43/2003. (VII. 2.) GKM rendelet

a 24 méter és annál nagyobb hosszúságú tengeri halászhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről szóló 22/2002. (IV. 27.) KöViM rendelet módosításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el.

1. §

A 24 méter és annál nagyobb hosszúságú tengeri halászhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről szóló 22/2002. (IV. 27.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"b) új halászhajó: az a halászhajó, amelynek

ba) az építési vagy jelentős átalakítását célzó átépítési szerződésének megkötésére 2003. január 1-jén vagy azt követően kerül sor,

bb) az építési vagy jelentős átalakítását célzó átépítési szerződésének megkötésére 2003. január 1. előtt, átadására azonban ezen időponttól számított három év elteltével vagy azt követően kerül sor, illetve

bc) építési szerződés hiányában, 2003. január 1-jén vagy azt követően

- történik meg a gerincfektetése, vagy

- kezdődik meg egy meghatározott hajótípussal azonosítható szerkezetének építése, vagy

- összeépített tömege legalább az 50 tonnát vagy a hajó teljes becsült saját tömegének legalább 1%-át teszi ki, a két érték közül a kisebbiket figyelembe véve;

c) meglévő halászhajó: a b) pont szerint új halászhajónak nem minősülő halászhajó;"

2. §

Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a rendelet mellékletében hivatkozott nemzetközi egyezményeket, illetve szabályzatokat kihirdető külön jogszabályokkal együtt - a Tanácsnak a 24 méter és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről szóló - a Bizottság 1999/19/EK és 2002/35/EK irányelveivel módosított - 97/70/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

3. §

Az R. 1. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

4. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az R.-ben és 1. számú mellékletében a "stabilitási információ" kifejezés "stabilitási tájékoztatódra" módosul.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 43/2003. (VII. 2.) GKM rendelethez

Az R. 1. számú mellékletének módosításai

1. Az L fejezet 2. szabálya (17) bekezdése a) pontjának (ii) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Sík felületű kollíziós válaszfal és a mellső függélyen nem túlnyúló hajóorr esetén a kollíziós válaszfal a mellső függélytől az alábbi távolságban helyezkedik el:]

"(ii) 0,05 hajóhossznyira, illetve 45 méternél rövidebb hajó esetén 1,35 méterrel megnövelt 0,05 hajóhossznyira, de"

[2 méternél nem kisebb távolságban.]

2. Az I. fejezet 6. szabálya (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Hajót az alábbi szemlék keretében kell minősíteni:] "c) A fenti b) (i) alpont értelmében megkövetelt időszakos szemlén túl, a hajó szerkezetét és gépi berendezéseit érintően fémből épült hajó esetén ± 3 hónapos eltéréssel kétévente, illetve fából épített hajó esetén ± 3 hónapos eltéréssel évente, időszakos szemlét kell tartani. Ennek során kell ellenőrizni, hogy időközben nem végeztek-e olyan változtatásokat, melyek kedvezőtlenül befolyásolhatnák a hajó vagy a személyzet biztonságát."

3. A II. fejezet 1. szabályának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hajótest, a felépítmények, gépterek, lakótéri lépcsők és más szerkezeti elemek, valamint a hajó felszerelései legyenek a rendeltetésszerű használatnak és a mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő kivitelűek, valamint feleljenek meg a kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által meghatározott követelményeknek."

4. A II. fejezet 2. szabályának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vízmentes válaszfalakon kialakított nyílások számát - az 1. szabály (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a hajó általános elrendezésével és üzemeltetési sajátosságaival összeegyeztethető módon a legkisebbre kell csökkenteni, a nyílásokat kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet előírásainak megfelelő vízmentes zárószerkezettel kell felszerelni. A vízmentes ajtók a mellettük lévő áttörés nélküli szerkezeti elemekkel azonos szilárdságúak legyenek."

5. A II. fejezet 2. szabálya (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ A 45 méteres vagy ennél hosszabb hajók esetében vízzáró ajtót síkban elmozdulva nyíló, illetve záródó kivitelben kell építeni:]

"a) amennyiben a nyílászáró olyan terek között létesül, ahol azt a tengeren való tartózkodás idején rendeltetésszerűen nyitva tartják és küszöbe a legnagyobb üzemi merülés vonala alatt helyezkedik el, amennyiben a hajózási hatóság - a hajók típusára és üzemeltetési módjára tekintettel - ezt nem tartja ésszerűtlennek és szükségtelennek és az Európai Bizottsággal egyeztetve felmentést nem ad, illetve"

[a géptér alsó szintjén, ahonnét a hajócsavar tengelyalagútját lehet megközelíteni.]

6. A II. fejezet 5. szabályának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fából készült raktárfedélelemek zárószerkezeteinek időjárásállóságát a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény I. melléklete 14. és 15. szabályában foglalt követelményeknek megfelelően kell biztosítani."

7. A II. fejezet 9. szabályának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 45 méteres és ennél hosszabb hajók esetében a szellőztetőnyílások keretének felső pereme (a géptéri szellőztetőnyílások kivételével) legalább 900 mm-rel nyúljon a munkafedélzet szintje fölé, illetve legalább 760 mm-rel a felépítményi fedélzet szintje fölé. A 45 méternél rövidebb hajókon ugyanezek a magassági méretek legalább 760 mm-t, illetve 450 mm-t tegyenek ki. A géptéri szellőztetőnyílás keretének fedélzet fölötti építési magassága a munkafedélzet és a felépítményi fedélzet szintje fölött a II. fejezet 9. szabályának (3) bekezdésében foglaltak szerinti, de legalább 900 mm magas legyen, valamint legyen felszerelve a II. fejezet 9. szabályának (2) bekezdésében meghatározott időjárásálló zárószerkezettel, amelynek zárt állapotában megfelelő kiegészítő berendezés útján legyen biztosított a folyamatos és elegendő mennyiségű friss levegő bejuttatás."

8. A II. fejezet 12. szabályának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A hajózási hatóság - amennyiben meggyőződik arról, hogy ez a hajó biztonságát nem veszélyezteti - a munkafedélzeten vagy afelett elhelyezkedő fedélzeti házak oldalsó és hátsó falainál a kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezeteknek a vonatkozó ISO szabványoknak megfelelő előírásai szerint páncél zárófedél (viharfedél) nélküli körablakokat, illetve négyszögletes ablakokat is elfogadhat."

9. A II. fejezet 15. szabálya helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. szabály

Kikötő és horgonyberendezés

A horgonyberendezésnek gyorsan és biztonságosan kell működnie. A horgonyberendezés a következő elemekből áll: horgony, horgonylánc vagy acél horgonykötél, láncfékek és horgonycsörlő vagy más olyan eszköz, amellyel a horgonyt le lehet engedni, illetve felhúzni, valamint a hajót az előrelátható időjárási és egyéb körülmények között helyben lehet tartani. Hajót a különféle lehetséges körülmények közötti biztonságos kikötéshez felszereléssel kell ellátni. A horgonyzáshoz és kikötéshez használt felszereléseknek kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet előírásainak kell megfelelniük."

10. A III. fejezet 1. szabálya helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. szabály

Általános feltételek

A hajót úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 7. szabályban hivatkozott üzemeltetési feltételek mellett az e fejezetben foglalt követelményeknek eleget tegyen. A stabilizáló karok (GZ) görbéjének számítását a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet ép állapotú általános rendeltetésű hajókra vonatkozó stabilitási szabályzata szerint kell végezni."

11. A III. fejezet 2. szabálya (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hajónak legalább az alábbi stabilitási követelményeknek kell megfelelnie, kivéve, ha a hajózási hatóság az üzemeltetés tapasztalatai alapján eltérő követelményeket állapít meg azzal a korlátozással, hogy a legkisebb megkövetelt stabilitási kritériumoktól való bármely eltérés csak az Európai Bizottság hozzájárulásával engedélyezhető."

12. A III. fejezet 2. szabálya (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Hajónak legalább az alábbi stabilitási követelményeknek kell megfelelnie:]

"d) Egyfedélzetes hajó esetében a kezdeti metacentrikus magasságnak (a továbbiakban: GM) legalább 350 mm-nek kell lennie. Teljes felépítményes hajónál a hajózási hatóság jóváhagyásával a metacentrikus magasság csökkenthető, de az 150 mm-nél kevesebb nem lehet. Az e rendeletben megállapítottnál kisebb metacentrikus magasság csak az Európai Bizottság hozzájárulásával engedélyezhető."

13. A III. fejezet 2. szabályának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott stabilitási kritériumok teljesítése érdekében a hajózási hatóság jóváhagyásával ballaszt használata is megengedhető. A legfeljebb 45 m hosszú hajón kizárólag állandó ballaszt hagyható jóvá. Az állandó ballaszt szilárd halmazállapotú legyen, és azt a hajóban biztonságosan rögzíteni kell. Folyékony ballaszt alkalmazása azzal a feltétellel hagyható jóvá, hogy a ballaszttartályt teljesen feltöltik, és a ballaszttartály a hajó szivattyúrendszerével nincs összeköttetésben. Amennyiben a folyékony ballasztot az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében állandó ballasztként alkalmazzák, annak részletes adatait az üzemképességet tanúsító hajóokmányban, továbbá a stabilitási tájékoztatóban fel kell tüntetni. Az állandó ballaszt a hajózási hatóság jóváhagyása nélkül a hajóból nem távolítható el, és a hajón belül nem helyezhető át."

14. A III. fejezet 4. szabálya helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. szabály

Különleges halászati módszerek

Különleges halászati módszerekkel halászó hajó esetén, amikor a halászat során a hajóra a szokásosnál nagyobb erők hatnak, a hajónak a 2. szabály (1) bekezdésében meghatározott stabilitási követelményeknek kell megfelelnie, illetve a hajózási hatóság fokozott követelményeket állapíthat meg. Az oldalhálós halászhajóknak a következő fokozott stabilitási kritériumoknak kell megfelelniük:

a) a 2. szabály (1) bekezdésének a) pontja szerint a stabilizáló kar görbéje alatti területre és a stabilizáló karokra vonatkozó követelményeket 20%-kal meg kell növelni;

b) a metacentrikus magasság legalább 500 mm legyen;

c) az a) pontban foglalt követelményeket csak a hajóba beépített főgépnek a következő képletekkel meghatározottnál kisebb, kilowattban kifejezett teljesítménye esetében kell alkalmazni:

- N = 0,6 Ls2 a legfeljebb 35 m hosszú hajók esetében, és

- N = 0,7 Ls2 a 37 m és annál hosszabb hajók esetében,

- a közbenső hajóhossz esetében az együttható értékét a 0,6 és 0,7 értékek közötti lineáris interpolálással kell meghatározni,

- Ls: a köbözési bizonyítványba bejegyzett hosszúság.

Amennyiben a beépített főgép teljesítménye meghaladja a fenti képletekkel számított értékeket, az a) pontban foglalt követelményeket a nagyobb teljesítménnyel egyenesen arányosan kell növelni.

A hajózási hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az oldalhálós halászhajó az e fejezet 7. szabályának (1) bekezdésében foglalt működési feltételek mellett megfelel a fokozott stabilitási kritériumoknak.

A stabilitás számítása során a hálóbevonó gém vízszintessel bezárt állásszögét 45° értékben kell felvenni."

15. A III. fejezet 5. szabálya helyébe a következő rendelkezés lép:

"A hajónak állnia kell a működési zóna szerinti tengeri feltételek melletti erős szél és oldalirányú lengés okozta igénybevételt, a hullámzást, valamint a halászati eljárások sajátosságaiból származó fokozott igénybevételt. A stabilitásra vonatkozó számításokat a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet ép állapotú általános rendeltetésű hajókra vonatkozó stabilitási szabályzata szerint kell elvégezni."

16. A III. fejezet 9. szabálya helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. szabály

Döntési próba, stabilitási információ

Amennyiben a hajón a terheletlen állapotú hajó vízkiszorítását és súlypontjának helyzetét érintő változtatást végeznek, akkor a hajót ismételt döntési próbának kell alávetni, továbbá módosítani szükséges a stabilitási tájékoztatót. Amennyiben a hajó terheletlen állapotú vízkiszorítása 2%-ot meghaladó mértékű változást szenved és számítás útján nem bizonyítható, hogy a stabilitási követelményeknek megfelel, a hajót döntési próbának kell alávetni."

17. A III. fejezet 12. szabálya helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. szabály

A hajóorr magassága

A hajóorrnak kellően magasnak kell lennie ahhoz, hogy megelőzze túlzott mennyiségű víznek a hajóra jutását. A parttól legfeljebb 10 mérföldön belül, korlátozott területeken működő hajók esetében a legkisebb orrmagasság meghatározása a hajózási hatóság jóváhagyásával történik, figyelembe véve az évszaknak megfelelő időjárási viszonyokat, a hajó tervezett üzeme szerinti tengeri viszonyokat, valamint a hajó típusát és üzemeltetésének módját. Az egyéb területen működő hajók esetében:

(1) amennyiben a halászati műveletek során a halfogást a felépítmény előtti nyílt munkafedélzeten lévő rakodónyíláson keresztül kell a haltárolótérbe rakni, a legkisebb orrmagasság kiszámítását a halászhajókra vonatkozóan meghatározott számítási módszerrel kell végezni.

(2) amennyiben a halfogást nyitott munkafedélzeten lévő, de fedélzeti vagy felépítmény által védett rakodónyíláson keresztül rakják a raktérbe, a legkisebb orrmagasságnak meg kell felelnie a merülésvonalakról szóló, 1966. évi nemzetközi egyezmény I. mellékletének 39. szabályában meghatározott magasságnak, de legalább 2000 mm kell legyen. Ekkor a kijelölt nyári szabadoldal helyett a megengedett legnagyobb merülést kell figyelembe venni."

18. A III. fejezet 14. szabálya helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. szabály

Térfelosztás és stabilitás sérült állapotban

A 100 méter hosszúságú és annál hosszabb, valamint 100 vagy több személyt szállító hajónak üzemeltetése körülményeitől, tevékenységi körzetétől és jellemzőinek függvényében, pozitív stabilitását megőrizve úszóképesnek kell maradnia bármely vízmentes terének sérülés következtében történő elárasztása esetén. Az erre vonatkozó számításokat a halászhajókra vonatkozóan meghatározott módszer szerint kell elvégezni."

19. A IV. fejezet 3. szabályának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A főgépüzem, a vezérlés, a gőzüzemi berendezések, az üzemanyagrendszer, a sűrített levegős rendszerek, a hűtőberendezések, a segédüzemi berendezések, a kazánberendezések, a nyomástartó edények, csőrendszerek, szivattyúberendezések, a kormányberendezés, az erőátviteli berendezések és más berendezések tervezése, építése, próbája, beépítése és tervszerű megelőző karbantartása kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet jóváhagyása alapján történhet. A gépi berendezéseket és felszereléseket, az emelőberendezéseket, csörlőket, halszállító és feldolgozó felszereléseket a személyzet tagjainak sérülését lehető leghatékonyabban megakadályozó védelemmel kell felszerelni. Különös figyelmet kell fordítani a mozgó gépelemekre, a forró felületekre és más veszélyforrásokra."

20. A IV. fejezet 3. szabályának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A hajózási hatóságnak meg kell győződnie a 16. és 18. szabályban foglaltaknak kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által meghatározott módon történő végrehajtásáról."

21. A IV. fejezet 3. szabályának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által meghatározott rend szerint végrehajtott fedélzeti szemlék és próbák révén biztosítani kell, hogy a hajó üzemelése közben - ideértve a manőverezést is - a hajó berendezései és felszerelései a rendeltetés szerinti üzemeltetési körülmények között megbízható módon működjenek."

22. A IV. fejezet 3. szabályának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Időszakosan felügyelet nélkül történő üzemeltetésre alkalmas gépi berendezéssel felszereltnek akkor tekinthető a hajó, ha kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított bizonyítvány tanúsítja az ilyen üzemeltetésre való alkalmasságát."

23. A IV. fejezet 6. szabályának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Gőzkazánt és le nem fúvatott gőzgenerátort legalább két, megfelelő teljesítményű biztonsági szeleppel kell ellátni. A hajózási hatóság, figyelembe véve a gőzkazán, illetve a le nem fúvatott gőzgenerátor teljesítményét vagy más műszaki jellemzőit, kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezheti, hogy csak egy biztonsági szelepet építsenek be, amennyiben a túlnyomás elleni védelem így is biztosítható."

24. A IV. fejezet 8. szabálya (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A navigációs hídról történő főgépvezérlés esetén az alábbi követelményeket kell teljesíteni:]

"b) az a) pontban szereplő távirányítást a hajtóberendezések túlterhelését megakadályozó, kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló ellenőrző és tanúsító szervezet által meghatározott követelményeknek megfelelő vezérlőberendezéssel kell biztosítani;"

25. A IV. fejezet 10. szabályának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kettős fenék szintje felett elhelyezett ülepítő, tároló és napi tartályok csővezetékének sérülése esetére és ezzel összefüggésben az üzemanyag elfolyásának megakadályozására a nevezett tartályt más, biztonságos térből vezérelhető zárószeleppel kell ellátni, amely lehetővé teszi az elfolyás megszüntetését a tanktérben keletkezett tűz esetén. A tengelyalagútban, csővezeték-alagútban, vagy más, hasonló térben elhelyezett mély fekvésű tartályokra zárószelepet kell felszerelni, azonban tűz esetén keletkező folyás megszüntetése az alagúton kívüli, más térben elhelyezett kiegészítő szelep segítségével történik. Ha ilyen célú kiegészítő szelepet a géptérben szerelnek fel, akkor annak a géptéren kívülről is működtethetőnek kell lennie."

26. A IV. fejezet 10. szabálya (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) Az üzemanyagrendszer csöveit, szelepeit és szerelvényeit acélból vagy azzal egyenértékű anyagból kell készíteni, és lehetőség szerint kerülni kell a hajlékony csöveket, kivéve azokat a helyeket, ahol használatuk nem mellőzhető. A hajlékony csöveknek és a hozzájuk csatlakozó szerelvényeknek is az acéllal egyenlő szilárdságúaknak kell lenniük és kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által meghatározott követelményeknek megfelelő tűzálló anyagokból kell készülniük, illetve tűzálló bevonattal kell rendelkezniük, valamint meg kell felelniük a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerhajózási Biztonsági Bizottsága által MSC. Circ. 647. számon, "a gyúlékony folyadékok továbbítására szolgáló rendszerek tömítetlenségének elkerülésére" kiadott irányelvekben meghatározott követelményeknek."

27. A IV. fejezet 10. szabályának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Nyomás alatti rendszerekben használt kenőolaj tárolása, elosztása és felhasználása jóváhagyott módon történhet. "A" kategóriájú géptérben és más gépterekben is az (1), (3), (6) és (7) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket, valamint szükség szerint - kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által meghatározott követelményekkel összhangban - a (2) és (4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell érvényesíteni. Jóváhagyott típusú, üvegből készült kémlelőcsövek használata a kenőanyagrendszerekben engedélyezett."

28. A IV. fejezet 10. szabályának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A (10) bekezdésben szereplő olajtól eltérő típusú olajjal működő erőátviteli rendszerekben nyomás alatt használt gyúlékony olajok tárolása, elosztása és felhasználása kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által meghatározott módon történhet. Szikrakeltő vagy más gyújtó források közelében a (2) és (6) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerinti körülményeket kell biztosítani, továbbá a szilárdság és szerkezeti felépítés tekintetében a (3) és (7) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell érvényesíteni."

29. A IV. fejezet 12. szabálya helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. szabály

Zajvédelem

Megfelelő intézkedéseket kell tenni a géptérben tartózkodó személyzetet érő zajártalom szintjének a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet határozata szerinti, külön jogszabályban* foglalt követelményt kielégítő csökkentése érdekében."[1]

30. A IV. fejezet 13. szabályának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Hajót kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által meghatározott követelményeknek megfelelő főüzemi kormányberendezéssel és segédüzemi kormányberendezéssel kell felszerelni. A főüzemi kormányberendezést és segédüzemi kormányberendezést a lehetőség mértékéig úgy kell kialakítani, hogy az egyik rendszer meghibásodása ne tegye működésképtelenné a másik rendszert."

31. A IV. fejezet 16. szabálya (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) Amennyiben a hajó biztonsága és hajtása szempontjából létfontosságú segédüzemi szolgáltatások fenntartása kizárólag villamos energián alapul, akkor a hajót két áramfejlesztővel táplálható elektromos rendszerrel kell felszerelni, amelyek közül az egyik hajtása a főgépről biztosítható. Ezzel egyenértékű, kijelölt (elismert) megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által meghatározott követelményeknek megfelelő elektromos rendszer is jóváhagyható."

32. Az V. fejezet 1. szabályának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Lakó- és munkatérben az alábbi védelmi módok valamelyikét kell alkalmazni:]

"c) IIIF mód: függetlenül a belső térelválasztó válaszfalak típusától, automatikus tűzriasztó és érzékelő rendszert kell felszerelni, azonban az "A" vagy "B" besorolású térelválasztók által határolt lakótér helyiségének alapterülete nem haladhatja meg az 50 m2-t, kivéve a közös használatú helyiségeket, amelyek esetében a hajózási hatóság 75 m2-t is jóváhagyhat."

33. Az V. fejezet 2. szabályának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nem éghető anyag: olyan anyag, amely mintegy 750 °C-ra felhevítve sem ég és nem bocsát ki gyúlékony gázokat elegendő mennyiségben ahhoz, hogy öngyulladás következzen be. E tulajdonságot a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba2 szerinti vizsgálati módszerrel kell meghatározni és tanúsítani. Minden más anyag éghető anyagnak minősül."

34. Az V. fejezet 2. szabályáriak (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szabványos tűzállósági próba: vizsgálat során a vizsgált vízzáró válaszfalak vagy a fedélzetek anyagából vett mintákat próbakemencében a szabványos idő-hőmérséklet görbének közel megfelelő körülmények hatásának teszik ki. A vizsgálati módszereknek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba* szerinti vizsgálati módszernek kell megfelelniük"[2]

35. Az V. fejezet 2. szabálya (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A hajózási hatóságnak meg kell követelnie egyedi típusú válaszfal vagy fedélzet mintájának a vizsgálatát annak megállapítására, hogy az anyag szerkezeti tulajdonságai és a hőmérséklet emelkedése tekintetében kielégíti-e a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba végrehajtására vonatkozó Szabályzatban meghatározott követelményeket."

36. Az V. fejezet 2. szabálya (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A hajózási hatóságnak meg kell követelnie egyedi típusú elválasztó elem mintájának a vizsgálatát annak megállapítására, hogy az anyag szerkezeti tulajdonságai és a hőmérséklet emelkedése tekintetében kielégíti-e a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba végrehajtására vonatkozó Szabályzatban meghatározott követelményeket."

37. Az V. fejezet 2. szabálya (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A hajózási hatóságnak meg kell követelnie egyedi típusú elválasztó elem mintájának a vizsgálatát annak megállapítására, hogy az anyag szerkezeti tulajdonságai és a hőmérséklet emelkedése tekintetében kielégíti-e a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba végrehajtására vonatkozó Szabályzatban meghatározott követelményeket."

38. Az V. fejezet 2. szabályának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Alacsony lángterjedési sebességű: az ilyen minősítésű felületnek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba végrehajtására vonatkozó Szabályzatban meghatározott módon kell lassítania a lángok terjedését."

39. Az V. fejezet 2. szabályának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Fogalmi meghatározások]

"(2) Szabványos tűzállósági próba: a vizsgálat során a vizsgált vízmentes válaszfalak, illetve fedélzetek anyagából vett mintákat próbakemencében a szabványos "időhőmérséklet" görbéhez közeli megfelelő körülmények hatásának teszik ki. Az anyagminták hőhatásnak kitett felülete legalább 4,65 m2, magassága, illetve hossza legalább 2,44 méter legyen és annak érdekében, hogy a vizsgálat eredménye a lehető legjobban közelítsen a rendeltetés szerinti szerkezet viselkedéséhez, a minta legalább egy illesztési helyet is tartalmazzon. A szabványos "idő-hőmérséklet" görbe egy olyan folytonos görbével határozható meg, amely a kemence belső hőmérsékletének következő pontjain halad keresztül:

- a kemence kezdeti belső hőmérséklete 20 °C

- az első 5 perc elteltével 576 °C

- az első 10 perc elteltével 679 °C

- az első 15 perc elteltével 738 °C

- az első 30 perc elteltével 841 °C

- az első 60 perc elteltével 945 °C"

40. Az V. fejezet 4. szabályának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) IHF Módszer: Az e rész szabályai szerint nem "A" vagy "B" osztályú térelválasztóként megépítendő térelválasztó kivitelére vonatkozóan nincs megszorítás. A lakótér "A" vagy "B" osztályú térelválasztók által határolt helyiségének alapterülete nem haladhatja meg az 50 m2-t, kivéve a 7. szabály 1. táblázata szerint "C" osztályú válaszfallal létesítendő helyiséget. A hajózási hatóság azonban a közösségi helyiségek tekintetében legfeljebb 75 m2 alapterületet is jóváhagyhat."

41. Az V. fejezet 7. szabályának táblázataihoz tartozó, csillaggal jelölt megjegyzés helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ahol a táblázatokban a * jel van, a *-gal jelölt térelválasztót acélból, vagy más, az acéllal egyenértékű anyagból kell építeni, de nem kell "A" osztályúnak lennie.

Elektromos vezetékek, csövek, szellőztető vezetékek átvezetése céljából áttört fedélzet esetén az áttörés megfelelő tömítésével kell megakadályozni láng vagy füst esetleges áthatolását"

42. Az V. fejezet 8. szabály (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[IF, IIF és IIIF módszer:]

"a) Szolgálati térben - raktártér vagy hűtőtér kivételével - kizárólag nem éghető szigetelőanyag építhető be. A hűtőrendszer szigetelése, illetve burkolatának párazáró rétege, valamint az ezeknél felhasznált ragasztóanyag esetében nem előírás a nem éghető anyag használata, de a belőlük felhasznált anyagmennyiséget a lehető legkisebbre kell korlátozni, miközben a szabadon maradó felületeken felhasznált anyagnak a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba végrehajtására vonatkozó Szabályzatban meghatározott, a lángterjedést akadályozó tulajdonsággal kell rendelkeznie. Olaj szivárgásának kitett helyeken a felület szigetelésének olajjal, illetve olajgőzzel szemben ellenállónak kell lennie."

43. Az V. fejezet 9. szabálya (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) A szellőzőrendszer vezetékét nem éghető anyáéból kell készíteni. A legfeljebb 2 m hosszúságú és 0,02 m-nél nem nagyobb keresztmetszetű szellőztető vezetékek készülhetnek alacsony lángterjedési sebességű anyagból, az alábbi feltételek betartásával:

(i) a felhasznált anyagoknak a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba végrehajtására vonatkozó Szabályzatban meghatározott követelmények szerint kell alacsony lángterjedési sebességű anyagnak minősülniük."

44. Az V. fejezet 11. szabályának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tűzveszélynek kitett felületre felvitt festékből, lakkból és más bevonati anyagból nem keletkezhet a vonatkozó szabályzat szerint jelentős mennyiségű füst vagy mérgező gáz és gőz, amelyről a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba végrehajtására vonatkozó Szabályzatban foglalt eljárás szerint kell meggyőződni."

45. Az V. fejezet 12. szabályának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Erősen gyúlékony folyadék vagy a cseppfolyósított gáz tárolásara használt helyiségen belül, az adott helyiségen belül folytatott tevékenységhez szükséges, a robbanásveszélyes gáz tárolására szolgáló terek elektromos berendezései IEC 79. Nemzetközi Szabványnak megfelelő, és megfelelősségi bizonyítvánnyal rendelkező elektromos szerelvény, illetve készülék kivételével, tilos elektromos kábel, vagy elektromos készülék felszerelése. Mindennemű hőforrást távol kell tartani az ilyen tárolóhelyiségtől, valamint "Tilos a dohányzás" és "Nyílt láng használata tilos" feliratokat kell jól látható helyeken kifüggeszteni."

46. Az V. fejezet 13. szabálya (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Lakótérben és a személyzet géptéren kívüli munkahelyein a lépcsőket és létrákat úgy kell elhelyezni, hogy a nyílt fedélzetre történő menekülést és onnan a mentőeszközökhöz való szabad eljutást biztosítsák. Ezen menekülési utak kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:]

"e) a menekülési útvonalak akadálymentességéről a hajózási hatóságnak meg kell győződnie. Menekülési útvonalként szolgáló lépcső, illetve folyosó legalább 700 mm szabad űrszelvény szélességű legyen és legalább egyik oldala mentén kapaszkodókorlát legyen felszerelve. A lépcsőkhöz, illetve folyósókra nyíló ajtók legalább 700 mm szabad űrszelvény szélességűek legyenek."

47. Az V. fejezet 13. szabálya (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

["A " osztályú géptérből két menekülési útvonalat kell biztosítani az alábbi lehetőségek szerint:]

"a) két, egymástól a lehető legnagyobb távolságban felszerelt acéllétra vezessen a géptér felső részének egymástól lehető legnagyobb távolságban lévő részeihez, ahonnét a nyílt fedélzet közvetlenül megközelíthető. A létrák egyikének aknája a géptér alsó részétől nyújtson folyamatos tűz elleni védelmet a géptéren kívüli, biztonságos helyre történő meneküléshez. A hajózási hatóság eltekinthet a tűz elleni védelem biztosítására vonatkozó követelmény teljesülésétől, amennyiben a géptér elrendezésénél vagy méreténél fogva a géptér alsó részéből felfelé vezető menekülési útvonal más módon biztosított. A tűz elleni védelem érdekében a létraaknát acélból kell megépíteni és "A-60" szabványú hőszigeteléssel kell ellátni, továbbá az alsó végénél "A-60" szabványú hőszigeteléssel ellátott önzáró acélajtóval kell felszerelni, vagy"

48. Az V. fejezet 14. szabályának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A vízpermetező rendszer egyes szektoraihoz az egyes vízpermetező fej típusokból és méretekből az alábbiak szerinti mennyiségű tartalék vízpermetező fejet kell biztosítani:

- kevesebb mint 100 vízpermetező fej esetén 3 tartalék fej,

- kevesebb mint 300 vízpermetező fej esetén 6 tartalék fej,

- 300 és 1000 közötti számú vízpermetező fej esetén 12 tartalék fej."

49. Az V. fejezet 15. szabályának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A rendszert a levegő szokásostól eltérő hőmérséklete vagy a megnőtt füstkoncentráció hozza működésbe, illetve más változás, amely a védett helyiségek valamelyikében kezdődő tűzre utal. A levegő hőmérsékletére érzékeny rendszerek az 54-78 °C hőmérsékleti tartományban lépnek működésbe akkor, ha a hőmérséklet növekedése nem haladja meg az 1 °C/perc mértéket. A hajózási hatóság ruhaszárító és más a ruhaszárítóhoz hasonló körülményekkel jellemezhető helyiségek esetében a szokásosnál 30 °C-kal magasabb üzemi hőmérsékletet hagyhat jóvá, ahol ez a rendes működés velejárója. A füstkoncentrációra érzékeny rendszerek a kibocsátott mérő fénysugár vevőoldali intenzitásának csökkenésére lépnek működésbe. A rendszernek működésbe kell lépnie mielőtt a méterenként észlelhető fényerősség csökkenés 12,5%-os mértéket érne el, de nem korábban, mint a legalább 2%-os fényerősség csökkenés bekövetkezne. A hajózási hatóság más elven működő rendszer felszerelését is jóváhagyhatja. A tűzérzékelő rendszert kizárólag rendeltetésszerű céljára szabad felhasználni."

50. Az V. fejezet 17. szabályának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Arra az esetre, ha a hajón keletkezett tűz a tűzoltó szivattyúkat működésképtelenné teszi, más módon kell gondoskodni a tűzoltóvízzel történő ellátásról. A 75 m és annál hosszabb hajó esetében erre a célra független meghajtású és tartósan rögzített vészhelyzeti tűzoltó szivattyú hagyható jóvá. Vészhelyzeti tartalék szivattyúnak, két legalább 0,25 N/mm2 nyomású vízsugár egyidejű használatával történő oltáshoz elegendő vizet kell szolgáltatnia."

51. Az V. fejezet 20. szabályának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Hajón a következők szerinti mennyiségű tartaléktöltetet kell tartani:

a) Utántölthető tűzoltó készülékek esetében 10 tűzoltó készülékhez 100%-nyi, a hajón lévő többi tűzoltó készülékekhez pedig 50%-nyi, de 60 tartalék töltetnél nem több tartaléktöltetről kell gondoskodni.

b) Nem Utántölthető tűzoltó készülékek esetében - tartaléktöltet helyett - legalább 50%-nyi azonos típusú és kapacitású további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

Az utántöltési útmutatókat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez jóváhagyott utántöltő használata engedélyezett."

52. Az V. fejezet 20. szabályának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tűzoltó készüléket jogszabályban előírt időszakos felülvizsgálatnak és próbának kell alávetni. A készülékeken fel kell tüntetni a készülék átvizsgálását igazoló jelet. A túlnyomásos készülékek és a nem túlnyomásos készülékek túlnyomásos hajtógáz palackjait legalább tíz évente hidraulikus nyomáspróbának kell alávetni."

53. Az V. fejezet 21. szabályának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Hajón a következők szerinti mennyiségű tartaléktöltetet kell tartani:

a) Utántölthető tűzoltó készülékek esetében 10 tűzoltó készülékhez 100%-nyi, a hajón lévő többi tűzoltó készülékekhez pedig 50%-nyi, de 60 tartaléktöltetnél nem több tartaléktöltetről kell gondoskodni.

b) Nem Utántölthető tűzoltó készülékek esetében - tartaléktöltet helyett - legalább 50%-nyi azonos típusú és kapacitású további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

Az utántöltési útmutatókat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez jóváhagyott utántöltő használata engedélyezett."

54. Az V. fejezet 24. szabályának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hajón legalább két személy számára kell tűzoltó öltözéket és felszerelést tartani a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tűzbiztonsági Rendszerekről szóló Szabályzatának III. fejezete 2.1., 2.1.1. és 2.1.2. szabálya szerint. A hajón a felszerelés részét képező minden légzőkészülékhez két tartalék töltetet kell tartani."

55. Az V. fejezet 25. szabályának helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. szabály

Tűz elleni védekezésről szóló terv

A hajón a tűz elleni védekezésről készült terv egyezményes grafikus jeleiről szóló A.654(16) határozatnak*, és a tűz elleni védekezésről készült tervben közreadandó tájékoztatásról szóló A.756(18) határozatnak megfelelő tűz elleni védelemről szóló tervet kell tartósan kifüggeszteni."[3]

56. Az V. fejezet 28. szabálya (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nem éghető anyagból épített testű hajón az "A" kategóriájú gépteret a lakótértől, szolgálati helyiségektől vagy vezérlőállástól elválasztó fedélzetet és válaszfalat az "A-60" szabvány szerint kell építeni, amennyiben az "A" kategóriájú géptér nincs felszerelve tartósan beépített tűzoltó berendezéssel, illetve "A-30"-as szabvány szerint, amennyiben a géptérben tartósan beépített tűzoltó berendezés van. Más gépteret lakótértől, szolgálati helyiségektől vagy vezérlőállástól elválasztó fedélzetet és válaszfalat az "A-0" szabvány szerinti kivitelben kell megépíteni.

Vezérlőállást a lakótértől és a szolgálati helyiségektől elválasztó fedélzetet és válaszfalat az "A" szabvány és az ezen fejezet 7. szabályában foglalt táblázatokban megadott útmutatás szerint kell építeni, kivéve például a navigációs hidat a parancsnoki kabintól elválasztó válaszfalat, amelyet a hajózási hatóság jóváhagyásával a "B-15" osztály követelményei szerinti kivitelben is meg lehet építeni, amennyiben a parancsnoki kabin a navigációs híd részét képezi."

57. Az V. fejezet 31. szabályának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Lakótér, szolgálati helyiség, vezérlőállás, folyosó és lépcsőjárat válaszfali és mennyezeti felületét, burkoló paneljeit, valamint a burkolópanelek mögötti rejtett, illetve nehezen hozzáférhető helyen lévő, tűzveszélynek kitett felületét a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba végrehajtására vonatkozó Szabályzatban meghatározottak szerinti alacsony lángterjedési sebességű anyagból kell készíteni."

58. Az V. fejezet 31. szabályának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A tűz hatásának kitett festékből, lakkból és más bevonati anyagból nem szabadulhat fel a megengedettnél nagyobb mennyiségű füst vagy toxikus gáz, illetve pára, amiről a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott Tűzállósági Próba végrehajtására vonatkozó Szabályzatban meghatározott eljárás útján kell meggyőződni."

59. Az V. fejezet 32. szabályának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Fokozottan gyúlékony folyadék vagy a cseppfolyósított gáz tárolására használt helyiségen belül, az adott helyiségen belül folytatott tevékenységhez szükséges, a robbanásveszélyes gáz tárolására szolgáló terek elektromos berendezései IEC 79. Nemzetközi Szabványnak megfelelő, és megfelelősségi bizonyítvánnyal rendelkező elektromos szerelvény, illetve készülék kivételével, tilos elektromos kábel, vagy elektromos készülék felszerelése. Mindennemű hőforrást távol kell tartani az ilyen tárolóhelyiségtől, valamint "Tilos a dohányzás" és "Nyílt láng használata tilos" feliratokat kell jól látható helyeken kifüggeszteni."

60. Az V. fejezet 38. szabályának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Hajón a következők szerinti mennyiségű tartaléktöltetet kell tartani:

a) Utántölthető tűzoltó készülékek esetében 10 tűzoltó készülékhez 100%-nyi, a hajón lévő többi tűzoltó készülékekhez pedig 50%-nyi, de 60 tartalék töltetnél nem több tartaléktöltetről kell gondoskodni.

b) 45 méternél kisebb hosszúságú hajón és nem utántölthető tűzoltó készülékek esetében - tartaléktöltet helyett - legalább 50%-nyi azonos típusú és kapacitású további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

Az utántöltési útmutatókat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez jóváhagyott utántöltő használata engedélyezett."

61. Az V. fejezet 38. szabályának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tűzoltó készüléket jogszabályban előírt időszakos felülvizsgálatnak és próbának kell alávetni. A készülékeken fel kell tüntetni a készülék átvizsgálását igazoló jelet. A túlnyomásos készülékek és a nem túlnyomásos készülékek túlnyomásos hajtógáz palackjait legalább tíz évente hidraulikus nyomáspróbának kell alávetni."

62. Az V. fejezet 39. szabályának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Hajón a következők szerinti mennyiségű tartaléktöltetet kell tartani:

a) Utántölthető tűzoltó készülékek esetében 10 tűzoltó készülékhez 100%-nyi, a hajón lévő többi tűzoltó készülékekhez pedig 50%-nyi, de 60 tartalék töltetnél nem több tartaléktöltetről kell gondoskodni.

b) 45 méternél kisebb hosszúságú hajón és nem utántölthető tűzoltó készülékek esetében - tartaléktöltet helyett - legalább 50%-nyi azonos típusú és kapacitású további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

Az utántöltési útmutatókat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez jóváhagyott utántöltő használata engedélyezett."

63. Az V. fejezet 41. szabályának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) 45 méter és annál nagyobb hosszúságú hajón, legalább két személy számára, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tűzbiztonsági Rendszerekről szóló Szabályzatának III. fejezete 2.1., 2.1.1. és 2.1.2. szabálya szerinti személyi tűzoltó öltözéket és felszerelést kell a hajón egymástól lehetőleg távoli helyen tartani úgy, hogy tűz esetén a hozzáférés biztosított legyen. A légzőkészülékek mindegyikéhez két tartaléktöltetet kell a hajón tartani."

64. Az V. fejezet 42. szabálya helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. szabály

Tűz elleni védekezésről szóló terv

A hajón a tűz elleni védekezésről készült terv egyezményes grafikus jeleiről szóló A.654(16) határozatnak*, és a tűz elleni védekezésről készült tervben közreadandó tájékoztatásról szóló A.756(18) határozatnak megfelelő tűz elleni védelemről szóló tervet kell tartósan kifüggeszteni. 45 méternél kisebb hosszúságú hajó esetében, a hajózási hatóság e követelmény teljesítésének kötelezettsége alól felmentést adhat."[4]

65. A VI. fejezet 3. szabályának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A legnagyobb üzemi merüléshez tartozó vízvonaltól a mellvéd felső peremének legalacsonyabb pontjáig vagy védőkorlát esetén a munkafedélzet széléig mért legkisebb függőleges távolságnak megfelelő védelmet kell biztosítani a személyzet számára a fedélzetre került víz hatása ellen, figyelembe véve a tenger állapotát, az időjárási körülményeket, melyek mellett a hajó üzemel, a halászati tevékenységek területét, a hajó típusát és az alkalmazott halászati módszert. A munkafedélzet szélétől, amelyről halászati tevékenységet végeznek, a hajóközépen mért szabadoldal legalább 300 mm legyen vagy legalább a megengedett legnagyobb merülésnek megfelelő szabadoldallal legyen egyenlő, attól függően, hogy melyik a nagyobb érték. A védett munkafedélzettel rendelkező hajó esetében, amelyen a munkaterület védett a víz feljutása ellen, a megengedett legnagyobb merülésnek megfelelő minimális szabadoldalnál nem szükséges nagyobb szabadoldalt biztosítani."

66. A VI. fejezet 3. szabályának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hajón közlekedő személyzet védelme érdekében, megfelelő méretű, szilárdságú és csúszásgátló fokokkal, valamint kapaszkodóval ellátott, a vonatkozó ISO szabványoknak megfelelő lépcsőket, illetve létrákat kell a hajón felszerelni."

67. A VII. fejezet 3. szabályának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mentőeszközök és felszerelés hatósági jóváhagyása külön jogszabályban* meghatározott követelményeknekvaló megfelelés alapján történik."[5]

68. A VII. fejezet 3. szabályának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az e fejezetben szereplő, de a fejezet "C" részében részletesen nem ismertetett mentőeszközök hatósági jóváhagyása külön jogszabályban* meghatározott követelményeknek való megfelelés alapján történik."[6]

69. A VII. fejezet 6. szabálya (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) Túlélési járművet, illetve mentőcsónakot a következő követelmények figyelembevételével kell tárolni:

- sem a túlélési jármű, illetve mentőcsónak, sem annak tároló berendezése nem gátolhatja más tároló helyen tárolt és onnét üzembe helyezendő túlélési jármű, illetve mentő jármű használatát,

- a víz felszínéhez lehető legközelebb lévő helyzetben, amennyire az biztonságos és megvalósítható, valamint - a fedélzetről vízre dobható mentőtutaj kivételével - olyan helyzetben, hogy az utasok beszállítása során a túlélési jármű legalább 2 méterrel a teljesen terhelt, 10 fokos trimmű és 20 fokos oldaldőlésű hajó vízvonala fölött legyen vagy a hajó olyan szögű dőlése mellett, amikor a hajó fedélzetének széle víz alá merül, attól függően, hogy melyik a kisebb,

- állandó készenléti állapotban legyen, annak érdekében, hogy a személyzet legfeljebb 5 percen belül előkészíthesse azt az utasok beszállásához és vízre bocsátáshoz,

- az e fejezet által kötelezővé tett teljes felszereléssel el legyen látva."

70. A VII. fejezet 6. szabálya (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) Mentőcsónakokat egyenként külön-külön csónakdaru párhoz vagy más, jóváhagyott vízre bocsátó felszereléshez rögzíteni."

71. A VII. fejezet 23. szabálya (1) bekezdésének

b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Általános követelmények]

"b) A mentőcsónak merev vagy felfújható szerkezetű lehet, illetve e kettő kombinációja, továbbá:

(i) legalább 3,8 m de legfeljebb 8,5 m hosszú legyen, kivéve a 45 méternél rövidebb hajók mentőcsónakját, amely a hajó mérete miatt ésszerűségi és biztonsági okokból a hajózási hatóság jóváhagyásával kisebb is lehet, de 3,3 méternél semmiképpen sem rövidebb,

(ii) legyen alkalmas legalább öt ülő és egy fekvő személy szállítására, illetve 45 méternél rövidebb hajók esetében, amennyiben a mentőcsónak rövidebb, mint 3,8 m, legalább négy ülő és egy fekvő személy befogadására."

72. A VII. fejezet 23. szabálya (1) bekezdésének

c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Általános követelmények]

"c) A mentőcsónak befogadóképességét a hajózási hatóság ültetési próbával határozza meg. A legkisebb befogadóképességet a 23. Szabály (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés határozza meg. A kormányos ülőhelye kivételével az ülőhelyek a csónak padlóján is lehetnek. Ülőhely nem lehet a csónak peremén, a fartükrön, illetve felfújható szerkezetű mentőjármű esetén a jármű oldalsó elemein."