikai eljárás (hőkezelés, füstölés, sózás, marinírozás, pácolás vagy szárítás), amely a hús, illetve a húskészítmény (más élelmiszerekkel együtt is) eltarthatóságának meghosszabbítására szolgál, illetve ezeknek a különböző eljárásoknak a kombinációja.

8. Hőkezelés: száraz vagy nedves hő alkalmazása.

9. Pácolás: a só szétoszlatása az egész termékben.

10. Marinírozás: a pácolásnak az a formája, amikor a sóval egyidejűleg egyéb ízesítő anyagokat is alkalmaznak, például ecet, étolaj, fűszerek (bors, hagyma, majoránna stb.).

11. Érlelés: sózott nyers hús, tartósítása erre alkalmas klimatikus körülmények között, a nedvességtartalom lassú és lépésről lépésre véghez vitt csökkentése, természetes erjesztő folyamat létrejötte, illetve enzimatikus folyamatok kiváltása céljából úgy, hogy az összefüggő fokozatos változások a készítmény tipikus érzékszervi jellemzőinek kialakulását eredményezik, és biztosítják az eltarthatóságát és fogyaszthatóságát normál környezeti hőmérséklet mellett.

12. Tétel: a húskészítmények azon mennyisége, amelyet egy kísérő kereskedelmi okmánnyal vagy egy fogyaszthatósági bizonyítvánnyal látnak el.

13. Egyedi (elsődleges) csomagolás: az e rendeletben meghatározott termékek védelmére szolgáló elsődleges csomagolási folyamat, a termékkel közvetlenül érintkező csomagolóanyag vagy tartály (a továbbiakban: csomagoló edény, pl. konzervdoboz) felhasználásával.

14. Gyűjtőcsomagolás: az e rendeletben meghatározott termékek második csomagolásban, tartályban való elhelyezése, illetve maga a csomagolás vagy a tartály.

15. Élelmiszer-csomagolás: az a tevékenység, amelynek során az élelmiszert a fogyasztó távollétében meghatározott mennyiségben, úgy helyezik csomagolóanyagba, hogy annak felnyitása vagy megsértése nélkül a tartalom nem változtatható meg.

16. Légmentesen zárt tartály (konzervdoboz): olyan tartály, amely a tartalmát a hőkezelés alatt és után is a mikroorganizmusok behatolása ellen védi, és nem ereszti át a levegőt.

17. Konzerv, félkonzerv: a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározásának megfelelően.

18. Létesítmény: az 1-3. pontokban felsorolt termékek előállítására, tárolására, átcsomagolására szolgáló üzem, vagy több ilyet magában foglaló egység, amelyek működése engedélyhez vagy jóváhagyáshoz kötött.

a) Engedélyezett létesítmény: olyan létesítmény, amely az e rendeletben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, s ennek alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) állatorvosi EU-ellenőrzési számmal ellátva nyilvántartásba veszi.

b)[2] Jóváhagyott létesítmény: olyan, csak belföldre forgalmazó létesítmény, amely az e rendeletben és külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, és ennek alapján az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) belföldi jóváhagyási számmal ellátva nyilvántartásba vesz. Jóváhagyott létesítmény külön engedély alapján 2004. április 30-ig a nem európai uniós követelményeket érvényesítő országokba exportálhat.

c) Derogációs létesítmény: olyan jóváhagyott létesítmény, amely legkésőbb 2006. december 31-ig kapacitási korlátozás nélkül termelhet, illetve forgalmazhat belföldre, feltéve hogy a hatóság által elfogadott fejlesztési ütemtervvel rendelkezik. A derogációs létesítmények felsorolását a friss hús előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 100/2002. (XI. 5.) FVM rendelet II. számú melléklete tartalmazza.

19. Belföld: a Magyar Köztársaság területe.

20. Átcsomagoló központ: olyan engedélyezett vagy jóváhagyott tárolóhely vagy raktár, ahol az értékesítésre kerülő termékeket összegyűjtik, átcsomagolják, vagy újracsomagolják - az egyedi csomagolást nem érintően.

21. Kereskedelmi forgalmazás: az e rendeletben meghatározott termékeknek a viszonteladókhoz vagy az élelmiszer-fogyasztókhoz való eljuttatását szolgáló szállítási, tárolási, előcsomagolási, kiszolgálási, értékesítési műveletek összessége, vagy ezek részműveletei, kivéve a kiskereskedelmi értékesítést.

A húskészítmények, hústermékek forgalomba hozatalának általános feltételei

3. §

(1) Forgalomba hozni csak olyan húskészítményt és hústerméket szabad, melyeket e rendelet és külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő létesítményben állítottak elő, vagy tároltak. A létesítményeknek meg kell felelniük az e rendeletben és a külön jogszabályokban előírt általános és különös higiéniai követelményeknek.

(2) Importhúsként és import-húskészítményként csak olyan termékek hozhatók forgalomba, amelyek behozatalát engedélyezték, amelyeket az előírásoknak megfelelően megvizsgáltak, továbbá amelyek megfelelnek az e rendeletben foglalt követelményeknek. Ezen követelményeknek a csekély mennyiségű hús- vagy húskészítmény tartalmú egyéb élelmiszert tartalmazó termékek esetében is fenn kell állniuk.

(3) A húskészítmény, hústermék alapanyaga csak olyan hús lehet, amelyet a hatósági állatorvos fogyasztásra alkalmasnak minősített és előírás szerint megjelölt, annak tárolása, szállítása során betartották az ezen és más jogszabályban előírtakat, továbbá amely a feldolgozás megkezdésekor is kifogástalan állapotú.

(4) Az előkészített húsból vagy más hústermékekből előállított húskészítményeknek meg kell felelniük az előkészített húsra vagy egyéb húsokra vonatkozó követelményeknek.

(5) Ha a vagdalt, darált húst és előkészített húst nem e rendelet hatálya alá tartozó üzem feldolgozó helyiségében állították elő, akkor annak e tevékenységre is engedélyezett, vagy jóváhagyott üzemből kell származnia, és a szállításnak is a külön előírásoknak megfelelően kell történnie. Az ilyen terméket a feldolgozó üzembe érkezés időpontjától a felhasználásig a külön előírások betartásával kell tárolni.

(6) A 2. § 5. pontjában meghatározott húson kívül állati eredetű terméket csak akkor szabad húskészítményekben felhasználni, ha e termékek megfelelnek az Európai Közösség által előírt jogszabályi követelményeknek.

(7) Haltermékeket is fel lehet használni húskészítmények előállításához, ha ezek a termékek megfelelnek a külön előírásoknak.

4. §

(1) A légmentesen lezárt dobozokban hőkezelt termékeket és a húsalapú készételeket az e rendelet szerinti előírások betartásával kell készíteni.

(2) A húskészítmény vagy hústermék előállítására nem használhatók fel az alábbi, fogyasztásra nem alkalmas részek: a nemi szervek (kivéve a heréket), a gége, a légcső, a garat, a szemek és a szemhéjak, a fülkivágás (kivéve a külső hallójáratokat), a szaruképletek. Baromfi esetében: a fej (kivéve a tarajt, a füleket és a lebernyeget), a nyelőcső, a begy, a belek és a nemi szervek (kivéve a heréket).

5. §

(1) Engedélyezett létesítményből származó termék jóváhagyott létesítményben történt tárolása vagy feldolgozása után csak belföldön hozható forgalomba.

(2) Derogációs vagy jóváhagyott létesítményből származó termék engedélyezett létesítménybe semmilyen célból nem kerülhet.

(3) A csak belföldi forgalomba hozatalra engedélyezett húsból előállított húskészítmény más országba nem szállítható.

A termékek csomagolása

6. §

(1) A termékek csomagolásán feltüntetett adatoknak és jelöléseknek meg kell felelniük az e rendeletben és a külön jogszabályokban előírt rendelkezéseknek.

(2) A termékek egyedi (elsődleges) csomagolása, gyűjtőcsomagolása vagy átcsomagolása kizárólag az e rendelet szerinti feltételeknek megfelelő létesítményben, illetve átcsomagoló központban történhet.

(3) Az egyedi (elsődleges) csomagolást és gyűjtőcsomagolást a megfelelő higiéniai feltételek teljesítésével kell elvégezni az erre a célra szolgáló helyiségekben. Mindkét csomagolásnak meg kell felelnie minden higiéniai követelménynek, és elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy hatékony védelmet nyújtson a húskészítményeknek.

(4) A csomagolóanyagokat nem lehet újra felhasználni, kivéve bizonyos edényfajtákat, mint például a cserép-, üveg- vagy műanyag edényeket, ha azokat alaposan megtisztítják és fertőtlenítik.

A termékek jelölése

7. §

(1) A fogyasztónak közvetlenül eladásra kerülő hústermékek csomagolásán, a fogyasztó tájékoztatására szolgáló jelölésen jól láthatóan fel kell tüntetni az alábbiakat:

a) az állatfaj megnevezését, amelyből a hús származik, ha az alkotóelemek felsorolásából az nem derül ki egyértelműen,

b) a felhasznált fűszereket, adalékanyagokat,

c) azonosító adatokat, tételszámot, amelyek biztosítják a termék származásának és azon mennyiségének nyomon követését, amelyet hasonló technológiai körülmények között állítottak elő és azonos kockázatot jelenthetnek,

d) a nem közvetlenül fogyasztónak szánt csomagoláson a gyártás időpontját,

e) a külön jogszabályokban előírt további információkat.

(2) A létesítmény üzemeltetőjének fel kell tüntetnie a szobahőmérsékletnél alacsonyabb tárolási hőmérsékletet igénylő húskészítmények csomagolásán azok szállítási és tárolási hőmérsékletét, és minden húskészítményre vonatkozóan a fogyaszthatóság, illetve minőség-megőrzés időtartamának lejártát.

8. §

(1) A létesítmény üzemeltetőjének a fogyasztók tájékoztatására szolgáló jelölésen túl a húskészítményt belföldi fogyaszthatósági megjelöléssel, vagy - exportra engedélyezett üzem esetén - az exportra szánt húskészítményt exportra feljogosító fogyaszthatósági megjelöléssel kell ellátnia.

(2) A jóváhagyott vagy derogációs létesítményekből származó húskészítményt a külön jogszabályoknak megfelelő kerek alakú belföldi címkével, fogyaszthatósági jelöléssel kell ellátni.

(3) A fogyaszthatósági megjelölést a létesítményben vagy az átcsomagoló központban a gyártás alatt, illetve közvetlenül a gyártás után kell elvégezni. A megjelölésnek jól láthatónak, olvashatónak, letörölhetetlennek kell lennie.

9. §

(1) A fogyaszthatósági megjelölés elhelyezése történhet nyomtatással, vagy kis lemezen, vagy címkén. A lemeznek erős anyagból kell készülnie, és le nem vehetőnek kell lennie.

(2) A csomagolatlan terméket csak az ahhoz rögzített kis lemezzel szabad megjelölni. Az egyedi (elsődleges) csomagolással ellátott terméket mindhárom módon meg lehet jelölni.

(3) Ha a húskészítményt az egyedi (elsődleges) csomagoláson kívül ismételten egyedileg csomagolják, elegendő a fogyaszthatósági jelet a külső csomagoláson elhelyezni. A húskészítmény gyűjtőcsomagolása esetén a megjelölést a gyűjtőcsomagoláson is el kell helyezni.

(4) A címkével történő megjelölés esetén a címkét úgy kell elhelyezni, hogy az a csomagolás felnyitásakor megsérüljön. A jelölés sértetlenségét csak akkor lehet elfogadni, ha a jelölés a csomagolás kinyitásakor tönkremegy.

(5) A légmentesen zárt tartályokban (konzervdoboz) lévő termék esetén a megjelölést letörölhetetlenül, vagy a fedélen, vagy a paláston kell elhelyezni.

(6) Ha a húskészítmény más állati eredetű élelmiszert (pl. halászati terméket, tejterméket vagy tojásterméket) is tartalmaz, akkor is csak egy fogyaszthatósági jelet kell alkalmazni.

(7) A megjelölés nyomtatását, illetve újranyomtatását a hatósági állatorvos engedélyezi.

10. §

(1) Ha a terméket feldolgozás vagy egyedi (elsődleges) csomagolás céljából egy másik létesítménybe rakodólapon szállítják, a fogyaszthatósági megjelölést csak akkor nem kell feltüntetni, ha a szállítmány külső felületén, jól látható helyen fel van tüntetve az azokat feladó létesítmény által alkalmazott fogyaszthatósági jel, valamint a rendeltetési létesítmény egyértelmű megnevezése.

(2) Az előállító köteles nyilvántartást vezetni a kiszállított húskészítmény mennyiségéről, típusáról és a címzett nevéről, címéről és ezt a nyilvántartást a 17. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott ideig köteles megőrizni.

(3) A fogadó létesítmény köteles nyilvántartást vezetni az átvett húskészítmény mennyiségéről, típusáról és származási helyéről, és ezt a nyilvántartást a 17. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott ideig köteles megőrizni.

(4) Az előállító létesítmény üzemeltetőjének a további feldolgozás, vagy egyedi (elsődleges) csomagolás nélkül közvetlen értékesítésre szánt, nagy kiszerelésben lévő húskészítményeket megfelelő fogyaszthatósági jelöléssel kell ellátni.

(5) A létesítményből közvetlenül kiskereskedő részére ömlesztve értékesített csomagolatlan vagy egyedi (elsődleges) csomagolással ellátott húskészítményeket abban az esetben nem szükséges fogyaszthatósági megjelöléssel ellátni, ha a terméket tartalmazó tartályon feltüntették a fogyaszthatósági jelet.

11. §

(1) Az engedélyezett létesítmény esetében a fogyaszthatósági megjelölésnek ovális formátumú mezőben a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a felső részén nagy betűkkel az ország nevének rövidítése a következő módon: HU,

b) középen a létesítmény állatorvosi EU-ellenőrzési száma,

c) az alsó részen az Európai Unió nevének rövidítése, nyomtatott nagybetűkkel, a következő módon: EGK.

(2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásig a jelenleg használatos bélyegzőket kell alkalmazni.

(3) Az engedélyezett és a jóváhagyott létesítmény fogyaszthatósági megjelölésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály* határozza meg.[3]

A termékek tárolása

12. §

(1) A húskészítményeket az erre a célra szolgáló helyiségekben kell tárolni az e rendelet és a külön jogszabályok előírásainak megfelelően.

(2) Azok a húskészítmények, amelyek hűtést vagy fagyasztást igényelnek, csak engedélyezett vagy jóváhagyott hűtőházban, hűtőraktárban tárolhatók. Azok a húskészítmények, amelyek hűtést és fagyasztást nem igényelnek, olyan létesítményben tárolhatók, amely kialakítása megfelel a higiéniai követelményeknek.

(3) Azokat a húskészítményeket, amelyeken meghatározott tárolási hőmérsékletet tüntetnek fel, a feltüntetett hőmérsékletnek megfelelő hőfokon kell tárolni.

A termékek szállítása

13. §

(1) A húskészítményt úgy kell szállításra előkészíteni, hogy az a szállítás során minden káros hatástól, szennyeződéstől védve legyen. Ennek érdekében figyelembe kell venni a szállítás időtartamát, a használt szállítóeszközt és az időjárási körülményeket.

(2) A nyersanyagot a vágóhídról más létesítménybe megfelelő higiéniai körülmények között kell szállítani; és ha szükséges, le kell hűteni. A szállítójármű belső felületének könnyen moshatónak, tisztíthatónak fertőtleníthetőnek, és hézagmentesnek kell lennie.

(3) A húskészítményeket olyan kialakítású és felszereltségű szállítóeszközzel kell szállítani, amely biztosítja a szállítás során az előírt hőmérséklet megtartását.

14. §

(1) A hústerméket a külön jogszabályban előírt hússzállítási igazolvánnyal, illetve a feladó létesítmény által kiállított egyéb okmánnyal kell szállítani. A kísérőokmányokon fel kell tüntetni a létesítményt engedélyező hatóság nevét és az általa kiadott engedély számát. Az okmányokból a termék származásának megállapíthatónak kell lennie.

(2) A bizonyítvány formai és tartalmi követelményeit külön jogszabály* határozza meg. Exportszállítás esetén a bizonyítványt a rendeltetési ország hivatalos nyelvén is ki kell állítani, és annak egybefüggő lapokból kell állnia. A bizonyítványon fel kell tüntetni a létesítmény állatorvosi EU-ellenőrzési számát.[4]

(3) Az okmányokat a címzettnek legalább egy évig úgy kell megőriznie, hogy azt az illetékes hatóság kérésére bemutathassa. A számítógépen tárolt adatokat a hatóság kérésére ki kell nyomtatni.

(4) Állategészségügyi, járványvédelmi korlátozás alá eső régióból származó hús felhasználásával előállított termék esetén az erre a célra engedélyezett állategészségügyi és fogyaszthatósági bizonyítványt kell kiállítani. Ilyen bizonyítványt kell kiállítani akkor is, ha a húst harmadik országon keresztül leplombált, lepecsételt tranzitforgalomban szállítják.

(5) Az okmányok kiállításával kapcsolatos eljárás részletes szabályait és a hatósági állatorvosok azonosítását szolgáló nyilvántartási kódszámokat, valamint alkalmazásukat külön jogszabály* határozza meg.[5]

A termékek kezelése

15. §

(1) A húskészítményeket ionizáló sugárzásnak alávetni tilos. Ez a rendelkezés nem érinti az orvosi célú ionizálásra vonatkozó előírásokat.

(2) A húskészítményeket hőkezeléssel, sózással, pácolással, marinírozással vagy szárítással kell előállítani, amelyekhez füstölés vagy érlelés kapcsolódhat szükség szerint különleges mikroklimatikus körülmények között. A pácoláshoz csak engedélyezett adalékanyagot, élelmiszert és fűszert szabad felhasználni.

A termelés ellenőrzése

16. §

(1) Az élelmiszer-előállító köteles ellenőrizni a termelés egész folyamatát, amelynek hatékonyságát a hatósági állatorvos felülvizsgálja.

(2) A létesítmény üzemeltetője belső ellenőrzés keretében folyamatosan - a termék előállításának minden szakaszában - ellenőrzi az e rendeletben foglalt előírások betartását.

17. §

(1) A külön jogszabály szerinti Veszély Elemzés, Kritikus Szabályozási Pontok rendszert (a továbbiakban: HACCP rendszert) kell kidolgozni és működtetni a következők szerint:

a) a rendszer kidolgozása és működtetése során meg kell határozni, és azonosítani kell a kritikus pontokat;

b) ki kell dolgozni a kritikus pontok megfigyelési és ellenőrzési módszereit;

c) olyan mintákat kell vételezni, amelyeket hatóság által jóváhagyott laboratóriumban vizsgálnak, a tisztítás és fertőtlenítés hatékony elvégzésének felülvizsgálata, valamint az e rendeletben foglalt követelmények betartásának ellenőrzése céljából;

d) írásos feljegyzéseket kell vezetni az előzőekkel kapcsolatban, és azokat a hatósági állatorvosnak kell bemutatni; a különböző ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit legalább 2 évig meg kell őrizni, kivéve a rövidebb fogyaszthatósági idejű vagy a mikrobiológiai, illetve más okból gyorsan romló termékeket, amelyeknél ez az idő a határidőt követő 6 hónapra csökkenthető;

e) biztosítani kell a fogyaszthatósági jelölés, különösen a fogyaszthatósági jelet viselő címkék ellenőrzött felhasználását;

f) ha a laboratóriumi vizsgálatok eredményeként egészségügyi veszélyeztetés vélelmezhető, értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot;

g) az ember egészségét érintő közvetlen veszély esetén a technológiai szempontból hasonló feltételek mellett előállított és feltehetően ugyanilyen veszélyt jelentő termékeket ki kell vonni a forgalomból; a forgalomból kivont terméket a hatósággal meg kell vizsgáltatni, és ellenőrzés alatt kell tartani mindaddig, amíg azt megsemmisítik, vagy nem emberi fogyasztási célra felhasználják, vagy azt hatósági engedély alapján a fogyasztásra való alkalmassá tétel céljából újra feldolgozzák.

(2) A HACCP rendszer kidolgozása során a kritikus pontok azonosítását és a kritikus pontok megfigyelési és ellenőrzési módszereinek kidolgozását a létesítmény vezetője az illetékes hatósági állatorvos felügyeletével készíti el, és annak alkalmazását és működtetését a hatósági állatorvos ellenőrzi.

(3) A létesítmény üzemeltetője köteles gondoskodni arról, hogy az élelmiszer-előállítás folyamatában dolgozó személyek a külön jogszabály szerinti, a higiéniai követelmények betartására irányuló oktatóprogramnak megfelelő képzésben részesüljenek.

A létesítmények nyilvántartásba vétele

18. §

(1) A minisztérium az engedélyezett létesítményt állatorvosi EU-ellenőrzési számmal látja el, és nyilvántartásba veszi.

(2) Az engedélyezett létesítményt akkor is egy állatorvosi EU-ellenőrzési számmal kell ellátni, ha a létesítmény egy területen vagy telephelyen belül működik, de ott többféle tevékenységet (vágás, darabolás, hűtő-fagyasztó tárolás) végeznek, és akkor is, ha több állatfaj húsát használják alapanyagként.

(3) A (2) bekezdés szerinti létesítményeknél a személyzet rendelkezésére álló helyiségek, berendezések, eszközök, továbbá minden olyan helyiség, ahol nem áll fenn a nyersanyag vagy a csomagolatlan termékek szennyeződésének, fertőzésének veszélye, közösek lehetnek.

(4) A jóváhagyott létesítményt az illetékes állomás jóváhagyási számmal látja el és nyilvántartásba veszi.

A létesítmények hatósági ellenőrzése

19. §

(1) A létesítmény az állomás felügyelete alatt áll, az élelmiszer-higiéniai ellenőrzését a hatósági állatorvos végzi. A hatósági állatorvos állandó vagy időszakos jelenlétét adott létesítményben az állomás határozza meg a létesítmény nagysága, az előállított termék típusa, fajtája, valamint a kockázatok és veszélyek mértéke és értékelési rendszere függvényében.

(2) A hatósági állatorvos ellenőrzi:

a) a helyiségek, a berendezések, a munkaeszközök tisztaságát és a személyzetre vonatkozó higiéniai előírások betartását,

b) a létesítmény által végzett ellenőrzések hatékonyságát, nevezetesen a mintavételeket és azok vizsgálati eredményeit,

c) az állati eredetű egyéb termékek mikrobiológiai és higiéniai állapotát,

d) a hústermékek tartósítókezelésének hatékonyságát,

e) a légmentesen zárt tartályokat szúrópróbaszerű mintavétellel,

f) a hústermékek megfelelő fogyaszthatósági jelölését, és a fogyasztásra alkalmasnak nyilvánított termékek azonosítását,

g) a tárolási és szállítási feltételeket.

(3) A hatósági állatorvos az e rendelet követelményeinek betartása szempontjából jelentős minden ellenőrzést elvégez, és a laboratóriumi vizsgálatok céljára mintát vesz.

20. §

(1) A hatósági állatorvos ellenőrzi a hústermékekhez felhasznált hús származását, fogyaszthatóságát, valamint azt, hogy milyen egyéb élelmiszert, adalékanyagot vagy fűszert használtak fel. Meg kell vizsgálnia, hogy ezt a gyártó által meghatározott gyártási előírások szerint, és a külön jogszabályokkal összhangban állították-e elő. Különösen azt kell ellenőriznie, hogy a termék összetétele valóban megfelel-e a címkén feltüntetett tájékoztatásnak és az egyéb jelöléseknek.

(2) A hatósági állatorvos rendszeresen elemzi és értékeli az üzem belső ellenőrzésének eredményeit. Ennek alapján szükség szerint további mikrobiológiai vizsgálatot végeztethet a termelés minden szakaszára vagy a termékre vonatkozóan.

(3) A hatósági állatorvos a létesítmény bármely részébe és bármikor beléphet. Ha kétség merül fel a hús származását illetően, lehetővé kell tenni a nyilvántartásokba és más szükséges okmányokba való betekintést a hús és az élelmiszer-nyersanyagok eredetének nyomon követése érdekében.

21. §

(1) Az ellenőrzés eredményét, illetve a vizsgálatok megállapításait írásba kell foglalni. Szükség esetén a létesítmény üzemeltetőjét fel kell hívni a megállapított hiányosságok megszüntetéséhez, illetve a higiéniai körülmények javításához szükséges intézkedések megtételére.

(2) Ha a létesítmény higiéniai állapota nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételeket nem biztosítják, a hatósági állatorvos a berendezések vagy helyiségek használatának korlátozása, a termelés ütemének csökkentése vagy annak ideiglenes felfüggesztése iránt intézkedik.

(3) A hiányosságok ismétlődése esetén szigorítani kell az ellenőrzéseket, és ha szükséges, az állomás a fogyaszthatósági jellel ellátott címkék további felhasználását megtiltja.

(4) Ha a hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedéseket nem teszik meg, vagy azok nem vezetnek eredményre, az állomás ideiglenesen felfüggeszti az engedélyt a tevékenység egy részére vagy egy terméktípus előállítására vonatkozóan.

(5) Ha a létesítmény üzemeltetője határidőn belül nem küszöböli ki a hiányosságokat, az állomás az engedélyt a tevékenység egy részére vagy a létesítmény egészére vonatkozóan visszavonja.

A húskészítmény, húst tartalmazó teljes konzerv, húsos félkonzerv vizsgálatra történő előkészítése és hatósági állatorvosi vizsgálata

22. §

(1) A húskészítményt, valamint a húst tartalmazó teljes konzervet, húsos félkonzervet a hatósági állatorvosi vizsgálatra eredeti állapotukban (sütés vagy főzés nélkül fogyasztható termékek) vagy forgalomba hozott formájukban és szükség szerint főtt vagy sült állapotban kell előkészíteni.

(2) A termék érzékszervi vizsgálata során az alakot és a színt megszemléléssel kell vizsgálni. A tartályba nem zárt terméknél a felületen (burokkal védett terméknél a burok alatt) és a friss metszéslapon kell a vizsgálatot elvégezni. A tartályba zárt élelmiszernél a tartály alakváltozását (deformáltság, bombásodás) és a termék külső elváltozását a tartály felnyitásával nyert felületen és a tartály belsejében kell megvizsgálni, valamint a teljes tartalom kiürítése után a tartály belső felszínét is (szín, épség, kimaródások stb.) ellenőrizni kell.

(3) Az érzékszervi vizsgálat során vizsgálni kell még a készítmény szagát és ízét szobahőmérsékleten, valamint főzőpróba (sütőpróba) szükségessége esetén felmelegítés után is. Tapintással, bemetszéssel, szeleteléssel, széttöréssel vagy kiöntéssel az állomány (állag) tulajdonságait kell vizsgálni.

(4) Az érzékszervi vizsgálatokat a kötelezően előírt vizsgálatokkal, indokolt esetben pedig laboratóriumi vizsgálattal is ki kell egészíteni.

23. §

(1) A húskészítményt, ha az húst eredeti, nyers állapotban tartalmaz és az általános hazai fogyasztói szokások szerint ilyen formában is fogyasztják (nyers füstölt kolbász, lángolt kolbász, füstölt szárazkolbász, szalámi stb.) forgalomba hozatal előtt gyártási tételenként szalmonellák, valamint Staphylococcus aureus előfordulását is vizsgálni kell.

(2) A húst tartalmazó teljes konzervet a termelés helyén gyártási tételenként, az előírt módon, hatósági ellenőrzés mellett végrehajtott üzemi tartóssági próbának kell alávetni.

(3) A fogyasztásra való alkalmasságot az üzem higiéniai ellenőrzését végző hatósági állatorvos a tartóssági próba eredményén kívül a termeléshigiéniai viszonyok, továbbá az üzem által rendszeresen vezetett és a hatósági állatorvos rendelkezésére bocsátott egyéb termeléshigiéniai adatok (pl. hőkezelési paraméterek, tartályzárás ellenőrzése, vízklórozás mértéke, a kémiai összetételre és az adalékanyagokra történő ellenőrzés, vízaktivitási és redoxpotenciálértékek) figyelembevétele alapján dönti el.

(4) Kétes esetben az üzemi tartóssági próba alá vetett elemi minták tíz százalékát (de gyártási tételenként legalább öt mintaelemet) mikrobiológiailag is meg kell vizsgálni, és a gyártási tételt a külön jogszabályban meghatározott módon kell elbírálni.

24. §

(1) A húsos félkonzervet - általában tartóssági próba végzése nélkül - lehetőleg a termelés helyén, a termeléshigiéniai adatok figyelembevételével, szükség szerint kell mikrobiológiai vizsgálatnak alávetni. A félkonzervet valamely kórokozó vagy romlást okozó mikroba előfordulásának gyanúja esetében három-öt napig 30 °C hőmérsékleten tartóssági próbának is alá kell vetni. A mintát mikrobiológiai szempontból a külön jogszabályban előírt módon kell minősíteni.

(2) A külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell vizsgálni a húskészítmény, húst tartalmazó teljes konzerv, húsos félkonzerv egészségre ártalmas vegyianyagmaradék tartalmát, és ennek megfelelően kell elbírálni fogyaszthatóságát.

A húskészítmény, a húst tartalmazó teljes konzerv, a húsos félkonzerv elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

25. §

Fogyasztásra alkalmatlan a húskészítmény, konzerv, félkonzerv, ha

a) színén, szagán, ízén vagy állományán undort keltő elváltozás észlelhető;

b) tartályának alakváltozása gázképződésre utal;

c) kórokozó mikrobát vagy általa termelt méreganyagot (toxint) tartalmaz;

d) a feltételesen kórokozó mikrobák száma - a mintavétel jellegétől függően - eléri vagy meghaladja a külön jogszabályban meghatározott értéket, vagy ha ezek mérgező anyagcsere-termékei egészségügyi veszélyt jelenthetnek;

e) a tartós élelmiszer mikrobás szennyezettsége tétel-minősítés esetén meghaladja az egészségügyi jogszabályban meghatározott értéket;

f) az egészségre ártalmas vegyianyag-maradék tartalom és más idegenanyag mennyisége meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket;

g) a konzerv, félkonzerv tartálya átereszt, illetve gombásodott;

h) a származási helye nem állapítható meg.

26. §

(1) A 23. § (1) bekezdésében meghatározott nyers füstölthús-készítményt a szalmonellákra és Staphylococcus aureus-ra irányuló laboratóriumi vizsgálat tartamára le kell foglalni.

(2) Ha a vizsgálat eredménye szalmonellára pozitív, a füstölthús-készítményt tovább kell érlelni. Az érlelési idő lejártával meg kell győződni újabb, legfeljebb két alkalommal elvégezhető laboratóriumi vizsgálattal a szalmonella mentességéről.

(3) Ha a szalmonellára pozitív húskészítmény hőkezelhető, a hőkezelést hatósági ellenőrzéssel úgy kell végezni, hogy a termék magjában a hőmérséklet a 75 °C-ot legalább húsz percen keresztül elérje. Ebben az esetben a kezelés hatékonyságát laboratóriumi módszerrel kell ellenőrizni.

(4) Szalmonellát tartalmazó nyers füstölthús-készítmény minden esetben fogyasztásra alkalmatlan, ha azt nem a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kezelték.

(5) Az e § és a külön jogszabály alapján a Staphylococcus aureus miatt kifogásolt húskészítmény fogyasztásra alkalmatlan.

(6) Fogyasztásra alkalmas a húskészítmény, a konzerv, a félkonzerv, ha nem esik a 25-26. §-ok elbírálása alá.

A légmentesen lezárt dobozokban lévő hőkezelt teljes-, vagy félkonzerv termékekre vonatkozó különleges feltételek

27. §

(1) A légmentesen lezárt dobozban lévő hőkezelt teljes-, vagy félkonzerv termékeket gyártó létesítménynek biztosítania kell, hogy a légmentesen lezárt dobozról a nedvesség gyorsan elpárologjon és ahhoz a teljes megszáradásig kézzel ne nyúljanak.

(2) Azokat a dobozokat, amelyekben gáz keletkezett, feltétlenül további vizsgálatnak kell alávetni, a hőkezelő berendezés hőmérőit pedig kalibrálni kell.

(3) A sérült vagy gyártási hibás dobozt nem szabad felhasználni. Az ép dobozokat közvetlenül a töltés előtt, a mosóberendezés segítségével ki kell tisztítani. Vízzel történő tisztításhoz csak folyóvizet szabad felhasználni.

(4) Szükség esetén a dobozt mosás után és töltés előtt megfelelő ideig szárítani kell, valamint azokat zárás után, de hőkezelés előtt a zsír eltávolítására alkalmas forró, ivóvíz minőségű vízzel, a külön jogszabálynak megfelelő berendezés segítségével el kell mosni. Hőkezelés után a dobozt ivóvíz minőségű vízzel kell lehűteni.

(5) A dobozt úgy kell kezelni, hogy a hőkezelés előtt és után minden sérülést, szennyeződést el lehessen kerülni.

28. §

(1) A légmentesen lezárt dobozban forgalmazott húskészítményt előállító létesítmény üzemeltetőjének mintavétel útján ellenőriznie kell a (2)-(5) bekezdésekben, valamint a 29. §-ban foglaltak megvalósulását.

(2) Azoknál a termékeknél, amelyeket normál környezeti hőmérsékleten tárolnak, olyan eljárást kell alkalmazni, amely képes elpusztítani vagy hatástalanítani a kórokozó csírákat és azok spóráit. A gyártási paraméterekről (a hőkezelés időtartamáról és mértékéről, a dobozok méretéről stb.) nyilvántartást kell vezetni.

(3) A hőkezelő-berendezést olyan szerkezettel kell ellátni, amely lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a dobozok átestek-e a megfelelő hőkezelésen.

(4) Az üres dobozoknak meg kell felelniük a gyártási szabványnak.

(5) A napi termékmennyiséget - előre meghatározott gyakorisággal - vizsgálni kell záráshatékonyság szempontjából. E célból a lezárt dobozok merőleges keresztmetszetének és varratainak vizsgálatához a létesítménynek megfelelő berendezéssel kell rendelkezni.

29. §

(1) A sterilizált készítménynek hőkezelésen kell átesnie, amelynek eredményességét a következő két vizsgálati módszerrel kell ellenőrizni:

a) inkubácikós vizsgálattal, a sterilizált készítménynek legalább hét napon keresztül 37 °C-on tartásával, vagy azoknak legalább 35 °C-on tartásával, illetőleg az állomás által az előbbiekkel egyenértékűnek elismert, bármely más időtartam-hőmérséklet kombinációval;

b) mikrobiológiai vizsgálattal, amelynek során vizsgálni kell a dobozokat és azok tartalmát; ezt a vizsgálatot bármely engedélyezett laboratóriumban - a létesítmény saját laboratóriumában is - el lehet végezni.

(2) A légmentesen lezárt dobozba csomagolt pasztőrözött termékeknek meg kell felelniük az illetékes hatóság által meghatározott követelményeknek, valamint a felhasznált hűtővíz maradék klórtartalmának megfelelő mennyiségűnek kell lennie.

30. §

(1) A doboz korróziójának megelőzése, vízlágyítás, fertőtlenítés céljából a hőkezelő berendezés vizéhez vízlágyító és fertőtlenítő anyagokat lehet hozzáadni. Ezeknek az anyagoknak a felhasználását az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet előzetesen engedélyezi, és a létesítmény üzemeltetője köteles a felhasznált anyagokról jegyzéket vezetni.

(2) Az állomás engedélyezheti visszaforgatott víz felhasználását a hőkezelt dobozok hűtésére. A visszaforgatott vizet a szennyeződés elkerülése érdekében tisztítani és klórozni kell. A visszaforgatott víznek meg kell felelnie az ivóvízre előírt követelményeknek.

(3) A visszaforgatott vizet zárt rendszerben kell keringetni, hogy azt ne lehessen más célra felhasználni. Ahol az nem jelent szennyeződési veszélyt, a dobozok hűtésére felhasznált vizet és a hőkezelő berendezésekből származó vizet fel lehet használni a padozat takarításához.

A húsalapú készételekre vonatkozó különleges feltételek

31. §

(1) A készételhez felhasznált húskészítményt, vagy

a) a lehető leghamarabb össze kell keverni a többi összetevővel és legfeljebb két óra lehet az az időtartam, amely alatt a termék hőmérséklete 10 °C és 60 °C között van, vagy

b) először le kell hűteni 10 °C-ra vagy ennél alacsonyabb hőmérsékletre, és csak utána szabad összekeverni a többi összetevővel.

(2) Más módszerek alkalmazását az állomás engedélyezheti. Az engedélyről a minisztérium tájékoztatja az Európai Közösség Bizottságát.

32. §

(1) A húskészítményt és a készételt főzés után két órán belül 10 °C-ra, és amint lehet, a tárolási hőmérsékletre kell lehűteni. Az állomás felmentést adhat a kétórás időtartam betartása alól, ha ez az alkalmazott technológia miatt indokolt és a végtermék az egészségre ártalmatlan.

(2) A készételt - ha az szükséges - közvetlenül a lehűtés után le kell fagyasztani, vagy gyorsfagyasztásnak kell alávetni.

(3) A készételt az e rendeletnek és a külön jogszabályi előírásoknak megfelelően kell címkézni. Az összetevők listájának tartalmaznia kell - ezen rendeletnek megfelelően - azon állatfajok megnevezését is, amelyekből a hús származik.

(4) A készétel csomagolásának külső felületén - a külön rendelkezéseknek megfelelően - jól olvashatóan fel kell tüntetni a gyártás időpontját is.

(5) Az üzemeltető által elvégzett ellenőrzések eredményeit a termék eltarthatóságának időtartamáig meg kell őrizni.

Az állati eredetű egyéb termékek előállítására vonatkozó általános higiéniai előírások

33. §

Állati eredetű egyéb terméket csak az e rendeletnek és a külön jogszabálynak megfelelő létesítményben, és az előállításra vonatkozó általános és különös szabályok betartásával lehet előállítani.

A kiolvasztott állati zsír előállítására vonatkozó higiéniai előírások

34. §

(1) A friss zsír csak olyan állatból származhat, amelyek a levágást megelőző élőállat-vizsgálat, valamint a húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmasnak minősültek.

(2) Nyersanyagként csak olyan zsírszövet vagy csont használható fel, amelyet a higiéniai követelmények betartásával nyertek ki, nem, vagy csak kismértékben tartalmaz vért és egyéb szennyeződést, nem mutat romlásra utaló jeleket, emberi fogyasztásra alkalmas.

35. §

(1) Kiolvasztott állati zsír készítéséhez kizárólag vágóhídon, daraboló vagy húsfeldolgozó üzemben összegyűjtött zsírszövet vagy csont használható fel. A nyersanyagokat kiolvasztásig higiénikus körülmények között és legfeljebb 7 °C-os maghőmérsékleten szabad tárolni és szállítani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nyersanyagok nem hűtött állapotban is tárolhatók és szállíthatók, ha a kinyerésük napját követő 12 órán belül kiolvasztják.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően azok a nyersanyagok, amelyeket olyan kiskereskedelmi egységekben gyűjtöttek össze, amelyekben kizárólag a végső fogyasztó közvetlen ellátására végeznek hús vagy baromfihús tárolást, darabolást, felhasználhatók olvasztott állati zsír készítéséhez, azzal a feltétellel, hogy megfelelő higiéniai állapotban vannak és a csomagolásuk is sértetlen.

(4) Ha a nyersanyagokat naponta gyűjtik össze, akkor az (1)-(2) bekezdés szerinti hőmérsékleti követelményeket be kell tartani. Ha a nyersanyagok gyűjtését nem naponta végzik, azokat kinyerést követően azonnal le kell hűteni.

36. §

(1) A nyersanyagok begyűjtésére és szállítására használt szállítójárművek rakterének, valamint a konténerek belső felületének simának, könnyen moshatónak, tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie, valamint a járműveket megfelelően be kell fedni.

(2) Olvasztás előtt a nyersanyagokat meg kell vizsgálni, hogy nem tartalmaznak-e emberi fogyasztásra alkalmatlan részeket vagy idegen anyagot; ha ilyet tartalmaznak, azokat el kell távolítani.

37. §

(1) A nyersanyagokat melegítéssel, sajtolással vagy más alkalmas módszerrel kell kiolvasztani, ami után a zsírt leöntéssel, centrifugálással, szűréssel vagy más megfelelő módszerrel le kell választani. Oldószer használata tilos.

(2) A kiolvasztott állati zsír fiziko-kémiai minőségének javítása céljából finomítható ugyanabban vagy másik létesítményben, ha a finomítandó zsír megfelel a mellékletben foglalt követelményeknek.

(3) Ha az emberi fogyasztásra szánt tepertőt 70 °C-on vagy az alatti hőmérsékleten olvasztották, azt legfeljebb 24 órán keresztül lehet fagyasztás nélkül, de 7 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten tárolni, vagy pedig a tepertőt legalább -18 °C-ra lefagyasztva kell tárolni.

(4) Ha az emberi fogyasztásra szánt tepertőt 70 °C felett olvasztották és a nedvességtartalom elérte vagy meghaladta a 10%-ot (m/m), azt legfeljebb 48 órán keresztül 7 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten kell tárolni - vagy ezzel egyenlő biztosítékot nyújtó idő-hőmérsékleti viszonyszám mellett -, vagy legalább -18 °C-ra lefagyasztva kell tárolni.

(5) Ha az emberi fogyasztásra szánt tepertőt 70 °C felett olvasztották és a nedvességtartalom nem érte el a 10%-ot (m/m), ebben az esetben nincs különleges előírás a tárolási hőmérsékletre és az időtartamra.

A gyomor, húgyhólyag és bél feldolgozására vonatkozó különleges feltételek

38. §

A nyersanyag csak olyan állatból származhat, amely a levágást megelőző élőállat-vizsgálat, valamint a húsvizsgálat során emberi fogyasztásra alkalmasnak minősült:

Bélkészítmény vizsgálata és elbírálása húsipari burkolóanyagként való felhasználása szempontjából

39. §

(1) A bélkészítmény húsipari alkalmasságát elsősorban érzékszervi vizsgálat (szín, szag, állomány, állag és egyéb külső tulajdonságok vizsgálata) útján kell eldönteni. Az érzékszervi vizsgálatot tisztított és kikészített beleknél általában főzési próbával, vitás esetekben még laboratóriumi vizsgálattal (elsősorban a rothadást, fülledést, avasodást és savanyú erjedést felderítő próbával, szükség szerint mikrobiológiai, szövettani vizsgálattal) is ki kell egészíteni.

(2) Húsipari burkolóanyagként való felhasználásra alkalmatlan a bélkészítmény, ha

a) a falában bármely betegségtől eredő szövetpusztulás (fekély, tályog) vagy nem parazitás eredetű szövetszaporulat (gyulladásos növedék, daganat stb.) állapítható meg,

b) a falában nagyszámú parazitás eredetű csomó található,

c) a tárolás során megromlott (rothadt, fülledt, savanyúan erjedt, megavasodott, szagelváltozással is járó erős penészesedést mutat),

d) a bél mélyebb rétegeire is kiterjedő vörösfoltosság, vagy rozsdásodás állapítható meg,

e) rovarokkal, vagy ezek fejlődési alakjaival (ún. kukacosodás), bármilyen eredetű ürülékkel, takarmánymaradékkal, egyéb szennyező anyagokkal nagymértékben szennyezett,

f) rágcsálók vagy rovarok által nagymértékben megrágott vagy más módon károsított,

g) kórokozó mikrobával fertőzött,

h) meg nem engedett tartósítószerrel kezelték, i) egészségre ártalmas vegyi anyaggal és más idegen anyaggal mérgezett, vagy a külön jogszabályban előírt határértéket meghaladó mennyiségben tartalmaz bármilyen vegyi szennyező anyagot vagy szermaradékot, továbbá vegyi anyagtól idegen szagú.

40. §

Húsipari burkolóanyagként való felhasználásra az elváltozott részek eltávolítása után alkalmas a bélkészítmény, ha azon csak a következő elváltozások valamelyike állapítható meg:

a) kisebb bélrészletre korlátozódó, jól eltávolítható parazitás eredetű csomók,

b) felületes, lepedékszerű vörösödés vagy kisebb foltokban jelentkező rozsdásodás,

c) jól eltávolítható penészfoltosság,

d) körülírt bélszakaszokra korlátozódó, fagyás miatti törékenység,

e) a felsorolt szennyeződések és egyéb károsodások kisebb mértékű előfordulása.

A csekély mennyiségű, hús- vagy húskészítmény-tartalmú egyéb élelmiszert tartalmazó termékek előállításának élelmiszer-higiéniai feltételei

41. §

(1) A friss hús és hústermék arányát a fogyasztásra kész végtermék tömegére vonatkoztatva kell megadni.

(2) A készétel esetében ezek az arányok arra a késztermékre vonatkoznak, amelyet az előállító használati utasításának megfelelően készítenek el fogyasztásra.

(3) Az adott termékek fajtáját és összetételét figyelembe véve bizonyos termékek előállítására alkalmazhatók olyan kivételek, amelyek az üzemek jóváhagyásának egyes feltételeit, az ellenőrzési rendelkezéseket, valamint a fogyaszthatósági jelölést és a fogyaszthatósági igazolást érinthetik.

42. §

(1) Az e rendelet előírásai az üzem csak azon részlegeit érinthetik, amelyekbe a friss húst vagy húskészítményeket szállítják, amelyekben ezeket tárolják, kezelik és olyan húskészítményekhez vagy termékekhez adják hozzá, amelyek más élelmiszert tartalmaznak és azok hús- vagy húskészítmény-tartalma csekély, továbbá amelyekben ezeket a termékeket feldolgozzák és tárolják.

(2) Az e fejezetben foglaltaknak megfelelő termékeket előállító engedélyezett vagy jóváhagyott üzemeknek, vagy ezen üzemek részeinek állatorvosi EU-ellenőrzési, jóváhagyási száma elé 8-as számot és egy kötőjelet kell írni.

(3) Azon engedélyezett vagy jóváhagyott, húskészítményt előállító üzemeknek, amelyek csekély mennyiségű hús vagy húskészítmény tartalmú egyéb élelmiszert tartalmazó termékeket is előállítanak, állatorvosi EU-ellenőrzési, jóváhagyási száma elé - kiegészítésként - 8-as számot és egy kötőjelet kell írni.

43. §

(1) A 41-42. §-ok előírásainak megfelelő, engedélyezett üzemeket a minisztérium, a jóváhagyott üzemeket pedig az illetékes állomás a 44. §-ban foglaltak szerint állatorvosi EU-ellenőrzési szám kijelölése mellett nyilvántartásba veszi és listát, jegyzéket vezet az engedélyezett létesítményekről.

(2) A csekély mennyiségű hús- vagy húskészítmény-tartalmú egyéb élelmiszert tartalmazó termékekkel kapcsolatban az illetékes állomásnak kell döntenie az ellenőrzés elvégzésének módjáról és végrehajtásáról. Erre vonatkozóan figyelembe kell venni azt az időtartamot, amíg a friss hús, vagy húskészítmények és az e fejezet hatálya alá tartozó termékek az üzembe beszállításra, tárolásra, kezelésre, valamint előállításra kerülnek. Ennek érdekében az üzemeltető tudatja az illetékes hatósági állatorvossal a fenti időpontokat és időszakokat.

(3) A felügyelet csak az e rendeletben, illetve az e fejezetben foglaltaknak megfelelően engedélyezett vagy jóváhagyott üzemrészekre irányul.

(4) A csekély mennyiségű hús- vagy húskészítménytartalmú egyéb élelmiszert tartalmazó termékeket előállító üzemek esetében, ezen termékek forgalomba hozatalához fogyaszthatósági bizonyítvány nem szükséges, ha a fogyaszthatósági jelölést úgy egészítik ki, hogy az üzem állategészségügyi EU-ellenőrzési, jóváhagyási száma elé 8-as számot és egy kötőjelet írnak.

Záró rendelkezések

44. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 31. § (2) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 690. §-a, a 723-727. §-a és a 737-738. §-a és a hozzájuk tartozó alcímek hatályukat vesztik.

(4) Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1990. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 77/99/EGK irányelve a húskészítmények és egyes más állati eredetű termékek előállítása és Közösségen belüli forgalomba hozatala egészségügyi kérdéseinek szabályozásáról, és azt módosító 92/5/EGK; 92/45/EGK; 92/116/EGK; 92/118/EGK; 95/68/EK; 97/76/EK irányelv,

b) a Tanács 83/201/EGK irányelve a csekély mennyiségű hús- vagy húskészítmény-tartalmú egyéb élelmiszert tartalmazó termékekről, valamint a 77/99/EGK irányelv rendelkezései alóli kivételekről.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 20/2003. (II. 28.) FVM rendelethez

A kiolvasztott állati zsírnak, típustól függően, meg kell felelnie az alábbi előírásoknak: